Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-11 / 160. szám

5 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1963. július 11. Országos ügy, szegedi gond Nincsen abban semmi túlzás, hogy a Szegedi Sza­badtéri Játékok már a fel­újítás első évében, 1959-ben az érdeklődés középpontjába került. Az idén pedig, az ötödik esztendőben már azt is elmondhatjuk róla, hogy szinte minden vonatkozás­ban országos ügy, a hivata­los és társadalmi testületek igyekszenek a legmesszebb­menőkig támogatni. Ekkora propaganda még nem előzte meg, ennyi rendezvény még nem kísérte a szabadtéri já­tékokat, mint most A sült galamb azért mégsem repül a szánkba, akárcsak eddig, ismét elsősorban a szegedi­eken múlik, mint sikerül­nek az előadások, hogyan érzik magukat a városban a vendégek. Szóval a vendéglátók vál­tozatlanul mi vagyunk, s ez nemcsak megtiszteltetés, ha­nem nehéz feladat is. Sok mindenre kell gondolnia, sok mindent kell vállalnia a vendéglátó gazdának. A vá­róé lakossága évről évre be­bizonyította, mennyire szí­vén viseli a szabadtéri játé­kok eorsát, úgyhogy sem a lelkesedés hiánya, sem a gyakorlatlanság nem hátrál­tathatja abban, hogy eleget tegyen mindannak a kedves kötelességnek, ami rá vár. A tiszta, virágos utcák tetszenek a vendégnek? Az tetszik a szegedieknek is, rendben tartják tehát por­tájukat, s virágokat ültet­nek köréje. Nincsen elég szállodai szoba, ahol az ide­genek megpihenhetnek? Fel­ajánlják átmenetileg feles­leges szobáikat számukra. Szereplőkre, dalosokra van szükség, akik betöltik a tá­gas színpadot, s lenyűgözővé, monumentálissá teszik az előadást? Üzemi munkások, tisztviselők, diákok százai Jelentkeznek statisztának, kóristának. S mert legin­kább mégiscsak a szegedlek férnek hozzá, estéről estére betöltik a hatalmas nézőte­ret, gyönyörködnek abban a művészi élményben, mely­nek létrejöttéhez a maguk módján annyi mindennel hozzájárultak. De a Játékok évről évre fejlődnek. Az, hogy 1963-ban országos ügy a Szegedi Sza­badtéri Játékok ügye, to­vább növeli a szegediek örömteli gondjait. Még több vendég érkezik a városba, mint eddig, még több ha­zánkfia és külföldi előtt kell a lehető legjobb bizo­nyítvánnyal vizsgáznunk. Néha csak apró figyelmessé­gen múlik, például az útba­igazítás udvariasságán, más­kor azon, hogy volt-e elég erő és szervezőkészség egy­egy olyan művészeti vagy sportesemény megrendezésé­hez, amire nem a Beloian­nisz téren kerül sor, tehát mellékesnek tűnhet, pedig a vendég számára nagyon fon­tos. A legfontosabb persze ma­ga a tér. Az érdektelenség érdektelenséget szül, az ér­deklődés meghatványozza a sikert. Talán nincs is, de nem is szabadna olyan sze­gedinek lennie, aki ne tudná a saját tapasztalatából, mit jelent, amikor a hétezres nézőtér tapsorkánnal kö­szönti az előadást Ezt látni, ezt hallani, ebben részt ven­ni nagyszerű érzés. Legszebb jutalma a sok fáradozásnak. Postássá és rendőrré, szí­nésszé és énekessé, asszisz­tenssé és rendezővé, de leg­főképpen közönséggé kell válnia a szegedieknek ah­hoz, hogy az idén ls jól szol­gálják a szabadtéri játékok mindannyiunkhoz oly közel­álló ügyét Mert bár országos az ügy, szegedi a legfőbb gond. S ez így helyes. Minden év egyúttal a kővetkező év kü­szöbe is. Azok a gondok, me­lyek a kezdet kezdetekor, 1959-ben foglalkoztatták a közvéleményt, szinte már a feledésbe merültek, nem okoznak többé problémát. Ahogy fejlődnek a játékok, változnak a követelmények, mind nagyobb feladatok lépnek helyükbe. És elvég­zésükre újra és újra szíve­sen fog össze a város lakos. F. K. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Másnapos távirat Több levél érkezett szer­kesztőségünkbe arról, hogy június 29-én feladott dísz­táviratot csak másnap kap­ták meg a címzettek. »Az elmúlt szombaton este 7 órakor adtam fel a dísz­táviratot az 1. sz. postán és azt csak másnap délelőtt 10 órakor kézbesítették* — írja Szegediné. -Én 29-én fél 3 órakor a Kálvária téri pos­tán adtam fel a dísztávira­tot és 30-án 13 óráig nem kézbesítették. Kiss Nándor­nó.* Egy másik levél arról szól, hogy ugyancsak 29-én 13 órakor jelentették be te­lefonon táviratíeladási igé­nyüket, de csak fél 4 után hívta vissza őket a 02. * Annabring Sándor, a me­gyei postahivatal kézbesítési osztályának vezetője vála­szolt a panaszokra: — Névnapok alkalmával fordul elő általában távirat­feladási torlódás. Az elmúlt szombaton is rengeteg táv­iratot küldtek Szegedre és Szegedről az ország külön­böző részébe. Azon kívül a helyi táviratok tömkelegét kellett felvennlök dolgozó­inknak és a 02 sem birta gyorsabban ellátni feladatát. Jelentós idő telik el, amíg például telefonon bejelentik az Jgényt, majd visszahívják az ügyfelet, aki bediktálja a szöveget és azt visszaolvas­sák. Emiatt késett a vissza­hívás. A postai rendelkezé­sek többek között megszab­ják, hogy amennyiben 14 óra után adnak fel üdvözlő tá­viratot, azt torlódás esetén másnap lehet kézbesíteni. (Egyéb táviratot természe­tesen a megszabott határ­időn belül.) Ezért fordult elő, hogy a szombaton fel­adott üdvözlő táviratokat vasárnap kézbesítettük és azokat is alig győztük. A hi­bát ott követtük el, hogy dolgozóink a feladót 14 óra után erről nem tájékoztat­ták. Figyelmeztetjük felvéte­lezőinket, hogy máskor ezt ne mulasszák el. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy bárkinek módjában van 15 nappal előbb ls fel­adni üdvözlő táviratot, a kéz­besítés napjának megjelölé­sével, s akkor már a2 adott napon reggel 8 órakor ki­visszük a táviratot. Ezzel le­het a különböző -nagyfor­galmú* névnapokon a torló­dást enyhíteni. Elavult kútkifolyó A Sárkány és a Szécsi utca lakói vízszükségletét e két utca kereszteződésénél felál­lított közkút lenne hivatott biztosítani. Sajnos e kút ren­deltetését még részben sem tudja ellátni, mert abból víz egyáltalán nem folyik. A nyéri időszakban — három­tagú családot véve alapul — a vízszükséglet naponta kö­rülbelül 50 liter. Ennek biz­tosítása jelenleg a környék lakosai részéről oly módon történik, hogy a mintegy 150 méterre lévő Szabadság téri közkútról szállítják kannák­kal a vizet. Könnyen kiszá­mítható, hogy bizony munka után 5—6-szor kell fordulni. Panaszunkra gyors orvoslást várunk. Burkus Béla Sárkány utca 17, és még 20 aláírás * Felkerestük Scheibl Györ­gyöt, a Víz- és Csatornamű­vek főmérnökét, aki a kővet­kező tájékoztatást nyújtotta: — Sajnos, elég Jelentős mennyiségű elavult csőveze­ték és kút van Szegeden. Ezeknek felújítása íolyártlR­tos. Az említett kútkiíolyó kicserélésére néhány napon belül sor kerüL „Nem méltó arra, hogy munkáskollektívában dolgozzék" Társadalmi bírósági ülés as építőipari vállalatnál A megfeszített munka után rene összetalálkoztak Bayer katársai segítségével kiderí­jól esett helyet foglalni a Szilveszterrel, akinek kéré- tették, b°8y a lopás nap3án Csongrád megyei Építőipari sére Karsai Mihály kivételé- ®^kedett, s hazK^A Vállalat Kossuth Lajos su- vei sörözni kezdtek. Egyik többiek felszólalásaiból gárúti munkásszállásának korsó a másik után csúszott ugyanis kiderült, hogy ha szépen berendezett halljában, le. Majd a fiúk a Lechner Bayernak pénze volt akkor Sokan jöttek el a szegedi téri munkásszállásukra in- ^m^y^TpítkiK meg" rzép házak építői, mérnökei dúltak. Bayer Szilveszter, jelent Bayer, ott kisebb-na­közül a társadalmi bírósági mint -önzetlen barát* elkf- gyobb összeg eltűnt, ő maga ülésre. Az elnökség — Ab- sérte őket, sőt a Jól sikerült pedl? hiányzott a munka­rahám József, Benkő Béla és délelőtt folytatásaként még y Csányi Ferenc — elfoglalta két üveg bort is vásárolt, s , ~ pias gyerek Bayer — helyét, majd a bíróság el- ezt a szálláson itták meg. kt nöke, Ábrahám József fel- _ Egy yc6it elzsibbadtunk idősebb kőműves, Sz. Kovács állt. _ vallotta őszintén Farkas í»tván. Az ő öltözőszekrényé­e— i^á—„. T . ,, , i r> . ről háromszor tűnt el a Ia­— Szaktarsak — mondta László —, s ekkor Bayer ja­— munkatársunk, Bayer vasolta, feküdjünk le. Szilveszter ügyének tárgya­A pénz is eltűnt lását megnyitom. Azután tömören így fo­galmazta meg a vádat. A bűnös nem jelent meg Mikor felébredtek, Bayer­nak hült helyét találták és Szabó Lászlónak hiányzott kat, s vele együtt kisebb-na­gyobb összeg is. A drága bőrkesztyűk is eltűntek a télen, ha Bayer a közelben járt. Súlyos ítélet Jóós Antal, Csongrád 200, Karsai Mihálynak pedig Éptt6ipari vállalat 100 forintja. Várták a hűtlen igazgatója megdöbbentő té­— Bayer Szilveszter segéd- barátot, majdcsak visszatér. nyeket ismertetett. Az idén munkás meglopta munkatár- » hozza a pénzt. Múltak az Bayer felett már másodszor sait, s most azért vagyunk órak> de Bayer nem jelent- ítélkezik a társadalmi biró­itt, hogy ítélkezzünk felette. k«*tt. Ekkor a rendőrség ság Néhány hónappal ezelőtt Sajnálattal állapította meg segítségét kérték az építő- ^ egyik önklszo]gái6 bolt­az elnök, hogy a vádlott nem munkások, s hamarosan kéz- ból lopott. Súlyosbította ak­jelent meg, de a társadalmi rekerült a tolvaj. Beismerte kor cselekedetét, hogy a lo­bíróság lefolytathatja a tár- tettét, de a - pénzből már ^^^főwíT vett fel gyalást. csak 100 forintot tudott visz- 600 íorlnt elöleget , ,, . szaadni. Súlyos vádak hangzottak A munkatársak vallomá- szaadm- el. Nehéz dolga volt a tár­saiból alakult kl a tény. El- Szabó László vallomását ^dalrru bíróság elnökségének, sónek Farkas .László kőmű- erősítette meg Karsai Mihály különösen nehé2> ^ öa_ ves szólt. Egyenes, nyílt te- ls. Azután sorba emelkedtek yernak ^ gy^^ van. kintetú fiatalember. Egysze- szólásra az építőmunkások. Hosszas tanácskozás után rűen, de őszintén beszélt Kovács János arról beszélt, hirdettek Ítéletet. — Hát az úgy történt.., hogy a lakattal lezárt öltöző- — Bayer Szilveszter tette Egyik szabad szombaton szekrényből 120 forintja tűnt több mint szabálysértés — Farkas László és barátai, el. Határozottan nem állítja, mondta Ábrahám József el­Karsai Mihály és Ocskó Fe- hogy Bayer vitte el, de mun- nök. — Bűntény. Ezért java­———— — . soljuk, hogy adjuk át Ügyét az ügyészségnek. Javasoljuk, hogy addig ls olyan munka­területen foglalkoztassa a vállalat vezetősége, ahol nincs alkalma lopásra, mert Bayer Szilveszter nem méltó arra, hogy munkáskollektí­vában dolgozzék. Az építőipari vállalat munkásai leleplezték a házi­szarkát, s jogos büntetését az Igazságszolgáltatásra bíz­ták. H. Z. Mi hiányzik a Sárgán ? A Tisza szegedi partján, partvédelmi munkákat meg­az ifjúsági vízitelep és Tápé indítják, legalább a főútját között az úgynevezett Sár- kikövezik ée az üdülni vágyó gán elterülő Tömörkény Ist- dolgozók kényelmét szolgáló ván üdülőtelep Szeged nyári fenti néhány apró & kö ^ItL ^níw- l?infoltia' nyen megoldható javaslatot "ép vállalati és magán megvalósítják, idővel mind üdülő van a telepen és egy- „ . ., : ? re újabbak épülnek. Sok í.