Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

Vasárnap. 1963. jdnlu5 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 373 Szolidaritásban a spanyol néppel brutyó jaxos rádiónyilatkozata A Szakszervezeti Világszövetség felhívással fordult a világ szervezett dolgozóihoz, szakszervezeteihez, hogy június 7 és 15 között szervezzenek szolidaritási napot a spanyol nép harcának támogatására. A felhíváshoz a magyar szakszervezetek is csatlakoztak. Ebből az alkalomból Brutyó János a SZOT főtitkára június 8-án, szombaton rádiónyilatkozatot tett: — A spanyol forradalmi erök, a nép többségétől támogatva csaknem három évtizede elszánt küzdelmet vívnak Franco fasiszta rendszere ellen. Küzdelmüket az egész világ demokratikus érzelmű dolgozóinak együttérzése, aktív segítőkészsége kíséri. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa egész dolgozó népünk akaratát és együttérzését fejezi kl, amikor csatlakozik ehhez a világméretű szolidaritási akcióhoz. Június 14-én hazánkban is megszervezzük a spanyol nép iránti harcos szolidaritás nemzetközi napját. Népünk a világ haladó közvéleményével együtt követeli: — biztosítsák a demokratikus szabadságjogok és szakszervezeti jogok érvényesülését Spanyolországban; — szüntessék meg a demokraták, a hazafiak ellen alkalmazott megtorló intézkedéseket; — adjanak általános amnesztiát a politikai foglyoknak. Ecetraktár helyett lakást is? Egy szanálási ügy tanulságos története Minden beruházásra, igya lakásépítkezésekre is vonatkozik az a helyes elv, mely kimondja, hogy — lehetőség szerint — mihamarabb be kell fejezni őket. Persze ehhez az kell, hogy Időben hozzá is fogjanak. A Petőfi Sándor sugárút 1. számú telken kellene például még az idén 22 új lakás felépítését elkezdeni, annál is inkább, mert tervei készen vannak már. Mi hát az akadálya? Megielenik a harmadik lakó Elöljáróban még érdemes megemlíteni: a tanács nemrégiben határozta el, hogy az említett telken még az idén építtet, mert itt — amint a beruházási engedély okmánya is feltünteti — csak két lakást kell szanálni, s két lakó elköltöztetését biztosítani is tudja, hiszen a szanálást még l»6l-ben határozták el. Csakhogy azóta már három lakója van a Petőfi Sándor sugárút l-nek. Ezen a telken a FÜSTÉRT Vállalat települt meg, • az udvaron levő féltetős öreg épületben ecetraktárt, garázst, s a sofőrök számára pihenőhelyiséget rendezett be. Amikor a tanács tárgyalni kezdett velük, s felügyeleti hatóságaikkal, a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint az Áru raktározási Hivatal illetékeseivel, még csak arról esett szó, hogy e raktárépület helyett máslkat kémeik kártalanításként. Tárgyalás tárgyalást követett, telt az idő, 1962 szeptemberére fordult a naptár. Ekkor jelentkezett a harmadik lakó, akit Békéscsabáról helyezett át a FŰSZERT Szegedre, s bár már régesrégen tudták, hogy a raktárnak el kell települnie "szívességből* átengedték neki a pihenőszobákat, ahová családostól be i» költözött. A kártalanítás megtörtént Az új lakó persze hiába kérte, hogy utalják ki számára a Bofórpihenőt lakásul, a tanács első- és másodfokon is visszautasította a kérelmet Vállalata 1963 februárjában készpénzt kért a szanálás fejében, és — a visszautasítás ellenére — egv lakást dolgozója számára. Ami a készpénzes kártalanítást illeti, abban nincs semmi kivetnivaló. Közben ugyanis az Országos Tervhivatal 11 millió forint értékű beruházást engedélyezett számukra, melyből a következő években új telephelyet építenek a város nyugati iparövezetében, s addig megfelel valami ideiglenes megoldás is az ecetraktár elhelyezésére. Dehogy lakást milyen jogon kérnek, azt nem lehet tudni. Annál is inkább, mert májusban, annak rendje, « módja szerint, lebonyolódott a kártalanítás. A Csongrád Megyei Tervező Vállalat költségvetését véve alapul, 260 ezer forintot átutalt a Együtt kell dolgoznunk a kapitalista világrendszer lehagy ás a —- hangoztatta szombati elutazása előtt a bolgár pártmunkásküldöttség vezetője Szombaton reggel a megyei pártbizottság székházában búcsútalilkozásra Jött össze az Sz. Dolbakov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezetésével hazánkban tartózkodó, nyolctagú bolgár pártmunkáskiildöttség a megyei és a városi pártbizottság tagjaival. Részt vett a találkozón Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Siklós János és Rózsa István, a megyei pártbizottság titkárai, Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára, valamint a megyei párt-végrehajtóbizottság több tagja és a pártbizottság vezető munkatársai. E találkozón behatóan öszszegezték a Csongrád megyében1, Szegeden töltött három nap tapasztalatait, végül pedig a delegáció nevében Dolbakov elvtárs elemezte a látottakat. A megye, Szeged ipari életével kapcsolatosan kijelentette, hogy a meglátogatott üzemekben, munkahelyeken magas fokú kulturáltsággal találkoztak és magas minőségi színvonalra való törekvéssel. Helyeslik, hogy a vállalatok különös figyelmet fordítanak az exportra és gondolnak arra, hogy a világszínvonallal hasonlítsák össze termelésüket. Dicsérte a munkásellátást és a dolgozó nők ellátásának helyzetét is. Elismerően szólt arról, hogy nagy gondot fordítanak nálunk a vállalati összevonások kapcsán a választék kiszélesítésére, a termelés növelésére. További sikereket kívánt az ipar területén abban a törekvésben, hogy lehagyhassuk a kapitalista világrendszert. E tekintetben — mint mondotta — még mindannyiunknak sok tennivalója van. Különösen a komplex gépesítés, az automatizálás területén állnak előttünk nagy feladatok. A legmodernebb gépekkel való termelés, a munka termelékenységének világszínvonalra való emelése úgy oldható meg, ha az egész szocialista világrendszer együttműködik, a nemzetközi munkamegosztás elve alapján. A három nap tapasztalatairól A mezőgazdaságról szólva kijelentette: jó hatást tett rájuk, hogy az egész megye parasztsága termelőszövetkezetben dolgozik. Jól megmunkált földeket találtak, gondozott állatállományt és Úgy látják, hogy nagy erőfeszítések folynak a gyengébb gazdaságok megsegítésére. Kiemelte a háztáji gazdaságokkal való foglalkozást, amelyről igen pozitív tapasztalatot szereztek. Felhívta a figyelmet, hogy bár szép eredmények vannak, de még nagyobb sikereket lehetne elérni, nagyobb termésátlagokat az öntözött területek kiszélesítésével. A különféle kulturális intézményekben látottak után — mint kifejtette Dolbakov elvtárs — azzal az érzéssel távoznak, hogy amikor a gazdasági problémákat helyezik nálunk helyesen előtérbe, ugyanakkor nem hanyagolják el a művészet, a tudomány és általában a kultúra kérdéseit sem. Részletesen nyilatkozott a pártmunkában tapasztaltakról. Igen helyesnek találták, hogy a párt szervezeti felépítése alkalmazkodik a gazdasági konstrukcióhoz. A párt központi kérdése a gazdaság, a termelés, s ezzel teljesen egyetértenek — hangoztatta. Most ez a legfontosabb terület, ahol a harcot folytatni kell. Jó benyomást tett rájuk az a gondoskodás, amellyel a párt a szocialista brigádokkal foglalkozik, s ugyancsak tetszett, hogy a párt vezetői gyakran járnak a dolgozók közé és így alkalmuk nyílik közvetlen segítséget nyújtani a termeléshez. Végül szívből jövő köszönetet mondott Dolbakov elvtárs az egész delegáció nevében a hasznos