Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

Csütörtök, 1963. Július 25. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A szegedi helyiipar teljesítette első félévi tervét Az eves terv egyes szaka- Anna Gyógy- és Szikvíz­szainak lezárásakor rendsze- üzem is. De még Igy sem rint közös tanácskozásra hív- tudta kielégíteni a város ja össze a helyiipari válla- szikvíz- és üdítőital-szükség­latok igazgatóit, műszakive- letét. A fontosabb iparcik­aetőit, üzemi bizottsági tit- kékből vállalataink többsége kárait a városi tanács ipari osztálya. Az első félévi tervteljesí­tés adatainak összesítése után szerdán délelőtt tartották meg értékelő tanácskozásu­kat a vállalatok vezetői. Az értekezleten Zombori János, a tanács ipari osztályának vezetője tartott vitaindító előadást, majd felszólalások­ra került sor. A beszámoló és a felszó­lalók megállapították, hogy a szegedi tanácsi vállala­tok, megszűntetve a téli nehézségek okozta elma­radást, 101 százalékra tel­jesítették első félévi ter­vüket Ez az összesített eredmény jónak mondható, de mögötte néhány vállalat komoly le­maradása húzódik meg. A 12 helyiipari vállalat közül ugyanis öt vállalat nem teljesítette tervét Köztük van a Bútor-, Hang­szerkészítő Vállalat, a Sep­rű- és Kádáripari Vállalat is. Az utóbbi annak ellené­re, hogy az exportseprű ter­vét értékben 107 százalékra teljesítette, főleg a kádár­ipari részleg miatt, amely csak 52,5 százalékos teljesí­tést ért el, elmaradt első félévi terve teljesítésében. Kiemelkedett eredményes munkájával a Patyolat Vál­lalat. 112,1 százalékos telje­sítésével. A vállalat vezető­sége az utóbbi hónapokban a korábbinál jóval na­gyobb gondot fordított ta? lakosság részére végzett mosásra, vegytisztításra, fes­tésre. Ennek eredményeként megnőtt a vállalat forgalma is. Túlteljesítette tervét az Sőt, a sütőipari vállalatnál 30, a szikvízüzemben 20 százalékkal nőtt a túlórák száma 1962-höz mérten. Az év hátralevő hónap­jaiban az első félévi össze­sített sikerek után is komoly feladatok hárulnak helyi­ipari vállalatainkra — álla­pították meg a tanácskozás résztvevői. Különösen nagy termelékenységi tervet gondot kell fordítani a ter­az összesített adatok sze- melés műszaki, technikai és rint 101,8 százalékra telje- anyagi előkészítésére, a ter­sítették tanácsi vállalata- melés ütemességére. A ja­vító és szolgáltató munka minőségének javításával az eddiginél jobban kell kielé­gíteni a lakosság növekvő igényeit. A Szegedi Fémfel­dolgozó Vállalatnál például lényegesen csökkenteni kell a javítási időt. teljesítette tervét. Ellenben a lakosság részére végzett szolgáltatások, javítások ter­veinek teljesítőében csak 97,2 százalékot értek el. A Igen jelentős emelkedés ta­pasztalható a fonalfeldolgo­zó vállalatnál. Vállalataink nagy részében azonban még ma sem kielégítő a norma­karbantartás. Nagyok a tel­jesítményszóródások. Például a Szegedi Ecsetgyárban jú­niusban az átlag-teljesít­ményszázalék 103,3 százalék volt. A vállalat 50 munkása 110 százalék felett teljesí­tett, 34 viszont a 95 száza­lékot sem érte eL A teljesítménysikerekben nagy szerepe volt a szo- ségét. Ezért cialista munkasikereknek, ezen belül a szocialistabri­gád-mozgalomnak. A szegedi helyiipari vállalatoknál már 87 szocialista vagy e címért küzdő brigád dolgozik 350 fővel. Az éves verseny pont­jai közül azonban egyetlen sítette a LEVELEK Ma még előfordul, hogy egyes háztartási gépet csak 3—4 hónap múlva javítanak meg. Az elmúlt fél évben több helyiipari vállalatunk nem teljesítette alapjövedelmező­fokozottabban kell ügyel­ni a termékek, a gyártás gazdaságosságára. Azoknál a vállalatoknál, ahol az első fél évben el­maradtak feladatuk teljesíté­sével, a most következő hó­üzem sem telje- napokban igeit igyekezniük túlórák csökken- kell, hogy mielőbb megszün­tésére tett ígéretét. tessék az elmaradást. Több mint 200 hallgatója van a járásban a kihelyezett mezőgazdasági technikumnak Ülést tartott a népfront járási elnöksége Tegnap, szerdán délelőtt kat, s hogyan lehetne több Szegeden ülést tartott a Ha- segítséget nyújtani a tovabb­zafias Népfront Szeged já­rási bizottságának elnöksége. Az ülésen megjelent Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, Csápenszki Ist­ván, az MSZMP szegedi já­rási végrehajtó bizottságá­nak tagja és Farkas István, a szegedi járási tanács vég­rehajtó bizottságának el­nöke. Sajó Gyulának, a Ha­zafias Népfront szegedi já­rási bizottsága elnökének megnyitója után Fülöp Béla, a mezőgazdasági technikum szakfelügyelője tájékoztatta az ülés résztvevőit a kihe­lyezett mezőgazdasági tech­nikumok tevékenységéről. A szegedi járásban három L és öt II. technikumi osz­tály működik. Az eddigi eredmények biztatók. Idén a félévi vizsgán szép eredmé­nyek születtek. Kiskundo­rozsmán például a második osztály 21 tanulója 3,68 szá­zalékos tanulmányi ered­ményt ért el. Mórahalmán, Szatymazon, Üllésen és Szó­regen is közepesen felüli teljesítményt nyújtottak a tanulók. Fülöp Béla arról is beszá­molt, hogy a községek pe­dagógusai támogatják, segí­tik a technikumban tanuló •felnőtt dolgozókat. Az első évesek elmaradása gondot jelent, mert például Bakson 27 jelentkező közül csak 15­en vizsgáztak félévkor. Ha­sonló a helyzet Rüszkén, itt 43 jelentkező közül ugyan­csak 15 tett vizsgát. Idén újabb községekben szervezik meg, elsősorban a termelő­szövetkezeti gazdák kérésére, a technikumi osztályokat. A beszámoló után az el­nökség tagjai hozzászólá­saikban sok hasznos javas­latot mondtak el. hogyan le­hetne még jobban megszer­vezni a technikumi mJátef&i Nemzetközi emlékkiállítás Auschwitzban Magyar részleg egy volt SS-kaszárnyában A Legújabbkori Törté- tábor megszűnésének 20. neti Múzeumban készülnek évfordulója alkalmából nyit­rnár arra a nemzetközi em- nak meg. A kiállítás ma­lékkiállításra, amelyet 1965 gyar részlege az eddiginél januárjában, az auschwitzi' nagyobb szabású, 160 négy­zetméter alapterületű helyi­ségben, egy volt SS-kaszár­nya első emeletén kap elhe­lyezést. A kiállítás bemutatja majd a fasizmus ellen Magyar­országon vívott harcot, a 20­as évektől az ország politi­kai jobbratolódását, a balol­dali erők harcát, a nyilas uralom idejét és szemléltetni fogja az Auschwitzba hur­colt mártírok sorsát. tanuló termelőszövetkezeti gazdáknak. C songrád megyében és Szegeden az írásos és szóbeli bejelentések, jogosnak vélt személyi pana­szok száma az utóbbi hóna­pokban valamivel emelke­dett. örvendetes viszont, hogy ebben a közérdekű be­jelentések képezik a na­gyobb hányadot. Viszont az utóbbi hónapokban lényege­sen kevesebb a hivatalos szervekhez érkező névtelen levelek száma. Akinek köz­érdekű mondanivalója van, vagy pedig jogos személyes sérelme, vagy panasza, név­vel és lakcímmel ellátott le­velet ír, központi, megyei, városi párt- és állami szer­vekhez, lapszsrkesztőségek­hez stb. Milyen észrevételek ezek? Többségükben — mint erről már szóltunk — közérdekű bejelentések. Egy-egy szö­vetkezeti gazda arról ír, hogy a szövetkezeti vezetők nem Jól szervezik a munkát, mert az aratás után — bár a lehe­tőségek biztosítottak — nem tárcsázzák a tarlót, vagy nem kezdik azonnal a mély­szántást Előfordult, hogy hi­báztatták a szövetkezeti ve­zetőket, mert a talajtrágyá­zást megkezdhették volna, de minden indok nélkül vár­nak. Előfordul gyakran, hogy Szegeden egyik-másik elhú­zódó építkezés okát kutatják és kérnek vizsgálatott olyan emberek, akik éber szemmel figyelik a város életét. Ez történt például a Mérei utca és a Rákóczi tér sarkán, s a Kárász utcán