Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

Csütörtök. 1943. július 85. DÉL-MAGYARORSZÁG s Messzebb látott, mint mások A kommunista élet-sorsok tanulmány® zásakor mindig önkéntelenül felvetődik: hogyan bírták ezek az emberek a tenger­nyi sok szenvedést, mi adott nekik erőt ah­hoz, hogy a legnagyobb reménytelenség kö­zepette is büszkén hitet tegyenek a párt ügye mellett. A válasz csak egy lehet: Ok sokkal messzebb, sokkal előrébb láttak, mint mások és biztosak voltak igazuk dia­dalra jutásában, Kilián György is végigjárta az illegali­tásban dolgozó kommunisták kálváriáját; rengeteget nélkülözött, hosszú éveket töl­tött a fasizmus kegyetlen börtöneiben. Mi­után 1935 februárjában két és fél évi fog­házbüntetését letöltötte, azonnal újra fel­vette a kapcsolatot a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjával és olyan lelkesedés­sel vállalta az újabb megbízatásokat, mintha mi sem történt volna. Néhány hó­nap múlva, augusztus 26-án azonban egy besúgó feljelentése alapján lakásán újra elfogták. Az akkori Inkvizíció minden el­képzelhető kínzóeszközt kipróbált rajta, de Kilián elvtárs néma maradt, semmit sem mondott pártmunkájáról. Végül ráfogták, hogy hazaáruló, de ő az ütlegektől félig esznq/Ietlenül is méltóságteljesen utasítot­ta vissza a szemenszedett rágalmakat. A kommunisták magatartását jellemzik a horthysta katonai bíróság jegyzőkönyvé­nek sorai: "Megemlítésre szorul, hogy a bűnügy vádlottal a főtárgyalás folyamán általában nagy önérzettel tiltakoztak a hűt­lenség, kémkedés és hazaárulás vádja el­len.­Bár Kilián Györgyöt felmentették, még­is újabb három évet töltött börtönben íté­let nélkül. A katonai ügyészség börtönei­ben még embertelenebb volt a bánásmód, mint a polgári fegyintézetekben. A Kom­munista Ifjúmunkások Magyarországi Szö­vetsége lapjának, az "Ifjú Proletár—nak a szerkesztőjét, az erős szervezetű sportolót és természetbarátot azonban ez sem törte meg. Friss maradt testileg, lelkileg. Azért tudott annyit harcolni, küzdeni, mert na­gyon szeretett élni. Kiszabadulása után pártengedéllyel a Szovjetunióba utazott. Ütközben hallotta a hírt, hogy Hitler megtámadta Lengyel­országot. A Szovjetunióban valósággal újjászül® tett Kilián György elvtárs. Sztahanovista lett, a szakszervezetben tevékenykedett, majd amikor a német fasizmus megtá­madta a szovjet népet, azonnal jelentke­zett a Vörös Hadseregbe. Ott tanulta meg igazán gyűlölni a fasisztákat. Mint vörös­katona, azt írta elsó levelében: "Végtel® nűl büszke vagyok arra, hogy ... fegyver­rel a kezemben küzdhetek a magyar nép szabadságáért.., Most puskagolyóval fo­gok fizetni a Horthyék által kivégzett ba­rátaimért is." Nem érte meg népe szabadságát. Ami­kor korábbi kérésének eleget téve haza­engedték további illegális pártmunkára, és Moszkvából útban volt Budapest felé, 1943. július 25-én Lengyelországban el­tűnt. Nevét ma minden magyar fiatal ismeri. A róla elnevezett Kilián testnevelési moz­galomban sok tízezer lány és ifjú vesz részt, akik szeretik a sportot, a természe­tet, s akik testben és lélekben, küzdeni tudásban hasonlók akarnak lenni Kilián Györgyhöz. Mielőbbi fogorvosi inspekciót Szegeden Intézkedés egy panasz nyomán M. M.-né, Szeged, Kossuth Lajos sugárút 61. szám alatti lakos panasszal fordult szer­kesztőségünkhöz. Elmondta, hogy egyik este 9 óra után rettenetes fogfájással kereste fel a fogklinikét- Az inspek­delósi Időn túl, éjszaka és ünnepnapokon. Erről tanús­kodik a klinikai inspekciói bejegyzési könyv. Tehát nem szórványosan keresik fel a betegek a klinikát, hanem szinte rendszeresen s ez za­ciós orvos meghallgatta pa- varja a klinika munkarend­nászát, megnézte a fogát, s közölte vele, hogy másnap menjen be a rendelőintézet szakrendelésére és ott hú­zassa ki a fogát. Ezt kifogá­solta. „ Jogos kívánság A panaszt továbbítottuk a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fog- és Száj beteg Klinikájához. Dr. Tóth Ká­roly egyetemi tanár a pa­nasz kivizsgálása után levél­ben értesítette szerkesztősé­günket. A következőket írta: M. M.-né panasza ismét felszín­re hozta a régi problémát, s reméli, hogy talán ez az eset is siettetni fogja az ügy el­intézését és végre megnyug­tató megoldást találnak. Evek óta probléma ugyanis Szegeden, hogy mi történjék azokkal a biztosított bete­gekkel, akik ünnepnapokon, vagy az éjjeli órákban ke­resnek orvoslást fogpanassa­ikra. Jogos a betegek kí­vánsága, hogy bajukat a nap bármelyik szakaszában orvo­solják. Amikor 1951-ben megnyi­tották a fog- és száibeteg klinikán a fekvőosztályt, a betegek ellátásának biztosí­tása érdekében ügyeleti szol­gálatot terveztek. A klinikai ellátást nem igénylő járóbe­tegek problémája azonban még mindig megoldatlan ée jót. Nem véletlenül született meg a miniszteri rendelk® zés, mely szigorúan előírja, hogy biztosított ambuláns betegek klinikai átutalása csak a rendelőintézet igazga­tójának aláírásával, igen in­dokolt esetben lehetséges. A klinikai munkarend za­vartalan biztosítása érdeké­ben a klinikai szakemberek szükségesnek tartják, hogy a több mint tiz óv óta nyújtott önkéntes vállalásaikat meg­szüntessék, s a miniszteri rendelethez tartsók magu­kat. Jelenleg tárgyalások folynak a rendelőinézet ve­zetőségével. Ennek eredmé­nyeként intézkedés is tör­tént, s a klinikai ellátást nem igénylő betegek nagy részét a rendelőintézetben látják el. Ismét felmerült azonban az inspekció kérdé­se. Remélhetőleg a biztosí­tott betegek érdekében mi­előbb felállítják a fogorvosi inspekciót Keresik • mego'dást M. M.-né esetében klinikai ellátást nem igénylő beteg jelentkezéséről volt szó. És ez az eset ia bizonyítja, hogy sürgősen intézkedni kellene. A javaslattal felkerestük dr. Gergely Győzőt, a sze­gedi rendelőintézet vezető főorvosát, aki megállapítot­ta, hogy valóban évek óta megvalósítására, ez pedig csak a fog- és szájbeteg kli­nikán, az itt dolgozó orvosok segítségével oldható meg. Jelenleg tárgyalások folynak a városi tanács egészségügyi szervei és a klinika között. Gergely Győző elmondta, re­méli, hogy rövidesen meg­nyugtatóan elintéződik a fogorvosi inspekció kérdése. A szabálytalanság, a felelőtlenség ne legyen útitárs a munkásvédelemben A Szakszervezetek Megyei Mindez tanúsítja, hogy él­Biaottságain, az SZMT mun- landóan fejlődik a baleset­kásvédelmi osztályán sok megelőző tevékenység üze­Üzemi balesetről van hiteles melnkben. okirat, statisztika. Elszomo­rító a jegyzőkönyvek, szám­oszlopok olvasása, vizsgálata. Az egyik munkásnak az uj­Hiút éven alul Mégis szaporodnak az em­ját, a másiknak a karját ^ fejdalmat, bajt kifeje­orrá r>í\rt»»íf A aissmolr ITAI vitte el a gep, van, aki az állványról esett le és ször­nyet halt, vagy áram súj­totta agyon. — Bármilyen kimenetelű is egy baleset ző, rögzítő számok. Fél esz­tendő alatt több mint 900 fér­fit és 300 nőt ért baleset. Az okot keresve minden eset­ben eljutunk a biztonsági-és mondja Adóberendezések használa­Kios László, az SZMT mun- 1°r"asoaan' 'gy,/^f" k-rávrátoimi f«i(iöv«löiB _ den 18 nagy erőfeszítéseket kásvédelmi mindenkor felügyelője megrázó ée el­teszünk a munka műszaki feltételeinek biztosításáért, gondolkoztató. Az első félévi v - ' meztet bennünket. Mit mutatnak a számok? Miről beszélnek nem használják azokat. Sok baleset forrása a figyelmet­lenség, a könnyelműség. Vi­szonylag magas a balesetek . . aránya a 20 éven aluli dol­eiso „ Lm/t-M. 1 : 1 « TLCr T, _?9 tZ 8°w5Knál, különösen azoknál, fel év baleseti számai? Több akik három hónapnál rövi: a baleset, mint a korábbi időszakban. Hat hónap alatt 1285 balesetet jelentettek Csongrád megyében. A fél éven belül a második n® gyedre esik a több, 776 eset. De miért? Évről évre többet költünk a termelés korszerűsítésére, a nehéz fizikai munka gépe­sítésére, a baleseti veszé­lyek, források megszünteté­sére. Egy-egy új üzemet, műhelyet pedig addig nem adhatnak át rendeltetésének, míg szakszervezeti tisztség­viselők, mint a munkásvéd® lem első számú őrei, jóvá nem hagyják. A vezetők, műszakiak, technikusok, mesterek kötelező vizsgán adnak számot, arról, hogy is­merik-e a balesetelhán'tás követelményeit. Az utóbbi időben pedig a dolgozók ön­kéntes csapatai is résztvesz­nek a munkásvédelemben. debb ideje vannak munká­ban. A külső szemlélő úgy gon­dolja, hogy egy-két év után már tapasztaltabb, gyakor­lottabb lesz a munkás, rit­kábban éri baleset Való igaz, hogy néhány hónap el­telte után óvatosabbak, ta­pasztaltabbak a munkások, de egy év elteltével mintha magabiztosabbak lennének, s ez kissé könnyelműbbé is te­szi az embereket. A kellő óvatosság hiánya miatt sok munkást ér baleset. A» okok keresése Az okulásnak, a tanulás­nak szervezett formája a balesetek vizsgálata. Általá­ban minden balesetet meg­vizsgálnak, jegyzőkönyvben rögz tik a tapasztalatokat. Sajnos ezek a jegyzőkönyvek nem minden esetben tükrö­ezt elsősorban a rendelőin- komoly Sondot jelent Szege­ié zet nek és nem a kliniká­nak kellene megoldania. Nem szórványosan... Igen sokan keresik fel a szegediek a klinikát a ren­den a fogorvosi inspekció megszervezése. Több na­gyobb város betegellátását tanulmányozva igyekeznek a problémát megoldani. Szege­den egyetlenegy lehetőség van a fogorvosi Inspekció Otaaléink írják Szebbé kellene tenni mikrobusz-vógáilomást A napokban véglegesítették a két szegedi mikrobusz köz­lekedési rendjét. A Klauzál téren körforgalomszerűen fordulnak a kis buszok kije­lölt új megállóhelyükre, ahol már várja őket a város ne­vezetességeire kíváncsi kö­zönség. Egyelőre még jórészt szegediek, de nemsokára már minden bizonnyal a város vendégei lesznek többségben. Erre gondolt egyik olva­sónk, Kovács Zoltánná is, s ezért javasolja hozzánk kül­dött levelében, hogy tegyék szebbé, impozánsabbá a mik­robuszok végállomását. Ér­demes lenne — írja — né­hány padot elhelyezni, hogy a várakozóknak ne kelljen álldogálniuk, esetleg virág­kosarakat, s legfőképpen sze­métgyűjtőt. mert az elhasz­nált jegyeket nincs hová tenni. A kívánság jogos, megva­lósítása nem is kerül sok pénzbe. A tanács és az AKÖV illetékesei sem való­színű, hogy elzárkóznának előle. Pillanatképek a Sárgáról IMÁD-LAK. Az üdülőtelep vendégeinek legnagyobb szenzációja egy takaros, gon­dozott kis ház, körülötte va­lóságos virágos kerttel. Nincs olyan látogató, aki meg ne állna előtte éa meg ne csodálná. De a legnagyobb hatást a felírása kelti: Imad­lak. Minden előtte elhaladó hangosan olvassa el. Ki iró­nikusan, ki átszellemülten, partnerének suttogva ... akiknek nem elég az az élet- száguldó csónakot, mintha tér, amit a bóják által elha- soha nem is mennének víz­tárolt víz jelent, messze ki- be. úsznak a Tisza közepébe. A szalmakalapos úszómester ilyenkor a sípjába fúj, hogy figyelmeztesse a rendbontó­kat. Vészesen és élesen szó­lal meg a síp, de az úszóma­tadorok vagy nem hallják, vagy nem is akarják. Fütyül­nek a fütyülésre. ISMERKEDÉS. Fiatal fiú HEGYMÁSZÁS. A vizet és lány egymástól tíz lépésre c«ak a tulajdonképpeni Sár­fekszik a Sárga homoksző­nyegén. Lehunyják a szemü­ket és átadják magukat a nap forró, tüzes csókjának. Ügy létezik, mintha nem te vennének tudomást a kör­nyező világról. Pedig észre­veszik egymást. Pillantásuk néha találkozik. A szemek tapogató, felmé­rő játéka után a fiú egy ho­mokgöröngyöt dob a lanyra. A homokgöröngy apró és pú­na. Ütése nem fáj. Izgalmas pillanatok a for­ró homokon. Mit csinál a lány? Elmegy? Akkor tárgy­talan az egész. De nem megy el. Mosolyogva néz vissza a fiúra, aki ettől felbátorodva az érdeklődés és az ismer­kedni vágyás újabb köveit küldi a lány felé. Most már a lány is visszadobja a gö­röngyöt A fiú nem sokat ha­bozik. Beszélgetni kezdenek, mintha régóta ismernék egymást ABSZOLÚT BEKÉPZELT­SÉG. Szőke nő áll a parton. Előtte néhány lépésre egy férfi kopasz feje emelkedik ki a vízből. A tar koponyát csak oldalt és hátul lengi körül néhány szál haj. A ko­pasz első kérdése, amikor a vízből kibukkan, mégis az: — Nem kócolta össze a víz a hajamat? Hadd nyugtassuk meg: —> Nem. FÜTYÜLNEK A FÜTYÜ­LÉSRE. Egy szalmakalapos férfi ül egész nap a mentő­csónakban és figyeli a für­dőzőket Üszni csak a bójá­kon belül volna szabad, de mindig akadnak távúszók, gén lehet könnyen megköze­líteni. Itt ugyanié a part FŐZÉS. Főzni kellene va­lamit ebédre, mert a gyomor már delet jelez. A feleség el is magyarázta otthon, hogy kell a paradiceomos káposz­tát elkészíteni. Igen ám, de más az elmélet és más a gyakorlat. Ez főzés közben derül ki. Miből mennyit ez a nagy kérdés? A -szakács­nem sokat teketóriázik. Kö­réinéz a parton és három sellőt vesz észre, akik épp a napon sütkéreznek. Ezek az aránylag szelíd lejtővel igazi sellők! Háziasak, föapi ereszkedik a vízhez, másutt is tudnak, megszánják a bizony meredek. Lépcső csak kevés helyen van és az se mindenkinek megfelelő. Né­ha valóságos hegymászó ru­tinra van szükség, hogy a vi­zet meg lehessen közelíteni. Nem csoda, ha a száz kilón felüli üdülőket hegymászó kötéllel vontatják fel tár­saik. A SÁRGA RÉMÉ. A rend­őrrocsó. Csak a kezdőket kapja azon, hogy a tilosban fürdenek. A tapasztaltak már messziről, a motor bu­gásából észreveszik, hogy közeledik a rém. Szépen, si­mán partra úsznak, még mi­előtt a közelükbe érne, le­fekszenek a partra és olyan ártatlan arccal nézik az el­nomád üdülőt. És ízletesebb az étel, ha ők készítik el... ESTE A SÁRGÁN. Ilyen­kor a leghangulatosabb a Sárga. A Tisza a hold fényé­ben ezUstösen csillog, messzi a város fényei, mint szentjá­nosbogarak villognak. A ha­lászcsárdákból cigányzene szól. Dankó-nóta dallamát viszi a szél és a szúnyogok ls füledbe zümmögik nótá­jukat Ropog a rőzse a bográcsok alatt, amelyekben fő az ízle­tes halászlé. Égy borízű hang a divatos slágert énekli, de aztán az is elhallgat éa csönd borul a tájra. Kálmán Láazló zik a valóságot. Előfordul, mire papírra vetik a ténye­ket, megszépülnek a dolgok, & a felelősség rendszerint át­hárul a munkásra, s ment® sülnek a vezetők. A második negyedévben a Csongrád megyei 776 üzemi balesetből a jegyzökönyvek szerint egyetlen esetben sem marasztalták el a vállalatot. A munkások szinte minden alkalommal aláírták, hogy a balesetért ők maguk a fele­lősek. S amikor a szakszer­vezet felsőbb szervei meg­állapították a vezetők fele­lősségét, és megkérdezték a munkásokat, miért írta alá saját felelősségét, azt mond­ták, nem akartak vitába szállni a vezetőkkel. A jogszabályok szerint minden balesetből le kell szűrni a tanulságot, a szük­séges következtetéseket. Pon­tosabban ki kell deríteni az okot, hogy megfelelő intéz­kedéseket hozhassanak. A második negyedévben 37 esetben hoztak műszaki és néhány esetben szervezési intézkedést, több mint 600 esetben megelégedtek csupán a munkások újbóli kioktatá­sával. Sok baleset forrása a f® gyelmezetlenség. Mégsem lépnek fel erélyesen minden üzemben ellene. Ha valaki késik, vagy igazolatlanul hiányzik, fegyelmi büntetést rónak ki rá. De ha a gépe mellett dolgozó munkásnő nem köti le a haját kendő­vel, elnézik a műszakiak. Vannak, akik a balesetek szaporodását a termelési fel­adatokkal, a termelékenyebb munkára való törekveasel "házasítják". Ezt a tények cáfolják. Elég csak összevet­ni hasonló üzemek baleseti statisztikáját, s mindjárt ki­derül, hogy a -házasításnak" nincs alapja. Az ok a terv­szerű megelőző munka, a védőfelszerelések hiánya, a fegyelmesetlenkedés, a gon­datlanság. Önkéntes segítők Sajnos, a munkásvédelmi őrségek tevékenysége alább­hagyott az utóbbi hetekben, hónapokban Szegeden. Ez ls hozzájárult ahhoz, hogy emelkedett a balesetek szá­ma megyénkben. Voltak és vannak igazgatók, akik azt hiszik, hogy az örségek meg­szervezése mentesíti őket a felelősség alól. »Ha nem így lesz — mondták —, minek szervezzünk őrségeket". Több helyen még ma is prob­lémafelvetőket, intézkedés­igénylőket látnak bennük, s nem önkéntea aegítőtársakat a munkában, a vezetésben, ezért nem is támogatják munkájukat. A munkásvédelmi őrségek naplóbejegyzései a tilos jel­zések jegyzőkönyvei. Hosszú időre visszamenőleg őrzik, kit mikor figyelmeztettek, vagy milyen intézkedést kér­tek a művezetőktől, a válla­latvezetőktől. Ezek a naplók tanúsítják, hogy sok ember kötelességének érzi munka­tarsainak egészségvédelmét. De a bejegyzések utáni in­tézkedések statisztikája saj­nos, arról beszél, hogy több helyen figyelmen k'vül hagy­ják az észrevételeket. Ez azt ls jelzi, hogy a szakszerv® zeteknek, a felsőbb szervek­nek határozottabban kell közbelépniök, hogv a sza­bálytalanság, a felelőtlenség ne legyen útitárs a munkás­védelemben. N. r. Most a miniatürizá­lás korszakában Idő­szerűvé vált, hogy a zsebrádiók után meg­jelenjék a zsebfotel is. A legutóbbi bútor­tervezési pályázatra beküldött mintadara­bok között már talál­hattunk ilyet. Megfe­I) Zsebfotelek" ezelőtt külföldről im­portált, i hátul lyukas kagylófotelbon. Csak­úgy, mint a többi széket, ezt is az átla­gos testmagassághoz lel ez is az ülöalkal- méretezték. Az embe­matosságok elé tá- rek 170—178 centl­masztott minden kö­vetelménynek. Elfér benne bármilyen mo­lett személy, s talán még kényelmesebben is pihenhet rajta. méteres átlagmagas­ságát figyelembe vé­ve, a talptól a forgó­csontig terjedő 90 centiméteres távol­részének összhossza is 90 centiméter. Ha a ruha, vagy kabátzsebben nem is, de egy nem túl ma­gas lapos dobozba el­helyezhető a -zsebfo­tel«. Ügy tervezik, hogy dobozban, szét­szedve kerül majd forgalomba, hogy egyszerűbb legyen a szállítása és a tulaj­ságnak megfelelően a donosa otthon a fa­mint a néhány évvel fotel lábának es ülő- vázat könnyűszerrel összeszerelheti. Még az az előnye ia meg­van, hogy az üj kis méretű lakásokban az előszoba szekrény­ben is tárolhatják, s ha nagyobb társasá­got lát vendégül, nem jön zavarba a házigazda, pillanatok alatt felállíthatja a kényelmes pötfotele­ket. Cipzárral zár­ható, nyitható zseb­ben helyezik el a po­iiuretánhab betétet, amely a kárpitozást helyettesíti,

Next

/
Thumbnails
Contents