Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

•Vasárnap, IW3. júlfus 28. DÉL-MAGYARORSZÁG . '••••-'ér . 7 módszerek, • • MOASJ UJ gépek és gyártmányok a helyi iparban — Szép is, jó is. csupán egy baja van. sokba kerül... A műszaki fejlesztés, a zül a legfeljettebb lechno­gyártási eljárások, a gyárt- lógiával dolgoznak, rövide­Sokszor hangzik el az idé- mányok tökéletesítése napja- sen munkába állítanak újabb zett mondat, amikor a ta­nácsi ipar egyik-másik ter- ponti mékéről esik szó. Mindjárt múlt inkban az iparfejlesztés köz- célgépeket, amelyeket ma­célkitűzése. A közel- guk készítettek. Ilyen szá­idöszakban e téren mottevő fejlődés tapasztal­hozzáiehetjük — e megálla- szép sikereket értek el ta- ható a sütőipari vállalatnál. pítás nem alaptalan. Helyi- nácsi vállalataink. A Szegedi A Maros utcai üzem átren­ipari üzemeink nagy része Nyomda például a szép köny- dezése utón lehetővé vált még mindig drágán, magas vek versenyében matemati- több művelet gépesítése. Az kai és műszaki könyveivel országosan I., II. és III. he­önköltséggel dolgozik. Erről beszélgettek elmúlt heti értekezletükön a taná- lyezést ért el már több al­csi vállalatok vezetői. He­lyes és szükséges a vita, de még fontosabb az aktív cse­lekedet, másszóval az ön­kalommal. A Szegedi Fém­5-ös számú üzemben a szén­tüzelésről olajtüzelésre tér­tek át Ez lényeges termelé­kenységnövelést hozott, mert feldolgozó Vállalat a Buda- az olajtüzelésű kemencék ki­pesti Fémlemezipari Művek- használása két műszakban tői átvett fémtömegcikkek 100 százalékos. A fokozott költségcsökkentő, a termeié- gyártásával, újabban nyom- gépesítéssel megváltoztatták kenységet növelő munka. Ha daipari berendezések készí­visszafelé lapozunk üzeme- tésével jelentős fejlődést ért ink történetének naplójában el a gyártmányfejlesztésben és vizsgáljuk a fejlődés szá- Szép eredményekről ta mait, megállapíthatjuk, hogy núskodnak az ecsetgyári si­termelésük a korábbi évek- kerek, ahol az elmúlt hóna­hez mérten a többszörösére pókban sok műanyagot hasz­az egész gyártás technológi­áját. A Szegedi Magfeldol­ink történetének^ naplójában el a gyártmányfejlesztésben, gozó és Vegyészeti Vállalat­nál a korábbi időben gyár­tósfejlesztésről szó sem volt. A vállalat jelenlegi vezetői minden termékre elkészítet­emelkedett. Különösen gyors náltak fel. Bevezették a mű- ték a gyártástechnológiát volt a fejlődés az években, amikor a jelentős összegeket fordított vállalatainknál a fejlesztésre. Ennek nyeként több üzem, amely egy évtizeddél ezelőtt el­utóbbi anyaggal kevert korongecse­tanács tek gyártását. A seprűgyár­ban is nagy figyelmet for­műszaki dítanak a seprűk választéká­eredmé- nak növelésére, a szép for­mák kialakítására. A Bútor-, Alkotó kedvben tehát nincs hiány. Inkább az a baj, hogy mindez még min­dig kevéssé érezteti hatását a termelékenység növekedé­avult, ócska gépekkel dolgo- zenekari és elektromos, va­Hangszerkészítö Vállalatnál seben, az önköltség csökken­zott, ma már megfelelő gép­parkkal rendelkezik. Szétszórt