Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-11 / 160. szám

5 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1963. július 11. Országos ügy, szegedi gond Nincsen abban semmi túlzás, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok már a felújítás első évében, 1959-ben az érdeklődés középpontjába került. Az idén pedig, az ötödik esztendőben már azt is elmondhatjuk róla, hogy szinte minden vonatkozásban országos ügy, a hivatalos és társadalmi testületek igyekszenek a legmesszebbmenőkig támogatni. Ekkora propaganda még nem előzte meg, ennyi rendezvény még nem kísérte a szabadtéri játékokat, mint most A sült galamb azért mégsem repül a szánkba, akárcsak eddig, ismét elsősorban a szegedieken múlik, mint sikerülnek az előadások, hogyan érzik magukat a városban a vendégek. Szóval a vendéglátók változatlanul mi vagyunk, s ez nemcsak megtiszteltetés, hanem nehéz feladat is. Sok mindenre kell gondolnia, sok mindent kell vállalnia a vendéglátó gazdának. A váróé lakossága évről évre bebizonyította, mennyire szívén viseli a szabadtéri játékok eorsát, úgyhogy sem a lelkesedés hiánya, sem a gyakorlatlanság nem hátráltathatja abban, hogy eleget tegyen mindannak a kedves kötelességnek, ami rá vár. A tiszta, virágos utcák tetszenek a vendégnek? Az tetszik a szegedieknek is, rendben tartják tehát portájukat, s virágokat ültetnek köréje. Nincsen elég szállodai szoba, ahol az idegenek megpihenhetnek? Felajánlják átmenetileg felesleges szobáikat számukra. Szereplőkre, dalosokra van szükség, akik betöltik a tágas színpadot, s lenyűgözővé, monumentálissá teszik az előadást? Üzemi munkások, tisztviselők, diákok százai Jelentkeznek statisztának, kóristának. S mert leginkább mégiscsak a szegedlek férnek hozzá, estéről estére betöltik a hatalmas nézőteret, gyönyörködnek abban a művészi élményben, melynek létrejöttéhez a maguk módján annyi mindennel hozzájárultak. De a Játékok évről évre fejlődnek. Az, hogy 1963-ban országos ügy a Szegedi Szabadtéri Játékok ügye, tovább növeli a szegediek örömteli gondjait. Még több vendég érkezik a városba, mint eddig, még több hazánkfia és külföldi előtt kell a lehető legjobb bizonyítvánnyal vizsgáznunk. Néha csak apró figyelmességen múlik, például az útbaigazítás udvariasságán, máskor azon, hogy volt-e elég erő és szervezőkészség egyegy olyan művészeti vagy sportesemény megrendezéséhez, amire nem a Beloiannisz téren kerül sor, tehát mellékesnek tűnhet, pedig a vendég számára nagyon fontos. A legfontosabb persze maga a tér. Az érdektelenség érdektelenséget szül, az érdeklődés meghatványozza a sikert. Talán nincs is, de nem is szabadna olyan szegedinek lennie, aki ne tudná a saját tapasztalatából, mit jelent, amikor a hétezres nézőtér tapsorkánnal köszönti az előadást Ezt látni, ezt hallani, ebben részt venni nagyszerű érzés. Legszebb jutalma a sok fáradozásnak. Postássá és rendőrré, színésszé és énekessé, asszisztenssé és rendezővé, de legfőképpen közönséggé kell válnia a szegedieknek ahhoz, hogy az idén ls jól szolgálják a szabadtéri játékok mindannyiunkhoz oly közelálló ügyét Mert bár országos az ügy, szegedi a legfőbb gond. S ez így helyes. Minden év egyúttal a kővetkező év küszöbe is. Azok a gondok, melyek a kezdet kezdetekor, 1959-ben foglalkoztatták a közvéleményt, szinte már a feledésbe merültek, nem okoznak többé problémát. Ahogy fejlődnek a játékok, változnak a követelmények, mind nagyobb feladatok lépnek helyükbe. És elvégzésükre újra és újra szívesen fog össze a város lakos. F. K. GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Másnapos távirat Több levél érkezett szerkesztőségünkbe arról, hogy június 29-én feladott dísztáviratot csak másnap kapták meg a címzettek. »Az elmúlt szombaton este 7 órakor adtam fel a dísztáviratot az 1. sz. postán és azt csak másnap délelőtt 10 órakor kézbesítették* — írja Szegediné. -Én 29-én fél 3 órakor a Kálvária téri postán adtam fel a dísztáviratot és 30-án 13 óráig nem kézbesítették. Kiss Nándornó.* Egy másik levél arról szól, hogy ugyancsak 29-én 13 órakor jelentették be telefonon táviratíeladási igényüket, de csak fél 4 után hívta vissza őket a 02. * Annabring Sándor, a megyei postahivatal kézbesítési osztályának vezetője válaszolt a panaszokra: — Névnapok alkalmával fordul elő általában táviratfeladási torlódás. Az elmúlt szombaton is rengeteg táviratot küldtek Szegedre és Szegedről az ország különböző részébe. Azon kívül a helyi táviratok tömkelegét kellett felvennlök dolgozóinknak és a 02 sem birta gyorsabban ellátni feladatát. Jelentós idő telik el, amíg például telefonon bejelentik az Jgényt, majd visszahívják az ügyfelet, aki bediktálja a szöveget és azt visszaolvassák. Emiatt késett a visszahívás. A postai rendelkezések többek között megszabják, hogy amennyiben 14 óra után adnak fel üdvözlő táviratot, azt torlódás esetén másnap lehet kézbesíteni. (Egyéb táviratot természetesen a megszabott határidőn belül.) Ezért fordult elő, hogy a szombaton feladott üdvözlő táviratokat vasárnap kézbesítettük és azokat is alig győztük. A hibát ott követtük el, hogy dolgozóink a feladót 14 óra után erről nem tájékoztatták. Figyelmeztetjük felvételezőinket, hogy máskor ezt ne mulasszák el. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy bárkinek módjában van 15 nappal előbb ls feladni üdvözlő táviratot, a kézbesítés napjának megjelölésével, s akkor már a2 adott napon reggel 8 órakor kivisszük a táviratot. Ezzel lehet a különböző -nagyforgalmú* névnapokon a torlódást enyhíteni. Elavult kútkifolyó A Sárkány és a Szécsi utca lakói vízszükségletét e két utca kereszteződésénél felállított közkút lenne hivatott biztosítani. Sajnos e kút rendeltetését még részben sem tudja ellátni, mert abból víz egyáltalán nem folyik. A nyéri időszakban — háromtagú családot véve alapul — a vízszükséglet naponta körülbelül 50 liter. Ennek biztosítása jelenleg a környék lakosai részéről oly módon történik, hogy a mintegy 150 méterre lévő Szabadság téri közkútról szállítják kannákkal a vizet. Könnyen kiszámítható, hogy bizony munka után 5—6-szor kell fordulni. Panaszunkra gyors orvoslást várunk. Burkus Béla Sárkány utca 17, és még 20 aláírás * Felkerestük Scheibl Györgyöt, a Víz- és Csatornaművek főmérnökét, aki a kővetkező tájékoztatást nyújtotta: — Sajnos, elég Jelentős mennyiségű elavult csővezeték és kút van Szegeden. Ezeknek felújítása íolyártlRtos. Az említett kútkiíolyó kicserélésére néhány napon belül sor kerüL „Nem méltó arra, hogy munkáskollektívában dolgozzék" Társadalmi bírósági ülés as építőipari vállalatnál A megfeszített munka után rene összetalálkoztak Bayer katársai segítségével kideríjól esett helyet foglalni a Szilveszterrel, akinek kéré- tették, b°8y a lopás nap3án Csongrád megyei Építőipari sére Karsai Mihály kivételé- ®^kedett, s hazK^A Vállalat Kossuth Lajos su- vei sörözni kezdtek. Egyik többiek felszólalásaiból gárúti munkásszállásának korsó a másik után csúszott ugyanis kiderült, hogy ha szépen berendezett halljában, le. Majd a fiúk a Lechner Bayernak pénze volt akkor Sokan