Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-11 / 134. szám

Kedd, 1963. JfinltM TL DÉL-MAGYARORSZÁG Tudományos békekonferencia Szegeden Az Országos Béketanács Tudományos Bizottsága, a szegedi felsőfokú oktatási intézmények és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága hétfőn tudományos békekonferenciát rendezett Szegeden a központi egyetemi épület aulájában. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Béketanács elnöke, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára, Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke, dr. Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus, az Országos Béketanács tudományos bizottságának alelnöke, dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, V. P. Korhiszarenko akadémilois, az Ukrán Béketanács elnöke, az össz-szövetségi Endokrinológiai Bizottság elnöke, dr. Georg Fuchs bécsi egyetemi tanár, röntgenológus, az Osztrák Hirosima Bizottság tagja. A konferencia résztvevőinek sorában ott volt A. M. Cimberova, a Leningrádi Béketanács alelnöke, valamint közéletünk több képviselője, Szilágyi Júlia, a Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, megyei pártbizottsági osztályvezető, Balogh István, a szegedi városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a pártbizottsság osztályvezetője, Katona Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, országgyűlési képviselő, Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő, Petri Gábor egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Papp Gyula, a Szeged városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Juhász József, az SZMT vezető titkára, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára, valamint a szegedi felsőoktatási intézmények vezetői, a művészeti élet néhány meghívott képviselője és több műszaki szakember. A tanácskozáson mintegy kétszáz tudós, kutató, orvos vett részt. Ott voltak Bács-Kiskun és Szolnok megye tudományos dolgozóinak küldöttei is. ANTALFFY GYÖRGY: Az értelmiség szerepe a békemozgalomban felfegyverezték, s bevonták saját erőszakszervezetükbe. A továbbiakban dr. Búza László arról szólt, hogy az alapvető emberi jogokból és szabadságokból következik: minden népnek joga van az önrendelkezésre. Ez az önrendelkezési jog nemcsalt a más államok által elnyomott népeknek a felszabadulására irányuló igényét jelenti, hanem azt is, hogy minden államban a nép akarata legyen döntő az események irányításánál, így megvédésében is. — A magyar társadalom a békéért való harcban előnyös helyzetben van — hangsúlyozta végül —, mert nálunk a nép akarata pontosan megegyezik a kormány akaratával. A magyar békemozgalom hatása kiárad azokra a népekre is, amelyek saját kormányukkal szemben kénytelenek harcolni a háború ellen. A magyar békemozgalomnak az is feladata, hogy az ő harcukat erősítse meg. béke aki a művészek üdvözletét hozta a konferenciára, és elmondta Hans Keller A béke győzni fog című versét. ÁBRAHÁM AMBRUS: A háborús megterhelések hatásai Szentpéteri István, Nagy Károly, Madácsy László korreferátumai A nagy tetszéssel fogadott előadás után elsőnek dr. Szentpéteri István egyetemi adjunktus, az állam- és jogtudományok kvindidátusa mondta el korreferátumát Alkotmányos garanciák és a béke védelme címmel. Részletesen elemezte, hogy a békepolitikát hirdető rendelkezések a polgári alkotmányokba az L világháború után kerültek. A kinyilatkoztatott elvek és a burzsoá Egyesült Államok és még néhány imperialista állam vezető körei nem tudják reális tényként elfogadni, hogy a szocialista világrendszer létezése és fejlődése semmiféle erővel nem akadályozható meg. Nem akarják tudomásul venni, hogy két német állam van, hogy létezik a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság, amelynek hozzájárulása nélkül a német kérdés és ezen A délutáni ülés vitaindító előadását Ábrahám Ambrus Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus tartotta meg A háborúval kapcsolatos lelki és testi megterhelések hatása az emberi szervezetre címmel. A nagyhatású és gazdag anyagú előadás abból a kérdésből indult ki, hogy lehet-e a háborút — ahogyan egyesek tették — a létért való küzdelem egyik formájának, s mint ilyet, biológiai szükségletnek tartani, örökös-e a háború, természeti törvény-e? Az előadás meggyőzően bizonyította, hogy a háború nem természeti törvény, nem biológiai szükséglet, nem a létért Y^ló küzdelem egyik formája. Az előadás ezután a háborúval kapcsolatos megterheléseknek a vérkeringés szerveire gyakorolt hatásáról közölt adatokat. Meggyőzően bizonyította, hogy ezek a megterhelések legmélyebben a szívre és az érrendszerre hatnak. Külföldi tudósok előadásai államokban érvényesülőkor- belül a berlini kérdés nem mánypolitika között azonban oldható meg. A tények föellentmondás jelentkezett. A lött azonban nem lehet sopolgári államokban ma sem káig szemet hunyni és az veszik komolyan a békepoli- imperialista hatalmak rövitika vonatkozásában vállalt desen kénytelenek lesznek alkotmányos kötelezettsége- feladni Nyugat-Berlinnel ket A dolgozó tömegek har- kapcsolatos militarista terA megjelenteket dr. Antaiffy György egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora köszöntötte. Az értelmiség szerepe a békemozgalomban című bevezető előadásában hangoztatta, hogy alig fél évszázad alatt a világ fizikai és szellemi képe alaposan megváltozott Az ember kezében olyan nagymennyiségű energia sűrűsödött, amellyel szinte az egész földi életet akár egy mozdulattal megsemmisítheti. E szörnyű veszély felismerése késztette kelet és nyugat kommunistáinak és nem kommunistáinak millióit, hogy tiltakozó szavukat felemeljék a kapitalista államok fegyverkezési hajszája, egy esetleges világpusztító háború kirobbantása ellen. Egyebek között kifejtette, hogy a háborúval szemben az SZKP XXII. kongresszusa a munka mindent legyőző optimizmusát szegezte szemSZAKASITS ARPAD: be. A világméretű békemozgalom jelentősége abban áll, hogy az építésnek, a béke megvédésének ezt a programját segíti. A békemozgalom résztvevői készek arra, hogy a pusztító szándékot a józan ész meggyzőző erejével megfékezzék, s azért dolgoznak, hogy a tudomány eredményei az emberiség javát szolgálják. Néhány hónappal ezelőtt Szentgyörgyi Albert a szegedi egyetem volt professzora több száz amerikai tudós előtt drámai felszólalásban beszélt a tudomány és a tudósok felelősségéről a béke biztosításában. A felelősségnek ez az érzete egyre inkább terjed a nyugati tudósok között is. A mi legjobb tudósainkat a marxizmus—leninizmus eszmevilága v ezé ti s ez a tudomány a béke tudománya, mert a munkát, az építést, az emberi boldogságot szolgálja. colnak azért, hogy a gyakorlati kormánypolitikát a békés egymás mellett élés útjára kényszerítsék. Dr. Nagy Károly egyetemi adjunktus korreferátumában a berlini kérdésről beszélt. A berlini kérdés — veiket Dr. Madácsyv László docens, a József Attila Tudományegyetem dékánhelyettese Háborúellenes törekvések a modern francia irodalomban címmel tartotta meg korreferátumát. Vázolta a mondotta többek között — két világháború közötti franV. P. Komiszarenko akadémikus a szovjet békeharcosok szívélyes, baráti üdvözletét tolmácsolta a konferenciának, majd előadásában az USA atomkísérleteinek veszedelmes hatásait ismertette. Rámutatott, hogy ezeknek a kísérleteknek a következményeképpen egyre több sugárzó anyag gyűlik össze és ezek káros hatást gyakorolnak a földi életre. Hangoztatta, hogy a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszuson fölszólaló tudósokat áthatotta a közös tettvágy: elérni azt, hogy a tudomány eredményeit ne az emberiség kárára, hanem javára használják föl. A tudomány és a kultúra dolgozói, akik napjainkban aktívan részt vesznek a civüizáció fejlesztésében, tudják, hogy kötelességük megvédeni az emberiség civilizációját, kulturális eredményeit egy esetleges termonukleáris háborútól. Éppen ezért ott vannak az általános és teljes leszerelésért küzdők első soraiban a tudósok is. Előadást tartott a konferencián dr. Georg Fuchs bécsi egyetemi tanár is. Ismertette a sugárvédelem tudományának eredményeit, s hangoztatta. Az emberiség előrehaladása az éhség és a nyomor legyőzésével, jobb életkörülmények, jobb orvosi ellátás megteremtésével. de mindenekelőtt a béke megtartásával és megszilárdításával érhető eL csak egyike azoknak a nemzetközi kérdéseknek, amelyek megoldatlansága a világ békéjére hatással lehet. A legfőbb veszélyt a békére az jelenti, hogy az Amerikai cia irodalom legkiválóbb íróinak béketörekvéseit, elsősorban Henri Barbousse és Romáin Rolland békeharcát, s azokét, akik e két nagy író köré csoportosultak. Karády István, Huszák István és Obál Ferenc állásfoglalása Siklós János felszólalása Hozzájárulás a béke megvédéséhez Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége, az Országos Béketanács nevében köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy a • tudományos békekonferenciák fontos hozzájárulást jelentenek a béke megvédéséhez. Közkinccsé teszik és eljuttatják a békevilágmozgalom vezetőihez, a világ legkiválóbb tudósaihoz az, elhangzottakat. Hangsúlyozta, nagy dolog, hogy a tudósok világszerte kiállnak a békéért való harcban, ennek jegyében összeforrnak a dolgozók millióival. A tudosok hozzájárulnak a nemBÜZA LÁSZLÓ: zetközi békemozgalom továbbfejlesztéséhez, küzdenek azért, hogy a világ ne legyen az atomtűz martaléka, hanem a jólété. * Dr. Szádeczky-Kardos Elemér akadémikus, az Országos Béketanács Tudományos Bizottságának alelnöke köszöntötte a jelenlévőket, s a többi között szólt arról, hogy az országban lezajlott tudományos békekonferenciák méltó előkészítői a VI. magyar békekongresszusnak. Ezek a tanácskozások'az emberiség jövőjét, a társadalom haladásának ügyét szolgálják. A délelőtti tanácskozáson felszólalt Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. Bevezetőjében szólt arról, hogy Csongrád megyében a leszerelési hónap alkalmából békegyűlések százain mondták el véleményüket a béke megvédéséről a megye dolgozói. E gyűlések megmutatták: a munkások és a parasztok hajlandók nagy erőfeszítéseket termi, hogy megmentsék a háborútól az emberiséget. Vállalják a rájuk eső feladatot, hajlandóak többet dolgozni, többet tenni az ország előrehaladása érdekében. — A szegedi tudományos békekonferencia nagy jelentőségű a megye munkás- és parasztlakossága részére is — mondotta Siklós János. — A munkások és parasztok figyelemmel kísérik, hogy a szellemi műhelyekben milyen eszmék születnek, hogy az értelmiségi dolgozók hogyan támogat j ák a béke megvédésének ügyét. A konferencia megmutatja, hogy az alkotó, kutató tudós egyre inkább érzi, nemcsak effektív munkájával, hanem gondolataival is támogathatja a haladás, a béke ügyét * A délelőtti ülés dr. Hollóssy Károly kalocsai főorvos és Sándor Jenő Szolnok megyei pedagógus felszólalásával ért véget, akik a Bács-Kiskun megye, illetve Szolnok megye értelmiségi békeharcosainak üdvözletét tolmácsolták. A délutáni ülésen Rávnay A következő felszólaló dr. Karády István egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa, a háborús megterhelések kórélettani jelentőségét tárgyaló korreferátumában, saját vizsgálatai alapján rámutatott arra, hogy a különféle, önmagukban ártalmatlannak tűnő' háborús megterhelések, a legyőzött és győztes országokban egyaránt, számos megbetegedés keletkezéséhez vezethetnek. Ezek az egész életen át megmaradhatnak és még a háborút követő évtizedekben is sok szenvedést, a lakosság egy részének megnyomorodását eredményezik. Dr. Huszák István Kossuthdíjas egyetemi tanár korreferátumában összefoglaló képet nyújtott az emberi Tamás, a Szegedi Orvostudo-' idegrendszer működéséről, mányi Egyetem rektora elnökölt, s megjelent ós az elnökségben foglalt helyet Perjési László, a Szegedi városi pártbizottság első titkára is. A szünet utáni első felszólaló Miklós Klára, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai-díjas művésznője volt, majd azt tárgyalta, hogy a különböző testi és lelki megterhelések, köztük a háborútól való félelem, szorongás, mint érzelmi tényezők, s a háborús cselekmények, mint lelki és testi megterhelések, milyen károsodásokat idézhetnek elő a szervezetben, illetőleg az idegrendszerben. Az előadás végül foglalkozott a háború késői következményeivel, elsősorban a társadalmat dezorganizáló, erkölcsromboló hatásaival. Dr. Obál Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa A sugárenergia biológiai hatásairól számolt be. Hangoztatta, hogy az atombombakísérletek okozta sugárzásnövekedés máris számadatokkal kifejezhető, és annak káros hatása intő felhívás az emberiség jövőjének felelőtlen kockáztatói ellen. * Dr. Petri Gábor egyetemi tanár meggyőző tényekkel beszélt a tömegpusztító fegyverek felhalmozásának veszedelmeiről. Ortutay Gyula összefoglalója Dr. Ortutay Gyula akadémikus összefoglaló felszólaAz európai biztonságról Dr. Búzó László akadémikus, Az európai biztonság és a nemzetközi jogi törvényesség címmel tartott előadást. Elmondotta, a nemzetközi feszültség egyik oka az, hogy a két gazdasági világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus felépítményének részeként két nemzetközi jogrendszer áll szemben egymással. Az újszellemü nemzetközi jog, mely az ENSZ -alapokmányában fejeződik ki, eltiltja az erőszakot. A régi jog viszont erőszakot alkalmaz a kapitalista érdekek biztosítására. Az imperialista államok elfogadták az alapokmányt, a valóságban azonban erőszakot alkalmaznak érdekeik védelmére, s a szocializmus térfoglalásának megakadályozására. Európában a biztonság legfőbb akadálya a német békeszerződés hiánya. A potsdami értekezleten megállapították a német kérdés rendezésére vonatkozó elveket, de az imperialista hatalmak szembefordultak ezekkel a megállapodásokkal: kialakították a Német Szövetségi Köztársaságot, azt A tudományos békekonferencia résztvevői lásában elemezte a leszerelési hónap folyamán hazánkban megtartott négy tudós konferencia értékét. Rámutatott arra, hogy e konferenciák tanácskozásain mintegy 800—900 tudományos kutató vett részt, és az elhangzott előadások, viták révén hazánk tudományos közvéleményét, közgondolkodását is áthatják azok az eszmék, amelyek ezeken a tudós békekonferenciákon elhangzottak. Kiemelte, hogy minden tudomány központjában az emI ber, a társadalom fejlődésé1 nek ügye áll, de az ember í legszebb tudománya mégis az az irányító és szervezőmunka, amely a társadalmi igazságot teremti meg. A konferencia végül határozatot fogadott el. E szerint felhívással fordulnak a világ tudósaihoz a béke megőrzése érdekében. A felhívást lapunk 1. oldalán közöljük. A tanácskozás Rávnay Tamás zárszavával fejeződött be. /