Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-11 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] magyar szocialista munkáspárt lapja 53. évfolyam, 134. szám Ara: 50 fiUér Kedd, 1963. június 11. Spanyolország a nagytőkések paradicsoma 4 vasárnap I Tüzoltóverseny sportja I Újszentivánon Három afrikai ország javaslata Genfben Megnyílt a 32. Poznani Nemzetközi Vásár »A jó áru nem ismer ha­tárt*. — E jelszó jegyében nyitotta meg kapuit június 9-én, vasárnap a 32. Poznani Nemzetközi Vásár. Az idei vásár jellegzetes­ségei közé tartozik, hogy a kiállító államok kétharmad része, szám szerint 37, nem­zeti pavilont rendezett be. Magyarország, immár több mint egy évtizedes hagyo­mányaihoz híven az idén is részt vesz a Poznani Nemzet­közi Vásáron. A vásár megnyitására va­sárnap reggel párt* és kor­mányküldöttség érkezett Poznanba, élén Wladyslaw Gomulkával, a LEMP KB el­ső titkárával és Jozef Cy­rankiewicz miniszterelnök­kel. Jelen voltak a megnyi­tón a részvevő államok kor­mányküldöttségéi, köztük a Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter vezette ma­gyar kormányküldöttség is. Magyar pártmunkásküldöttség Berlinben A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn ma­gyar pártmunkásküldöttség érkezett az NDK fővárosába az NSZEP munkájának ta­nulmányozására. A küldött­ség vezetője Putnoki László, a Heves megyei pártbizott­ság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának pót­tagja. Befejeződött a paprikaültetés a szegedi határban Másodszorra kapálják a kukoricát — Az aratás 98 százalékát gépek végzik a szegedi tsz-ekben A városi tanács mezőgaz­dasági osztályának rendezé­sében termelési tanácsko­zást tartottak tegnap a szegedi tsz-ek vezetői, elnö­kök, mezőgazdászok, főköny­velők és párttitkárok. Ho­vorka István, a városi ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának főmezőgazdásza be­számolt a tavaszi munkák eddigi eredményeiről. Hang­súlyozta, hogy mindegyik szegedi tsz-ben szervezettebben folytak a tavaszi mezőgazdasági munkák, mint a korábbi években. tsz-ek az aratásra cséplésre is. és Az idén a szegedi gabona­földeken mindössze 2 száza­lékban alkalmaznak kézierőt, 98 százalékban kombájnok­kal és aratógépekkel aratnak majd. A paprikapalántát például június első napjaira mindenütt kiültették, a ko­rábbi években pedig általá­ban május utolsó napjaiban fogtak hozzá. Jellemző, hogy a palántaültetést a legtöbb helyen már géppel végezték, a Táncsics-ban minden pa­lántát géppel ültettek, az Űj Élet Tsz-ben pedig 80 százalékos volt a gépi ülte­tés. A kukoricát már másod­szorra kapálják géppel, s a kézi kapálást is 75 százalék­ban elvégezték. Jói felkészültek a szegedi a tanácskozáson résztvevő­ket. . Hangsúlyozta, hogy Szegeden az állattenyész­tési eredmények valamivel jobbak az országos átlag­nál, s további javulás várható a nagymérvű állami támogatás A tanácskozáson Szili Ari- felhasználásával. Szegeden a tal, a városi tanács mező- szarvasmarhaállomány a gazdasági osztályának veze- múlt évi felmérés alapján tője részletesen beszámolt 1878. A tehénállomány ta­az Űj Élet és a Haladás Tsz valy 794 volt most pedig gazdaságát felmérő brigád- 846. A szegedi tsz-ek igen vizsgálatról. Elemezte mind- igen sok hízó sertésre kö­két tsz-ben az eddigi fejlő- töttek az idén szerződést. A dés eredményét, ugyanakkor Haladás ós a Felszabadulás felhívta a figyelmet apró Tsz 600—600 darab hízott fogyatékosságok fciküszöbö- sertést ad majd át az álíam­már lésére is- Végül Mónus Ernő, nak. Az Üj Élet Tsz 450 ser­a mezőgazdasági osztály fő- tésre kötött szerződést, s eb­állattenyésztője tájékoztatta bői már 280-at át is adott A KGST-országok villamosenergia-ipari szakembereinek tanácskozása Hétfőn délelőtt a Technika Házában Schiller János, a Nehézipari Minisztérium vil­lamos energiai iparigazgató­ságának vezetője megnyitot­ta a KGST-országok villa­mos energia szakembereinek tudományos szimpóziumát. A szakemberek a KGST-tagor­szágok egyesített energia­rendszerének teljesítmény­és periódusszabályozási kér­déseiről tanácskoznak. Az egyhetes megbeszélésen 35 tanulmányt vitatnak meg, az európai szocialista országok egyesített villamosenergia­rendszereinek leggazdaságo­sabb együttműködési módjá­ról, az együttműködéshez szükséges műszaki berende­zések kérdéseiről és kicseré­lik erre vonatkozó eddigi ta­pasztalataikat Az értekezle­ten hét országból 81 delegá­tus vesz részt (MTI) A szocialista országok ?gyüttműködése a világűr- kutatásban Kiterjesztik az alumínium félgyártmánykutatást Fontos konzultációt tartot­tak az elmúlt napokban Bu­dapesten a magyar alumíni­umipar szakemberei szovjet alumíniumipari szakértőkkel. A szovjet szakértők hasznos tanácsokat adtak a magyar alumínium félgyártmány elő­állítás távlati fejlesztésével kapcsolatos kutatási munkák megszervezéséhez és a szak­káderképzés terveinek ki­dolgozásához. Megtárgyalták ezenkívül a székesfehérvári könnyűfémmű harmadik öt­éves tervben felépülő széles­szalag hengerművének terve­zési előkészületeit. A tanácskozáson a Miskol­ci Nehézipari Műszaki Egye­tem meglátogatása és taná­rai véleményének meghall­gatása után az a vélemény alakult ki, hogy a magyar— szovjet alumíniumipari egyezmény eredményeként kusra van szüksége, mint mérnökre. Ezért már az idén szeptemberben megnyitják Székesfehérvárott a veszpré­mi színesfémipari technikum fiókintézetét, ahol évenként eleinte 20—25, később ennél több kohásztechnikus kikép­zését kezdik meg. Ügy találták, szükség van a félgyárt­mánykutatás széles körű kiterjesztésére. A szovjet szakértők helyes­nek ítélték azt az elképze­lést, hogy a közvetlen gyár­tási technológiai kutatások elvégzésére a termelő üze­mekben szervezzenek kutató­laboratóriumot. Ilyen módon a fémipari kutatóintézet mentesül a napi termeléssel összefüggő, rövid lejáratú feladatok nagy részétől és fi­gyelmét főként a távlati fej­lesztést. az alumínium széle­nagymértékben megnövekvő sebb körű felhasználását elő­magyar alumínium félkész­áru gyártáshoz lehetséges itthon kiképezni megfelelő számú mérnököt és technikust. A szovjet szakértők egyetér­tettek a magyar szakembe­rekkel abban, hogy 1964— 1975 között mintegy másfél száz kohómérnök kiképzése szükséges az alumíniumipar részére. Javaslatot dolgoztak ki, hogy milyen szaktár­gyakkal kívánatos kiegészí­teni a kohómérnökök képzé­sét. Megegyeztek abban is, hogy ezenkívül a Szovjet­unió eredményeinek megis­merése és tapasztalatainak gyosabb átvétele céljából évente több mérnököt a szovjet egyetemeken ké­peznek ki. Ugyancsak egyetértettek a tanácskozás résztvevői abban 5s, hogy a fejlődő magyar alumíniumiparnak majdnem öntödei és építészeti tervek­annyi kohásztechni- ne vonatkozólag. (MTI) segítő, nagyszabású kutatá­sokra összpontosíthatja. Az üzemek közül elsősorban a székesfehér­vári könnyűfémműben ren­deznek be kutatólaborató­riumot, később a megépülő új fél­gyártmányműnek is lesz ku­tatólaboratóriuma a külön­féle öntő-hengerlő eljárások és új fóliagyártási technoló­giák kidolgozására. A székesfehérvári könnyű­fémmű harmadik ötéves tervben felépülő szélesszalag hengermüve tervezési előké­születeinek megbeszélése so. rán a siakértök több fontos kérdést tisztáztak a Szov­jetunióban kidolgozandó technológiai tervekre, valamint az alumíniumipari tervező intézetben és más tervező vállalatokra bízott Varsóban ülést tartott az a nemzetközi bizottság, ame­lyet a szocialista országok tudományos akadémiái a Föld mesterséges bolygóinak megfigyelésében kiépített együttműködés fejlesztésére alakítottak. Az ülésen meg­jelentek a szocialista orszá­goknak a nemzetközi világ­űrkutatási bizottság tanács­kozásán részt vevó képvise­lői. Megfigyelői minőségben ott volt a kínai küldöttség is. Az elnöki tisztséget Alla Maszevics szovjet tudósnő töltötte be. Az ülés résztve­vői megvitatták a megfigye­lések és a számítások közös témáit, valamint a sok olda­lú együttműködés tervét. A SZEGEDI TUDOMÁNYOS BÉKEKONFERENCIA FELHÍVÁSA A magyar tudóst* korunknak abból a könyörtelen felismeréséből kiindulva, hogy ha az emberiség nem pusztítja el a háborút, a háború kipusztítja az emberiséget, ez idén tudományos konferenciák során vizs­gálták meg egy bekövetkezhető háború okait, következmé­nyeit, s keresték megakadályozásának lehetőségét. Ezek­ben a tavaszból nyárba forduló napokban is négy egyetemi városban elemzik a harmadik világháború megakadályo­zása terén rájuk háruló feladatokat és lehetőségeket A tu­domány munkásait, a magyar értelmiség legjobbjait az a kemény elhatározás sarkallja, hogy a második világhábo­rút ne kövesse a harmadik, ne szennyezze több háború az emberiség történetét Osztozunk a világ szinte minden tudósának abban a meggyőződésében, hogy a háború megakadályozásában a tudósoknak ugyanolyan jelentős szerepük lehet, mint volt a korszerű fegyverek létrehozásában. A tudomány felelős­sége felmérhetetlen abban, hogy a felszabadított atomener­gia a végpusztulásnak, vagy a béke és jólét kora megte­remtésének válik-e eszközévé. Ebben a felelősségben egy­formán osztoznak mind a nagy, gazdag népek, mind a kis nemzetek tudósai. Minden tudósnak erkölcsi kötelessége az, hogy részt vegyen az általános és teljes leszerelés feltételei­nek kimunkálásában, s ugyanakkor széles körű felvilágo­sító munkát folytasson a tájékozatlanság, a rosszhiszemű tájékoztatás, a bűnös uszítás és a gyáva kishitűség ellen. Ezek a gondolatok vezettek bennünket, amikor Szege­den megvitattuk azokat a kérdéseket, amelyek egyaránt foglalkoztatják mind a tudósokat, mind az egyszerű embe­reket világszerte. Megvizsgáltuk az európai biztonság és a nemzetközi jogi törvényesség problematikáját, a béke védelmével kap­csolatos alkotmányos garanciákat, s a háborúval kapcsola­tos lelki és testi megterhelések hatását az emberi szerve­zetre, de megvitattuk azokat a jelenségeket is, amelyek mutatják, hogy az egész világon milyen háborúellenes tö­rekvéseknek lehetünk tanúi. Végkövetkeztetésünk az, hogy az értelmiségre jelentős szerep vár a békemozgalomban, és hogy a háború se nem biológiai szükséglet, se nem természeti törvény, s nem is társadalmi szükségszerűség. Az atomerő békés felhasználásának társadalmi és ter­mészettudományi vonatkozásai pedig megerősítették azt a hitünket, hogy az emberiség boldog jövője biztosított, ha a föld országainak tudósai, tudományos munkásai velünk együtt menetelnek a béke megteremtésének útján. Azt kér­jük tőlük: ne nyújtsanak segítséget a háborúra törő impe­rializmusnak! Konferenciák során még világosabbá vált előttünk a nagy humanista cél: az általános és teljes leszerelés meg­valósítása, minden háború lehetőségének megsemmisítése, a béke biztosítása. Tisztázódtak feladataink a tudományos kutatás és a társadalomformáló tudomány-népszerűsítés te­rén, s ezért elhatároztuk, hogy nemcsak ezt a felhívást, de a tanácskozások teljes anyagát is letesszük a nemzetközi tu­dományosság asztalára. Az a célunk, hogy a mi szerény kezdeményezésünkhöz hasonló tudományos konferenciák összehívására, termé­keny vitákra ösztönözzük más országok tudósait is. Nagy­szabású nemzetközi tudományos tapasztalatcsere alakulhat így ki, egy olyan egyetértés, mely minden tudományág mű­velőinek egybezengő, elszánt, súlyos szavával fejezi ki kö­zös akaratunkat: ne legyen többé háború! Tudjuk azt, hogy a dolgos, békeszerető emberiség oda­adó segítségünkkel, a nukleáris energia felhasználásával fel tudja építeni az ember viruló, gazdag, békés társadal­mát. Elszántuk magunkat arra, hogy tudományunkat száz­milliók béketörekvésének szolgálatába állítjuk. Nagy a felelősségünk, sok a sürgető tennivalónk! Bí­zunk az emberben, bízunk a tudományban és rendületlenül hiszünk a fegyvernélküli világ közeli megvalósulásában, az emberiség békés jövőjében! (Somogylné felv.) Tegnap az Országos Béketanács Tudományos Bizottsága, a szegedi felsőfokú oktatási intézmények és a Hazafias Népfront Szeged várost bizottsága tudományos békekonferenciát rendezett a központi egyetemi épület aulájában. Képünkön a konferencia elnökségének tagjai (balról jobbra): Georg Fuchs. dr. Rávnay Tamás, Siklós János, dr. Antaiffy György, dr. Ortutay Gyula. Szakasits Árpád (beszéd közben), V. P. Komiszarenko, dr. Benedek Jenő és dr. Szádeczky-Kardoss Elemér. (Tudósításunk a 3. oldalon) r

Next

/
Thumbnails
Contents