Délmagyarország, 1963. július (53. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

10 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. július 20. Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról). Ezután Hruscsov hangoz­tatta. hogy az elmúlt évek­ben megnőtt a Magyar Nép­köztái-saság nemzetközi te­kintélye, megszilárdult kül­politikai helyzete ós a világ­problémák megoldására gya­korolt hatása. A szocialista termelési vi­szonyok végleges győzelme városben és falun, a gazda­sági élet és a kultúra fejlesz­tésében elért nagy sikerek lehetővé tették, hogy a Ma­gyor Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa tavaly novemberben ünnepélyesen kijelents*: Magyarországon lerakták a szocializmus alapjait, és mrgkezdödfltt egy új tör­ténelmi szakasz: a szocia­lista tárnadalom teljes fel­építésének korszaka. A magyar nép kimagasló győzelme ez. elvtársak. Ez a győzelem örömet szerez a szovjet embereknek, aa új, szocialista Magyaror­szág valamennyi barátjá­nak. A nemzetközi kommunista mozgalom érdekeinek szem­pontjából a magyar népnek ez a győzelme igen fontos Internacionalista hozzájáru­lás ahhoz a harchoz, amely az emberiség haladásáért és boldogulásáért, a szocializ­mus és a kommunizmus vi­lágméretű diadaláért folyik. Engedjék meg elvtársak, hogy a 8zovjetunió vala­mennyi dolgozója nevében gratuláljak magyar ven­dégeinknek. az egész ma­gyar dolgozó népnek e fé­nyes győzelméhez. véri barátsága pártjaink tőr- A magyar elvtársak nem- A kommunisták a kapita- ban, nem pedig termonuk­ténelmi érdeme egyszer hangsúlyozták, ml- lizmus teljes felszámolásáért leáris világháború kirobban­A Szovjetunió és a Ma- lyen szerepet töltöttek be a harcolnak, azért, hogy győ- tása útján kell kivívnunk, gynr Népköztársaság gazda- Szovjetunió Kommunista zedelmeskedjék a szocialista Ha az ilyesfajta - teoretiku­sáéi együttműködéséről is Pártja XX. kongresszusának forradalom. Meggyőződé- sok- álláspontjára helyezke­részletesen szólt Hruscsov, határozatai á személyi kul- sünk, hogy előbb vagy utóbb dünk, szem előtt kell tarta­majd klemélte: tusz maradványai elleni valamennyi nép egyszer s nunk e "jog- másik oldalát Pártunk úgy látja nogy harcban, a Magyar Szociális- mindenkorra leszámol ezzel is. E logikát követve az im­1 leienleiri vu™nv„i/ u« Munkáspárt politikájának az elavuló rendszerrel. De a perialista országoknak -jó­zotta szocialKtemxLaok érvényesítésében. És ez ért- szocializmus győzelmének guk lenne- arra hogy a tő­közöUi sokoldalú eerittt hető' mert kérdését minden egyes or- kés rend helyreállítása vé­egjuu- Mafyarország azok kÖ2é szágba az niető ország népe, gett háborút robbantsanak az országok közé tartozik, a forradalmi munkúsosz- ki a szocialista országok el­ainelyek különösen meg- tály és a marxista—leninti- len. sínylették a személyi kul- ta párt, nem pedig más né- Az e kérdésekkel kapcsol a­„„.,„„», raliu, túszt. pek, nem más pártok oldják tos álláspontunkat megin­turálls fejlődésének idő- Magyarországnak nem cse- meg És főként nem termo- dokolva nagy tamtonk, Le­szerű követelményei Indo- kély nehézségeket kellett le- nukleáris világháború kirob- nin hangoztatta, hogy koljék küzdenie, hogy véglegesen bantása utján oldodlk meg hatarozottan ellene va­A teljes. szuverenitáson, i^W gj- Vgyefef eszmefuttatásaiból működést, a nemzetközig szocialista munkamegosz­tást, a kommunizmus felé haladó országok és népek gazdasági, politikai cs kul­egyenjogúságon és kölcsönös következményeivel, előnyökön alaouló eavütt- megvalósítsa a párt és az ál- az következik, mintha vala­műkődés nemre elvei tatv lami élet lenlni "ormáihoz melyik szocialista országnak, "zerébb éTS^M íej£ való visszatérést. az l".tő orszá« kommunlsta dóst biztosítanak a népek- Manapság akadnak olya- partjanak joga lenne kirob­P nok. akik megpróbálnak ár- bántani a háborút egyik rendszernek a kapitalizmus­nyékot vetni pártunk XX. vagy másik tőkés ország el- s„i szemben növekvő folé­kongresszusára, tagadják an- len. azt irva zászlajára, hogy nyében. Hiszünk a nemzet­tntt'«VkÁr„.''',""r,M,,rúrZ nak nagy Jelentőségét a nem- azt » háborút, amely elke- közi munkásosztály, a nem­zetközi kommunista mozga- rülhetetlenül termonukleáris zeti felszabadító mozgalom, , lom számára. Sőt odáig ju- világháborúvá fajulna, azért mindazok hatalmas erejé­fire KK.türá. m toftak- hogy elferdítik az robbantották ki, hogy meg- ben. akik szembeszállnak az ült. Jé. ii i l056- ^szén Magyarországon szabadítsák —, valamely or- imperialista elnyomással, a zoiwaga marxista—íeninis. végbement eseményeket, szágnak a munkásosztályát a gyarmati rendszerrel. J. Jft ' r-,ak valamiféle egészen ktl- kapitalista elnyomástól. menyel- lönlegre céljaik lehetnek Felmerül a kérdés, kl adott Mindez azért vált lehetővé, azoknak, akik a tényekkel az ilyen "teoretikusoknak­mert következetesen és eré- ellentétben nem az imperia- jogot arra, hogy saját belá­lyesen felszámolták a sze- listákra, nem a szocialista tásuk szerint rendelkezzenek mély] kultusz időszakának rendszer ellenségeire, hanem más országok népeinek sor­káros következményeit, s a a tretvérpártokra hárítják a sával? Ezeknek az országok­part, az ország életében hely- felelősséget a magyarországi nak a dolgozói, munkásosz­reállították a lenini normá- ellenforradalmi lázadás kltö- tálya ezt válaszolja nekik: gyünk a forradalom ex­portálásának. Úgyszintén erélyesen szembeszálliink az ellenforradalom export­jával is. Hiszünk a szocialista Népeinknek közösek az emlékei, egy az útjuk nek A magyar dolgozóknak a szocialista építésben ara A szovjet én a magyar né­pet pártjainknak testvéri, baráti kaprcnlatal fűzik öez­ste. Népeinknek közösek az emlékei, egy az útjuk, egy a céljuk: a kommunista tár­sadalom felépítése. Országa­ink dolgozóit régi barátság tűzi egymáshoz, Hruscsov elvtárs e barát­ság több tényét sorolta fel, majd így folytatta: Népeink a szocialista és a kommunista építés közös út­ját járják. Valóban testvé­rekként látogatjuk meg egy­mást. E nagy testvériség ad­ja az erőt a szocialista or­szágok népeinek, hogy csodá­kat műveljenek. Amikor szívélyesen, test­vérek módjára üdvözöljük a Magyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttségét, Jól tudjuk, hogy országunk népeit, a Szov­jetunió ós Magyarország kommunistáit a marxi— lenini elvek diadaláért, a szocializmus és a kommu­nizmus győzelméért folyó közös harc tanulságos tör­ténete egyesíti. A szovjet emberek nem fe­lejtik el azt a történelmi tényt, hogy röviddel a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme után, 1919 márciusában a magyar mun­kások. a kommunisták veze­tésével kikiáltották a tanács­hatalmat. A szovjet embe­rek kegyelettel adóznak a magyar önkéntesek hőstet­tének, akik a polgárháború és a külföldi intervenció éveiben segítséget nyújtottak országunk munkásosztályá­nak, hogy megvédje a szov­jet hatalmat Lenin nemegyszer küldte forró üdvözletét Magyaror­szág forradalmár munkásai­nak és kommunistáinak. Rá­mutatott. mii ven hatalmas nemzetközi jelentőségű a kommunisták vezette magyar munkások harca. A magyar munkásosztály, s magyar kommunisták har­cának példája nyomán Le­nin megállapította, hogy cz a harc másként ment végbe Magyarországon, mint ná­lunk Oroszországban. Lenin nagy Jelentőséget tulajdoní­tott annak, hogy Magyaror­szágon a tanácshatalom ki­kiáltása fegyveres felkelés nélkül ment végbe. Ez azt példázza, hogy a hatalom békéé úton ment At a munkásosztály ke­zébe. Lenin sokszor hangoztatta, hogy az emberek a tapaszta­latokból tanulnak. Szavakkal nem lehet bebizonyítani a szovjet hatalom lgnzságát — állapította meg Lenin —, csupán Oroszország példája nem volt érthető az egész világ munkásai számára, akik tudták, hogy Oroszor­szágban szovjetek vannak. Valamennyien a szovjetek mellett voltak, de megijed­tek a véres harc szörnyűsé­geitől. Magyarország példá­ja döntő lett a proletárhnta­lom számára — hangsúlyozta Vlagyimir Iljics Lenin —, az ourópal proletariátus és a dolgozó parasztság számára. A magyar munkásoknak és kommunistáknak 1919-ben nem sikerült megvédelmez­niük forradalmi vívmányal­kat, megőrizni a tanácsha­talmat. A nemzetközi ellen­forradalom munkásvérbe foj­totta Magyarországon a ta­nácshatalmat. A polgárhábo­rú és a külföldi intervenció láncgyűrűjében küzdő fiatal Szovjet-Oroszország azokban a napokban nem tudott se­gítséget nyújtani magyar testvéreinek, hogy visszaver­jék az ellenforradalom tá­madását. De a nemzetközi imperializmus nem tudta ki­irtani a magyar munkások­ból a szocializmusba vetett hitet, nem tudta megtörni a ma­gyar kommunisták bátor­ságát, hősiességet. A magyar kommunisták, a magyar munkásosztály a fa­siszta reakció gyötrelmes évelt túlélve nagyszerű győ­zelmet aratott a második vi­lágháború után. Amikor Ma­gyarország felszabadult a hitleri megszállók uralma alél, a magyar nép előtt megnyílt a szabadság, a füg­getlenség, a szocializmushoz vezető út. A magyar dolgozó nép a kommunisták vezetésével a szocializmus építésének útjá­ra lépett. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok test­véri családjának tagja lelt. Kudarcba fulladt a belső ellenforradalom és a nem­zetközi imperializmus 19B6­oe kísérlete, hogy megfojtsa a népi hatalmat és visszaál­lítsa Magyarországon a ka­pitalista viszonyokat, vérbe­fojtsa a magyar forradalmat. kat. réséért. harcolunk és harcolni fogunk Aki tagadja a munkásosz­tály forradalmi erői győ­zelmének lehetőségét a bé­kés együttélés viszonyai között folyó osztályharo­ban, ,-cs nem hisz a mun­kásosztály forradalmi ener­giájában és eltökéltségé­ben. Tovább a lenini úton Azt hiszem, nincs szükség lista országban. A szocialis­urra, hogy visszatérjek az ta rendszer erejének fokozá­események tanulságainak ér- sa a nemzetközi forradalmi tékeléséhez. Ezt nz. értékelést mozgalom hatalmas serken­rég magadták a Magyar Szo- tője. clalista Munkáspárt határo­zatai, vezetőinek beszédei. a szocializmus győzelméért, túlbecsüli az imperializmus de ezt a győzelmet az orszá- erőit, megretten az ímpería­gunkban folyó osztályharc- lizmustóí. „ A háromhatalmi megbeszélésről Néhány szót kell szólnom arról a véleménycseréről, felel a szocialista taima­niznius nemes elveinek. A kommunisták a szocta- amcl MoezkVúban, a Szov- A szovjet kormány meg­lista országok népei követ- Jetlmlói ^ Egyesült Álla- győződése, hogy ha most a keretesen es áJlkatatosan ^ ^ ^j, képviselői kö- Szovjetunió, az Egyesült Al­vcdelmezik a békét. Sem zöu fol ik a nukleáris fegy- lamok és Anglia képviselői a szocializmus es a kom- verkísérletek betiltásáról, va- megegyezésre jutnak nemcsak mum?""1 építésehez, sem lami ^ kölcsönös érdé- a nukleáris kísérletek betil­a világforradalom meg- kű kérdésekrőL Az a benyo- tásáról. hanem ezzel egyide­gyorsitásahoz nincs szük- mA-ullk_ hoov jűleg a NATO ós a Varsói ' "áég világháborúra. masujiK,.nogy Szerződés országai közötti Lenin már 1918-ban Különös most remény van egyez- T meíneintámadási sserzó Csupán azt szeretném meg Jegyezni, hogy abban az Idő­ben éppen a személyi kul­tusz következményei mozdí­tották elő az elégedetlenség növekedését Magyarország lakosságúnak bizonyos ré­sze körében, és az ellenfor­radalmi erők kihasználták és szörnyűséges ó7miívcíkk<£ mény megkötésére ''"JBa eZb , vv , bfh » a légkörben, a világűrben és kórdésében ls, akkor az Ilyen Partunk a XX. kongresz- nlstákat bírálva, ezt írta: a víz alatt folyó kísérleti megegyezés elősegítené az szuson határozottan leszá- -Talán úgy vélik a szerzők, robbantások betiltására, ter- eg«áz nemzetközi helyzet je­mc.lt a személyi kultusz min- hogy a nemzetközi íorrada- mészetesen csak akkor, ha ientős Javulását. Egy Ilyen denfajta megnyilatkozásával lom érdekei megtiltanak bár- nem következik be valami egyezmény aláírását nagy és megvalósította a lenini miféle békét az imperlalis- különleges fordulat az an*- megelégedéssel fogadná a elvekhez való visszatérést. tákkal?... Az ilyen nézetek rikai ^ angol képviselők ál- világ közvéleménye. Az egész nemzetközi kom- "erlnt az imperialista ha- lásfoglalásában. Néha hallani lehet, hogy munlsta mozgalom üdvö- talmak kozé beékelt szocia- A szovjet kormány olyan nyugaton egyeseket zavarba zölte a XX. kongresszus koztarsaság nem köt- megegyezést szeretne elérni, hoz a megnemtámadási által kidolgozott lenini vo- hetne semmiféle gazdasági amely betiltana mindenféle egyezmény formája. De ml nalat. szerződést, nem létezhetne, at0IT1feayverkísérletet. A úgy gondoljuk, hogy a meg­Ugyancsak a XX. kong- ba?»ka -t?,*™ J^t * földalattiakat is beleértve. nemtámadási ^^"én.^foJ­Xffif KV^emt ^ ügy látszik, jelenleg nem ^LS^SSkl Il­kájának * szakasza A f"r™d6lom érdekei 8 iM^'ÍTf,^'ffl^ hrt otaanl mindkét fél köl­SsrSr snsruvs ssffl-ssrs.tta 2 SSSnH fcs^isr ^vaaa^a-s. s&tsr^ íránvvonala nak- benyomását keltené? egyezmény - ha meg lehet dpphábon-1(1 ftllHpot megsz.ün­irányvonala. Az e{éle „elméJet„ teljes kötn - fontos (M lumoa ^ szeretnénk remei­Pártunk a nemzetközi erő- g2akítás volna a marxizmus- lenne elöre' Ugy Vellük- „I, hogy n Moszkvában folyó viszonyok mélyreható elem- ... Az ,iyen elmélet: hogy eszmeeserc során megegye­zése alapján azt az óriási je- cgVenlő volna azzal a nézet­len tősegű következtetést tel, hogy a fegyveres fel ke­vont a le. hogy a jelenlegi vi- az a hanel formo, amely szonyok között a világhabo- mindig és minden körülmé­ru nem végzetszerűen elke- nvPk között kötelező rülhetetlen, hogy azt el le­het, s el ls lehet hárítani Így határozta meg Vlagyi­mir Iljics n nemzetközi po­a nukleáris fegyvc.rklsérle- zésre jutunk n meenemtáma­lek betiltásáról szóló dásl egyezmény kérdésében egyezmény megkötése meg- is. A Szovjetunió kész tárgyalni M ML „,.„ .. . „.B Nagyon hasznos lenne egy hatalmak saját megbfzotta­Az SZKP XX. kongresszu- rondon folytatandó polltl- olyan kérdést ls megoldani, kat tarthatnának az NDK­sának határozatai nagymér- kánk wbb irányelveit. Ezek mint uz államok katonai ban levő szovjet csapaiok­t6kben n lenini eszmék különös Je- költségvetésének befagy asz- nál. ml viszont saját képvi­hozzájárulnak ahhoz a lentőségűek napjainkban. A tása Ezt feltétlenül helye- Kelőinkkel rendelkeznénk a harchoz, amelyet a népek szocialista világrendszer a selnék az embcrmilliók, va- nyugati hatalmak Nyugal­a békéért, a dcmokráclá- jelenlegi viszonyok között az lomennyi országban. Németországban állomásozó ért, a nemzeti független- egész társadalom fejlődésé- Ügy gondolom, hasznos csapatainál. HaJhimtók va­ségért és a szoclallami- nek lenne visszatérni azokhoz a gyünk tárgyalni az NDK és Mind teljesebb a szocialista rendszer fölénye Jelenleg a Szovjetunió és kormányaink akcióegységét, a Magyar Népköztársaság megsokszorozza erejüket és között a legszélesebb körű befolyásukat, politikai, gazdasági és kultu- A magyar párt- és kor­rátis kapcsolatok alakultak mányküldöttség ltt-tartózko­ki ós o kapcsolatok s2üntele- dása idején széleskörű esz­nül fejlődnek. Politikai sí- mecserét folytattunk a nem­kon zetközi helyzet és az orszá­teljee nézetazonosság áll gaink közötti viszony legfon­fenn pártjaink és kormá- tosabb kérdéseiről, örömmel nymlnk között a szocialista állapítom meg ez alkalom­•ilágrendoter megszilárdí- mal ls- ho<y a vilig kommu- valamennyi megvitatott kérdésben teljes a nézetek és a vélemények egysége­Pártunk és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt sokat és sért vívnak. A Szovjetunió és Migyar döwtő ténvésőjévé vétik Növekszik a szoelallzmus. a tavnslntainkhoz. am-lyel-et NvnsM-Né—tnr*-t" ic-ü1 még 1988-ban lettünk, hogy szocialista ország népei, büszkék az üj élet építésé ben aratott sikereikre. Jól nnuikáiimozgal m a egységének erősítéséért fo­lyó here valamennyi kér­diléboD, ország, nemkülönben a többi béke és a demokrácia erőt- bizonyos Intézkedéseket to rét­nek túlsóivá a7 Imnertallz- í«natoeítaunk mus. n rckció és az ng- » várntlvn támsdás m-<i reSs7(d crőtvpl szemben. Re- elűzésére, tudjuk, hogy ezek a sikerek élls lebotXséfimé vélt n vi- Ml »U ehhez' Mindenei­nagy Jelentőségűek a Föld légbáboril megakadélvozása. f16" az> lehetetlenné ke! valamennyi népe számára. Hozzáteszem, hogv ez nem- Jlf^-Í." Sokszor Idéztük Lenin nagy- csak lehetőség, hanem lét- "W™™' tllkdf szerű szavalt: a szocializmus szükséglet Is a földkerekség ««von ásokst. amin él leül le ereje abban a példában rej- népei száméra. Nemcsak a h^Ilt^k J.-, , ^ luÁ.J lik, amelyet, a tőkés orszá- kommunisták, hanem a knpt- . " gok dolgozóinak mutat a tallata országok leelózenahb "rgjmlnl « nyu­Jobb emberi életviszonyok gondolkodású politikusai sem megteremtésére. Szabad em- hagyhatják figyelmen kívül berek szabad munkája: ez a a mai termonukleáris világ­javak forrása minden szocia- háború következményeit. V n tarté dé > "Wl ess­pntok csökkentéséről 's É •• • ' • -N 'MTI O1 doni vé"re n-t's '* probk tfl<t Bmrtvtől •'•S-T"",/.. fllée: n nérrte n i-ér-V ' csak a némi mf' "lése. s hitleri bt .'nom «c'," T - Invck TPT KT_ gjnkult he'"7et etieni'cáse békeszerződés gáti hatalmakkal: a nyugstl útj^n ich«t meri' '-i-u. A harcban hű barát az MSZMP kötíte ellenségünk, a nemzet- eredményesen dolgozott köri imperializmus ellen, to- szórt, hogy elmélyítse a ma­ribba e békáért és a kom- gyár és s szovjet nép baráti rounixmus eszméinek diada- viszonyát. Ma teljes joggal ládrt vívott harcban. Mindez elmondhatjuk, hogy A MN­meghatározza ' pártjaink" és3gnar €6->a-szonet nep teet­ceov megállapította: Az or­szágunkban megtett utazá­suk során magyar baráta­ink láthatták, milyen ener­Mlnél inkább tudatára éb- tározottabban szállnak szem- glával és lelkesedésed építi nevelkedett, mindig harcolta , „ „^u^—u a hé az imperializmus háborús a szovjet nép a kommunista marxista—leninista eszmek rednek ar. emberek a termo- kalandoraival magával az. társadalmat. Hiszünk a szocialista rendszer növekvő fölényében Befejezésül N, Sz. Hrue- forrottsAgában, a marxizmus —leninizmus iránti hűség­ben rejlik. Pártunk a proletár internacionaliz­mus elveinek szellemében nukleáris háború veszélyé- imperializmussal, mint » ha nek, annál aktívabban és ha- ború forrásával. Pártunk ereje a való széttéphetetlen tisztaságáért, a kommunis­néppe] tűk. a proletárok és minden osbzc- ország elnyomott népei egy-

Next

/
Thumbnails
Contents