Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-11 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] magyar szocialista munkáspárt lapja 53. évfolyam, 134. szám Ara: 50 fiUér Kedd, 1963. június 11. Spanyolország a nagytőkések paradicsoma 4 vasárnap I Tüzoltóverseny sportja I Újszentivánon Három afrikai ország javaslata Genfben Megnyílt a 32. Poznani Nemzetközi Vásár »A jó áru nem ismer határt*. — E jelszó jegyében nyitotta meg kapuit június 9-én, vasárnap a 32. Poznani Nemzetközi Vásár. Az idei vásár jellegzetességei közé tartozik, hogy a kiállító államok kétharmad része, szám szerint 37, nemzeti pavilont rendezett be. Magyarország, immár több mint egy évtizedes hagyományaihoz híven az idén is részt vesz a Poznani Nemzetközi Vásáron. A vásár megnyitására vasárnap reggel párt* és kormányküldöttség érkezett Poznanba, élén Wladyslaw Gomulkával, a LEMP KB első titkárával és Jozef Cyrankiewicz miniszterelnökkel. Jelen voltak a megnyitón a részvevő államok kormányküldöttségéi, köztük a Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter vezette magyar kormányküldöttség is. Magyar pártmunkásküldöttség Berlinben A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn magyar pártmunkásküldöttség érkezett az NDK fővárosába az NSZEP munkájának tanulmányozására. A küldöttség vezetője Putnoki László, a Heves megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja. Befejeződött a paprikaültetés a szegedi határban Másodszorra kapálják a kukoricát — Az aratás 98 százalékát gépek végzik a szegedi tsz-ekben A városi tanács mezőgazdasági osztályának rendezésében termelési tanácskozást tartottak tegnap a szegedi tsz-ek vezetői, elnökök, mezőgazdászok, főkönyvelők és párttitkárok. Hovorka István, a városi tanács mezőgazdasági osztályának főmezőgazdásza beszámolt a tavaszi munkák eddigi eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy mindegyik szegedi tsz-ben szervezettebben folytak a tavaszi mezőgazdasági munkák, mint a korábbi években. tsz-ek az aratásra cséplésre is. és Az idén a szegedi gabonaföldeken mindössze 2 százalékban alkalmaznak kézierőt, 98 százalékban kombájnokkal és aratógépekkel aratnak majd. A paprikapalántát például június első napjaira mindenütt kiültették, a korábbi években pedig általában május utolsó napjaiban fogtak hozzá. Jellemző, hogy a palántaültetést a legtöbb helyen már géppel végezték, a Táncsics-ban minden palántát géppel ültettek, az Űj Élet Tsz-ben pedig 80 százalékos volt a gépi ültetés. A kukoricát már másodszorra kapálják géppel, s a kézi kapálást is 75 százalékban elvégezték. Jói felkészültek a szegedi a tanácskozáson résztvevőket. . Hangsúlyozta, hogy Szegeden az állattenyésztési eredmények valamivel jobbak az országos átlagnál, s további javulás várható a nagymérvű állami támogatás A tanácskozáson Szili Ari- felhasználásával. Szegeden a tal, a városi tanács mező- szarvasmarhaállomány a gazdasági osztályának veze- múlt évi felmérés alapján tője részletesen beszámolt 1878. A tehénállomány taaz Űj Élet és a Haladás Tsz valy 794 volt most pedig gazdaságát felmérő brigád- 846. A szegedi tsz-ek igen vizsgálatról. Elemezte mind- igen sok hízó sertésre kökét tsz-ben az eddigi fejlő- töttek az idén szerződést. A dés eredményét, ugyanakkor Haladás ós a Felszabadulás felhívta a figyelmet apró Tsz 600—600 darab hízott fogyatékosságok fciküszöbö- sertést ad majd át az álíammár lésére is- Végül Mónus Ernő, nak. Az Üj Élet Tsz 450 sera mezőgazdasági osztály fő- tésre kötött szerződést, s ebállattenyésztője tájékoztatta bői már 280-at át is adott A KGST-országok villamosenergia-ipari szakembereinek tanácskozása Hétfőn délelőtt a Technika Házában Schiller János, a Nehézipari Minisztérium villamos energiai iparigazgatóságának vezetője megnyitotta a KGST-országok villamos energia szakembereinek tudományos szimpóziumát. A szakemberek a KGST-tagországok egyesített energiarendszerének teljesítményés periódusszabályozási kérdéseiről tanácskoznak. Az egyhetes megbeszélésen 35 tanulmányt vitatnak meg, az európai szocialista országok egyesített villamosenergiarendszereinek leggazdaságosabb együttműködési módjáról, az együttműködéshez szükséges műszaki berendezések kérdéseiről és kicserélik erre vonatkozó eddigi tapasztalataikat Az értekezleten hét országból 81 delegátus vesz részt (MTI) A szocialista országok ?gyüttműködése a világűr- kutatásban Kiterjesztik az alumínium félgyártmánykutatást Fontos konzultációt tartottak az elmúlt napokban Budapesten a magyar alumíniumipar szakemberei szovjet alumíniumipari szakértőkkel. A szovjet szakértők hasznos tanácsokat adtak a magyar alumínium félgyártmány előállítás távlati fejlesztésével kapcsolatos kutatási munkák megszervezéséhez és a szakkáderképzés terveinek kidolgozásához. Megtárgyalták ezenkívül a székesfehérvári könnyűfémmű harmadik ötéves tervben felépülő szélesszalag hengerművének tervezési előkészületeit. A tanácskozáson a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem meglátogatása és tanárai véleményének meghallgatása után az a vélemény alakult ki, hogy a magyar— szovjet alumíniumipari egyezmény eredményeként kusra van szüksége, mint mérnökre. Ezért már az idén szeptemberben megnyitják Székesfehérvárott a veszprémi színesfémipari technikum fiókintézetét, ahol évenként eleinte 20—25, később ennél több kohásztechnikus kiképzését kezdik meg. Ügy találták, szükség van a félgyártmánykutatás széles körű kiterjesztésére. A szovjet szakértők helyesnek ítélték azt az elképzelést, hogy a közvetlen gyártási technológiai kutatások elvégzésére a termelő üzemekben szervezzenek kutatólaboratóriumot. Ilyen módon a fémipari kutatóintézet mentesül a napi termeléssel összefüggő, rövid lejáratú feladatok nagy részétől és figyelmét főként a távlati fejlesztést. az alumínium szélenagymértékben megnövekvő sebb körű felhasználását előmagyar alumínium félkészáru gyártáshoz lehetséges itthon kiképezni megfelelő számú mérnököt és technikust. A szovjet szakértők egyetértettek a magyar szakemberekkel abban, hogy 1964— 1975 között mintegy másfél száz kohómérnök kiképzése szükséges az alumíniumipar részére. Javaslatot dolgoztak ki, hogy milyen szaktárgyakkal kívánatos kiegészíteni a kohómérnökök képzését. Megegyeztek abban is, hogy ezenkívül a Szovjetunió eredményeinek megismerése és tapasztalatainak gyosabb átvétele céljából évente több mérnököt a szovjet egyetemeken képeznek ki. Ugyancsak egyetértettek a tanácskozás résztvevői abban 5s, hogy a fejlődő magyar alumíniumiparnak majdnem öntödei és építészeti tervekannyi kohásztechni- ne vonatkozólag. (MTI) segítő, nagyszabású kutatásokra összpontosíthatja. Az üzemek közül elsősorban a székesfehérvári könnyűfémműben rendeznek be kutatólaboratóriumot, később a megépülő új félgyártmányműnek is lesz kutatólaboratóriuma a különféle öntő-hengerlő eljárások és új fóliagyártási technológiák kidolgozására. A székesfehérvári könnyűfémmű harmadik ötéves tervben felépülő szélesszalag hengermüve tervezési előkészületeinek megbeszélése so. rán a siakértök több fontos kérdést tisztáztak a Szovjetunióban kidolgozandó technológiai tervekre, valamint az alumíniumipari tervező intézetben és más tervező vállalatokra bízott Varsóban ülést tartott az a nemzetközi bizottság, amelyet a szocialista országok tudományos akadémiái a Föld mesterséges bolygóinak megfigyelésében kiépített együttműködés fejlesztésére alakítottak. Az ülésen megjelentek a szocialista országoknak a nemzetközi világűrkutatási bizottság tanácskozásán részt vevó képviselői. Megfigyelői minőségben ott volt a kínai küldöttség is. Az elnöki tisztséget Alla Maszevics szovjet tudósnő töltötte be. Az ülés résztvevői megvitatták a megfigyelések és a számítások közös témáit, valamint a sok oldalú együttműködés tervét. A SZEGEDI TUDOMÁNYOS BÉKEKONFERENCIA FELHÍVÁSA A

