Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-30 / 176. szám

Kedd, 1963. Július 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Fesztivál-vasárnap Szegeden Igazi fesztivál-vasárnapra legnagyobb a hazánkban tar­készülődött Szeged, hiszen tózkodó külföldiek érdeklő­ünnepi heteinek eddigi leg- dése is. A Balaton környéki forgalmasabb, programjában üdülőhelyekről is sokan át­legszínesebb és leggazdagabb utaztak ide a Tisza mellé, napja volt július 28-a. Már mert híre ment a teljes na­délelőtt befutottak a külön- pot kitöltő, nagyszerű prog­autóbuszok, nagyon sok ven- v&mnak és az esti bemutató déget hoztak a megerősített várható művészi sikerének, szerelvények és a fővárosi A sportprogram, az őszi­Bzínházi vonat, s ezúttal volt barack-kiállítás, az ifjúsági karnevál és a Trubadúr egy napon, egy városban, igazán csábító volt. Legalább négyezer-ötszáz vendég érkezett a Tisza partjára, s a szegediekkel együtt élvezte a kitűnő prog­ramot. Csak sajnálni tudjuk, hogy a rendkívül szép, han­gulatos vasárnapot a végén megzavarta az eső. Ragyogó ifjúsági karnevál A Széchenyi téren felállí- is többet szerepelt a karne- egy jókora panaszlevéllel, tott emelvényről nézte végig vaf programjában Jó volt a amely az IKV címére szólt! a hangulatos ifjúsági karne­vált Nyers Rezső, az MSZMP ^Igyanak három fanfa­Politikai Bizottságának pót- rosa, hattérben a szabadtéri tagja, a Központi Bizottság színpaddal, de különöskép­titkára, Siklós János, a me- ^ ^ autóközlekedési vál­gyei pártbizottság titkára, ötletének volt naev si Perjési László, a Szeged vá- iaJat ouetenek volt nagy S1" rosi pártbizottság első titká­ra, Lacsán Mihályné, a me­gyei pártbizottság tagja, or­szággyűlési képviselő, dr. Sándor János, a Szeged vá­rosi pártbizottság titkára, ovációt az okozta, hogy kére. Ez ugyanis bemutatta a szegediek éléskamráját a kezdete Ujabb ötletek Jók voltak még a cipő­gyáriak a nevettető bikavia­dallal, az állami áruházbe­liek a twistelő pillangókkal, a postaigazgatóságiak a Moulin Rouge mulatóval, az asztalos ktsz-beliek a dorozs­mai szélmalom molnáraival Hofgesang Péter, a Hazafias szabadtéri játékok előtt és befejezése után. Az és a MÁV igazgatóságiák a Don Quijote-tal, illetve San­cho Panzával és csökönyös szamarával. A szegedi KISZ-szerveze­tei jesen kiürült speiz igen tek az idén is szépen igye­gú városi tanács elnökhe- CKa)jKjrl.ái valóban elő- keztek újabb ötlettótkel szó­lyettese, a megyei és a vá­szives vendégszeretetből ki­SSr^'pS folyólag a megtömött, majd Gyula, a Szeged megyei jo­rosi KISZ-bizottság vezető­sége, valamint a társadalmi szervek több képviselője. A béke zászlói alatt „ . . .. ... .. rakoztatni a sok ezres kíván­lordul ebben az időszakban, ^ néz6kö^nséget. A városi tehát — hogy úgy mondjuk KISZ-bizottságnak bizonyára — magukra ismertek az em- nehéz dolga lesz annak el­berek. Szellemesen figurázta döntésében, hogy melyik if­júsági csoport volt a leg­A közönség forró jutalmazta a menet élén ha­ladó ruhagyári és kenderfo­nógyári fiataloikat, akik a földgömböt hozták több nyel­vű »BÉKE* felirattal, to­vábbá a népek sokszínű zászlóit lengették. A csines lányok virágokat dobáltak a nézők közé és a tribünön ál­lóknak. Nagy sikert arattak az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat KISZ-tagjai is a'hat szovjet űrhajós —köz­tük Tyereskova — jelmezé­vel. Majdnem űrrakétának néztük az ecsetgyáriak kife­jező dekorációját, s csak mi­után közelebb értek, akkor derült ki, hogy egy óriási pemzlit meneteltettek végig az úton. ötletes, de már kissé meg­szokott volt az autójavító és a DÁV boszoricány-témája. Ellenben tetszett