Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-09 / 158. szám

Kedd. 1963. július 9. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 AZ ÚJ TIHANVI SZÁLLODA Már működik a tihanyi hatemeletes új szálló, a Tihany Hotel. A harmincmillió fo­rint beruházással épült egyik legkorszerűbb szállóban százharmincöt kétágyas szoba, minden szobához fürdőszoba, hideg-melegvíz szolgáltatás van. Az épület déli front­ján minden emeleten üvegfalú napozóterasz. A szállóban bár és mopresso áll a vendégek rendelkezésére. A képen a szálloda strandja. Nyolc magyar kutató utazott Londonba Július 10-én kezdődik Lon­donban a nemzetközi elmé­leti és alkalmazott kémiai kongresszus. A nagy jelentő­ségű találkozóra nyolctagú magyar küldöttség utazott. A szervesvegyipari kutató intézet öt, a központi kolo­risztikai kutató laboratórium három küldöttel képviselteti magát Magyar előadásokat is beiktattak a kongresszus programjába. Tömösközi István, a Szeijyesvegyipari Kutató Intézet. tudományos munkatársa az elméleti szer­veskémia, Lőrinc Andor, a kolorisztikai laboratórium v ezetője, Dobozy Ottó és dr. Péter Ferenc kandidátus pe­dig szerkezetkutatási és ugyancsak szerveskémiai tárgyú előadásokat tartanak. (MTI) Ellenőrzik az arankaíriási A mezőgazdasági szakem­berek az idén »irtóhadjára­tot* szerveztek a lucerna­táblákat és az egyéb pillan­góstakarmányokat veszélyez­tető aranka ellen. A termelő­üzemek egy része azonban az ország több vidékén el­mulasztotta a fertőző gócok vegyszeres kezelését és így az aranka terjedését még mindig nem sikerült megál­lítani. A Földművelésügyi Mi­nisztérium növényvédelmi szolgálata most arra szólítja fel a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok irányí­tóit, hogy elsősorban a mag­fogásra szánt táblákon ha­ladéktalanul irtsák ki az arankagócokat. Az aranka­fertőzés ugyanis teljesen tönkreteheti a nagy értéket képviselő magtermést. A me­gyei növényvédő állomások és. a Mezőmag Vállalat me­gyei kirendeltségei a mag­lucerna táblákon szántólföldi szemlét tartanak a következő hetekben. Azokat a táblákat, amelyeken a gazdaságok a fertőzés ellenére nem hajtják végre a megadott határidőn belül a vegyszeres kezelést, kizárják a szerződésből, s a fertőzött területet növény­védelmi zárlat alá helyezik. Országszerte mind veszé­lyesebb méreteket ölt az amerikai fehér szövőlepke­fertőzés. Az utak mentén és a közterületeken levő fákon kívül erős fertőzés tapasz­talható már a házikertekben is. Kívánatos, hogy minde­nütt idejében gondoskodja­nak a gyorsan terjedő kár­tevő fertőző gócainak irtá­sáról, különben a második nemzedék hernyói érzékeny károkat okozhatnak a gyü­mölcsösökben, a sorfákon és a ligetekben. (MTI) Készülnek az országos földgáz távvezetékhálózat fejlesztésének tervei Három országrészben épül soknak is juttatnak majd a jelenleg földgáz távvezeték, békési gázból. Később Du­részeként annak a vezeték- naújvárosból tovább építik a rendszemek, amely a távlati földgázvezetéket Székesíe­tervek szerint behálózza hérvárra, illetve Pétre. Ter­majd hazánk számos vidékét, mészeteseu szó van arról is, Az első leghosszabb vezeték- , vonal, a hajdúszoboszló- hogy a nyomvonal menten borsodi, amely az észak-ma- levő alföldi városokba szin­gyarországi kohóknak szállít* tán elágazást építenének. ja a szoboszlói földgázt, ép­pen a napokban jutott ti 1 * ^ " Ózdig. A békési vezeték a megye területén feltárt szén­hidrogénmezők földgázát vi­szi majd Orosházára az idén elkészülő üveggyárnak, meg a háztartásoknak. A harma­diknak, a hajdúszoboszló— budapesti gerincvezetéknek munkálataihoz néhány hete fogtak hozzá Cegléd határá­ban és jövőre készülnek el vele. Közben a Kőolaj- és Gáz­ipari Tervező Vállalat dolgo­zik az országos vezetékháló­zat továbbfejlesztésének ter­vein. A tervek egyik legje­lentősebb, legérdekesebb el­gondolása, hogy a békési földgázt Kecskemét vidéké­nek érintésével