tapasztalatcseréért, s hangoztatta, hogy felhasználják a nálunk látottakat a közös cél, a szocializmus, a kommunizmus felépítése érdekében, amelyért együttesen kell és akarunk küzdeni. Közösen a lenini úton Csongrád megye, Szeged pártmunkásai nevében Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára szólalt fel s egyebek között a következőket mondotta: — Nagy örömünkre szolgál, hogy hasznos tapasztalatokkal távozik tőlünk a delegáció. Az, hogy szorgalmas munkát találtak az üzemekben, földeken és jó légkörrel találkoztak a pártszervezetekben, mindenekelőtt pártunk helyes politikai vonalának köszönhető, amelyhez mindannyian ragaszkodunk. Kérjük, mondják el otthon is, hogy nincs olyan erő, amely a lenini útról eltéríthetne bennünket Ezen az úton haladva hűséges tagjai vagyunk a szocialista népek nagy családjának és őszinte barátai a bolgár népnek is. Reméljük, hogy ez a látogatás is erősítette barátságunkat és a proletár internacionalizmust. A bolgár vendégek meleg búcsút vettek ezután a találkozó résztvevőitől, s igaz baráti üdvözletüket küldték Csongrád megye, Szeged minden dolgozójának. Szegedről a bolgár pártmunkásdelegáció Dunántúlra utazott, hogy folytassa magyarországi tapasztalatcseréjét tanács a FŰSZÉRT-nek. A tervben persze nem szerepelt lakás: a Petőfi Sándor sugárúti 210 négyzetméter alapterületű raktár helyett hasonló, sót még valamivel nagyobb méretű raktár építésének összegét vették figyelembe. Nemcsak szabályellenes A tanács építési osztályának ügye ezzel véget Is érne, de az 1. kerületi tanács igazgatási osztályáé nem. A FŰSZERT fellebbezett, s kérte a lakást, nem bírván belenyugodni abba. hogy követelése jogtalan. Az. ügy tehát még nem fejeződött be, a raktár még nem költözik, a párviadal még tart. A FÜSZÉRT vezetőinek jóindulatában nem kételkedik senki, de hogy könnyelműséget követtek el, annyi bizonyos. Kellemetlen helyzetbe hozták egyik dolgozójukat, hiszen abba a tévhitbe ringatták, hogy a soíőrszállás helyett majd a tanácstól kap lakást, hasorra kerül az épület lebontása. Kényszerhelyzetbe hozták a tanácsot, hiszen ha ez egyszer engedékeny volna, altkor lehetőséget teremtene mindenki számára, hogy a szanálásra szánt épületeket felhasználják újabb lakásszerzés céljára. Mert gondoljunk csak bele: igen sokan várnak lakásra Szegeden, annak ellenére is, hogv egyre-másra épülnek az új lakóházak. Néha még olyanok számára is nehéz új lakást biztosítani, akik nemcsak jogosultak, hanem sürgetően rá is szorulnak. A FÜSZÉRT-nek lakást adni nemcsak szabályellenes lenne, hanem erkölcstelen is. Ez a huzavona azonban egy harmadik következménnyel is járhat: egy lakás miatt huszonkettő építése szenvedhet késedelmet. Hiszen ha még sokáig tart a vita, s nem hurcolkodik ki időben az ecetraktár, akkor nem bírnak hozzákezdeni az építkezéshez sem. Vajon Id fogja megfizetni a késedelem díját? A lakó vagy a tanács? Végeredményben egyik sem tehet róla. A FÜSZÉRT-nek mielőbb rendeznie kellene mindkettővel a problémát, nehogy maga vallja kárát. Fehér Kálmán Pax atomica r t Irta: Antalffy György professzor, a József Attila Tudományegyetem rektora Megtorpan a nyár? A Szovjetunió európai területének északi vidékem rendkívül erős lehűlés következett be az utóbbi napokban: több vidéken nappal is 0 fok körüli hőmérsékletet mértek és kiterjedt havazás kezdődött. Ezt a hideg légtömeget a Skandinávia felett kialakult anticiklon most Közép-Európa felé tereli. Az erős lehűlés azonban még Moszkvát sem érte el, csupán a légnyomássülylyedés jelzi a közelgő változást. Európa keleti felében nyugodt, meleg idő, a nyugati országokban viszonylag hűvös, esős idő uralkodik, a Kórpét-medence azonban még mindig a határzónába esik. 4 z Országos Békét anács Tudományos Bizottsága a szegedi felsőfokú oktatási intézmények közreműködésével, valamint a Hazafias Népfront szegedi városi bizottságával együtt tudományos békekonferenciát rendez Szegeden. A Tudományegyetem aulájában holnap tudósok, kutatók, tudományos fokozattal rendelkező magas képzettségű oktatók a maguk eszközeivel, az előadások és viták érveivel tesznek hitet a béke ügye mellett. Óva intenek a harmadik világháború rémségeitől, de egyben meg is jelölik azt az utat, amelyen keresztül elérhető az emberiség békés jövendője. Elég hosszú út vezetett idáig. Most lesz 15 esztendeje, hogy Wroclavban a világ haladó értelmisége kiadta a Jelszót az értelem nevében: a békét meg lehet és meg kell védeni! A wroclavi világkonferenciából a béke világmozgalma terebélyesedett ki. Egyik hajtása az az Országos Béketanács által kezdeményezett tudományos szintű demonstrációk megrendezése, amelyeket eddig is nagy egyetemi városainkban tartottak. A szegedi tudományos békekonferencia sok-sok év óta a legnagyobb szabású békemegmozdulás Szeged, de egész Dél-Magyarország tudományos köreiben is. Szaktudósok — akik számára nem mindegy, hogy nyugodtan folytatják-e kísérleteiket — fognak szólni szakmájuk területéről olyan módon, hogy annak társadalmi hajtásai is előtérbe kerülnek. Előtérbe kerülnek elsősorban azáltal, hogy a mi tudósaink is erkölcsi kötelességüknek tekintik az általános és teljes leszerelés kimunkálásában, annak feltételeinek létrehozásában való részvételüket Tudóshoz méltó szép feladatnak tekintik a magas szintű felvilágosító munkát is a rosszhiszeműséggel, tájékozatlansággal, a félremagyarázókkal szemben. JkT yilvánvalóan ezek a •1* gondolatok vezetik tudósainkat, amikor olyan kérdések felett vitáznak és hallatják szavukat, mint az értelmiség szerepe a békemozgalomban; az európai bizottság és a nemzetközi jogi törvényesség; vagy éppen a háborúval kapcsolatos lelki és testi megterhelések hatása az emberi szervezetre. Abból a nagyszerű Pavlov-i mondásból indulnak ki: -A háború természeténél fogva méltatlan az emberi szellemhez*. Ez a nagy humanista gondolat, vezet el az általános és teljes leszereléshez, minden háborús lehetőség kiküszöböléséhez, a béke biztosításához. A konferencia résztvevőinek összetétele az előzetes jelentkezések alapján azt tükrözi, hogy tudósaink, íróink, művészeink, műszaki értelmiségünk legjobbjai az egész magyar értelmiséggel egyetemben együtt harcolnak a dolgozó néppel. De az is kiviláglik, hogy értelmiségünk legjobbjainak a nemzetközi Tudományos békekonferencia Szegeden Hétfőn, június 10-én délelőtt 10 órakor ül össze a József Attila Tudományegyetem aulájában a szegedi tudományos békekonferencia. Az Országos Béketanács Tudományos Bizottsága, a szegedi felsőfokú oktatási intézmények és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága által rendezett tanácskozáson Csongrád, Szolnok, Bács-Kiskun megye és Szeged város tudósai vitatják meg a háború és a béke problémáit A konferencián előadást tart dr. Antalffy György egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem rektora, dr. Búza László egyetemi tanár, akadémikus, dr. Szentpétery István egyetemi adjunktus, az állam- és jogtudományok kandidátusa, dr. Nagy Károly egyetemi adjunktus, dr. Msdácsy László egyetemi docens, dr. Ábrahám Ambrus Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus, dr. Karády István egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa, dr. Huszák István Kossuth-díjas egyetemi tanár és dr. Obál Ferenc egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa. Mint a Magyar Távirati Iroda jelentette, Budapestre érkezett dr. Georg Fuchs bécsi egyetemi tanár, röntgenológus, az Osztrák Hirosima Bizottság tagja, aki ugyancsak részt vesz a békekonferencián és Genetikai sugárvédelem és a civilizáció címmel szintén előadást tart. békeharc problematikájában is figyelemre méltó mondanivalóik vannak. A konferencia jelentőségét külön * aláhúzza az is, hogy azon külföldi delegációk is bejelentették részvételüket. A konferencia igy szólni fog az ország mellett a nemzetközi tuti ésközvéleményhez is. Hallatni kívánja szavát az egész világ felé. ahol a tudósok nagyobbik fele ma már velünk együtt küzd azért, hogy hagyják abba a fegyverkezési versenyt, győzedelmeskedjenek a leszerelési javaslatok, tiltsák be a magfegyvereket. Ez a küzdelem azonban nemcsak az értelmiség jövőjéért folyik, hanem az egész emberiségért is. Tévedés lenne azonban • azt hinni, hogy a világ valamennyi tudósa a békéért,/ a leszerelésért harcol. Az amerikai nagytőkés uralom, a nyugatnémet imperializmus szolgálatában álló egyes tudósok zátonyra szeretnék futtatni a béke hajóját. Egyre több velük szemben azoknak a száma keleten és nyugaton, akik érzik a tudomány és a tudós felelősségét, mint pl. legutóbb Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem volt professzora, aki éppen erről » kérdésről beszélt közel ezer főnyi tudóstársa előtt Amerikában. Kötelesseg és jog a tudósok osztályrésze az egész világon. Az a kötelességük, hogy fel is világosítsák az embereket azokról a veszélyekről, amelyek a nagy felfedezésekkel kapcsolatosak, hiszen ezek nemcsak a jólétet és boldogságot segíthetik elő, hanem egész nemzedékek életét is tönkretehetik. Az emberiség létérdekétől vezetett joguk: beleszóljanak abba a kérdésbe, hogy a különféle rendszerű országok ne a rakéták árnyékában. hanem a béke napjának ragyogásában éljenek, a pax atomica, vagyis az atom békéjének gyümölcsöző eredményeit élvezzék. Erre annál is inkább megvan minden reményünk, mert ma már joggal hisszük, hogy a vezetők nem az indulataikra hallgatnak, hiszen a közelmúltban N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke remek; példáját tanúsította az önmérsékletnek, a pqjitikai bölcsességnek, amikor megmentette a világot egy olyan katasztrófától, amelyet a legvadabb képzelet sem volna képes megrajzolni. Hruscsov miniszterelnöknek és a Szovjetunió Kommunista Pártjának tetteikben is kifejezésre jutott békevégya újólag megerősítette a világ millióinak a békét akaró Szovjetunióba vetett hitét, reményét a jövőt illetően. 4 mikor napjainkban az emberiség a világ szellemi és fizikai átalakulásának lehet büszke tanúja, ugyanakkor rá kell döbbennie arra a tényre is, — amit nem hallgathatunk el —, hogy a marxizmus eszméi az igazi megismerést, az alkotó tetteket, a teljes é$ valódi szabadság mellett éppen a békés fejlődést jelentik minden vonatkozásban. Az SZKP XXII, kongresszusának arra a programjára gondolunk, amely a háború és a béke fő kérdéseivel foglalkozva kijelenti: "A szocializmus erőinek fölénye a háború erőivel szemben odavezet, hogy még a szocializmus taljes világméretű győzelme előtt — tehát amikor a kapitalizmus a világ egy részén még fennmarad — létrejön annak reális lehetősége, hogy * világháborút kiküszöböljük a társadalom életéből. A szocializmus világméretű győzelme végleg megszünteti mindennemű háború társadalmi és nemzeti okait. A kommunizmus történelmi küldetése, hogy megszüntesse a háborúkat, megteremtse az örök békét a földön.* A békét, mely többé már nem utópia, hanem az emberiség boidog jövőjének tudományos elemzés*.