a paprika­feldolgozó vállalat irgalmat­tan nagy piros paprikája. A szegedi paprikát segített népszerűsíteni a fonalfeldol­gozó vállalat fiatalsága is. A gyerekek öröme kj önmagát az ingatlanke­tapssal aelő vállalat a bürokratával volt a jobb, s kik kapják majd a jutalmakat. F. N. L és két tinbanyalóval, továbbá Közbeszólt az eso Két napra nyúlt a Trubadúr bemutatója Nemcsak színpompás és újra a nézőtérre igyekeztek mozgalmas — izgalmas is az emberek, ismét megeredt volt a vasárnap. Az estére ae eső, s csak a késő éjsza­gyülekező felhők több ezer kában állt meg. Így fel kel­embernek okoztak aggodat- lett adni a bemutató folyta­mat. Körülbelül négyezer- tásának reményét, s az elő­ötszáz ember utazott Szeged­re, hogy a gazdag program koronájaként a vasárnapi bemutatón részt vegyen, s közülük sokan nem tudtak adás folytatását hétfő este 8 órára tűzték ki. Sok vidék; vendég nem tu­dott élni azzal a lehetőség­gel. hogy tegnap részt ve­A vas- ós fémipari ktsz Öudae Matyija az idén újra kiváltotta a gyerekek rokon­szenvet. A különféle mese­az esőhöz alkalmazkodni, gyen a Trubadúr előadásán, nem tudtak hétfőre is Szege- ezért az igazgatóság a szabá­den maradni. lyosan kezelt jegyek el len é­A remény, hogy mégis ben a belépődíj ötven száza­megkíméli az időjárás a szép lékát visszafizette számukra, bemutatót, több mint egy A bemutató előadás teg­óráig élt a közönségben, mely- nap esti folytatása kárpótol­nék soraiban ezúttal is többen helyet foglaltak a párt és a kormány vezetői közül. Ott ta a nézőket a vasárnapi idő­járási kellemetlenségért. A bemutatónak annak el­., lenére, hogy két részben lát­figuráknak a posta 1, a ké- volt a vasarnapi eloadason Ul a közönség. rendkívüli si­/.iszerszámgyár, a cipész ktsz Fehér Lajos, az MSZMP Po- kere volt. A nézők az áriák és a konzervgyár fiataljai- jitikai Bizottságának tagja, és felvonások után végtele­' a Minisztertanács elnökhe- nül lelkesen és. hosszasan ün­, _ „ nepeltek a művészeket. Ku­lyettese es Nyers Rezső, az lönösen felforrósodott a han­MSZMP Politikai Bizottsá- gulat az előadás befejezése­gának póttagja, a Központi kor: a közönség felállva Bizottság titkára is megyei ^^Ülí®, és városi párt- és tanácsi ve­zetők társaságában. nak jóvoltából szintén a leg­ifjabbak örültek igazán. Kü­lönösen nagy élményt jelen­tett az apróságoknak (a fel­nőtteknek is) a mintegy 20 méter hosszú hatalmas sár­kánykígyó. Az ijesztő, égő­saemű. füstöt prüszkölő ször­nyeteg különben szelíden ballagott János vitéz nyo­mában. A textilművek fia­taljai sokat dolgozhattak raj­ta, mire elkészült, s azért is elismerés illeti őket. mert rendkívül fárasztó lehetett sárkánybőrben végigbotor­kálniok a hosszú útvonalon. Szabadtéri témák örvendetes, hogy az idén a szabadtéri játékök témája tapsolt, nem akarta leenged­ni a színpadról a művésze­ket. N II szocializmus időszámítása p ézek egy filmet, amely kor, kezdeti stádiumukban, arról szól, hogy a elhomályosították a vezetés személyi kultusz évei- hibáit, gyengeségeit. Hittel ártunk és népünk so­hasem idegenítette el magát ennek a törté­ben miként kötötték gúzsba hittük, hogy abban a törté- nelmi múltnak lényeghordo­a kezdeményező erőt, a te- nelmi szituációban a mun- zó egészétől, pozitív hagyo­hetséget, a bátor fantáziát; káshatalom megmaradása- mányaitól, csupán a bűnö­olvasok egy novellát, ennek nak, a szocializmus építése ket, hibákat, torzításokat ve­meg az a magja, hogy szo- anyagi biztonságának félté- tette ki belőle. Mindig is el­morú és szegényes szerepját- tele volt az is, amit ma ki- ismere a szocializmus hazai vetünk a múltból, s elha­gyunk a jelenből. szás volt a mi életünk ab­ban az időben, s ez elől csak a cinizmus kérgével lehetett védekezni; hallgatok egy fel­szólalót, aki meg arra okít, hogy hazánk fejlődésének, Hogyne tiltakoznék a lel­kiismeret, ha valaki kézle­építésének folytonosságát, s méltányolta és tisztelte, megbecsülte azt az őszinte társadalmi hitet és lelkese­dést, amellyel népünk még epitesenek ez a korszaka csu- summázni egy egósz törté­pa-csupa negatív tanulsag- nelmi korszakot, melynek a gal szolgai: megmutatja, ho- nép valóságos hőse, baj gyan, s mit nem szabad, mi­től kell tartózkodni, óvakod­ni a szocializmus építése so­rán. S erre jön még a hu­morista a kabarészínpadon meg a képernyőn, és azt akarja beszuggerálni, hogy szervezett állami gazdaságok, az összes örökségünk a gya- s a munkáshatalom. pottermesztés hóbortja, afe szített tervek túllicitálása, a kucseraság, a kétezer száza­léskos teljesítmények és a padlássöprés meg hasonlók. Ilyenkor mindig két érzés kerít hatalmába. Az egyik: a pironködás. gyintéssel, száj-húzással akar a hibákkal megnehezített kö­rülmények között is csodá­latra méltót és örök mara­dandóságú dolgokat alkotott. Nemcsak az építés terheit ci­pelte, hanem haszontalan köveket is, melyeket — fel­ismerve, hogy milyen nehe­zékek gátolják előrehaladá­sát — maga dobott ki úti­poggyászából. Az igazi érde­meket nem lehet elperelni, így az említetteken kívül ezt sem. Maga a párt és a nép nyitotta rá a szemét a hibák­vívója volt! A munka nagy­ját elvégeztük, maradandó emlékműként állnak itt a szocializmus építésének első hazai szakaszából js a ha­talmas ipartelepek, a jól Nem érdekünk eltakarni semmit a múlt vadhajtásai­ból. de az is a történelmi türelmetlen szenvedélyes­. , L „ , séggel. Sohasem lehet tehát igazsaghoz tartozik, hogy belenyugodni ezek nemcsak gokra kell emlékezni. Egy nagy és szép eszmét így el­keverni tőle idegen vadhaj­tásokkal! S mi, maiak, so­kan már akkor is itt éltünk, dolgoztunk, szervezkedtünk, politizáltunk és agitáltunk. A másik érzés: a tiltako­zás. Hiszen ugyanaz a lelki­abba, hogy személyeket olyan tiz esztendőt próbálja­__ _ érintették, hanem az egész nak elbagatelizálni, amely­Hiszen bizonyára más is rös- dolgozó nép kárára voltak, ben a szocialista építés szá­telli magát, ha ezekre a dol- Az alkotó, építő nép sorait mos alapvető kérdését oldot­sem kímélték a torzítások tuk meg Nem lehet rosszra káros következményei. Hogy magyarázni egy korszak és a társadalom jobbik fele több nemzedék eredményes mégis a rendszert igenelve és céltudatos igyekezetét, dolgozott, ez az ügy iránti Más dolog a múltat azért szeretetének, hitének, s tör- vizsgálni, hogy okuljunk be­ténelmi áldozatosságának bi- löle, s ismét más azért, hogy ismeret, amely belátja, be- »>nyítéka. Ez a meggyóződes valaki szurokkal próbálja le­ísmeri ezeket a régi hibá- mentette meg 1956-ban érté- mázolni mindenestül. Meg­kat, őszintén szembefordul kes örökségünket, amely — mérni, hogy mit tettünk jól, S^JZSŰSZ?^ szükséges korrekciókkal - s mi vált rosszra az tóhibá­ezt az egyoldalúságot, ezt a , , történelmi torzítást. Lehet- l8ems alkalmas volt a to- zott vezetés miatt, abból az séges, hogy néhány szemle- vábbfejlesztésre, igenis alap- indítékból, hogy a szocialista lőnek csak ennyi volt az a ja lehetett annak a dolgos, építés tapaszalatait gyarapít­tíz esztendő és ennyi is ma- oldatos folyamatnak és suk, ez a párt és a nép ér­radt: orok céltabla — de ha ... , . , , . . . ,' f.., megkérdezzük a munkást, a torékvesnek, melynek ered- deke es erkölcse szennt va­parasztot, ő hitelesebb em- ményeként az MSZMP VIII. ló. De kipécézni a hibákat lékezettel