Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-25 / 172. szám
Csütörtök. 1943. július 85. DÉL-MAGYARORSZÁG s Messzebb látott, mint mások A kommunista élet-sorsok tanulmány® zásakor mindig önkéntelenül felvetődik: hogyan bírták ezek az emberek a tengernyi sok szenvedést, mi adott nekik erőt ahhoz, hogy a legnagyobb reménytelenség közepette is büszkén hitet tegyenek a párt ügye mellett. A válasz csak egy lehet: Ok sokkal messzebb, sokkal előrébb láttak, mint mások és biztosak voltak igazuk diadalra jutásában, Kilián György is végigjárta az illegalitásban dolgozó kommunisták kálváriáját; rengeteget nélkülözött, hosszú éveket töltött a fasizmus kegyetlen börtöneiben. Miután 1935 februárjában két és fél évi fogházbüntetését letöltötte, azonnal újra felvette a kapcsolatot a Kommunisták Magyarországi Pártjával és olyan lelkesedéssel vállalta az újabb megbízatásokat, mintha mi sem történt volna. Néhány hónap múlva, augusztus 26-án azonban egy besúgó feljelentése alapján lakásán újra elfogták. Az akkori Inkvizíció minden elképzelhető kínzóeszközt kipróbált rajta, de Kilián elvtárs néma maradt, semmit sem mondott pártmunkájáról. Végül ráfogták, hogy hazaáruló, de ő az ütlegektől félig esznq/Ietlenül is méltóságteljesen utasította vissza a szemenszedett rágalmakat. A kommunisták magatartását jellemzik a horthysta katonai bíróság jegyzőkönyvének sorai: "Megemlítésre szorul, hogy a bűnügy vádlottal a főtárgyalás folyamán általában nagy önérzettel tiltakoztak a hűtlenség, kémkedés és hazaárulás vádja ellen.Bár Kilián Györgyöt felmentették, mégis újabb három évet töltött börtönben ítélet nélkül. A katonai ügyészség börtöneiben még embertelenebb volt a bánásmód, mint a polgári fegyintézetekben. A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége lapjának, az "Ifjú Proletár—nak a szerkesztőjét, az erős szervezetű sportolót és természetbarátot azonban ez sem törte meg. Friss maradt testileg, lelkileg. Azért tudott annyit harcolni, küzdeni, mert nagyon szeretett élni. Kiszabadulása után pártengedéllyel a Szovjetunióba utazott. Ütközben hallotta a hírt, hogy Hitler megtámadta Lengyelországot. A Szovjetunióban valósággal újjászül® tett Kilián György elvtárs. Sztahanovista lett, a szakszervezetben tevékenykedett, majd amikor a német fasizmus megtámadta a szovjet népet, azonnal jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Ott tanulta meg igazán gyűlölni a fasisztákat. Mint vöröskatona, azt írta elsó levelében: "Végtel® nűl büszke vagyok arra, hogy ... fegyverrel a kezemben küzdhetek a magyar nép szabadságáért.., Most puskagolyóval fogok fizetni a Horthyék által kivégzett barátaimért is." Nem érte meg népe szabadságát. Amikor korábbi kérésének eleget téve hazaengedték további illegális pártmunkára, és Moszkvából útban volt Budapest felé, 1943. július 25-én Lengyelországban eltűnt. Nevét ma minden magyar fiatal ismeri. A róla elnevezett Kilián testnevelési mozgalomban sok tízezer lány és ifjú vesz részt, akik szeretik a sportot, a természetet, s akik testben és lélekben, küzdeni tudásban hasonlók akarnak lenni Kilián Györgyhöz. Mielőbbi fogorvosi inspekciót Szegeden Intézkedés egy panasz nyomán M. M.-né, Szeged, Kossuth Lajos sugárút 61. szám alatti lakos panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Elmondta, hogy egyik este 9 óra után rettenetes fogfájással kereste fel a fogklinikét- Az inspekdelósi Időn túl, éjszaka és ünnepnapokon. Erről tanúskodik a klinikai inspekciói bejegyzési könyv. Tehát nem szórványosan keresik fel a betegek a klinikát, hanem szinte rendszeresen s ez zaciós orvos meghallgatta pa- varja a klinika munkarendnászát, megnézte a fogát, s közölte vele, hogy másnap menjen be a rendelőintézet szakrendelésére és ott húzassa ki a fogát. Ezt kifogásolta. „ Jogos kívánság A panaszt továbbítottuk a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fog- és Száj beteg Klinikájához. Dr. Tóth Károly egyetemi tanár a panasz kivizsgálása után levélben értesítette szerkesztőségünket. A következőket írta: M. M.-né panasza ismét felszínre hozta a régi problémát, s reméli, hogy talán ez az eset is siettetni fogja az ügy elintézését és végre megnyugtató megoldást találnak. Evek óta probléma ugyanis Szegeden, hogy mi történjék azokkal a biztosított betegekkel, akik ünnepnapokon, vagy az éjjeli órákban keresnek orvoslást fogpanassaikra. Jogos a betegek kívánsága, hogy bajukat a nap bármelyik szakaszában orvosolják. Amikor 1951-ben megnyitották a fog- és száibeteg klinikán a fekvőosztályt, a betegek ellátásának biztosítása érdekében ügyeleti szolgálatot terveztek. A klinikai ellátást nem igénylő járóbetegek problémája azonban még mindig megoldatlan ée jót. Nem véletlenül született meg a miniszteri rendelk® zés, mely szigorúan előírja, hogy biztosított ambuláns betegek klinikai átutalása csak a rendelőintézet igazgatójának aláírásával, igen indokolt esetben lehetséges. A klinikai munkarend zavartalan biztosítása érdekében a klinikai szakemberek szükségesnek tartják, hogy a több mint tiz óv óta nyújtott önkéntes vállalásaikat megszüntessék, s a miniszteri rendelethez tartsók magukat. Jelenleg tárgyalások folynak a rendelőinézet vezetőségével. Ennek eredményeként intézkedés is történt, s a klinikai ellátást nem igénylő betegek nagy részét a rendelőintézetben látják el. Ismét felmerült azonban az inspekció kérdése. Remélhetőleg a biztosított betegek érdekében mielőbb felállítják a fogorvosi inspekciót Keresik • mego'dást M. M.-né esetében klinikai ellátást nem igénylő beteg jelentkezéséről volt szó. És ez az eset ia bizonyítja, hogy sürgősen intézkedni kellene. A javaslattal felkerestük dr. Gergely Győzőt, a szegedi rendelőintézet vezető főorvosát, aki megállapította, hogy valóban évek óta megvalósítására, ez pedig csak a fog- és szájbeteg klinikán, az itt dolgozó orvosok segítségével oldható meg. Jelenleg tárgyalások folynak a városi tanács egészségügyi szervei és a klinika között. Gergely Győző elmondta, reméli, hogy rövidesen megnyugtatóan elintéződik a fogorvosi inspekció kérdése. A szabálytalanság, a felelőtlenség ne legyen útitárs a munkásvédelemben A Szakszervezetek Megyei Mindez tanúsítja, hogy élBiaottságain, az SZMT mun- landóan fejlődik a balesetkásvédelmi osztályán sok megelőző tevékenység üzeÜzemi balesetről van hiteles melnkben. okirat, statisztika. Elszomorító a jegyzőkönyvek, számoszlopok olvasása, vizsgálata. Az egyik munkásnak az ujHiút éven alul Mégis szaporodnak az emját, a másiknak a karját ^ fejdalmat, bajt kifejeorrá r>í\rt»»íf A aissmolr ITAI vitte el a gep, van, aki az állványról esett le és szörnyet halt, vagy áram sújtotta agyon. — Bármilyen kimenetelű is egy baleset ző, rögzítő számok. Fél esztendő alatt több mint 900 férfit és 300 nőt ért baleset. Az okot keresve minden esetben eljutunk a biztonsági-és mondja Adóberendezések használaKios László, az SZMT mun- 1°r"asoaan' 'gy,/^f" k-rávrátoimi f«i(iöv«löiB _ den 18 nagy erőfeszítéseket kásvédelmi mindenkor felügyelője megrázó ée elteszünk a munka műszaki feltételeinek biztosításáért, gondolkoztató. Az első félévi v - ' meztet bennünket. Mit mutatnak a számok? Miről beszélnek nem használják azokat. Sok baleset forrása a figyelmetlenség, a könnyelműség. Viszonylag magas a balesetek . . aránya a 20 éven aluli doleiso „ Lm/t-M. 1 : 1 « TLCr T, _?9 tZ 8°w5Knál, különösen azoknál, fel év baleseti számai? Több akik három hónapnál rövi: a baleset, mint a korábbi időszakban. Hat hónap alatt 1285 balesetet jelentettek Csongrád megyében. A fél éven belül a második n® gyedre esik a több, 776 eset. De miért? Évről évre többet költünk a termelés korszerűsítésére, a nehéz fizikai munka gépesítésére, a baleseti veszélyek, források megszüntetésére. Egy-egy új üzemet, műhelyet pedig addig nem adhatnak át rendeltetésének, míg szakszervezeti tisztségviselők, mint a munkásvéd® lem első számú őrei, jóvá nem hagyják. A vezetők, műszakiak, technikusok, mesterek kötelező vizsgán adnak számot, arról, hogy ismerik-e a balesetelhán'tás követelményeit. Az utóbbi időben pedig a dolgozók önkéntes csapatai is résztvesznek a munkásvédelemben. debb ideje vannak munkában. A külső szemlélő úgy gondolja, hogy egy-két év után már tapasztaltabb, gyakorlottabb lesz a munkás, ritkábban éri baleset Való igaz, hogy néhány hónap eltelte után óvatosabbak, tapasztaltabbak a munkások, de egy év elteltével mintha magabiztosabbak lennének, s ez kissé könnyelműbbé is teszi az embereket. A kellő óvatosság hiánya miatt sok munkást ér baleset. A» okok keresése Az okulásnak, a tanulásnak szervezett formája a balesetek vizsgálata. Általában minden balesetet megvizsgálnak, jegyzőkönyvben rögz tik a tapasztalatokat. Sajnos ezek a jegyzőkönyvek nem minden esetben tükröezt elsősorban a rendelőin- komoly Sondot jelent Szegeié zet nek és nem a klinikának kellene megoldania. Nem szórványosan... Igen sokan keresik fel a szegediek a klinikát a renden a fogorvosi inspekció megszervezése. Több nagyobb város betegellátását tanulmányozva igyekeznek a problémát megoldani. Szegeden egyetlenegy lehetőség van a fogorvosi Inspekció Otaaléink írják Szebbé kellene tenni mikrobusz-vógáilomást A napokban véglegesítették a két szegedi mikrobusz közlekedési rendjét. A Klauzál téren körforgalomszerűen fordulnak a kis buszok kijelölt új megállóhelyükre, ahol már várja őket a város nevezetességeire kíváncsi közönség. Egyelőre még jórészt szegediek, de nemsokára már minden bizonnyal a város vendégei lesznek többségben. Erre gondolt egyik olvasónk, Kovács Zoltánná is, s ezért javasolja hozzánk küldött levelében, hogy tegyék szebbé, impozánsabbá a mikrobuszok végállomását. Érdemes lenne — írja — néhány padot elhelyezni, hogy a várakozóknak ne kelljen álldogálniuk, esetleg virágkosarakat, s legfőképpen szemétgyűjtőt. mert az elhasznált jegyeket nincs hová tenni. A kívánság jogos, megvalósítása nem is kerül sok pénzbe. A tanács és az AKÖV illetékesei sem valószínű, hogy elzárkóznának előle. Pillanatképek a Sárgáról IMÁD-LAK. Az üdülőtelep vendégeinek legnagyobb szenzációja egy takaros, gondozott kis ház, körülötte valóságos virágos kerttel. Nincs olyan látogató, aki meg ne állna előtte éa meg ne csodálná. De a legnagyobb hatást a felírása kelti: Imadlak. Minden előtte elhaladó hangosan olvassa el. Ki irónikusan, ki átszellemülten, partnerének suttogva ... akiknek nem elég az az élet- száguldó csónakot, mintha tér, amit a bóják által elha- soha nem is mennének víztárolt víz jelent, messze ki- be. úsznak a Tisza közepébe. A szalmakalapos úszómester ilyenkor a sípjába fúj, hogy figyelmeztesse a rendbontókat. Vészesen és élesen szólal meg a síp, de az úszómatadorok vagy nem hallják, vagy nem is akarják. Fütyülnek a fütyülésre. ISMERKEDÉS. Fiatal fiú HEGYMÁSZÁS. A vizet és lány egymástól tíz lépésre c«ak a tulajdonképpeni Sárfekszik a Sárga homokszőnyegén. Lehunyják a szemüket és átadják magukat a nap forró, tüzes csókjának. Ügy létezik, mintha nem te vennének tudomást a környező világról. Pedig észreveszik egymást. Pillantásuk néha találkozik. A szemek tapogató, felmérő játéka után a fiú egy homokgöröngyöt dob a lanyra. A homokgöröngy apró és púna. Ütése nem fáj. Izgalmas pillanatok a forró homokon. Mit csinál a lány? Elmegy? Akkor tárgytalan az egész. De nem megy el. Mosolyogva néz vissza a fiúra, aki ettől felbátorodva az érdeklődés és az ismerkedni vágyás újabb köveit küldi a lány felé. Most már a lány is visszadobja a göröngyöt A fiú nem sokat habozik. Beszélgetni kezdenek, mintha régóta ismernék egymást ABSZOLÚT BEKÉPZELTSÉG. Szőke nő áll a parton. Előtte néhány lépésre egy férfi kopasz feje emelkedik ki a vízből. A tar koponyát csak oldalt és hátul lengi körül néhány szál haj. A kopasz első kérdése, amikor a vízből kibukkan, mégis az: — Nem kócolta össze a víz a hajamat? Hadd nyugtassuk meg: —> Nem. FÜTYÜLNEK A FÜTYÜLÉSRE. Egy szalmakalapos férfi ül egész nap a mentőcsónakban és figyeli a fürdőzőket Üszni csak a bójákon belül volna szabad, de mindig akadnak távúszók, gén lehet könnyen megközelíteni. Itt ugyanié a part FŐZÉS. Főzni kellene valamit ebédre, mert a gyomor már delet jelez. A feleség el is magyarázta otthon, hogy kell a paradiceomos káposztát elkészíteni. Igen ám, de más az elmélet és más a gyakorlat. Ez főzés közben derül ki. Miből mennyit ez a nagy kérdés? A -szakácsnem sokat teketóriázik. Köréinéz a parton és három sellőt vesz észre, akik épp a napon sütkéreznek. Ezek az aránylag szelíd lejtővel igazi sellők! Háziasak, föapi ereszkedik a vízhez, másutt is tudnak, megszánják a bizony meredek. Lépcső csak kevés helyen van és az se mindenkinek megfelelő. Néha valóságos hegymászó rutinra van szükség, hogy a vizet meg lehessen közelíteni. Nem csoda, ha a száz kilón felüli üdülőket hegymászó kötéllel vontatják fel társaik. A SÁRGA RÉMÉ. A rendőrrocsó. Csak a kezdőket kapja azon, hogy a tilosban fürdenek. A tapasztaltak már messziről, a motor bugásából észreveszik, hogy közeledik a rém. Szépen, simán partra úsznak, még mielőtt a közelükbe érne, lefekszenek a partra és olyan ártatlan arccal nézik az elnomád üdülőt. És ízletesebb az étel, ha ők készítik el... ESTE A SÁRGÁN. Ilyenkor a leghangulatosabb a Sárga. A Tisza a hold fényében ezUstösen csillog, messzi a város fényei, mint szentjánosbogarak villognak. A halászcsárdákból cigányzene szól. Dankó-nóta dallamát viszi a szél és a szúnyogok ls füledbe zümmögik nótájukat Ropog a rőzse a bográcsok alatt, amelyekben fő az ízletes halászlé. Égy borízű hang a divatos slágert énekli, de aztán az is elhallgat éa csönd borul a tájra. Kálmán Láazló zik a valóságot. Előfordul, mire papírra vetik a tényeket, megszépülnek a dolgok, & a felelősség rendszerint áthárul a munkásra, s ment® sülnek a vezetők. A második negyedévben a Csongrád megyei 776 üzemi balesetből a jegyzökönyvek szerint egyetlen esetben sem marasztalták el a vállalatot. A munkások szinte minden alkalommal aláírták, hogy a balesetért ők maguk a felelősek. S amikor a szakszervezet felsőbb szervei megállapították a vezetők felelősségét, és megkérdezték a munkásokat, miért írta alá saját felelősségét, azt mondták, nem akartak vitába szállni a vezetőkkel. A jogszabályok szerint minden balesetből le kell szűrni a tanulságot, a szükséges következtetéseket. Pontosabban ki kell deríteni az okot, hogy megfelelő intézkedéseket hozhassanak. A második negyedévben 37 esetben hoztak műszaki és néhány esetben szervezési intézkedést, több mint 600 esetben megelégedtek csupán a munkások újbóli kioktatásával. Sok baleset forrása a f® gyelmezetlenség. Mégsem lépnek fel erélyesen minden üzemben ellene. Ha valaki késik, vagy igazolatlanul hiányzik, fegyelmi büntetést rónak ki rá. De ha a gépe mellett dolgozó munkásnő nem köti le a haját kendővel, elnézik a műszakiak. Vannak, akik a balesetek szaporodását a termelési feladatokkal, a termelékenyebb munkára való törekveasel "házasítják". Ezt a tények cáfolják. Elég csak összevetni hasonló üzemek baleseti statisztikáját, s mindjárt kiderül, hogy a -házasításnak" nincs alapja. Az ok a tervszerű megelőző munka, a védőfelszerelések hiánya, a fegyelmesetlenkedés, a gondatlanság. Önkéntes segítők Sajnos, a munkásvédelmi őrségek tevékenysége alábbhagyott az utóbbi hetekben, hónapokban Szegeden. Ez ls hozzájárult ahhoz, hogy emelkedett a balesetek száma megyénkben. Voltak és vannak igazgatók, akik azt hiszik, hogy az örségek megszervezése mentesíti őket a felelősség alól. »Ha nem így lesz — mondták —, minek szervezzünk őrségeket". Több helyen még ma is problémafelvetőket, intézkedésigénylőket látnak bennük, s nem önkéntea aegítőtársakat a munkában, a vezetésben, ezért nem is támogatják munkájukat. A munkásvédelmi őrségek naplóbejegyzései a tilos jelzések jegyzőkönyvei. Hosszú időre visszamenőleg őrzik, kit mikor figyelmeztettek, vagy milyen intézkedést kértek a művezetőktől, a vállalatvezetőktől. Ezek a naplók tanúsítják, hogy sok ember kötelességének érzi munkatarsainak egészségvédelmét. De a bejegyzések utáni intézkedések statisztikája sajnos, arról beszél, hogy több helyen figyelmen k'vül hagyják az észrevételeket. Ez azt ls jelzi, hogy a szakszerv® zeteknek, a felsőbb szerveknek határozottabban kell közbelépniök, hogv a szabálytalanság, a felelőtlenség ne legyen útitárs a munkásvédelemben. N. r. Most a miniatürizálás korszakában Időszerűvé vált, hogy a zsebrádiók után megjelenjék a zsebfotel is. A legutóbbi bútortervezési pályázatra beküldött mintadarabok között már találhattunk ilyet. MegfeI) Zsebfotelek" ezelőtt külföldről importált, i hátul lyukas kagylófotelbon. Csakúgy, mint a többi széket, ezt is az átlagos testmagassághoz lel ez is az ülöalkal- méretezték. Az embematosságok elé tá- rek 170—178 centlmasztott minden követelménynek. Elfér benne bármilyen molett személy, s talán még kényelmesebben is pihenhet rajta. méteres átlagmagasságát figyelembe véve, a talptól a forgócsontig terjedő 90 centiméteres távolrészének összhossza is 90 centiméter. Ha a ruha, vagy kabátzsebben nem is, de egy nem túl magas lapos dobozba elhelyezhető a -zsebfotel«. Ügy tervezik, hogy dobozban, szétszedve kerül majd forgalomba, hogy egyszerűbb legyen a szállítása és a tulajságnak megfelelően a donosa otthon a famint a néhány évvel fotel lábának es ülő- vázat könnyűszerrel összeszerelheti. Még az az előnye ia megvan, hogy az üj kis méretű lakásokban az előszoba szekrényben is tárolhatják, s ha nagyobb társaságot lát vendégül, nem jön zavarba a házigazda, pillanatok alatt felállíthatja a kényelmes pötfoteleket. Cipzárral zárható, nyitható zsebben helyezik el a poiiuretánhab betétet, amely a kárpitozást helyettesíti,