Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

Szombat, 1963. június 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Azért ellenőriz a MERT, mert az export úgy kívánja Minőségi ellenőrzés és kivitel Egy kalocsai üzem jelentkezik telefonon, s kéri, hogy küldjenek szakembert külföldre induló gyártmányuk minőségi ellenőrzésére. Üjabb adat kerül tehát a MERT, teljes nevén: a Minőségi Ellenőrző Részvénytársaság szegedi kirendeltsegének naplójába. A jelzett időben minden bizonnyal kéznél lesz a cég képviselője Tizenháromezerhez szívesebben Sűrűn cseng a telefon, egyre-másra telnek a füzet berublikázott oldalai. Csongrád, csaknem egész Békés, a fél Bács-Kiskun és Szolnok megye, sőt Baranya Tisza— Duna közi csücske is ide tartozik a szegedi MERT-bez. Persze a helybeli üzemek is sok munkát adnak. A Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat éppen 1300 darab fúrókészlet-doboz útnak indításához kér szombatra ellenőrt Ha 13 ezerhez szívesebben is mennének ki, mint ennyihez, az óhaj mégis teljesül majd: az export szállításához fűződő érdek mindig az első. Hívni tehát hívják a MERT szakembereit, hiszen — a külkereskedelmi vállalatok megbízásai alapján — ők állapítják meg, hogy a kivitelre szánt áru mennyisége, minősége és csomagolása megfelel-e az előírásnak. De ha akad kifogásolnivaló, olykor nem a legmarasztalóbb a vendéglátás. A népgazdasági és a vállalati szempontokat végüli s csak összeegyeztetik, s mivel a MERT-nek nem csupán az a dolga, hogy utólag állapítsa meg a hibákat, hanem az, hogy segítsen megelőzni őket, többnyire gyümölcsöző együttműködés alakul ki a termelő és az ellenőrző között. Tud-e egy vállalat ellenőrzés nélkül dolgozni? Felfogja-e, milyen fontos az export? Ügy igyekszik-e az árut előállítani, hogy az megfeleljen a külföldi vásárlók változó igényeinek is? S nem utolsósorban: képes-e oly módon megszervezni a termelést, hogy a kiviteli cikkék minősége egyenletes és mindig jó legyen? Nem szorulnak bábáskodásra A MERT tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált például, hogy a Szegedi Seprűgyár, az ecsetgyár, vagy a Nívó kisipari szövetkezet nem szorul az exportellenőrök állandó bábáskodására.Náluk már egy év óta csak időszakos ellenőrzéseket tartanak, s mégsem fordul elő panasz termékeikre. A helybeli üzemek közül a konzervgyár, a szalámigyár és a cipőgyár adja talán a legtöbb dolgot a MERT-nek. Na, nem azért, mert hanyag munkát végeznek, hanem, mert igen sok árut szállítanak külföldre. A világhírű szegedi szalámi minőségére különösen nagy gonddal ügyel a gyári MEO és a MERT is. Közös az érdem, a haszon Nagy gondosságot, körültekintést kíván a MERT ellenőreinek munkája. Hiába szabják meg ugyanis különböző előírások a követelményeket, néha túl kell látni rajtuk. A statisztika — melynek számait idézni felesleges, hiszen a felsorolás egymagában nem sokat mondhat — mindenestre azt jelzi, hogy egyre kevesebb a gyenge minőségű exportáru. S bár az érdem és a haszon elsősorban a gyáraké, a MERT munkája is nyilvánvalóan jelen van bennük. F. K. Váltsuk aprópénzre a százasokat!... N

épgazdaságunk az év eleji nehézségek ellenére is egészségesen fejlődik. Joggal mondhatjuk, a párt helyes politikája a nyugodt alkotó munka jó lehetőségeit biztosítja. Mégsem folytathatjuk e gondolatmenetet azzal, hogy a párt helyes politikáját meg-i alapozó határozatok gyakorlati megvalósítása zavartalan. A határozatok végrehajtása és ellenőrzése ugyanis ma még nem mindenütt foglalja el a jelentőségének megfelelő helyet a pártmunkában. Bár az utóbbi hetekben erősen megélénkült az üzemek, ezen belül a pártszervezetek gazdaságszervező, termelést ellenőrző munkája, s úgy tűnik, hogy most ez a lendületesebb munka nem a fél év vége előtti hajrá, amellyel igyekeznek pótolni mindazt, amit a korábbi hónapokban elmulasztottak. Ami most folyik, az ennél több. A pártszervezetek, a vállalatok vezetői mind nagyobb lendülettel igyekeznek rendbehozni az üzemvezetés konkrét problémáit, kiNaponia 25 mázsa fagylali Gimnázium a tanyák között Tanyai gimnazisták — a hatezret, de több mint oldalán. Jelentős állami támegszokott fogalom. Diakok kétharmaduk tanyán él. A mogatással, valamint a helykepet idézi fel, kik fáradsá- jegenyéktől körülvett kisvas- beli, s szomszédos zákánygot nem kimelve jarnak be úti állomástól 2 perc az ál- széki és ásotthalmi tanácsok nap mint nap a városi ifiko- talános iskola központja, fes- összefogásával a községfejlába. En azonban egy má- tői környezetben. 1962 szép- lesztési alapokon épül Értsik képet kívánok felidézni, tembere óta — míg önálló hető is, hiszen e területet — mely rövidesen nem kevés- épülete el nem készül — itt ideszámítva az iskola vonbe megszokott lesz: azt, ami- működik a mórahalmi ál- záskörébe eső vidéket mintkor a gimnázium megy ki a talános gimnázium első osz- egy százhúszezer hold'—szátálya, 43 tanulóval. Osztály- mára sok mezőgazdasági köfőnökük, Rátkai Árpád fia- zépkáder kell majd. A táj tal tanár, aki maga is a gim- gazdasági struktúrájának Mórahalom: 13 éve önálló názium indításával egyidő- megfelelően a politechnikai község Szeged alsó-tanya- 4x331 kezdte meg pályáját, ér- oktatás keretében különösen vidékének központján La- dekes statisztikát állított ösz- szőlő- és gyümölcstermeszkosainak száma meghaladja f20 Ime néhany tó®- tési ismereteket fognak ellemzo adat: sajátítani a gyerekek. Az új Osztott iskolában gimnázium legfontosabb jel végzett helyben: Osztatlan, s részben osztott iskolában: Szülei a községben laknak: „Bentlakó*: Bejáró tanyáról, környékből: tanyák közé. Érdekes statisztika Hosszú évek óta gondot okoz Szeged •fagylaltellátása. Most végre a városi tanács segítségével a Szegedi Szálloda és Vendéglátó Vállalat új fagylaltüzemet építtetett a Bartók Béla tér 5. szám alatti házban. Az üzemben — amely hamarosan megkezdi működését — naponta 25 mázsa fagylaltot készítenek. Bővül a választék is és jobb lesz a szegedi cukrászdák és fagylaltárusok ellátása is. Az új üzemben két mélyhűtő kamra, külön tejhűtő, tojásmosó és tojástároló biztosítja a legteljesebb higiéniát. Az új fagylaltüzem „sztárja* a nagy teljesítményű svéd fagyasztógép, amely 6 perc alatt fagyasztja a fagylaltot. Másik érdekessége a jégrakéta. Különleges hűtőkészülék biztosítja, hogy az üzletekbe szállítandó fagylalt megfelelően hűtve érkezzen rendeltetési helyére. Képünkön: szerelik az új gépeket 13 lemvonása azonban az, hogy egyike az első lépéseknek a pártkongresszus által tervként elfogadott általános középiskolai képzés bevezetése felé. A jövő tanévben induló első osztályba egyébként eddig harminc tanuló jelentkezett. Helybeli egy sem. Szó30 5 10 28 Hozzátehetjük, hogy a , , ,, , , ,. busszal bejárók reggel 5-kor Y3 tennem, "°ha kelnek, s délután 5 tájban érnék haza. Ráadásul mindfelsőbb szervek úgy határoztak, a környékbeli, s móössze körülbelül tíz diáknak rabaLmi tanulókat ne a szevillany a lakhelyén. S gedj gimnáziumokba vegyek mintegy fel, mert azok amúgy is túlotthoni zsúfoltak, a Mórahalomról jelentkezetteket nére fogadták. ennek ellevan villany a végül: az osztály háromnegyede az munkában is részt vesz. A tanár példát hoz: amikor a 6 kilométerről bejáró Bende Margit szüleit fölkereste, hogy legalább télire költöztessék be a kislányt a faluba, azt válaszolták: — Nem lehet, itthon is kell segíteBende Margit ennék elle. ,KiskoUégiumoku családoknál Végül a bejárók problénére az osztály legjobb tanulója. deklődöm, s érdekes tervtárul elém: — Vaságyakat szereztünk, s Megkérem végül, foglalja -^kollégiumokat* rendeössze, mi nehezíti a mun- f^m/*1 kát Válasza: szerzodest kötve a szulok_ , , ., , , kel. Mar két hely van is. — Első a bejárás, a ta- Egy háznál 4—5 diákot tunyai viszonyok. Második, s dunk majd elhelyezni Ha ezzel összefüggő az osztat- elég társadalmi segítséget Jan vap, részben «ft°ttif kapunk, mindennel boldogukolák helyzetéből adodo hát- iunk_ rány, tetézve itt a magas . ... . . ., , létszámmal. Harmadsorban , .^kola Jelentőségét a átmeneti jellegű nehézsé- "dek szempontjából láthat gek jük mar. De nem kevesbé jelentős az iskola indítása a — Mit ert ezeken? tanulók életében sem. Szabó — Például földrajzban, Vilmos úttörővezető tanár, mert ez a szakom, részlete- aki tavaly toborozta a körsen tárgyaljuk az országokat, nyékbeli diákokat az új iss nincs megfelelő térkép. Az kolához, erről a következőilyen problémák persze a képp vélekedik: — Ezeknek a gyerekeknek nagy része nem tanulhatott volna tovább. Egyrészt Szegeden nem volt hely, másrészt lakóhelyükről bejárni oda nem tudtak volna, nem gimnázium felépülésével ós ellátásával megoldódnak. Cél: általános középiskolai képzés A következő kérdést, hogy beszélve arról, hogy otthon mikor épül fel a gimnázium, a szülők a munkában igényt már Dants László igazgató- tartanak az ő segítő kezükre nak teszem fel, aki az új is, gyakran a tanulás meliskola gondjait-ügyeit intézi, lett Ez az iskola azt jelenti, Válaszából jelentős tényeket h°gy sokkal több parasztfiahallunk az iskola céljairól is: tal tanulhat tovább. — Év végéig átadják a Azt hiszem, ez világos vágimnáziumot. Négy tante- lasz: a felnövő nemzedékek rémből, szertárakból, s elő- élete megváltozik. Minél több adókból, összesen tehát nyolc ilyen- vidéki gimnáziumot, foglalkozási teremből, s az mint amilyent az egykori iskolában szükséges egyéb "Alsóközponton* indítottak: helyiségekből álló emeletes még jobb feltételekkel, épület lesz a piactér északi Németh Ferenc alakítani az eddiginél jobb, hatékonyabb vezetési módszereket. R

égi tapasztalat Szegeden is, hogy sokkal nagyobb energiát fordítottak pártszervezeteink egy-egy párthatározat megvalósítását előkészítő intézkedési terv szövegezésére, mint később annak végrehajtására és ellenőrzésére. Most ébben is egészséges változás tapasztalható. Erről tanúskodik az a vizsgálat is, melyet a szegedi párt-végrehajtóbizottság tartott vasipari üzemeinkben arról, hogyan valósítják meg az MSZMP Központi Bizottságának a gépipar feladatairól szóló határozatát. Ismeretes, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalataink munkája többnyire szépen, egyenletesen fejlődött. Ennek ellenére a párthatározatok megállapításai e vállalatok munkájára, tevékenységére is találóak voltak. A határozat tanulmányozása után a gazdasági és pártvezetőkben is tudatosabbá váltak a feladatok. A határozat tükrében jobban felismerték, hogy az eddigi termelésfejlődés, a gazdálkodás módja, a gyártmányfejlesztés stb. nem kielégítő, s a jövőben sokkal többet vár tőlük a népgazdaság. Hogy ez a többet várás nem csupán óhaj, hanem megvalósítható igény. A szegedi párt-végrehajtóbizottság a gépipar feladatairól szóló párthatározat megvalósításának szegedi tapasztalatai kapcsán megállapította, hogy vállalataink általában jó intézkedési terveket készítettek, s pártszervezeteink is helyesen dolgozták kl azokat a tennivalókat, módszereket, amelyekkel segíteni akarják e tervek valóra^ váltását. Szinte valamennyi pártszervezet helyesen jelölte meg tennivalóját, amelylyel el akarja érni, hogy a vállalat összes dolgozóinak ügyévé váljon a műszaki színvonal emelése, a technológia fejlesztése, a korszerűbb és gazdaságosabb termékek előállítása. Ma már elmondhatjuk, hogy a határozat megjelenése óta javult vasipari üzemeinkben a pártszervezetek termelést ellenőrző munkája. Ez a többi között abban is megnyilvánult, hogy az ellenőrzés sokoldalúbbá vált, s mindinkább érvényesül a hozzáértés, a szakszerűség a problémák megoldásában. Többnyire eredményesen tárják fel és hasznosítják a műszaki fejlesztés helyi lehetőségeit Arra is törekszenek, hogy az újítómozgalom és a szocialista brigádmozgalom feladatait jobban öszszehangolják a vállalati műszaki fejlesztési célokkal. Rendszeresen figyelemmel kísérik, hogy üzemük hatékonyan használja fel a műszaki fejlesztésre, s az e célra szánt vállalati eszközöket, s az anyagi ösztönzés más lehetőségeit Nagyobb figyelmet fordítanak a műszaki dolgozók közötti politikai felvilágosító, nevelő munkára. Igyekeznek bátor, kezdeményező közszellemet kialakítani. T

ermészetes dolog, hogy a pártmunka gyakorlatában nem lehet egyszerre csak egy kérdéssel foglalkozni. A múltban sok problémát, nehézséget okozott az, hogy pártszervezeteink munkájukat nem végezték differenciáltan. Előfordult, hogy a megoldandó feladatok közül nem tudták minden időben kiválasztani a legdöntőbbeket, a legalapvetőbbeket, ezért könnyen elsikkadt több határozat végrehajtása és ellenőrzése. Most helyesen ismerték fel: a gépipar feladatairól 6zóló párthatározatban megjelölt feladatok a legfontosabbak. Sok jó tapasztalat tanúsítja vasipari üzemeinkben is, hogy egyre több dolgozó, műszaki érez tudatos felelősséget a párthatározat megvalósításáért, a gazdálkodásért és általában az üzemi, gyári élet összes dolgaiért. Ebben nagy szerepe van pártszervezeteink felvilágosító tevékenységének. mr em lennénk hívek az igazsághoz, ha elhallgatnánk, hogy e megállapítások nem érvényesek a vasipar minden üzemére. Sajnos, a vasipari szövetkezetekről nem mondható el ennyi jó. Igaz, hogy fejlődtek szövetkezeteink, új gépeket szereztek be, átszervezték a műszaki apparátust, megoldották a gyáHáselőkészítést, a programozást Bevezették a teljesítménybérezést, mégsem lehetünk azonban elégedettek munkájukkal, hozzáállásukkal. Az egyik legnagyobb vasipari szövetkezetünkben például annak ellenére, hogy a pártbizottság ipari osztálya erre felhívta a figyelmet, nem tárgyalták meg a gépipar feladatairól szóló párthatározatot a szövetkezet tagjaival. Ez nemcsak a szövetkezetek vezetőinek magatartására vet fényt, hanem azt is tanúsítja, hogy az egyébként kis létszámú pártszervezet befolyása igen gyenge, nem tud érvényt szerezni megfelelően a párt határozatainak. M

inden pártszervezet munkájának értékét csak az adott üzem tényleges eredményei szerint értékelhetjük. Így van ez a gépipar feladatairól szóló párthatározat megvalósításával is. Az eredmények azt mutatják, többnyire jó a pártszervezetek termelést ellenőrző tevékenysége, gazdaságszervező munkája. Most mégis több hibáról is szóltunk. Tettük ezt azért, hogy felhívjuk a figyelmet a meglevő fogyatékosságokra, munkánk gyengéire. Arra, hogy nem elég a párthatározatokat — ahogy egyesek mondják — a „százasokat* kézbe venni, s az aprópénzre váltás módját, az intézkedési terveket elkészíteni Fel is kell váltani a százasokat a mindennapi munka során, szervezni és ellenőrizni e határozatok megvalósítását V. P. Párt- és tanácsi vezetők iskola látogatásai Tegnap, pénteken délelőtt felkereste a szegedi Radnóti Miklós gimnáziumot Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és Perjést László, a Szeged városi pártbizottság első titkára Papp Gyulának, a szegedi városi tanács vb elnökhelyettesének, valamint más pártbizottsági és tanácsi vezetők kíséretében. A gimnázium megtekintése közben dr. Bánfalvi József igazgató és a tanári kar több tagja nyújtott tájékoztatást az oktató-nevelő munkáról, különösen a szép sikereket elért politechnikai oktatás helyzetéről. A szegedi párt- és tanácsi vezetők ellátogattak a Móra Ferenc iparitanuíó-intézetbe is, ahol László Nándornak, az intézet igazgatójának, s a tantestület néhány tagjának vezetésével ismerkedtek az ipari tanulók életével, körülményeikkel, s az egyre fejlődő intézettel. A vendégek mindkét helyen igen hasznos beszélgetést folytattak, s elismerően nyilatkoztak a tapasztaltakról. 4