Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

Kedd, 1963. július 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Egymillió helyett már csak százezer M egyeszerte befejeződ­tek az aratás előtti gépállomási, termelő­szövetkezeti gépszemlék. A közeli napokban száz szám indulnak meg a kombájnok, aratógépek, hogy pontot te­gyenek egy nagyon fontos termelési periódus végére: betakarítsák új esztendei ke­nyerünket, állatállományunk számára az őszi árpát és a zabot. Korabeli feljegyzések alap­ján a felszabadulás előtt or­szágosan egymillió ember, részesarató vett részt nya­ranta ebben a munkában. Ma már állandóan szaporodó jó gépeink segítségével száz­ezernyi traktorista és gépke­zelő is el tudja végezni ezt a munkát. A szegedi tsz-ek­ben az összes aratni való gabonának a terv szerint 95 —98 százalékát kombájnok, aratógépek takarítják be. A járásban is évről évre ke­vesebb embernek kell kézbe vennie a testet-lelket nyüvő kis kaszát, sarlót. A meg­közelítően pontos felmérések alapján a járás 59 ezer hold­nyi kalászos vetésének a 75 —80 százalékához van gép. Ugyanebben a járásban ta­valy ilyenkor a vetésterület­nek csak mintegy 60 száza­lékához álltak rendelkezésre gépek. A gyors és jó munkát most az is nagyszerű­en segíti, hogy álta­lában nincsenek dőlt gabo­nák. Az alacsony szárú, nagy termőképességű búzák is nagyobbra nőttek most, könnyebb lesz a gépeket munkába állítani. Azonban nemcsak a gyorsaság a fon­tos, hanem az is, hogy minél kevesebb legyen a szem- és a szalmaveszteség. Ez pedig elsősorban nem a gépeken, hanem az emberek hozzáér­tésén, lelkiismeretességén múlik. Inkább fél holddal, pár száz négyszögöllel keve­sebbet arasson naponta egy­egy kombájn, vagy aratógés, mint hogy a sietség, kapko­dás miatt magasabb száza­lékra emelkedjék a betaka­rítási veszteség. A sok gép lehetőséget biz­tosít ahhoz, hogy az aratás kezdete után is folytassák a szövetkezeti gazdák a nö­vényápolást, a kukorica má­sodik. harmadik gazoló ka­pálását és a szénabetakarí­tást. A növényápolás most az eddigi esőzések után még különösen sok munkát kíván. T apasztalt szövetkezeti gazdák, vezetők azon­ban már az új eszten­dő várható eredményeit is megalapozzák a következő hetekben. A Tisza menti, Ti­szán túli kötött régi agya­gokon, vagy a középkötött talajokon most az időjárás jótékony hatása ellenére is találunk silány kukoricatáb­lákat, napraforgó-vetéseket, burgonyaföldeket, melyek ősszel talán a felét adják annak, amit akár a tőszom­szédságukban lévő területek biztosítanak. Az avatott sze­mű gazda azonnal látja, hol követték el a hibát. Aa egyes helyeken mutatkozó gyenge terméseredmények egészen a tavalyi aratásig vezethetők vissza. A munka szervezetlensége miatt nem végezték el mindenütt a tarlókon a nyári mélyszán­tást. Az őszi szántások ide­jén pedig annvira öszetorló­dott a munka, hogy télig nem juthattak el mindenho­vá a gépek. Most okulnunk kell ezekből a népgazdaság­nak, s az egyes embereknek egyaránt komoly kárt okozó hibákból. Azokban a tsz-ekben, ál­lami gazdaságokban cselek­szenek helyesen a vezetők, ahol a kombájnok, aratógé­pek után legalább két-három napon belül szabaddá teszik a tarlókat s a gabonabetaka­rításban nem dolgozó trak­torok azonnal megkezdik a másodvetések alá a szántást, s ezzel egyidőben folytatják a nyári mélyszántást is. rábban ilyenkor csak legin­kább tarlóhántásról beszél­tünk. A mezőgazdasági tu­dományok művelői azonban már évek óta meggyőző erő­vel bizonyítják: helyesebb az, ha az aratás után nyári mélyszántást végzünk. A nyári mélyszántás két okból is előnyös. Szükség esetén egy részét ősszel ismét be­vethetjük kalászosokkal. Másrészt pedig a nyári mély­szántás helyettesítheti az tanács végrehajtő bizottsá­gának titkára, továbbá a me­gyei és a városi pártbizott­ság, a megyei és városi ta­nács, a társadalmi szervek több képviselője. Résztvet­tek az avatáson az építőipar, valamint a Vendéglátóipari Főigazgatóság, a Vendéglá­tóipari Tröszt, az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Étterem Vállalat vezetői is. A vendégek megtekintet­ték a ragyogóan berendezett szállodát és éttermet, mely teljes egészében a Szegedi Tervező Vállalat, valamint a Csongrád megyei Építőipari Vállalat munkája. Az újjá­alakítás tervezését Snopper Tibor vezette, a belső építész Réday Ferenc volt, a kitűnő szell&aőberendezést Gyurit Vince tervezte. Az építkezést Nacta János építésvezető és Tóth István művezető irá­nyította. A Tisza Szálló étterme és eszpresszója ma már meg­nyílik a közönség számára. A szállodába július 3-ára várják az első külföldi ven­dégeket * Kedves pillanata volt az avatási ünnepségnek, amikor a bemutató vendégei üdvö­zölték az eszpresszó csinos kiszolgálónőit. Az érdeklődés máris nagy: lehet-e szobát kapni az új szállodában? S pajon milyen (Liebmann felvételei) a kiszolgálás az étteremben? Egyelőre még nem igazi ven­dégek állnak a portásfülke előtt, várják a figyelmes pincért, de a berendezést így talán jobban sikerült érzé­keltetni a fényképfelvétele­ken. Holnap, holnapután pe­dig már ki-ki a saját szemé­vel meggyőződhet róla, mi­lyen szép az újjáépült Tisza Szálló. Az egyetemes fogók családjának harmadik gyermeke Szegeden Már sokszor tanúsították a Kéziszerszámgyár szegedi gyáregységének vezetői, dol­gozói, hogy nemcsak népgaz­dasági beruházásból lehet üzemet és gyártást fejleszte­ni, hanem öntevékenyen, sa­ját erőből is. Az öntevékeny­ség sok éves iskoláját jár­ták ki abban a mostoha idő­szakban, amikor a felső szer­vek többnyire csak kértek üzemüktől, s ha nem telje­sítették a tervet, bíráltak, de csak igen keveset adtak. Együtt a nagyokkal Mióta a szegedi kis gyá­rat is beolvasztották a ké­ziszerszámgyárak közösségé­be és egy vállalatot alkot a nagyokkal, lényegesen meg­változtak a fejlődés lehető­ségei. Az utóbbi két évben már sok új gépet, sőt új üzemrészt is kapott a Rigó utcai gyáregység. Az öntevé­kenység azóta is megmaradt és a kezdeményező készség, párosulva a vállalat buda­pesti vezetőinek segítségé­vel, újabb és újabb sikere­ket hoz a gyáregység fejlő­désében, a termelésben. • Amikor két évvel ezelőtt Szegedre telepítették az egyetemes fogók gyártásá­nak a zömét, a kis üzem na­gyobbat nyújtózkodott, mint ameddig takarója ért. A fo­gógyártó részleget áthelyez­ték a kábelgyár egyik föld­szintes, üresen álló helyisé­gébe. Akkor az egyetemes fogók családjából csak két fajtát, pontosabban két mé­ret gyártását telepítették ide, a 150-est és a 200-ast. A 175-ös Budapesten maradt és osak mo6t került Szegedre. A párthatározat szellemében Nem a kapzsiság ösztönöz­te a helyi vezetőket arra, hogy kérjék az egyetemes fo­gok családja harmadik tag­ját is. A gépipar fejlesztésé­ről szóló párthatározat szel­lemében cselekedtek. A ha­tározat megjelenése után fel­mérték, mit tehetnék az ész­szerűbb és gazdaságosabb munka érdekében. S' a ha­tározatban megjelölt célkitű­zések helyi megvalósítására intézkedési tervet készítet­ALUMÍNIUM HUZALBÓL MÁR ÖNELLÁTÓK A szegedi kábelgyár dróthúzó üzemré­szében, az egykori lovardában magasra tor­nyosulnak már a csillogó alumínium drót­(Somogyiné felv.) karikák. A PVC szigetelésű vezetékek alapanyagát, az alumínium huzalt már tel­jes egészében a szegedi telepen gyártják, tehát önellátó lett a szegedi üzem is. tek. Ennek második pontja a többi között így hangzik: x-A vállalat több termelő­egységénél folyó párhuzamos termelés megszüntetésére ja­vasoljuk a kombinált fogók mindhárom méretű fajtája gyártásának Szegedre telepí­tését^ Mindenekelőtt meg­vizsgálták, milyen gyártás­területre lenne szükség, van-e hely, elegendő gép, szerszám. Kiszámították azt is, mennyi létszámra lesz szükség és mekkora raktár­terület-bővítésre. A javaslat jó visszhangra lelt Budapes­ten. A Kéziszerszámgyár ve­zetői úgy döntöttek, hogy a szegedi terveknél még rövi­debb idő alatt kell Szegedre telepíteni a 175-ös fogók gyártását. A végső határidőt július l-ben jelölték meg. Havonta 40 ezer Jogó Amikor a szegediek javas­latot tettek és elkészítették az intézkedési tervet, úgy gondoltak, hogyha megvaló­sítják az emeletráépítést az üzemben, amelynek már ter­vei is készen vannak, rövid idő alatt meghonosíthatják az újabb méretű fogók gyár­tását is. A júliusi határidő azonban sürgetett. Ilyen rö­vid idő alatt nem készülhe­tett el az új épületszint, ezért más megoldást kellett keresni — és találtak is. Sőt az is kiderült, hogy csupán négy gépre van szükség, mert a szegedi gyáregységben van néhány tartalékgép. Ezek munkába állításával és négy kulcsgép áttelepítésével meg­oldották a fogógyártás bő­vítését. Elérkezett a fontos dátum, az intézkedési tervben meg­jelölt határidő. A fogógyártó üzemrészben egyenletesen durúzsolnak a gépek. A 150-eseket és 200-asokat gyártó részlegben ütemes, zavartalan a munka. A175­ösök új otthonában néha még akadozik, de már fo-| lyik a próbagyártás. Egyik­másik gép vagy a hűtő-ke­nővizet szolgáltató szivattyú még rakoncátlankodik, de ennek ellenére már június­ban 18 ezer fogót gyártottak a 175-ös méretűből. A júli­usi terv azonban már tör­vény, amely kimondja, hogy egy hónap alatt 40 ezer fo­gót kell készíteni. N. £. őszi mélyszántást is, míg ugyanez nem áll a tarló­hántásra. Ha most az összes másodvetésre nem kerülő tarlóterületeken elvégezzük a nyári mélyszántást, jövőre nem kell ezer holdakon félterméssel számolnunk, :mint még az idén. Az idei tavaszon csupán a szegedi járásban mintegy négyezer hold olyan földbe kellett ku­koricát vetni, melynek a szükséges őszi mélyszántása tavaszra maradt. S ha csak 10 mázsa csöves termés vesz­teséget veszünk alapul hol­danként, a terméskiesés 400 vagon kukorica. Valamivel több, mint amennyi abrakta­karmány hiápyzott a járás gyengébb szövetkezeteiben a múlt esztendő végén. Az aratás gondos megszer­vezésén múlik az is, hogy a következő esztendőben lesz-e elegendő alomszalmánk. Ez nélkülözhetetlenül szükséges az állatállomány számára. De nem mellőzhetjük az alomszalmát a termésered­mények növekedését előse­gítő trágyaszükségletek biz­tosításához sem. Tavaly még az értékes alomszalma ezer mázsái pusztultak el többek között a kübekházi, deszki, algyői, újszentiváni, tiszaszi­geti határban, mert aratás­kor nem gondoskodtak a szalma betakarításáról, ké­sőbb pedig elázott, korha­dásnak indult az értékes anyag. m* ost van alkalom arra IfJI is, hogy teljes mér­tékben gondoskodjunk állatállományunknak takar­mányokról. A felszabadult tarlóterületek eléggé vizesek, s a párás meleg időben gyor­san kikelnek a másodveté­sek, csalamádékukorica, kö­les, muhar, tarlóburgonya stb. A másodvetések érdeké­ben már most gondoljunk a gépek kétműszakos üze­meltetésére. A nappal csép­lőgépet hajtó traktor, ha csupán egy-két kataszteri holdat szánt is le hajnalig, már az is jó eredmény. Jó­részt most döl el az is: a közepes szövetkezetek közül hányan emelkednek fel a jók színvonalára s a gyenge, mérleghiányos gazdaságok közül hányan érik el az ed­digi közepesek nívóját. Ez pedig szoros összefüggésben van az egyes szövetkezeti gazdák személyes jövedel­mével, boldogulásával. CSÉPI JÓZSEF Még hétfőre virradó éjsza­ka is dolgoztak a szakembe­rek és az Országos Idegen­forgalmi Szálloda és Étterem Vállalat alkalmazottai — tegnap délutánra, az ünne­pélyes felavatásra állt, be volt rendezve az új­jáalakított Tisza Szálló va­lamennyi szobája, terme, a vendéglő és eszpresszó is. Az avatóra ideutazott Se­bes Sándor, a belkereskedel­mi miniszter első helyettese is, valamint megjelent Győ­ri Imre, az MSZMP rád megyei bizottsági ső titkára, Perjési László, a Szeged városi első titkára, dr renc, a megyei jogú városi Felavatták a Tisza Szállót" Ma már megnyílik az étterem és az eszpresszó

Next

/
Thumbnails
Contents