Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

Csütörtök, 1963. Július 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Kállai Gyula fogadta a Kubai Tudományos Akadémia küldöttségét Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken fogadta a Kubai Tudományos Akadémia hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét, Antonio Nunez Jtmenezt, az Akadémia elnökét. A Kubai Tudományos Akadémia Budapesten tartózkodó küldöttsége megbeszéléseket folytat a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagjaival. A tárgyalások célja, hogy a két ország között már korábban megkötött kulturális egyezmény szellemében létrehozzák a két akadémia tudományos együttműködését. A cél: meggyorsítani aa építkezéseket Megbeszélés a megye építőiparénak helyzetérni Pénteken a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága ipariés közlekedési osztálya megvitatta a megye építőipari helyzetét Az értekezleten részt vettek a területi pártszervek illetékes munkatársai, az SZMT, az Építők szakszervezetének megyebizottsága, a KISZ megyebizottsága, a megyei tanács képviselői, valamint az építő- és az épitőanyagipari zottsága ipari- és közlekedési osztályénak vezetője ismertette a megye építőiparának a helyzetét A beszámoló megvizsgálta, hogy miképpen teljesítik az MSZMP Csongrád megyei Bizottságónak az építőiparra vonatkozó márciusi határozatát A beszámolót követő vitában felszólalt Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első ttikára. Az értekezleten vállalatok és tervező intéze- résztvevők részéről sok hasztek gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőt Kardos János elvtárs, az MSZMP Csongrád Megyei Binos javaslat hangzott el, amelyeknek megvalósításával meggyorsul építkezések üteme. majd az Befejeződött a legnagyobb szegedi társadalmi munka Egy szegedi találmány világsikere Mezőgazdasági — új hulladékból műanyag, benzinből világítógáz típusú reaktorokkal, fémködökkel A szegedi József Attila Tudományegyetem Alkalmazottkémiai Intézetéből a közelmúltban — mint ismeretes — nagyszerű találmány indult el a világsiker útján: dr. Mészáros Lajos adjunktus komplett katalitikus laboratóriuma. A világon egyedülálló megoldással és rendeltetéssel készült berendezés több mint tízezer üveg- és fém alkatrészből, Szeged dolgozói kitettek magukért. A Püspökbazár lebontásánál ismételten bebizonyították, hogy szívügyük a város fejlesztése és szépítése, s ezért áldozatokra is képesek. Társadalmi munkában egy hónap alatt, valósággal szédszedték, eltüntették a városképet már igen nagyon csúfító földszintes épületeket, hogy azok helyén minél előbb megkezdődhessenek az új állami áruház építkezései. A bazár lebontásáért kezdődött meg és sikeresen be is fejeződött Szegeden az eddig legnagyobb szabású társadalmi munka. Ilyen nagy önkéntes tömegmegmozdulásra eddig még nem volt példa városunkban. Az üzemek, vállalatok, Intézmények, hivatalok pártszervezeteivel az élen, a rendes napi munka után, mintegy 3500 ember vonult ki — ha nem is egyszerre — a bontási munkálatokhoz, önként, jó szívvel mentek valamennyien. A vágóhíd, a ktsz-ek, a posta, az autóközlekedési vállalat, az ingatlankezelő vállalat, az állami áruház, a göngyölegellátó, az állami szabóság, a MÁV fűtőház és sok más üzem kommunista és pártonkívüli dolgozói június 15-től július közepéig lényegében szabaddá tették a terepet az új építkezés számára. Társadalmunk minden véAz első szegedi nyomtatványoktól a mai könyvekig Ha nyílik a nyomdászafi kiállítás a múzeumban r A múzeum két földszinti egy régi, az 1844-beli Szegetermében Csongor Győző det ábrázoló illusztrációt az eredeti nyomólemezről több muzeológus és Tóth Béla a Somogyi könyvtár munkatársa az utolsó simításokat végzik a ma, szombaton délután fél 1-kor nyíló Az első szegedi nyomdától a szép könyvig című kiállítás anyagán. A két terem falait köröskörben a szép magyar könyvek eredeti illusztrációi díszítik, ismert szerzők rajzai, metszetei: Hincz Gyulátok Würtz Ádámtól, Csemns Tibortól Kondor Lajostól és másoktól láthatunk változatos, önmagukban is gyönyörködtető képeket A kiállítás első termében a' mai magyar nyomdászat legszebb kiadványalt tekinthetjük át, a második terem pedig a kifejezetten szegedi anyagokat sorakoztatja fel. Itt láthatjuk az 1801-ben alakult Grünn Orbán-féle első szegedi nyomda kiadványait, a megalakulás évében nyomtatott ódától kezdődően kalendáriumok, imakönyvek, vásári ponyvák, s komoly művek: Dugonics András és Vedres István munkál, Kisfaludy Himfi szerelmei című verseskönyve, egy feledésbe merült régi magyar Marseillaise-fordítás. Ezeknek az anyagoknak javarésze a szegedi Somogyi könyvtár birtokában van. A könyvek és nyomtatványok mellett a Grünn-féle nyomda illusztrációit, eredeti nyomólemezeit tekinthetjük meg, s megjegyzendő, hogy a szegedi illusztrációk valamikor olyan sikeresek voltak, hogy a budai, s váci nyomdák gyakran átvették őket. Külön tárló tartalmazza a Grünn-nvomda nyomtatványti az 1848-as szabadságharcból. Ugyanebben a teremben találjuk meg a mai szegedi könyveket is, a Szegedi Nyomda Vállalat legszebb kiadványait, Tvo Andric, Remenyik Zsigmond, Vidor Hugó és mások könyveit, a Tiszatáj Kiskönyvtár ízléses kiállítású sorozatának egyes darabjait. A mai megkülönlegességgel száz példányban lenyomtatnak a kiállításra és így értékes ritkasághoz is juthatnak a látogatók. A kiállítást a rendezésben résztvevő Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetője, dr. Kornis Pál nyitja meg. tegéből voltak ott emberek. A műszakiak, lakatosok, gépírók, orvosok, szabók, hentesek, kereskedők önként, senki által nem kényszerítve szorgoskodtak többkevesebb ideig, szedték, vagy rakták a téglát meg a faanyagot Volt aki két-három órai ingyenes társadalmi munkát vállalt naponta, sőt némelyek szabadságidejük egy részét is a bazár bontásánál töltötték el. Nagyon sokat dolgoztak a honvédség és a karhatalom alakulatai is. összesen közel tízezer társadalmi munkaórát dolgozták itt a szegediek. A bontási munka értéke mintegy 330 ezer forintot tesz ki, s ha úgy számítjuk, hogy a rossz épületekből kikerült faanyag körülbelül 200 ezer forintért értékesíthető, akkor nyilvánvaló: a nagyszabású társadalmi megmozdulás eredménye több mint félmillió forint megtakarítást eredményezett. Csak néhány számot említünk a munka nagyságának érzékeltetéséül. Az önkéntes társadalmi munkások elhordták mintegy 200 ezer téglát, 28 ezer cserepet, 74 gépkocsi gerendát és 113 gépkocsira való egyéb anyagot Minden elismerést megérdemelnek azért, amit tettek. reaktorból, vezérlőasztalból áll, s valóságos kis nehéz- sén. Szorosan együttműködik vegyipari üzemként műkő- a Laboratóriumi Felszerelédik. Felhasználási területe" sek Gyárával, amely körüluniverzális: kiválóan alkal- belül egymillió forintot bomas az egyetemen oktatásra, csátott rendelkezésre a laláiszerves nehézvegyipari fo- mány tökéletesítéséra lyamatok bemutatására, tehát lényegében a gyakorlati munkában is jártasságot szerző elméleti szakemberek, vegyészek képzésére. Ugyanakkor ilyen berendezés szinte nélkülözhetetlen mai modern vegyigyárakban a nagyüzemi gyártási folyamatok megtervezésénél is. ról Kanadában, Münchenben, például cigarettafüsthöz tftaz elmúlt napokban pedig Mi- sonló eloszlású fémködökön lánóban, ahol a berendezés bocsátják keresztül az átalamintapéldányát is sikerrel kítandó anyagokat. Ezzel a mutatták be a kémiai beren- módszerrel nagyüzemi méredezések nemzetközi kiállító- tekben, automatizáltan, s a sán. Az ősszel pedig belgrá- régi módszerekhez képest di vegyipari kiállításra visz- rendkívül olcsón lehet átalanek ilyen újtípusú laborató- kítani például a mezőgazdariumot sági hulladékokból nyerhető Dr. Mészáros Lajos ezek- furfurolt íurúnnó, amely a ben a hónapokban — munka- különféle műanyagok aíaptársaival együtt — .tovább anyaga, dolgozik találmánya fejlesztőRendkívül olcsón.. Sorozatban készül Egyik fő feladat a laboratóriumhoz tartozó újabb reaktor-típusok kidolgozása. A gyár anyagi segítségével, s más termelő üzemek bevonásával az elmúlt hónapokban már tíz különböző típusú reaktort készítettek. A reaktor ugyanis a katalitikus laboratórium egyik fontos réAz univerzális berendezést sze, ebben zajlanak le az a Laboratóriumi Felszereié- úgynevezett vegyi reakciók, sek Gyára már sorozatban illetve alakulnak át, s pyerkészíti, főként exportra, szov- nek új, hasznos tulajdonsául íeisőoktatá^ intézmények gokat a kűlönféle anyagok. számára, de már számos nyu- _ ,, ,7 gati országban is érdeklődnek Ezekben az uj reaktor-tíiránta. A szegedi kutató elő- pusokban fémömledéken, iladást tartott már találmányá- letve rendkívüli finomságú, Gyakorlati hasznosítás A katalitikus módszer gyakorlati alkalmazását rövidesen megkezdik számos fővárosi, illetve szegedi üzemben is. Például a Szegedi Gázműben Galambosi István főmérnök ilyen fajta reaktor, illetve megfelelő katalizátor segítségével benzinből kíván vllágítógázt előállítani. Ugyanis aránylag kis térfogatú benzinből nagy mennyiségű gáz készíthető, s ez a szállításánál rendkívül előnyöp. Ha a kísérlet eredménnyel jár, akkor az új módszer alapján aránylag olcsó eszközökkel nyert gázzal dúsítják majd a helyben termelt világítógázt, mindaddig, amíg a földgáz-távvezeték problémája meg nem oldódik. D. B.; A közösség érdekeit védik Népi ellenőrök nyilatkoznak munkájukról A tanácstag, a körzet- és háztömbmegbízott a nyilvánosság előtt végzi hasznos társadalmi tevékenységét. A népi ellenőrök munkáját kevesen ismerik, pedig ők is önzetlenül, a közösség érdekeiért fáradoznak. A vásárlók, a megrendelők nem is sejtik, hogy egy-egy hiánycikk újbóli megjelenése, vagy az olcsóbb, gyorsabb szállítás — a népi ellenőrök hasznos társadalmi tevékenységének eredménye is. Nemrégen egy televíziós interjúból értesültünk arról, hogy az országban 40 ezer népi ellenőr dolgozik. A lel- kálkodni a legszebb feladat kes szegedi társadalmi raun-.jr- mondta, kások közül néhányat ke- Mint igazságügyi szákértő restünk fel, s munkájukról.-került egy vizsgálat során kapcsolatba a népi ellenőrző bizottsággal. S azóta jegygzA vízen is van „behajtani tilos! Ellenőrzésen a Tiszán A dolgos szegedi hétköznapok egyik legcsendesebbjén, délután szálltunk csónakba a révőrség előtt. Innen a Tisza jobb oldaláról is jól láttuk, hogy a partfürdőn sok száz, ezer ember keres menedéket a kánikula elől. Csónakunk útja nem volt egyenes, udvariasságból ugyanis lépten-nyomon irányt kellett változtatnunk. Nem a meggondolatlan úszók, hanem a gumimatracon pihenők térítettek ki bennünket 14—15 éves fiúk, lányok bátorkodtak a Tisza közepére. A gumimatracon a szelid Tisza talán álomba is ringatta őket, csak a révőrség tagjainak felszóllftására igyekeztek gyors kézmozdulattal a part felé irányítani kényelmes fekhelyüket. Hol a strand ? Erre nehezen tudtunk volna pontos választ adni, mert a Tiszának a fürdésre kijelölt és bolyával körülvett részén kevesebben tartózkodtak, mint a tiltott helyen. Mennyi szabálysértő! Mindez figyelmeztető számunkra! A városi tanács jelöljön lei újabb területet fürdésre! A végrehajtó bizottság egyik legutóbbi ülésén már foglalkozott ezzel a kérdéssel és Ogyessza városrész felőli oldalán is strand lesz. Nemcsak a szegedi tanácsnak tolmácsoljuk a kérést, hanem a tiszaszigeti, gyálaréti, tápéi községi tanácsoknak is. Ezekben a községekben egyáltalán nincs kijelölve fürdésre alkalmas hely. És itt nem is fürdenek az emberek? De igen! Tiltott helyen. A vízőr A Tisza szegedi szakaszának egyik legveszélyesebb része a kősarkantyú kőhalmaza — ahol néhány héttel ezelőtt a két egyetemista vízbe fult —, az alacsony vízállás miatt ijesztően emelkedik ki. Ügy látszik, hatott a kegyetlen figyelmeztetés, a tragédia, mert a fürdőzők még környékét is messzire elkerülik. Bandi bácsi nem fogy ki a szóból, elmeséli, hogy délutánonként őrködik a szabadfürdő rendje felett. Figyelmezteti a rendbontókat Nem is panaszkodhat senki, idén eddig az 6 tiszai szakaszán minden a legnagyobb rendben van. A Sárga is kicsi A két Körösi csárdánál, noha itt rendelet tiltja a fürdést, jónéhányan lubickolnak a Tiszai vizében- Közeledtünkre igyekeznek ki a partra. Itt is fiatalok a szabálysértők. A gőzfűrésznek a Tiszán tárolt nyersanyagán, a nyárfa tutajokon is többen sütkéreznek. Ez is tiltott pihenés. Sorrendben kövekezik a Sárga. Ez esetben is áll a fókával és az eszkimóval kapcsolatos szólásmondás. Innen feljebb, az úgyne- Kicsi _ p^g csak csendes nyitóra különlegességgel is készült a szegedi nyomda, taian meg a hídnak az vezett szabad strandon csónakjában ül a fürdő éber mentője, Csiszár Bandi bácsi. — Jöjjön csak a partra — kiált hangosan egy piros fürdősapkás nőre. — Hogyhogy, Bandi bácsi? Hiszen a bolyán belül van és úszik. — Üszik, úszik — mondja különös hangsúllyal —, de hogyan? Biztosabb, ha a parton gyakorol— köznap van — a fürdésre kijelölt hely. A Maros torkolatában két idősebb szabálysértővel találkoztunk. Csak ősz fejük látszott ki a vízből, ők ülve, talán éppen a szeszélyes folyó veszélyeiről beszégettek. Láttunk túlzsúfolt motorcsónakot is. Utunk végén megállapítottuk; noha fogy a vízi KRESZ megszegőinek a száma, azért még bőven akad szabálysértés! Horváth Lászlóné beszélgettünk. fi nyugdíjas Ternesz Vilmos neve nem ismeretlen a szegedi ipari vállalatok vezetői előtt Évekig a szegedi malom igazgatója volt, innen vonult nyugalomba is. Nyugdíjas korában is aktív tagja társadalmunknak. Hasznos munkája el sem fér napi nyolc órában. Negyedik éve fáradozik mint népi ellenőr az emberekért, a közélet tisztaságáért A négy év emlékei közül legkedvesebb az első fllenőrzés. Üllésen a tanácsi malomban folytattak vizsgálatot és egyszer csak hallották, hogy a falu hangszórói a következőket közvetítették: -Népi ellenőrök vannak a faluban, akinek sérelme, vagy) panasza van, bizalommal keresse fel őket!* A malomból a vizsgálat után a tanácsházára mentek, várták a pácienseket, de nem jött senki. Azóta sok idő telt el, s nem kell várni a bejelentésekre, van bőven munkájuk a népi ellenőröknek. Ternesz Vilmos, a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ipari munkacsoportjának tagja — s jó néhány vizsgálatnak volt részese. — Sokan félreértik a népi ellenőrök munkáját — mondta Ternesz elvtárs. — Sokan, akik nem ismerik tevékenységüket, úgy gondolják, hogy hibakeresés céljából vizsgáljuk a vállalatok gazdasági szervező, irányító munkáját. Mi elsősorban azt vizsgáljuk, hogyan lehetne a népgazdaság szempontjából még jobban, még szervezettebben dolgozni. fiz Igazságügyi szakériö Csaknem ugyanezeket ismételte meg Dominusz Jenő népi ellenőr is. — Mióta népi ellenőr lettem, tudom, értem, mit jelent a népgazdasági érdek. Azután arról beszélt, hogy lépten-nyomon használjuk a "népgazdasági érdek- kifejezést, de a szó igazi jelentését most értette meg. — És ezért dolgozni, musté el magát ezzel a társadalmi munkával. Legbüszkébb a kereskedelmi vizsgálataira. Legutóbb például a gyermekruházati és bútorellátást vizsgálták. Megnézték, hogy a kínálat hogyan elégíti ki a keresletet, milyen a választék, milyen a kapcsolat a kis- és nagykereskedelem között. — Jólesik és nagyon büszke vagyok — mondta Dominusz Jenő —, hogy munkámra igényt tart a közösség, s bíznak bennem az emberek. És hogy ez valóban így van, mi sem bizonyítja jobban, mint. az az oklevél, melyet Dominusz Jenő idéní hazánk felszabadulásának évfordulóján kapott a Köz-: ponti Népi Ellenőrzési Bizottságtól. fiz osztályvezető Dr. Motika Dezső, a Ken*derfonó- és Szövőipari Vál; lalat igazgatási és jogi osztályának vezetője, amióta csak megalakult a népi el" lenőrzés, részt vesz e hasznos társadalmi munkában.1 Először a Szeged városi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjaként működött, az összevonás óta a Csongrád megyei Népi Ellenőrző Bizottságban dolgozik. Amikor személyéről érdeklődünk, nagyon szerényen csak annyit mond: — Nem szeretem a nyilvánosságot, csendes hétköznapi munkása vagyok a népi ellenőrző gárdának. Amikor azonban a végzett munka részletei, érdekességei kerülnek szóba, már beszédes lesz. Lelkesedéssel beszél arról, hogy milyen komoly jelentőséget tulajdonít a népi ellenőrzésnek. — Szerintem a népi ellenőrzés az egyik legnagyobb lépés a társadalmi önigazgatás felé. Minden eddigi ellenőrzési formánál eredményesebb, s azt hiszem egyegy vrzsgálat alkalmával az eredmény mellett jelentős az is, hogy maguk a népi ellenőrök tanulják munkájuk végzése közben a legtöbbet.