elvezetik Du­naújvárosba, és földgáztüze­lésre állítják át a Dunai Vas­művet, ezenkívül a háztartá­r gen lényeges és helyes dolog, ha a dolgozó­kat előre értesítik a tárgyalásra kerülő problé­mákról. Ezzel megteremtik a Hibrid kukoricát címereinek a szegedi fiatalok Megnyílt Hódmezővásárhelyen a KISZ építőtábora Az ország sok vidékén keztek a kéthetes táborba, nyíltak a Kommunista Ifjú- Igen sok közöttük a szegedi sági Szövetség által rende- Radnóti, a Ságvári és a Tö­zett ifjúsági építőtáborok, mörkény gimnázium diákja. Hódmezővásárhelyen több A fiatalok naponta hat mint ötszáz fiú és lány szállt órahosszat dolgoznak, mln­táborba a hét végén, hogy az den katasztrális hold kukori­ottani állami gazdaság szá- ca címerezéséért 50 forintot mára segítséget nyújtson a kapnak, természetesen ezen hibridkukorica címerezésé- felül teljes ellátást. Mindkét vei. táborban brigádokat szervez­A lányokat Székkutason, a tek, s ezek versenyeznek fiúkat a kutasi úton helyez- egymással. A napi programot ték el, és más-más üzemegy- délután sport és kulturális ségben is dolgoznak. Vala- rendezvények egészítik ki, mennyien Csongrád megye, valamint az aktuális poli­Szeged középiskoláiból, főis- tikai és kulturális kérdések­kóláiból és egyetemeiről ér- ről előadásokat hallgatnak. A gyártulajdonosoké a szó S okféle értekezlet, ta- ő dolguk. Valljuk be őszin- korlatot, hogy nemcsak a ta­nácskozás ad lehető- tén, hiszen miért csapnánk nácskozás előkészítéséhez, séget üzemeinkben, be önmagunkat, vannak még hanem a beszámoló tartalmi hogy a munkások, dolgozók emberek, akik így gondol- részéhez is kérik a szociális­véleményt mondjanak a vál- koznak: ledolgozom a nyolc ta brigádvezetők tanácsait, lalati élet dolgaiban, részt- órát, s ez nekem, s csalá- Ez jó módszer arra, hegy a vegyenek a közös kérdések dómnak elég, többet ne vár- vezetés által szükségesnek, eldöntésében. Másszóval be-, jon tőlem senki. Kétségtelen fontosnak tartott kérdések leszóljanak a munkahelyek vannak ilyenek, sőt olyanok mellett, a dolgozókat foglal­vezetésébe. Vajon élnek-e a is, akik szívesen elmennének koztató problémák is tárgya­lehetőséggel üzemeink dolgo- a munka temetésére, azon- lásra kerüljenek, nöjjön a zói, valóban igazgatják-e sa- ban ezek vannak kisebbség- dolgozók aktivitása és a kol­ját vállalatukat, mindannyi- ben, sót elenyésző kisebb- lektíva tapasztalatát a vál­unk, a nagyközösség tulaj- ségben. ök többnyire meg lalatvezetés hasznosítani donát? sem jelennek a munkaidő tudja. Keressük a választ tények- után rendezett gyűléseken, ben, számokban. Csongrád A termelési tanácskozások megye üzemeiben, építőipari aktivitása értékelésénél nem vállalatainál ez év elején kö- a kihúzókról, hanem a ineg­zel 40 ezer munkás és alkal- jelentekről van szó. A rész­mazott dolgozott. A termeié- vétel már tanúsítja: a mi si tanácskozásokon viszont, munkásainkat érdeklik a felkészülés lehetőségét, mert több évi tapasztalat alapján gyár termelésének, jövedoj- így a dolgozók előre megis­mondhatjuk, 20—25 ezer em- mezőségének, a munka ge- merik a tanácskozás anyagát, ber vesz részt negyedéven- pes tésének kérdései, minden A beszámoló készítői ne fe­ként. Tavaly volt olyan ne- ami az üzemben tórlénik. ledjék el, hogy a termelési gyedév, amikor a résztvevők Látni, hogy érdekli őket a értekezlet nemcsak terv- és száma elérte a 30 ezret. Az nép gyárának munkája. Ér- tényszámokkal való szám­idei számok többé-kevésbé dekli, csak meg kell találni a adás, hanem az emberi szív, megegyeznek a tavalyiakkal, módját, hogy megszólaljanak akarat és a szorgalom gyü­Természetesen csupán a a maguk ügyében, hogy bele- nőiesével való számvetés is. megjelenés nem adhat kielé- szóljanak abba, amihez kg- Sivár és lélektelen az a ter­gítő választ a feltett kérdés- jobban értenek. Ezért, hogy vezés és vezetés, amely csak re Az már inkább, hogy a a dolgozók az eddiginél