jöttek el a szegedi téri munkásszállásukra in- ^m^y^TpítkiK meg" rzép házak építői, mérnökei dúltak. Bayer Szilveszter, jelent Bayer, ott kisebb-naközül a társadalmi bírósági mint -önzetlen barát* elkf- gyobb összeg eltűnt, ő maga ülésre. Az elnökség — Ab- sérte őket, sőt a Jól sikerült pedl? hiányzott a munkarahám József, Benkő Béla és délelőtt folytatásaként még y Csányi Ferenc — elfoglalta két üveg bort is vásárolt, s , ~ pias gyerek Bayer — helyét, majd a bíróság el- ezt a szálláson itták meg. kt nöke, Ábrahám József fel- _ Egy yc6it elzsibbadtunk idősebb kőműves, Sz. Kovács állt. _ vallotta őszintén Farkas í»tván. Az ő öltözőszekrényée— i^á—„. T . ,, , i r> . ről háromszor tűnt el a Ia— Szaktarsak — mondta László —, s ekkor Bayer ja— munkatársunk, Bayer vasolta, feküdjünk le. Szilveszter ügyének tárgyaA pénz is eltűnt lását megnyitom. Azután tömören így fogalmazta meg a vádat. A bűnös nem jelent meg Mikor felébredtek, Bayernak hült helyét találták és Szabó Lászlónak hiányzott kat, s vele együtt kisebb-nagyobb összeg is. A drága bőrkesztyűk is eltűntek a télen, ha Bayer a közelben járt. Súlyos ítélet Jóós Antal, Csongrád 200, Karsai Mihálynak pedig Éptt6ipari vállalat 100 forintja. Várták a hűtlen igazgatója megdöbbentő té— Bayer Szilveszter segéd- barátot, majdcsak visszatér. nyeket ismertetett. Az idén munkás meglopta munkatár- » hozza a pénzt. Múltak az Bayer felett már másodszor sait, s most azért vagyunk órak> de Bayer nem jelent- ítélkezik a társadalmi biróitt, hogy ítélkezzünk felette. k«*tt. Ekkor a rendőrség ság Néhány hónappal ezelőtt Sajnálattal állapította meg segítségét kérték az építő- ^ egyik önklszo]gái6 boltaz elnök, hogy a vádlott nem munkások, s hamarosan kéz- ból lopott. Súlyosbította akjelent meg, de a társadalmi rekerült a tolvaj. Beismerte kor cselekedetét, hogy a lobíróság lefolytathatja a tár- tettét, de a - pénzből már ^^^főwíT vett fel gyalást. csak 100 forintot tudott visz- 600 íorlnt elöleget , ,, . szaadni. Súlyos vádak hangzottak A munkatársak vallomá- szaadm- el. Nehéz dolga volt a társaiból alakult kl a tény. El- Szabó László vallomását ^dalrru bíróság elnökségének, sónek Farkas .László kőmű- erősítette meg Karsai Mihály különösen nehé2> ^ öa_ ves szólt. Egyenes, nyílt te- ls. Azután sorba emelkedtek yernak ^ gy^^ van. kintetú fiatalember. Egysze- szólásra az építőmunkások. Hosszas tanácskozás után rűen, de őszintén beszélt Kovács János arról beszélt, hirdettek Ítéletet. — Hát az úgy történt.., hogy a lakattal lezárt öltöző- — Bayer Szilveszter tette Egyik szabad szombaton szekrényből 120 forintja tűnt több mint szabálysértés — Farkas László és barátai, el. Határozottan nem állítja, mondta Ábrahám József elKarsai Mihály és Ocskó Fe- hogy Bayer vitte el, de mun- nök. — Bűntény. Ezért java———— — . soljuk, hogy adjuk át Ügyét az ügyészségnek. Javasoljuk, hogy addig ls olyan munkaterületen foglalkoztassa a vállalat vezetősége, ahol nincs alkalma lopásra, mert Bayer Szilveszter nem méltó arra, hogy munkáskollektívában dolgozzék. Az építőipari vállalat munkásai leleplezték a háziszarkát, s jogos büntetését az Igazságszolgáltatásra bízták. H. Z. Mi hiányzik a Sárgán ? A Tisza szegedi partján, partvédelmi munkákat megaz ifjúsági vízitelep és Tápé indítják, legalább a főútját között az úgynevezett Sár- kikövezik ée az üdülni vágyó gán elterülő Tömörkény Ist- dolgozók kényelmét szolgáló ván üdülőtelep Szeged nyári fenti néhány apró & kö ^ItL ^níw- l?infoltia' nyen megoldható javaslatot "ép vállalati és magán megvalósítják, idővel mind üdülő van a telepen és egy- „ . ., : ? re újabbak épülnek. Sok í.