Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-17 / 192. szám

Szombat, 1963. augusztus VI. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Kémeket ítéltek el Budapesten A főbünös 13 évi fegyházbüntetést kapott Állam elleni bűntettel, kémkedéssel vádolt szemé­lyek bűnügyében ítélkezett a budapesti katonai bíróság. A bűnügy szereplői rokonok, egy családhoz tartoznak, s külföldi hírszerző szerv meg­bízásából és részére kémte­vékenységet folytattak Ma­gyarországon. Egy ismeretlen férfi Az elsőrendű vádlott id. Holczmeister János, sorok, sári lakos, a Csepeli Növény­olajipari Gyár volt dolgozó­ja, 1959-ben és 1961-ben a Német Szövetségi Köztársa­ságba utazott, hogy ott élő szüleit meglátogassa. Máso­dik útja 1961. július 5-től szeptember 26-ig tartott. Ki­felé egy soroksári házaspár­ral együtt utazott. A Salzburg és München közötti útszakaszon megszó­lította őket egy ismeretlen, magyarul tudó férfi, majd hosszasan elbeszélgetett id. Holczmeister Jánossal. A férfi — mint később kide­rült — a nyugatnémet hír­szerző szolgálat, a Bundes Nachrichtendienst részére "dolgozott*, s feladata kém­kedésre alkalmasnak vélt személyek kiszemelése volt A mintegy másfél órás úton ravasz kérdések feltevésével viszonylag könnyen megis­merte id. Holczmeister Já­nos gondolkodásmódját, meg­állapította, hogy feltűnően anyagias, és behálózta őt Megígérte, hogy a szülei la­kásán is felkeresi, s egyút­tal arra kérte: Budapesten élő édesapja részére kisebb csomagot vigyen magával, amikor hazautazik. Az "al­kalmi* útitárs többször meg­látogatta újdonsült ismerő­sét szülei lakóhelyén, Bőb­lingenben. s gépköreiján két alkalommal is kirándulni vitte. Egy vasárriap, amikor újból kirándultak, vendéglő­be vitte, s megismertette egy véletlenül éppen ott-tartóz­kodó "barátjával*, Schnei­der Péterrel, aki ugyancsak a BND embere volt. Az új ismerős beszélgetés közben megemlítette id. Holczmeis­ter Jánosnak, hogy korábban ő is Magyarországon élt, va­lamint azt, hogy máskor is szeretne találkozni vele. Havi 200 márkáért A vonatbeli ismerős a ta­lálkozó után többet nem je­lentkezett, viszont Schneider Péter gyakran meglátogatta id. Holczmeister Jánost, s a bizalmába férkőzött. Autóki­rándulásra is meghívta, s ekkor mór nyíltan előhoza­kodott terveivel. Dicsérte az ottani állapotokat, s megem­lítette vendégének, hogy könnyebb foglalkozást tudna ajánlani részére, nem kelle­ne megerőltető munkát vé­geznie, s megfelelő díjazás­ban részesülne. Holczmeister bővebb felvilágosítást kért Havonta csupán egy levelet kérek otthonról, amelyben katonai vonatkozású dolgok­ról értesít — válaszolta az ügynök. Ezért a szolgálatért havonta 200 nyugatnémet márkát ajánlott fel. Az anyagias természetű jelölt egyhetes gondolkodási időt kért, majd utána vállal­kozott a kémtevékenységre. A tanítvány munkához lát Ott-tartózkodása utolsó he­tében gyakorlati kiképzést kapott id. Holczmeister Já­nos Schneider Pétertől. A ki­képzés Stuttgart egyik kül­városában egy penzióban zajlott le, s három napig tar­tott Itt tudta meg a leendő kém, hogy jelentéseit titkos­írással, borítékban, megadott címre kell küldenie, fel­adóként idegen személy ne­vét kell feltüntetnie, a ka­pott utasítások továbbítására pedig az édesanyja által írt leveleket használják fel. A levélnek csupán az első és harmadik oldalára írhatott az anyja, az üresen maradt második és negyedik oldalra pedig az utasítás került tit­kosírással. Schneider kioktatta tanít­ványát, hogyan kell rézdrót­tal a titkosírás jegyeit pa­pírra vetni, s hogyan kell vegyszerrel előhívni az ilyen jeleket. Ezenkívül előadást tartott neki a harckocsik, a repülőgépek, a szállítóeszkö­zök típusairól, a katonai rendfokozatokról és egyéb jelzésekről. Megfigyelési gya­korlatra is elvitte, s utána jegyzetet készíttetett vele a látottakról. A kiképzés során "feladatokat* jelölt meg ré­szére, amelyeket hazatérése után kellett elvégeznie. A kiképzés végén Holcz­meister nyilatkozatot írt alá, hogy hajlandó Magyarorszá­gon kómfeladatokat végre­hajtani. Előlegül 400 márkát kapott, s megállapodtak ab­ban, hogy a tevékenységárt esedékes további összegeket édesanyja kezeihez fizetik ki. Id. Holczmeister János teljesen kitöltötte a külföldi tartózkodására engedélyezett időt, s szeptember 26-án tért vissza Magyarországra. Ha­zai földre érve sem ébredt fel benne a lelkiismeret sza­va, itthon sem döbbent rá, milyen bűnre vállalkozott a Magyar Népköztársaság el­len. Apa és fia együttműködik A megátalkodott férfi 1962 januárjában megkezdte a kémkedést. Három katonai létesítményre, közöttük egy repülőtérre vonatkozó meg­figyeléseiről tájékoztatta megbízóit. A kapott utasí­tásnak megfelelően feladóul idegen nevet használt. A Ferenc körút 3. számú ház névtáblájáról kiválasztott egy nevet, Bolgár F. Attiláét, s ezt írta a borítékra. Az el­ső jelentést maga irta. Ami­kor a másodikat készítette, meglepte őt fia, ifj. Holcz­meister Jáno6. A huszadik évében levő fiatalember a Lámpagyárban dolgozott, s apja kémtevékenységéről már korábban is tudott. Id. Holczmeister János elvetemültségét mutatja az is. hogy amikor a jelentés írásakor közvetlenül is nyil­vánvalóvá vált kémtevé­kenysége a fia előtt, ezt a pillanatot arra használta fel, hogy őt is bevonja a súlyos bűncselekménybe. Mivel a fiú könnyebben irt, a jelentéseket ettől kezdve ifj. Holczmeister János vetet­te papírra, a szöveget pedig az apja diktálta. Később az apa közvetlen megfigyelési feladatokat is adott fiának, aki ezután önállóan is kez­dett "dolgozni*. ' » Utasítást hozott a kémek­nek id. Holczmeister János Nyugat-Németországban élő húga, Krámer Konrádné is, aki ez év áprilisában Ma­gyarországra jött látogatóba. Elutazása előtt őt is felke­reste Schneider Péter. Tudo­mására hozta, hogy bátyjá­val hosszabb ideje kapcsolat­ban áll, s rábeszéléssel, nagy hangú kijelentésekkel rávet­te az eleinte vonakodó asz­szonyt, hogy újabb utasítást, valamint a kémtevékenység folytatásához különböző esz­közöket hozzon magával bátyjának. Többek között egy Telefunken gyártmányú különleges tranzisztoros rá­diót, hogy azon keresztül is adhassanak utasítást a ké­meknek. Az újabb eszközök felhasználására azonban már nem kerülhetett sor, mert időközben fény derült a két Holczmeister súlyos bűneire, s Krámer Konrádnéval együtt letartóztatták őket Bűnösségüket mindhárman beismerték. A tárgyaláson több tanút is kihallgatott a bíróság. Töb­bek között Geiger Józsefet, akivel id. Holczmeister Já­nos együtt utazott az NSZK­ba. A tanúk után több szakér­tőt is meghallgatott a kato­nai bíróság. Az állambizton­sági szakértő vallomásában arról tájékoztatott, hogy Holczmeisterék a közölt ada­tok kiszolgáltatásával állam-, titkot sértettek meg. A mű­szaki szakértő a rádióössze­köttetés céljára küldött tranzisztoros készülékről ál­lapította meg, hogy a titkos utasítások vételére szerke­zeti megoldásánál fogva jól alkalmas. Az írásszakértő vallomásában arra is rámu­tatott: különös véletlenként nagyon hasonlít egymáshoz id. Holczmeister János és az általa feladóul választott név tudajdonosának írása. Felü­letes szemlélő nem is tudná megkülönböztetni, s így könnyen kellemetlen hely­zetbe hozhatta volna a mit sem sejtő férfit, akinek a nevét használta. Nagyfokú elvetemültség A bíróság elnöke a per ira­tai között részletesen ismer­tette a kapott kémutasításo­kat is. Az ügyész vádbeszédében a per sajátos vonásaira mu­tatott rá. Hangsúlyozta, hogy p vádlottak társadalmi rendszerünkkel szemben el­lenséges magatartást tanúsí­tottak, s bűncselekményeik elkövetésében nagy szerepet játszott az anyagi haszon­szerzés. Idézte id. Holczmeis­ter János szavait, aki kije­lentette: "Nekem mindegy, milyen rendszer uralkodik, ki van az állam élén. pén­zért bárki részére hajlandó lettem volna kémfeladatot vállalni*. A vádlottak családi kapcsolatban voltak egymás­sal. Figyelembevéve, hogy Nyugat-Németországban élő édesanyja is tevékeny szere­pet játszott a kémkedésben, s a bűnös tevékenységről id. Holczmeister János családjá­ban mások is — felesége és kisebb fia — tudtak, telje­sen rájuk illik a kémcsalád megállapítás. Az ügyész vád­beszédében külön is megbé­lyegezte azt a nagyfokú el­vetemültséget, amelyet id. Holczmeister János azzal ta­núsított, hogy fiát is bevon­ta a kémkedésbe, s ezzel rendkívül súlyosan vétett apai kötelességei ellen. A tárgyalás anyaga, amel­lett, hogy teljes mélységében feltárta azokat a súlyos bű­nöket, amelyeket az ügy sze­replői a Magyar Népköztár­saság ellen elkövettek, lelep­lezte a nyugatnémet hírszer­ző szolgálat sötét tevékeny­ségét is: még az idegenfor­galmat, a kapcsolatok bővü­lését. a rokoni látogatásokat is aljas célokra igyekszik ki­használni. A Budapesti Katonai Bí­róság az első- és másodrendű vádlottat államtitok tekinte­tében rendszeresen elköve­tett kémkedésben, a harmad­rendűt pedig ugyanabban a bűncselekményben, bűnsegé­di minőségben mondta ki bű­nösnek. Ezért id. Holczmeis­ter Jánost 13 évi, ifj. Holcz­meister Jánost 8 évi szabad­ságvesztésre, 10—10 évre a közügyektől való eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Kramer Konrándét 3 évi szabadságvesztésre és büntetése kitöltése után a Magyar Népköztársaság terü­letéről való kiutasításra ítél­te. Id. Holczmeister Jánost kötelezte, hogy a kémtevé­kenységért kapott márka el­lenértékének megfelelően 21132 forintot a magyar ál­lam javára fizessen meg. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, az elítéltek és védőik enyhítésért fellebbez­tek. (MTI) A jövedelmezőség rovására ? Kevés a dotáció — Az első „autóbuszmentes" év — A munkaerővándorlás Tilos jelzés a közlekedési vállalatnak Mi vajon a fontosabb, a kulturáltabb közlekedés biz­tosítása, vagy a jövedelme­zőségi terv teljesítése. A Szegedi Közlekedési Vállalat az első érdekében nem tud­ja teljesiteni a a másodikat Mert a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium úgy szab­ja meg az alapjövedelmezéel kulcsot, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az elmúlt évi eredmény volt. Ha azután közbejön valami nagyobb ha­ruházás, arra azt mondják, "gazdálkodjék ki* valaho­gyan A minisztérium is el­ismeri, hogy nem mindig he­lyes ez a módszer, de azt is hozzáteszi, hogy ajánljanak helyette jobbat. A jelenlegi létszám 420— 430 fő. A fluktuáció elég ma­gas. Az első fél év folyamán 34 volt a kilépők száma. Ez nemcsak munkaerő-problé­mát jelent, hanem sokféle egyéb kiadással is jár, hogy csak az egyik legfontosabbat említsük, a munkaruhaellá­tással. A dotáció megállapítása kö­rül is bajok vannak. Volt idő. amikor ezt évenként ha­tározták meg az előző évi tényszámok alapján Most már három éve annak, hogy nem történt új felmérés. Ez körülbelül 13 kilométeren­ként 70 fillér többletet je­lentene a vállalatnak. A Szegedi Közlekedési Vál­lalat összteljesítményének ér­téke az utas- és teherszállí­tás jövedelméből és a saját rezsiben készült villamosjár­mű felújításából tevődik ösz­sze. Ehhez számítandó még a dotáció — árkiegészítés — mely körülbelül 15 kilométe­renként 15 forint 64 filléres állami hozzájárulást jeleni Az így kimutatható bevétel 6,3 százalékának kell jöve­delemként jelentkeznie. Ezt az első fél évben nem telje­sítették. Ahhoz, hogy több mint 350 ezer forinttal ma­radtak adósak, sok minden hozzájárult Így az idei ered­mény arányainak eltolódásá­hoz vezetett az is, hogy ez év januárjában 19 autóbuszt adtak át az AKÖV-nek. Te­hát ez az "autóbuszmentes* közlekedésük első éve, s ez azért lényeges, mert így utas­forgalmuk csökkent és a vál­lalat létszámában jelentős változás nem történt Egyre több olyan új be­ruházás lép a költségvetésbe, ami az elmúlt év folyamán nem jelentkezett és amit "ki kell gazdálkodniuk*. Ilyen például az új központi épü­let felépítési költségének — 7 millió 700 ezer forint — évi leírása, új berendezések, új villamosok és a régiek karbantartása. Jelentős anya­gi beruházást igényeltek a csuklós villamosok. Nagyon örültek a közlekedési vállalat dolgozói Is annak, hogy ilyen új és modern közlekedési esz­közök járnak Szeged utcáin, de sokkal több a baj velük, mivel szerkezetük mechani­kus, mint a régiekkel volt Nagy problémát jelent és okoz, hogy a felső vezeték nem korszerű. Ezek a dol­gok mind-mind csak növelik a karbantartásra fordított összegeket Megtehetnék azt is, hogy nem vezetnek be új műszaki intézkedéseket, nem végzik el becsülettel a karbantartási munkákat, nem javítják ki megfelelően a meghibásodásokat Ezzel, bár pillanatnyilag csökkenthetnék kiadásaikat, de nem volna ennek a módszernek követé­se célravezető, mert a későb­bi időben ez megbgeszulná magát. Nagyon hasznos és jól kifi­zetődő volna a nemrégiben kidolgozott villamosjármü­vek ciklikus karbantartási módszerének bevezetése. Ez annyit jelentene, hogy bizo­nyos kilométer után nagyja­vítást végeznének a kocsikon. Bevezetését létszámhiány akadályozza, tíz ember felvé­tele megoldaná a helyzetet Ezt a tiz embert azonban fi­zetni kell, s bár teljesen in­dokolt és helyes volna en­nek a módszernek a beveze­tése. megsem tudják meg­tenni, mert a minisztérium ilyen kérdésben sem talál le­hetőséget esetleges korrekci­óra. A célnak elsősorban annals kellene lennie, hogy a köz­lekedési vállalat a minél gyorsabb és kulturáltabb köz­lekedést biztosítsa. Mert sok a probléma, de legtöbbje ép­pen az utasforgalom zavar­talanabb ellátásaert merül fel. Annak érdekében, hogy ilyen irányú feladataikat mi­nél jobban tudják teljesíteni, egy megoldás volna: néha en­gedni'kellene a szigorú jö­vedelmi tervből, elfogadható és indokolt költségeket el kellene ismerni, és annak megfelelően módosítani _a Vállalat tervszámát. S ez annál is egyszerűbb volna, mivel maga a minisz­térium is elismeri, hogy nam helyes valamennyi jelenlegi intézkedése. M. E. Legfontosabb: az emberi élet Az európai irók találkozójáról Ami a nyugati megfi­gyelők szemében paradoxon­ként hat, nevezetesen az al­kotó kapcsolatok fejlődése az ideológiai harc körülmé­nyei között, nyilvánvaló va­lósággá vált az európai írók leningrádi találkozóján — ír­ja Skunov, a TASZSZ mun­katársa az Európai Írószö­vetség vezető tanácsának nemrég véget ért ülésszaká­ról, majd megállapítja: Az írók sajtóértekezletén feltették a kérdést általában a viták lehetőségéről. Jean­Paul Sartre válaszában szin­te magától értetődően állapí­totta meg: "Én az eszmecse­rék fejlesztése és ugyanak­kor az ideológiai harc híve vagyok. Ebben a harcban természetesen az életképe­sebb ideológia fog győzni.*. A viták és magánbeszél­getések során a különféle irodalmi irányzatokat képvi­selő művészek kialakíthat­ták pontosabb nézeteiket számos kérdésben és alkal­muk nyílt a vitapartnerek álláspontjának megértésére is. A szocialista realizmus hívei természetesen nem ért­hettek egyet azokkal a nyu­gati írókkal, akik a burzsoá esztétika válságából kiveze­tő út keresése közben azt ál­lították, hogy a regény mű­faja elavult és elvesztette jelentőségét Az új francia regényt bíráló szovjet véle­mények azonban mindenek­előtt az alkotó és objetív elemzés formáját öltötték, s a regény "válságáról* kelet­kezett elméletek okait kutat­ták. A szovjet írók effajta vé­leménynyilvánításai megle­petésként hatottak egyes nyugati irodalmárok előtt. John Lemon angol író pél­dául a sajtóértekezleten ki­jelentette: "A szovjet írók megleptek bennünket az iro­dalmi és művészeti problé­mák sokoldalú megközelíté­sével*. A burzsoá propaganda hasztalan próbálja az "ab­szolút optimizmus* híveinek feltüntetni a szovjet művé­szeket, akik síkraszálltak az emberben való hitetlenség irodalmi megnyilvánulásai ellen, de egyáltalán nem ítélték el azokat a nyugati kollegáikat, akik reálisan áb­rázolják a kapitalista világ tragikumát és kiábrándultsá­gát. A hosszas eszmecserék fo­lyamán kikristályosodtak az álláspontok Kaffka, Joyce és Proust művészetéről is. A szovjet irodalmárok nem vetették el ezeknek a szer­zőknek az érdemeit, de meg­állapították, hogy az ö mun­kásságuk nem lehet alapja a korszerű regénynek. Helytelen lenne azt gon­dolni, hogy a mai regényről folytatott vita a "keleti« és "nyugati* álláspotok konf­liktusán alapult, hiszen, amint azt többen megállapí­tották, a vita folyamán mind­két részről a legkülönfélébb vélemények hangzottak el. A regény fejlődésének problé­mája ugyanis minden or­szág irodalmi életére jellem­ző. Az az állítás sem helytál­ló, hogy a vitában bármely vélemény is felülkerekedett. Nem adtak és nem is adhat­tak választ a. kérdésre? mi­lyennek kell lennie a mo­dern regénynek? A találko­zó résztvevői azonban két­ségkívül egyetértésre jutot­tak abban, hogy az új re­gényforma keresése közben nem szabad szem elől té­veszteni a legfontosabbat — az emberi életet. Átmenetileg javul az idő A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán tájékoztatásul közölték, hogy most átmeneti meg­nyugvás következik be az időjárásban. A tőlünk nyu­gatra eső országokban az északnyugati légáramlást melegebb déli szél váltotta fel. Az élénk szél szombatra hálunk is elgyengül, újabb esők egyelőre valószínűleg nem lesznek. A hőmérséklet is emelkedik, s a szombati maximumok ismét elérik a 24—22 fokos szintet. CpjMjadás cA eig.áfiylxáró' izere.p.L&i tiizteleiére. A Szegedi Szabadtéri Játé­kok igazgatósága tegnap, pénteken délután fogadást rendezett A cigánybáró sze­replői tiszteletére a városi tanácsházán. A fogadáson megjelentek a nagy sikert aratott operett művészei, köz­tük Eduárd Strauss vendég­karmester, Békés András rendező, Házy Erzsébet, Ma­leczki Oszkár, Palcsó Sán­dor és a darab más szereplői. A baráti hangulatú fogadá­son Tari János, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgató­ja köszöntötte-a. _ megjelent művészeket. Részt vett a fo­gadáson Török László, " a Csongrád megyei tanács vb­elnöke is, valamint Sípos Géza, az MSZMP Szeged vá­rosi párt-végrehajtóbizottsá­gának tagja és a pártbizott­ság más képviselői, valamint Papp Gyula és Arcai József, a Szeged városi tanács vb-el­nökhelyettesei és a tanács több képviselője. A fogadás résztvevői me­leg, baráti hangulatban hosz­szasan elbeszélgettek, a játé­kokról.

Next

/
Thumbnails
Contents