Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-04 / 154. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1983. jdtlns 4. U Thant sajtókonferenciája (Folytatás az 1. oldalról.) U Thant, az ENSZ főtit­kára Magyarországról történt távozása előtt a Ferihegyi repülőtéren sajtókonferenci­án fogadta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit A hozzá intézett kérdésekre U Thant főtitkár a követke­ző válaszokat adta: MAGYAR RÁDIÓ: Milyen általános benyomásokat is tapasztalatokat szerzett Ma­gyarországon? U THANT1 Két nap után egy ország hslyzötét megítél­ni nehéz, ha ugyan ftém le­hetetlen. Azt azonban meg­állapíthatom) hogy a stabili­tás határozott jeleit tapasz­taltam és — ha szabad Így kifejeznem magam —< azzal az érzéssel hagyom el Buda­pestet, hogy Magyarország vezetői őszintén tol*eltednek egy új társadalom megterem­tésére saját gazdasági és tár­sadalmi filozófiájuk köheep­elól alapján. Természetesen — mint Önök Is tudják — lá­togatásom első eélia a* volt, hogy megismerkedjem at or­szág Valóságba helyzetével és, hogy eszmecserét folytassak Magyarország vesetőivel Magyarország és az ENSZ kölcsönös érdeket javára és azt mondhatom, hogy látoga­tásom nagyon gyümölcsöző volt. Őszinte és kötetlen eszme­cserét folytattunk, de a tár­gyalások érdemi tartalmáról a nyilvánosság előtt nem kí­vánok nyilatkozni. A látogatás eredményeivel nagyon elégedett vagyok. Az emberek nagyon vendégsze­rető módon fogadták, mind a kormány, mind a nép na­gyon szívélyes magatartást tanúsított irányomban. MAGYAR TELEVÍZIÓ: A tegnapi nagygyűlésen és a parlamenti fogadáson fótit­kár úr azt mondta, hogy az ENSZ azon felfogású cso­portjához tarto2ik, amelyik az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét a béke megvédése hatékony eszközének tekinti. Véleménye steriiit hogyan lehetne fokozni az ENSZ-nek ezt. a szerepét? • V THANT: Ügy gondolom, az első lépés ahhoz, hogy a világszervezet a béke és a nemzetek közötti megértés valóban hatékony eszközévé váljék, az emberek nevelése. Valamennyi tagállamban ar­ra kell nevelni az embere­ket, hogy az ENSZ-et hasz­nos és a béke megvédését szolgáló kívánatos szervezet­nek tekintsék. Az emberiség előtt — az atombomba ár­nyékában — az ENSZ-en kí­vül nincs más választási le­hetőség. AZ AVGl TUDÓSÍTÓJA: Az én hazámban, Görögor­szágban körülbelül 1200 em­ber van még börtönben poli­tikái okokból hozott 17—19 éves börtönbüntetések alap­ján. A foglyok között nők is vannak. Mi erről a főtitkár úr véleménye? U THANT: Ez az ügy — sajnálattal ezt kell monda­nom — nem szerepel az ENSZ előtt. A kérdést jelen­leg sem az ENSZ közgyűlése, sem a világszervezetnek semmiféle illetéket) szerve előtt nem vetették fel. Ezért nem vagyok abban á hely­zetben, hogy kommentárt fűzhessek hozzá. MAGYAR NEMZET: Mi a véleménye főtitkár úrnak a Moszkvában megrendezendő leszerelési tárgyalások kilá­tásairól? U THANT: Ez a kérdés már felmerült New Yorkban, az elutazásom előtt megtar­tott utolsó sajtókonferenciá­mon is. Akkor annak az ér­zésemnek adtam kifejezést, hogy nem nagyon remény­kedem a tervezett moszkvai megbeszélések sikeres kime­netelében, tekintettel a fenn­álló pszichológiai légkörre. MTI: Mi tette fótitkár úrra a legnagyobb benyomást Ma­gyarországon? V THANT: Egyik legked­vesebb emlékem, amelyet budapesti látogatásom után hosszú Ideig fogok megőrizni abból a meleg baráti maga­tartásból fakad, amelyet a magyar nép tanúsított irá­nyomban. (MTI) Kennedy hazaérkezett Kennedy amerikai elnök szerdán hajnalban repülőgé­pen visszatért Washingtonba tíznapos európai utazásáról. Az elnök körútja során Nyugat-Németországba, Ang­liába, Írországba és Olaszországba látogatott el. A jelentések szerint az elnök néhány óra múlva részt vesz az amerikai kormány ülésén és ott rövid beszámo­lót tart JOSEF HEIMARt | Hispánia fouá fMfén Josef Heimar, a bé­csi Volksstimme mun­katársa a közelmúlt­ban Spanyolországban járt. Kilencnapos láto­gatást tett az ország északi részében, s lap­jában igen érdekes cikksorozatban számolt be útjáról. Ebből köz­lünk folytatásokban llégy különösen jellem­ző részt. Port Bou: határállomás. Ütlevél-ellenő rzés, Vámvizs­gálat. A pályaudvar egyik része Franciaország, a másik már spanyol föld. A hosszú szerelvényekből rengeteg ember száll ki. Bőröndöket, csomagokat, táskákat, apró gyermekeket cipelnek. A gyerekek ordítanak, a felnőt­tek gesztikulálnak. Mindenki első akar lenni. Az emberek tolakodnak és benyomulnak a csarnokba. Az utasokat minősítik, csoportosítják; a turisták — angolok, néme­tek, franciák, mind külföl­diek, akik devizát hoznak —, gyorsan áramlanak és a fo­lyamatos útlevél-ellenőrzés után a francia oldalról a spanyolra lépnek. A spanyo­lok más elbánásban része­BARCELONA idegenvezető nőikül Barátsági nagygyűlés az Odera meati Frankfurtban Több tízezer ember gyűlt össze szerdán este a Odera menü Frankfurtban a vároe­háza előtt levő hatalmas té­ren,. hogy résztvevője legyen annak a szovjet—német—lengyel baráti nagygyűlésnek, amelynek saónokal: N. Sz. Hruscsov szovjet miniszter­elnök, Jozeí Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök és Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke voL abban, hogy LengyeJország­tak. ban és a Német Demokra­Lengyelországból ezertagú tikus Köztársaságban a szo­kllldöttség érkezett az ciallzmus épüL NDK határvárosába. Az egyik ház erkélyén ala­kok villanykörtékből rakták ki a következő szöveget: -Szívből köszöntünk, Nyi­kita!* A nagygyűlés első szónoka Walter Ulbricht volt Beszé­de elején azt hangsúlyozta, hogy Ma az a helyes magatar­tás — hangsúlyozta a szov­jet kormányfő —, ha az ember elsősorban kommunista cs azután né­met, elsősorban kommu­nista és azután lengyel, el­sősorban kommunista és azután orosz. Ha ebből az álláspontból A kurdok szilárdan kitartanak Pueenkltérlat Irakban? s nagygyűlés a testvéri indulunk ki, akkor a sao­A kurd függetlenségi mo®« galom párizsi képviselete nyilvánosságra hozta a kurd főhadiszállás június 30-1 je­lentését, amely beszámol arról, hogy n szabadság­harcosok a harcok során hét Iraki és ngy szíriai re­pülőgépet lőttek le. A jelentés közli, hogy az utóbbi két hétben kemény harcok folytak Kirkuk, Szu­lalmanlja, Szalah El Din, Zakho és lik környékén. E hadműveletek során az Iraki kormánycsapstok több mint kétezer sebesül­tet és foglyot vesztettek. Nyolc harckocsi, 184 gép­puska, kilenc aknavető, ezer puskn és 80 önműködő fegy­ver került a kurdok kezére. A szabadságharcosok veszte­sége 134 halott és 283 sebe­sült. A kurd főhadiszállás je­lentése szerint az Iraki légi­erők Gall-AU-Bak. Harire, •Salkhnn, Zawlte, Mangez és Dlara vidékén 167 helységet bombáztak. A légitámadá­soknak a polgári lakosság körében 634 halálos és 1390 sebesült áldozata van. A Libanonban megjelenő AS-Saab című lap szerint az iraki haderők által a kurdok ellen Intézett álnok támadás erkölcstelen, testvérgyilkos és ellenkezik a józan ész­szel. A lap hangoztatja, hogy a kurdok az arabok testvérei. Hazugok a baathlsta vezetők kijelentései, amelyek a kur­dok elleni hadműveleteket aa arab egység elérésére irá­nyuló törekvésekkel Indokol­ják. A bsathlsták egész közsé­geket perzselnek fel, lakóházakat bombáznak és a békés lakosságot a hegyekbe történő tömeges menekülésre kényszeritik. Az iraki kor­mány úgy akarja megoldani a kurd kérdést, hogy fizikai­lag meg kívánja semmisíteni a kurd népet. A bagdadi rádió szerda délelőtt hivatalos bejelentést ismertetett, amely szerint sz iraki hadsereg, a nem­zeti gárda és k rendőrség alakulatai' puccskísérletet hiúsítottak meg. A felkelés szervezői először egy Bagdad melletti katonai tábort akartak hatalmukba keríteni. Valószínű, hogy az iraki kormány a bejelentéssel a haladó erők elleni újabb terrorhadjáratát akarja be­vezetni. együvétartozás és a barát­ság nagy eseménye. Elmondotta, vei uoiia, hogy ő Öt év- h vilácon ezelőtt járt utoljára ogy a vuagon az osztályszempont fontosabb, cialista országok között nem lehet semmi nehézség és súr­lódás. Majd arról szólott, a leg­s az, hogy ki melyik osztály érdekében cselekszik. A német egység problémá­jára rátérve Hruscsov kije­lentette, hogy ez az egység letnl, meg fog szü­s az egységes Németország német köztársa­Frankfurtban. s azóta a vá­ros és a megye rendkívül sokat fejlődött. Az Odera—Nelsse-határ kérdésére rátérve hangsú­lyozta, hogy erről nem kell olyan sokat beszélni, mivel az NDK Népi Kamarája és kormánya már több ízben világosan leszögezte vélemé­nyét. Nyilvánvaló, hogy a bonni szocialista militaristák és revanspoli- ság lesz tikusok lármázásának nincs Hruscsov ezután a frank­semmiféle realitása, furti Halbleiterwerkben tett - kiie]rte-tte'hogy tapssal fogadták a jelenle- » háborús uszítókra vök. majd kitörö lelkesedés- megsemmisülés var. sel köszöntötték a szónoki N. Sz Hruscsov végül ar emelvényre lépő N. Sz. Hrus- pöi beszélt, hogy ha vala­caovot. mennyi szocialista ország Jelképes cselekedet, hogy e8-ve8'u er,eiét a szocializ­ma este összejöttünk a kommunizmus fel t épitesere, a marxizmus—le­— mondotta N. Sz Hrus­csov, majd arról beszélt, hogy meghajtja fejét a né­met és a lengyel munkás­mozgalom veteránjai előtt, akiknek nagy érdemük van Hruscsov és Brezsnyev üdvözlete Titóhoz Nyikita Hruscsov és Le­onyld Brezsnyev szívélyesen üdvözölte Joszip Broz Titót Jugoszlávia elnökévé történt megválasztása alkalmából. A táviratban eredményes munkát kívánnak neki a szocializmus felépítésén, a népek közötti béke és ba­rátság megszilárdításán munkálkodó jugoszláv nép javára. A szovjet vezetők üdvö­zölték Alekszandar Ranlcovi­csot is, Jugoszlávia elnökhé­.yettesévé, Edvard Kardeljt pedig a Szövetségi Nemzet­gyűlés elnökévé történt meg­választása alkalmából. Nyikita Hruscsov szívélye­sen köszöntötte Petar Sztam­bolicsot, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnökévé tör­tént megválasztása alkalmá­ból. Üdvözlő táviratot intézett Kocsa Popovicshoz, a jugo­szláv külügyi államtitkárhoz (külügyminiszterhez) Andrej Gromlko szovjet külügymi­niszter. (MTI) ninizmus alapján, ez minden nép javára vá­lik. N. Sz. Hruscsov beszédét a hallgatóság hatalmas lelke­sedéssel fogadta, s ugyan­csak nagy tapssal üdvözölte a szónoki emelvényre lépő Jozef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnököt. Cyrankie­wicz a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Lengyel Népköztársaság kormánya nevében állást foglalt azokkal a problémákkal kapcsolat­ban, amelyekről a berlini nagygyűlésen kedden Hruscsov és Walter Ul­bricht beszélt. Cyrankiewicz végezetül a demokratikus Németor­szágnak sok sikert kívánt a szocializmus további épí­téséhez, a békepolitika folytatásához. A lengyel miniszterelnök né­met nyelven fejezte be be­szédét (MTI) sülnek: csomagokat fel, pa­pírokat elől Itt vagyunk Spanyolországban! Üdvözlet Spanyolországnak! A Pireneusok Port Bou-nál szinte a Földközi-tengerbe zuhannak. Egyik nyúlványuk azonban görcsösen Európára támaszkodva Szilárdan tart­ja a félszigetet. Spanyolor­szág így Európa egy része, a táj jellege azonban koránt­sem európai. Nincsenek kedves, lágyan ívelő domb­jai, tavacskái, susogó er­dői, fenséges gleccserei, zöl­dellő mezői legelésző tehe­nekkel. Az ország északi ré­sze rendkívül kopár, száraz, a nap kérlelhetetlenül süt, a dombok csupaszok, a föld száraz, s az évszázados olaj­fákon vastagon ül a por. »FORRO« FOGADTATA8 A vonat itt nem közleke­dik pontosan. Máris késünk. A nap beragyog az ablakon, le kell vetni a kabátokat, ki­nyitni az ablakot, sőt még az inget ls kigomboljuk. Akármit csinálunk, a nap tűz, a hőség és a pára ned­ves törülközőként csavaro­dik az utasok testére. Ilyen forró fogadtatásban részesí­tett bennünket Barcelona, Catalónia fővárosa. A város központjában la­kom egy penzióban. Itt a turisták megkapják a város térképét Meg vannak jelöl­ve rajta a történelmi neve­zetességű épületek, az em­lékművek, a fürdők, A tér­kép a legismertebb éjszakai lokálokat is feltünteti; négy nyelven, angolul, franciául, németül és spanyolul készült. A váfos sűrű úthálózata egymást keresztezve épült. A forgalom élénk, sárga taxik cikáznak az utakon, a ragyo­gó szállodák előkelően hat­nak, a közlekedési rendőrök hófehér trópusi sisakban tündökölnek. A széles, pom­pás Plaza de Catalunn-n megtalálhatjuk a nagy New York-i, londoni, párizsi és római bankok fiókintézeteit. A tűristák részére készí­tett tájékoztató alapján ele­gáns, déli módra eleven vá­rost ismerhetünk meg. Az útikalauz szerint a főpálya­udvartól keleti irányban két­száz méterre elénk tárul a tenger. Én öntevékenyen több mint kétszáz métert tettem meg kelet felé és nem a tengerhez Jutottam ki. Hirtelen lidércnyomás­szerűen ható szűk utcákban, meredek, sivár házfalak előtt találtam magam. Az ablakokban mosott fehérne­mű lógott. A nap ide már nem hatol be, csak á tetőt simogatja végig, legfeljebb a legfelső emeletet éri el, lát­hatóan nem tudja elviselni a piszkot, a bűr.t, a szegény­séget, amely ezekben a szűk, csatornaszerű utcákban szür­ke nyomorrá sűrűsödik. A házfalak feketén, omladozva emelkednek a magasba, lyu­kakkal teletűzdelve. Ezek a lyukak — lakások. A tenger fullasztó nedvessége 6zinte már egészen beléjük ette ma­gát, s a mocsarak mérgező levegőjét lehelik. Kihaltak az utcák, a vidámság elköl­tözött Innen, nem bírja a szűk, gőzölgő sikátorok sö­tétségét Az emberek a sze­metet a kövezetre dobálják, az ablakok, a kapuk tárva­nyltva. Levegő után áhítoz­nak. Emögött terül el a tenger, végeláthatatlanul. Az ember úgy érzi, hogy rossz álomból ébred. A part déli részét a nagy kikötő foglalja el. észa­kon pedig az elegáns strand­fürdők sorakoznak egmás mellett. A kettő között terül el a nyilvános strand. Ide járnak fürdeni a szűk utcák lakói, akiknek a belépődíjért 2 óráig kell dolgozniuk. A barcelóniai nyilvános stran­don nem láthatunk úszó gu­mimatracokat, tarka .nyug­székeket és napernyőket, mo­dern fürdőruhákat. Barcelo­na nyilvános strandján elfá­radt emberek üldögélnek, s napot és lévegőt szívnak ma­gukba. Nagy szükségük van erre a szűk, sötét odúk la­kóinak. Barcelona közelében a vas­úti pálya «gyik szakasza zár­va volt. A vonatnak hosszabb ideig kellett várakoznia. Az ablakon át falat láttam, a fa­lon túl pedig rozoga kuny­hókból, ferde falakból, pa­pírból és bádoglemezből ösz­szetákojt tetőkből álló nyo­morúságos kulissza tárult sze­meim elé. Ferdén beakasz­tott ajtókat, alaktalan lyuka­kat láttam. Az utóbbiak ta­lán az ablakok. E fából és bádoglemezből álló romhal­mazok előtt pedig mosott fe­hérnemű szárad, fák nőnek, s az ablakokban virágok dí­szelegnek. A romhalmazok­ban emberek laknak. Később elhatároztam, hogy felkeresem az egyik deszka­falut. Kérdezősködni nem akartam, ez túlságosan fel­tűnő lett volna. Megkeréstem a vasútvonalhoz közel fekvő metróállomások egyikét. Barcelonában hozzávetőleg olyan olcsó lehet a metrón utazni, mint Moszkvában. De micsoda különbség: az állo­mások teljesen dísztelenek, a falakra reklámokat ragasz­tanak. mozgólépcső alig van, a kocsik gondozatlanok, pisz­kosak. Mégsem ez a legrosz­szabb. A barcelonai metrón utazni felér a pokollal: a szellőzés rossz, vagy egyálta­lán nem is létezik. Az uta­sok az állomásokon várakoz­va úgv érzik, mintha ke­mencébe dugták volna őket, levegő után kapkodnak. Az egyetlen felfrissülést a be- és kirobogó szerelvények Jelen­tik, melyek felkavarják ma­guk előtt a levegőt. A zsúfolt kocsikban még nagyobb kín­lódás "tfár az utasra. Barcelo­nában Csak az egészséges emhorekinek szabad metrón utazni. Fáradtan vonszoljuk magunkat felfelé a lépcsőkön a szabadba, s megkönnyebbül­ve lélegzünk fel az árnyék­ban mért 37 fok hőségben. FEHÉRRE FESTETTT NYOMORÚSÁG Itt kellene Valahol lennie, talán nem a megfelelő metró­állomáson szálltam fel. Kö­zel és távol beépítetlen terü­let. Keresztül-kasul kutattam, de sehol sem láttam kuny­hókat. A közeli halpiacról le­írhatatlan szag áradt. Megint lementem a metróállomásra, és tovább Indultam. Kiszálltam. Itt volt, itt kel­lene lennie: gyárépületek, s azután nyílt terep. Emögött keli lenniük a kunyhóknak, csak tovább kell menni a vá­gányok mellett. Az utat fa­lak és épületek zárták el. Megkerültem a tömböt és visszatértem a sínekhez. Mér hosszú ideje voltam úton. Mégsem Itt lenne? Hirtelen megtaláltam az utat és lassan haladtam a falun keresztül vezető po­ros utcákon. Az omladozó kunyhók némelyikét fehérre mázolták. A nyomor azonban a fehér szín alatt is fekete marad. A házak előtt varro­gató asszonyok ültek. A fény­képezőgéppel sétálgató ide­gent kísérő tekintetük sem­mi jót sem ígért. Nem elég nekünk a nyomorúságunk, még a kíváncsi pillantásokat is el kell tűrnünk? Kunyhók kunyhók, barakkok barak­kok mellett, mint a latin­amerikai városok külső né­ger negyedeiben. Napos idő­ben még csak hagyján, mert a poros utcákon lehet üldö­gélni. Ml történik azonban, ha esik az eső? Rozzant kuny­hók, s embereik lakta istállók végtelen sora, de még min­dig jobb. a város keleti ré­szében elterülő nedves, gőzöl­gő nyomo-rtanyáknál. Lassan visszamentem a poros úton. A sarkon egy erős testalkatú milicista állt és aggódó tekintettel figyelt. Elhaladtam mellette, s az­után meggyorsítottam léptei­met. (Következik: Útban Tarragona felé)

Next

/
Thumbnails
Contents