Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-16 / 164. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1963. Július 13. Az SZKP Központi Bizottságának nyílt levele Lapunk vasárnapi számában közöl­tük uz SZKP Központi BicotLága nyílt levelének első részét. Az alábbiakban ismertetjük a levél további részleteit. -A nézeteltérések középpontjában álló következő fontos kérdés: a tőkés országok­ban élő munkásosztály forradalmi harcá­nak és a nemzeti felszabadító harcnak út­jai és módszerei, az emberiség szocializ­musba való átmenetének útja- — mondja nyílt levelében az SZKP Központi Bizott­sága. A levél rámutat, hogy a KKP vezetői úton-útfélen beszélnek a világforradalom­ról, mindenféle okból, sót gyakran ok nél­kül ls forradalmi frázisokkal dobálóznak, míg máaok, éppen azok, akiket a kinal elvtársak bírálnak, n legkomolyabban kö­zelik a forradalom kérdését, ahelyett, hogy hangzatos frázisokat hajtogatnának, tu­datos erőfeszítéssel azon vannak, hogy figyelembe véve korunk viszonyalt, meg­találják a szocializmus győzelméhez ve­zető legbiztosabb utat és kitartóan harcol­nak a nemzeti függetlenségért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért. Az SZKP Központi Bizottsága hangsú­lyozza, hogy a szovjet kommunisták éa más szocialista országok testvérpártjai fel­becsülhetetlen segítséget nyújtanak béke­politikájukkal a munkásosztálynak, a ka­pitalista országok dolgozó népének, A szo­cializmus országai a békének általuk ki­vívott feltételei között jelentős si­kereket érnek el a gazdaságfejlesztés te­rületén, egyre nagyobb győzelmeket arat­nak a tudomány és technológia területén, javítják a dolgozó nép életfeltételeit, fej­lesztik é« tökéletesítik a szocialista de­mokráciát, megnyerik a világ minden or­szágában élő népek szívét és agyát A szovjet kommunisták tántoríthatatla­nul követik Lenin útmutatását, hogy -a nemzetközi forradalomra a legnagyobb ha­tást gazdaságpolitikánkkal gyakoroljuk-. Kitűnik azonban, hogy vannak olyan elvtársak, akik eldöntötték: V. 1. Lenin té­vedett tegfaflmta. -Mit jelentsen ez? A bizalom hiányát abban, hogy a szocializmus országai gaz­dasági versenyben le tudják győzni a Ka­pitalizmust? Vagy pedig olyan emberek ál­láspontjáról van sió, akik szembekerülvén a szocialista építés nehézségeivel, elvesz­tették a kedvükét, s nem látják annak le­hetőségét, hogy a nemzetközi forradalmi mozgalomra gazdasági sikereikkel, a szo­cializmus saját országukban végrehajtott sikeres építésének példájával gyakorolják a legnagyobb hatást? Ók a forradalmat In­kább egy más — számtlftta rövidebbnek íünő — úton akarják m«evívni. Egy győ­zelmes forradalom azonban a nép munká­jával és csak a nép munkájával szilárdít­hatja meg és fejlesztheti sikereit, csak ez­zel bizonyíthatja be a szocializmus fölé­nyét a kapitalizmussal szemben-. -A kínai elvtársak gőgösen és sértő mó­don nem kevesebbel és nem többel vádol­ják Franciaország, Olaszország, az Egye­sült Államok éa más országok kommunis­ta pártjait, mint opportunizmussal és re­formizmussal, "parlamentáris krstinlzmue­sal-, sőt még azzal Is, hogy a "burzsoá szo­cializmus* felé sodródnak. Milyen ala­pon? Azon az alapon, hogy ezek a kom­munista pártok nem hangoztatják az azon­nali proletárforradalom jelszavát, bár a kinal elvtársaknak is meg kell értenlök, hogy ezt a forradalmi helyzet kialakulása nélkül megtenni nem lehet-. Az SZKP Központi Bizottsága a továb­biakban hangoztatja: a kfnai kommunis­ták, midőn ellene fordulnak mindannak, ami jelenleg a fejlett kapitalista országok kommunista pártjait foglalkoztatja, nem mutatják a szolidaritás minimális érzését sem azon kommunisták iránt, akik az osz­tályharc élvonalában harcolnak a tőke el­len, s nem mutatnak semmiféle megértést ez országok adott féltételel iránt sem, a sa­játos üt iránt, amelyet a munkásosztály forradalmi mozgalma ezekben az orszá­gokban követ. "A forradalom nevében, a kínai elvtársak valójában éppen azokat áz utakat utasítják el, amelyek a forradalom­hoz vezetnek, olyan Irányvonalat próbál­nak a mozgalomba becsempészni, ami ah­h<vz vezet, hogy a kommunista párt elsza­kad a tömegektől, a munkásosztály a mo. nopóllumok uralma, a kapitalizmus ellen vívott harcában elveszti szövetségeseit*. A kínai elvtársak nem értenek egyet a kommunista világmozgalommal a külön­böző országoknak a szocializmusba való átmenete formálnak kérdésében. ismeretes, hogy az SZKP és más mar­xista—leninista pártok — amint ezt a moszkvai értekezletek dokumentumai ée az SZKP programja világosan leszögezi — abból Indulnak ki, hogy lehetséges a szo­cializmusba való békés és nem békés át­menet. Ennek ellenére a kínai elvtársak azt vetik pártunk ás más testvérpártok sze­mére, hogv csak a békés utat Ismerik el. Az SZKP Központi Bizottsága ezután megjegyzi, hogy a kínai elvtársak a forra­dalmiság alapfal tételeként mindenben és mindenütt a fegyveres felkelést látják. Az SZKP Központi Bizottsága leszögezi: a kí­nai elvtársak ezzel tagadják a szocializmus győzelméért vívott harc békés formáinak lehetőségét, noha a marxizmus-leniniz­mus azt tanítja, hogy a kommunistáknak a forradalmi osztályharc minden formá­ját: az erőszak és az. erőszak nélküli for­mát is ki kell hssználnlok. Az SZKP Központi Bizottsága, tanul­mányozván $ nemzetközi és az ázsiai, afrikai, latin-amerikal népek nemzeti felszabadító mozgalma harcának párhuzamát, emlékeztet arra, hogy a kí­nai elvtársak olyan -elmélettel- hozakod­tak elő, amely szerint korunk fő ellent­mondása nem a szocializmus éa az impe­rializmus, hanem a nemzeti felszabadító mozgalmak és az imperializmus között van. Ezek a kínai elvtársak szemmel látható­lag a legkönnyebb módon akarnak népsze­rűségét szerezni maguknak az ázsiai, afri­kai és latin-amerikai népek szemében. Ez az -elmélet- azonban ne tévesszen meg senkit Az SZKP Központi Bizottsága hangsú­lyozza, hogy ennek az -elméletnek* valódi célja elszigetelni a nemzeti felszabadító mozgalmat a nemzetközi munkásosztálytól és vívmányától: a szocializmus világrend­szerétől. Ez azonban éppen a nemzeti fel­szabadító mozgalomra jelent súiyo* ve­szélyt. Az SZKP Központi Bizottsága ismétel­ten kijelenti, hogy -mind a nemzetközi munkásosztály, mind a nemzeti felszabadí­tó mozgalom jövendő győzelmeit tartós szövetségük és együttműködésük, közös ér­dekeikből fakadó együttes harcuk biztosít­ja az imperializmus ellen-. -Lenini pártunk a nemzeti felszabadító mozgalmat a világforradalom folyamata szerves részének tekinti, az imperializmus ellen irányuló hatalmas erőnek látja*. Mi magyarázhatja a KKP téves állás­pontját korunk fő problémái iránt? Talán az, hogy a kínai elvtársak tcljoimn elsza­kadtak a Valóságtól, hogy demugóK, butű­rágó módon közelítik meg a háború, a béke ós a forradalom kérdéseit, hogy nem tudják megérteni korunk adott íeHÍ-idalt? Vagy talán az, hogy a "VllágfortSdalom­ról* csapott fülsiketítő lárma mögött más célok rejlenek, amelyeknek semmi köztik a forradalomhoz... AZ SZKP Központi Bizottságának nyílt levele rámutat: mindez leplezi annak az irányvonalnak hibás ós ártalmas voltát, amelyet a KKP vezetősége a világ kom­munista mozgalmára akar erőszakolni. A kínai vezetők az "általános Irányvonal* látszatával semmi mást nem tesznek, mint felsorolják a munkásosztály legáltaláno­sabb feladatait, anélkül azonban, hogy te" kintetbe vennék az adott időt, s az osz­tályéra jelenlegi irányvonalát, anélkül, hogy megfelelően mérlegelnék a Jelenkori történelmi időszak jellegzetességeit. — • Az SZKP Központi Bizottsága hangsú­lyozza, hogy a marxieta—leninista—pár" ' tok meghatározták közös irányvonalukat, kidolgozták a nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi szakasza irányvonalá­nak alapfeltételéit. Ennek az általános irányvonalnak lényege röviden: harc a békéért, a demokráciáért, a nemzeti füg­getlenségért ée a szocializmusért •A KKP vezetőinek korunk legfőbb po. litlkai és elméleti kérdései iránt tanúsí­tott nézeteit nem lehet elválasztani gya­korlati tevékenységüktől, melynek célja aláásni a világ 10001811818 táborának ée a nemzetközi kommunista mozgalomnak egységét*. Az SZKP Központi Bizottságának nyílt levele ezután tényeket idéz, amelyekkel a kínai vezetők nemcsak a szocialleta tá­bor, hanem az egész kommunista vtlág­mozgalom egységét is aláássák, semmibe veszik a proletár nemzetközleég elveit, durván megsértik a tustvérpártok viszo­nyának normáit. A KKP vezetősége különböző pártelle­nes, kiközösített csoportokat szervez és támogat, amelyek szembefordulnak az Amerikai Egyesült Államok. Brazília, Olaszország, Belgium, Ausztrália és In­dia kommunista pártjaival, A KKP-hoz tartozó elvtársak különösen élénk tevé­kenységgel próbálnak felforgató munkát végezni az ázsiai, az afrikai ée a latin­amerikai országok kommunista és mun­káspártjaiban. A kínai vezetők élesen tá­madják azokat a kommunista tostvérpár­tokat és vezetőket, amelyek és akik nem akarnak letérni a nemzetközi kommu­nista mozgalom általános Irányvonaléról. Az SZKP Központi Bizottságának le­vele végezetül kijelenti: dlosőeéges lenini pártunk egész történelme folyamán en­gesztelhetetlen harcot vívott a Jobboldali és a baloldali opportunizmus ellen, a trocklzmua ée a revlzlonlzmus ellen, a dogma ti zrnut és a szektarianlzmus ellen, a nacionalizmus és a sovinizmus ellen, ezeknek minden megnyilvánulása ellen mind az országon belül, mind a nemzet­közi küzdőtéren. Pártunk megacélozódott ée megerősödött a marxizmus—leninizmus tisztaságáért folytatott harcában, s nem fél a modern szakadárok semmilyen ki­rohanásától sem, akárhonnan jöjjenek ie azok... Az SZKP Központi Blzottaága a párt és az egész szovjet nép előtt felelősségé­nek teljes tudatában kijelenti, hogy tel­jee erőnkkel megtettünk és megteszünk mindent a Kinai Kommunista Párttal való egységünk megszilárdításáért. Lenin zászlaja alatt a kommunista világmozga­lom egységéért, a szocialista világrend­szerhez tartozó országok egységéért, a gyarmatosítás ellen harcoló minden nép hatékony megsegítéséért, a béke ügyének megszilárdításáért, a kommunizmus nagy eszméinek győzelméért az egész világon.— A Koreai HBK kormányinak nyilatkozata A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság rádiója hét­főn ismertette a kormány nyilatkozatát a Japánban élő koreai állampolgárok de­mokratikus jogainak védel­méről. A nyilatkozat rámu­tat arra, hogy az utóbbi idő­ben japán különböző részei­ben egyre több koreai állam­polgár jelentkezik, hogyvisz­szautazzon hazájába. A ja­pán kormány azonban elzár­kózik a koreai állampolgá­rok jogos követeléseinek tel­jesítése előL A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormánya nyilatkozatában hangoztatja, hogy a koreai állampolgárok kérésének megtagadásáért a jogi és erkölcsi felelősséget a japán kormánynak kell vi­selnie. A Koreel Népi De­mokratikus Köztársaság tort mánya határozottan követeli a japán kormánytól, hogy haladéktalanul hozza meg a megfelelő intézkedéseket a hazájukba visszatérni kívánó koreai állampolgárok jogos követeléseinek teljesítéee cél­jából. (MTI) Születésnap... A zt tartják, hogy két nép barátságát nem az határozza meg, hogy képvi­selőik tárgyalásokat folytat­nak, majd ezek végeztével jegyzőkönyvet készítenek, s azokat aláírják, hogy ettől kezdve az élet sok területin együttműködjenek, a min­dennapok gondjaiban, az elő­rehaladásban segítsék egy­mást. Ha ennek az állítás­nak az ellenkezője lenne ér­vényes, akkor azt monda­nánk, hogy a bolgár és a ma­gyar nép barátsága 1948. jú­lius 16. óta, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírása óta tart, tehát ma éppen másfél évtizede szüle­tett meg. Ha a papirt néztük, ez va­lóban így is van, mégis hosz­szú évtizedekkel, sőt évszá­zadokkal előbb kezdődött a két ország népének barát­sága. Ha a régebbi történel­met tekintjük, vagy csupán néhány évtizeddel korábbi tdökrt pillantunk vissza, kö­tőt volt a kit nép gondja, baja. Törökök, nagyurak, földbirtokosok ültek Magyar­országon ét Bulgáriában egy­aránt a munkások, parasz­tok nyakán, azok sanyargat­ták a milliókat. Természe­tei, hogy az ilyen sors, az ilyen múlt testvérré, baráttá forraszt két, egymás közelé­ben él6 népet. De a bo'dog virradat, s felszabadulás hozta meg csak Bulgária ét Magyaror­szág baráti összefogásának lehetőségét. Bulgáriában 1944. szeptember 9-én győ­zött a fegyveres népi antifa­siszta felkelés és a Hazafias Arcvonal kormánya fegyver­szünetet kötött a Szovjet­unióval. Magyarország né­hány hónappal később, 1945. április 4-én mondhatta ki m szovjet hadsereg diadalmas előrenyomulása révén elő­ször hangosan ezt a szót: szabadság. Az igazi szép és mindkét ország számára gyü­mölcsöző barátság tulajdon­képpen ekltor, több mint 16 éve kezdődött. Hivatalos megpecsételése csupán 1948. július 16, a másfél évtizeddel ezelőtt született egyezmény aláírásának napja. De ha azt is tartjuk, hogy a papír csu­pán a formaságot jelenti, mégis a születés évforduló­ján meg kell emlékeznünk létrejöttéről, mert a barát­iági, egiAttmükÖdési ét köl­csönös segiiségnyújtáci egyez­mény új mérföldkövet jelen­tett a két nép közös tevé­kenységének történetében. Nagymértékben megnőtt Ma­gyarország és Bulgária kö­zött az árucsere-forgalom. Segítettük és segítjük egy­mást a szocializmus építésé­ben a legkülönbözőbb mó­dokon, amenmjire csak lehe­tőségeink engedik. Kulturá­lis együttműködésünk ls mind nagyobb mértékű. fMyan kapcsolatok ezek, amelyek még sok lehe­tőséget rejtenek magukban. Olyanokat, amelyek kiakná­zására mindeddig nem volt idő, vagy lehetőség, de ame­lyekre sor kerülhet és tor is kerül a jövőben az évről év­re mindinkább növekedő együttműködés révén. Ezt várja a másfél évtizede megkötött egyezménytől a bolgár és a magyar nép egy­aránt, és ennek valóraváltá­sához kívánnak ynott a »szü­letésnapon* sok sikert. W. L. ŰJftbb letartóztatások Ecuadorban Az ecuadori rendőrség ts­sárnap újabb házkutatásokat tartott fc több kommunista személyt letartóztatott A le­tartóztatottak között volt Pedro Saad, a kommunista . - .. a*--,,. A í01'1" nemzeti ün- Chamrps Etysées-n eteő ttben HPárt.,lőWkám, ós Enrujue ^^ Páríteben nagyssabá- vonult fel De Gaulle előtt űílberf, á póri' Végrehajtó bizottságinak egyik" tagja, továbbá Pedro Sorroza En­calada, az Üj Kína Hírügy­nökség ecuadori tudósítója. Atomparádé és tüntetések Párizsban Békegyűlések Csehszlovákiában Vasárnap Csehszlovákiá- imperialisták, különösen a ban az ország több helységé- bonni militaristák háborúé bon rendeztek bókogyűlésc- törekvéseit, ket, amelyeknek részvevői Ceské Velenleén dr. Zde­egyértelműen állást foglaltak ^^Xta^T"^ a CSKP politikája mellett ás zetgyúlés elnöke mondott be­óles szavakkal ítóltók el az szedet. sú katonai di^az*^ vüt, ggyfJ­"f™*** ^ AMX Jtfzésű 30 tonnás új különbözött az eddigiektől, hjirekoeglj|ll , hanem abban is hogy Fran- francia katonai szakértők claorazág atomfegyver kézé- Ravrim védelmet nyújtanak sét segített propagálni. A az atomsugárzás és a radio­aktív csapadékok ellen. A páncélos dandárt De Boissieu ezredes. De Gaulle veje ve­zényelte. A forradalom évfordulóját a lakosság sok helyütt, kü­lönösen Pária külvárosai­ban tiltakozó gyűlésekkel ünnepelte, sok ezer főnyi tömeg tüntetett a kormány sztrájkellenos törvényjavas­lata ée a községi önkor­mányzat korlátozása ellen. Moszkvában megnyílt az „atomcsend" értekezlet (Folytatás az 1. oldalról). A Trud szintén megálla­pítja: a tárgyalásokkal kap­csolatban nem lehet Jóslá- .. sokba bocsátkozni, de min- Üdvözölhetjük — írja a lap dencsetre —, hogy győzedelmeskedett már est a tényt Is üdvö­zölni kell, hogy a találko­zó létrejött. Francia válasz — egy magyar „hazafinak A Le Monde el­mű párizsi Up nemrégen cikket közölt Aucr Pál tollából. Aucr, Horthy Miklós volt pártol nagy­követe, a francia­országi ellenséges magyar emigráció vesetöje, U Thant budapesti látoga­tása alkalmából megrágalmazta pártunkat, kormá­nyunkat, hazán­kat. Durva hamisí­tásain nem aka­dunk fal, legfel­jebb legyintünk egyet. Egy fran­cia politikus, új­ságíró azonban nem legyintett, hanem a lap jú­lius 11-1 számá­ban válaszolt a Párizsban éld úri Debu-Brodel volt francia szenátor hazánkban járt, megismerkedett a magyar életkörül­ményekkel ée Auer rágalmait ostoba koholmánynak mi­nősítette. Többek között kiemeli a cikkíró, hogy ná­lunk, Magyaror­szágon egészséges politikai légkör uralkodik, a kri­tika hangja bátor, a szólásszabadság természetes. Ta­gadhatatlan, hogy az életazlnvonal az utóbbi S—6 esz­tendőben sokat ja­vult. A volt sse­nátor örömét fe­jezi ki, hogy Ma­gyarországon Francia Intézet működik. végül megállapítja, hogy "Magyarország életében új, szép korszak kezdő­dött-. Egy francia pol­gári politikus vé­di meg hazánkat egy külhonban maradt, hazaelje­nes magyar úrral szembeni Aki mellesleg magyar hazafinak tartja magát — leg­alábbis ebből a pozícióból írogat. Van ebben valami furcsán tanulsá­gos­Ügy látszik, a magyar urak nem váltósnak: nem tanultak és nem felejtenek. 1919 éta nem tanultak és nem felejtet­tek. Auer Pál neve­zetű magyar Úri­ember Is ezek kö­zé tartozik. E. a haladó emberiség elgon­dolása: a béke megerősítése érde­kében tárgyalóasztalnál kell találkozni. A lengyel lapok ie nagy teret szentelnek a tárgyalá­soknak. A zyele Warszawy "Kedvező légkör a tárgyaló, sok számára* című cikké­ben írja: azovjet megfigye­lőkkel folytatott beszélgeté­sekből megállapítható, hogy a tárgyalások megkezdése­kor uralkodó légkör sok­kal kedvezőbb, mint bár­mikor azelőtt. Üjságírókörökben megjegy­zik — írja a lap —, hogy a kedvező atmoszféra kiter­jedt eszmecserét tesz lehe­tővé a megnemtámadási szer­ződés kérdéséről ls. A Trybuna Ludu londoni tudósítója megállapítja, hogy az angol fővárosban orra számítanak, a moszkvai tár­gyalásokon nemcsak az atomfegyver­kísérletek tilalmával, ha­nem a NATO és a Varsói Szerződés államai között kötendő megnemtámadási egyezménnyel. Valamint a véletlen támadás ás az atomfegyver elterjedésé­nek megelősésévsi ls fog­nak foglalkozni. Az angol közvélemény nagy várakozással tekint a moszkvai Atomcsend-megbe­szólésck elé. i

Next

/
Thumbnails
Contents