Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-13 / 162. szám

Saomhat, IMS. július IS. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 A falusi népművelés legfontosabb feladata a mezőgazdasági szakképzés fejlesztése Megyei kulturális aktívaértekeelet Szegeden A népművelési munkáról szóló beszámoló bevezetőül emlékeztette az aktivaértekezlet résztvevőit a Csongrád megyei pártbizottság 1961 decemberében hozott határozatára, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezése után új alapokra helyezte a falusi népművelési munkát Az azóta eltelt két esztendő eredményeire mindenki büszke lehet te a kulturális munkával foglalkosók megérdemlik a megyei vese tő szervek dicséretét. Milyen eredményekről adhatunk számot? Az egyik legfontosabb: a parasztság általános te szakműveltségének jelentős emelkedései Ennek mutatói a felnőttoktatás fejlődését bizonyító adatok. A mezőgazdaság átszervezése után 1960—ölben 3840 felnőtt tanult a falvakban. 1963—63-ban es a szám 7357-ne emelkedett A falusi dolgozók általános iskoláiban tanuló 4394 hallgató közül 4000 fizikai munkás volt és 1930-an a mezőgazdaságban dolgoztak. Az ezüstkalászos tanfolyamokon 3400 hallgató tanult szakmunkásképesíttet pedig 2733an kaptak. A szakképzés a fiatalok körében is megkezdődött Eredményeivel azonban egyelőre még nem lehetünk megelégedve: 8 ezer falusi fiatal közül mindössze 270-en tanulnak. Siklós János a továbbiakban hangoztatta, hogyha lépést akarunk tartani a fejlődéssel, ha kl akarjuk elégíteni s mezőgazdaság szakemberszükségletét, gyorsabbá és alaposabbá kell tenni a mezőgazdasági szakképMinden huszonöt hold föld után legalább egy szakmunkást kell számítanunk. Ez a szám önmagában is mutatja, milyen nagy feladatok vannak előttünk. Mit tudunk tenni a következő 3—4 év alatt a mezőgazdasági szakképzés meggyorsításáért? A felnőttek asakmunkásképsését össse kell kapcsolnunk a« Általános iskolai képzéssel. Biztosítanunk kell, hogy az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után a felnőtt hallgatók ne csak iskolai bizonyítványt, hanem szakmunkás-bizonyítványt is kapjanak. Foglalkozott a beszámoló az ismeretterjesztő munka eredményeivel is. 2739 Ismeretterjesztő előadásból 1600-at tartottak falun. Ez az arány Jő. Az előadásoknak 1961-ben 48 te fél ezer, 1962-ben pedig 82 ezer hallgatójuk volt. Az előadások 12 százaléka termelőszövetkezeti akadémiákon hangzott el. Javult az elmúlt két évben az ismeretterjesztő munka szervezettsége, nőtt a TIT által rendezett előadások száma. Az előadók felkészültebben tartják meg előadásaikat, bár a TIT-nek az előkészítésben az eddigieknél többet kell tennie. A falvak könyveliAtottságáról szólva Siklós János a többi között ismertette, hogy 1960-ban a vásárolt könyvek értékéből a Csongrád megyei falvakban egy lakosra 1 forint 30 fillér, 1962-ben pedig 3 forint 24 fillér jutott Baj viszont, hogy a könyvcllátís nem egyenletesen oszlik meg aa egyes járások között. Ilyen tekintetben a legroezszabb a helyzet a szegedi járásban. Az olvasók száma 1960-ban 33 ezer volt, 1962ben ez a ««ám 42 te fél •uarre emelkedett A falusi könyvtárakba beiratkozottak száma azonban nem gyarapszik kellően. Szerepe van ebben annak is, hogy az olvasók tájékoztatása, irányítása etekben a könyvtárakban nem mindenütt szakszóKulturális aktívaértekezletet rendezett tegnap Szegeden, a megyei tanács épületének nagytermében u MSZMP Csongrád megyei bizottsága és a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága Az értekezleten a várod te járási pártbizottságok képviselői, tanácsi vezetők, a művelődési otthonok Igaigatói, népművelési ügyvezetők és s társadalmi szervek népműveléssel foglalkozó aktivál, valamint a kulturális intézmények vezetői te munkatársai vettek réast. Szilágyi Júliának, as MSZMP Csongrád megyei biaottsága osztályvezetőjének megnyitója után Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára »A népművelési munka helyzete és feladatai- címmel tartott beszámolót. As aktívaértekezleten Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese "Az értelmiség helyzete Csongrád megyében- címmel tartott beszámolót. A kérdéssel lapunk egyik nem régi számában részletesen és nagy terjedelemben foglalkoztunk. rű. Hasonló bajokkal küzd a legtöbb helyen az olvasómozgalom is. A falusi művészeti munka az elmúlt két esztendőben nem fejlődött kielégítően. A falusi műkedvelő csoportok eszmeileg te esztétikailag is szinte ugyanott vannak, ahol két évvel ezelőtt. Egyik oka ennek a felkészült, képzett szakemberek hiánya Ezért tapasztalható sok helyen tanácstalanság: a műkedvelőkkel egész egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. A Csongrád megyei pártbizottság 1981-es határozata hangsúlyozta: a falusi tömegek Ízlésének fejlesztése, nevelése érdekében fokozni kell a műkedvelő csoportok munkájának hatékonyságát Sajnos, e tekintetben nem jutottunk előre. Helyenként ugyan találkozhatunk figyelemre méltó kezdeményezésekkel. Ez azonban nem általános. Az énekkarok, tánccsoportok száma csökkent. A városi műkedvelők falusi szerepléseikkel sokat segítenek ugyan, de ez magától értetődően nem oldja még a helyi művészeti tevékenység hiányának problémáját. A Szegedi Nemzeti Színház tájelőadásaival kapcsolatban elmondotta a megyei pártbizottság titkára, hogy a színház 1962-ben 27 úgynevezett kisszínháá előadást tartott a megye falvaiban. Ez kevés. A színház kommunista vezetői nem hajtották végre az 196l-es határozatot te nem teljesítették a vállalt 70 előadás tervét. A színház vezetői szerint ennek egyik oka a művészek nagy megterhelése. A megyei te városi tanács illetékes szervei vizsgálják meg a helyzetet te ha a szegedi színház csakugyan nem tud a kívánt számban tájelőadásokat tartani, a békéscsabai te a kecskeméti színházat kell meghívni ilyen előadások tartására. Örömmel jönnek. A művelődési otthonok és klubok munkájáról a többi között megállapította a beszámoló, hogy több velük kapcsolatos határozat nem, vagy csak részben valósult meg. A rossz körülmények között működő falusi mozikból például csak néhány került át a művelődési otthonokba. A falusi KISZszervezetek te az MHS rendezvényei sem mindenütt a művelődési otthonokban kaptak helyet. Viszonylag sok a -munka nélküli- művelődési otthon, amelyekben nincs eleven kulturális élet. A művelődési otthonok művészeti, ízlésnevelő munkájáról szólva a beszámoló sajnálattal állapította meg, hogy gyakran találkozunk ezekben az épületekben képzőművészeti giccsekkel. Hasonló a helyzet sok falusi tanács épületében. Hogyan lehet ezen változtatni? Alapvető fordulatot csak a közízlés fejlesztése, tehát alapos nevelő munka hozhat. Konkrét intézkedésekre viszont addig is szükség van. Élnek a mi megyénkben jó festők. Ne csak a megyei szervekhez, hanem a községekbe is jussanak el alkotásaik. Állami támogatással is segíteni kell ezt A népművelési munka a megyei, járási ás városi pártbizottságokon — állapította meg a továbbiakban a beszámoló — a pártmunka szerves részévé vált. A községekben es még nincs így. El kell érnünk, hogy a népművelés központi kérdéssé váljon ott is. A hogyan tovább kérdésére válaszolva a megyei pártbizottság titkára hangoztatta, hogy az egyik legfontosabb tennivaló a tömegkulturális munka iránt érdeklődők számának további növelése. Természetesen nem számok hajhászására van szükség, hanem tényleges eredményekre. Ennél is fontosabb feladat azonban a mezőgazdarági szakmunkásképzés további fokozása. Ez a népművelési munka első helyen álló problémája. A szakképzés fő formája Csongrád megyében az egyesített általá nos te szakképzés. Ennek fellendítése érdekében el kell érni, hogy aki szakmunkás-bizonyítványt szer. zett, az s termelőszövetkezeti közgyűlte által meghatározott mértékben többet kapjon egy munkaegységre, mint az, akinek nincs szakképzettsége. A községi művelődési bizottságok két éve dolgoznak. Többségük Jól koordinálja a munkát operatív tevékenységet fejt ki. Néhány helyen azonban vitatkoznak arról, nem keresztezi-e tevékenysége a tanács népműveltei állandó bizottságának te a művelődési otthonok bizottságának munkáját. A pártszervezetek mellett működő községi művelődésügyi bizottságoknak az a legfőbb feladatuk, hogy a követkeső népműveltei évad programját elkészítsék. Ez a bizottság határozza meg, hogy szeptembertől júniusig ml történjék a falvak kulturális életében, a pártoktatástól kezdve egészen a szakkörök munkájáig. Semmilyen más szerv nem tudja est s művelődési bizottságok helyett megcsinálni. Ez a bizottság dönti «1, mire van szükség a falvak népműveltei munkájában te éppen ezért hozzájárulása nélkül semmilyen szerv nem tarthat rendezvényeket a falvakban. Az elmúlt években nemegyszer előfordult, hogy egy napon négyöt szerv négy-öt rendezvényt tartott egy faluban. Ezek a rendezvények természetesen nem sikerültek. Az ilyenféle túlszervezettség megszüntetésnek az a legjobb módja, hogy a népművelésben közreműködő egyes megyei szervek már most juttassák el a járási művelődésügyi bizottságokhoz terveiket, javaslataikat arról, hogy a következő évadban mit akarnak csinálni. A járási bizottság ezeket a terveket elküldi majd a falvakba, ahol kiválasztják belőlük szokat a programpontokat, amelyeknek megtartására ott helyben szükség és Igény van. Ilyen igény lehet például a szegedi járásban a homoki kultúra fejlesztési tervének a megvitatása. Ha csak kétezer ember vesz részt ezekben a vitákban, a további munka szempontjából már az is nagy eredmény. A községi népművelési tervek fontosságú megkívánja, hogy elkészítésük idején a járási pártbizottságok és a járási tanácsok vezetői keressék fel s falvakat te segítsenek munkájukban a községi művelődési bizottságoknak. A továbbiakban Siklós János hangoztatta, hogy a József Attila Tudományegyetemen nagyobb becsületet kell adni a népművelési szaknak, majd arról szólt, hogy a könyvtári munka fejlesztése érdekében a megyei könyvtár mérje fel a Járások, községek könyvigényeit Ezek után a művészeti munkával kapcsolatban fejtegette a beszámoló, hogy a bevált formákat te kezdeményezéseket tovább kell segíteni, fejleszteni, erősíteni. A városi népművelési munka problémáit érintve a megyei pártbizottság titkára Javasolta a városi pártbizottságok végrehajtó bizottságainak, hogy vizsgálják meg a munkásság művelődésének helyzetét, tényleges állapotát és határozzák meg a legfontosabb tennivalókat. A legtöbben ugyanis azt hiszik, hogy a városi munkásság művelődése körül minden a legnagyobb rendben van. Ez azonban egyáltalán nem biztos. A vizsgálatoknak kell a tényleges helyzetet megállapítani. Siklós János végül a járási és községi tanácsok közelgő kulturális tárgyú üléséről beszélt. Elmondotta, hogy a járási tanácsok szeptemberben tárgyalják a falusi kulturális munka eredményeit te feladatalt, valamint a falusi értelmiség helyzetének problémáit. Javasolta a tanácsoknak, hogy az ülésekre hívjanak meg vendégeket, hogy munkájuk minél hatékonyabb, minél eredményesebb lehessen. Szabadtéri [2100013 I SÜL .41 Hozzászólások Vári Ernő, a vásárhelyi pártbizottság titkára felszólalásában a többi között kifogásolta, hogy a Szegedi Nemzeti Színház az eddigi 80 előadás helyett jövőre mindössze 40 előadást akar tartani HódmezővásárhelyenÖkrös János, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára a dolgozók iskoláival kapcsolatban megállapította, hogy a hallgatók elégedettek a pedagógusok munkájával. A párt- te állami, valamint tömegszervezeti vezetők a felnőttoktatás segítésében általában aktív munkát fejtenek ki. De csak a szervezőmunka idején. Amikor azonban az oktatás megkezdődik. korábbi élénk érdeklődésük teljes megszűnik. A továbbtanuló dolgozók igényelnék munkájuk figyelemmel kísérését, segítését. Szalonta József, a TIT megyei titkára a falusi művelődésügyi bizottságok munkájával foglalkozott te elmondotta, vannak még olyan helyek, ahol a gazdasági vezetőknek nem szívügyük a kulturális munka fejlesztése. Kovács Miklós, a szegedi városi tanács népművelési csoportjának vezetője a színház tájelőadásainak problémáiról szólott és a többi között hangsúlyozta, hogy a tájelőadások számát növelni kell Bécsben, a Kártner Strasse 26. szám alatt lévő IBUSZ lerakat teljes kirakatát a Szegedi Szabadtéri Játékoknak szenteli. Egyébként ez az egyetlen olyan külföldi kirendeltsége az IBUSZ-nak, ahol a Magyarországra utazók mindenféle idegenforgalmi szolgáltatásban részesülnek, megkapják a vízumot, megválthatják a vasúti jegyet, sőt még szállodát is biztosítanak számukra. Aa idén a 400 személyes Csongrád nevű személyhajót bocsátotta a MAHART rendelkezésre a szabadtéri Játékok idején. A hajóval nemcsak kellemes sétautakra lehet indulni, hanem a tervek szerint divatbemutatókat, műsoros esteket is rendeznek majd fedélzetén. 1959, a szabadtéri játékok felújítása óta negyedmillió vendéget helyezett el a szegedi idegenforgalmi hivatal. Munkájára jellemző, hogy ez idő alatt csupán egyetlen reklamáció, Illetve panasz érkezett hozzájuk. ötmillió gyufacfmke propagálja idén a Szegedi Szabadtéri Játékokat A kétféle címke a 30 filléres dobozokat díszíti. Sok jegyet vásárolnak a szabadtéri játékok előadásaira a szegedi üzemek dolgozói ls. A kenderfonógyárban 800, a toxtilművekben 800, a szalámigyárban 1500 jegy kelt el eddig a 18 előadásra. Négyszáz Pest megyei termelőszövetkezeti gazda jelentette be csoportos részvételét augusztus 10-re. A százezer példányban kiadott American Overseas Guide, a Nyugat-Németországban megjelenő amerikai útikalauz 1963—64. évi azáma másfél oldalon foglalkozik az idei Szegedi Szabadtéri Játékokkal. A posta vezéri gazgatóe&g telex-gépet bocsát a szegedi idegenforgalmi hivatal rendelkezésére, mely nemcsak saját használatra szolgál majd, hanem megkönnyíti az Ideérkező sajtótudósítók munkáját ls. A hivatal telexcíme: Festival Tour SzegedBefejeződött a gyulai eszperantó nyári egyetem JúUus 6-től 10-ig Csongrád megye, Szeged több eszperantistája ls rtezt vett a gyulai eszperantó nyári egyetemen. A már hagyományokkal rendelkező találkozó az idén is eredményes munkát végzett. A nagyszámú magyar látogató mellett bolgár, lengyel, német te holland vendégek, előadók is részt vettek a rendezvényen. Szegedről Farkas Ernő tanár is előadást tartott a könyvtárak művelődési repéről te ismertette a szegedi Somogyi Könyvtárban létesített eszperantó múzeum te könyvtár anyagát. Komoly visszhangot váltott ki a találkozón a Csongrád megyei eszperanUsták Jó munkája, a szegedi egyetemen meginduló oktatás te a Délmagyarországi Pedagógus Eszperantó Csoport tevékenysége. Július 15-től nem tar Iható tanfolyam a pedagógusoknak A pedagógusok hagyományos nyári továbbképző tanfolyamait az idén is megrendezték. Az általános iskolai orosz nyelvtanároknak Pécsett, Szombathelyen, Győrött, Szolnokon, Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten te Sárospatakon, a középiskolalaknak Szegeden te Egerben, a német te angol szakosoknak a budapesti Radnóti Gimnáziumban, a francia tanároknak ugyanitt, továbbá Békéscsabán te Balatonfüreden tartottak előadásokat. Ezeken a tanfolyamokon külföldről érkezett csaknem 70 pedagógus foglalkozott magyar kollégáival. Értékes segítséget nyújtottak azzal, hogy ismertették az élő nyelvben bekövetkezett legújabb változásokat, másrészt tapasztalatcsere révén az oktatási módszerek korszerűsítéséhez ls jelentősen hozzájárultak. Körülbelül kétezer részvevője volt az általános Iskolai gyakorlati oktatást vezetők tanfolyamainak. Itt a negyedévesek most nyerték el az erről szóló képesítést. A történelem, biológia te fizika szakos tanárokkal együtt mintegy 3000 pedagógus vett részt az e héten végződő nyári továbbképző tanfolyamokon, amelyek mindegyikén az Iskolai tantervekhez szorosan kapcsolódó témákat dolgoztak fel a hallgatók. A vonatkozó hivatalos rendelkezés értelmében július 15-től már semmiféle tanfolyam nem rendezhető, mert augusztus 24-ig minden nevelő részére biztosítani kell a nyári szabadság zavartalanságát. (MTI) Lengyel pedagógusok Szegeden A Pedagógus Szakszervezet Csongrád megyei bizottsága hagyományos lengyel—magyar csereüdültetési akciójának keretében háromnapos látogatásra 42 krakkói pedagógus érkezett Szegedre. Tiszteletükre a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága a Tisza Szállóban fogadást rendezett A fogadáson megjelent Juhász József, a Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottsága tagja, az SZMT vezető titkára te Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A lengyel pedagógusok, akik két hetet töltenek hazánkban, ma utaznak el Szegedről Budapestre, onnan pedig a Balatonra. Viszonzásképpen augusztusban 42 Csongrád megyei — köztük 10 szegedi — pedagógus utazik majd kéthetes üdülésre Lengyelországba. Nagy gyakorlattal rendelkező maróst általános marási munkákra éa lakatosokat falvasa a Szegedi Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat (Honvéd tér J/t». K. «W