Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-23 / 145. szám

Vasárnap, 1963. június 23. DÉL-MAGYARORSZÁG s Zeneszerzés" — géppel Munka után, önként Déli forgalom idején této­vázó kisgyermek áll a járda szélén. Civilruhás ember Szegedi egyetemista hazánkban páratlan tudományos munkája Zeneszerzés elektronikus számológéppel: ez a címe Havass Miklós V. éves ma­tematikus szegedi egyetemis­ta szakdolgozatának. Mit rejt ez az érdekes cím? Erről beszélgettünk a szakdolgozat szerzőjével. Zene és matematika — Az elmúlt év tavaszán — mondotta Havass Miklós — amikor dönteni kellett, hogy miről fogom írni a szakdolgozatomat, elmentem dr. Kalmár László profesz­szoromhoz és tőle kértem tanácsot, ö a kibernetika el­ismert művelője — felsorolt néhány aktuális, megoldásra váró kibernetikai problémát. Közülük a gépi "zeneszerzés* ragadott meg legjobban. Hogy miért? Gyermekkorom óta szeretem a zenét és so­káig hivatásos zenész akar­tam lenni. Negyedikes ele­mista koromtól kezdve szor­galmasan jártam a zene­konzervatóriumba, csellózni tanultam. Akkoriban arra is gondoltam, hogy idővel ze­neszerzéssel is foglalkozom. Erre nem került sor, bár ma is nagyon szeretem a zenét, s játszom is műkedve­lő zenekarban. A matemati­ka gimnazista koromban hódított meg magának. Mos­tanáig magam se gondoltam arra, hogy gyermekkori ál­momat, a zeneszerzést és matematikai tudásomat eggyéotvözve készítsem el szakdolgozatomat... A szakdolgozat ott feküdt előttünk az asztalon s mel­lette egy kézzel írott kotta, annak a dalnak a kottája, amit a számológép "szer­zett*. Száz dallam analizálása Amíg idáig eljutott Havass Miklós, hosszú volt az út. Először is elektronikus szá­mológép kellett. Ebben Cséb­fálvi Károly, az ismert ki­bernetikus, a Nehézipari Mi­nisztérium Számolóközpont­jának a vezetője segítette és lehetővé tette, hogy National Eliiot 803/b típusú elektro­nikus számológépen dolgoz­hasson. A kísérlet első szakaszá­ban Havass Miklós száz Ko­dály-dallajnot analizáltatott a géppel. Ehhez a hangokat számokkal kellett helyettesí­teni. Minden hangnak két szám felelt meg. Az egyik a magasságot jelezte, a másik a hosszúságot. A gép a ma­tematikai statisztika segítsé­gével az analízis közben bi­zonyos szabályokat állapított meg, amelynek a zeneszerzők tudatosan, vagy tudat alatt eleget tesznek, miközben komponálnak. A gép „zeneszerzői" tevé­kenységének megértéséhez tudni kell, hogy a zeneszer­ző, amikor komponál, nem tesz mást, mint a rendelke­zésre álló hangmennyiségből kiválasztja a neki megfelelő­ket és azokat bizonyos sor­rendben egymásután helyezi. A gép a száz dallam elemzé­sekor a „megtanult" szabá­lyoknak megfelelően válasz­totta ki a hangokat — illet­ve számpárokat, mert hiszen ezekkel dolgozott — és így egy Kodály dalaihoz hasonló zenei produkció született. Jogosan vetődik fel a kér­dés: vajon ezután már nem lesz szükség többé zeneszer­zőkre? Erről szó sincs. Nincs igazuk azoknak a nyugati tudósoknak, akik a hasonló külföldi kísérletek alapján azt állítják, hogy az emberi agy funkcióját utánzó gépek idővel az embernél tökélete­sebben látják el feladatukat. A gép által „írt" zenéből hi­ányzik a gondolat, a sziv, az intuíció, a zeneszerző terem­tő, alkotó ereje. Havass Miklós szerint nem is a zeneszerzésben lesz en­nek az eljárásnak nagy sze­repe, hanem a zenei analízi­sekben, a különböző népek zenéjének összehasonlításá­ban, egy-egy nép zenei kul­túrája fejlődésének felméré­sében. Kodály Zoltán gratulál Kodály Zoltán meghívásá­ra ez év márciusában Havass Miklós beszámolt a Magyar Tudományos Akadémián is kísérletei eredményéről egy zenészekből álló közönség előtt. Az előadás Kodály Zoltánnak is tetszett, s utá­na szóba került az is, hogy a Kodály által vezetett nép­zenekutató csoporttal — töb­bek között Járdányi Pállal és Vargyas Lajossal — fog majd Havass Miklós együtt­működni. A fiatal egyetemista érde­kességként említette, hogy a számológépen van egy hang­szóró is. Megfelelő progra­mozással ennek segítségével lehetővé vált, hogy a gép le is játssza, amit komponált. Körülbelül olyan hangot bo­csát ki, mint a bőrduda. Ezt vette fel magnetofonra Ha­vass Miklós. A tekercs jelen­leg a nyugat-németországi Frankfurtban, a gépet gyár­tó cégnél van. Beszélgetésünk végén Ha­vass Miklós elmondatta, hogy az egyetem elvégzése után előreláthatólag valame­lyik minisztériumban fog dolgozni, mint kibernetikus. Ugyanez a matematikai mo­dell például, amellyel jelen esetben zenét szerzett — ki­válóan alkalmas a termelési problémák megoldására is. Bálint Gyula ifm^mm^^m^mm^ Igy kezdődik az első olyan dallam, amelyet Magyaror­szágon alkotott az elektronikus számológép... telen lennék évekig ugyanabban járni. Fe­szélyezne. Ha nem öltöznék divatosan, fél­embernek érezném magam. ...Kedves hallgatóink, rendkívüli köz­leményt olvasunk fel. Az emberiség újabb nagyszerű diadala. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája közli, hogy a holdutasok egészségesen visszatértek a földre. Kőzetmintákat hoztak magukkal, ezek eldöntik a hold felszínéről folyta­tott több évtizedes tudományos vitát. Semmi akadálya sittes többé a hold és a föld közötti rendszeres rakétajárat­nak ... A mama kényelmesen hátradől, végre kibeszélgetheti magát. A másik kettő nem figyel rá, a színész gyönyörködik a fény játékában a cipőn, a medika pedig bosz­szankodik. A hajlásokban máris ráncos a bőr, egyszer-kétszer elfelejti bekrémezni, aztán dobhatja el . . . A férfiak nem tud­nak vigyázni a holmijukra. — Ezek a mai lábbelik persze semeddig 6e tartanak. Vékony a talpuk, kilopják be­lőle az anyagot. A bőr is vacak, hol lehet ma olyan bőrt látni, mint régen ... A színész nem emeli fel tekintetét, de vigyorog — jó bőrt ma is látni. A mama kicsit dühös lesz, ő igyekszik választékosan kifejezni magát, lábbeli meg ilyesmi, erre ez a divatmajom jön az íz­léstelen vicceivel. Hiába, a gyerekszoba ... — Tulajdonképpen a szűk cipő nem egészséges — morfondíroz hangosan a me­dika. — Télen elősegítheti a fagyást, mert akadályozza a vérkeringést, nyáron meg beledagad a láb. Legjobb lenne mezítláb járni. Mulatságos lenne egyszer mezítláb jönni ide. Erre már a színész is felfigyel, végre si­kerül elkapnia a lány tekintetét és sze­mébe néz, híres, hódító pillantásával. — Eredeti ötlet. Biztos divatot csinálna ... ... A Csendes-óceánon folyik az alga­aratás. Kétmilliárd szarvasmarha táplá­lására elegendő az idei termés. Újzélan­di tudósok olyan csemege-algát állítottak elő, amelynek kipréselt leve nagytö­ménységű vitaminkészítménynek felel meg, íze ugyanakkor tökéletesen emlé­kezte tt a szöllöborra. Nagyüzemi terme­léséhez jövőre kezdenek hozzá... — A mezítlábjárásnak is vannak elő­nyei és hátrányai — vélekedik a medika —, kevesebb lenne a bokasüllyedés, de több a felületi sérülés. — Ugyan, kérlek — a mama rögeszmé­sen szeret ellentmondani — nézd meg a cigánygyerekeket. Mezítláb járnak és sem­mi bajuk sem esik. Úgy megkeményedik a bőrük, akár üvegcserepeken is szaládgál­hatnának. — Kár lenne, ha visszatérnénk a primi­"ti hagyott cementzsák he­ver a félbehagyott fal építé­sénél. Kerepes Ferenc és Dobó István önkéntes rend­őrök rendszeresen ellenőrzik az építkezéseket s az éjjeli­őröket. Vigyáznak a társa­dalmi tulajdonra és a rend­re. tív szokásokhoz — a színész gondosan föl­húzza nadrágját, ne gyűrődjön össze a va­salás. Le is fricskáz valami láthatatlan pelyhet róla. — Az ősember mezítláb járt, mert ugrált fáról fára. A cigánygyerekek­nek nincs pénzük cipőre. Én viszont a ma­jomkorszakot már befejeztem, pénzem van, hát azt mondom, hogy cipő teszi az em­bert. Egész más embernek érzem magam, ha ilyen jó cipó van a lábamon. Ez olyan vitathatatlan igazság, hogy senki se szólhat ellene. A medika kibámul az üvegen, a mama pedig bólogat — hát igen, a jó cipő az elegancia ... Láttam egy­szer Pesten Csortost, sétált az utcán, nem mondom, minden nagyon tipp-topp volt rajta, de a cipője, az valami egészen külö­nös volt... ... A Mars imperialista agressziója új­ra fenyegeti szomszédunk, a Vénusz bé­kés életét ... A Föld dolgozói egy em­\ bérként utasítják vissza a provokáció­kat! El a kezekkel a Vénusztól!... — Persze, már akkoriban divat volt a hegyesorrú cipő. Tulajdonképpen nincs új a nap alatt — a mama a jó háziasszony biztonságával segít tálcára rakni a csészé­ket. A felszolgálónő sóhajt: — Jaj, de szép cipője van a művész úr­nak! — Szép? — A színész tetszelegve forgat­ja lábát. — Ugye, szép? Nekem is tetszik. — Éppen ilyet vennék az uramnak. Ké­nyelmes? — Mintha a lábomra öntötték volna. — No, várjunk csak — a mama hangja csupa rezignáció —, majd még szoríthat. Majd holnap ... Akkor elválik. — Ki lehet ezt cserélni? — kérdezi a praktikus medika. — Azt szeretném látni, hogy ne vegyék vissza, ha nem jó — pattog a mama, aki közútálatnak örvend kereskedő-körökben. — Mert minden bóvlit el akarnak sózni... Majd én megmondom a magamét... — Egyelőre fölösleges — a színész félti az új cipőt, esze ágában sincs kicserélni — cseppet sem szorít. — Veszek ilyet az uramnak — kacsázik el a felszolgáló. ... A Világkönyvtár új ajánlási rend­szert vezetett be. Napjainkban olyan föl­mérhetetlen mennyiségű szépirodalmi mű jelenik meg, hogy az olvasók segít­ség nélkül képtelenek eligazodni koruk irodalmában. Az új módszer előnye, hogy ... — Ahogy nézem ezt a cipőt, egyre job­ban tetszik. Biztos exportból maradt visz­sza. Az ilyen jó cipő ... ... Az emberiség fejlődése tovább tart... beszélgetés kezdődik elölről.,. lillllllllllllllllllillllilllllllllllllllllllllillllllim fogja kézen és átvezeti... Mosolyog a köszönömre, de már sipol a szabályt sze­gő kerékpárosra. Magasba lendülő karján kék karsza­lag: önkéntes rendőr. Épülő lakótelepen, munka után két civilruhás ember jár. Kutató tekintetük felfe­dezi a hanyagság-okozta sza­bálytalanságot. Meggyürödik karjukon a karszalag: ön­kéntes rendőr... Szegeden és a járásban több mint ötszáz önzetlen, lelkes dolgozó ember segíti a hivatásos rendfenntartók munkáját. + Kezdődik a szolgálat. A petőfilelepi rendőrőrsön Meggyesi István hadnagy, örsparancsnok eligazítást ad Tóth József őrmesternek, Papp Péter őrvezetőnek, Fényszárosi Károly, Varga Sándor és Bodnár Sándor önkéntes rendőröknek. Barna István cipőgyári mun'ás, önkéntes rendőr, nagyapa. Nyolc éve teljesít szol­gálatot, különösen a közieke lésben segít sokat. Féltő szeretettel kíséri át a kisgyere­keket. Hogyne tenné, hiszen neki is van két kis unokája. (Somogyi Károlyné képriportja) Sánta János főenergetikus öt éve önkéntes rendőr és ha valami szabálytalanságot lát, munkahelyén, a Szegedi Jutagyárban is feltűzi karszalagját. ~— , . „,. j' IBII §|t® ' * * Bogár Julianna kiscstbéket gondoz a Dó­zsa Tsz-ben, de bicskázó, részeg férfiaktól se ijedt meg a múltkor. Szépszóval bírta őket jobb belátásra. Másnap megköszön­ték...

Next

/
Thumbnails
Contents