Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-04 / 128. szám

Kedd, 1963. június 4. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Az élüzem cím9 a 7 és fél milliós tiszta nyereség és ami mögötte rejlik Pedagógusnapi díszünnepség a Szeaedi Nemzeti Színházban A pedagógusnap hagyo­mányos szegedi díszünnepsé­gét a városi tanács művelő­désügyi osztályának és a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának rendezésében vasárnap délelőtt tartották meg a Szegedi Nemzeti Színházban. A díszünnep­ség elnökségében helyet fog­lalt Perjési László, a váro­si pártbizottság első titkára, dr. Antalffy György, a Csongrád megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, a József Attila Tudományegyetem rektora, Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő, Szö­gi István, a városi pártbi­zottság osztályvezetője, Sza­bó István, a Csongrád me­gyei pártbizottság munka­társa, Deák Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára, Hantos Mihály a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese, Papp Gyula a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyette­se, valamint kiváló pedagó­gusok, üzemek, termelőszö­vetkezetek és társadalmi szervek képviselői. Az ünnepséget Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára nyitotta meg, majd dr. Csi­kós Ferenc, a városi tanács végrenajtó bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszé­det. — Ma, a XII. pedagógus­napon — mondotta a többi között —, az ország népével együtt Szeged lakossága is szeretettel és tisztelettel kö­szönti a nevelőket, óvónőket, tanítókat, tanárokat, a köz­oktatás valamennyi dolgozó­ját. Pedagógusnak lenni — hangoztatta a továbbiakban — nem könnyű dolog. Csak annak a pedagógusnak a munkája lehet eredményes, aki nemcsak szavaival, de személyes példájával, min­den cselekedetével és meg­nyilatkozásával vezeti az if­júságot a nemes gondolko­dás, a becsületes emberré válás felé. A tanulóifjúság­nak a pedagógusokban meg­testesülve kell látnia a szo­cialista, a kommunista em­bertípus tulajdonságait. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese kitüntetéseket adott át a ki­váló munkát végző pedagó­gusoknak. Az oktatásügy ki­váló dolgozója kitüntetést kapta dr. Arató Ádám, a Radnóti gimnázium tanára, Ábrahám Ferencné, a Guten­berg utcai általános iskola tanára és Kelemen József­né, a Juhász Gyula utcai óvoda óvónője. Kiváló dol­gozó kitüntetést kapott Mar­kos Andrásné, a II. kerületi vezető igazgatóság gondno­ka, Szocialista kultúráért jelvényt Horváth Mihály, a városi tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, mi­niszteri dicsérő oklevelet pe­dig Stanics Béla, a Liszt Fe­renc zeneiskola igazgató­helyettese. Ezután Deák Béla a KISZ városi bizottságának titkára az ifjúsági szervezetek veze­tésében kiválóan dolgozó pe­dagógusoknak átadta a KISZ Központi Bizottságának ki­tüntetéseit. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott Maxi Mihály, a petőfitelepi általá­nos iskola igazgatóhelyettese, kiváló úttörővezetői kitünte­tést pedig Rajna Sándorné, a Gera Sándor általános iskola és Csanádi Géza, a rókusi ál­talános isikola nevelője. A kitüntetések átadását kö­vetően a társadalmi szerve­zetek képviselái és úttörők köszöntötték a pedagóguso­kat, majd az ünnepség után a résztvevők megtekintették Verdi Traviata című operá­ját a Szegedi Nemzeti Szín­ház művészeinek előadásá­ban. pedafrápusalc kaszfoitése a tahíiáUé^a&CH ül/ Vasárnap délelőtt a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Otthonában tartották meg a Szegedi Tanítóképző Inté­zet pedagógusnapi ünnepsé­gét. Ezen — az iskola hagyo­mányainak megfelelően — gyémánt- és aranydiplomákat osztottak ki azoknak a sze­gedi, Csongrád és Békés megyei pedagógusoknak, akik hatvan, illetve ötven esztendővel ezelőtt kapták meg tanítói oklevelüket, kö­zöttük több olyan nevelőnek, aki még ma is dolgozik. Ünnepi beszédet Szögi István, a városi pártbizott­ság osztályvezetője mondott. Köszöntötte az új gyémánt­és aranydiplomásokat, vala­mint az intézetnek a pedagó­gusnap alkalmából kitünte­tett nevelőit: Majzik Sándor kiváló tanítót, dr. Szörényi Józsefet és dr. Gazsó Istvánt, az oktatásügy kiváló dolgo­zóit és. Gaál Gézát, a Szege­di Tanítóképző Intézet mi­niszteri dicsérő oklevéllel kitüntetett igazgatóját. Ez­után a többi között a neve­lői hivatás szépségeiről és nagy felelősségéről beszélt és hangoztatta, kétszeres a fe­lelőssége azoknak a neve­lőknek, akik a jövő pedagó­gusait nevelik. Csongrád megye, Szeged város és Békés megye taná­csa művelődésügyi osztályá­nak, a KISZ Csongrád me­gyei és szegedi bizottságá­nak, továbbá intézeti szer­vezetének, a Szegedi Tanár­képző Főiskolának, a Peda­gógusok Szakszervezete Csongrád megyei és Szeged városi bizottságának, a Ha­zafias Népfront szegedi bi­ti izottságának, a nötanács­nak é§ az intézet Szülői Munkaközösségének képvise­lői és a gyakorlóiskola úttö­rői köszöntötték ezután a gyémánt- és aranydiplomás nevelőket, akiknek Gaál Gé­za igazgató adta át diplomá­jukat. Gyémántdiplomát hat pe­dagógus kapott. Szegedről ketten: Kemenes Mátyás és Zsák Antal. Aranydiplomát 15 pedagógusnak adomá­nyoztak. Szegedről és a sze­gedi járásból Czöndör Pál (Ásotthalom), Ernőd Róbert és Ernőd Róbertné (Szeged), Grézla Jánosné (Szeged) és Kaza Lőrinc (Szeged) kapott ilyen diplomát. Ezután dr. Greguss Pál, Kossuth-díjas egyetemi tanár meleg szavakkal üdvözölte az idős pedagógusokat, majd művészi műsor következett, amelyben fellépett Kardos Mária és Budai Mária taní­tóképzős hallgató, Lakos Pál tanár és dr. Mihálka György tanár vezetésével a tanítóképző intézet énekka­ra, valamint Berdál Valéria és Szalma Ferenc, a Szege­di Nemzeti Színház művé­szei. Zongorán kísért Joó Ete intézeti tanár, Lakos Pálné, a Liszt Ferenc zene­iskola tanára és Hirsch Ben­ce, a Szegedi Nemzeti Szín­ház tagja. Május elsején harmadszor­ra ítélték oda az élüzem cí­met a Délalföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet öthal­mi gazdaságának. Erre most kétszeresen büszkék a gaz­daság dolgozói. Érthető is ez. A korábban nyert két él­üzem cím idején csupán 200 dolgozója volt a gazdaság­nak. Most viszont a tavaly januári átszervezés után 9 ezer hold fölé emelkedett a terület, s ezzel szaporodott a dolgozók száma is. B tények kemíny küzdelemről vallanak A gazdaság az átszervezés után a legrosszabb feltéte­lek mellett indult a Csong­rád—Békés megyei állami gazdaságok versenyében. Mégis — hiába nehezítette a tervek teljesítését a példát­lan szárazság —, mindkét megye állami gazdaságait megelőzve a munka eredmé­nyességének növelésében el­ső lett. A tervezett 5 millió 378 ezer forint tiszta gaz­dálkodási nyereség helyett 7 millió 534 ezer forint abszo­lút hasznot biztosítottak a gazdaság dolgozói államunk számára. A 13 munkacsapat közül kimagasló termelési eredményeik révén heten nyerték el a szocialista bri­gád címet. E számok, tények beszé­desen mutatják egy nagy­szerű munkás- és vezető kol­lektíva egyéves kemény küz­delmét a természet szeszé­lyeivel: az esőtlenséggel, a futóhomokkal és a szikese­désre erősen hajlamos réti agyagtalajokkal. Ezek azon­ban még korántsem adnak választ a győzelem nyitjára. Hogyan születtek ezek a si­kerek? Élen járó módszerekhel A terméseredmények ta­gadhatatlanul bizonyítják: a vetéseket a legrosszabb nyár sem pusztíthatja el, legfel­jebb csökkentheti az ered­ményeket akkor, ha az élen járó talajművelési. üzem­szervezési eljárásokat alkal­mazzák. Különösen szembe­tűnőek az öthalmi központi üzemegység terméseredmé­nyei. Búzából 19 mázsa 81 kilogramm, kukoricából má­jusi morzsoltban 16,4 mázsás terméseredményt értek el. Lucernamagból pedig össze­Tegnap délután Szegeden a TIT Kárász utcai klubjá­ban ülésezett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos titkársága. Az ülé­sen — amelyen megjelent és felszólalt Demeter Sándor az MSZMP Központi Bizott­sága tudományos és kultu­sen 531 mázsát takarítottak be. A búzatermés az egész gazdaság szintjén is több mint 5 mázsával múlta fe­lül a tavalyi országos átla­got. Négyszáztizenhét hold­nyi szőlőterületről 34,3 má­zsás holdankénti termést szüreteltek le. Ez mintegy 130 százalékkal volt maga­sabb Csongrád megye átla­gánál. Tejtermelésben a gazda­ság egy tehénre jutó ered­ménye közel 1200 literrel múlta felül az országos át­lagot. Négyszáz tehéntől 1 millió 236 ezer liter tejet szállítottak a fogyasztóknak. A termelés növelésével egy­időben lényegesen csökken­tették az önköltségeket is. Jó a vezetés Száz holdnyi mezőgazdasá­gilag művelhető területre máris 29 számosállat jut a gazdaságban, s ez az idén még jelentősen gyarapodik. Szövetkezeti gazdák, sőt me­zőgazdasági szakemberek is, amikor ezekről a munkasi­kerekről hallanák, gyakran legyintenék: könnyű az ál­lami gazdaságoknak, tömik beléjük a milliókat! Nos, ez korántsem igy áll. Nagyon sok gazdaság van Csongrád megyében, mely eddig lénye­gesen többet kapott az ál­lamtól, mégis messze mö­götte állnak az öthalmi eredményeknek. A magya­rázat elsősorban a kiváló szak­mai, politikai vezetésben van. Pásztói Lajos, a gazdaság helyettes igazgatója meggyő­ződéssel vallja, s bizonyítja is, hogy például a tavalyi 19,81 mázsás búzatermés-át­lagot hamarosan egész Csong­rád megyében általánossá tehetnénk, ha az eddigi gya­kori mélyszántást — ahol ez indokolt — közvetett módon altalaj lazítással helyettesí­tenénk. Ugyanis Csongrád megyében éppúgy, mint az egész országban, nagyon ke­vés az ekével mélyen szánt­ható, vastag termőrétegű ta­laj. A sekélytermő rétegben a szik felhozásával komoly károk is keletkeznek, me­lyeket nagy tömegű szerves trágyával lehetnek leginkább ellensúlyozni. A magyar mezőgazdaság­ban még korántsem köz­használatú a késes, forgatás nélküli mély talajlazítás. Pe­rális osztályának alosztály­vezetője és dr. Antalffy György, a József Attila Tu­dományegyetem rektora, va­lamint a TIT megyei és vá­rosi elnökségének több tag­ja —, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Csong­rád megyei szervezetének munkáját vitatták meg. Az ülést dr. Nagy László, a TIT főtitkára nyitotta meg. A felszólalók megálla­pították, hogy a megyei szer­vezet munkája az elmúlt években sokat fejlődött. A korábbi látványos és nem­egyszer tartalmatlan rendez­vények helyett az ismeret­terjesztő munka talán ke­vésbé látványos, kevésbé reprezentatív, de tartalmas, lényeges feladatai kerültek előtérbe. A falvakban, a ta­nyákon és az üzemekben is nagymértékben növekedett az előadások száma és je­lentősen javult a színvona­luk is. Az eredmények megálla­pításán kívül a titkársági ülés rámutatott a további tennivalókra is. A Csongrád megyei szervezet egyik leg­fontosabb feladataként je­lölték meg a felszólalók, hogy a TIT tovább javítsa, fejlessze kapcsolatait az egyetemmel, jobban támasz­kodjon az egyetem oktatói­nak munkájára. Ezzel kap­dig ez a művelet sok eset­ben sokkal hasznosabb a mélyszántásnál. Ennek bizo­nyítására Pásztói Lajos ér­dekes példát hozott fel Kü­bekházáról. Tavaly ősszel altalajlazított területen 122 holdon dixtillerrel porha­nyított magágyba búza után vetettek búzát. A talaj kü­lönben rendkívül sovány. Senki sincs a környéken, aki emlékeznék arra, hogy mi­kor látott ez a föld utoljára szervestrágyát. Mégis, már az utóbbi esőzések »előtt 18 mázsára becsülték a szak­emberek az innen várható holdankénti búzatermést. Jóllehet, ugyanez a föld ta­valy jobb elővetemény után csak 10 mázsát adott. A gazdaság szakemberei már régen meggyőződtek ar­ról, hogy az összefüggő ké­ses mélyművelés — különö­sen a szikesedésre erősen hajlamos, csekély rétegű vá­lyogtalajokon — felbecsül­hetetlen értékű utóhatással bír. Egy-egy altalajlazítás 4—5 esztendő múltán is ál­dásosán érezteti hatását A mélyen fellazított és lezárt talajszerkezet száraz időben is jól tárolja a csapadékot a növények számára. Korszerű növényvédelem Tudományosan kidolgozott talaj müvelés és talajerő fenntartási rendszer alapján évről évre emelik a földek termőképességét. E program alapján az idei tavaszon pél­dául 228 holdat javítottak zöldtrágyával. S ezzel több száz vagon istállótrágyát ta­karíthattak meg A jövőben a zöldtrágyázás méreteit még tovább növelik. Ezen túlme­nően nagy gondot fordíta­nak a korszerű növényvéde­lemre is. A kimagasló sikerekben részük van a Délalföldi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet kutatóinak is. Sokat segítet­tek az élenjáró módszerek alkalmazásában. ök azon­ban nemcsak a közvetlen felügyeletük alá tartozó gaz­daság számára kutatnak. Tu­dományos sikereik az egész magyar mezőgazdaságot szol­gálják. Tegyük hát ezeket közkinccsé Csongrád megye gazdaságaiban is. Csépi József csolatban nagy jelentőségű javaslat hangzott el a vitá­ban: a József Attila Tudo­mányegyetemmel együttmű­ködve szervezzen a TIT Csongrád megyei szervezete már a jövő nyáron, a sza­badtéri játékok idején, sza­badegyetemet Szegeden. A javaslatot az ülés résztvevői elfogadták és a tennivalókat határozatban rögzítették. Si­került megállapodni az elő­adások tematikájában is. Határozat született arról is, hogy a nyári szabadegye­tem létesítésétől függetle­nül ismét meg kell szervez­ni az oktatási év időtartama alatt működő esztendőkkel ezelőtt abbahagyott Juhász Gyula szabadegyetemet. Több felszólalás foglalko­zott az évek óta hiányzó TIT értelmiségi klub létre­hozásának problémáival is. Az ülés határozata végül is kimondta, hogy a szegedi értelmiségi klubot néhány hónapon belül, de még ebben az évben meg kell szervez­ni, A tartalmas élénk vita, amely az említett kérdése­ken kívül a TIT munkájá­nak minden lényeges prob­lémájával foglalkozott, dr. Koch Sándor egyetemi ta­nárnak, a társulat megyei elnökének zárszavával feje­ződött ba Szegeden tartott ülést a Pedagógusok Szakszervezetének országos elnöksége Hétfőn Szegeden tanácsko- Pedagógusok Szakszervezete mi ankétját 1964 áprilisá­zásra ült össze a Pedagógu- Csongrád megyei bizottságá- ban rendezik meg Debrecen­sok Szakszervezetének orszá- nak az oktató-nevelő munka ben. gos elnöksége. A megbeszé- korszerűsítésével, a körzetesí- Az ülésen megvitatták az lést a József Attila Tudo- téssel, és a munkaerőgazdái- idei üdültetés előkészítésével mányegyetem Természettu- kodással kapcsolatos jelenté- kapcsolatos terveket is. Esze­dományi Karának előadóter- sét vitatták meg. . rint a Pedagógus Szakszer­űiében rendezték meg. A ta- Ezután munkavédelmi kér- vezet és a helyi tanácsok a nácskozáson részt vett Kurucz désekkel foglalkoztak a ta- nyáron mintegy 25 ezer peda­Imre, az MSZMP Központi nácskozás résztvevői. Az 1960- gógus üdülését biztosítják. Bizottsága tudományos és ban Veszprémben és az 1962 Közülük kétezren külföldön kulturális osztályának alosz- júniusában Szegeden megtar- pihenhetik majd ki a tanév tályvezetője, Juhász József, a tott felsőoktatási intézmé- fáradalmait. A tavalyihoz Csongrád megyei párt-végre- nyek országos munkavédelmi mérten nő a pedagógusok ál­hajtóbizottság tagja, az SZMT ankétjait úgy értékelték, hogy tal igénybevehető családi be­vezető titkára, Szabó István, ezek a tanácskozások megmu- utalók száma, a megyei pártbizottság mun- tatták: a munkavédelem szer- A Pedagógusok Szakszerve­ka társa is. ves része az oktatási reform- zetének országos elnöksége a Makoldi Mihálynénak, a nak. Elhatározták, hogy a fel- délutáni órákban meglátogat­Pedagógusok Szakszervezete sőoktatási intézmények har- ta a szatymazi általános i&­elnökének megnyitója után a madik országos munkavédel- kólát. (feomogyiné felv.) Aranydiplomás házaspár. A tanítóképző vasárnapi ünnepségén aranydiplomát kapott Emőd Róbert és felesége. Mindketten ötven évvel ezelőtt szerezték meg tanítói okle­velüket, s a férj 38, a feleség pedig 41 esztendőt töltött a közoktatás szolgálatában. Képünkön Gaál Géza igazgató az ünnepség után a kitüntetett házaspárral beszélget Javaslat a szegedi nyári szabadegyetem megszervezésére A TIT országos titkárságának szegedi ülése elfogadta a nagy jelentőségű indítványt

Next

/
Thumbnails
Contents