telephelyek Igaz ugyan, hogy e jelen­tős eredmények mellett ta­nácsi vállalataink gazdálko­dási módszereiben, a terme­lés lehetőségeiben még mais komoly hibák tapasztalha­tók. Messze elmaradnak a minisztériumi ipar vállalatai mögött a munkakörülmé­nyek biztosításában. Üzem­részeik többsége zsúfolt, még igen sok berendezés elavult. A termelés szétszórt telep­helyeken folyik és ez drá­gítja a munkát, fékezően hat a termelékenység további emelkedésére. Szép sikerek Ez a probléma közismert, s a lehetőségekhez mérten igyekeznek is megszüntetni. A nehézségek leküzdésére intézkedési terveket készíte­nek. lamint hawaii gitárokat ké­szítenek új gyártmányként. Saját eróból A Szegedi Ecsetgyárban, tennivaló, ahol a tanácsi vállalatok kö­tésében. Tehát ha az össz­kép jónak is mondható, még­sem lehetnek elégedettek üzemeink, mert még sok a N. P. Himlőjárvány Lengyelországban Az országszerte éjjel-nap- lei és a varsói vajdaság te­pal folyó nagyszabású oltási rületén is fertőztek, sőt a akció ellenére is Lengyelor- fővárosban is előfordultak szágban újabb himlőmegbe. himlőmegbetegedósek. tegedést észleltek. Varsóban a lakosság ön­A járvány góca Wroclaw ként ezrével jelentkezik az és a wroclawi vajdaság, de oltóállomásokon. Szigorúan az egészségügyi szervek szi- ellenőrzik, hogy Lengyelor­gorúan elszigetelik azokat a szág területét kizárólag him_ személyek vajdaságokban tartózkodó személyeket is, akik a közel­múltban a járvány sújtotta területeken jártak. Sajnos, ilyen személyek már az opo­lőolfással ellátott hagyhassák el. A homokiak képviselője Motorbicikli berreg a dű­lőúton. Csak a hangja hallat­szik, mert a forró porfelhő magába öleli. Amint köze­leg, s kibontakozik a szőlők meg a különféle cserjék szö­vevényéből, már látni a mo­toros kínját. Két lába a föl­det súrolja, úgy egyensúlyoz­za magát, nehogy ledobja hátáról a rakoncátlan masi­na. Mert a homok mély és laza, a kerekek képtelenek egy nyomon szaladni. Mint­ha versenyző iparkodna a cél felé. Bizalom veszi körül Ez az ember is cél felé igyekszik. Talán még nem is tudja pontosan, milyen hosz­szú az út és hány zökkenőn kell átvergődnie, de erős ma­rokkal szorítja a kormányt, és biztosan ül a nyeregben. A szatymazi Fehértó Tsz elnöke ő, Széli János a neve. Gyakran rá kell taposnia a fékre, mert az úton emberek járnak és egyik-másik meg­álljt int neki. Ki azért, mert jól ismeri, ki azért, hogy megismerje. Magas, vékonydongájú fér­fi, a hála kissé hajlott Az ingét kívül hordja a nadrá­gon, hogy a szeli ő szabadab­ban lengje körül a derekát. Keskeny arcát szép barnára pirította a nap tüze, s a homloka ránctóban vékony erecskékké egyesülnek a le­csorogni készülő verejték­cseppek. Melege van, ipar­kodna hazafelé a lefüggö­nyözött, hűvös szobába, de meg kell állnia. Mi is lenne, ha nem állna meg? Ha csupán egyetlen­egyszer elkarikázna váltód mellett, aki szót kíván vele váltani? Megfordult már a fejében ilyesmi, pláne mikor a vállai már leszakadni aka­rództak a fáradtságtól, de csak éppen egy villanásnyi időre. Egyébként