Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-26 / 147. szám

Szerda, 1963. Június 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Új magyar drámák, klasszikus művek Jóváhagyták a színház jövő évi műsortervét A Szegedi Nemzeti Színház jövő évi műsorának tervét, miután a Művelődésügyi Mi­és a Fidelio-1, valamint a balettek közül a Fából fara­gott királyfi-t, mellyel teljes nisztérium jóváhagyta, elfő- Bartók-est kerülhet bemuta gadta a városi tanács végre- tásra a Kékszakállú herceg hajtó bizottsága is. A műsor- vára és a Csodálatos manda­terv szerint az 1963/64-es idényben a nagyszínházban rin-nal együtt. Az operett­műsorban Lehár Luxemburg öt prózai müvet, három ope- grófja, Gárdonyi—Ernőd—De rettet és három operát ját- Fries Ida regénye, Kálmán szanak, valamint egy önálló A bajadér, vagy balettestet tűznek műsorra. Eisemann—Dalos Anna bál­A kamaraszínházban három ja szerepel, prózai és egy zenés vígjáték A kamaraszínházban So bemutatojat tervezik. A szín- , ,„.,„..,, ház táj,előadásként is tart be- lane-Wahl Bahuk ^^certje mutatót. A terv szerint a nagyszín­házban játszani fogják Mó­ricz Zsigmond Üri muri, Thurzó Gábor Hátsó ajtó, Shakespeare Hamlet, Sartre Akszjonov Kollégák cimü, vagy más fiatalok életéről szóló darabja kerül bemuta­tásra. A színház jelenleg tár­gyal több magyar szerzővel, s később dönti el, hogy har­Az altonai foglyok és Grand- madiknak milyen új magyar pierre-Boros A bűvös kap- darabot mutat be. A jövő tafa cimü művét A Shakes- évadban Budapesten bemuta­peare-jubileum alkalmából felújítják a Lear kiráiy-t. Bemutatják Verdi A végzet hatalma, Von Einen Danton tásra kerülő zenés vígjátékok egyikéből is választanak, vagy pedig a József Attila Színházban most játszott halála, Mozart Varázsfuvola Pof?a"tas J^f?} mutatják be. Tájbemutato című operáját felújítják a Szirmai Székelyfonó-t, a Bohémélet-eA lesz. Mágnás Miská- ja A nők nagyobb megbecsüléséért ülést tartott a KPVDSZ elnöksége A Kereskedelmi-, Pénz­ügyi- és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének el­nöksége kedden ülést tartott. Értékelték az 1962—63. évi politikai oktatást amelyben mintegy 28 000 hallgató vett részt. Elhatározták, hogy a különféle szakmák igényeit figyelembe véve differenciált politikai továbbképzést ve­zetnek be. Az elnökség határozatot hozott a tanácsi kiskereske­delemben dolgozó nők hely­zetévei kapcsolatban. Megál­lapították a többi között, hogy vezető állásokban még kevesebb nő található, mint azt arányszámuk indokolná. Ügy döntöttek: felkérik a Belkereskedelmi Minisztériu­mot, könnyítsék meg a nők­nek a szakmai képesítés meg­szerzését. Felhívták arra is a figyel­met, hogy a tanácsi kiske­reskedelemben az előlépteté­seknél, kitüntetéseknél és ju­talmazásoknál ne tévesszék szem elől a nődolgozók ará­nyát A vezetők normája A munkások általában ban, elsősorban a munkások vezés hiányosságaival függ­megértették az utóbbi részéről, hogy végre valahára nek össze, márpedig a leg­két-három évben folyó nor- a vezetők normáját is ren- gondosabban elkészített mun. marondezések szükségességét, dezni kellene. Ez más sza- kanorma is csak a tényhely­Belátják, hogy a munkafelté- vakkal kifejezve nem jelent zetet rögzítheti, csak annak telek javulásával — akár gé- egyebet, mint a vezetési szín- következménye lehet Más pesítés útján, vagy egyéb vonal megjavítását. A Köz- szóval egy-egy munkadarab okokból következett be — a ponti Bizottság legutóbbi ülé- elkészítése, vagy egy munka­munkateljesítményeket is sén is — melyen gazdasági folyamat végzésének időszük­emelni kell, vagyis, egy bizo- életünk főbb kérdéseit, a má- séglete az adott termelési fo­nyos időegység alatt ma töb- sodik ötéves tervvel kapcso- lyamatot befolyásoló techno­bet kell termelni, mint rósz- lat06 feladatokat vitatták meg lógiai, szervezési feltételek szabb munkafeltételek mel- — a gazdasági vezetés szín- figyelembevétele alapján fe­lett tegnap. De az erőfeszí- vonalának emelése volt egyik jezhetó ki normaidőben, tések mellett sokszor azt is központi kérdés. Ezért mondjuk és valljuk, hogy a munkanormák kar­lVem véletlen, hogy az bantartását nem szabad — utóbbi időben sok szó de nem is lehet _ a terme­esik a gazdasagi vezetők kö- j^j feltételektől elszigetelve rében a munka- és az üzem- vizsgálni és fejleszteni. El­szervezés kérdéseiről, mint a isnkezőleg, a termelékenység, vezetés fontos eszkozérol. A az egyes munkateljesítmé­kérdés napirenden tartasa nyek emelésében csak akkor természetesen végső soron tudunJí előrelépni, ha amun­szoros kapcsolatban all a kanormákat komplex módon tebb munkamódszerekkel munkatermelékenység emele- fejlesztjük. Mivel a munka­dolgoznak, míg a műszak sében előttünk álló, mindin- norma egyrészt eleme, más­másik részében az eddigiek- kább növekvő feladatokkal, nél is több a semmittevés. A munkanormák fejlesztése Joggal teszik fel ilyenkor a irénti követelmények valóra­kérdést: miért kellett a mun- váltása mindinkább nyil-ván­kanormákat szigorítani? A valóvá teszi, hogy a munka­normák szigorítása előtt az normakat ,nem lehet a termfi_ tapasztalják, hogy hiába állí­tanak elő egy-egy darabot ma rövidebb idő alatt, mint tegnap, ezzel még a műhely, vagy az üzemegység egy mű­szak alatt nem termel többet. Saját bőrükön tapasztalják, hogy a műszak egy része alatt az eddigieknél gyorsab­ban, szorgalmasabban, fejlet­A szénbányászat teljesítette félévi tervét A Nehézipari Minisztéri­üm szénbányászati főosztá­lya jelentette, hogy a szén­bányászat kedden délben teljesítette első félévi, 14 461 770 tonnás termelési tervét, A hónap végéig hát­ralevő öt munkanapon elő­reláthatólag még körülbelül 500 000 tonnás termelés vár­ható. A félévi túlteljesítés ilyen módon valószínűleg eléri a félmillió tonnát. Burgonyatermelési tanácskozás Nyíregyházán A Földművelésügyi Mi­hisztérium, a Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében ked­den kétnapos burgonyater­melési tanácskozás kezdődött Nyíregyházán. Részt vett a tanácskozáson Benkei And­rás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Sza­bolcs megyei pártbizottság első titkára és Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke. A tanácskozást Bajcsy Ede, a Földművelésügyi Miniszté­rium növénytermesztési fő­igazgatóságának helyettes vezetője nyitotta meg. A megnyitó után dr. Klenczner Imre, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet igazgatója tartott vita­indító előadást­Több mint húsz tavat építenek a tsz-eknek Az Országos Vízügyi Fő­igazgatóság Vízrendezési és Vízhasznosítási Osztályainak, valamint a Vízügyi Igaz­gatóságoknak a szakemberei belül 200 helyen lehet táro­zót létesíteni. A vízügyi szakemberek tanácsára és az eddigi jó tapasztalatok alapján az idén egyenletesebb munkatempó mellett kevésbé