Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-31 / 177. szám

Szerda, 1963. július 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Idén közel 12 milliós beruházást valósítanak meg a szegedi tsz-ek Megkezdődött a Felszabadulás Tsz komplex gépesítése A szegedi termelőszövet" kezetek közös vagyona álla­munk hathatós segítsége ré­vén idén is tovább gyarap­szik. Űjabb gépi felszerelé­sekre az összesített beruhá­zási tervek szerint 3 millió 600 ezer forintot, új gazda­sági épületek létesítésére és az öntözés fejlesztésére, va­lamint artézi kutak fúrására pedig 8 millió 200 ezer fo­rintot fordítanak az év vé­géig. Főleg gépekkel Az új gépek szállítása az AGROKER részéről folya­matosan történik. Amellett, hogy a többi tsz-ek géppark­ja is nagymértékben gya­rapszik, a gépi beruházások­ra tervezett hitel összegéből a legtöbbet idén a baktói Felszabadulás Tsz-nek jut­tatták: 1 millió 900 ezer fo­rint értékben. A cél az, hogy ezt a szö­vetkezetet, mint a város leg­nagyobb közös gazdaságát, mihamarabb komplex mó­don gépesítsék. Vagyis va­lamennyi főbb mezőgazda­sági munkát megközelítően száz százalékig a gépiek vé­gezzenek eL E célból máris megérkezett a tsz-be három darab 30—Il-es jelű Zetor traktor vontatókocsikkal, két darab Orkán járvasilózó gép, több műtrágyaszóró, ve­tőgépek és más gépi felsze­relések. Az új traktorokkal együtt már 13-ra emelkedett a gazdaság traktorainak szá­ma. Ezekhez vásárolt mosta szövetkezet még egy 4 és fél tonnás Diesel motoros te­hergépkocsit is. PaJántázógépek A rókusi Dózsa Tsz gazdái Orkán típusú járvasilózó gépet, nagy teljesítményű szénaszáritó ventillátort és sok más kisebb mezőgazda­sági munkagépet vásároltak. Nagymértékben gyarapo­dott az idén az újszegedi Ha­ladás Tsz gépparkja ls. Ez a gazdaság a két új Zetor mel­lett pótkocsikat, három da­rab motoros fűkaszálót, ka­zalozót és műtrágyaszóró gépieket vásárolt. Az őszi szezonban már ezek a gépiek is nagyban könnyítik a szö­vetkezeti gazdák munkáját. A többi géppel együtt lehe­tővé teszik, hogy a soron következő szezonmunkákat jó minőségben, a lehető leg­rövidebb idő alatt végezzék el. Nem hiányoznak már a legfontosabb mezőgazdasági munkagépiek az Űj Élet és a Táncsics Tsz-ekből sem. Az Űj Élet Tsz gazdái többek között az évente rendkívül nagy munkát jelentő papri­kaültetéshez szereztek be három új palántázógépiet. Ezeken túl traktorokat, pót­kocsikat, silókombájnt, ka­zalozót, rendsodrókat és ve­tőgépeket vásároltak a kö­zösség számára. Építkezések A nagyobb összeget, ösz­szesen 8,7 millió forintot azonban építkezésekre, öntö­zőberendezések vásárlására fordítják, illetve fordították a szegedi szövetkezetek. Egymillió 900 ezer forintból további 240 kataszteri hold terület öntözéséhez szereztek be felszereléseket. Többek között két darab MÁ—200-as öntözőberendezést vásárol­tak. Az egyik a Felszabadu­lás, a másik pedig a Haladás Tsz-ben működik, mindkét helyen 120 hold területre juttatják el a gépek a száraz­ságban az öntöző vizet. Az évente növekvő ter­méseredmények már paran­csolóan követelték a közös raktárak szaporítását is. Ezért most összesen hat da­rab, egyenként 32 vagon ga­bona tárolására alkalmas raktár épül a szegedi tsz-ek­ben. A Felszabadulás Tsz­ben most folynak az új rak­tár alapozási munkálatai. Az öt tsz-ben összesen felépíte­nek még 13, egyenként 5 va­gonos kukoricagórét, és 9 darab csővázas gépraktárat, melyek aratás idején kom­bájnszérűk céljaira is fel­használhatók. II minőség került előtérbe a magyar izotóptermelésben Az Országos Atomenergia Bizottság izotóp intézetében az idén már körülbelül 150 féle sugárzó szénnel és trí­ciummal jelzett szerves ve­gyületet és mintegy 35—40 szervetlen izotópkészítményt gyártanak részint hazai ku­tatási, gyógyászati és ipiari célokra, részint a többi KGST-ország számára Ezek a készítmények legtöbbször annál értékesebbek, minél kisebb anyagba sikerült a kívánt radioaktivitást -be­lezsúfolni-. A minél kevesebb anyag és a minél nagyobb aktivi­Korszerűsítik a vasvárost Az Özdi Kohászati Üzemek évek óta tartó felújítására Tüsnüliárd 265 millió forintot költenek. A martinüzem át­epitett nyolc Márz kemencéje több mint egy éve működik. Jövőre elkészülnek az utolsó, negyedik kohó korszerűsíté­vel is. Az új oxigéngyár már két éve dolgozik. Ellátja a martinüzemet és épül az oxigénvezeték a kohókhoz is. Az Ózdi Kohászati Üzemekben 1964. december végén fűtőanyagként már a hajdúszoboszlói földgázt használják. A hengerművi kemencéket máris ezzel fűtik. Az Ózdi Ko­hászati Üzemekben a földgáz tüzelésére való áttérés évi 45 millió forint megtakarítást jelent Képünkön: a korsze­rűsödő és füstöt lehelő vasváros. tás mellett fontos elsősorban a gyógyászati alkalmazás szempontjából — a lehető legnagyobb tisztaság, a ste­rilitás. Ezért ezek a készít­mények a legmunkaigényescbb ter­mékek közé tartoznak. Legtöbb esetben alapanya­guk és az előállítás is rend­kívül költséges. Így érthető, hogy például egyetlen Ala­nin—2-C-14 izotópiért, amely­nek anyaga mindössze a gramm tizedrésze, aktivitása pedig 1 millicurie, a világ­piacon körülbelü 20 ezer fo­rintot fizetnek. Az intézetnek ma már tekintélyes számú gyárt­mánya szerepel a nemzetközi atom­energia ügynökség hivatalos katalógusában, megnevezése mögött a Hungárián institut of ísotopes — jelzéssel. Bő­ven van köztük olyan is, amit másutt nem is gyárta­nak. Az építőipar várja a fiatalokat H atalmas programot kell építőiparunknak meg­valósítania. Mint az egész ország, Szeged is ro­hamléptekkel fejlődik, s a távoli tervek szerint lélek­száma a jelenleginek több mint kétszeresére növekszik majd. Üj gyárak, intézmé­nyek, tanintézetek létesül­nek, s a lakóházak is gom­bamódra nőnek ki a földből. Ahol korábban még üres grund volt, vagy földszintes házacska kuporgott, ott ma tetszetős modern házak emelkednek. Természetesen nem valamiféle óhajra, vagy kinyilatkoztatásra, hanem ki­zárólag a magunk szorgal­mával. Már jelenleg is impozáns építkezési tempó tapasztal­ható a városban, sőt az egész megyében. Talán még gyorsabb lenne az ütem, ha munkaerővel győznénk. Köz­tudomású, hogy egész sor szakma munkáshiánnyal küzd. Különösen kőművesek­re, ácsokra lenne égetően nagy szükség, mert a mos­tani helyzet hovatovább ko­moly kerékkötőjévé válik a nagyszerű építkezési tervek megvalósításának. Ha vala­melyik középületet halaszt­hatatlan okokból sürgősen be kell fejezni Szegeden, ak­kor nincs más megoldás, minthogy más építkezésektől irányítják ide a munkaerőt. Ez a kényszerű kapkodás csak félmegoldásnak jó, vagy talán annak sem. Vala­mennyiünknek rosszul esik, hogy az átirányítások miatt némelyik ház úgy készül, mint a Luca széike. Az sem lehet közömbös, hogy bizo­nyos beruházási összegek esetleg elvesznek, mivel nincs elég építőipari kapaci­tás annak felhasználására, beépítésére. I tt azonban vajmi ke­veset ér a puszta kri­tizálgatás. Munkáskéz kell, különösen szakmunkás­kéz, hogy lerövidíthessük az építkezési határidőket. S mi­vel az idősebb szakmunká­sok már többnyire dolgoz­nák valahol, utánpótlást most már túlnyomórészt a fiatalok kikéből várhat ós vár is az építőipar. Keresik, hívják az építkezéseikhez azokat a fiatalokat, akik kedvet éreznek valamilyen vonatkozó szakmához. A Mó­ra Ferenc Iparitanuló Inté­zetben ma is üres elég sok hely. Szeptemberig az építő­ipar igényeinek megfelelően szeretnének még felvenni legalább 12 ács, II kőmű­ves, 11 betonozó. 6 tetőfedő, több épületburkoló, villany­szerelő, lakatos, csőszerelő stb. ipari tanulót Még nem tudható, vajon a nyolc általános iskolát végzett fiatalok körében mi­lyen az érdeklődés a köte­lező továbbképző iskola iránt. Ez csak az új tanév megkezdésekor derül majd ki, amikor a gimnáziumok­ban, a technikumokban és az iparitanuló-intézetekben vég­képp befejeződik a felvétel és a kimaradottak jelentkez­ni kötelesek a kétéves to­vábbképzőbe. Természetesen ez nem a legjobb. A to­vábbképző iskola — mivel nem nyújt semmilyen szak­képesítést — csak szükség­megoldása annak a problé­mának, hogy a 14—16 éves, középiskolába nem járó fia­talokról se vegye le kezét a társadalom. Egyébként igen keveset ad ez a továbbkép­ző. Mivel az onnan kikerülő fiatalok csak segédmunkás­nak mehetnek el, egyrészt kevesebbet kereshetnek, más­részt a népgazdaság sem éri el velük azt, amire legjob­ban szüksége volna. Ezért a szóban levő ifjúsági réteget ha csak lehetséges, az ipari­tanuló-iskolák felé irányít­suk. mert az hasznosabb és előnyö6ebb. Az sem hiba, ha valaki már eltöltött egy évet a továbbképzőben. Ha most meggondolja magát és szak­mát kíván tanulni, minden lehetőséget megadnak szá­mára. C supán akarás, elhatá­rozás kérdése tehát, hogy egy fiú vagy le­ány három év múlva kitűnő szakmához és ezzel együtt biztos megélhetéshez jusson. Ma már az sem mondható, hogy az építés csupa ínszag­gató nehéz munkából álL Többnyire azok szoktak ilyesmit terjeszteni, akik ke­vésbé ismerik a szákmát és annak szépségeit. A gépek az építőiparban is egyre so­kasodnak. kímélik az emberi erőt, a fiatalok pedig igen szeretnek gépekkel bánni. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója saját ta­pasztalata alapján állítja, hogy "tetszik a fiataloknak minden ami zúg, forog és pöfög.* És vajon van-e na­gyobb öröm, mint a munka végeredményét látni? Egy­egy szép új házzal joggal büszkélkedhet nemcsak a tervező vagy az építésvezető, hanem a falakat felhúzó kő­műves, meg a többi szak­munkás is. A motorszerelő szintén dicséretes munkát végez, amikor egy csavart a helyére illeszt, azonban meg­lehet, hogy sohasem látja többé amit csinált. Az építő­munkás azonban annyiszor gyönyörködhet a saját köz­reműködésével létrehozott üzemi vagy lakóépületben, ahányszor elmegy mellette. Az épitő szakmákat is sze­retni kell, mint minden más munkakört. Ez a szeretet pe­dig jól megtanulható az idő­sebb szakiktól, akik azt mondják, ha újra pályavá­lasztás előtt állnának, akkor is építők lennének, ökazok, akik többnyire úgy dolgoz­nak, hogy észre sem veszik az idő múlását, mert min­den figyelmüket az elvég­zendő feladatra koncentrál­ják. Pedig ők még nem ta­nulhattak jól felszerelt ipa­ritanuló-intézetben. hanem igen gyakran mostoha körül­mények között Inaskodtak. Mégis erőt. örömet jelentett számukra a tanulás és az a tudat, hogy szép szakma lesz a kezükben. Kenyeret, meg­élhetést — régen — sajnos, nem minden esetben jelen­tett nekik. A mi társadalmunkban nem fenyeget egyet­len építőt sem mun­kanélküliség. Ma többet épí­tünk, mint tegnap, holnap jóval többet, mint ma. Ha nem ezt tennénk, szocialista boldogulásunk alapjait rom­bolnánk szét. Népgazdasági terveink megvalósításáért te­hát itt Szegeden is szüksé­ges megtennünk minden tő­lünk telhetőt A munka — mint Juhász Gyula mondotta — "az élet anyja, kitől jövendő győzel­münk ered*, s mivel most az építőmunkára van külö­nösen nagy szükség, elvár­juk a fiatalok támogatását is. Jelenleg több a munka­hely, minit a jelentkező, de ha ifjúságunk megérti, mi­lyen szép feladatok várnak rá, bizonyosan megoldjuk az építőipari szakmunkás után­pótlás problémáját is. F. N. L Több mint 200 közérdekű javaslat Tevékenyen segíti a lakosság az I. kerületi tanács munkáját Szeged város I. kerületi tanácsának végrehajtó bi­zottsága a napokban vizs­gálta a lakosság ós a tanács kapcsolatát. A vizsgálat so­rán megállapította, hogy a lakosság egyre jobban és te­vékenyebben segíti a tanács munkáját. Fokozódik az ér­deklődés a tanácstagi beszá­molók. s a közélet esemé­nyei iránt. Az ez év február 24-én újraválasztott I. kerületi ta­nácstagok már valameny­nyien megtartották első ta­nácstagi beszámolójukat. A beszámolón több ezer választópolgár jelent meg, s aktivitásukat bizonyítja, hogy több mint háromszá­zan szólaltak fel a beszá­molókon. A hozzászólók kö­zül több mint kétszázan köz­érdekű javaslattal igyekez­tek segitenj a tanács mun­káját. A hozzászólók több­sége a kommunális ellátott­ság, az útviszonyok megja­vítását szorgalmazta, de több figyelmet érdemlő javaslat hangzott el a közbiztonság­gal és a közlekedés bizton­ságával kapcsolatban is. Az újjáalakult állandó bi­zottságok üléseiket rendsze­resen megtartják és a szak­igazgatási szervekkel, vala­mint a lakossággal együttmű­ködve sok és fontos, a ke­rület valamennyi lakóját érintő kérdéseket oldanak meg. Különösen jó munkát végez­tek a gyermek- és ifjúság­védelmi albizottság tagjai, akik hatékony segítséget nyújtottak a veszélyeztetett kiskorúak helyzetének meg­javításában. A lakosság és a tanács együttműködését vizsgálva több határozat is született. Eszerint a tanácstagi be­számolókon, fogadóórákon el­hangzott javaslatok, kérel­mek, bejelentések vizsgála­tát és a megvalósítás lehe­tőségeit nemcsak az igazga­tási szervek végzik majd, ha­nem a gyorsabb, eredménye­sebb ügyintézésért közvetlenül a beszámolók után ezeket tanácsi ideig­lenes bizottság bírálja el. Felkérte a tanács a Haza­fias Népfront kerületi bi­zottságát, hogy az ősszel kez­dődő tanácstagi beszámolók előtt hozzon létre úgyneve­zett választókerületi akció­bizottságot, hogy azok segít­séget nyújthassanak a tö­megszervező és az előkészítő mun kó la jnkKa^

Next

/
Thumbnails
Contents