tudja, hogy ilyesmi soha nem for­dulhat elő. A bizalmat dobná kockára vele, amely most kö­rülveszi ezen a környéken. Közvetlenség, megértés "Mondja, pajtás* — ezzel kezdi rendszerint. Van eb­ben a két szóban közvetlen­né®, biztatás, megértés- A ci­garettát szabadkozva köszöni meg, nem él vele. Ahelyett is figyel a beszélőre. Fapírt meg ceruzát kotor elő a hát­só zsebéből és jegyezget. Ami nem világos, még egyszer megkérdezi, hogy jobban értse. Az idő nem számít, nem szabad számítania. Az illető a lánya érdekében sze­retne közbenjárni valami­lyen szövevényes ügyből ki­folyólag. Nagyon messzire megy azonban vissza a tör­ténettel. A motoros megva­karja a bal karját, de csak azért, hogy közben észrevét­lenül pillanthasson az órájá­ra. Sietne, mert várják az ebéddel, de ezt nem mutat­hatja. Pedig már egy félóra is eltelt és a panaszos még csak a nagyszülőknél tart a bonyolult családi viszonyla­tok ismertetésével. Ez a panasz nem a szövet­kezeti elnöknek szól, hanem annak, aki az országházba is bejáratos. Mert Széli János országgyűlési képviselő is. Ami persze nem ment olyan egyszerűen. Aki ismerte őt korábban, amikor még né­hányholdas kisparaszt volt, nem is egészen érti, hogyan jutott el idáig. Csendes, kis­sé magóba zárkózott termé­szettel bírt, a politikát nem nagyon szerette. Csak a föl­det De azt annyira, hogy példaképpé emelkedett gaz­datársai szemében. Ezért is esett rá a választás, amikor a Fehértó Tsz-nek elnököt kellett keresni. A hozzá ha­sonló anyagi helyzetűek áll­tak ki mellette legjobban, akik Széli Jánoshoz hason­Szeged a hazai lapokban as Ünnepi Játékok visszhangjával 24 FÓRIZS Margit—ŐRLI- Az ország legnagyobb kul­CSEK József: Vidéki városa- turális eseményéről jelentjük: ink funkcionális típusai. Külföldi turisták véleménye Földrajzi Értesítő, 1963. 2. sz. a Szegedi Szabadtéri Játékok­[Szegedról is.] ról. Népújság [Eger], júl. 24. [ZLINSZKY György] Z. A fesztivál városa. Taná­Gy.: Fénycsapdák a Szeged csok Lapja, júl. 25. [Képpel.] környéki őszibarackosokban. KISS Gy. János: Az ország Kertészet és Szőlészet, július, fesztiválja a Dóm téren. Nép­KRISTÓF Károly: Felhang, szava, júl. 26. [Vezércikk.] íik a kürtszó. Esti Hírlap, Ny. J.: Egy csalódott bé­júl 20. lyeggyűjtő panasza. Magyar Szegedi Szabadtéri Játékok, Nemzet, júl. 26. [Nem kapott 1963. Komárom megyei Dol- seim ünnepi bélyeget, sem gozók Lapja, júL 20. [Műsor- bélyegzést.] ismertetés.] LÖKÖS Zoltán: Katonák a [LÖKÖS Zoltán] L. Z.: szegedi szabadtéri színpadon. Megkezdődtek a Szegedi Sza- Néphadsereg, júl. 27. bad téri Játékok. Népszava, VESZPRÉMI Miklós: Sze­júl. 21. gedi Szabadtéri Játékok, Szegeden megkezdődtek a 1963. Magyar Ifjúság, júl. 27. szabadtéri játékok. Népsza- ZSIGMONDI Mária: Kivé­badság, júl. 21. tel, mely erősíti a szabályt? Megkezdődtek a Szegedi Nők Lapja, júl. 27. [Zentai Szabadtéri Játékok. Magyar Edit nőgyógyász akar lenni.] Nemzet, júl. 21. * PALÁSTI László: Szeged A Brankovics György be­és a nagyvilág. Magyar Nem- mutatójáról: BREUER János, zet, júl. 21. [A város régi Népszabadság, júl. 23. — külföldi vendégeiről.] GÁBOR István, Magyar Ütra kelt a Tisza-kutató Nemzet, júl. 23. — SZENT­expedíció. Népszabadság, júl. HEGYI István, Film, Szín­21 ház, Muzsika, júl. 26. — FO­"öszintén gratulálok.* Szir- DOR Lajos, Élet és Iroda­mai István nyilatkozata Sze- lom, júl. 27. geden. Hétfői Hirek, júl. 22. A Szentivánéji álom bemu­Szirmtó István nyilatkozata tatójáról: Népszabadság, júl. a Szegedi Szabadtéri Játé- 23. — [MOLNÁR G. Péter] kokról Népszava, júl. 23. M. G. P., Népszabadság, júl. Piros betűs verseny. És a 25. — MÁTRAI—BETEGH Tisza vizén ... Népsport, júl. Béla. Magyar Nemzet, júl. 25. 23. [Kajak-kenu verseny.] — [DEMETER Imre] (d. i.), Vihar a porfelhőben Sze- Fíím, Színház. Muzsika, júl. geden ... Népsport, júl. 23. 26. — LUKÁCSY András, [Motocross bajnokság.] Élet és Irodalom, júl. 27. — Maratoni "dráma* az or- [KELETI Éva fölvétele:] szágúton Népsport, júl. 23. Szabad Föld, júl. 28. — [KE­CSERHALMI Imre: Kül- LETI Éva fölvétele:] Rádió földiek Szegeden — Már foly. és Televízió Újság. 30. sz. nak a Trubadúr próbái. Nép- címkép [Bessenyei Ferenc szabadság, jú. 24. Theseus szerepében.) KÁRPÁTI György—SZIL- A két első bemutatóról VÁSSY Z. Kálmán: A hu- együttesen: BÁNOS Tibor, szonegyedik kérdés ... Tán- Hétfői Hírek, júl. 22. — Esti cosnőből idegenvezető. Lobo- Hírlap, júl. 22., — [HERNÁDI gó, júl. 24 [Képes riport. A TIBOR] — ht —, Szolnok me­címlap is ide larfozikj gyei Néplap, júl. 23. Jó a közrend és a közbiziiaság Szegeden Érdekes és tanulságos visz­szapillantást vetni, hogy mi­ként alakult Szeged köz­rendje, közbiztonsága egy esztendő alatt, ahogy tette a városi tanács végrehajtó bi­zottsága is legutóbbi ülésén. Annál inkább, mert ebben az időszakban hatott legin­kább az a körülmény, hogy Szeged megyeszékhely lett, hogy a környékből és a tá­volabbi vidékekről is sokan Jöttek dolgozni, lakni a vá­rosba. « Ellenőrzés a vendéglőkben Szeged város közrendje és közbiztonsága jó. Az úgyne­vezett szokásos bűnözök szá­ma elenyésző. Az erőszakos bűncselekmények — kivéve talán a garázdaságot és a botrányokozó részegséget — mind ritkábban fordulnák elő. Mióta az ultrarövidhul­lámú adó-vevőberendezéssel ellátott rendőrautók cirkál­nak az utcákon, könnyebb megelőzésük, illetve a tette­sek kézrekerítése. A KISZ városi bizottsága, a tanács művelődési osztá­lya és a rendőrség közösen ellenőrzi a vendéglőket, hogy elejét vegyék a bajnak. A verekedések ugyanis leg­többször a mértéktelen ita­lozásból erednek. Tizenöt esetben javaslatot is tettek kényszerelvonó kezelésre, de ezt a lehetőséget még jobban felhasználhatnák az illeté­kes hivatalos és társadalmi testületek. Hasonlóképpen nagy szolgálatot tehetne egy kijózanító szoba berendezése a közrend érdekében. Ilyen szobák kitűnő eredménnyel működnek már más váro­sokban. « Gyakran az áldozat is hibás Az utóbbi két hónapban csökkent a garázda, botrány­okozó cselekmények száma. Lefülelték például Bilcsik Lászlót és társtót, akik az utcát választották "működé­sük* színhelyéül. Mind