í^fV. Su^"* mlPt? J*T" szegedi dolgozó itt tölti el dlg Kulturáltságban felveheti szabadságát és hétvégi pihe- a versenyt a Balaton nem nőjét Az üdülőtelep életében nagy fordulatot jelentett, hogy tavaly artézi kutat fúrtak, az idén pedig felmerült a partvédelmi munka beindításának a szükségessége. Most néhány olyan apróságot szeretnénk szóvátenni, ami véleményünk szerint könnyen megvalósítható és ami nagymértékben fokozná az ott üdülő dolgozók kényelmét és fokozná az üdülőtelep látogatottságát. Sok család heteken keresztül kint él, dc számtalan olyan dolgozó is van, akik, ha nem ls laknak kint, de egész napjukat a telepen töltik. Az üdülőtelep csárdái halászlét és sült halat szolgálnak fel, bort és sört mérnek ki. Ez jó annak, aki egy héte/i egyszer kirándul a Sárgára, de aki heteken keresztül kint él, nem élhet csak halon, bármilyen finom is az. Az idén van ugyan büffé is, de ott csak cukorkát, csokoládét, bambit és májkonzervet, valamint cukrászsüteményt lehet kapni. Ha valaki tejet akar inni, be kell menni Tápéra Fel kellene állítani egy tejcsárdát, ahol tejet és kakaót is lehetne kapni, az egyik csárdát pedig úgy kellene átszervezni, hogy ott mindenféle ételt főzzenek és olcsó, menüt lehessen kapni főzelékkel és gyümölccsel, hisz a főzelék és gyümölcs szezonjában vagyunk, mindkettő olcsó és a nyári táplálkozás elengedhetetlen követelménye. Egészen biztos, hogy ha ezt megvalósítják, olyan forgalmat fognák elérni, ami biztosítja a vállalkozás hasznosságát. Az üdülőtelepnek ven már artézi vize, villanya, ha a egy üdülőtelepével. Kálmán László Sztgedl k»nyvekr6l Koltay-Kastner Jenő: Magyar-olasz szótár Üjabb művel gazdagodott a magyar könyvkiadás. Az Akadémiai Kiadó közreadta Koltay-Kastner Jenő szegedi egyetemi tanár magyar— olasz nagyszótárát, s ezzel szótárirodalmunk régi adósságát jelentősen törlesztette. Eddig ugyanis az olasz nyelv Iránt komolyan érdeklődőknek meg kellett elégedniök egy 1910-ben csonkán maradt nagyszótárral, vagy a néhány évvel később Fiumében megjelent középszótárral. Az első világháború utáni időszakban, 1930-ban és 1934-ben megjelent ugyan a szerzőnek egy egyetemi és középiskolai oktatást szolgáló kissé terjedelmesebb kéziszótára, majd 1952-ben napvilágot lá«ott egy nagyszótári kísérlet is (amely az olasz—magyar rész megjelenésével elakadt), de magyar —olasz nagyszótár nem állt az érdeklődők rendelkezésére. E nagy. több mint 500 oldalas mű elkészítése tehát már csak azért is tiszteletre méltó vállalkozás, mert a szerkesztő nem támaszkodhatott tekintélyes korábbi munkákra. A szótár összeállítását először az alapok lefektetésével kellett kezdenie. A mind jobban megélénkülő személyi kapcsolatok, a béke- és szakszervezeti mozgalom, a művészetek, ösztöndíjcserék, világiíjűsági fesztiválok, sporttalálkozók az olasz és a magyar népet közelebb hozták egymáshoz, ezért a szótár használója számára segítséget kellett nyújtani a legfontosabb szóalapok képzésére, szólások és mondatszerkezetek megismerésére is. A szerző igyekezett a magyar szókincs leggyakoribb elemeit fogalmi vonatkozásban és nyelvhasználat szempontjából minél többféle összefüggésben bemutatni. Gondolt a szakemberek és műfordítók igényére: egy-egy fogalomnak köznyelvi olasz megfelelője mellé feltüntette az irodalmi, sőt költői kifejezéseket. végül nagy gondot fordított arra is, hogy kielégítse a politikai, tudományos és műszaki kifejezések iránt érdeklődők igényét, ezért felvette nagyszótárába szocialista államberendezésünk műszavain kívül a természettudományok, az orvostudomány stb. műszavait is. Szsgsdl miniatűrök írja Tiszai Viktor Az első karnagy Szegeden A szegedi dalos- vetve ugyancsak pék- te: az introdukció, mozgalom százéves mesterségre adta íe- az első felvonás 2. évfordulója alkalmas jét, hogy szabad ide- cavatlnája, 5. és 7. lehet arra, hogy le- jét zenei tehetségé- áriája, valamint a fújjuk a százados nek szentelhesse, második felvonás 10. port a derék iparosok Életéről csak annyit áriája (-Für zwei s -egyéb céhbeliek* tudunk, amit jó öreg Violinen. alto Viola, emlékéről, kiknek ne- Reizner János han- Violoncello und Flaklbuzdulása nyomán gyaszorgalommal uto. Eingerichtet von szárnyalhat váró- gyűjtött össze róla. Eduárd M. Hánkl, sunkban a dal, közű- Vándorévei alatt, a Szegedin in 1803*). lük is kiválasztva fővárosban és Bécs- Külön érdekesség, egy derék pékmes- ben, mesterektől ta- hogy Figaro és Almatert, aki nem nyugo- nulva sajátította el a vlva gróf páros Jeledott bele, hogy a vl- zeneszerzés tudomá- netének, valamint Rodéki városoknak, nyát, amit reánk ma- sina cavatinájának Aradnak, Győrnek, radt szerzeményei, "magyarításával* is Debrecennek, Hód- négyes férfikarra írt megpróbálkozott: mezővásárhelynek dalok (vagy egy tu- „ ... Hallottam szeelőbb legyen dal- cat meg is van be- líd szavát, mely elegyesülete, s megala- lőlük, mint a -Füré- bájolt engemet, kitotta 16 lelkes tár- di emlék*, "Honfi Elragadta szivemet, sával a szegedit is... bordal* és sok nép- Ah, Lindoro, szeretEgykorú csoportkép dal feldolgozás) s egy lek, csak te érted lefekszik múzeumi asz- helyben bemutatott hellek ..." talomon, az alakulást magyar miséje ls bi- Az Oskola utcában követő évből, 28 zonyítanak. 1838-ban létesített portré — mert ak- Az is bizonyos, „hangászati oskola", korra már ennyien hogy értett az operá- alapítójának, Miskolvoltak — Kossuth- hoz. Dalosai alkalmi czy István nótáriusszakállal, zsinóros estélyeken a kor dl- nak halálával megmagyar ruhával, cso- vatos operáiból, a szűnt, s csak két évkor nyakkendővel. Portici némából, Na- tized múlva, 1865-ben Mutogattuk már fű- bukodonozorból, az létesült újra zenede nek-fának, de hiába, Ernaniból vett szá- Szegeden, éppen Hánnincs már olyan öreg mokkái tették le az ki kezdeményezésére, kártárs, aki agnosz- erőpróbát. a szegedi dalegylet kálni tudná őket Évekkel ezelőtt, az Középen sejtem, leg- ócskapiacon került díszesebb nyakken- kezembe Rossini Szedőjéről ítélve, a kar- vlllal borbély c. víg nagyot, Hánki Ml- dalművének általa hály Edét (1834— sajátkezűieg lejegy1870), aki apját kö- zett partitura részleakkori bevételeiből, a feloszlatott „csónakda" 200 forintos tőkéjéből, s a karnagy tiszteletdíjának — általa e célra felajánlott — kétharmadából. Rövid életet jóformán daltársai képzésére áldozta. Korai halála majdnem az általa létrehozott dalegylet életébe is került. Utóda, Szöged! Endre tudta folytonosságát egy 1876ban helyileg rendezett országos dalünnep sikerével biztosítani. Száz esztendő alatt sok jeligéje volt a szegedi dalegyesületeknek. A legszebbet Juhász Gyula írta 1919-ben a munkásdalosoknak („A ml dalunk győzelmi dal..."). De hadd jegyezzük icle a Szegedi Dalárda első jeligéjét, Hánki M. Ede # alkotását, mely hűségesen tükrözi a nemzeti ellenállás hangulatát: „Dalra dalnok, ősz vagy Ifjú, Aki dalhoz értesz, Hangoztass csak oly dallamot. Mit kebledből érzesz. Míg velők ki vérzesz." Zengj szerelmet, zengj hazádról V