felel. Heroikus, kongresszusa deklarálhatta, és csak ezeket látni, zászló­hogy hazánkban leraktuk a ként lobogtatni, ez a tények szocializmus alapjait nagy munkáról, áldozatos életről is beszél, és sok-sok eredményről. Nem azért, hogy a hibákat mentse vagy feloldozzon valakit e korszak balfogásainak felelőssége alól, hanem egyszerűen azért, mert erkölcstelen és oktalan dolognak tart le­meghamisítása. Különösen - j . . olyan helyzetben, amikor a S a part es a dolgozó f ' . ' nép közösséget vállal I»rt megfelelő intezkedesek­-•—j —»—kel, határozatokkal zárta el ehnek a múltnak min­den eredményével, minden pozitívumával úgy, mint sa­ját céljai és akarata szerint a régi kísértetek visszajárá­sának lehetőségét, sokszoro­rombolni vagy számításon bekövetkezett értékes törté- 5311 garantálta, hogy azok a nelmi örökséggel, a saját te. hibák, melyeket egyesek a ,, . . , Ji, . vékenysége lényegét úgy ítéli rendszer cégérévé szerettek néhány lyukas te*la rs van ^ a szocializmus hö- , „ szeretnének benne, mert tul dekoratívra nlinden ás volna' s 131311 sikerült a homlokzat kívül hagyni egy nagyszerű új épületet csak azért, mert sies, minden objektív es . . , szubjektív akadályon végig- ma 15 avatni« sohasem lsmet' végső mérleget úgy küzdött építésének áldását, lödhetnek meg. J-^k vonja meg, hogy szá­mításba veszi: min­den hiba. sőt bűn ellenére a szocializmus épülete maga­sodott itt azókban az évek­ben is. Megszereztük a föl­det, elkergettük a burzsoákat, megteremtettük a munkás­hatalmat, elkezdtük az új értelmiség nevelését és a társadalmi közösség anyagi és szellemi felemelését. Űj gyárak, városok emelkedtek, ipart ország lett az elmara­dott agrárországból. Az al­kotó, dolgos életnek ezek a meghatározó élményei ak­Kevés figyelem jut a múlt valóságos értékeinek meg­csillogtatására. Még olyan summás ítélet is kóvályog ta E gészséges közéletünk­ben teljességgel érvé­nyesülnek a szocialis­demokratizmus normái, Az előadás közel felénél azonban, minden remény el­lenére, rázendített az -égi kórus* is és tartós eső, ki­adós vihar szakította félbe a felvonást. A többezres néző­sereg az árkádok alá húzód­va, nagy türelemmel várta, hogy elvonuljon Szeged fe­lett a felhőzet, de miután a pár perces esőszünetben Műszaki tanácskozást tartottak a kenderfonóban Tegnap délután tartotta negyedév eredményeiről, hi­első összevont műszaki érte- ányossagairól, a termelés, a kezletét a Kenderfonó és termelékenység, az önköltség Szövőipari Vállalat vezetősé- alakulásáról, gyáregvségen­ge a Szegedi Kenderfonógyár ként és vállalati szinten. Be­kultúrtei-mében. Az értekez- fejezésül ismertette az elkö­leten részt vett és felszólalt vetkező félév feladatait és Leer Ferenc könnyűipari mi- lehetőségeit. Megállapította niszterhelyettes. Ott volt többek között, hogy az át­Gosztonyi Sándor miniszté- szervezés éve rendkívüli fel­riumi főosztályvezető, vala- adatokat ró valamennyi mü­mint Kispál Jenő, a szegedi szaki és gazdasági vezetőre, városi pártbizottság ipari de emellett a legfontosabb osztályának tagja, Beck Ta- feladatnak a pontos és ma­más igazgató-főmérnök, to- radéktalan tervttójesítésnek vábbá a gyáregységek igaz- kell lenni, gatói és műszaki vezetői. Tóth László, a vállalat Ma délre várják az 50 ezredik látogatót az első országos őszibarack-kiállításra Hétfőn a délutáni órákig csak most fedeznék fel a több mint 45 ezer látogató, sokszor átkozott magyar ho­közöttük pártunk és korma- mok felbecsülhetetlen értékű nyunk több vezetője, vala- kincsét. Megérdemelten di­mint sok külföldi tekintette csérik a rendezőket, ugyan­meg Szegeden a DÁV szék- akkor a javaslatokban sem házában az első országos fukarkodnak. Kovács Lajos­őszibarack-kiállítást. A vas- né gyakorló gimnáziumi ta­kos vendégkönyv tanúsága alapján eddig mindenki a legteljesebb elismerés hang­ján nyilatkozott a látottak­ról. Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnök­nárnő például azt javasolja: a kiállításon bemutatott tablókat, szemléltető eszkö­zöket sokszorosítani kellene a középiskolák számára, hogy a ma felcseperedő fia­taljaink közvetlenül ismer­hessék meg a kibontakozó üj helyettese többek között eze- magyar gyümölcskultúra ba­két írta a kiállítás könyvé- láthatatlan lehetőségeit s A beszámolóhoz sokan zérigazgatója 'számolt be az szóltak hozzá, s mondották üzem összevonás éta elteit el véleményüket. be: -Megnéztük, megcsodál­tuk és megkóstoltuk a sze­gedi őszibarack-kiállítás nagyszerű termékeit. Továb­bi sikereket kívánok a kivá­ló magyar gyümölcs ter­mesztőinek*. A sok-sok méltató írás mintha arról tanúskodna: hazai és külföldi vendégeink és a szegediek is mintha még jobban megszeressék azt. Kurucz Márton és Fekete János, a rendező bizottság tagjai elmondották, ma dél­előtt 11 és 12 óra között vár­ják az 50 ezredik látogatót. A szerencsés ismeretlent egy egész láda őszibarackkal ajándékozzák meg. itt-ott, hogy mi tulajdonkép- pártunk lenini szellemben pen csak 1957-től számíthat- vezet tevékenykedik, s jük a szocializmus hazai épi- ma;g mindenki meggyőződ­tését, onnan ered a szocia- hetett a hibákkal történő lizmus magyarországi idő- szakításról, a visszahúzó erők számítása. Ez pedig már elszigeteléséről. Ebben a po­nyilt tórténtóemhamisitás! etikai légkörben tehát igen Kiforgat korábbi valóságos természetes, hogy nemcsak a történelmi érdemeiből min- kommunista lelkiismeret el­dent és mindenkit., a pártot, ien hanem az egész nép ltó­a népet, a munkást, a pa- kiismerete tiltakozik az rasztot, s talán még meg is olyan törekvések ellen, ame­dorgálja érte azokat, akik iyek minduntalan csak a annak idején akár egyikét múlt hibáiból akarnak poli­téglát is helyére tettek, s tikai tőkét kovácsolni. Mert nem húzódtak félre kibic a szocializmus nagy kohójá­módjára, hanem megfogták a ban egybeforrnak a múlt és munka nehezebbik végét, a a jelen kétségbevonhatatlan mainál jóval nehezebb nem. eredményei, s kiégnek a sa­zetközi és hazai légkörben, lakkal az általunk is megta­Ennek elfogadása burkoltan annyit jelentene, mint osz­tályokat, vagy az egész né­pet bűnbaknak állítani azért, amit egy saját -nagyságától* megdicsőült vezető csoport, csalhatatlanságában ringa­tózva elrontott, félresikerí­tett a nép igaz igyekezeté­nek sodrásában. gadott hibák. A szocializmus hazai épí­tésének időszámítását ezrót kezdjük ott, ahol természe­tes és logikus: a munkásha­talom megteremtésénél, az első tégláknak az alapban való elhelyezésénél. SZ. SIMON ISTVÁN Megkezdték a len és a kender aratását Szovjet gépek könnyűik a munkát A Rostkikészítő Vállalat összevonása után két fajta rostnövény vásárlására kö­tött szerződést. A lent és a kendert központi irányítás­sal, vagonokban szállítják, előre kidolgozott tervek alapján, az ország különböző tájain levő gyáregységeikbe, héz munkájának megkönnyí­az átvételi állomásokról, tésére újabb ötven szovjet gyűjtőhelyekről. gyártmányú aratógépet vásá­. , ... . .. roltak. Ennek felevei war A kenderkoro aratasa idén dolgoznak is az- Alföl­4 megkezdődött Békés éa dón es a Tiszántúlon. Csongrád megyékben, az or­szág többi termelőhelyein augusztus elején kerül sor az aratásra. Az első kenderkóró szál­lítmányokat az újszegedi és a szegvári üzemegységek kapják. A kenderaratás ne-

Next

/
Thumbnails
Contents