Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-23 / 145. szám
Vasárnap, 1963. június 23. Dél-magyarorszAg 3 Járásszerte kezdődik az aratás FéHdŐ — SZÜPGt nélkül Idén még nem volt igazi kánikula, de azért az árpa, rozs és búzatáblák éreztél;, hogy hamarosan Péter és Pál hetére fordul a naptár lapja. Különösen a homokos tájakon szinte napról napra változnak most a színek. Lassan szókülnek a búzák, Tszcs-ben pendült meg kasza. Szerdán aratták le az tábla árpát. Azóta szórványosan aratnak már a szatymazl, s a csengelel határban is. Az első nagyobb aratási nnp azonban hétfőn lesz a szegedi járásban, ha száraz, esőtlen marad az időjárás a A kisteleki határban pénteken este jelentek meg az elelső ső rozskeresztek. A szép, hosszú érés következtében jól kifejlődtek a szemek s ez az árpa és a rozstáblák pe- szatTi^ri"'"" Homokgyöng^ Tsz gazdái már jelentették, hogy hétfőn megindítják az dig már szőkeségüket is elhagyták s aranysárga köntösben pompáznak. Szeged környékén elsőként » bordányi Rákóczi aratógépeket is. Hasonlóképp munkához látnak a balástyai, csengelel és a pusztaszeri tsz-ek is. holdanként 50—100 kilogrammos további terméstöbbletet jelent. Idén, ahogy a szakemberek mondják — nemigen lesz töppedt gabona. Jobb fajsúlyú, acélosabb búzát várhatunk, mint amilyen a tavalyi termésünk volt. Befejezte munkáját az MHS ötödik kongresszusa Az MHS ötödik kongresszusa szombaton délelőtt folytatta, majd a délutáni órákban befejezte tanácskozásét. Az ülés második napján további hozzászólások voltak Uszía Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettesnek, az MHS elnökének pénteken elhangzott beszámolójához. Értékes javaslato-k hangzottak el a katonai előképzés és a technikai sportok további fejlesztése és az MHS munkáját illető.an, majd a küldöttek egyhangúlag elfogadták az elnökség és az ellenőrző bizottság beszámolóját, a határozati javaslatot és az alapszabály-módosítást. Ezután a kongresszus megválasztotta a 69 tagú új elnökséget és a 11 tagú ellenőrző bizottságot, az elnökség pedig a 23 tagú intéző bizottságot. Az MHS Országos Elnökségének elnöke továbbra is Úszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes lett, a két elnök-helyettes pedig Várkonyi László ezredes és Réti Antal. (MTI) Jövőre inmót megrendezik a Pannónia mezőgazdasági napokat Pécsett szombaton délben adósokon, valamint a szekclbefejeződtek a Pannónia me- ók ülésein és a tanulmányi tógazdasági napok. Caütör- kirándulásokon összesen tökön és pénteken a tudomá- mintegy félezren vettek részt, nyos kutatók és a gyakorlati köztük külföldi vendégek is. szakemberek három szekclóA szakemberek látogatást ban tanácskoztak. Az állat , tenyésztési szekció főleg a tettek a pécsi és a Villanykorszerű örökléstannal és a siklósi Állami Gazdaságban, szarvasmarhák ivadékvizsgá- valamint a Belvárd—gyulai tatával foglalkozott A szőlő- - m és a villá i ü} Al. termesztesl szekció a szolo . " .. ' iparszeré termesztésének és kotmany Termelőszovetkegépesítésének problémáit tár- zetben. gyalto. Az öntözési szekció Szombaton délelőtt a volt 5z?^!T3áfVZ °itÖZéSe8 megyeháza dísztermében kedálkodás fejlesztése es ez on- ^ tözés üzemszervezési kérdé- 1-4114 «>r a mezőgazdasági nasei szerepeltek. A közös elő- pok utolsó eseményeire. líj zöldség- és oyümölcsraktár épül A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat dolgozói a közelmúltban új zöldség- és gyümölcsértékesítő raktár építését kezdték meg a Dorozsmai úton az Épületelemgyár szomszédságában. A véglegesen jóváhagyott tervek szerint elhelyeznek az új raktárban egy 45 vagon áru befogadására alkalmas mélyhűtő üzemet. Ezentúl ezer négyzetméter nagyságú modern légkondicionáló berendezésekkel felszerelt raktérteret építenek. További 1400 négyzetméternyi raktártér pedig az áruk tranzisztalásához, összegyűjtéséhez áll majd rendelkezésre. A kereskedelmi épülethez kapcsolódik egy nagyobb jégraktár, géprnktár, valamint a dolgozók kényelmét szolgáló fürdők, öltözők, ebédlők. Az egész beruházás 11 millió 800 ezer forintjába kerül népgazdaságunknak, s 1964 december végén adják át rendeltetésének. Idén 6 millió forint értékű munkát végeznek el rajta. Jelenleg a földmunkAlatokat, anyagszállításokat végzik az építők. Péter János hasaérk esett Mongóliából Péter János külügyminiszter, aki Cagantamin Dugerszi/runnak, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterének meghívására egy hetet töltött Mongóliában, szombaton viszszaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt a fogadásnál Zsambalin Banzar, a Mongol Népköztársaság budapesti rendkívüli és maghatalmazott nagykövete, valamint Nyikolaj Rogyionovtes Selen követségi tanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Mongóliai tartózkodása idején fogadta Péter Jánost J. Cedenbal, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. A mongol külügyminiszter fogadást adott, hazánk Ulan-Bator-i nagykövete pedig vacsorát rendezett Péter János tiszteletére. (MTI) Ma indítják külföldre as első őszibarack-szállítmányt A szatymazi, zsombói, b»lástyai gyümölcsösökben beértek az első korai May Floover-ek. Szerdán még csak mutatóban hoztak May Floover őszibarackot a szatymazi felvásárló telepre, s azóta hatványozottan emelkedik a felhozatal. Az első nagyobb idei őszibarack-felvásárlási nap ma, vasárnap lesz Szatymazon, s elindítják az első friss őszibarackkal megrakott vagonokat a Német Szövetségi Köztársaságba és Csehszlovákiába. Mint Regöczi István, a Csongrád megyei MÉK igazgatója elmondotta, a jó időjárás következtében a téli hideg miatt ígérkező 40—50 százalékos fagykár egész minimálisra csökkent a gyümölcsösökben. Mindössze 10 —15 százalékkal várnak kisebb termést őszibarackból, mint amennyi tavaly volt. Ez jó hír a szegedi fogyasztók számára is. A kereskedelem elsősorban a hazai szükségletet elégíti ki, s csak azután vállalja az exportmegrendelések lebonyolítását. A MÉK igazgatósága csak azoknak a gazdaságoknak fizeti ki a 15 százalékos szerződéses felárat, melyek a különböző barackfajták érése előtt legalább két héttel megkötik a szerződést. A közös értékesítési szerződések kötésében a háztáji gazdaságok és a vegyes típusú szövetkezetek gazdái egyénileg is érdekeltek, mert a felár egy részét megkapják. A nagy felvásárlási időszakra jól felkészült a MÉK. Tizenegy villamos emelőtargonca segítségével végzik többek között a rakodást. A vagonok jegelését is gépesítették. A z 1963 első fél évének befejeztével a második ötéves terv félidejéhez érkezünk. Az elmúlt két és fél év alatt sok szép eredményt tudunk felmutatni, de aligha kétséges, ez a felező idő nem ünneplésre, hanem a hátralevő nagy feladatok összegezésére hivatott. Annál is inkább, mert az ötéves terv középső esztendejének feladatai igen bonyolultak, s megoldásukon nem sok mértékben múlik az egész tervidőszak sikere. A tervezési rendszerek legfontosabb mutatója a nemzeti jövedelem, amelynek alakulása tükrözi, hogy egyegy időszakban milyen új anyagi értékekkai gyarapodott az ország, hogyan használtuk fel a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, menynyire hatékonyak beruházásaink atb. A nemzeti jövedelem mértéke meghatározza, mit fordíthatunk személyes fogyasztásra, életszínvonal-emelésre és mennyit felhalmozásra, beruházásra. Vagyis csak azt tudjuk elosztani, amit az iparban, a mezőgazdaságban és az anyagi termelés más területén, mint új értéket megtermeltünk. Az ötéves terv utolsó esztendejében, 1965-ben a nemzeti Jövedelem színvonala 36 százalékkal kell hogy meghaladja az 1980. évi szintet. Az eddigiekben bizonyos — az első két évben körülbelül kétszázalékos — lemaradás tapasztalható a tervhez képest. Ha az ötéves terv eredeti célkitűzéseit minden vonalon — az életszínvonal emelésében is — teljesíteni akarjuk, az eddigieknél gyorsabban kell növelnünk a nemzeti jövedelmet E1 lső kétévi lemaradásunk nagy része a mezőgazdaságban — döntően a két aszályos év következtében — jelentkezett. Érthető, hogy most itt vannak a legégetőbb tennivalóink. Ezért az idei terv a mezőgazdasági termelés 12 százalékos növelését irányozza elő, ami az alacsony viszonyítási alapot, a tavalyi aszályos esztendőt figyelembe véve is igen nagy feladat. Teljesítése azonban nélkülözhetetlen, elsősorban az életszínvonal megalapozása szempontjából. Az életszínvonal az ötéves terv első két esztendejében valamelyest emelkedett, de a növekedés üteme elmaradt a tervezettől. S ebben nagy szerepet játszott a két aszályos esztendő, a mezőgazdasági termelés nem kielégítő színvonala. A párt és a kormány átgondolt gazdaságpolitikája sem béremelést, sem más juttatás (például családi pótlék) növekedést nem foganatosít, ha nincs meg hozzá a szilárd árufedezet. Csak kárt okozna a lakosság jöHétfőn és kedden békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár június 24-én és 25-én bonyolítja le a II, a III. és a IV. Békekölcsön 1963. első félévi húzását. Hétfőn délután a II. Békekölcsönt sorsolják, 143 000 kötvényre 28,2 millió forintot. Kedden délelőtt a III. Békekölcsönből 200 000 kötvényre 51,5 millió forintot, a IV. Békekölcsönbői 146 000 kötvényre 31,5 millió forintot sorsolnak ki (MTI) Száztizenkilenc ország nőküldöttei Moszkvában A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség irodája közölte, hogy a június 24-től 29-ig tartó nő világkongreszszusra 119 országból érkeznek küldöttségek Moszkvába. A kongresszuson az alábbi kérdéseket vitatják meg: A nők harca jogaikért a társadalomban és a családban. A nők szerepe a békéért, a leszerelésért és a népek barátságáért folyó küzdelemben. A nők részvétele a függetlenségért, a gyermekek és a fiatalkorúak egészségéért, neveléséért és művelődéséért folyó mozgalmában. (MTI) Szubtrópusi meleg özönlötte el Európát Kánikulai vasárnap Ígérkezik, di lesznek még zivatarok A néhány napos hűvös időszaknak pénteken délután, illetve szombaton erős szubtrópusi áramlás vetett véget, s így a csillagászati nyárkezdet időpontjában — június 22-én — hirtelen beköszöntött az ••igazi* nyár. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint hazánkban most meleg kánikulai vasárnap ígérkezik. A maximumok előreláthatólag mindenütt túl lesznek a »nyári napot* jelző értékhatáron, s elérik a 26—30 fokos szintet. Emellett azonban számítanunk keli a zivatarok, záporok szórványos megismétlődésére. (MTI) vedelmének olyan formálta, megalapozatlan növelése, amely megfelelő árufedezet hiányában áremelkedéshez és a sorbanéllás növekedéséhez vezetne. Márpedig jelenleg a vásárlóerő-növekedés nagy réaae az élelmiszerek iránt támaszt új keresletet — nemcsak véroson, hanem falun ls. Éppen azért, hogy a lakosság reáljövedelme 1965ben elérje a tervezett 16—17 százalékos növekodést 1980hoz képest, s a tavaly jelentkezett bizonyos fokú élelmiszer-áremelkedésnek la elejét vehessük, mindenekelőtt több mezőgazdasági termékre van szükaég. A z ipar feladata, akárcsak eddig, elősegíteni a mezőgazdaság anyagi-technikai bázisának fejlesztését: fokozott gépesítéssel, műtrágya ée vegyszeres gyomirtó, korszert takarmánykiegészitő etb. gyártásának növelésével — kiegészítve a korszeré agrotechnikai eljárásokat — hozzájárulni a munka hatékonyságának növeléséhez, a terméshozamok emeléséhez, s a természeti, időjárási tényező szerepének csökkentégéhez a mezőgazdaságban. Ami az ipar sajátos belső feladatait illeti — noha termelése az első két évben a tervezettnél gyorsabban, mintegy húsz százalékkal növekedett — nem lebocKÜlhetők. A nemzeti Jövedelom gyorsabb növelése változatlanul megköveteli az ipari munka termelékenységének emelését, az önköltség csökkentését. Sajátos feladatokat jelent az idén az első negyedévben keletkezett adósságok pótlása. Ez utóbbiról sok szó esik mostanában. Néhány hónap távlatából szükséges levonni a téli lemaradások két tanulságát. 1, Tervszerű előrelátással, megfelelő energiatartalékok biztosításával függetleníthető, vagy legalábbis nagyrészt függetleníthető az ipar munkája még az ilyen szigorú tél esetén is, az időjárási viszonyoktól. E hoszszú tél után, amikor jelenleg a tavalyinál is kisebbek a szén- és nyersolaj készletek, a wén- és olajbányászoktól követel különös erőfeszítést, tervtúlteljesítést 2. Nem lehet mindenféle ipari lemaradást ée veszteséget a -tél tábornok- nyakába varrni. A szigorú tél valóban szinte megbénította az építőipar és az építőanyagipar munkáját, s a szállítási és energianehézségek általában fékezték az ipar fejlődési ütemét. Mindez azonban nem indokolja az időjárástól kevéssé függő egyes gépipari ágazatok fejlődési ütemének jelentős csökkenését. Nyilván több területen a tél "szövetségese- volt a szervezetlenség és a rendeléshiány. K ülönös figyelmet igényel ez utóbbi tényező. Arr« utal, hogy a termelés szerkezete, a termékek minősége, korszerűsége, választéka nem követi elég rugalmasan a lakosság, az üzemek, a beruházások, s az export szükségleteinek változékonyságát. A szükségletre való termelés igénye az ellenforradalom előtti egyoldalú mennyiségi szemlélettel szemben egyre élesebben jelentkezik az utóbbi években. Ez érthető módon az ötvenes évek elején, amikor anyag- és áruhiány volt, s a szükségletek messze megelőzték a termelést, nem kerülhetett napirendre. De ma, amikor a lakosság áruellátása megjavult, a vásárlók Jogosan válogatnak, s magasabb igényeket támasztanak. Hallatlan mértékben megnövekedtek a korszerűségi és minőségi követelmények a beruházási javak és az exportcikkek iránt, A szükségletre való termelés fogalma sokat fejlődött az utóbbi években. Ncrn szabad csak a hazai igényekkel ée a meglevő kapacitásokkal 6zémolni. Korszerű, nagy sorozatú gyártás, a műszaki fejlesztés megköveteli a nemzetközi szintű számító, elemző munkát. Jóllehet, egyes termékekből gépekből, vegyi cikkekből jelentkezik hazai szükséglet, talán a termelőkapacitások is rendelkezésünkre állnak, mégis nemzetköti szinten nézve gazdaságtalan azok gyártása. Más termékeknél viszont a hazai szükségletek mellett múlhatatlanul fontos a baráti országok. Illetve a tőkés államok igényével is számolni, ha világszínvonalon, korszerű technológiával minden szempontból fejlett termékeket akarunk gyártani. Így például ez év július elsejével megszűnik az £M AGban a kombájngyártás, mert a korszerűbb, olcsóbb SZK— 4-es arató-cséplőgépeket szer. zik be a Szovjetunióból. A Szovjetunió egy gyára, szemben az EMAG két-háromezres darabszámával, évente 80 000 kombájnt készít korszerűbb módszerekkel. Az EMAG-ban viszont fokozatosan műszer- és híradástechnikai célgépek, s részben szerszámgépek gyártására térnek át, • így a korszerűbb, munkaigényes termékek exportjának növelésével megtermeljük a kombájnimport ellentételét ost. az elmaradások pótlásánál, különös gonddal kell mérlefelhasználók, foM gelni a gy asztok szükségleteit. Semmi értelme az olyan tervteijesítésnek vagy túlteljesítésnek, amelynek produktumai sem itthon, sem külföldön nem értékesíthetők gazdaságosan. Még egy gazdag ország sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy anyagot és munkát fecséreljen eladhatatlan termékekbe. A ml nyersanyagszegény or. szágunkban pedig a legnagyobb pazarlás ez. Sajnos, nem általános feltételezésekről és fiktív veszélyről van itt szó. Az utóbbi években nálunk a nemzeti jövedelem növekedésének tekintélyes hányadét emésztette fel a készletállomány Indokolatlan emelkedése. A szükségletek gyors, rugalmas kielégítése legtöbbször beruházást sem igények Nincs mindig átfogó műszaki fejlesztésre, új gyártmány kibocsátására sem szükség. Néha elégségesnek bizonyul a korszerűsítés, a minőségjavítás, a szín- és formaválaszték bővítése stb. Ahhoz persze, hogy a különböző igények maradéktalan kielégítése a termelőmunka minden szintjén általános követelménnyé váljon, nemcsak a gyártmányok és a termelés szervezete, a vállalatok munkamódszere és szemlélete is korszerűsítésre szorul. Előfordul, hogy az exportigények, de gyakran a hazai szükségletek kielégítése is egyszerűen a túl hosszú szállítási határidők miatt hiúsul meg. Ehhez viszont az évekkel ezelőtt bevezetett és már elavult anyagrendelósi és szállításszerződési rendszer korszerűsítése szükséges. A második ötéves terv félidejéhez érkeztünk. Mindkét kezünk tele dologgal, s ünneplésre, pihenésre, szünetre nincs idő. A második fél év nagy és bonyolult feladatainak végrehajtásán nem kismértékben múlik további előrehaladásunk, s a második ötéves terv sikere. KOVÁCS JÓZSEF