job- a gépekkel, berendezésekkel résztvevők valóban tanács- ban tudjanak élni az üzemi, számol a tervek, eiképzelé­kozók-e, tehát kifejezésre demokrácia adta lehetőség- sek megvalósítóiban csak a juttatják-e észrevételeiket, gel, nagyon fontos, hogy létszámot, az ennyi és ennyi javaslataikat, bírálataikat, megfelelő feltételeket bizto- -főt* látja. Ez már pontosabban jelzi, sítsunk. Sajnos még minig nem si­hogy a gyári közösség ma- Most a második félév elején került felszámolni azt a gáénak érez-e mindent, ami tartott termelési táhácskozá- helytelen gyakorlatot, hogy a összefügg a gazdálkodással, sok küszöbén, amikor fontos hallgatóságot a számok tö­a munka- és életviszonyok termelési feladatok megva- megével árasztják el. A alakulásával. iósitása vár üzemeinkre, szá- szürke számtenger után ne­N em minden vállalat- mo' ked vetnünk a múlt ta- hezen bontakozik ki érdemi nál mondhatjuk el az Párlataival hep akti- vita. Ezért van az. hogy az aktivitásról, hogy jó. vabb - üzemi nyelven szól- emberek epix-mísik helyen Vajon a munkás-ok egy ré- va - termelékenyebbek le- nem kérnek szot, ha pedig sze nem érzi hogy belesző- £yenek a gazdák, az alkotók felszólalnak, szavaik nem a lása van a vállalatvezetésbe' tanácskozásai. Ügy hisszük tárgyalt témához kapcsclód­Az az idő már elmúlt, ami! te tapasztalatokért, az akti- nak, bár végső soron a tér­kor a szegedi gyárakban vitást biztosító módszerekért melest segítik elo egyesek mosolyogtak élce- nem keU ^k0' sem a szom- A véleménynyilvánításnak lődtek, ha valaki arról be- szódba menni. Második éve, természetesen sok egyéb fel­szélt, hogy a munkás szava a hogy megkapták minden télele is _ var Nehez lenre gazda szava, az ő hozzászó- gyárban a vállalati élet. az reeptszeruen felsorolni, hogy lása a gyártulajdonos észre- üzemi demokrácia kötelező egy-egy üzemben miről es vétele. Mind kevesebben erejű írott törvényét a kor- mennyit beszeljenek a ter­vannak, akik úgy vélik, hegy many és a szaktanács ter- melési tanácskozás beszamo­a politika, a vezetés nem az melési tanácskozásokkal fog- lóban. Mindenkeppen helyes lalkozó együttes határozatát, azonban, ha egy-egy kisebb Ahol eszerint formálják a kollektíva termelési s egyéb mindennapi üzemi életet, feladatait alaposan megvi­szüntelenül és gondosan tatják, termeszetesen ugy, szervezik a dolgozók bevo- hogy már a beszámolóból nását. a vezetésbe, ott nem- tudja, érezze minden dolgo­csak sokan jelennek meg a ró, az ő munkája miként íl­termelési tanácskozásokon, leszkedik a nagy egeszbe. hanem fel is szólalnak, hogy Tehát lássa saját munkaja véleményt mondjanak a hasznát, perspektíváját es a munkáról és javaslatokat te- saját érdekein túl felismerje, gyenek a hibák megszüntető- műhelye, brigádja, a vallalat érdekeit, illetve ezek ossze­sere. függéseit. égi igazság: a termelé­si tanácskozás sikerét is az előkészítés, a beszámoló alapozza meg. R A jó beszámolókból, vi­tákból és javaslatok­ból azonban még nem _ . ., „. .. sok eredmény származik. A Sajnos egyik-másik helyen sikgn ^^ a javasiatok még mindig arról vitáznak, megvalósítása jelzi. Ezért he­hogy ki a gazdája a termeié- lyes a termelési tanácskozá­si tanácskozásoknak. Sokan sokat, azzal kezdeni, hogy a i-i „„^uüíi dolgozók számot kérnek es a az elokeszites munkáját, v^tók számot adnak az ele­min den gondját igyekeznek n 2Ö értekezleteken elhangzott Negyven év hűségben Most is rácsodálkozással nézi az egybe­gyűlteket. Meglepi az ünnepség. A beszé­deket alig hallja, könnytől fátyolos szem­mel nézi a hatalmas virágos kosarat. Az igazgatónő, aki sok komoly és fontos fel­adatnál mondta ki a döntő szót, most csendesen, szerényen áll, úgy mint haj­dan az a mezítlábas kisleány. — Nem az én egyéni érdemem ez a negy­ven év. Ha nem segítenek olyan sokat, nem boldogulok. Engem a mozgalom nevelt és tanított. Én csak ezt igyekszem másoknak átadni. S, hogy most becsületem van? Ez sem az én érdemem. Az eszméé, amely ve­zérel munkámban, ezért adnak hitelt az emberek szavaimnak Ennek köszönhető, hogy helyt tudtam állni. • Tizenegy éves mezítlábas kislány ácsor­gott a szegedi kenderfonógyár kapujában. Felvételre jelentkezett. Gyermekkora nem tűnt fel senkinek, megszokott volt ez a kép 1923-ban. Napi kilenc és fél órát dolgozott. Nagy rácsodálkozással ismerkedett a gépekkel, zokszó nélkül teljesítette mindenki paran­csát. Akkor még azt hitte, hogy az a vi­lág rendje, hogy az ő arcán csattanjon a felettesek tenyere. Azután belépett a szakszervezetbe. Nem volt ez tudatos cselekedet. Csak éppen ment. Ment, azért mert szép szóval hív­iák. Huszonnyolcban megforrósodott a le­vegő Szegeden is. Sztrájkmozgalmak követ­ték egymást. S ekkor már nemcsak gyere­kes kíváncsiság az ami ide hajtja. Érzései nyiladozó elméjében tudattá érnek: ott a helye. így jut el 1931-ben a párthoz. »Engem a mozgalom nevelt- — mondja. És a kislány, aki néhány elemit végzett csupán, aki ijedten ugrott a parancsszóra, alti lesütött szemmel köszönt kézit csóko­lomot — emberré érik. A mozgalom egyik agitátora lesz. Felnő —, s nemcsak évei számában, hanem tudatában, eszméletében is. S munkájával, önmagához és elveihez való hűségével becsületet szerez magának; megbecsülést a dolgozótársaknál és elisme­rést a felsőbb vezetőknél. 1948-ban kineve­zik vállalatvezetőnek. »Ha nem segítenek olyan sokat, nem bol­dogulok-« — mondja. Amikor kinevezték, megrettent. Mi lesz most? Hogyan tud ő mint irányító helytállni? Azután nekilá­tott. Neki még parancsoltak, ő mindenkit, mindenre szépen kért. És sikerült. ' • Tizenegy éves, mezítlábas kislány ácsor­gott a kenderfonógyár kapujában. Felvétel­re jelentkezett Ö is egy volt- a sok kö­zül. Azóta negyveh év telt el. Hatalmas kosár virág az asztalon, öt köszönti, Nagy­györgy Máriát, a fonónőből lett igazgató­nőt. Méry Éva szakszervezetre hárítani. Mások viszont szakszervezeti feladatnak csak a mozgósí­tást tekintik, a többit a gaz­javaslatok megvalósításáró]. Igen helyesen több üzemben, mint például a szalámigyár­ban már időközben levélben értesitik a dolgozót javaslata dasági vezetés hatáskörébe sorsáról, az ezzel kapcsolat­utalják. Nem helyes mérics- ban hozott intézkedésekről, kélni a feladatokat. A tenni- g^J- - egész valók centizgetése ebben az lven intézkedést tettek a ja­esetben sem vezethet jóra. A vasiatok megvalósításáért, siker forrása csak az egyut- csak jgy válhat a termelési tes munka lehet, az ha a gaz- tanácskozás az üzemi demok­dasági vezetők, a szakszerve­zet s nem utolsósorban a pártszerveziet egyaránt fele­lősséget érez a termelési ta­nácskozások szervezéséért, előkészítéséért, sáért. Örömmel üdvözölhetjük a már néhány szegődi textil rácia igazi fórumává, így ér­zik az emberek egyenként és együttesen is, hogy értelme van a felszólalásnak, a vitá­lebonyolítá- nak> hogy az ő szavuk az üzemtulajdono6 észrevétele, a gazda szava. üzemben terebélyesedő gya­NAGY PÁL Adatok a kereskedelem nyári felkészüléséről A harmadik negyedévre mölcsszörp, és a gyümölcslé­1005 mázsa szalicilról és 2307 ellátás. A múlt évbe!) június mázsa szódabikarbónáról 1-től szeptember 3ü-ig 468 gondoskodott a kereskede- vagon gyümölcsszörpöt és lem. Tavaly hasonló időszak- 231 vagon gyümölcslevet ér­ban 622 mázsa szalicil ésl341 tékesítettek. Ez év azonos mázsa szódabikarbóna fo- időszakában 750 vagon szörp gyott el az országban. Nyá- és 400 vagon gyümölcslé áll ron ecetből is több fogy. Ta- rendelkezésre. Még két nyári valy a harmadik negyedév- cikk adata: kovászos ubor­ben 918 vágonnal értékesítet- kából a tavalyi 85 vagon he­tek, az idén 950 vagon el- lyft 120 vagonnal kerül for­' a b galomba, fagylalt-ostyából adásra szamiíanak. Az idei pedig 43 vagonnal készül nyáron kedvezőbb a gyü- augusztus 31-ig. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents