Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

Vasárnap, 1963. július 21. Dél-Magyarország 9 Szibéria szárnyas fémje 25 év. A város tábla áll: -A roharnépítkezé­Ügy kezdődött, hogy levé- kész fém önköltségi árának életkoruk ­tették az újságíróval a kar- a negyedét az áram értéke bejáratánál óráját. teszi kl. Ezért fényűzés az, Komsaomol — Az erős mágneses tér ha Olyan ország termel alu- se*, nem tréfál az órával — míniumot, amelyik nem ren­mondta Irkutszkban a mér- delkezik olcsó elektromos Forrón szállítják nök, mielőtt beléptek az alu- energiával. Á Szovjetunió­minlumgyár kapuján. nak, s elsősorban Szibéria- Ujabb gyár épül mintegy Végtelenbe nyúló tees át- nak viszont van olcsó ára- 20 katasztrális holdnyi te­hidalások pillérét közé két ma- Nem hiába szerezte meg i'ületen. Kábelgyár. Az alu­sorban épülték az elektroli- magának az Angara az míniumot speciális szállftó­zálók félkilométeres épít- •"elektromos* jelzőt, amikor berendezés forró állapotban ményei. Olyanok, mintha elkészült Irkutszkés Bratszk hozza majd az elektrolizáló­óriási bogarak ' lennének, vízi erőműve. Most már az tói a gyárhoz, ahol automa. amelyeknek szalag alakú lába -alumlniumos* jelző is meg- tikus hengersor nyújtja hu­az acél talpazat lapjaira ta- illeti. Az irkutszki alumíni- wulá, másik automata so­pad Fehérmárvány színű pot- umgyár után Bratszk alumí- dór ja, szigetelőburkolattai rohukból itt-ott vörös láng- niumgyár óriása fog fel- latja el. épülni az Angafa partjain, felülmúlva az ezüst színű fém termelésében az irkutsz­ki "öregebbet*. Irkutsz rohamosan fejlő­dik. Már fényképezik a régi kis házakat, mert az utolsó is hamarosan eltűnik a 23 _ ezer új irkutszki lakos fris- elláthi, amikor "az, a "fiata­sen épült, modern lakóházai labb* készül fel a terme­Az elektrolizáló elvileg közt A város épftői egyéb- lésre, ÉÉÉ '•ILUUFAI nyelv csap kl. A kohászok lábát nemezcsizma védi az izzó fémszilánktóitól, fejü­ket nemezsapka, szemükön védőszemüveg. Az elektroli­zálókban a "szárnyas fém* — az alumínium születik. Százharmincezer amper Az irkutszki ipari kutató­intézet most kísérletezik a Volta-ív alkalmazásának le­hetőségével. mert a cél az, hogy az alumínium előállí­tása mind kevesebbe kerül­jön. Irkutszk a saját tapasz­talataival akarja Bratszkot igen egyszerűen működik. A terjedelmes acélkád ki van bélelve egy speciális elekt­ródszénből készült lemezek­kél. Felülről acél rudakon tö­mör csomóban csüng le a kádba ugyanaz a szén, tömb­bé sütve. Az elektrolizáló­hoz vastag vezetéken megy az áram: a kád a negatív, a felső, az elektród a pozitív sarok. Az alumínium pozi­tív töltési ionjai alulra es­nek, a katódra, az oxi negatív töltésű ionjai szállnak, az anódhoz. így ra­kódik le a kád fenékén a kivált alumínium. Az egész folyamat roppant egyszerű, van azonban meg­lepő is benne. Például az, hogy nevetségesen kicsi az elektromos feszültség, az elektrolizálóba menet: 4,5 V. A zseblámpaélem jut az eiríber eszébe. Az áram erős­sége ellenben eléri a 130 ampert. ként igen fiatalok: átlagos Sztanylselav Iljln lön a habhátú és a szendvicsszövet NYÁR iiiirii/////r///. Futó ismeretség f Csak olcsó árammal gazdaságos A jő minőségű alumínium mondhatni — az elektro­mos energiából születik. A Szakértői körökben a tex­tilipar forradalmi megújhó­dását remélik az újabban megjelent kelme, a habhátú és a szendvicsszövet gyártá­sának elterjedésétől. Félre­értés ne essék, a szendvics­szövet ezután sem lesz ehe­új textilanyag másik válto­zata a habhátú kelme, amely csak két rétegből, a külső kelmébői, például jerseyből és annak a másik oldalára ragasztott polyuretán habré­tegből áll. Ez utóbbi megfe­lelő felülettel padlókárpito­tő, nevét csupán rétegessége zdsro is alkalmas. miatt kapta. Két kötött, vagy szövött textília helyet­tesíti a kenyeret, s a sonkát, sajtot, egyebeket pedig a műanyaghab pótolja. E há­rom vékony réteg — a po­A habhátú és szendvics­textíliák gyártását rövide­sen iparunk is megkezdi. Az Északmagyarországi Vegyi­művek még ez évben hozzá­lát a műanyaghab készítésé­lyuretán hablemez csak két- hez. A Győri Pamutszövő-és három milliméteres — még­is rendkívül jó melegtartó, háromszor olyan vastag Mflbörgyár számára pedig gébet be, amellyel a szendvics­gyapjúszövettel is felveszi a szövet ragasztható. Több in­versenyt. Az újszerű textil­től nagy mennyiségű gyapjú megtakarításét várják, ugyanakkor könnyű és kel­lemes viseletnek ígérkezik a szendvicsszövetből Varrt tézmény, köztük az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság. a Textilipari Kutató In­tézet és a Textilipari Mi­nőségellenőrző Intézet segíti az új textília ha­Rádióműsor 7.15 KOSSUTH BADVO Hírek. 600 Kellemes va­1 7.0* Műsorismertetés, életképek. 8.00 Hírek. 0.10 Jaj, csak borzongani tud­nék. Mesejáték. 9.00 Edes anya­nyelvünk. 9.05 Beszélgetés a ze­néről. 9.55 Klasszikus opérett­részletek. 19.85 „Nem az én szlmpadom ..15.00 Hírek. 12 ora 15 Tánctene. 15.45 Hétvégi jegyzetek. 15.56 Zenekari muzsi­ka. 13.40 Rédiólexikon. 14.15 Né­pi muzsika. 14.50 A Rádió nagynénje .. 15.85 Renáta Te­psid! énekel. 15.00 Hírek. 15.07 Uj zenei újs&g. 16.35 Rátonyl Róbert énekel. 17.03 Zsugori uram. 17.57 Műsorismertetés. 18 óra Hirek. 18.05 Zenekari mu­zsika. 18.50 Dalolő Szicília. 1Í.15 Tánczene. 19.54 Jó estét, gye­rekek! 20.00 Hirek. 20.10 Verdi: A trubadúr. Aiía-részlet. 80.20 Dal a folyó felett. Liral Jéték. 51.40 A dzsessz kedvelőinek. 92 óra Hírek. 25.10 Halló. Itt Udantk! 81.25 Ügető verseny­eredmények. 22.58 Közvetítés a| IHAGTAIÉMFERTÉLLÉTFLM^M BM zakó és egyéb ruhanemű. Az zai elterjedését. Miközben a gépbeszerzés és a gyártás­előkészítés folyik, a Textil­ipari Minőségellenőrző Inté­zet kipróbálja, milyen célra melyik borítóréteg a legmeg­felelőbb. Jelenleg a viszkózt és a szintétikus fonalú jer­seyt hasonlítják össze. 8 a legtöbb ruhát elnyúzó tíz év körüli gyerekeken próbálják ki. Vasalni egyáltalán nem kell az új kelmét, és a nylon­felületű jól fertőtleníthető is, ezért nagy jövőt jósolnak neki az egészségügy szolgá­latában. Jövőre mér hazánkban is készül a szendvicsszövet. llJto Dallal-táhceal a világ kö­rül. 18.80 Hírek. 12.18 Mindenki kedvére. 12.88 A vidéki színhá­zak műsora. 14.00 Hírek. 14.10 Heti zenés kalendárium. 15.05 Válaszolunk hallgatóinknak. 15 óra 20 Könnyti dallamok. 15.46 Pillangó. 18.00 Hírek. 16.08 ld,>­iárásjelentés. 16.10 Vonószene. 16 óra 30 utterő-hlradó. 10.50 Be­szélgessünk a műsorról! 17.05 Ötórai tea. 17.88 Műsorismerte­tés. 18.00 Hírek. 18.15 Lengyel­ország netnzeti ünnepén. 19.03 Tombola, zenésműsor. 19.M Jó estét, gyerekékl 20.00 Esti kró­nika. 31.19 Ötödik kocsi. Rádió­dráma. 51.57 A Magyar Rádió és Televízió zenekara Játszik. 22.90 Hírek. 22.15 Sporthíradó. 22.38 Szlmfónlkus zene. 24.80 Hí­rek. Rákbetegség és burgonya Nemrégiben a Televízió Híradója filmriportban szá­molt be arról, hogy az NDK­ból Magyarorsszágra érkező burgonyaszállítmányt a ha­tárállomáson növényvédelmi szakemberek fogadják. Töb­ben kérdezték akkor, hogy mi dolguk e szakembereknek a határállomáson? Az érkező burgonyaszál­lftmány esetében jócskán volt teendőjük, és igen nagy felelősség hárult reájuk, ne­vezetesen, hogy megállapít­sák: a magyar állam terüle­tére behozott burgonya nem fertőzött-e karantén kárte­vőktől és — ráktól. Csak a burgonya ... Burgonya — rágbetegség­ben? Bérmilyen furcsán hangzik, ez a gyilkos kór nemcsak az embert, hanem a burgonyát is megtámadja És ami a legmeglepőbb, a növényvilág gumósai közül csak egyedül a burgonya ér­zékeny a rákra. A növényvilágnak e furcsa betegségére a múlt S2ázad közepe táján figyeltek fel. Skóciában jelentkezett elő­ször tömeges fertőzéssel, s innen terjedt át kontinen­sünkre. Terjeszkedése olyan nagy mérvű volt, hogy pél­dául Németországban szinte minden burgonyafajtát ki­pusztított. Majdnem egy év­század telt el, mig végül ls sikerült olyan fajtákat kite­nyészteni, amelyek a burgo­nyarákkal szemben ellenál­lók. A burgohyarák tömeges fellépése ugyan Skóciában jelentkezett, azt már keve­sen tudják, hogy a világon elsőízben Magyarországon ta­pasztaltak kismérvű rákfer­tőzést A szakemberek azóta sem tudták felderíteni a fertőzés okát.. amely szereh­csére nem lépett fel többé. Sőt klimatikus adottságaink nem ls teszik lehetővé a burgonyarák elterjedését, ezért nem is foglalkozunk el­lenálló fajták nemesítésével. Mas a helyzet például a két klipestl b6l. sej rel 01. 13.00 £ I'IV Hnlásetanya Nyíri vasárnap. Ver­Kamarazene. 24.08 Hl­Fithiíene. PETŐFI RADIO 8.18 Torna. 6.30 Hirek. 8.80 Hírek. 14.00 Ernst Busch óné­it el. 14.10 Időjárásjelentés. 14.55 Az Állami Népi Együttes műso­rából. 15.00 Hírek. 15.05 opera­részletek. 16.10 A píros ken­dős lány. 18.50 Fúvószene. 18.50 A világ minden tájáról. 17.80 Hi­tlerem- rek. 17.05 Szlmfónlkus zene. 17 óra 50 Gazdasági Híinnyflzene. 19.1 baedekér. 80 Hirek. egyház leraka­PETOFI RADIO 7.80 Ai evangélikus eg vallásos félórája. 8.00 Operaka­lauz. 9.00 Mit hallunk a Jövó héten t o.so Miska bácsi lemezes­ládája. 10.06 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 10 óra 80 Térzene. ío.so Ami még a kultúrához tartozik. 11.05 Prá­gái Tavasz, 1963. 11.47 Gyöngy­szemek Horatius verseiből. 18.53 Tánczene. 15.00 Az 13.45 Magyar szerzők kórusái­gs- és vlzállás­14.58 könnyű dallamok. Í5.SS Lapoz­19 F könyvében. 16.85 Mi ezt 16.55 Művészlemezek. 17.50 80 perc könnyűzene . .. 19.10 Előadómű­vészek aranykönyve. 20.11 Nép­dalcsdkor. 50.25 Kulturális Kró­nika. 20.45 Ránkl György: Po­mádé király új ruhája. 83.00 Hi­rek. netta KOSSUTH RADIO 4.30 Hírek 4.35 Vidáman, fris­sen! 5.00 Hírek. 5.05 Falurádió. 6.00 Hírek. 6.20 Sport- és totó­hírék. 6.36 Hlrdetöoszlop. 7.00 Hí­rek. 7.10 Uj könyvek. 7.30 Szín­ház- és moziműsor. 8.00 Műsor­ismertetés. 8.10 Nyitott boríték­ban ... 8.18 Zenekart muzsl 4.00 Lányok. asszönyök. Táncmelődiák. ío óra Hírek. 18 óra 10 Szegedi óvodások énekelnek 10.30 Dalok. 11.00 Magyar történelmi anekdoták. 18.00 IKK Hegedűverseny a stúdióban. 18.32 Gazdaszemmel hazánk mezőgaz­daságáról. 18.48 Édes anyanyel­vünk. 19.50 cornevltlei haran­gok. 91.8! Tánczene. 81.50 Az opera útja. 25.30 Az ókori bú­vároktól a békaembereklg. 22.50 Csárdások. 23.00 Hírek. TeleviclómO«er Vasárnap 9.85 Egy hap az úttörőtábor­ban. Közvetítés Moszkvából. 10 óra 40 Hétmérföldes kamera. Ut­törőhlradó. 10.55 Négyszemközt műalkotással. A csendélet. aranyrózsa. PL *PI­bót. 14.Í0~ Időjárás- és v! jelentés. 14.25 üvegház. dallamok. Í5.55 e ltás a Király Színház emlék- Előadd: Bojár Iván. 13.55 Szov­önyvében. 16.85 Mi ezt 18.55 jetunlö—USA atlétikai viadal. Közvetítés Moszkvából. Riporter Szönyi János. 17.18 A porond­ról jelentjük, lt.55 A Magyar Hirdető műsora. 19.00 A Szovjet­unió — ma. Kiss Csaba és Kul­csár István rlportműsora. 19.30 Lengyelország nemzeti ünnepért. Henryk Grochulski rendkívüli és meghatalmazott nagykövet beszéde. 19.30 Időmérték. Doku­mentumfilm a lengyel újjáépítés­től. 18.40 tv-hlradó. 20.00 Szép álmokat, gyerekek! 28.10 A lá­zadó. Magyarul beszélő angol filmvígjáték. 51.55 Telesport. 22 óra 15 Egy kis könnyűzene. Fllmösszeállitás. '25.35 Hírek, a tv-Hlradó Ismétlése. Héttón nincs közvetítés. slka. 5.20 Hosszú az át Bu­dapesttől Szegedig, még gyorsvonaton is. Ilyenkor ólomszir­nyakon vándorol az idő. Az utasok — is­merősök és idegenek A lanty is a cica tán nem egy ideig, beszélünk legfeljebb — beszélgetnek, el- hivatalosán. Levele­mondják a napi él- tünk, magázzuk egy­ményeket vagy éppen — ha néha hosszú is — élettörténetüket, problémáikat, azt ami bennük él, fog­lalkoztatja őket. Nem várnak tanácsot, csak beszélnek, sokszor mást. Én is hibás va­gyok, tudom, de mit csináljak1 — Még az asszony­nyal nem is lenne baj. csak a lányával. Tizenhét éves, nem hallgat az senkire. ványra, belekuporo­dik, aztán hízeleg vagy szundit. Ügy ta­láltuk ezt a macskát, de annyira megsze­rettük, hogy hiányoz­na, ha nem lennel Szatymazhál jár a Vonat — egy kis csend van. A beszé­lők elfáradtak, akik It, meg a csavargas. hallgatták, azok is. Most Németországba mt mondjak? Én IS akar utazni olyan CSQk hallgalokt nehéz csereudulesf élére. dol tanácsot adni Az apja maszek gem Mindig rá kell szólni valamiért, egészen az idegeimre megy. Persze van ami tet­szene neki: a házibu­szinte már maguk- Amikor megismertem nak, de mások is a feleségemet, a lány hallják. Az útról — mint szokás — aján­dékot visznek haza. Űtitársam desszertet, csomagolt kavics­cukrot szed elő zse­béből, s táskájába helyezi át. — Az asszonynak viszem — mondja. Egy kicsit összekap­tunk reggel... Rá­csaptam az ajtót. Pe- gemet, megmondtam: dig jó asszony, de nem tűröm, hogy igy kilencéves volt. Már akkor sem szívlelt engem, úgy nézett rám mindig, mintha ölni akarna a szemé­vel. Azóta is gyűlöl­jük egymást. Az any­jának egyszer szid­va! köszönt, rá akar­tam vágni, de az anyja megvédte, ösz­szeszidtam a felesé­kisiparos. Ügy visel­kedik, mintha nem is az Ő lánya lenne. Meg is mondta, csak ismeretlenül, millió szálból szőtt problé­ma kibogozásához. Magam előtt látom a lányt és a cicát. A Cl­Németorszégban, ahol mind a mai napig nagy erőfeszíté­seket tesznek az ellenálló fajták termesztésére. Az NDK kormánya 1954-ben kiadott rendelete leszögezi, hogy csak rezisztens, azaz a rákkal szemben ellenálló faj­tákat szabad termeszteni. Nem minden fajlát A burgonya e sajátos be­tegségénél egyébként ponto­san olyan tüneteket tapasz­talhatunk, mint amilyene­ket az emberi szervezetet tá­madó rák okoz. A burgonyá­nál is burjánozni kezdenek bizonyos sejtek, növekedés­nek indulnak, amelyek ki­sebb-nagyobb daganat for­májában jelentkeznek a gu­món. A betegség elleni vegy­szeres védekezést ez ideig még nem találták meg, sőt még azt sem tudjuk, való­jában mi okozza a fertőzést. Szerencsére, sok burgonya­fajta képes megbirkózni a rákkal. Igaz. amikor a rák és a burgonya élet-halál harcot vív, a megtámadott növény a gumó egy részét feláldoz­za. mintegy csalétkül dobja a spóráknak. Eközben azon­ban a behatoló spórákat a növény teljesen elszigeteli és megöli. Ha a rák nem ellen­álló egyedet támadott meg, a burgonya menthetetlenül elpusztul. A burgonyarák veszélyes­ségét fokozza, hogy a spórák a talajban megtelepedve, még 10 év múltán is fertő­zőképesek. Csontos János azt várja, hogy ki- m'Yekszik, nyújtóz­jarja a gimnáziumot, fcodj;- a karosszék­s ne kelljen toudbb fizetni a tartásdíjat. Letagadott a jöve­delméből is — tűd­ben, a párnán. Szép, kövér és puha, do­rombol. Egeret sem kell fognia, van akt­ja, úgy se lehet ellen- hpz tartozik, aki be­őrizni —, hogy kisebb f„gadta. szereti, s ezt nem birom, ha ellen­kezik, nekem meg hirtelen a természe­tem. Velem akart jönni, ebben a me­legben nézegetni Pes­beszéljen a lány. Gimnáziumba jár, de tanulni se szeret, meg segíteni se akar otthon a házi mun­kában. Ha asztalhoz ten a kirakatokat. Én ül, figyelmeztetni ezt nem szeretem, kell, hogy monon ke­egész nap csak csa- zet. Csak azért pro­tangolni. Ezen vesz- vokálja ki a figyel­tünk össze. Most az- meztetést, hogy en­legyen a kötelezett­sége. — Nem tudom, ha­ragszik-e még a fele­ségem. de majd csak kibékülünk. Sokat ér az, ha az embernek jó otthona van. Nem járok én sehova, csak otthon szeretek. Van egy cicánk, szép ked­ves állat. Kényelme* párnát csinált neki a feleségem, az a fész­ke. Rátesszük a ka­rosszékre, vagy a di­érzi. A lány, tizenhét éves, kamasz. Mahol­nap férjhez megy. Mindene megvan: di­vatos cipő. ruha, ta­lán twist-táskája is. Németországba ké­szül a barátnőjéhez. Nem hiányzik semmi abból, amit egy tizen­hét éves lány várhat az élettől. Csak talán egy egészen kis do­log,. ami a cicának megvan: a puha, me­leg fészek... Tóth Béla Májfőlevél, macskagyökér — exporlra A gyógynövényeket évez­redek óta ismerik, s még a mai modern gyógyászatban sem csökkent a szerepük. A világon nyilvántartott né­hányezer fajta közül — jól­lehet hazánk igen gazdag e tekintetben — nálunk 250— 300-féle hasznos fű, levél, bogyó, gyökér stb. honos. Hazai használatban lényegé­ben 150 fajtából van jelentő­sebb forgalom. Éppen ezért már jó drogistának tartják, aki százat meg tud külön­böztetni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents