Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-05 / 129. szám

Szerda, 1983. Júnltw 5. DÉL-MAGYARORSZÁG Elfogynak-e a baksi putrik ? A baksi cigánytelep képe a 16—18 éves fiúk és lányok ból tanácstag. Kiderült, hogy évről évre változik. Lassan úgy öltözködnek, hogy senki nem. S arra, hogy képvlsel­mind kevesebb a putrik szá- se mondaná meg róluk, hogy hetné, nem ls gondoltak, ma, s ma már mindössze 10 falun és nem városban lak- Vincze János tanácstag kép­—12 család lakik itt. Koráb- nak. öröm, hogy ez ma mér viseli a községben a cigány­így van. Üröm viszont, hogy családok érdekeit Noha ls­akadnak még munkahelyek, meri Őket és becsületesen ahol egyes vezetők tartóz- foglalkozik problémájukkal, kodnak a cigányok alkalma- nem közülük való. Nem is­zásától. Alkalmazzák bátrabban a becsületes családtagokat ban 1B0 főnél többen szo­rongtak a földbevájt viskók­ban. Hova lett a baksi ci­gánytelep lakóinak a zöme? Beköltöztek a faluba, az úgy­nevezett Máriatelepre, és öreg Baksra. Akik elhagyták a putrit, mind saját házukba költöztek, például Csurár István, Rostás Miklós és családjuk. fcahet másképp Is élni A cigánytelep visszama­radt lakói is elköltözhetné­nek a rossz múltú juhszél­ről. Ez egyedül csak rajtuk múlik. A községi tanács vb­tltkára, Székest Béla szerint, felajánlottak nekik a falu­ban házhelyet. A családoka házépítésre is kaptak volna OTP-kÖlcsönt, csupán a csa­ládfőknek állandó munkavi­szonyt kellett volna igazol­niuk. S a község szép kezde­ményezése itt megrekedt. Az állandó munkaviszony doku­mentálásával volt a problé­ma. Ilyennel ugyanis nem rendelkeznek még most sem a baksi putrik mai lakói. Le­hat másképp is élni; ezt ma mér sok cigánycsalád btzo­nyftja Bakson. Csurérékat például meglátogatta nemré­giben a községi tanács vb titkára ls. Szép, rendezett otthont talál* náluk. A gye­rekek tiszták, egészségesek, s szépen járatják őket az is­kolába. Kftnnyebb, mert dolgoznak Csuráréknak persze köny­nyű — mondják a cigányte­lep mai lakói. Ebben van is valami igazság. De azért könnyebb, mert állandóan , . , . ,. , , dolgoznak, amire a többiek- goznak más cigánycsaladoit nek ls meg lenne a lehetősé- Jf- s kideruR 8 va aszbo1' ge. Csurár István egyébként hogy az UJ É1f4 Tsz-ben is­a baksi ÜJ Élet Tsz tagja, s ™r'k es megbíznak Csura" helyette most a felesége dol- [ékban, nem bíznak azon­gozlk. Ö ugyanis engedélyt ba" meg clgánycsalá­kért a tsz vezetőségétől, hogy dokban- , egyszerűen azért, építkezésen dolgozhasson, öt ,mert, "en? |SI?e"k gyermekük van, s példás ^2el®bbrdl- . A üj családi életet élnek. Éle4 Tsz-ben 5s 6t kell törni a cigénycsaladokkal szembe­S Csurárék és Rostásékon nl közöny falát. Igaz, ezt a kívül a faluba költözött ci- községi tanács is elősegíthet gánycsaládok merheti életüket, gondjal­kat úgy, mintha közvetlen szomszédságukban, illetve soraikban élne. A község egésze lényegé" Elmondotta ugyanis Széke- ben nem zárkózik el a ci­sl Béla tanácstitkár, hogy a gánységtól. Az iskolakötele­tavasszal nagy probléma elé sek egy osztályba, egy pad­állították egyes állami gaz- ban ülnek a község más la­daságok a baksi tanácsot, kóinak gyermekeivel, és arra Azelőtt minden évben eljár- tanítják őket, hogy ember­tak a baksi cigányok a me- ként tiszteljék, szeressék és zőfalvl, a klslángi, a szőlősl, segítsék egymást. S ez a pél­a soltl állami gazdaságok- da messzire kisugároz, a nap ba, s rendesen dolgoztak. A mint nap jótékonyan érez? tavasszal viszont sehol sem teti hatását. kellettek, ahol azelőtt mun­kát adtak nekik. A cigány­családok természetesen hová is mehettek volna pártfo­gásért, mint saját falujuk ta­nácsához. Napokig taftó te­lefonálgatások után sikerült meggyőzni több állami gaz­daságot, hogy igenis alkal­mazzák a cigánycsaládok be­csületes tagjait, hogy tovább* ra is kenyeret keressenek. A tanácstitkár szerint Baks ugyanis nem tud elegendő munkaalkalmat blztositani a község cigánylakólnak. Ugyanakkor azt ls elmon­dotta, hogy bár nincs a köz­ségben ' előítélet, megcsonto­sodott vélemény az ott lakó cigányokkal szemben, mégis találkozni vállvonogatással, ha róluk esik szó. Megkér­deztük ugyanis, hogy például az Üj Élet Tsz-ben Csuráré­kon kívül miért nem dol­L. F. 11 Okos99 gépek a szovjet mezőgazdaságban Megtermékenyítik a leromlott homokföldeket Is immár évtizedek teltek el azóta, hogy Egerszegi Sán­dor, a magyar homoktájak kiváló ismerője bebizonyí­totta: a leromlott homokföl­dek javításának leghatáso­sabb módszere az altalaj­trégyázás. Ez azonban nagy­Uzcmlleg kivitelezhetetlen el hallottam, a Harkovi Mező­gazdasági Gépgyár már szé­riában gyárt — az intézet tudományos titkára mutatta be. Felemelt talajréteg alá Mintegy 2,6 méter hosszú, 120 centiméter széles és 2 nem volt olyan gép, amely ­alkalmas az altalaj-trágyá- }yet ,t,ragyaVftl„ zás elvégzésére. A szovjetunióbeli tartóz­kodásom alatt a Tairovról elnevezett Szőlészeti és Bo­rászati Kutatóintézetben sa­ját szememmel miként oldották javítás kiváló munkaeszkö­ze, hanem a modern talaj­víz-gazdálkodásé ls. Ml It hasznosíthatnánk íme. Itt áll egy nagyszerű ötlet, mely ha a magyar me­zőgazdaságban ls megvaló­sul, ma még szinte kiszámít­hatatlan mértékben növelhe­ti a Duna-Tisza-közt és u járás maradt azért, mert vaskeréken guruló, ma­gasított oldalú kocsi iv, tn<­krinkáRa'eo-as^S^ nyfmégt gyenge homokterü 100-ae lánctalpas' *Kk5 ^ek . vontat. A kocsi hátulján az Az o^essza szőlészett éa úgynevezett platón mintegy JSSen mái^tvíí »™e„ 5- négyzetdeciméter nagyiá- ^"^fiÍSET w Yf" gú, háromszögalakú rés Van, wszagon meg ní£ ií^ csúcsával előre. Ez a nyílás oko« .. ^Pkcms meg ezt a • . . .. „0 f* rendelkezik. ^SSSSfíÜJStSST ^"hre ZÚ V-M, lefelé fékben gépesítették asző­problémát a szovjet szakem- öi,w,0múat lészetben a huzalos támbe­MWW—— készítését. ötlSt— zó gépet ismeretlen Például teljes VZfeté mtnt mezben végződik. Ez a CSö- fe0a«zes Keszneser. amelyet, mint tornanyitó ekefejhez némi- talajfuro gépek nyomaba al­lég hasonlító lemez vontatás ll4Jak az oszloposa4- • i . .. .. mnfilr CTaelrOVnr noriltf O A szőlőtermékek értékesítéséről Jelentette a Dél-Magyar- melt egyszer fejtett fehér­ország, hogy az élelmezés- nek milllgand-foka 49, a két­ügyl miniszter megállapítot- szer fejletté pedig 51 fillér, ta a szőlő, a must, és a bor Ugyanaz fuxosban egyszer felvásárlási árakat. A ren- fejtett 44, a kétszer fejtett delet teljes szövegének ls- szeszfoka pedig 48 fillér, meretében alább közöljük a Az egyéb feltételek válto­termelöket érdeklő legfonto­sabb rendelkezéseket. Felvásárolni továbbra ls csak tiszta, direkttermővel nem kevert, olyan hazai sző­lőt lehet, amelynek a must­ja eléri a 15 cukorfokot. Bor­nál 9 maligános-fok az alsó határ. A rendelet felsorolja az egyes területi csoportokba tartozó szőlő és bor szerző­déses árakat, valamint a fel­árakat. Eszerint a puszta­zatlanok. A rendeletből kivehetően, a termelők elsőrendű anyagi érdeke o teljes mennyiségre vonatkozó szerződéskötés és szelektált szüretelés. A szegedi pincészet . el­mondhatja, hogy az ő terüle­tén CSak az egészen kicsi — úgynevezett kerti termelők azok, akik nem szerződnek le. Ez az évek óta tartó szí­vós felvilágosító munkának az átvétel gyors lebonyolítá­mérgesi szőlőár — cukorfok- sának és a kölcsönös biza­tól függően — így alakul: a 17—18 fokosé 4,80, a 18—19 fokosé 5,05, a 19—20 fokosé 5,30, a 20—21 fokos értéke pedig 5 forint 60 fillér, kilón­ként. A megye más vidékén szü­retelt szőlő ára: 15—16 fok esetén 3,45, 16—17 foknál 3,70, 17—18 foknál 3,95, 18— lomnak jól gyümölcsöző eredménye. Ennek éredeké­ben szaporította az Igazga­tóság az átvételi helyeket is, hogy a termelők időveszte­ség nélkül adhassák át ter­mésüket. mindegyike "é, sőt példával is bizonyít-; 19 ^ «*tén 4,15 stb. ld- jük> hogy hasznos tagja a társadalom- ha44a volna ePP?n a tanács- ! ionKcnt" nak. Eljárnak az állami gaz- tag-választások idején, daságokba dolgozni. Elmen- i,m«mb»(il nek tavasszal és csak ősszel Mlért n,ncs kötöttük térnek vissza. A pénzt ter- tanácstag mészetesen hazaküldik az asszonyoknak, hogy a gyere- Megkérdeztük, hogy a fa­kekről tudjanak gondoskod- luban a jelentős számú ci­ni. Nem egy cigánycsaládból gányságot képviseli-e soraik­Növelték a toláslermelés ufán járó takarmánytámogatást Országszerte most alakít- tékesítés serkentése érdeké­jük ki a termelőszövetkeze- ben az egy tojás átadása tek új baromfi-törzsállomá- után járó eddig 8 dekás ab­nyukat, tehát most lehet se- raktakarmány-támogatást 15 gíteni a tenyésztojás-, na- dekára emelték fel. A foko­poscsibe-, illetve étkezési to- zott takarmánytámogatás a jáSellátásl gondokon. Mint a második félévre szól. (MTI) Földművelésügyi Miniszté­rium kisállattenyésztési osz­tályán tájékoztatásul közöl­ték, a termelőszövetkezetek baromfi-törzsállománya a múlt ősszel körülbelül 25 százalékkal volt kisebb a tervezettnél, s a télen és kora tavasszal szép számmal volt üres vagy eléggé ki nem használt férőhely. Ennek kö­vetkezményei voltak a tojás­ellátás zökkenői, valamint a keltetőkapaeitás kora tavaszi kihasználatlansága. Igaz ugyan, hogy a közös gazda­ságok érdeklődése a pecse­nyecsirke és a pecsenyekacsa nevelése iránt változatlanul élénk, de ehhez a feltétele­ket maguknak a termelőszö­vetkezeteknek kell megte­remteniük. A számítások szerint a tenyésztyúk-törzs­állományt a termelőszövet­kezetekben mintegy 30, a te­nyészpulyka-, a kacsa- és a liba-törzsállományt pedig 40 százalékkal kell növelni. A tenyésztők anyagi érde­keltségét növelték azzal, hogy a tojás felvásárlási árát darabonként 10 fillérrel, a vágópulyka és a hízott li­ba felvásárlási érát kilón­ként 2 forinttal felemelték. A tojástermelés, illetve ér­A fenti felvásárlási ára­kon felül az alábbi szerződé­ses felárakat is fizetni kell; ha a szerződő fél szocialista szektor és az átadott tényle­ges mennyiség eléri a tény­leges termés 60 százalékát, 10 százalék felárra jogosult, ha a 60—80 százalékot éri el akkor 20 százalékra tart­hat Igényt, ha pedig ennél is nagyobb mennyiséget ad át, az esetben már 30 száza­lék felár esedékes. A borárak a kővetkező­képpen alakulnak: Egyszer fejtett pusztamér­gesi fehér vagy vörös malli­gand-foka 61, a kétszer fej­tetté 64, a fuxosé pedig egy­szer fejtve 55, kétszer fejtve 57,5 fillér szeszfokonként. A megye más vidékén ter­A pincegazdasághoz be­érkező érdeklődésekre közöl­a világ egész sző­lőterülete 1962. évben 214 millió hektár volt. Nálunk 307 ezer holdon művelnek szőlőt. A megye az idén 17 ezer kataszteri holdon termel szőlőt. Az irányzat minde­nütt emelkedő tendenciát mutat. A világ tavalyi bortermése Összesen 230 millió hektoli­ternek felelt meg. Nálunk ugyanakkor 4 millió és 200 ezer mázsa szőlőt szüretel­tek, ennek borértéke mint­egy két és fél millió hekto­literre becsülhető, mert a tapasztalat szerint évente 400 ezer mázsa szőlő friss fogyasztásra kerül, ami a lakosság jó életkörülménye­it bizonyítja. Ormos János Kovács Albert el­késett a párt alap­szervezetének taggyű­léséről. Óvatosan az utolsó padba húzó­dott egészen a fal mellé. szégyellte, hogy „szákállas* tag­jelölt létére elkésett. Fullasztó meleg le­vegő szorult a szűk teremben, bágyadt, álmosító zúgással járt egy ócska motor a terem ablaka alatt az udvarban. Erőltetett ébrenlét­tel figyelték a titkár beszámolóját. Fegyel­mezetten küzdött mindenki önmagával, meg a kábító hőség­gel. De Kovács Al­bert elvtársat legyőz­te a rekkenő júliusi délután. Falnak tá­masztott fejjel, félig nyitvafelejtett száj­jal szunyókált. Néha fölrezzent, azután tqvább szen­dergett. Tudat alatt, homályosan és zava­rosan fogta fel a be­számoló patetikus Kovács elvtárs rossz álma mondatát: „Szolidári­sak vagyunk sztráj­koló francia testvé­reinkkel*. S valahogyan álom­szárnyakon Francia­országba. Párizsba ér­kezett ő is, Kovács Albert géolakatos Fönt állt egy há­romszáz emeletes ház teraszán és a korlát­nak dőlve figyelte Párizst. Színes rek­lámszalagok, hirdető­oszlopok és neonfé­nyek villódzása lát­szott érdekesen és furcsán lentről, a há­zak tövéből. Kovács kihajolt a korláton, hogy jobban lássa a fények orgiáját..., s a' merészkedő nyúj­tózkodás közben egyensúlyát vesztve átbukott a korláton és iszonyatos lendii­és gyorsabban. Már . érezte a föld közel­ségét. ötven emele­tig jutott, amikor az Ür hangja ismét in­tőén szólt: — Kovács Albert! lettel zuhant a mély- Meghalsz! Imádkoz­oégbe. zad el egyszer a Mi­Két füle mellett sí- atyánkot, megmente­vítóan fütyült a szél, lek! kezével kapaszkodót — Nem teszem! — keresett, de csak a visított Kovács, levegőt markolászta. a föld olyan gyor­Már zuhant százmé- san közeledett feléje, ternyit, amikor mesz- hogy felvillant ben­sziről érkező mély ne szörnyű halálának hang jutott el pasa- rémes érzése. Felor­szív értelméhez. dított' — Kovács Albert! _ mi Atyánk, ki Itt az Ür beszel! vagy a mennyek­Figyelt. ben!... — Halálok halála- — Maga disznó — val hakz meg, Ko- sziszegett fülébe a vács Albert! De meg- mellette ülő. —Még mentelek, ha egyszer csak elnéztem, hogy elimádkozod a Mi- alszik, de még imád­atyánkot! kőzik is a taggvűlé­— Nem imádko- sen?l Piszok fráter, zom el! Ateista va- Kovács Albert me­gyok! rev tekintettel réve­— Akkor meghalsz, deaett, éppen akkor Kovács Albert! ért véget a beszá­Zuhant tovább, mé- moló. terenként gyorsabban Karcoló Karolj közben kétoldalt megemeli a "tórik szerkezet pedig a felső talajréteget, s alul si- drothuzalokat szerel, fel. ma, mintegy 50-60 centimé- Ugyanitt a ma^ar gyartma­ter széles sík barázdafene- "J™ asz4al szőlőoltvány-ke­ket képez. A gépen munka fí4« «éPnek esy rnodosítoU, közben egy ember tartózko- tóví4ott változatát is láttam, dik, s a plató nyílásán ke- Ugyancsak munka közben resztül egyenletesen kaparja tóróattam meg egy .nagysze­le a trágyát a rövid időre rü®n működő locsologepet is. szabaddá vált altalajra. A mely kiméri a telepítőre ke­gép után a felemelt talajré- rülő szőlőoltvany-sorok tá­teg azonnal visszaesik a trá- volságat keskeny, megfelelő gyára. Az így feltűrt talaj mélységű nyomtávot hasit u azonban még alkalmatlan vesszők számára. És azon a lenne a vetésre. Éppen ezért helyen, ahol a gyökérzet he­a trágyázó kocsi két hátsó lyezkcdik el, bőségemen belo­sarkára erős, hátranyúló gör- csolja a szaraz talajt, be karokra két kis összebo- Mér gyümölcsözőbb ritó kormánylemezes ekefe- kapcsolatokat jet szerkesztettek. Ezek az - r , ekefejek az egyenes talajszin- Szemlélve ezeket az „okos* ten haladnak, s az oldalra gépeket, arra a következte­kivetett földet visszaborítják tésre jutottam: Ogyessza es a talajemelő szerkezet nyo- Szeged testvérvárosi kapcso­méban keletkezett ékalakű latai akkor lennének igazan barázdába. Ezután már csak gyümölcsözőek, ha a két va­fogasolni vagy simítózni kell, ros tudományos intézetei kö­S máris kezdődhet a vetés. zött is közvetlen kapcsolatok Mint a szakemberek el­mondották, ezzel az altalaj­trógyázó géppel napontí 250 —300 mázsa kálival, foszfor­ral dúsított érett szervestrá­gyát tudnak elhelyezni az altalajban. Mint Koválj igazgató el­mondotta, ennek az altalaj­trágyázó gépnek Ukrajna alakulnának ki, s ilyen vo­natkozásban kicserélnék ta­pasztalataikat. Az ogyesszai szőlészeti és borászati tudományos kutató intézet szakemberei nagyon nagyra értékelik a magyar szőlészet, borászat vívmá­nyait. Számos, a magyar szőlészek által felfedezett el­mezógazdaságl viszonyai kö- járást alkalmaznak eredme­zött — különösen a szőlőolt­vány-nevelés és a zöldségter­mesztés szempontjából igen komoly jelentősége van. És nemcsak homokon alkalmaz­zák, hanem — mint láthat­tam — nehéz réti agyagta­lajokon is. Az altalaj trá­nyesen. Azonban komoly problémát jelent számukra többek között az ügyneve­zett zöldrothadás. vagy érés­ben levő rothadás elleni vé­dekezés. Különösen a fehér szőlőket támadja ez a vesze­delmes gombabetegség. Ez a gyázásával az évi csapadékot téfria viszont a magyar szó­— mely közel kétharmad lészetben már nagyobbrészt résszel kevesebb, mint a ma- megoldott kérdés. Tehát a gyar tájak csapadékmennyi- tudományos kapcsolatok sége — kellő mértékben tá- messzemenő elmélyítése rolhatjék n növények szá- mindkét város részéről sok mára. Tulajdonképpen ez a ÚJ sikerrel járhatna, gép tehát nemcsak a talaj- Csépi József Zűrzavaros éjszaka Az Irodalmi Színpad kabaréműsora Hétfőn este mutatta be zatával és Darvas Szilárd Zűrzavaros éjszaka című ka- Szabó Lőrinc paródiájával. baréműsorát az Irodalmi A mű?or kl« rostálással „ , . „,, _ nemcsak műkedvelő színpa­Szinpad a Móra Ferenc Kul- dofl) de b4rhol megánná a túrotthonban. A színvonalas helyét. Természetcsen az olyan durva hibákat, mint amilyen Arany János ismert versének, A walesi bár.dok­nak előadásában a szöveg­mondásban volt tapasztalha­tó, nem lenne szabad meg­engedni. Nagyon hangulatos volt Bende Ildikó előadásá­Kosztolá­műsor, amely elsősorban fiataloknak szólt, de a fel­nőtteket is éppen úgy szóra­koztatta, ügyes keretjátékba ágyazva vonultatta fel a vi­lág- és a magyar Irodalom nagyjait, és főleg müveik paródiáit. A műsorban Pető­fi, Arany János, Ady, Babits, ban Karinthy két Tóth Árpád, Kosztolányi, nyí-paródiéjn is. Uyés Gyula és Szabó Lő- A műsor jól sikerült össze­rinc eredeti művei mellett állítása, valamint a fordula­Karinthy Frigyes Így írtok ti tos, gördülékeny rendezés című kötetéből ismert paró- egyaránt Takács László ér­diái, valamint Heltai Jenő, deme, a kísérőzene pedig Darvas Szilérd paródiái sze- Vántus István munkája, repelnek. Az eredeti művek Az egészében nagyon Jól előadása sajnos, kevésbé sl- sikerült és telt házat vonzó keres volt, mint a paródiáké, előadás azt sugallja, hogv Az Irodalmi Színpad kipró- ezekkel az erőkkel már nyu­bált tagjai ugyanis főleg pa- godtan létre lehetne hozni a ródiákkal szerepeltek. KÜ1Ö- sokszor tervezett, rendszere­nősen nagyszerű rendezői és sen játszó szatirikus színpa­játékteljesítmény volt Ka- dot Szegeden. Takács László rinthy Frigyes ismert Ma- összeáll tása és rendezése ha­dách paródiája; Az ejnberke tározott ígéretet jelent egv tragédiája, a mar többször ilyen kezdeményezés slkeré­megdicsért Molnár Piroska- re. Noha a2 előadásnak nem val és László Tiborral, to- volt nagv propagandája ígv vábbá Lengyel Istvánnal. A is nagy közönség nézte vé­még kevesebbszer látott sze- gig. Feltétlenül érdemes len­replők közül Varga Ferenc ne megismételni, tűnt ki Karinthy Ady-utan- Ji, R 0

Next

/
Thumbnails
Contents