Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

Péntek, 1963. Június 14. DéL-MACrARORSZAG 5 CLUUcíhU uissxuang.fi Keresetlehetőség csökkent munkaképességűeknek Szövetkezetünk vezetősége olvasta a Dél-Magyarország május 28-1 számában a „Se­gítenek-e a csökkent mun­kaképességűek gondjain?" című cikket Ennek nyomán közöljük, hogy már több év óta kísérletezünk Szegeden úgynevezett bedolgozó raffia papucstermelők beszervezé­sével. A korábbi években a jelentkezők általános pana­sza az volt, hogy a kezdő gyakorlattal nem tudnak ki­elégítő keresetet elérni. Ez év január 1-től az illetékes árhatóság mintegy 25 száza­lékkal emelte a raífia papu­csok darabbérét. Sajnos, az emelés után sem sikerült Szegeden a raffia-papucs­készítők számát lényegesen növelni. Pedig ezzel, kényel­mes otthoni munkával, kö­zepes kézügyességei ezer forint körüli havi keresetet könnyen el lehet érni. Ter­mészetesen csak az esetben, ha az illető tényleges terme­lő munkával tölti szabadide­jét. Szövetkezetünk rafflapa­pucs-értékesltési lehetőségei egyelőre korlátozás nélkül lehetővé teszik a bedolgozó tagok felvételét. Mindazok a csökkent munkaképességű­ek, akiknek közepes kéz­ügyességük van, s vállalkoz­nak a raffiapapucs készítés­re, jelentkezhetnek szövet­kezetünk központjában — Tápé, Móra Ferenc tér, tele­fon 51—22 —, ahol részletes felvilágosítással és felvétel­lel szolgálunk. Nagy Pál, a Tápéi Háziipari Ter­melőszövetkezet elnöke Divatosabb félkész ruha Lapunk március 20-1 szá­mában „Ml a félkész ru­ha?" címmel közöltük egyik olvasónk levelét, amelyben felveti, miért nem alkalmaz­zák a divatosabb szabást a félkész konfekciók készítésé­nél. Cikkünk, majd egy ké­sőbbi levelünk nyomán fog­lalkoztak az Illetékesek a kérdéssel, és a Szegedi Ruhá­zati Bolt Igazgatója, Tari Mária az intézkedésekről a következő tájékoztatást nyúj­totta: .. Figyelembe vettük a fogyasztók által Igényelt di­vatosabb félkész konfekció szükségességét Ennek meg­felelően az eddigi nadrág­szám méreteket a kívánság szerint megváltoztattuk. Az új aljabőség a nadrágnál 20­tól 24 centiméter. Emellett a régi méret szerinti hajtás bent marad a nadrág száró­ban, az esetleges bővítés céljából. Az eddig alkalma­zott zakórövidítésnél és nad­rágszár-szűkítésnél beveze­tett költségtérítést az ipari osztály engedélyével a Divat­szabó Vállalat csak a 13 fo­rintos rezsi órabért számít­hat fel. Ezzel csökkentjük a fogyasztók által térítendő igazítási költségeket." Harminchét szál piros szegfű Ritkán hívtak össze olyan ni őket, kicsit beszélgetni hirtelen harminchét embert, velük, azokkal, akikkel 1928 mint szerdón délután a nő- előtt együtt dolgozott a sze­tanácsba, éa ritkán sikerült gedi munkásmozgalomban, még olyan jól baráti talál- Csakhogy amikor felkereste kozó, mint a munkásmozgal- őket, Pusztai Józsefet, Hava­mi veteránoknak ez a meg- lecz Istvónnét, Hódi Imré­beszélése. Igazi jóbarátok nét, Dani Jónosnét, Csehó jöttek össze, 37 munkásmoz- Borbálát éa Tombácz Imrét, galmi harcos, olyan embe- akkor kiderült, hogy mégis rek, akiket több évtizedes csak kell valami beszámoló forradalmi harc elszakítha- előadósfélét tartania. A ha­tatlanul ösazekapcsolt. Ezért rátái, ismerősei kérték ezt. sikerült olyan jól ez az elő­készületek nélküli megbeszé­lés, ezért mondhatta befeje­zésképpen Tombácz Imre elvtárs, a szegedi munkás­mozgalom Ismert harcosa, hogy ilyen szép, Ilyen meg­A legfontosabb tanúiság Így jött aztán | létre a gyorsan összehívott meg­beszélés. Ahogyan kérték, ható ünnepségen falán még Molnár Eta beszámolt éle­soha életében nem vett részt, téről, de a többiek is mind, Pedla nem tör- bsszesen harmincötén felszó­8 nem tor- ljűtak _ kezükben azzal a A régi harcos­társakkal tént semmi vi­lágraszóló cso­da ezen a ta­plros szegfűvel, amit a nő­tanácstól a találkozó minden lálkozón Mind- résztvevője kapott — és be­laikozon. Mind széUek életükről) munká_ jukról. össze annyi, hogy több évti­zed után hazalátogatott Sze­gedre, szülővárosába Molnár Mindegyik felszólalásból Eta elvtársnő, áki 1928-ban meggyőzően kitűnt, mind­a Szovjetunióba emigrált, egyik ezt bizonyította: nem azóta nem is járt nálunk, és volt hiábavaló a több év­ltt a nőtanácsban találko- tizedes harc, megváltozott, zott volt harcostársaival, megszépült a világ, érdemes Molnár Eta természetesen volt küzdeni. Ez volt ennek nem azért jött, hogy előadá- a találkozónak legszebb, leg­sokat, beszámolókat tartson, nagyobb tanulsága, és ezért Régi barátait, ismerőseit sze- vált a résztvevők számára rette volna látni, s üdvözöl- felejthetetlenné. flz új falusi munkásélet küszöbén Hol kapnak állást a fiatal mezőgazdasági gépszerelők ? Néhány hét múlva három- zőgazdaaági gépszerelő kita- a munkakönyvét évi tanulás után 60 fiatal nittatása 30 ezer forintjába küldték Jövendő mezőgazdasági gépszerelő kerül az államnak. Az ipar hagyja el a Móra Ferenc azonban nagyon sokat elcsá­mér el­munkahe­lyére. Leginkább oda kérik 600-as Ipari tanuló Intézetet, bit közülük, ök is sziveseb- magukat e fiatalok, ahol a S nyomukban máris ott van- ben maradnának a városban, nyári termelési gyakorlaton nak az utódok: össz^en 300 Nekünk pedig nem lehet kö- lfi dolgozUk. Az lntéaBt leendő szakmunkas. S a fia- zómbös, hogy közülük meny- ,, ,, " talabbak kíváncsian figyelik, nyien foglalják el helyüket kiválóbb ki hova kerül a "kirepülő a gépállomásakon öregek* közül? ekben. A 60 harmadéves tanuló Állás nélkül senklsemnia három helyen sajátítja el a rad e fiatal szakemberek kö­gyakorlati munkát. Egy csa- zül. port az intézet tanműhelyé- rom m ben, másik két csoport pe- egyszerre, annyira nagy gazdaságban dig a Deszki és a Dorozsmai szükség van rójuk, A sze­Gépállomáson. Sokoldalúan gedi járásból 30 parasztfia­képezik őket: értenek az tal tanult itt szakmát há­ö6szes mezőgazdasági erő- és rom éven át. Ezek a szüleik- _ munkagépekhez, tudnak mo- nél laktak, és úgy jártak be rabb szabadult mint a tár­tort szerelni, hegeszteni, s tanulni az iskolába, illetve . " nagy jártasságra tesznek a műhelyekre. E fiúk szinte 831 • lgaz- 0 eem menl szert a géplakatosságban is. valamennyien visszamennek sza a falujába, viszont meg­— Ezért is kapkodnak a most a falujukba vagy az maradt a mezőgazdaság té­rni fiainkért, akik kiválóan ahhoz közelebb eső másik rüIetén ne_ -jw-t minden elsajátítják a szakmájukat községbe. Nyolcan marad- ruJeten- nem aKart min<len­— mondja László Nándor, nak a Dorozsmai Gépállo- aron az intézet Igazgatója, majd máson. Igaz, hogy Itt is 15 így folytatja: fiatal szákmunkásra lenne a - ^ „j- o« szükség, dehát akit hív a A taníttatás: 30 ezer fajú azt nem tarthatják tanulója, Ilcslk és a tsz- István, aki az ország másik részéből jött el tanulni, saz országos szakmai verseny­Valamennyien két-há- b©" 8 második helyen vég­helyre is mehetnének zett, máris a Fehértói Hal­dolgozik. A szakmai versenyen tanúsí­tott kitűnő helyezéséért ugyanis egy fél évvel hama­forint — Szeretném, ha vala­mennyien visszamennének a mezőgazdaságba, ahonnan jöttek. Hiszen egy-egy me­Xtnet mérfeg HSndel Júdás Makkabeus ra. Négy hangversenyből 61­cimü oratóriumának nagy- ló bérletet adtak a zeneis­sikerű előadásával vasárnap kólák hallgatóinak és ugyan­Befejeződött a hangversenyévad Összeállították az úf műsortervet befejeződött Szegeden az idei hangverseny évad. A hagyományok szerint az idén is 10 koncertet tartottak a Szegedi Nemzeti Színházban. Közülük kilenc nagyzeneka­ri hangverseny volt, amelye­ken többek között olyan ki­váló együttesek szerepeltek, mint a lipcsei Gewandhaus Orchester és a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar, a olyan kitűnő karmesterek, mint például a bolgár Kons­tantin Iljev. összesen hat külföldi művész szerepelt az idén a színházi hangverse­nyeken. A hazánkban és Szegeden is nagyon népsze­rű Jeanne Marie-Darré, a világhírű zongoraművésznő szólókoncertet adott Közel 30 ezer hallgató A színházi hangversenye­ken kívül a Zeneművészeti Szakiskolában 12 kamara­hangversenyt tartottak. Eze­ken is szerepeltek népszerű, ismert művészek. Többek között emlékezetes sikerű hangversenyt adott Doniéi Safran, a világhírű szovjet gordonkaművész. A tíz színházi és a tizen­két kamarahangversenynek — az Országos Filharmónia sze­gedi kirendeltségének adatai szerint — összesen 15 ezer hallgatója volt. A most befejeződött hang­versenyévadban tovább nö­velték az ifjúsági koncertek és bérletek számát. A négy hangversenyből álló egyete­mi-középiskolai, általános is­kolai, ipari tanulói bérletso­rozaton kívül Szegeden és a járásban két új bérletet szerveztek a fiatalok számá­vezényli. Közreműködik An­tal István zongoraművészt A következő hangversenyen szegedi szerző müvének ős­bemutatójára kerül sor. Va­szy Viktor vezényletével a szegedi Bartók Béla Zene­kar bemutatja Bozalyi Atti­lának, a Zeneművészeti Szakiskola tanárának zon­csak négy koncerten ismer­kedhetett a zeneirodalom re­mekeivel a kisteleki ifjúság is. Ez volt az első olyan hangversenysorozat az or­szágban, amelyet falusi fia­talok számára szerveztek. A Vasútforgalmi Technikum j tanulóinak adott hangverse- Korára írt Coneertinö-jat nyek számát az eddigi négy­ről hatra emelték. Az ifjúsági koncertek hall­gatóinak száma az idén je­MES ró magyar zongoraművész­évadban mintegy 30 száza- „^ a. Fischer Anni* szólókoncertje Fischer Annié, a világhf­lékkal több fiatal vásárolt bérletet, mint tavaly, s ösz­szesen közel 13 ezren hall­gatták végig az ifjúsági hangversenyeket Az Országos Filharmónia szegedi kirendeltsége ezen­kívül opera- ét operett es­teket rendezett a termelőszö­nó szólókoncertet ad és sze­repel még a műsorban a magyar karmesterek közül Koródy András, Fejér György és Borbély Gyula. A külföldi karmesterek közül Gerhart Wiesenhüttert, és a magyar származású svéd Carl Garaguly-1 üdvözölhet­jük majd Szegeden. A hang­vetkezetí parasztok számára, versenyeken közreműködik Kovács Dénes (hegedű), Vár­nagy Lajos (hegedű), Mező László (gordonka), Nagy Im­re (oboa) és a Szegedi Zene­művészeti Szakiskola volt tanára, a Budapesten egyre nagyobb sikerrel szereplő Tusa Erzsébet zongoramű­Csongrád megyében négy községben — Üllésen, Ásott­halmon, Mártélyon és Mind­szenten —, tartottak, össze­sen 800 hallgató részvételé­vel Ilyen hangversenyeket Ezek szerint tehát az idén a Szegeden és a járásban tartott hangversenyeket kö- vész. A Szegedi Zenebarátok íróasztal beépített magnetofonnal, sztereo magnetofon exportra A Budapesti Rádiótechni- üzem az idén 35 ilyen hírld­kai Gyár az idén több új ter- értékelő asztalt gyárt export­mékkel jelentkezik a hazai rendelésre, és az exportpiacon. Érdekes Ugyancsak az idén kezdték gyártmánya többek között meg a stúdió magnetofonok az úgynevezett hírkiértékelő gyártását. Az egyszerűbb asztal, melyet rádióstúdiósok, úgynevezett monofonikus hírügynökségek használhat- magnetofonból tízet adnak a nak fel a „hírkészítéshez". Az Magyar Rádió- és Televízió­íróasztalba nagy érzékenysé- nak. Ezenkívül megk- zdték gű, kétsebességes magneto­font, némelyikbe — a meg­rendelő kívánságára — spe­ciális rádióvevőt is beépíte­nek. Az asztal tartozéka még a telefon és az írógép. A be­rendezés telefonról, vagy rá­dióból különféle szövegeket tud felvenni, s özekből azon­nal bemondásra, kiadásra kész hír állítható össze. Az á sztereo-stúdiómagnel.ofon előállítását is. A ' térhatású felvételekre ée lejátszásra alkalmas berendezésből har­mincat készítenek külföldi, szovjet, csehszlovák, NDK és ghanal megrendelésre. Az első ilyen magnetofonokat június végén adja át az üzem a külkereskedelem­nek. (MTI) zel 30 ezer ember hallgatta végig. Szegedi szerzS müve az új műsorban Az évad végére elkészül az új esztendő műsorterve. A hagyományok szerint a szín­házban az idén is 10 hang­versenyt tartanak. Az évad első hangversenyét október 13-án rendezik meg. A nyi­tókoncerten a szegedi fii* marnonikusokat Lamber'to Gardelli, a világhírű olasz karmester vezényli, Műsorán egyebek közt Respighl Róma kútjal című szimfonikus köl­teménye is szerepel. A máso­dik koncertet, amelyen csu­pa Beethoven-műveket mu­tatnak be, Lukács Miklós Kórusa Mozart Requiem-jét és a modern zene egyik leg­ismertebb, legnagyobb re­mekművét, Honegger Dávid király című oratóriumát ad­ja elő. Változatlan marad a ka­marahangversenyek száma is. Ezeken többek között a Tátrai vonósnégyes, Diano Ciani olasz zongoraművész, Msztyszlav Rosztropovics szovjet gordonkaművész és a Szegedi Tanárképző Fő­iskola női kara Kardos Pál vezényletével szerepel. Az ifjúsági bérletek száma jövőre is kettővel bővül. Az egyetemi kollégisták és a mórahalmi fiatalok számára szerveznek majd új hangver­senysorozatot. Színjátszó-rendezők nyári tanfolyama A közeljövőben két tanfo- rendezői expozícióról, a pró­lyam is hozzájárul a megyé- bamunka fázisairól, a belső ben működő szinjatszó-ren- nevelés módszereiről, a mű­dezők képzéséhez. Július 1- sorpolltika, és a darabvá­lől 13-lg Szegeden a Felső- lasztás kérdéseiről. Külön fokú Tanítóképző Intézetben foglalkoznak az Irodalmi alapfokú tanfolyamra kerül műsorok dramaturgiájával sor községi és városi szín- és rendezésével, mozgdstech­játszócsoportok rendezői szá- nikával, éltalános népműve­mára. A kéthetes bentlaké- íési tudnivalókkal. A tanfo­vezetője Bácskai Mi­foglalkozások alatt előadások hály megyei szakreferens, lesznek drámaelemzésről, a gimnáziumi tanár lesz. vissza. Masa Szilveszter a móra­halmi Vörös Október, Csi­pak István az ásatthalmi a városban maradni. A kulturált élet rajtuk is múlik A Dorozsmai Gépállomá­son tanulók elmondották, hogy miért vonzza közülük Szabadságharcos, Ocskó Zol- egyiket-másikat a különböző a domaszéki Rákóczi, városi munkaheJy. A faluról József a domaszéki bekerült fiatalokat az inté­a zetben nyújtott kulturált Ka" életmód egyszerre megtani­tán Kirí József a Szőlőskert, Túri Zoltán csengelei Honfoglalás, kuszi István a sándorfalvi totta arra) hogy miképpen Rózsa Ferenc, Galiba István kell élnl Azt szeretnénk, h« a íorráskúti Ezüstkalász, már nyújthatná nekik Ungi Mihály a csengelei Ke- mindezt a tcdu i*. Azonban, lőpatak Tsz-be megy most hogy olyan iegyen & élet a mezőgazdasági gépszerelő­nek. Az intézet egyik leg­jobb tanulója. Csépi Antal községekben, mint a váro­son, ahhoz nekik ls hozzá kell adniuk a maguk lelki­pedig a Kisteleki Gépállomá- ismeretes munlkáját. Némely most végzőé tanuló viszont attól tacL hogy munkaked­son áll munkába. Az oktató sokat vár tőlük A fiúk oktatója, vét, nagy ambícióját nem elégíti ki a tsz-ek jelenlegi Ökrös gépparkja. Azt mondják. Mihály elmondotta, hogy so- hogy a tsz-ek gépjavító mű­kat vár a mos kikerüló fia- helyei nincsenek úgy felaws­tal szakmunkásoktól. Rajtuk pejve) m|„t eddigi tanuló­la múlik termelőszövetkeze- műhelyeik. Ez Igaz. E fiúk teink felvirágzása. Persze mindegyike viszont azt is van olyan fiatal, akit már tudja, hogy ez csak átme­megbabonázott a város, mint neU jelenség, hiszen a tsz-ek például az Orosházáról Itt tanuló és mo6t végző Szigeti gépi felszerelésekben és mű­helybe rendezésekben is évről Bélát, aki « Szegedi Kon- évre fejlődnek, erősödnek. zervgyárba megy majd ál­lásba. Az Orosházi Gépállo­más is kérte ezt a fiút és szívesen alkalmazta volna. Az intézet tanárai min­denkitől megkérdezték: ld, jyent most hol szeretne dolgozni? S a munkahely, válasz alapján kinek-kinek Nem kell sok idó ahhoz, hogy egy-egy tsz, egy-egy falu ugyanazt a kulturált életmódot nyújtsa fiatal szakembereinek, mint ami­nyújt a városi L. F. Az óvatosság nem elég! HÉTFŐN délelőtt a Ke­lemen utca és a Széchenyi tér sarkán egy kerékpáros elütött egy asszonyt és a kislányát. Szerencsére kü­lönösebb baj nem történt azonkívül, hogy nyári ru­hájuk az utca kövétől po­ros lett Letisztították ru­hájukat és tovább mentek, a kerékpáros bocsánatot kért. Kedden kora délután Kis­telek előtt egy magánkocsi vezetője néhány pillanatra elaludt a volán mellett, és leszaladt a műút betonjá­ról. A zökkenőre felrezzent és hirtelen visszacsapta a kormánykereket az útra. A nagy lendülettől az autó kétszer megfordult a leve­gőben, és kerekeire esett. A gépkocsi vezetőjének nem történt baja, de mel­lette ülő felesége nyaki­gerinctörést szenvedett, és Szegeden a II-e6 számú kórház sebészeti osztályán sérülésébe belehalt. Két példa. Az egyik sze­rencsés, a másik tragikus kimenetelű. Ilyen esetek­ben a rendőrség az okok keresése közben rendsze­rint megállapítja valaki­nek a figyelmetlenségét, s felelősségérzetének hiá­nyát. Mert az óvatosság magában véve nem elég a közlekedés minden Jelen­ségére kiterjedő figyelem és felelősség nélkül. A következő években ha­zánkban az eddigieknél sokkal gyorsabb ütemben növekszik a gépkocsiforga­lom (s a teher-, személy-, főleg a magángépkocsik száma). Itt már az óvatos­ság kevés, a felelősségre nagyobb szükség van, s még inkább szükség lesz. Vagyis arra az érzésre, hogy a gépkocsivezető a volán mögött ülve kezében emberéleteket hordoz. Ak­kor is, ha terhet szállít és akkor is, ha üresen jár. Mert az összeütközéseknél életek eshetnek áldozatul. Üres jármű embereket gá­zolhat, tömött autóbuszba, személygépkocsiba rohan­hat, s emberéletek esnek áldozatul, az egyik pilla­natról a másikra. Aki a volán mögé ül, le­gyen az állami vagy magan­gépkocsi, csak azzal a fe­lelősségérzettel teheti, hogy gyanútlan emberek életé­nek és halálának sorsa fo­rog kezei között. Az elsza­porodott balesetek szemlé­letesen bizonyítják, hogy sokszor jelentéktelennek tű­nő figyelmetlenségek tra­gédiákat Idézhetnek elő­A FFT.r.vonuüT.T köz­lekedés korunk természetes velejárója. Ezzel együtt jár e forgalmat lebonyolító és abban részt vevő személyek roppant nagy felelőssége ls. D. A.

Next

/
Thumbnails
Contents