Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

Csütörtök, 1968. június 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Átadták a százhalombattai kőolajfinomító első épületrészét Hat vállalatnak mintegy kilencszáz munkása dolgo­zik már a százhalombattai kőolajfinomító építkezésén. Majdnem két hónappal a ha­táridő előtt átadták a szárny­épület ezerkétszáz személyes éttermét és korszerű üzemi konyháját Ez az új gyárte­lep első átadott épületrésze, amely átmenetileg — a kő­olajfinomító üzembe helye­zéséig — az építőket látja el meleg étellel. A vállalatok dolgozói je­lenleg hat épületen dolgoz­nak, de most az erőmű olaj­ellátásának megoldása a leg­nagyobb feladat. Ezért az ipartelep olajlefejtő állomá­sának építésére összpontosí­tották erejüket Június végé­ig átadják az állomás épüle­teit, s így késés nélkül meg­kapja majd az olajat és meg­kezdheti próbatermelését az új erőmű. KGST-tanácskozás kezdődött Pécsett A KGST Berlinben műkö­dő építésügyi állandó bi­zottsága építés iparosítási szekciójának egyik munka­csoportja négy napig Pécsett ülésezik. Huszonkét tudományos szakember vesz részt a ta­nácskozáson, amelynek té­mája a betonok és a habar­csok vizsgálatára vonatkozó szabványok egységesítése a KGST-államokban. Szocialista brigádvezetők tanácskozásai Szegeden A szocialista és e címért küzdő brigádok munkájuk­ban, a termelésben, a min­dennapi életben igyekeznek alkalmazni a mozgalom leg­jobb tapasztalatait Hogy e tapasztalatokat rendszeresen meg is ismerjék, egymástól átvehessék, a párt- és szak­szervezetek tanácskozásokat nius 20-án a Szegedi Ruha­gyárban találkoznak a ruha­gyár, a Divat-cipőgyár szege­di üzeme, a Pannónia Szőr­meárugyár 3-as számú tele­pe, a Divatszabó Vállalat és a ruházatiipari ktsz-ek bri­gádvezetői. A szegedi élelmiszeripari vállalatok szocialistabrigád­rendeznek e munkáskollek- vezetői június 28-án talál­tívák vezetői részére. kornak a szalámigyárban. A Az MSZMP Szeged városi tanácskozásokon részvesznek bizottsága kezdeményezésére a megye más élelmiszeripari a közeljövőben két iparág, a üzemeinek szocialista és e ruházati és élelmiszeripari címért küzdő brigádjainak üzemek szocialista és e cí- vezetői. Az építőiparban dói­mért küzdő munkabrigádjai- gozó szocialista munkáskol­nak vezetői tanácskoznak lektívák vezetői is tanács­Szegeden. Csütörtökön, jú- koznak még júniusban. fims vasi meg nincs egyszerre Miért hiánycikk Szegeden a szegedi cipő? Ami nincs, az mindig kí- üzletekben, vánatos dolog, hát még ha buk ki­tudjuk róla, hogy tulajdon­képpen mégiscsak van. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásár könnyűipari pavilon­jának vitrinjeiben sokan fel­fedezték a szegedi cipőket A paprikába írt DÉMA márká­nak varázsa van. Varázsa, mert ezek a női cipellők na- telre szállítja termékeit mert a magyar cipó keresett gyon szépek és tartósak, s árucikk egész Európában. mert ha meg is jelenik né- Néhány évvel ezelőtt még hamarosan »lá- olymódon, hogy mindenki egyképpen jól járjon vele és benne. Létezik ugyanis egy Versenyben a legjobbaknal úgynevezett export bizton­. _ sági hányad is, amit az ed­Miért nem kapható Szege- diginél jobban fel lehetne den elég szegedi cipó? használni. Ez a csúnya kife­Egyetlen vállalat készít az jezés azt jelenti, hogy az ex­orszagban noi köromcipoket: portra kés2Üiő cipők mennyi­a Minőségi Cipőgyár. Ket igének tíz százalékával telepe Budapesten van, egy- több cip6t gyártanak, netán egy Szegeden és Szigetváron, valamelyik nem felelne meg A vállalat elsősorban kivi- átvételkor, hamar pótolhas­sák. Mivel azonban az üzem jól dolgozik, csak ritkán kall röf Volt, hogy" elérjük bc£^lyúlni 1 hány pár belőlük a szegedi az olasz vagy a nyugatné- ^lékhoz- njJF felettegyeb­Tanulságos kolhozlátogatás t? nista munka élenjárója cím­mel, mert ők már meghalad­ták az egy tehénre jutó 4 Ogyesszától dél felé óriás hosszú istállói, garázsai, rak­szőlőtábla, frissen elmunkált tárai terjeszkednek, kukoricaföldek, lucernások Vologya, a gépkocsiveze­között robogott a gépkocsi a tőnk fékezett A mártírhalált ezer literes fejési átlagot belajevszki járás K^rl Lieb- halt német kommunista for­lcnecht kolhoza felé. A földe- radalmárról elnevezett Kari ken egy lélek sem mozgott Liebknecht Kolhoz központ­Mór minden tavaszi munká- jában voltunk, val elkészültek a kolhozis­ták. a dimbes-dombos tájon Az elnök hol felfelé kapaszkodott, hol pedig lefelé ereszkedett az — Gavrilkevics Benegyikt süllyesztett kaparolancok se autó. Egy óriás parasztke- Buzslárovics — mutatkozott gítségével, emberi erő nélkül nyér alakú dombtetőn eme- b® az irodaház előtt egy ko- történik. Egyszerű, ugyanak­letes palota bukkant elénk, rán.tfem fiatal férfi, a kolhoz kor végtelenül praktikus ez ^^ elnöke. Be akartam lepni az a gombnyomásra mukodo al­Körülötte virágzó meggy- és ...... Gombnyomásra Félautomata berendezések­kel találkoztam a tehénistál­lókban. A kitrágyázás példá­ul az istálló padozatába cseresznyefáktól alig látszó családi házak sorakoztak. Már a házak között jártunk, amikor felfedeztem, hogy irodába, ő azonban belém mozó-berendezés. A tehenek karolt, s mondta: — Nálunk nem szokás vendéget az irodában fogad­ni, gyerünk talán a palotába. Gyönyörűen parkosított té­rajtuk túl egy óriási major ren mentünk át Egy pilla­natra megálltunk a fehér­Mezőgazdasági szakemberek utaztak Dániába A nemrég hazánkban járt vezetésével A magyar kül­ááa mezőgazdasági küldött- döttség tagjai: termeloszo­ség látogatásának viszonzá- vetkezeti és állami gazda­saképpen szerdán harminc- sági vezető szakemberek, ku­tagú magyar küldöttség uta- tatóik, szakoktatási és köz­zott Dániába, dr. Soós Gá- igazgatási dolgozók. A ter­, , . vek szennt két hetet tólte­bornak, a Földművelésügyi nek Dániában_ 6 tanulmá­Minisztérium szakoktatási es nyozzák a mezőgazdaságot kísérletügyi főigazgatójának (MTI) Országos tanácskozás a helyiipar munkájáról Szerdán a helyiipari és vá- tolhatják a hiányt, mert az resgazdasági dolgozók szak- építőipar és a többi iparág szervezetében országos ta- változatlanul igényt tart nácskozást rendezett a helyi- azokra az anyagokra — köz­ipar felett főfelügyeletet tük a 12 ezer tonna mészre, gyakorló Könnyűipari Mi , amelyekkel a helyiipar nem fekhetnek le a cement­padlóra, erős deszkaburkolat óvja őket a felfázástól. Ezért ismeretlen itt az elvetélés fogalma. Száz tehénre a múlt esztendőben 99 egész­séges borjúszaporulat jutott márvány oszlopsor előtt: Ez A marhaállomány napközben a kolhozunk művelődési há- legelön jár, de a friss fű za — mondta az elnök. — mellett táptakarmányokkal, Két évvel ezelőtt 350 ezer koncentrátumokkal dúsított rubelt fordítottunk építésére, illatos kukoricaszilázst is G. B. Buzslárovics 18 esz- kapnak. Szigorúan egyedi ta­tendeig dolgozott itt, mint karmányozási normák alap­agrármérnök, s most már ján, "érdemek* szerint harmadik éve, hogy elnök- A gépudvarba érve a kői­nek is megválasztották. A hoz gépi berendezései iránt kolhoz 1958-ban három ki- érdeklődtem. Harmincöt 16­sebb gazdaság egyesülése ré- erős traktoregységekre szá­vén alakult ki a mai for- mítva, összesen 30 traktor met cipők színvonalát, a vá­sáron már mindenki meg­SFattfi. "TSffi ssJWjJ"ft-!£: ként a ruházati exportot le­bonyolító vállalat, a REX rendelkezik. Ami marad be­lemnek. Április 1-én har­ben eevaránt felveszik a ver- mincezer pár cipő állt rak­oen ^egyaránt felveszik a ver- tárQn a szegedi üzemben> fazonban, színben, minőség­senyt kelendő, mint ahogy közis­akad piacuk is bőven, mihd . ' .... _ mintha nem is lenne olyan több külföldi vásárló jelent­kezik rájuk. A szegedi telep az idén például Svédország­mert Ha tehát a kereskede­lem jobhan figyelemmel kí­sérné ezeknek az exportki­ba, Belgiumba, a Szovjet- vitelű cipőknek a sorsát, ha­unióba, Lengyelországba, a Német Szövetségi Köztársa- 7. , . ságba és Nigériába szállított uzleM!KDe­A második negyedévi terme­lés hetven százaléka külföld­re kerül. Azt hiszem, aki egy kicsit is el tudja képzel­ni, milyen nagyszerű dolog ez, akár azt nézzük, mekkora hasznot hoz a népgazdaság­nak, akár azt, hogy politikai szempontból mit jelent a ke­marabb kerülhetnének az Még nem késő Paprikát papucsot kapni nálunk eleget, mi tagadás, helyben készült női cipót nem. Persze ez azért nem olyan nagy tragédia, más üzemek is gyártanak szép női lábravalót Legfeljebb a fazonok arányában akad hi­ba. Sokan keresik a most di­reskedelem, helyesli a cipő- vatos pantonetteket dehát a export állandó növelését kereskedelem nem rendelt • vagy az ipar nem készített fi biztonsági tartalékból eleget belőlük. Így azután Így azután kevés női cipő marad itthon, de nem egyre kevesebb. Áprilisban, május­ban és júniusban összesen kénytelenek a nők néha ci­pőt húzni a lábukra panto­nett-papucs helyett. A nem­zetközi vásáron látható ele­gáns, sőt szívfájdító cipők már a jövő évre szóló min­májában. 2762 hektár föld tartozik ide, 1200 család 1600 tagja dolgozik itt A fő jövedelmi forrás A legfőbb jövedelemforrás a szőlőtermesztés és a borá­szat. Jelenleg 242 hektár ter­mőszőlője van a gazdaság­nak, s tavaly hektáronként ^ átlagosan 90 mázsa szólotta- ^ Veklromot'ort*^műkSÍ karitottak be a kolhozisták tetik a gazdaság két nagy áll a gazdaság rendelkezésé­re Ugyanakkor 32 tehergép­kocsi bonyolítja a szállításo­kat Megtekintettem az autó­garázsokat javító műhelye­ket, mindenütt példás ren­det, tisztaságot láthattam. A folyékony üzemanyagú erő­gépeken túl még 271 kisebb­nagyobb villanymotor dolgo­zik a kolhozban. Többek kö­A borért és a szőlőért közel egymillió rubelt kaptak az szőlőfeldolgozó mészégetőnél a üzemét A rakodásokat, államtól. Ezen túl 163 ezer „ •^nóirK.r, , ™ —iRau - í™™,- az istallokban a takarmany­nisztérium. A megbeszélésen résztvettek a megyei és a megyei jogú városi tanácsok elnökhelyettesei és az ipari osztályok vezetői. Horváth Gyula könnyű­ipari miniszterhelyettes is­mertette a tanácsokhoz tar­tozó helyiipar első negyedévi adós maradt A tanácsi ipar legfonto­sabb feladatait a követke­zőkben jelölte meg a mi­niszterhelyettes: a sajátos, főleg exportra termelő ipar­ágakban el kell érni a vi­lágszínvonalat; a miniszté­riumi ipart kiegészítő ágaza­munkáját és további felada- tok a szabványoknak megfe­tait. A javító-szolgáltató te- lelő, jóminőségű árut ké­vékenység sem fejlődött kel- szítsenek korszerű technoló­lő mértékben és az áru ter- giával, termelékenyebb mun­melési terveit sem teljesítet- kával. Növelni kell a javító­te az iparágak többsége. A szolgáltató hálózatot és javí­kedvezőtlen időjárás, főként tani a munka színvonalát, az építő- és építőanyagipar- A tanácskozáson megvitat­ban, a faiparban, valamint a ták, hogyan tehet eleget a tózegbányászatban vetette helyiipar a beszámolóban vissza a munkát. A taná- megjelölt feladatoknak és a csóknak az érdekelt vállala- harmadik negyedév végéig tokkal együtt sürgősen meg hogyan pótolhatja az év­kell vizsgálniok, hogyan po- eleji elmaradását. Jelentós segítség paprikatermesztő gazdaságoknak Az üzemi segítségnyújtás- gyát, 3 és fél ezer ablakke­nak sok formáját isménk a retet, 10 ezer négyzetméter Szeged környéki paprika.ter- kertészüveget, több mint meló szövetkezetek. Az idén 1300 kilogramm műanyag­több öntözőberendezést jut- fóliát, 24 ezer kilogramm fű­tat részükre a Szegedi Pap- zőzsinórt, és több mint 27 rikafeldolgozó Vállalat Lé- ezer tárolóládát juttat majd nyegében még be serr fe- jövőre is a vállalat a ter­jezték az idei palánttülte- melőszövetkezeteknek. Ezzel tést a vállalatnál márijgon- jelentős mértékben segíti dóinak a következő éve. A elő,- hogy az ideinél jobban gazdaságok igényeiiiék és a használják ki a nagyüzemi szükségleteknek megféelően gazdálkodás adta lehetősé­szuKsegit-w; geket, több palantat nevel­a jövő esztendei paprxater- jenek melegágyban, s na­mesztés segítésére rr+tegy 3 gyobb terméseredményeket es íél ezer vagonny trá- érjenek el. 700 rubelt hozott a korai me­legágyi és a szabadföldi zöldségtermesztés. A kukori­ca tavalyi csöves termésát­laga 40 mázsa volt Az el­szállítást a fűrésztelepi fa­megmunkáló gépeket mind­mind villanymotorok látják el energiával. Munkagépek­ből — mint megtudtam — "ÜEÍ fentén nincsen hiány. Tizen­hét kombájnt lattam a gép­udvaron. Ezek közül 7 Sz—4­es gabonakombájn, 4 csőtö­rő kukoricakombájn, a többi pedig silótöltő répa- és bur­gonyaszedő gép. Praktikus góré Ezután néhány, elhasznált nem tartom ez utóbbit túl­ságosan kiemelkedő ered­ménynek. Magyarázattal szol­gált: tavaly egész évben csak 275 milliméter csapa­dék volt A gazdag állatállomány szükségessé teszi a takar­mányrépa intenzív termesz­tését is. Takarmányrépából y85Úti, sínekből házilag épí­u 11- ,,.„„. tett kukoncagorét mutatott hektáronként 42 tonnát álli- az elnök Kis helyen tottak elő tavaly. Ez viszont elférő, mindamellett nagy magasan felette áll a mi ter- befogadóképességű, torony­méseredményeinknek, épp- szerű tárolók ezek. A tetőt úgy, mint a 15 tonnás bur- lapos kúpalakra bádogból gonya, vagy a 2 és fél tan- építették. A kukoricát felül­nás napraforgó-termés. Ubor- ről elevátorral töltik be, a kából 17,5, paradicsomból 18, kiszedés pedig alulról prak­korai káposztából 30, cukor- tikus kaparószalag segítségé­répából 27 tonna termést ér- vei történik, tek el. Rögtön arra gondoltam az A takarmánytermesztés, az ötletes, olcsó építmények lát­ipari növények és zöldség- tán: vajon érdemes-e nálunk félék a kolhoz második leg- sokszáz vagon drága import­jobban jövedelmező üzem- fát beépíteni a kukoricagó­ága. A harmadik viszont a rékba. Hiszen ez a kiselej­szarvasmarha-tenyésztés. Je- tezett sínekből épített góré lenleg 1399 kosztromai faj- nemcsak szebb, olcsóbb, ha­tájú marha van itt a közös- nem az élettartama is leg­ben, közülük 470 a fejőste- alább ötszöröse a mieinknek, hén. Az egy tehénre jutó Az idő már a késő dél­évi tejmennyiség tavaly, utánba nyúlt, vendéglátó há­mint G. B. Buzslárovics el- zigazdank sietett, s mondot­nök beszámolt erről, 3170 li- ta: fent a művelődési palo­terig emelkedett. Most má- tában már terítve van az jus elsején azonban több fe- ebéd. .jónőt tüntettek ki a kommu- Csépi József 8400 pár Szegedről származó takollekeióból kerültek ki, cipőt hoztak forgalomba er- úgyhogy még nem késő aia­refelé, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében, s e mennyiségből 2450 a helybeli üzleteknek jutott Valamivel több mint a fele szandál, a többi körömcipő. Bizony ez nem sok! Azt mondják a ke­reskedők, hogyha Szegeden posan meggondolni, milyen típusok, fazonok, formák és színek gyártását érdemes megrendelni, melyeket te­gyék majd fel a futószalag­ra. Érdekes probléma ez a ci­pőhiány, ami van is meg nincs is egyszerre Az elmon­dottakon kívül bizonyára maradna mind a 67 ezer pár akad még más megoldás is a belföldre gyártott cipő, azt is könnyűszerrel el tudnák adni. Mégis lehetne egyet s mást tenni azért, hogy a szegedi nők több szegedi ci­pőt viselhessenek. Persze aráint nem mások rovására, hanem kereslet ós a kínálat egyen­súlyának megteremtésére. So­kat segítene a rendszere­sebb belső piackutatás, hogy az igényeket, a hazai divat változását az eddiginél sok­ká] inkább észrevegye a ke­reskedelem meg az ipar egy­Fehér Kálmán Másfél ezer méter mélyen (Tóth Béla felv.) Dolgozik az fillési új fúrótorony. Másfél ezer méternél nagyobb mélységet értek már el. A szakemberek min­dent elkövetnek, hogy ennél, az ötödik fúrásnál ne kö­vetkezhessek be gázkitörés. Képünk: béléscsöveket szál­lítanak a fúrótoronyhoz

Next

/
Thumbnails
Contents