kevesebb a társada­lom kárára elkövetett bűn­cselekmény, közöttük csupán a kisebb lopások száma nagy aránylag. Különösen az épí­tőiparban emelnék még el gyakran szerszámokat, s más felszerelési tárgyakat. Elha­rapóztak viszont a bolti lo­pások: százhúszszor kellett szabálysértési eljárást indí­tani önkiszolgáló üzletekben előforduló lopás miatt. El­követőik ritkán szokásos bű­nözők, inkább alkalom szüli itt a tolvajt. A személyi tulajdon meg­károsítói közül a kerékpár­tolvajok ellen kell nagyon védekezni. Az őrizetlenül ha­gyott, lezáratlan bicikli szin­te kínálja magát. Jellemző, hogy csupán egyetlen lela­katolt kerékpárt loptak el az év első felében, annak tettesét is rövidesen elfog­ták. Aránylag gyakran fordul elő a besurranással elköve­tett lopás és a zsebelés. Mindkét bűncselékmény elő­idézésében része van az ál­dozatoknak is, akik nyitva hagyják lakásuk ajtaját, nem vigyáznak pénztárcá­jukra a piacon és az üzle­tekben. Nagymértekben csök­kent viszont a betöréses lo­pások, a csalások és a sik­kasztások száma. Nincs je­lenleg a városban egyetlen betöréses lopás sem. amit ne fedtek volna fel. a Sok a közlekedési baleset Az egyes fiatalkorúak ál­tal elkövetett bűncselekmé­nyek többségében kimutat­ható a szülök felelőssége is, akik nem felügyelnek kellő­képpen gyermekeikre. Emiatt több szülő és gondozó ellen indult eljárás. Szeged közlekedési rend­jét erősen befolyásolja, hogy jó néhány útja, utcája kor­szerűtlen. A január elsején bevezetett új KRESZ előírá­sai alapján újjászervezték a város forgalmát, s a gépjár­művezetők .és a lakosság be­vonásával állapították meg az új rendet. A tapasztalat szerint ez be is vált a gya­korlatban. Még mindig nem szerelték fel azonban a vá­ros legveszélyesebb útkeresz­teződéseinél az automatiku­san működő villogóberende­zéseket. Az idén is sok a közleke­dési baleset. Leginkább az ittas gépjárművezetők okoz­zák, s ezért a küzdelmet lan­kadatlanul kell folytatni el­lenük. Ittas vezetés miatt 34 gépjárművezetőt vontak fe­lelősségre. Sokszor hibásak a kerékpárosok, akik irány­jelzés nélkül kanyarodnak be. De nem vigyáznak elég­gé magukra a gyalogosok sem. Baleseti szempontból a Kossuth Lajos sugárút, a Do­rozsmai út és a Lenin körút a legveszélyesebb. A legtöbb baleset is a Kossuth Lajos sugárúton, valamint a Jó­zsef Attila sugárúton fordul elő. Huszonhét önkéntes rend­őri csoport, közel kétszáz önkéntes rendőr tevékenyke­dik jelenleg a városban, sok­kal több, mint egy évvel ez­előtt Az ő munkájuk is hoz­zájárul ahhoz, hogy mind jobb Szeged közrendje és közbiztonsága, hogy a város lakói nyugodtan dolgozhat­nak, intézhetik ügyes-bajos dolgaikat, s hajthatják álom­ra fejüket. F. K. lóan, minden hátsó gondolái nélkül akarták a közös gaz­dálkodást. Következetesen Mire észrevette, már úgy politizált mint annak a rend­je. Jöttek hozzá a megye és a járás kommunista vezetői, eszmecseréket folytattak együtt és napról napra tisz­tábban látott. Lassan erős gyökeret vert tudatában az a meggyőződés, hogy nincs más út a paraszti boldogu­láshoz csak az összefogás. Egészen megváltozott. Nya­kába szedegette az egész kö­zösség gondját-baját, szalad­gált, intézkedett. Következe­tes harcosa lett a párt- és Kormányhatározatok végre­hajtásának. Róla mindenki tudta, hogy meggyőződé­ses szövetkezetpárti. Ha­tározottságáért, igazság­szeretetéért még job­ban megszerették. Nem nézte, ki a rokon, ki nem. A sógornak, a komának ugyanúgy megmondta a köz­gyűlésen, hogy a közös gaz­daságban rendszeresen dol­gozniuk kell, mint másnak. A felesége meg a gyerekek eleinte nemigen értették, ml történt vele. Más összefüggé­sekben látta és magyarázta a dolgokat, mint korábban, élénkebb lett és jobb kedvű. A legutóbbi országgyűlési képviselőválasztáskor őt is jelölték. "Kire szavazunk, tudjátok-e?* — járt szájról szájra akkoriban a sokakat érdeklő kérdés. És a felelet rá így hangzott rendszerint: "Természetes, hogy Széli Ja­nira. Rendes ember, szót le­het vele érteni*. Igy jutott be a homokiak képviselőjeként a parla­mentbe. Azóta még többet motoro­zik, s nagyobb távolságokra. Nemcsak a szövetkezetiek dolgában kilincsei a járási tanácsnál, meg ahol kell. ha­nem a környező községbeliek közül is sokan hozzá fordul­nak. Legutóbb szövetkezeti nyugdíjasok panaszát orvo­soltatta, és eredményesen járt el más közügyekben is. önképzés Jól mondják, hogy az em­ber akkor jön rá, milyen so­kat kell még tanulnia, ami­kor képezi magát. Széli JÁ­nos is így van ezzel. Szerek ne mindent tudni, megismer­ni, méghozzá sürgősen. Könyveket vásárol. Amikor hazamegy, a tanya körül is sok a munka, mégis szakit időt arra, hogy olvasson. A szakkönyvek mellett ott so­rakoznak a polcon Juhász Gyula összes versei, Shakes­peare-kötetek és más szép­irodalmi munkák. Fontos közéleti ember lett belőle. Otthonában 6okan megfordulnak, s olykor hosz­szúra nyúlnak a beszélgeté­sek. És amikor a zamatos kövi dinkától a szokottnál szenvedélyesebben magya­ráz, a háttérben meghúzódó felesége kissé csodálkozva, de szeretettel néz rá. F. Nagy István Magyar téglagyár Ghanában Pénteken felavattak a Gha­nában épült első magyar téglagyárat. Az önműködő kisüzem kilenc szakmunka® kezelésében naponta 20 000 darab téglát gyárt. Egy ilyen teljesítményű régi típusú téglagyár építése általában egy-másfél évig tart. Ezt az üzemet négy hét alatt épí­tették fel. Nagy részvéttel temették el Ivánku János elvtársat Tegnap, szombaton dél­után a belvárosi temető ku­polacsarnokában búcsúzott a család és a régi harcostársak Ivánku János elvtárstól. Munkásőrök álltak díszőr­séget a ravatalnál, majd Tischler Ferenc elvtárs, a Partizánszövetség szegedi csoportjának elnöke, a Csongrád megyei és a Szeged városi pártbizottság megbí­zásából a régi harcosok ne­vében búcsúztatta Ivánku Jánost. Nagy részvéttel kisérték utolsó útjára a régi harcost barátai, elvtársai, családtag­jai. A sírnál az I. kerületi pártszervezet nevében Soós Károly, a régi harcostársak nevében pedig Somogyi Fe­renc őrnagy búcsúzott a munkásmozgalmi veterántól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents