Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-23 / 145. szám

Vasárnap, 1963. június 23. DÉL-MAGYARORSZÁG s Zeneszerzés" — géppel Munka után, önként Déli forgalom idején tétovázó kisgyermek áll a járda szélén. Civilruhás ember Szegedi egyetemista hazánkban páratlan tudományos munkája Zeneszerzés elektronikus számológéppel: ez a címe Havass Miklós V. éves matematikus szegedi egyetemista szakdolgozatának. Mit rejt ez az érdekes cím? Erről beszélgettünk a szakdolgozat szerzőjével. Zene és matematika — Az elmúlt év tavaszán — mondotta Havass Miklós — amikor dönteni kellett, hogy miről fogom írni a szakdolgozatomat, elmentem dr. Kalmár László profeszszoromhoz és tőle kértem tanácsot, ö a kibernetika elismert művelője — felsorolt néhány aktuális, megoldásra váró kibernetikai problémát. Közülük a gépi "zeneszerzés* ragadott meg legjobban. Hogy miért? Gyermekkorom óta szeretem a zenét és sokáig hivatásos zenész akartam lenni. Negyedikes elemista koromtól kezdve szorgalmasan jártam a zenekonzervatóriumba, csellózni tanultam. Akkoriban arra is gondoltam, hogy idővel zeneszerzéssel is foglalkozom. Erre nem került sor, bár ma is nagyon szeretem a zenét, s játszom is műkedvelő zenekarban. A matematika gimnazista koromban hódított meg magának. Mostanáig magam se gondoltam arra, hogy gyermekkori álmomat, a zeneszerzést és matematikai tudásomat eggyéotvözve készítsem el szakdolgozatomat... A szakdolgozat ott feküdt előttünk az asztalon s mellette egy kézzel írott kotta, annak a dalnak a kottája, amit a számológép "szerzett*. Száz dallam analizálása Amíg idáig eljutott Havass Miklós, hosszú volt az út. Először is elektronikus számológép kellett. Ebben Csébfálvi Károly, az ismert kibernetikus, a Nehézipari Minisztérium Számolóközpontjának a vezetője segítette és lehetővé tette, hogy National Eliiot 803/b típusú elektronikus számológépen dolgozhasson. A kísérlet első szakaszában Havass Miklós száz Kodály-dallajnot analizáltatott a géppel. Ehhez a hangokat számokkal kellett helyettesíteni. Minden hangnak két szám felelt meg. Az egyik a magasságot jelezte, a másik a hosszúságot. A gép a matematikai statisztika segítségével az analízis közben bizonyos szabályokat állapított meg, amelynek a zeneszerzők tudatosan, vagy tudat alatt eleget tesznek, miközben komponálnak. A gép „zeneszerzői" tevékenységének megértéséhez tudni kell, hogy a zeneszerző, amikor komponál, nem tesz mást, mint a rendelkezésre álló hangmennyiségből kiválasztja a neki megfelelőket és azokat bizonyos sorrendben egymásután helyezi. A gép a száz dallam elemzésekor a „megtanult" szabályoknak megfelelően választotta ki a hangokat — illetve számpárokat, mert hiszen ezekkel dolgozott — és így egy Kodály dalaihoz hasonló zenei produkció született. Jogosan vetődik fel a kérdés: vajon ezután már nem lesz szükség többé zeneszerzőkre? Erről szó sincs. Nincs igazuk azoknak a nyugati tudósoknak, akik a hasonló külföldi kísérletek alapján azt állítják, hogy az emberi agy funkcióját utánzó gépek idővel az embernél tökéletesebben látják el feladatukat. A gép által „írt" zenéből hiányzik a gondolat, a sziv, az intuíció, a zeneszerző teremtő, alkotó ereje. Havass Miklós szerint nem is a zeneszerzésben lesz ennek az eljárásnak nagy szerepe, hanem a zenei analízisekben, a különböző népek zenéjének összehasonlításában, egy-egy nép zenei kultúrája fejlődésének felmérésében. Kodály Zoltán gratulál Kodály Zoltán meghívására ez év márciusában Havass Miklós beszámolt a Magyar Tudományos Akadémián is kísérletei eredményéről egy zenészekből álló közönség előtt. Az előadás Kodály Zoltánnak is tetszett, s utána szóba került az is, hogy a Kodály által vezetett népzenekutató csoporttal — többek között Járdányi Pállal és Vargyas Lajossal — fog majd Havass Miklós együttműködni. A fiatal egyetemista érdekességként említette, hogy a számológépen van egy hangszóró is. Megfelelő programozással ennek segítségével lehetővé vált, hogy a gép le is játssza, amit komponált. Körülbelül olyan hangot bocsát ki, mint a bőrduda. Ezt vette fel magnetofonra Havass Miklós. A tekercs jelenleg a nyugat-németországi Frankfurtban, a gépet gyártó cégnél van. Beszélgetésünk végén Havass Miklós elmondatta, hogy az egyetem elvégzése után előreláthatólag valamelyik minisztériumban fog dolgozni, mint kibernetikus. Ugyanez a matematikai modell például, amellyel jelen esetben zenét szerzett — kiválóan alkalmas a termelési problémák megoldására is. Bálint Gyula ifm^mm^^m^mm^ Igy kezdődik az első olyan dallam, amelyet Magyarországon alkotott az elektronikus számológép... telen lennék évekig ugyanabban járni. Feszélyezne. Ha nem öltöznék divatosan, félembernek érezném magam. ...Kedves hallgatóink, rendkívüli közleményt olvasunk fel. Az emberiség újabb nagyszerű diadala. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája közli, hogy a holdutasok egészségesen visszatértek a földre. Kőzetmintákat hoztak magukkal, ezek eldöntik a hold felszínéről folytatott több évtizedes tudományos vitát. Semmi akadálya sittes többé a hold és a föld közötti rendszeres rakétajáratnak ... A mama kényelmesen hátradől, végre kibeszélgetheti magát. A másik kettő nem figyel rá, a színész gyönyörködik a fény játékában a cipőn, a medika pedig boszszankodik. A hajlásokban máris ráncos a bőr, egyszer-kétszer elfelejti bekrémezni, aztán dobhatja el . . . A férfiak nem tudnak vigyázni a holmijukra. — Ezek a mai lábbelik persze semeddig 6e tartanak. Vékony a talpuk, kilopják belőle az anyagot. A bőr is vacak, hol lehet ma olyan bőrt látni, mint régen ... A színész nem emeli fel tekintetét, de vigyorog — jó bőrt ma is látni. A mama kicsit dühös lesz, ő igyekszik választékosan kifejezni magát, lábbeli meg ilyesmi, erre ez a divatmajom jön az ízléstelen vicceivel. Hiába, a gyerekszoba ... — Tulajdonképpen a szűk cipő nem egészséges — morfondíroz hangosan a medika. — Télen elősegítheti a fagyást, mert akadályozza a vérkeringést, nyáron meg beledagad a láb. Legjobb lenne mezítláb járni. Mulatságos lenne egyszer mezítláb jönni ide. Erre már a színész is felfigyel, végre sikerül elkapnia a lány tekintetét és szemébe néz, híres, hódító pillantásával. — Eredeti ötlet. Biztos divatot csinálna ... ... A Csendes-óceánon folyik az algaaratás. Kétmilliárd szarvasmarha táplálására elegendő az idei termés. Újzélandi tudósok olyan csemege-algát állítottak elő, amelynek kipréselt leve nagytöménységű vitaminkészítménynek felel meg, íze ugyanakkor tökéletesen emlékezte tt a szöllöborra. Nagyüzemi termeléséhez jövőre kezdenek hozzá... — A mezítlábjárásnak is vannak előnyei és hátrányai — vélekedik a medika —, kevesebb lenne a bokasüllyedés, de több a felületi sérülés. — Ugyan, kérlek — a mama rögeszmésen szeret ellentmondani — nézd meg a cigánygyerekeket. Mezítláb járnak és semmi bajuk sem esik. Úgy megkeményedik a bőrük, akár üvegcserepeken is szaládgálhatnának. — Kár lenne, ha visszatérnénk a primi"ti hagyott cementzsák hever a félbehagyott fal építésénél. Kerepes Ferenc és Dobó István önkéntes rendőrök rendszeresen ellenőrzik az építkezéseket s az éjjeliőröket. Vigyáznak a társadalmi tulajdonra és a rendre. tív szokásokhoz — a színész gondosan fölhúzza nadrágját, ne gyűrődjön össze a vasalás. Le is fricskáz valami láthatatlan pelyhet róla. — Az ősember mezítláb járt, mert ugrált fáról fára. A cigánygyerekeknek nincs pénzük cipőre. Én viszont a majomkorszakot már befejeztem, pénzem van, hát azt mondom, hogy cipő teszi az embert. Egész más embernek érzem magam, ha ilyen jó cipó van a lábamon. Ez olyan vitathatatlan igazság, hogy senki se szólhat ellene. A medika kibámul az üvegen, a mama pedig bólogat — hát igen, a jó cipő az elegancia ... Láttam egyszer Pesten Csortost, sétált az utcán, nem mondom, minden nagyon tipp-topp volt rajta, de a cipője, az valami egészen különös volt... ... A Mars imperialista agressziója újra fenyegeti szomszédunk, a Vénusz békés életét ... A Föld dolgozói egy em\ bérként utasítják vissza a provokációkat! El a kezekkel a Vénusztól!... — Persze, már akkoriban divat volt a hegyesorrú cipő. Tulajdonképpen nincs új a nap alatt — a mama a jó háziasszony biztonságával segít tálcára rakni a csészéket. A felszolgálónő sóhajt: — Jaj, de szép cipője van a művész úrnak! — Szép? — A színész tetszelegve forgatja lábát. — Ugye, szép? Nekem is tetszik. — Éppen ilyet vennék az uramnak. Kényelmes? — Mintha a lábomra öntötték volna. — No, várjunk csak — a mama hangja csupa rezignáció —, majd még szoríthat. Majd holnap ... Akkor elválik. — Ki lehet ezt cserélni? — kérdezi a praktikus medika. — Azt szeretném látni, hogy ne vegyék vissza, ha nem jó — pattog a mama, aki közútálatnak örvend kereskedő-körökben. — Mert minden bóvlit el akarnak sózni... Majd én megmondom a magamét... — Egyelőre fölösleges — a színész félti az új cipőt, esze ágában sincs kicserélni — cseppet sem szorít. — Veszek ilyet az uramnak — kacsázik el a felszolgáló. ... A Világkönyvtár új ajánlási rendszert vezetett be. Napjainkban olyan fölmérhetetlen mennyiségű szépirodalmi mű jelenik meg, hogy az olvasók segítség nélkül képtelenek eligazodni koruk irodalmában. Az új módszer előnye, hogy ... — Ahogy nézem ezt a cipőt, egyre jobban tetszik. Biztos exportból maradt viszsza. Az ilyen jó cipő ... ... Az emberiség fejlődése tovább tart... beszélgetés kezdődik elölről.,. lillllllllllllllllllillllilllllllllllllllllllllillllllim fogja kézen és átvezeti... Mosolyog a köszönömre, de már sipol a szabályt szegő kerékpárosra. Magasba lendülő karján kék karszalag: önkéntes rendőr. Épülő lakótelepen, munka után két civilruhás ember jár. Kutató tekintetük felfedezi a hanyagság-okozta szabálytalanságot. Meggyürödik karjukon a karszalag: önkéntes rendőr... Szegeden és a járásban több mint ötszáz önzetlen, lelkes dolgozó ember segíti a hivatásos rendfenntartók munkáját. + Kezdődik a szolgálat. A petőfilelepi rendőrőrsön Meggyesi István hadnagy, örsparancsnok eligazítást ad Tóth József őrmesternek, Papp Péter őrvezetőnek, Fényszárosi Károly, Varga Sándor és Bodnár Sándor önkéntes rendőröknek. Barna István cipőgyári mun'ás, önkéntes rendőr, nagyapa. Nyolc éve teljesít szolgálatot, különösen a közieke lésben segít sokat. Féltő szeretettel kíséri át a kisgyerekeket. Hogyne tenné, hiszen neki is van két kis unokája. (Somogyi Károlyné képriportja) Sánta János főenergetikus öt éve önkéntes rendőr és ha valami szabálytalanságot lát, munkahelyén, a Szegedi Jutagyárban is feltűzi karszalagját. ~— , . „,. j' IBII §|t® ' * * Bogár Julianna kiscstbéket gondoz a Dózsa Tsz-ben, de bicskázó, részeg férfiaktól se ijedt meg a múltkor. Szépszóval bírta őket jobb belátásra. Másnap megköszönték...