Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

Csütörtök, 1963. július 18. DÉL-M AGYA RORSZAG 3 II Központi Statisztikai Hivatal ielentése (Folytatás az 1. oldalról). 5 428 000 sertés, 3 043 000 juh volt az országban. A konzervipar első félévi ter- szarvasmarha-állomány 4,1 melése 28 százalékkal volt százalékkal, a sertésállomány több, mint 1962 első felében. 15 3 százalékkal csökkent egy Az év első hónapjaiban a szokatlanul nideg idő leg­nagyobb mértékben az épí­tőipar és az építőanyagipar termelését vetette vissza. Az első negyedévben az építő­ipari termelés 24 százalék­kal kevesebb volt, mint ta­valy ugyanazon időszkaban. A második negyedév folya­mán meggyorsult az építő­ipar termelése is, és a fél év egészét tekintve az álla­mi építőipar kb. ugyanannyi év alatt A juhállomány 6,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A vágóállatok és állati eredetű termékek felvásárlá­sa együttesen a tervnek meg­felelően alakult, 8 százalék­kal volt több az előző évi­nél. Vágósertésből 13 száza­lékkal, vágómarhából 4 szá­zalékkal, tejből 10 százalék­kal vásároltak fel többet, mint 1962 első felében. Ba­romfiból kb. ugyanannyi, építési-szerelési munkát vég- tojásból kevesebb volt a fel­zett, mint egy évvel koráb- vásárlás, mint az első fél év­ban. Az első negyedévi el- ben­maradásnak csak egy részét »» első fél évben jóval . .. tobb volt a burgonya, a pótolta junius 30-ig azepi- ^^g ^ gyümölcsfeivósár­tőipar. (A terv az év egé- jás, mint tavaly ugyanilyen­szére 14 százalékos terme- kor, a zöldség- és gyümölcs­lésnöveléssel számolt.) Egyes cikkek árának le­szállítása és főként a hitel­akció nagyobb igénybevétele következtében különösen a tartós fogyasztási cikkek forgalma növekedett meg. Például: padlókefélőből 35 százalékkal, mosógépből 23 százalékkal, hűtőszekrényből 87, televízióból 54, bútorból 14, 125 cm'-es motorkerék­párból 77, 250 cm3-es motor­kerékpárból 87, kerékpárból 26 százalékkal többet, sze­mélygépkocsiból kétszer any­nyit adtak el, mint 1962. első felében. A lakosság takarékbetét­állománya a fél év végén meghaladta a 11,2 milliárd forintot, ami 2,5 milliárd fo­rinttal több, mint az múlt év azonos időpontjában volt. Saját erőből is megváltoztathatók a munkakörülmények Meg mind g sok a balesel a helyiipari üzemekben 0 Az építőanyagipar első fél­évi termelése valamivel ki­sebb volt, mint egy évvel ezelőtt, a cementtermelés 11 százalékkal maradt el a ta­valy első félévitől. Az álla­mi építőipar a fél év folya­mán 2—300-zal kevesebb la­kást adott át, mint tavaly az első félévben. A folyamatban árak alacsonyabbak voltak, mint tavaly az első fél év­ben. KÖZLEKEDÉS 1963 első fél évében a közlekedési vállalatok össze­sen mintegy 100 millió ton­na árut szállítottak, lényegé­ben ugyanannyit mint a múlt év megfelelő időszaká­ban. Az átlagos szállítási tá­• - i i * volság valamivel nőtt és levő lakásepítkezesek szama ^^ árutonnakilométeN azonban jóval nagyobb, mint tavaly a fél év végén volt Más építkezéseknél is van­nak jelentős elmaradások. Az év első felében az egy munkás és alkalmazottra ju­tó napi átlagos teljes terme­lés az állami iparban kb. há­rom százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti sán­tát E növekedés kb. 1 szá­zalékkal kevesebb, mint amennyit az év egészére a terv előírt A fél év folyamán az állami iparban foglalkoz­tatottak száma 39 800 fővel, 3,4 százalékkal volt' több, mint egy évvel korábban. A műszaki fejlődés meg­gyorsítása, a hatékonyabb iparirányítás érdekében a fa év folyamán gyorsabb ütemben folytatódott az ipar átszervezése: a most eltelt időszakban megtörtént az új nagy ipari termelőegységek szervezetének kialakítása. 0 MEZŐGAZDASÁG A növénytermelés ez évre várható eredményeit — el­sősorban az őszi vetéseknél — befolyásolta a hideg tél, a belvíz és a késői kitavaszo­dás. A kenyérgabona ter­mésmennyisége —, annak ellenére, hogy a termésátlag az előzetes becslések szerint valószínűleg kb. a tavalyi ho­zamoknak megfelelően ala­kul — előreláthatólag keve­sebb lesz a tavalyinál. A ve­tés terület ugyanis — részben az őszi vetéseket ért fagykár folytán — kb. 11—12 száza­lékkal kisebb, mint tavaly volt. A takarmányféléknél kedvezőbbek a kilátások: a kipusztult őszi árpa vetéste­rületét tavaszi árpával, zab­bal és takarmánybúzával jó­részt pótolták. A kukorica vetésterülete valamivel több a tervezettnél és ez előző évi­nél. A tavalyi igen alacsony szálastakarmány-termésnél teljesítmény 3 százalékkal volt több, mint 1962 első fél évében. A vasút teher­szállítási teljesítménye 2 százalékkal, a tehergépko­csi közlekedési vállalatok mintegy 20 százalékkal ha­ladta meg az elmúlt év azo­nos időszakában elért szin­tet. 1963 január-június hóna­pokban mind a távolsági, mind a helyi személyszállí­tási utasforgalma 1 százalék­kal volt több, mint 1962 megfelelő időszakában. Ezen belül az autóbuszok utasfor­galma — az előző évekhez hasonlóan az átlagosnál na­gyobb mértékben növeke­dett. O KÜLKER BS­KEDELEM NEPMOZGALOM. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA 1963 első fél évében 69 000 gyermek született, ezerrel több, mint a múlt év első felében, ezer lakosra számít­va is valanüvel nőtt a szü­letések száma. A fél év fo­lyamán hétezerrel keveseb­ben haltak meg, mint az elő­ző év azonos időszakában. A természetes szaporodás nyolcezerrel több volt, mint 1962. első fél évében. A fél év folyamán növeke­dett az idegenforgalom: ha­zánkat 171 000 külföldi ál­lampolgár kereste fel (22 000­rel több, mint 1962. első fél évében), a külföldre utazó magyar állampolgárok száma 188 000 volt (40 000-rel több, mint az előeő év azonos idő­szakában) A társadalombiztosítás a fél óv végén mór a lakosság 97 százalékára terjedt ki. Az elmúlt fél év folyamán a fertőző megbetegedések viszonylag kedvezően alakul­tak. influenzajárvány nem volt Tovább nőtt a különböző fokozatú iskolákban végzők száma. Az általános iskola VIII. évfolyamát az elmúlt tanévben csaknem 150 000-en A szegedi tanács felügye­lete alá tartozó vállalatok­nál évről évre mind többen találnak munkalehetőséget. Ahogy a termelés mértéke növekszik, úgy nő a foglal­koztatottak száma. 1961 óta 1200 fővel emel­kedett ezekben az üze­előfrt havi munkásvédelmi le sem tették még a szük­szemléket mindenütt rend- séges vizsgát, szeresen megtartják, csupán A balesetek száma 1961­az a baj, hogy hez viszonyítva tavaly szám igen sok baleseti forrás szerint növekedett, de keve­elkerüli a szemlét tartó s emiatt sok gondot okoz a biztonságos és az egészség­ügyi követelményeknek meg­felelő munkakörülményeket . ,.„ - , . biztosítani. SLíT* 3 klÓr gÖZenek A legtöbb tanácsi vállalat eJszlVaSat sebb az egy üzemi balesetre jutó le nem dolgozott mun­kanap. Lényeges javulás tebó* nem következett be. Ami a vállalatok üzem­helyének eiszívóberendeztee SSSgf" ^^fntón nem működik jól. Nem ol- aWKgt mea' szinten bizottság figyelmét. A munkahelyek tisztasága és m.irkjM, „ j Ai. rendje a legtöbb üzemben ^J^JL *ÜS&k erősen kifogásolható. A fém­feldolgozó csiszoló-festő mű fonalfeldolgozó elavult, korszerűtlen épüle- ^tiro^H^^^tt^^i; . ban sem biztosították sok tekben működik, a műhe­lyek általában zsúfoltak. S' bár a múlt években több he­lyen sikerült megfelelőbb körülményeket teremteni, például az ecsetgyárban új famegmunkáló műhely épült, a fémfeldolgozónál és a köz­lekedési vállalatnál új mű­helyek és irodák, az anyagi erőforrások hiá­nya miatt csak lassú, fo­kozatos az előrehaladás. Az építőipari vállalatnál, a helyen a szükséges szellőz­te tő-berendezéseket. Az egészségre ártalmas munkakörökben körülbelül 140—150 dolgozót foglalkoz­nem megnyugtató a helyzet. Az üzemek adottságából eredően — alig néhány vál­lalatot kivéve — csaknem mindenütt kevés és szűk az öltöző, a fürdő, az ebédlő. Mindössze a fémfeJdolgozó­nál, az ingatlankezelőnél és az építőipari vállalatnál ja­vítottak az elmúlt két év tették, az semmilyen sem végezhet túlórát. Az el­lenőrzések során azonban azt tapasztalták, hogy a gázgyár több munkaidő-csökkentés­ben részesülő dolgozóját, an­seprűgyárnál és a Patyolat- ^ a nél új üzem építése, a nyom­tóttzv n® ummiiro. címen ' nolol;l dánál és az ecsetgyárnál az üzem átalakítása lesz képes véglegesen megváltoztatni a helyzetet. felhívtóit a figyelmet, gyak­ran túlóráztatják. A munkásvédelmi és a balesetelhárítási előírások 1963 első felében — amint azzal a terv is számolt — mind a behozatal, mind a . . . ... ... kivitel növekedett. A külke- végezték el és a középiskolák reskedelmi forgalom a fél év nappali, esti és levelező ta­egészében 6,5 százalékkal múlta felül a tavaly első fél­évit Az előirányzotthoz ké­pest a külkereskedelmi for­galom egyenlege kedvezőb­ben alakult: a tervezettnél valamivel kisebb behozatal mellett a kivitel 2 száza- . lékkai haladta meg a terve- ™nt 2000 könyvet adtak ki, zett szintet A kivitel ter­ven felüli növelését a mező­gozatain több mint 50 000-en érettségiztek. Az egyetemek, főiskolák utolsó évfolyamain 1962/63-ban majdnem 10 000­en tanultak. 1963. év első felében több gazdasági és élelmiszeripari termékek igen jelentős ex­portja tette lehetővé. O A LAKOSSÁG JÖVEDELME Üs VASARLASAl 1963. első fél évében a la­kosság összes pénzbeli jöve­delmei (munkabérek, táp­pénz, családi pótlék, nyug­díj, termelőszövetkezeti ta­gok pénzben kifizetett mun­kaegységrészesedése, stb.) együttesen 7 százalékkal ha­ladták meg az 1962. első 20 százalékkal többet, mint az előző év azonos idősza­kában. Az 1963. évi ünnepi könyvhéten 1,5 millió köny­vet adtak el, 8 százalékkal többet, mint ae 1962. évi könyvhéten. A televízióelőfizetők száma az elmúlt fél évben mintegy 80 000-rel szaporodott, a fél év végén meghaladta a 400 000-et. Budapest, 1963. július 18. Központi Statisztikai HivataL csaknem mindenütt lehet­ne némiképp változtatni rajtuk, kisebb befektetés­sel. A városi tanács végrehajtó bizottsága utasította a válla­latokat irányító szakosztá­lyokat. hogy a hozzájuk tar­tozó vállalatok munkásvé­delmi és balesetelhárítási helyzetének értékelését az il­letékes dolgozókkal legalább egyszer tárgyalják meg éven­ként. A munkásvédelemrnel. . a balesetelhárítással, a mun­szaki beosztású dolgozo fel- ka_ és a védőruha-juttatás­adata. sal kapcsolatos nyilvántartó­Egyes művezetők mégis el- sok rendben tartósát köve­ségével is kiküszöbölhetők, tűrik, hogy a gépekről le- teljék meg, hogy ezáltal is A váro6i tanács végrehajtó vegyék a védőfelszerelést, lehetővé váljék, hogy a ren­bizottsága ezért is vizsgálta hibás szerszámokat használ- delkezésre álló eszközök se­meg a helyiipari üzemek janak. eltorlaszolják a köz- gítségével mielőbb megvál­munkás- lekedési útvonalakat és így tozzanák a helyi ipari üze­tovább. Az újonnan kineve- mekben még megtalálható hogy az zett művezetők közül sokan rossz munkakörülmények. A biztonságos munkákö- ^tartása és betartatása rülmények megteremtése azonban legtöbbször nem igényel beruházást, a hibák a rendelkezésre álló anyagi eszkőzök segít munkásvédelmi és ellátási helyzetét. Megállapították, nemcsak a vállalati igaz­gató, hanem minden mű­E Pl TOK KÖZÖTT Senki nem tud semmit. Vagy nem akar. — Az iroda ott van hátul a kompresszoros bódé mö­gött Nem valami precíz eligazí­tás, de megyek a mutatott irányba. Jobbról a négy­emeletes kollégium még va­kolatlanul áll, belül kopá­csolnak, reszelnek, fűrészel­nek. Egy téglakupacon két suttyó legény még egyet szippant a körmükre égett cigarettából és lassan tápász­kodnak. Öt pere után — Melyik itt az iroda? A fejükkel intenek, hogy csak menjek. Sóder, cement, vasak, deszkadarabok. Nincs erre semmiféle iroda. Egy kis házikó előtt állnak vagy négyen. A nap erősen tűz, fénylik az emberek háta. Burghardt József művezető erős, határozott hangon in­tézkedik. öt perc és minden­ki elment a dolgára. Beljebb invitál az "irodá­ba*. Néhány rossz szék, ro­zoga asztal, lóca, meg min­denféle kacat. Két fiatalem­ber már ott álldogál, várják a művezetőt. — No — lép eléjük Burg­félévit A szövetkezeti pa­az idén lényegesen több vár- rasztság természetbeni jöve­ható. delmei (a természetben el­1963 tavaszán kb. 19 000 S2ámolt munkaegységrészese­kat. hold szőlőt telepítettek, ami kétszer annyi, mint az 1962. évi tavaszi telepítés volt A fél év folyamán gyü­mölcsfákkal mintegy 25 szá­zalékkal nagyobb területet ültettek be, mint a múlt év azonos időszakában. 1963 első fél évében a me­zőgazdaság — előzetes ada­tok szerint — 670 000 tonna műtrágyát kapott, 130 000 dés, a háztáji gazdaságokból származó jövedelmek, stb.) ugyanakkor kismértékben csökkentek. A pénzjövedelmekhez ha­sonló mértékben — 7 száza­lékkal — nőtt a kiskereske­delmi forgalom is. Ezen be­lül az élelmiszerforgalom 6,7 tonnával többet, mint az elő- százalékkal, a ruházati forga­ző év azonos időszakában. Tovább javult a mezőgaz­daság traktor- és munkagép­ellátottsága. Jelenleg a mező­gazdaság vonóerő kapacitá­sának mintegy 80 százaléka gépi erő. Az 1963 áprilisi állat­számlálás időpontjában 1 906 000 szarvasmarha, lom 4,5 százalékkal, a -ve­gyesi parcikkek* forgalma 9 százalékkal haladta meg az 1962. első félévi szintet. A kiskereskedelmi forgalom minden árucsoportban több volt annál, mint amit a terv előirányzott Munka — a táborzárás után A székkutasi Rózsa Ferenc Ferenc szavait csupa lelkes, KISZ ifjúsági építőtábor la- tettre kész fiatal hallgatta és kói már több mint két hete örömmel könyvelték el a folytatják hasznos munkáju- két hét alatt kifejtett mun­kát, a kukoricacímerezést. A ka sikereit. S hogy mennyi­lelkes fiúk és lányok —kőz- re odaadok, mi sem bizo­tük igen sok szegedi közép- nyitotta jobban, mint ami iskolás — kitűnő eredménye- ezután következett. Kiderült ket értek el. méltán illette ugyanis, hogy sürgősen még őket a dicséret Mindannyi- egy 500 holdas táblán kel­uknak elismerést tolmácsolt lene elvégezni a munkát. Ez tegnap, szerdán az ünnepé- mintegy két napot venne lyes táborzáráson Balogh István, a KISZ Központi Bizottságának titkára, aki Bolyos Józseffel, az MSZMP Központi Bizottságának mun­katársával és Bíró Lajossal, a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága titkárával kereste fel őket ebből az alkalom­ból. A munkában legjobban kitűntek jutalmat is kap­tak. A táborparancsnok Joó igénybe. Mindannyian gon­dolatban már otthon jártak, talán már a Tisza hűs hul­lámaiban érezték magukat, mégsem volt senki, aki ne vállalta volna ezt a további két napot. Így hát az ünnepélyes tá­borzárást még kétnapi mun­ka követi, dicséretéül és példájául a KISZ-tábor fia­taljai becsületes helytállásá­nak. hardt —, mielőtt munkába állnának, figyeljenek jól ide. Maguk itt új munkások, vi­gyázzanak nagyon a testi ép­ségükre. A liften csak anya­got szállíthatnak, személye­ket semmiképpen. Soha ne álljanak a lengő teher aló, és a kampót is figyelmesen akasszák be mindig, mert esetleg visszabicsaklik és kész a baj. Nincs nyugta Az egyik fiú. Csontos István mindössze tizennyolc éves, a másik, Zámbó Imre meg huszonkettő. Bólogat­nak, úgy bizonygatják, hogy értik. — Honnan jöttek? — szó­lok közbe. — Cipész ktsz-ben dolgoz­tam — mondja Csontos és szaporán pislog. Majd hozzá­teszi: — Cipészsegéd va­gyok. — Hát maga? — nézek Zámbóra. — Én is. — Akkor mit akarnak itt? — Dolgozni. — Miért nem a szakmá­jukban? — Itt többet keresünk. A művezető felírja a nevü­ket egy füzetbe, aztán ipar­kodnak kifelé. Mi meg be­szélgetni kezdünk, de máris belép egy ember. — Jóska bácsi, egy új seprű kellene, muszáj le­söpörnöm azt a ... Burghardt belép az irodá­ból nyíló raktárba és kihoz onnan egy kopott ciroksep­rűt. — Ez is jó lesz — nyújtja át a munkásnak. "Jóska bácsi* egyébként alig negyven esztendős. Jól megtermett alak. Az arca, meztelen felsőteste olyan, mint a bronz. Két évvel ez­előtt még az állványon rak­ta a falba a téglát, onnan szedték le művezetőnek. Mondják, jó szakmunkás volt. Már korábban, az épí­tőipari technikumban letet­te a mestervizsgát és jelen­leg a Szegedi Tanárképző Főiskola leánykollégiumá­nak építésénél irányítgatja az embereket. Intézkedik, ad­minisztrál anyagot igényel, ellenőriz. szaladozik. Egy percig sincs nyugta. Megint bejön egy izomkolosszus. — Három szeg kéne, szét­ment ez a francos fűrész. Megkapja. Éppen ebédidő. A következő ember a mun­kabérét keresi, s reklamálni jön. Nehezen érti meg, hogy nem csapta be senki. A munka mindennél fontosabb — Helyén van még az eszed? — kérdezem bizal­maskodva. — A, vannak ennél moz­galmasabb napok is. Én na­gyon szeretem a beosztáso­mat. Törődni kell az embe­rekkel, megérteni a problé­máikat, ez a fontos. — De hát, aki ennyit ér­tetlenkedik ... — Ez semmi. A múltkor volt egy eset, akkor hara­gudtam egy kicsit Mond­tam K. J. segédmunkásnak, hogy menjen át autóval a dorozsmai anyagtelepre és rakjon fel ennyi és ennyi pallót, estefelé már itt is le­hetnek vele. Közöltem, hogy ezt a munkát órabérben szá­moljuk el neki, mert külön­ben megkárosodna a töb­biekhez képest. Ment öröm­mel, meg is csinálta amit kellett, aztán bérfizetéskor felvette az érte járó ötven valahány forintot. — Nem értem. Hol itt a probléma? — Egyszer csak jönnek ne­kem a központból, hogy mit csinálok én, miért nem szá­moltam el K. J.-nek a do­rozsmai munkáját. Micsoda? Hát ezt érdemlem én a jó­indulatért? Elfcgott a mé­reg, de aztán türtőztettem magam és odamentem a pa­naszoshoz. Magyaráztam ne­ki: ha én azt a napot telje­sítménybérben számolom el neki, fele pénzt sem kapott volna érte. Megértette, meg­köszönte és kért, hogy ne­haragudjak. Haragudott a fene. Még jól is esett, hogy hosszabb ideig elbeszélget­tünk. Hívják. A vakolóknál van valami fennakadás és Burg­hardt József megy. Nem is megy, hanem rohan. A mun­ka mindennél fontosabb. Mert a kollégiumnak az új tanév kezdetéig el keli ké­szülnie. F. N. L

Next

/
Thumbnails
Contents