magyar tudóst* korunknak abból a könyörtelen felismeréséből kiindulva, hogy ha az emberiség nem pusztítja el a háborút, a háború kipusztítja az emberiséget, ez idén tudományos konferenciák során vizsgálták meg egy bekövetkezhető háború okait, következményeit, s keresték megakadályozásának lehetőségét. Ezekben a tavaszból nyárba forduló napokban is négy egyetemi városban elemzik a harmadik világháború megakadályozása terén rájuk háruló feladatokat és lehetőségeket A tudomány munkásait, a magyar értelmiség legjobbjait az a kemény elhatározás sarkallja, hogy a második világháborút ne kövesse a harmadik, ne szennyezze több háború az emberiség történetét Osztozunk a világ szinte minden tudósának abban a meggyőződésében, hogy a háború megakadályozásában a tudósoknak ugyanolyan jelentős szerepük lehet, mint volt a korszerű fegyverek létrehozásában. A tudomány felelőssége felmérhetetlen abban, hogy a felszabadított atomenergia a végpusztulásnak, vagy a béke és jólét kora megteremtésének válik-e eszközévé. Ebben a felelősségben egyformán osztoznak mind a nagy, gazdag népek, mind a kis nemzetek tudósai. Minden tudósnak erkölcsi kötelessége az, hogy részt vegyen az általános és teljes leszerelés feltételeinek kimunkálásában, s ugyanakkor széles körű felvilágosító munkát folytasson a tájékozatlanság, a rosszhiszemű tájékoztatás, a bűnös uszítás és a gyáva kishitűség ellen. Ezek a gondolatok vezettek bennünket, amikor Szegeden megvitattuk azokat a kérdéseket, amelyek egyaránt foglalkoztatják mind a tudósokat, mind az egyszerű embereket világszerte. Megvizsgáltuk az európai biztonság és a nemzetközi jogi törvényesség problematikáját, a béke védelmével kapcsolatos alkotmányos garanciákat, s a háborúval kapcsolatos lelki és testi megterhelések hatását az emberi szervezetre, de megvitattuk azokat a jelenségeket is, amelyek mutatják, hogy az egész világon milyen háborúellenes törekvéseknek lehetünk tanúi. Végkövetkeztetésünk az, hogy az értelmiségre jelentős szerep vár a békemozgalomban, és hogy a háború se nem biológiai szükséglet, se nem természeti törvény, s nem is társadalmi szükségszerűség. Az atomerő békés felhasználásának társadalmi és természettudományi vonatkozásai pedig megerősítették azt a hitünket, hogy az emberiség boldog jövője biztosított, ha a föld országainak tudósai, tudományos munkásai velünk együtt menetelnek a béke megteremtésének útján. Azt kérjük tőlük: ne nyújtsanak segítséget a háborúra törő imperializmusnak! Konferenciák során még világosabbá vált előttünk a nagy humanista cél: az általános és teljes leszerelés megvalósítása, minden háború lehetőségének megsemmisítése, a béke biztosítása. Tisztázódtak feladataink a tudományos kutatás és a társadalomformáló tudomány-népszerűsítés terén, s ezért elhatároztuk, hogy nemcsak ezt a felhívást, de a tanácskozások teljes anyagát is letesszük a nemzetközi tudományosság asztalára. Az a célunk, hogy a mi szerény kezdeményezésünkhöz hasonló tudományos konferenciák összehívására, termékeny vitákra ösztönözzük más országok tudósait is. Nagyszabású nemzetközi tudományos tapasztalatcsere alakulhat így ki, egy olyan egyetértés, mely minden tudományág művelőinek egybezengő, elszánt, súlyos szavával fejezi ki közös akaratunkat: ne legyen többé háború! Tudjuk azt, hogy a dolgos, békeszerető emberiség odaadó segítségünkkel, a nukleáris energia felhasználásával fel tudja építeni az ember viruló, gazdag, békés társadalmát. Elszántuk magunkat arra, hogy tudományunkat százmilliók béketörekvésének szolgálatába állítjuk. Nagy a felelősségünk, sok a sürgető tennivalónk! Bízunk az emberben, bízunk a tudományban és rendületlenül hiszünk a fegyvernélküli világ közeli megvalósulásában, az emberiség békés jövőjében! (Somogylné felv.) Tegnap az Országos Béketanács Tudományos Bizottsága, a szegedi felsőfokú oktatási intézmények és a Hazafias Népfront Szeged várost bizottsága tudományos békekonferenciát rendezett a központi egyetemi épület aulájában. Képünkön a konferencia elnökségének tagjai (balról jobbra): Georg Fuchs. dr. Rávnay Tamás, Siklós János, dr. Antaiffy György, dr. Ortutay Gyula. Szakasits Árpád (beszéd közben), V. P. Komiszarenko, dr. Benedek Jenő és dr. Szádeczky-Kardoss Elemér. (Tudósításunk a 3. oldalon) r