í^fV. Su^"* mlPt? J*T" szegedi dolgozó itt tölti el dlg Kulturáltságban felveheti szabadságát és hétvégi pihe- a versenyt a Balaton nem nőjét Az üdülőtelep életében nagy fordulatot jelentett, hogy tavaly artézi kutat fúr­tak, az idén pedig felmerült a partvédelmi munka bein­dításának a szükségessége. Most néhány olyan apró­ságot szeretnénk szóvátenni, ami véleményünk szerint könnyen megvalósítható és ami nagymértékben fokoz­ná az ott üdülő dolgozók ké­nyelmét és fokozná az üdü­lőtelep látogatottságát. Sok család heteken keresztül kint él, dc számtalan olyan dol­gozó is van, akik, ha nem ls laknak kint, de egész nap­jukat a telepen töltik. Az üdülőtelep csárdái halászlét és sült halat szolgálnak fel, bort és sört mérnek ki. Ez jó annak, aki egy héte/i egy­szer kirándul a Sárgára, de aki heteken keresztül kint él, nem élhet csak halon, bármilyen finom is az. Az idén van ugyan büffé is, de ott csak cukorkát, csokolá­dét, bambit és májkonzervet, valamint cukrászsüteményt lehet kapni. Ha valaki tejet akar inni, be kell menni Tápéra Fel kellene ál­lítani egy tejcsárdát, ahol tejet és kakaót is lehetne kapni, az egyik csárdát pe­dig úgy kellene átszervezni, hogy ott mindenféle ételt főzzenek és olcsó, menüt lehessen kapni főzelékkel és gyümölccsel, hisz a főzelék és gyümölcs szezonjában va­gyunk, mindkettő olcsó és a nyári táplálkozás elengedhe­tetlen követelménye. Egé­szen biztos, hogy ha ezt megvalósítják, olyan forgal­mat fognák elérni, ami biz­tosítja a vállalkozás hasz­nosságát. Az üdülőtelepnek ven már artézi vize, villanya, ha a egy üdülőtelepével. Kálmán László Sztgedl k»nyvekr6l Koltay-Kastner Jenő: Magyar-olasz szótár Üjabb művel gazdagodott a magyar könyvkiadás. Az Akadémiai Kiadó közreadta Koltay-Kastner Jenő szegedi egyetemi tanár magyar— olasz nagyszótárát, s ezzel szótárirodalmunk régi adós­ságát jelentősen törlesztette. Eddig ugyanis az olasz nyelv Iránt komolyan érdeklődők­nek meg kellett elégedniök egy 1910-ben csonkán ma­radt nagyszótárral, vagy a néhány évvel később Fiumé­ben megjelent középszótár­ral. Az első világháború utáni időszakban, 1930-ban és 1934-ben megjelent ugyan a szerzőnek egy egyetemi és középiskolai oktatást szol­gáló kissé terjedelmesebb kéziszótára, majd 1952-ben napvilágot lá«ott egy nagy­szótári kísérlet is (amely az olasz—magyar rész megjele­nésével elakadt), de magyar —olasz nagyszótár nem állt az érdeklődők rendelkezé­sére. E nagy. több mint 500 ol­dalas mű elkészítése tehát már csak azért is tiszteletre méltó vállalkozás, mert a szerkesztő nem támaszkod­hatott tekintélyes korábbi munkákra. A szótár össze­állítását először az alapok lefektetésével kellett kezde­nie. A mind jobban meg­élénkülő személyi kapcsola­tok, a béke- és szakszerve­zeti mozgalom, a művésze­tek, ösztöndíjcserék, világií­jűsági fesztiválok, sportta­lálkozók az olasz és a ma­gyar népet közelebb hozták egymáshoz, ezért a szótár használója számára segítsé­get kellett nyújtani a leg­fontosabb szóalapok képzé­sére, szólások és mondat­szerkezetek megismerésére is. A szerző igyekezett a ma­gyar szókincs leggyakoribb elemeit fogalmi vonatkozás­ban és nyelvhasználat szem­pontjából minél többféle összefüggésben bemutatni. Gondolt a szakemberek és műfordítók igényére: egy-egy fogalomnak köznyelvi olasz megfelelője mellé feltüntette az irodalmi, sőt költői kife­jezéseket. végül nagy gon­dot fordított arra is, hogy kielégítse a politikai, tudo­mányos és műszaki kifejezé­sek iránt érdeklődők igé­nyét, ezért felvette nagyszó­tárába szocialista állambe­rendezésünk műszavain kí­vül a természettudományok, az orvostudomány stb. mű­szavait is. Szsgsdl miniatűrök írja Tiszai Viktor Az első karnagy Szegeden A szegedi dalos- vetve ugyancsak pék- te: az introdukció, mozgalom százéves mesterségre adta íe- az első felvonás 2. évfordulója alkalmas jét, hogy szabad ide- cavatlnája, 5. és 7. lehet arra, hogy le- jét zenei tehetségé- áriája, valamint a fújjuk a százados nek szentelhesse, második felvonás 10. port a derék iparosok Életéről csak annyit áriája (-Für zwei s -egyéb céhbeliek* tudunk, amit jó öreg Violinen. alto Viola, emlékéről, kiknek ne- Reizner János han- Violoncello und Fla­klbuzdulása nyomán gyaszorgalommal uto. Eingerichtet von szárnyalhat váró- gyűjtött össze róla. Eduárd M. Hánkl, sunkban a dal, közű- Vándorévei alatt, a Szegedin in 1803*). lük is kiválasztva fővárosban és Bécs- Külön érdekesség, egy derék pékmes- ben, mesterektől ta- hogy Figaro és Alma­tert, aki nem nyugo- nulva sajátította el a vlva gróf páros Jele­dott bele, hogy a vl- zeneszerzés tudomá- netének, valamint Ro­déki városoknak, nyát, amit reánk ma- sina cavatinájának Aradnak, Győrnek, radt szerzeményei, "magyarításával* is Debrecennek, Hód- négyes férfikarra írt megpróbálkozott: mezővásárhelynek dalok (vagy egy tu- „ ... Hallottam sze­előbb legyen dal- cat meg is van be- líd szavát, mely el­egyesülete, s megala- lőlük, mint a -Füré- bájolt engemet, kitotta 16 lelkes tár- di emlék*, "Honfi Elragadta szivemet, sával a szegedit is... bordal* és sok nép- Ah, Lindoro, szeret­Egykorú csoportkép dal feldolgozás) s egy lek, csak te érted le­fekszik múzeumi asz- helyben bemutatott hellek ..." talomon, az alakulást magyar miséje ls bi- Az Oskola utcában követő évből, 28 zonyítanak. 1838-ban létesített portré — mert ak- Az is bizonyos, „hangászati oskola", korra már ennyien hogy értett az operá- alapítójának, Miskol­voltak — Kossuth- hoz. Dalosai alkalmi czy István nótárius­szakállal, zsinóros estélyeken a kor dl- nak halálával meg­magyar ruhával, cso- vatos operáiból, a szűnt, s csak két év­kor nyakkendővel. Portici némából, Na- tized múlva, 1865-ben Mutogattuk már fű- bukodonozorból, az létesült újra zenede nek-fának, de hiába, Ernaniból vett szá- Szegeden, éppen Hán­nincs már olyan öreg mokkái tették le az ki kezdeményezésére, kártárs, aki agnosz- erőpróbát. a szegedi dalegylet kálni tudná őket Évekkel ezelőtt, az Középen sejtem, leg- ócskapiacon került díszesebb nyakken- kezembe Rossini Sze­dőjéről ítélve, a kar- vlllal borbély c. víg nagyot, Hánki Ml- dalművének általa hály Edét (1834— sajátkezűieg lejegy­1870), aki apját kö- zett partitura részle­akkori bevételeiből, a feloszlatott „csó­nakda" 200 forintos tőkéjéből, s a karnagy tiszteletdíjának — ál­tala e célra felaján­lott — kétharmadá­ból. Rövid életet jófor­mán daltársai kép­zésére áldozta. Korai halála majdnem az általa létrehozott dal­egylet életébe is ke­rült. Utóda, Szöged! Endre tudta folyto­nosságát egy 1876­ban helyileg rende­zett országos dalün­nep sikerével biztosí­tani. Száz esztendő alatt sok jeligéje volt a szegedi dalegyesüle­teknek. A legszebbet Juhász Gyula írta 1919-ben a munkás­dalosoknak („A ml dalunk győzelmi dal..."). De hadd jegyezzük icle a Sze­gedi Dalárda első je­ligéjét, Hánki M. Ede # alkotását, mely hű­ségesen tükrözi a nemzeti ellenállás hangulatát: „Dalra dalnok, ősz vagy Ifjú, Aki dalhoz értesz, Hangoztass csak oly dallamot. Mit kebledből érzesz. Míg velők ki vérzesz." Zengj szerelmet, zengj hazádról V

Next

/
Thumbnails
Contents