fáradtak el, kevesebb volt a kapkodás, az idegeskedés. Miért nem lehet folyamatossá tenni a terme­lést? Ha közelebbről meg­vizsgáljuk az egyenlőtlen ütemű termelés okait, köny­nyen megtaláljuk, hogy hol az anyagellátás, hol gyakori géphibák, üzemzavarok, hol a műszaki előkészítés és részt következménye a ter­melékenység növelését előse­gítő termelésszervezési és műszaki feltételeknek, a munkanormák fejlesztése csak akkor segíti elő a ter­, , ... ... , . mel éken ység növekedését, ha lesi feltetelek allando javita- aktívan visszahat, elősegíti a sától függetlenül, elszigetelve termelékenységet befolyásoló fejleszteni, csupán az egyes termelési feltételek javítását, munkás, vagy jobbik esetben * ^ hogy 1960 óta a mun„ kanormák fejlesztésé­széleskörű vizsgálatokat vé- már több mint 20 kis-tározót geztek az országban. A hegy- és duzzasztott vizű halas ta­és dombvidéki patakok, fo- vat építenek a Fejér, He­lyók felső szakaszait járták ves, Baranya és Tolna me­végig és olyan völgyek után gyei termelőszövetkezetek­kutattak, amelyeket már vi- nek. A Déldunántúli Vízügyi szanylag alacsony, 2—5 mé- Igazgatóság öt kistározót teres földgáttal el lehet zár- épít Ezekben a tavakban ni és kis víztárolóvá alaki- egymillió köbméternél több tani. Ezeknek a 200 000— vizet fognak fel, s mintegy 1100 holdon térhetnek át az öntözéses gazdálkodásra. 1965 végéig újabb 23 kisitározót alakítanak ki, 900 000 köbméteres tavaknak a vize az ipari és ivóvízel­látáshoz kevés, de arra már kiválóan alkalmasak a kis Z^J^JTRéŰSt 16 ^lió köbméter a domboldalakról lezúduló vízhez jut majd a mezőgaz­hólé és csapadék visszatar- dasag a nyári szárazság tásával, a nyári szárazság kkJún. (MTI) idején pedig öntözéshez ad­janak vizet a mezőgazdaság­nak. Természetesen a hal­tenyésztés, a viziszárnyas telepiek, a vízisport és az üdülés fejlesztésének is ki­tűnő szolgálatokat tesznek ezek a 30—100 holdas víz­tározók. Eddig főleg Fejér megyé­ben és Pécs, Miskolc kör­nyékén mintegy 15 kistáro­zót és duzzasztott vizű ha­lastavat építettek a vízügyi igazgatóságok. A hegy- és dombvidéki patakok, folyók völgyeinek országos vizsgá­lata alapján azonban körül­ben értünk el bizonyos ered­ményeket, megtettük az előbb említett igény kielégí­téséhez szükséges első lépé­a munkahely jobb megszer­vezésével a lehetőségeket ki­aknázni. Ahhoz, hogy az egyes mun­kás munkaidejében a felesle- se ket. Az eddigi felmérések, tovább, akadozik, zavarja a ges várakozási, kieső idők munkanapfényképezések a folyamatos termelést. Így ju- csökkenjenek, egy-egy mű- term«lés szervezésében meg­tettünk el a vezetők norma- szak ^ leterhelésük, a rendezesének szuksegessege- , .. 7 bez_ munka tempója egyenlete­A termelés folyamatossága, 5600 legy«t a termelés i rá­illetve annak biztosítása el- nyitóinak a legtöbb esetben levő fogyatékosságra hívták fel a figyelmet. Ezek a fel­mérések azt mutatják, hogy a termelés folyamataiban szá­mottevőek az úgynevezett SSS "S^VteSSS ^ kÍ ^ lépnÍ 32 egyCS «SS^JIrKrfö! SS&lT^S^Íl -gyekről az egyes flaban tevő tartalékok, me­ügye, feladata. Csak a veze- műhelyekből, sot az egyes lyek hasznositasaval a terme­tők láthatják a termelés szűk üzemrészekből is. A veszte- ^^^jjjfül ^esetfe ' to­keresztmetszetét, csak ők ségidők, amelyek a termelés ^bb^ruházásöktofT jelentő­tudnak ebben a kérdésben üresjárataiból adódnak, az gen növelni lehetne. Most az hatékonyan intézkedni, csak eddigi tapasztalatok alapján az ő jobb munkájuk ered- nem korlátozódnak csupán menyeként háríthatók el a az egyes munkahelyekre, az folyamatos termelést gátló egyes műhelyekre, függetle­akadályok. Ezért halljuk az nek az egyes munkástól, utóbbi időben mind gyakrab- alapvetően Mind többen étkezhetnek üzemi konyhán Étterem, nyílik a Semmelweis-kollégiumban — Központi előkészítő üzem épül — A László-bazár helyén önkiszolgáló étterem lesz — Több üzemi konyhára tenne szükség Büntet és — virágosífásért A ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet — tartja a régi szólás-mondás. Az utób­bi években Szegeden va­lósággal társadalmi mozgalommá vált az ut­cák virágosítása, sőt át­terelődött ez a mozga­lom az újszegedi part­fürdőre is, ahol a fürdő­zők a kabinok előtt vi­rágosítottak, szépítették a környéket. A napiok­ban viszont panasszal fordult hozzánk Kiss D. József Szeged, Jókai ut­ca 5. szám alatti lakos, mert hátrány érte, ami­ért híve lett a Virágos Szegedért mozgalom­nak. A következőket pana­szolta: — A piartfürdőn évek óta van egy kabinom, amely után területhasz­nálati bért fizetek. Az idén május hónapban is befizettem a bérleti ösz­szeget. J). kabin környé­két sokan virággal vet­tük körül, hogy szépp>é tegyük a partfürdőt, mint ahogy azt az előző években is tettük. Ko­rábban a fürdő vállalat előző igazgatója, Komó­csin Antal elvtárs még ösztönzött is bennünket, hogy csinosítsuk, virá­gosítsuk a kabin kör­nyékét, ki ahogy tudja. Most azonban csalódás ért bennünket. Törek­vésünket nem vették semmibe, azaz, hogy mégis "méltányolták*, mert a fürdő vállalat felmérette valamennyi kabin mellett a virágo­sítást, és négyzetméte­renként 30 forint pótbe­fizetésre szólította fel a kabinbérlőket A fürdő vállalat igazgatója arra hivatkozik, hogy aki vi­rágoskertet létesít a ka­bin környékén, az fizes­sen, mert a virágokban kizárólag a bérlő gyö­nyörködik. — Ezek után — foly­tatta a panaszos — nem tehetünk mást, mint­hogy kikapáljuk a virá­gokat, s hadd lepje el a kabin környékét a gyom, a gaz. Azért nem kell fizetni büntetést senkinek. L. F. A megyei jogú városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tegnap, kedden tartott ülésén többek között meg­tárgyalták a város közétkez, tetési helyzetét, ugyanis Sze­ged fejlődése, az ipari üze­mek számának növekedése mind fontosabbá teszi, hogy az üzemi étkeztetést a dol­gozók igényeinek, egészség­ügyi, valamint a korszerű táplálkozási és élettani kö- készítő rövidesen átalakítanak önki- saját kezelésében, s bár a szolgáló rendszerűvé. főzés és a felszolgálás kor­A Szegedi Szálloda- és szerűsítésével kap>csolatban Vendéglátóipari Vállalatnál tettek intézkedéseket a múlt újabb és újabb üzemek és években, fejlődésük eIma­hivatalok jelentkeznek elő- radt az üzemi vendéglátó fizetéses ebéd igényével, de által fenntartott konyhák és a várakozásnak nem tud éttermek színvonalától. Szük­eleget tenni. A KÖJÁL csak séges volna, hogy ezek a ügy egyezett bele, hogy a vállalatok gondoskodjanak — jelenlegi létszámra főzzenek, az üzem létszámemel kedésé­ha rövidesen közpjonti elő- nek megfelelően — a kony­üzemet állítanak vetelményeknek megfelelően szervezzék meg. A közétkeztetésben vevők száma az idén is n agymértékben emelke­dett, különösen a kereskedelmi vendégi ától parban és a gyer­mekélelmezésben. A közét­keztetés problémái éppen e két területen jelentkeznek leginkább. Az Alföldi Üzemi Vendég­látó Vállalat szegedi telepei­nek éttermi kapiacitása már a jelenlegi létszámhoz ké­pest is szűkös. Bár megol­dást nem hoz, segít a hely­zeten, hogy szeptemberben adja át a Semmelweis-kol­légium új konyháját és ét­termét az Orvostudományi Egyetem, továbbá az egyetemi épületben 150 férőhelyes menzát is kiala­kítanak. A közpjonti konyhához négy étterem tartozik, kettőt már átalakítottak, kettőt pedig munkába, amely a konyhá­kat ellátja konyhakész nyers­anyaggal. A végrehajtó bi­zottság határozata szerint meg kell vizsgálni az elő­készítő felépítésének lehe­tőségeit, mert valóban nagy szükség van rá. Még az ötéves terv végéig a László-bazár helyén 250 személyes önkiszolgáló étterem nyílik, de emellett a meglevő konyhák alap­területét is bőviteni kell, hák és éttermek további fej­lesztéséről, ahol pedig még nincs üzemi konyha, a le­hetőségekhez képiest minél hamarább berendeznék. Sok gondot okoz a gyer­mekétkeztetés is. A jelenlegi helyzeten csak oly módon lehet gyökeresen változtatni, ha kerületenként új kony­hákat építenék az óvodás­korúak ellátására. Az isko­lás gyermekek étkeztetésé­nek fejlesztésére pedig az iskolákban kellene konyhákat és étkezőket be­rendezni. a feladat, hogy a munkanor­mák fejlesztése során az igy feltárt veszteségidőket meg­felelő intézkedési tervek alapján, a lehetőségekhez ké­termelés-szer- pest minimálisra csökkent­sük. Csak így léphetnek ki a munkanormák a jelenlegi másodlagos — csupán a tény­helyzetet rögzítő — szerep­körből és válhatnak aktív szervezővé. U*zek röviden azok az in­dítóokok, amelyek ma a normák fejlesztése során az eddigieknél jóval nagyobb erővel a termelésszervezésre irányítják a gazdasági veze­tők és a munkások figyelmét. Ez a terület a termelés front­ján, ahol a vezetők — első­sorban a műszakiak — nor­máját, teljesítményét emelni kell. Ezt nemcsak egy-egy gyár munkásai, hanem az egész népgazdaság igényli! KAHULITS ISTVÁN, az MSZMP KB államigazgatási osztályának munkatársa és minél több helyen átkeli térni az önkiszolgáló étter­mi rendszerre. A vendéglátóipiar ellátási feladatainak végrehajtását egyelőre még az is gátolja, hogy az előfizetéses étkezte- sének helyzetét, tés rontja a vállalat jöve­delmezőségét, miatta nem tudja teljesíteni nyereségi tervét. Ez természetesen nemcsak szegedi probléma. Jelenleg 17 nagyobb üzem tart fenn konyhát Miután a tanács végre­hajtó bizottsága megtár­gyalta a város közétkezteté­úgy dön­tött, hogy a fejlődés biztosí­tása érdekében a Belkeres­kedelmi Minisztérium Ven­déglátóipjari Főigazgatóságá­val karöltve a kormányhoz, illetve a Gazdasági Bizott­sághoz fordul segítségért. Megkezdődtek az egyetemi felvételi vizsgák Az ország több felsőokta­tási intézményében kedden megkezdődtek a felvételi vizsgák. Az esti és levelező tago­zatokon — a Földművelés­ügyi Minisztérium hatáskö­rébe tartozó intézmények kivételével — a felvételi vizsgák kezdetének időpontja július 1. A vizsgán mindenekelőtt a jelentkezők rátermettségét, felkészültségét veszik figye­lembe, a képzés szempiontjá­ból alapvetően fontos két, vagy három tantárgyból. A követelmények a középisko­lákban oktatott tananyagon túl nem terjedhetnek. Á fel­vételi vizsgára előkészítő tanfolyamokon mintegy 10 000-ren vettek részt (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents