Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

6 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1963. május 31. SZEGEDI KÖNYVEKRŐL A Móra Ferenc Múzeum évkönyve az évkönyvben, 1945-től 1960-ig. Gondos összefoglaló tanulmányához mellékeli a helyi napilapok és folyóira­tok képzőművészettel kap­csolatos cikkeinek, tanulmá­nyainak, kritikáinak teljes listáját is, és igen sok repro­dukció közlésével járul hoz­képzőművészet áttekintéséhez. A szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai, rend­szeres gyűjtés mellett, terv­szerű kutatómunkát is foly­tatnak, ami eéyrészt ugyan­csak kapcsolatos a gyűjtés­sel és rendszerezéssel, más­részt a történeti és népraj­zi múlt még részletesebb felderítésével. A kutató zá a szegedi munka eredményei nem so- fejlődésének A tárgyköréből lantást nyújtanak abba, hogy Trogmayer Ottó két dolgo­hová, s merre terjed kl a zatát említhetjük, melyek keresgélő muzeológus figyel- egyikében a Csongrád me­a^endszeresen Se" ^ népván" nó évkönyv, melyben tudo- dorláskori település-nyomait mányos dolgozatokat adnak ismerteti, a másikban egy át a szakembereknek és az x—XII. századi békési teme­Most^ tavasszal ^elem ^meg tŐ az 1960—62-es évkönyv, a középkori Nyársapát lakó­mely tíz dolgozatot tartal- házairól írt terjedelmes és maz, képviselve a régészet, értékes tanulmányt; Cson­^településtörténet, a nép- gor Gyózó hidrológiai dolgo. rajz és a biológia tudomá­nyát s mindenekelőtt ezek helyben felderített újdonsá­gait, érdekességeit. Ilyen szempontból első­ként említhetjük Szeged tu­dós kutatója, Bálint Sándor Palánk című dolgozatát, melyben a szegedi várfal ki­zatot közöl a Tiszán és holt ágain végzett kutató vizsgá­latok alapján; Marián Mik­lós a fehér gólya magyar­országi előfordulásáról, tar­tózkodási helyéről tájékoz­tat, Horváth Andor pedig a Fiatal sportolók sikerei alakulásának történetét, ha- szegedi múzeum csiga- és dászati és települési fontos­ságát, s gazdasági szerepét elemzi a város fejlődésében. Régi mulasztást pótol Ju­hász Antal munkája, több éves kutatásának összefog­lalása A tiszai tutajozás és a szegedi supermesterség-röL A irodalomban megörökített vízenjárók, hajócsinálók munkájának részletes leírá­sa, a kiveszett mesterség fogásainak, szókincsének összegyűjtése, életmódjuk ismertetése, gazdasági sze­repük felderítése, talán már a huszonnegyedik órában történt. Szelesi Zoltán mű­v^zettörténész, a szegedi képzőművészeti élet hü szemmel tartója pedig Sze­ged új képzőművészetének bibliográfiájá-t adja közre kagy lógy ü j temény ét teti. ísmer­Győzelem, az ellenfél góljával? Az UTC-pályán a tegnapi edzés végén sok szó esett az öltözőben a játékosok között a vasárnapi Szőreg elleni mérkőzésről. — Vasárnap nyolc gólt rúgtunk Hódmezővásárhe­lyen, de jó lenne, ha Szőre­gen ennek legalább a felét teljesítenénk — jegyezte meg Bacsa László, az újszegediek „portása*, a csapat legrégibb tagja. Galgóczi Károly edző le­intette a még így is túlságo­san bizakodó játékosát. — Én megelégednék már egy góllal is — mondta. — Még úgy is, ha azt az egy gólt a szőregiek rúgnák!... — ? ? ? — Ügy értem, hogy öngólt rúgnának saját maguknak a szőregiek, és azzal mi nyer­nénk egy nullra — jegyezte meg mosolyogva az újszege­diek edzője. A szegedi Tanárképező Fő­iskola gyakorló általános is­kolájában már éveik óta eredményes nevelőmunkát végeznek. A testnevelő taná­rok sokoldalúan foglalkoz­nak a diákokkal, s szép sportsikereket érnek el a kü­lönböző úttörő- és általános iskolás bajnokságokon. Idén a tornaversenyeken és a ko­sárlabda-bajnokságban sze­repeltek a legtöbb sikerrel. A városi általános iskolás ko­sárlabda-bajnokságban pél­dául a fiú- és a leány csapa­tuk is első lett. A testnevelő munkát elősegítik az iskolá­ban az úgynevezett kísérleti osztályok. Azokban heten­ként négy-négy testnevelő órát tartanak. Meg kell még jegyezni, hogy a főiskola gyakorló diákjai általában a tanulásban is megállják he­lyüket. Minden tekintetben egészségesen fejlődnek, és ebben nagy segítségükre van a testedzés, a sport , ss? Az ötödikesek között már több tehetséges kosárlabdázó is akad. A kosaras kislányok most nem a labdával lát­hatók, hanem az egyik általános erősítő gyakorlatot, a kötél mászást végzik Májusban a motorkerékpárosok okozták a legtöbb balesetet A Csongrád megyei rend­őrfőkapitányság közlekedést ellenőrző csoportján a na­pokban elkészült a májusi baleseti statisztika. Eszerint májusban 31 közlekedési baleset történt Csongrád megyében. A balesetek kö­zül öt halálos kimenetelű, 15 súlyos és 9 könnyű sérülés­sel végződött, öt esetben nem történt személyi sérü­lés, de az anyagi kár jelen­tős volt. Különösen meg­emelte a május havi baleseti Közérdekű kérdés: Mi lesz az Anna-kúti melegvíz-kifolyóval ? Lapunkban hírt adtunk dezését idejében megren­már arról, hogy az I. kerü- deltük a Szegedi Kertészeti leti tanács az .Anna-kúti tej- Vállalatnál. E vállalat a ivó épületének lebontása Szegedi Építőipari Vállalat­irtán Impozáns szökőkutat tal együtt építi a szökőkút építtet a Kálvin téren. Az medencéjét, s rendezi, par­épület lebontása után hete- kosítja a területet. A meleg­kig romos törmelékek áll- víz kifolyót emiatt július 15­tak csak ott, s lényegében re lebontjuk. Az eredeti állnak ma is. Mit mond er- terv szerint október l-re ről László Iván, az I. kerü- ^Iták, hogy a kutat a für­, „ ^ , , „. , ... doépulet mellé helyezik. A leti tanács epitesi csoport)á- szdbeli megállapodás értei­nak vezetője? mében azonban ezt áz át­— Az Anna-kúti szökőkút adási határidőt a lehető leg­eikészítését, s e terület ren- rövidebbre csökkentik a ^ gyomorbetegek érdekeben. — A szökőkút július 20-ra a kertészeti rész rendezésé­vel együtt elkészül. Eddig a felelet, amely a szökőkutat illetően örvende­tes, de az már semmiképp sem elfogadható, hogy bár­milyen rövid időre is lezár­ják a melegvíz kifolyót. Ez­zel komoly gondot okoznak a gyógyvíz fogyasztóinak. A medencét és a kifolyót is ugyanaz a vállalat készíti, az I. kerületi tanácsnak fel­tétlenül intézkednie kell, hogy e két munkát együtt, a lehető legrövidebb idő alatt elvégezzék. Ezt kíván­ja a környékbeliek, s a na ponta idejáró gyomorbete­gek érdeke is. statisztikát a Kistelek mel­lett bekövetkezett tömeges méretű szerencsétlenség. A statisztika vizsgálata közben megállapították, hogy ismét a motorkerékpárosok okozták _ a legtöbb balesetet. A legtöbb esetben szabályta­lan előzés, gyorshajtás és it­tas vezetés miatt indítottak eljárást. A balesetek követ­keztében — a haláleseteken és sérüléseken túl — egy hó­nap alatt több mint 300 ezer forint anyagi kár keletkezett. Bevallom önnek, kedves jő uram, hogy én reakciós vagyok. Tudom, most az kérdezi, mi­ben áll az én reak­ciós mivoltom. Hát elmondom. Kiskikindán szü­lettem, Nagykikin­dán nőttem fel, apátlan, anyátlan árva gyermekként. Néha már arra is gondoltam, hogy tán nem is születtem: csak vagyok. Na, de ezt hagyjuk. Iskoláimat Közép­kikindán végeztem alsótokon, s Szabad­kán középfokon és a Budapesti Mű­egyetemen felsőfo­kon. Elektromérnök va­gyok. Szívesen töl­töm el óráimat a szakmám érdekes műhelyében. Szere­tem az áramot, a láthatatlan ener­giát, amely turbo­generátorokban, még inkább villamos­•erőmüvekben válik "•láthatóvá*. Uram, én reakciós vagyok!.. Bor Zsolt, aki megnyerte a városi általá­nos iskolás tornászbajnokságot (Llebmann fetv.) A legfiatalabbak Gál Lajosné tanárnő irá­nyításával a testnevelő órán „bicikliznek* Ugye most nem ért semmit? Nem baj, mindjárt meg­világosítom értelmét áram nélkül is. Persze gond. hogy ez sok embernél fö­löttébb nehéz vál­lalkozás: sajnos még az áram sem segít a meg vi tagosításban. Szóval. hogy a tárgyra térjek. Volt egy főnököm, aki azt kívánta tőlem, tegyem láthatóvá a villamos áramot. Sza­bódtam, tiltakoz­tam, mert hiszen ez lehetetlen. De ő egy­re csak regnált raj­tam és azt mondta, fél a villamosveze­téktől, meg a ko­nektoroktól. Szeret­né látni a lakásában például villanyégő­csere előtt, hogy van-e áram a ve­zetékbon: mert még majd egyszer agyon­vágja. Két hónapig ma­gyarázgattam kérem­szépen, hogy az áram láthatatlan és nem is lehet látha­tóvá tenni. Az áram jelenlétét csak akkor veszi észre az em­ber, amikor már megcsaipta, vagy amikor kipróbálja megfelelő műszerek­kel ... s megbizo­nyosodik az áriam jelenlétéről, vagy tá­vollétéről. Sajnos, főnököm nem hitte el szak­mai érveimet. Nap­ról napca gyanak­vóbb tekintettel fi­gyelte munkámat. Sőt, kedves uram, akár hiszi, akár nem, üldözötté váltam. Leskelődött utánam és megfigyelőket küldött rám. Az eset előtti he­tekben már minden­féle szakmai di­lettánsnak nevezett — igaz van belőlük bőven, de én még­sem vagyok az. Meg aztán tudja, kérem, manapság dilettáns­nak mondják azt is, akire a szakmában haragszanak. Ez jó érv! Látom, unja már az én előadásomat. Befejezem. Kérem én végső elkesere­désemben a főnö­köm elé álltam és azt mondtam: — Mélyen tisztelt főnököm. Tudja-e ön, hogy miért van nálunk ilyen egyen­letes és nagy meny­nyiségű energiater­melés? Ha nem, ak­kor figyeljen ide. Most én megmagya­rázom önnek... Ná­lunk sok a „volt*, emiatt állandó a magasfeszültség, s a vezetők érintése életveszélyes és ti­los. — Takarodjon kl innen, ronda reak­ciós! — förmedt rám a főnököm. Látja, uram, így lettem én reakciós. Karcoló Károly A Rácz-ügyröl A z újszegedi verseny­uszodában mostanában sokat beszélnek a Rácz-ügy­ről. Egyszer már röviden mi is írtunk erről. Arról van szó ugyanis, hogy Rácz Béla, a SZEAC OB Il-es vízilabda­csapatának egyik legjobb já­tékosa csak ritkán áll csapa­ta rendelkezésére. Az eddigi hat bajnoki találkozó közül kettőn vett részt, pedig nagy szükség lenne állandó sze­replésére. A szegedi vízilab­dások a kiesés ellen küzde­nek, a táblázat nagyon szo­ros, és így minden pont, sőt minden gól sokat számít a helyezés szempontjából. Az ügy úgy kezdődött, hogy a SZEAC elnöksége még a bajnokság megkezdése előtt megkérte a szegedi MÁV Igazgatóság vezetőjét, hogy biztosítsák Rácz Bélá­nak a mérkőzéseken való részvételét. A kérést jóvá­hagyó írás időben megérke­zett az egyetemi egyesület­hez. A vasútnál mások mégis úgy intézkednek, hogy Rácz Béla legtöbbször ne állhas­son csapata rendelkezésére, a versenyző akarata ellenére az SZVSE megyei kézilabda­együttesében szerepeljen, amely a táblázat közepén áll, bajnok nem lehet, és nincs olyan súlyos helyzetben, mint az OB-s vízilabda-csapat. Vasárnap újból pontszerző mérkőzése lesz Szegeden a SZEAC-nak. Az egyesület vezetői és a szegedi sportba­rátok is remélik, hogy a Rácz-ügy végére még a hé­ten pont kerül. Nagyon he­lyes lenne, ha a középcsatár vasárnaptól kezdve ismét játszhatna a vízilabda-csa-• patban, ahol jobban kifejt­heti majd képességeit, iga­zán hasznára lehet Szeged sportjának. M. K. A hét vége a lahdarúgó-pályáhon Szombaton és vasárnap is­mét teljes fordulót bonyolí­tanak le a labdarúgó-bajnok­ságokban. A SZEAC Salgó­tarjánban, az SBTC-hez uta­zik. Az SZVSE-nek idehaza lesz sorsdöntő mérkőzése az Egri Dózsával vasárnap dél­után Újszegeden. A SZAK­pályán kerül sorra, de már szombaton a Szegedi Építők —Jászberényi Lehel össze­csapás is, amely szintén nagy Vizsgázott gépkezelőt, ács­szakmunkásokat és segédmunkásokat vesz (el a Szegedi Épí­tőipari Szövetkezet Sze­ged, Brüsszeli krt. 8. K. 310 F elvételre keresünk Közgazdasági Egyetemmel vagy ipari mérlegképes könyvelési képzettséggel rendelkező dolgozót, szám­viteli vezető munkakörbe, gépész- és vegyészmérnö­köt vagy technikust gyárt­mányfejlesztési és techno­lógus: munkakörbe. Fize­tés megegyezés szerint. Je­lentkezés személyesen vagy Írásban Alföldi Műanyag­feldolgozó Vállalat, Kis­kunfélegyháza. K. 306 fontosságú. Ha az Építők nyer, továbbra is esélyes ma­rad az NB II-be való beju­tásra. A megyei bajnokság iránt igen nagy érdeklődés nyilvá­nul meg, mert az élcsoport és a táblázat vége is nagyon tö­mör. Itt szombaton délután játsszák a kiesés szempont­jából érdekes Szegedi Spar­tacus—Hódmezővásárhelyi Honvéd mérkőzést a Hunya­di téren, s ugyanakkorra ír­ták ki a Ruhagyár—Textil­művek játékot is a Juta-pá­lyán. A bajnokjelöltek va­sárnap mérkőznek. A Móra­városi Kinizsi a Hmv. Vasas­sal délelőtt a Cserepes soron, az UTC a Rákóczival dél­után Szőregen, a Szentesi Ki­nizsi pedig Szentesen a SZAK-kal csap össze a baj­noki pontokért DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei és Szeged városi bizottságának lapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr Lűkös Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácsköztár­saság útja 10. Telefon: 35-35. 30-03 Éjszaka) telefon: 35-08 Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged, Klauzál tér 3. Telefon: 35-00. 31-16. (Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja a Szegedi Nyomda VáUalat Szeged, Kárász u. 9. I INDEX: 35 053 f Terjesztik a Csongrád megyei postahivatalok. Előfizetési dlj egy hónapra 11 Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kéa­besltőnéL

Next

/
Thumbnails
Contents