Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

Csütörtök, 1963. Július 97. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A közétkeztetés jövője Uxcmi konyhán JJ^I kua, jó és olcsó. A három jelző közül lehet, hogy a középeőre néhányan elhúzzák a szájukat, s a sárga krumplira gondolnak, ami bizony elég gyakran rontotta él a téli ebédek ízét. Pedig erről nem a konyhák tehetnek: egyelőre sok ilyen burgonya terem az országban, amíg el nem fogy, hát eszegetjük. Ha olyan kibírhatatlan lenne, nem nőtt volna meg Szegeden sem a napi étkezők száma 1960 óta ttaknem tízezerrel. Márpedig összesen 29 ezer felnőtt, diák és kisgyerek eszik különböző vendéglőkben, étkezdékben. menzákon és óvodákban, a márciusi statisztika szerint. Meghökkentően nagy ez a szám, pedig még tovább fog növekedni. Mind kevesebb háztartás engedi meg magának azt a luxust, hogy otthon főzzön. Hogy miért luxus ez? A dolgozó nők számára felesleges megerőltetést jelent, rengeteg Időt vesz el, s növeli a kiadásokat Minek otthon főzőcskézni ha a lehetőségek megengedik, hogy máshol kényelmesen és minden igényt kielégítő körülmények között reggelizhetnek, ebédelhetnek és vacsorázhatnak az emberek? Ez az, amit kissé hivatalos, de a fogaimat jól összefoglaló szóval közétkeztetésnek nevezünk. Most már osak az a kérdés, milyenek valójában az említett lehetőségek? Ha azt nézzük, mi a helyzet az ország többi nagyvárosában, akkor, bár nem lehetünk elégedettek, tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy Szegeden általában kielégítőbb. Ha azonban azt veszszük, milyennek kellene lennie, akkor a meglevő hibák, bajok szinte elefánttá nőnek. A város fejlődése, az ipari üzemek létszámának állandó növekedése mind fonto6abbá teszi, hogy az üzemi étkeztetés megfeleljen a dolgozók igényeinek. az egészségügyi és az élettani követelményeknek. A közétkeztetés jelenlegi felkészültsége, a konyhák és éttermek azonban már most is szűknek bizonyulnak. A legóvatosabb becslés szerint viszont 1970-re — nem is olyan hosszú távlat ez — újabb ezrek és ezrek fognak majd bekapcsolódni a közétkeztetésbe. Tagadhatatlan, hogy a vendéglátóipar jelenleg a szórakoztatást tartja fontosabb feladatának, s a közétkeztetést csupán annyira, hogy akkor is legyen vendég az étteremben, amikor különben kongana az ürességtől. Az a la charte. az étlap szerint étkező vendégek ugyanis napközben, délben nem töltik meg a vendéglőket. Elsősorban mégsem az a várható intézkedés hozza a megoldást, mely kifizetődővé teszi számukra az előfizetéses, úgynevezett kötelező menü kiszolgálását, hanem sokkal Inkább az újfajta kereskedelmi formák alkalmazása. A Boszorkánykonyha és a tej ivók Itt helyben ls bebizonyították, hogy az önkiszolgáló rendszerre mennyire szükség van. Az önkiszolgálás gyors és olcsó. A kispénzű emberek különben sem szeretik megosztani »titkukat«< a pincérekkel. Csakhogy mindössze három ilyen üzlet működik Szegeden, ezek is rendkívül szűkek, levegőtlenek, s nagy bennük a zsúfoltság. A László-bazár helyére tervezett önkiszolgáló étterem építésénél ezeket a tapasztalatokat feltétlenül hasznosítani kell. S berendezésénél érdemes arra is gondolni, hogy a nap minden szakában megfelelő ételeket leheesen kapni. Miskolcon most épül például olyan önkiszolgáló étterem, mely reggel a-tól éjfélig lesz nyitva, s ugyanabban az épületben helyeznek el egy konyhai félkésztermék- és egy csémegeüzletet ls. Sok szegedi üzemben működik konyha, de talán még többen nincsen. Azonban. az anyagi lehetőségekhez mérten, csaknem mindenütt szeretnének néhány éven belül építeni. Az elképzelések szerint nem veszik figyelembe, hogy a Közelben esetleg már van vendéglő, amit üzemi étkeztetésre is kitűnően fel lehetne használni. Vagy nem gondolnak arra, hogy felesleges lakott helyen levő ipari üzemben konyhát építeni, ha valamelyik környező utcában ls lehet. Az étkezőknek ugyanis édesmindegy, hová tartozik szervezetileg az étterem, nem a cégtábla érdekli őket. Dunaújvárosban a vasmű bejárata elé tettek egy vendéglőt, mely nemcsak a dolgozóknak esik útba, hanem a lakosságnak is könnyen hozzáférhető. Persze ehhez az is kell, hogy a dolgozók ne munkaidő közben étkezzenek, hanem — kettős műszak esetén — előtte vagy utána. A győri vagongyárnál szintén most vezetik be ezt a módszert. Ilyen alapon érdemes volna fontolóra venni, hogy például a szegedi kenderfonógyár, melynek távlati tervében szintén szerepel üzemi konyha építése, a vendéglátó vállalattal együtt nem csinálhatna-e valahol a környéken egy éttermet? Látogatottsága. mivel a lakosság is használhatja, biztosítva lenne a nap minden órájában. Nyilvánvaló, hogy hagyományos felszerelésű konyhákban, elavult módszerekkel képtelenség százak és ezrek számára főzni. A vendéglátóipari vállalatnál máris igen nagy gondot okoz, hogy nincsen központi előkészítő üzem, mely ellátja a konyhákat főzéshez való nyersanyagokkal. Létrehozása nemcsak a zsúfoltságot csökkentené, hanem esetleg még a választék is bővíthető ezután. Bár a központi megteremtése is nagy lépés előre, ha a fejlődés gyorsaságát vesszük tekintetbe, még mindig csak fél megoldás. A szakemberek szerint az az ideális, amikor a konyhákat félkész termékekkel, nem pedig nyersanyagokkal látják el. Szegeden ezt a módszert is aránylag könnyűszerrel lehetne alkalmazni. mivel a konzervgyár adott esetben valószínűleg be tudna rendezkedni félkész ételek készítésére is. Ehhez hasonlóan javítható meg a gyermekélelmezés: ha maximális előkészítést végző műhely szállítja az ételeket az óvodákban működő úgynevezett befejező konyhák számára, akkor sokkal több gyerek és sokkal jobb körülmények között étkezhetne. Nem rossz megoldás az óvodai konyhák tervezett központosítása sem. Eszerint az első kerületben két, a második és a harmadik kerületben egy-egy 3—400 gyerekre főző konyhát állítanak fel 1970-ig, Akár szociális, akár kereskedelmi szempontból nézzük — mind a kettő egyformán fontos —, a közétkeztetésé mindinkább a Jövő. Jelenleg egymillió ember vesz részt benne Magyarországon, de már lehetne nagyobb is számuk. Ugyanez vonatkozik Szegedre. A fejlesztés természetesen sok pénzbe kerül, s a népgazdaság anyagi erejével Igen megfontoltan szabad csRk gazdálkodni. A fejlődés fokozatosan és állandó Jelleggel képzelhető csupán el. De mindig figyelembe kell venni az igények rohamos növekedését, a távlati célkitűzéseket és a korszerűség követelményeit Szeged egyre nagyobb ütemben Iparosodik, a szűklátókörűségnek tehát nincs helye olyan fontos kérdésben, mint a közétkeztetés. Fehér Kálmán Nem maradt el az eredmény Befejeződött a szakszervezeti politikai iskolák első éve Az elmúlt év őszén új kl az iskolák előadóit Több formával, a polltitkal isko- helyen a pártszervezetek adlék szervezésével gazdago- tak jól képzett propagandadott a szakszervezeti nevelő munka Csongrád megyében. Az első kísérleti tanév tapasztalatalt most megtartott ülésen értékelta a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának Elnöksége. Megállapította. hogy a megyében feladatukat, s 186 politikai iskola, 3800 sok kötetlen hallgatóval kezdte meg mun- váljanak. Az káját tavaly októberben. Az első tanévet sikerrel fejezte be 184 iskola 3840 hallgatóié. Az iskolák szervezésekor a vállalati, üzemi szakszer-1 vezeti bizottságok nagyobb- nek részt olyan dolgozókat von- • tak be ebbe az oktatási formába, akik korábban nem vettek részt politikai oktatásban. A hallgatók között Igen sok szakszervezeti aktivista is volt A fiatalok szép számmal vettek részt a foglalkozásokon. A textilmflvekben, és a 10. számú AKÖV-nél a szocialista címért versenyző brigádok tagjai ls. Igen eredményes volt a nők bevonása az oktatásba. A hallgatók 48 százaléka nő volt. A fiatalok különösen a szakszervezetek felszabadulás előtti harcairól szóló előadásokat hallgatták nagy figyelemmel. A politikai Iskolák foglalkozásain a hallgatók megjelenése átlagosan 80—85 százalékos volt. Az előadások, s az ezt követő viták színvonala megfelelt a követelményeknek. Ezt elősegítette az, hogy a szakmák megyei bizottságai nagy körültekintéssel választották munkában jártas előadókat. A vezető propagandistákat a SZOT, Illetve a szakmai központok külön tanfolyamon készítették fel. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az elő* formát kialakítani. A hallgatók többlége részt vett a vitákban, s bátran mondott véleményt. Az első tanév mint kísérleti év sikeresnek mondható. A szakszervezeti politikai iskolák tapasztalatai biztatók, egészében sikerült azokat adók sikerrel valósítsák meg tartalmi és formai cólkitúa foglalkozábeszélgetéssé Iskolavezetők nagy része nem támasztott túlzott követelményeket a hallgatókkal szemben. Megtalálta a közvetlen beszélgető stílust, s így sikerült a politikai iskolák jellegémegfelelő foglalkozászéseket elérni, amelyeket a SZOT határozata a politikai iskolák elé támasztott. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a most következő tanévben a szakszervezetek Csongrád megyében is igyekeznek még tartalmasabbá tenni a politikai iskolák foglalkozásait Az önkiszolgáló boltokban kevesebb a leltárhiány, mint a hagyományosan árusító üzletekben A társadalmi tulajdon védelmének helyzete az állami és szövetkezeti kereskedelemben A Csongrád megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöksége értékelte a kereskedelemben végzett vizsgálatok eredményeit. A munkabizottság zottság Csongrád megyei elnöke. A társadalmi tulajdon védelmének helyzetét a kereskedelemben húsz népi ellenÚj pedagógustovábbképzési formák A Pedagógus Szakszervezet Csongrád megyei területi bizottsága a pedagógusok szakmai képzésének továbbfejlesztésére Igen érdekes javaslatokat tett a szakszervezet központjának és a Művelődésügyi Minisztériumnak. A területi bizottság irányított önképzést javasol a lélektani, általános pedagógiai, valamint a didaktikai műveltség emelésére. Ehhez megfelelő szakbibliográfiát nyomtatott éa juttatott el az iskolákhoz. A szakszervezet a Neveléstudományi Intézet segítségével már korábban előadás-sorozatot szervezett a városokban, nagyobb falvakban lélektani, pedagógiai tárgykörökből, s ezeket az előadás-sorosatokat jövőre ls folytatja Az új továbbkéaGYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA % GYORSPOSTA Miért nincs víz az ogyesszai városrész emeleti lakásaiban ? Farkat István, az Ogyessza városrész lakóinak nevében juttatott el levelet a lap szerkesztőségéhez. Szóvátette, hogy a bérházak emeleti lakásaiban reggel 7-tól este 9 óráig egyáltalán nincs viz. * Az Ogyessza városrész lakóinak panaszára a Víz- és Csatornaművek főmérnöke válaszolt. Jelenleg a bérházakat az építéseket kiszolgáló, úgynevezett felvonulási vízhálózat látja el. Ennek igen szűk, mindössze 50 milliméter a keresztmetszete. A Víz- és Csatornaművek dolgozói most építik át a vízhálózatot, a csőveket 150 milliméter keresztmetszetűvel cserélik ki. Ezzel jelentősen javul majd a vízellátás, de még ez sem jelent végleges megoldást. A városrész jelenleg az újszegedi víztoronyból kapja a vizet, ez pedig alig magasabb a bérházaknál. Megnyugtatóan csak abban az esetben javul a vízellátás, ha ezt a városrészt is a városi vízhálózatba kapcsolják majd be. A panasszal kapcsolatban Kiss Ernőt, a jéggyár vezetőjét kerestük meg, aki elmondta, csúcsforgalmú nafelelően, csak korlátozott mennyiségű jég áll magánháztartások rendelkezésére. Egyébként közölte a jéggyár vezetője, hogy köznapokon ki tudják elégíteni a vásárlók forma testületekre épül, az igazgatók irányítják, és egyes területeken az érdeklődők nagyobb számának megfelelő tárgykörben indítják meg. A szakmai munkaközösségek számára évi három foglalkozást javasol a szakszervezet, bemutató tanításhoz kötve. Végül egy egészen újszerű javaslatuk is van: az igazgatók Iskolájának létrehozása. Ennek tartalmi kérdéseit, programját Javaslatuk szerint a Szegedi Tanárképző Főiskola dolgozhatná ki. Javaslatukban szerepel, hogy ennek az iskolának elvégzéséről blionyítványt adjanak, a különösen jó eredményeket pedig rendkivüli előléptetéssel jutalmazzák. Alsóváros csatornázása A jéggyár továbbra is kiszolgálja tsXZ* a magánháztartásokat Dr. Híitter Béla panasz- nap valóban előfordult, hogy Kótzó István és Nagy Jé- gzal fordult szerkesztőségünk- a magánosok jégigényét nos Alsóvéroai-Feketeföldek höz az akadozó jégellátás mi- nem tudták kielégíteni. De 93. és 94. szám alatti lakosak att. Szóvátette, hogy szom- egyetlen olyan nap sem volt, a következő levelet juttatták hatonként a jéggyár nem amikor nem adtak ki Jeget, el szerkesztőségünkhöz: szolgál ki magánháztartás®- A vállalatok igényének meg»Az ablakok alatt három- Kat négy méter átmérőjű, nyílt szennyvízcsatorna húzódik, ami igen bűzös és emiatt nem tudjuk a lakásokat szellőztetni. A szúnyogok is elszaporodtak, s ezek könnyen fertőző betegségek okozói lehetnek A csatornába véleményünk szerint a vágóhíd véres szennyvize is eljut. Ez még csak súlyosbítja a helyzetet." * Markos Károly, a III. kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára a következőket válaszolta levélíróinknak: Sajnos évek óta problémát Jelent az alsóvárosi nyílt csatorna. Egyelőre a tanács képtelen a bajok orvoslására, hiszen addig míg a főgyűjtőcsatorna el nem készül, minden marad a régiben. Közölte a végrehajtó bizottság titkára, hogy az alsóvárosi nyílt csatornákba nem juthat be a vágóhíd szennyleve, az zárt csatornán keresztül jut el a Tiszába, tagjain kívül résztvettek az őr vizsgálta. Csongrád meelnökségi ülésen azoknak a gyében mintegy háromezer kereskedelmi vállalatoknak kereskedő közel félmilliárd vezetői is, ahol az ellenőrzést forint értékű árut kezel. A végezték. A kereskedők és a társadalmi tulajdon védelnépi ellenőrök találkozóján mérői hűséges képet ad a megjelent Kovács Imre, a l«ltár. A vizsgálat megállaCsongrád megyei tanács vég- Pította, hogy Csongrád merehajtó bizottságénak el- gyében az utóbbi három évnökhelvettese és Balázs La- ben 8 leltárhiányok összejos, a Népi Ellenőrzési Bi- 8e 27 százalékkal csökkent, de még mindig elég magas. 1962-ben ezer forint értékű áru 57 filléres hiánnyal került a fogyasztókhoz. A vendéglátó iparban — noha évről évre csökken a leltárhiány összege — mégis roszszabb a helyzet, mint a kerekedelemben. A Csongrád Megyei Vendégi ától pari Vállalatnál ugyanis tavaly ezer forint forgalom 2.25 forint hiánnyal bonyolódott le, a szövetkezeti vendéglátóiparnál 1.4R forinttal. A szegedi vendéglátóiparnál pedig ezer forintra 77 fillér volt a leltárhiány. Igen érdekes dologról számoltak be a munkabizottságok tagjai. Az önkiszolgáló boltokban kevesebb a leltárhiány, mint a hagijományos módszerekkel árusító üzletekben. Például a Szegedi Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalat önkiszolgáló boltlalnak 72 százaléka zárt leltárhiány nélkül, többletük sem volt. a hagyományos boltoknak pedig csak 55 százaléka. Az áruromlás, a seleltkár megtérítésével ls foglalkoztak a népi ellenőrök. Megállapították, hogv néhánv kereskedelmi vállalat Hberáis a kártérítések elbírálásánál. Rövidesen megnyílik az újszeged! ifiszerfizlel -Üjszegedi dolgozók- aláírással érkezett levél szerkesztőségünkbe. A levélírók kifogásolták, hogy a Radnóti és a Rózsa Ferenc utcán mér hetek óta elkészült a fűszerüzlet, s megnyitására még a mai napig nem került sor * Az újszegedlek panaszára Csikós János, az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője válaszolt: Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat két héten belül megnyitja új árudáját pokon, szombaton és Vasár- igényeit Olcsóbb a hűsítő ital, ha a tsz szállítja a földekre »Mi, a szegedi Táncsics Termelőszövetkezet dolgozói köszönetet szeretnénk mondani a Szegedi Földművesazövetkezet vezetőségének. Ebben a rettenetes hőségben munkahelyünkön, a szántóföldeken keres fel bennünket a mozgóbolt üdítő italokkal, frissítőkkel. De kifogásoljuk, hogy a 3,90 forintos sörért 4,80 forintot kérnek. A szövetkezet dolgozóInak nevében DrinóetM Szilveszter." * Gombos István, a Szegedi Földművesszövetkezet vezetője a panasszal kapcsolatban elmondta, hogy miniszteri utasítás szerint járnak el a mozgóbolt dolgozói. A munkahelyre szállított árukat ugyanis harmadosztályú áron lehet forgalomba hozni. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet gondoskodik az áru kiszállításáról, dolgozóit negyedosztályú áron szolgálják kL A Szegedi Szálloda és Vendéelátóinari Vállalatnál például 1962. január 8-án az eevik üzemben 25 liter télszín és 8 kilogramm val elromlott. Erről a Jegyzőkönyv csak március 1-én készült el, s utólag úgy állapították meg, hogy a hűtőgéo hibája következtében romlott meg az áru. A Népi Ellenőrzési Bizottság Csongrád megyei elnöksége a vizsgálat ismertetése után javaslatot terlesztett elő, melv a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét biztosítja. A kereskedők ezután megvitatták a ném el1enő»-zés által előterjesztett bejelentést, s a határozati javaslatokat elfogadták. Dr. Hamvas Endre aranymiséje Szegeden Dr. Hamvas Endre, Csanád egyházmegye püspöke, a magyarországi püspöki kar elnöke, pappászentelése 30. évfordulója alkalmából szerdán aranymisét mondott a szegedi Fogadalmi templomban. Ezen részt vett a római katolikus egyház több papi személyisége, valamint megjelent Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese ls. A misét követően dr. Hamvas Endre fogadást adott a szegedi püspöki palotában.