folyó emelet­ráépítés esetében, mert túl­ságosan hosszú időre nyúlik az építkezések befejezése. Voltak, akik a hanyag munkát kifogásolták, sőt olyan levelek is érkeztek, amelyekben megnevezték név szerint, nap, óra megje­löléssel, amikor külszíni (ut­cán dolgozó) munkások, mun­ka közben szemérmetlenül lopták a napot. E zek az emberek név­aláírással, lakcím megjelöléssel ellátott leveleket írnak, vagy elmen­nek párt-, állami szervekhez és szóban mondják el véle­ményüket, hogy intézkedést sürgessenek. A válasz legtöbb esetben úgy szól, hogy intézkedünk, de ajánljuk a levélírónak, ő is tegye szóvá észrevételeit ott helyben, a vezetők előtt is. A TÖBB NYERSOLAJÉRT A zalai olajműzőkön újabb kutakat tárnak fel, hogy ezzel is fokozzuk a nyersolaj­termelést. Képünkön aac ol$£bány ászok a fúrószárat hosszabbítják meg sa egyik nagy­ifopvpij kutatófúrásnál Van sok egyéni természetű bejelentés és panasz is. S ahány panasz, annyi eset, azonosságot csak a lakás­ügyek jelentenek. Ez utóbbi esetben a válasz is rendsze­rint azonos: a megyei és városi pártszervek, szer­kesztőségek, megyei és vá­rosi tömegszervezetek veze­tő testületei, tisztviselői nem foglalkoznak lakáselcsztás­sal. Ez a tanácsok feladata, a kijelölt illetékes szakigaz­gatási szerv, vagy választott testület dolga. A bejelentések és pana­szok sokrétűségére jellemző, hogy nyugdíjügyektől a vá­lóperekig, a szomszéd közer­kölcsöt sértő magatartásától a gyerektartási kötelezettsé­gekig, mindenféle eset elő­fordul a személyes természe­tű panaszokban. Országos és megyei, váro­si, párt és állami verető szervek megfelelően vála­szolnak tanácskérés eseté­ben, s intézkednek ott, ahol szociális, morális, vagy egyéb tényezők ezt indokol­ják. De ha a panaszoknak nincs igazuk, ezt is megír­ják. Ennek szembetűnő pél­dája volt legutóbb az egye­temi felvételekhez kért pro­tekció: tudomásunk szerint egyetlen esetben sem történt meg, hogy például a szegedi egyetemeken és főiskolán felvételi ügyben szólt volna országos, megyei, városi párt-, vagy állami szerv. A protekciót kívánó személyek azt a választ kapták, hogy a gyerek felvétele a középisko­lai tanulmányi eredménytől, a magatartástól, illetve a felvételi bizottság előtt vég­zett munkának az értékétől függ. Voltak szülők, akik emiatt megnehezteltek és véleményüket kifejezésre is juttatták. Megkérdeztük tő­lük, hogy mit szólnának ah­hoz, ha az ő gyerekük he­lyett egy másikat protezsál­nánk az egyetemeken? "Mi­lyen címen?* — kérdezték. "Ugyanézt kérdezné tő­lünk a másik szülő is, ha az ön gyerekét protezsálnánk*. A névvel írott, vagy személyes meghallga­tás útján jelentkező panaszok két irányú kérdés­re irányíthatják figyelmün­ket: A panaszokból •— különö­sen a közérdekű bejelenté­sekből — áradó bizalom, őszinteség a párt jó politiká­jának szól. S egyben e poli­tika tömegméretű morális hitelét bizonyítja és erősíti is. Viszont mutatója, figyel­meztető jelzője apró bajok­nak, gondoknak, köz- és gaz­dasági életünk fonákságai­nak, melyek zavarják, ese­tenként jogosan bosszantják az embereket Ritkán fordul már elő, hogy személyes bosszúságo­kért a párt politikáját okol­ják. Sokkal inkább a bosszú­ságot okozó szervet, intéz­ményt személyt marasztal­nak el. Ezért egyetlen lénye­ges panaszt sem lehet önma­gában, egyedi esetként fel­fogni: a mögötte meghúzódó összefüggéseket indokolt vizsgálni. Milyen körülmé­nyek hatására keletkezett a bejelentés, panasz. Rendszer­ré vált a körültekintő vizs­gálat Éppen ezért tűrhetet­len hanyagságra valló, kirí­vó esetnek minősíthető, ha helyenként a panaszos, beje­lentő személy nem kap vá­laszt levelére, illetve hóna­pok múltán semmitmondó sablcxmal intézik el ügyét. Ez is egyik oka annak, hogy kisebb-nagyobb panaszokkal főhatóságokat keresnek meg, holott helyben kell intéz­kedni. Más természetű a nevet és lakcímet eltitkoló panasz, bejelentés. Csökkenő tenden­ciája mutatja, hogy nincsen szükség nálunk az inkogni­tóra. Politikai és közéletünk egészséges demokratizmusa egyáltalán nem indokolja, hogy emberek névtelenség mögé húzódjanak jogos be­jelentéseikkel, közérdekű pa­naszaikkal, vagy személyes E gészséges közéletünkre apellálva mondotta a párt VIII. kongresz­szusán Kádár János elvtárs: elérkezett az ideje annak, hogy állami vonalon a név­telen levelek papírkosárba kerüljenek. Miért? Mert a névtelen le­velek szövegezőinek a leg­több esetben nincsen igazuk és ennek tudatában tartóz­kodnak kilétük felfedésétől. Ez az általános tünet. De akadnak olyan névtelen le­vélírók is, akik vélt sérelmü­ket szeretnék orvosolni anél­kül, hogy esetleges tévedé­sük ódiumát vállalnák. Persze nem vesztek ki kö­zülünk a névtelenül rágalma­zó, intrikus tulajdonsággal megvert bajtkeverők sem. Ezek összevissza levelezget­nek ma is, ízléstelenül vá­dolnak, rágalmaznak egyéb­ként tisztességes, becsületes embereket. Érthető, hogy a destruktív indulatoktól fűtött egyén nem meri feltárni kilétét, hiszen nincsen erkölcsi alap­ja, igazságot bizonyító tény­anyaga, hogy megvédelmez­hetné intrikus pozícióját. Az ilyen típus a korábbi évek­ben nagyon sok bajt tudott okozni, megkeserítette jó­szándékú, tisztességes embe­rek életét Sőt meghurcoltat­hatta őket, ha nem is bíró­ság előtt, de a munkahely és az ismerős közvélemény körében. Előfordult, hogy teljes bizalmat élVező ember körül megcsappant a biza­lom egy-egy dörzsölt, bajt­keverő névtelen levele nyo­mán. Most már a névtelenül int­rikáló személy nem ér célt, levele papírkosárba kerül, mert az általa megrágalma­zott személyt rendszerint is­meri. Több éves munkája, személyes magatartása, fel­készültsége, stb. általában ellentétben áll a névtelenül rágalmazó, kompromittáló megjegyzéseivel. Persze a névtelen levelet ilyen ese­tekben megkapják a címzet­tek is, hogy tudomást szerez­zenek, mivel is rágalmazzák őket Ez utóbbi már szót 6em érdemelne, ha a névtelen le­velek mögött esetenként nem húzódna meg egészen indo­kolatlannak minősíthető fé­lelemérret: "ha megtudják és megtorolhatják* — gon­dolata. Különösen munkások és parasztok által írott név­telen levelek mögött lehetsé­ges olyan "feszes* légkör, hogy az egyszerű ember azt mondja magában: "jobb nem nyilatkozni*. (A szelle­mi és közéletben járatosabb emberek által írott névtelen leveleknél már nehezebb fel­tételezni a névtelenséget szülő félelemérzetet.) Különösen közérdekű, de személyes sérelmet jelző névtelen levelek nem úgy ke­rülnek papírkosárba, hogy a címzett szervek ne olvasnák el. Ha aztán csak egy kis mértékben is arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a névtelen­ség esetleges megtorlástól való félelem következménye: szükség szerint érdemes meg­nézni a levélben jelölt üze­met, termelőszövetkezetet, intézményt. Különösen ak­kor, ha nem vélt személyi sé­relem, vagy pozícióharc hú­zódik meg a névtelenül je­lentkező panaszában. S a bejelentésekre és pimaszokra rendkívül nagy figyelmet fordí­tanak párt- és államigazga­tási szerveink, szerkesztősé­geink. Ezért tűnik kirívónak egy-egy felületesen intézett ügy, lélektelenül elutasított panasz. A névvel írott leve­lek akár közérdekű, vagy személyes panaszok, minden esetben igen lelkiismeretes ügyintézést kívánnak min­denütt. A pártszervek és álla­mi szervek vezetőinek figye­lemmel kell kísérniük, rend­szeresen ellenőrizniük kell a bejelentéseket, panaszokat. Helyes, ha a névtelenül írott leveleket is megnézik, ha a névtelenség mögött félelmet sejtenek. A rágalmazók, int­rikusok leveleit pedig dobják papírkosárba! Oóa valók.

Next

/
Thumbnails
Contents