Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG 7 Egy lakóház vidám parkja AUút minden a wumektkíU van Ritka látvány fogadta az erejüket sem kímélik. Ne- A ház lakói ritka jelen­érkezőt a Kálvin tér 3—4. héz lenne felsorolni azok- ségről számoltak be. A tu­számú szövetkezeti lakóház nak a lakóknak nevét, akik lajdono6ok és Igaz Györgyné udvarán. A hatalmas telek munka után a ház körül dol- házfelügyelő között a legna­egyik oldalán vidám foci- goztak. Talán a legszorgal- gyobb a megértés. Ügy mérkőzés zajlik, a ház "öreg- masabbak nevei mégis toll mondják, a ház udvara egy­jei« mérik össze erejüket a alá kívánkoznak. Für Géza, ben napközi otthon is, a ház­fiatalabb generációval. Nagy az AKÖV, Kószó Jenő, az felügyelő és az otthon levő az izgalom, nemcsak a játé- újszegedi szövőgyár, Hideg- fel.njLttek é? a nagyobb gye­kosok szórakoznak jól, ha- . ... .. . <* -a ivr t,ekek vigyáznák a kisebbek. nem a nézők is. Amott az etl J°zset. a Lsongrad Me. re nyugodtan elmehetnek a egyik csendes sarokban az gyei Építőipari Vállalat dol- szülők szemmel tartják az asztali teniszezők sportolnak, gozója lelkesedésből példa- apróságokat Az izgalmas páros verseny- mutató H Zs ben Zsák Zoltán, az Építő­ipari Vállalat, dr. Povázsai Gyula, valamint Igaz György, a villamosvasút dolgozója és Baróczi Imre, a Gépipari Technikum tanulója küzd ai ejuö- mi^etédékt. A legkisebbek is megtalál­ták szórakozásukat. Pová­zsai Judit, Igaz Kati, Lovai András és a többiek a bille­nő- és a lengőhintát vették birtokukba. — Nálunk ilyen mozgal­masak a napok — mondja Lovai Sándor, a lakásszövet­kezet elnöke. A Kálvin tér 3—4. számú szövetkezeti ház 41 lakója mint egy nagy család él együtt és közös összefogás­sal olyan »vidám parkot* épí­tettek a gyermekeknek, ahol a felnőttek is jól érzik ma­gukat. Tavaly közgyűlésen hatá­rozták el, hogy "berendezik* a nagy udvart. Ezernyolc-, száz forintot szavaztak meg, i » ebből az összegből sok-sok ! Kiosztották a SZOT 1963. évi művészeti díjait 99 Gólyamadár vagy igazság?"... Tanulságos viiasorozat a szülők és a gyermekek kapcsolatáról Az NDK-ban megjelenő szak. De nem volt semmi ne- öt éves kislányomnál na­Freie Walt című képes heti- hézségem. Nevelésemet min- gyon kedvezők a tapasztala­lap »»Gólyamadár vegy igaz- dig a legbajtársiasabban pró- tok. Éppen 3 éves volt, ami­sig — Miért hazudik Sabi- báltam megaldani. Közösen kor megkérdezte, „honnan re* címmel érdekes vitát megbeszéltük a fiammal a lett ő"? Délelőtt volt, moso­folytatott a lap hasábjain. A nála felmerülő kételyeket, gattam, amikor előállt ezzel felvetett kérdéshez igen so- problémákat és talán éppen a kérdéssel. Gyorsan megtö­ezért komplikáció nélkül cöltem a kezemet, leültem ment minden. és az ölembe vettem. El­Persze rengeteg időmbe mondtam neki, a szívem került és sok türelemre volt alatt hordtam őt. És azután szükségem, de megérte. Ma szépen sorjában mindent el­is mindent megbeszélünk a meséltem. Milj'en kicsi, milyen pará­nyi volt, mennyire szükségét kan szóltak hozzá levélben szülők, pedagógusok, sőt gyermekek is. Mind a leve­lek, mind a szerkesztőség összefoglaló cikke tanulsá­gosan mutatott rá arra, hogy a mai gyermeknevelés egyik alapvető föltétele a kölcsö­nös bizalom, a megértés és türelmes felvilágosítás. Az alábbiakban néhány ol­vasó levelét közöljük és is­mertetjük 'a szerkesztősé „Bizalomra van szükségünk!' A Szakszervezetek Orszá- Kocsis Albert hegedűmü- j üs^foglaló' cikkét.' gos Tanacsa evrol evre vesz, a munkásfiatalok ze­rendszeresen díjazza azokat nei neveléséért, művészi a művészeket, akik alkotása- munkájáért; ikban a leghívebben fejezik Moldován István festőmű­id a munkásosztály életét, vész alkotásaiért; A SZOT székházában ked- Rényi Tamás filmrendező, a den délután rendezett díj- "Legenda a vonaton* című kiosztó ünnepségen Somogyi lilm rendezéséért; ' Miklós, az MSZMP Politikai Ruttkai Ottó színművész, a Bizottságának tagja, a SZOT Miskolci Nemzeti Színház elnöke mondott beszédet, Jgazgatója, művészi munká­^ilJ'^A01!? a fiakat. jáért a munkás-művész lo 000 forint összegű meg- , , . , „ , ....... osztott díjat kapott: kapcsolatok teren kifejtett Gaál István és Sára Sán- tevékenységéért; Szakonyi dob, a Balázs Béla stúdió Károly író, a "Középütt van­két fiatal művésze; nak a felhők* című novel­10 000 forintos d.jat kap- lóskötetéért a múlt fiammal.* Felvilágosítás— megíelelő időben Mint minden más kérdés­ben a szexuális probléma je­érezte a melegnek és a véde­lemnek. Nem tudott még en­ni, de növekednie kellett. Nem volt baj, hogy ott még JP sötét volt, mert úgysem lá­entkezésekor is' a felnőttek rótt semmit sem. Egész nyá­íafc: ev­Keres Emil színművész, a ben megjelent novelláiért. Jókai Színház igazgatója. (MTI) tómádaími mitftkáwu két hintát, színes kerti pa­dokat építettek, parkosítot­tak. Az idei terv is hasonló. Most tavasszal az egyik sze­gedi sportkörtől pingpong­asztalt vásároltak. Már meg­van a tégla, melyből homo­kozót építenek és kijelölték a helyet is, hol lesz a tusoló. Ezenkívül a padokhoz kerti asztalokat készítenek — a kártyásokra gondoltak. Még Algarétes" vagy rántott csiike? A tihanyi Biológiai Ku- jetarialmuk pedig az 50 szá­taíó Intézet szakemberei az zalékot is meghaladja. ULóbbi években érdekes A hazai algakutatás és eredményekre jutottak az termesztés meggyorsítása ulgakutatásban. illetve az érdekében a Földművelés­alga laboratóriumi termesz- ügyi Minisztérium még az tésében. Az intézeten kívül idén országos algakonferen­még egy budapeseti és egy ciára hívja egybe az érde­a téli szórakozást is házon j szegedi tudós kutatja az al- kelt intézmények képvise­belül oldják meg. Az elmúlt g&félék gyakorlati felhas'z- lóit. télen jégpályát alakítottak ' nálásának lehetőségeit A A szakemberek valószínű­ki az udvar ' eevik részén i külföldi és a hazai kutatá- nek tartják, hogy az alga­sok eredményei egyaránt azt készítmények — megfelelő igazolják, hogy a mcstersé- szelekció, illetve feldolgozás gesen termesztett algával a után — már a közeli évek­jelenlegit többszörösen felül- ben tért hódítanak az élel­múló élelmezési, illetve ta- miszerek cikklistáján. A ha­karmányozási igényeket is gyonjányos étkeknek, főleg ki lehet majd elégíteni. a még szinte nélkülözhetet­Az eddigi kutatások sze- len állati fehérjét tartalmazó rint különösen két algafaj húsételeknek azonban egye­alkalmas táplálkozásra, lőre nem jelentenek veszé­vagy takarmányozásra. lyes konkurrenciát: az »al­Ezeknek a fajoknak a hasz- S^t^fL^® bÍZ°~ nyára kedvelt csemege ma­nosítható zsírtartalma eleri rad a rántott csirke és a a 8—12 százalékot, a fehér- rostélyos is. ki az udvar egyik részén, i Most elhatározták, hogy a j következő hideg időszakban : már szakszerűen épített jég­pálya áll a kicsinyek és na­gyok rendelkezésére. A nagy bérház valameny­ryi lakója szívesen vállal anyagi áldozatot — rn.ii} a. edátádtaieutdli U , ha a legkisebbekről, a gyermekekről van szó, és A hibás nevelés hatása sokszor csak évek múlva ta­pasztalható. Erről írt a 16 éves Brigitte: -Egy néme tórán a frei Wélt cikkéről beszélgettünk, „Miért hazudik Sabine?" Csendben feltettem magam­nak is a kérdést, hogy én va­példája rendkívül nagy je­lentőségű. Schinksl asszony a következő levelet küldte Geraból a szerkesztőségnek; "A felvilágosítás időpont­ját helyesen kell megválasz­ron és télen át velem volt,, bármit is csináltam. Ezek után rövid ideig csöndben ültünk, majd gyen­géden magamhoz öleltem a kicsikét. Nagyon jó érzés volt a számomra, milyen bol­tani. Ha nem így teszünk, könnyen veszélyes érdeklő- dognak érzi magát kislá­dést keltünk a gyerekekben, nyom. amióta tudja, hogyan amely más téren elégül ki. tartozik hozzám. Számos olyan esetre em- Éppen ebből az élményből lékszem tanulóimnál, ahol a kifolyólag jutottam arra a nemi érdeklődés nevelési következtetésre, hogy a fel­jön mindig az igazat mon- problémákhoz és ballépések- világosítást az édesanyának dom-e a szüleimnek? Nem­mel kellett válaszolnom. hez vezetett kell elvégeznie.* Legyen idő a gyermek számára! A szerkesztőség vitazáróul lyás szempontjából kell fi­a jénai Társadalom-egész- gyelembe venni. Ugyanakkor ségügyi Intézet igazgatójá- az egész társadalmi élet fej­nak, Neubert professzornak lődésének egy fázisa. Ezért levelét közölte, amelyet a nem szabad önmagunkból meg^ertC^"^^ T!f^t^Lvéleményeként vasarnaponkent? Őszintén es nyütan válaszoltam: a bará­tommal találkozom. Tavaly, 15 éves koromban ismertem meg azt a fiút, aki most udvarol nekem. Mind­kettőnk számára a vasárnap volt a hét legszebb napja, mert a délután te'ljesen a miénk volt. Egyik nap apám is adtak közre. kednünk kell, hogy objektív Folyton-folyvast arról pa- mércét állítsunk fel. naszkodnak fiataljaink, hogy Nagyon fontos, hogy o ... ... szüleik értük agyondolgozzák szülőnek legyen ideje gyer­Az apám rogton szörnyű magukat, pénzt adnak nekik, meke számára! Ez sokkal erkölcsi prédikációt tartott iskolába járatják őket, de íontosabb mint a 15 évest nekem es megtiltotta, hogy rejjtcs idejük számukra — ír- állandóan pénzzel tömni, a fiúval barmikor is talal- ^a a professzor. Hagyni kell, vagy számára mindent meg­hozzam. De mi nem akar- hogy n fiatalok kibeszélhes- vásárolni, tunk egymástól elválni, s ez- $ék magukat. Nem akarnak Nagyon sok szülő valóság­utan ba talalkozni akartunk, tanácsot elfogadni, de mégis gal meg akar szabadulni valamit kitalaltam. Megki- igénylik azt. Ha az anya, gyermekétől. Odaülteti a te­séreltem hogy az apammal vagy az apa prédikál, taná- levízió képernyője elé, vagy beszeljek, de b meg gyerek- csokat osztogat és állandóan elküldi otthonról. S az ered­nek tart es nem all szoba csak dorgálja gyermekét, a tr.ény esetleg a huligánko­velem. fiatal elzárkózik. Viszont ha dás, vagy ohhez hasonló el­Mondják meg. miért van a szülő meghallgatja gyer- vadultsá** ez így? Miért nem lehet a mekét, és hagyja, hogy az , . ..... felnőttek és közöttünk igazi találja meg a feleletet saját bppen ezert a szuI°knek bizalmas kapcsolat? Pedig problémájára, akkor igazán tájékozódniok kell, hogyan nekünk szükségünk van er- segít. Ez a módszer ősrégi, bánjanak gyermekeikkel. Öl­re!* • már Szókratész is használta, vassanak megfelelő nevelési . ,. , A szülőknek érdeklődniök , .. , . . , ., „Minden! kell az ifjúság problémái k°nyveket, de meg ezekncl megbeszéltünk" iránt. A saját élményekre va- is fontosabb, hogy időt ál­ló visszaemlékezés csalóka, dozzanak gyermekeik érde­L. Hellmuth drezdai szülő objektíve sem helyesek már kében. "-Énmagam is felneveltem ezek az emlékek' Aki ma 40 egy nagyfiút, s közben min- éves az egész másként ment dig arra vártam, mikor kö- át a pubertáson, mint a mai vetkezik be a „kritikus" kor- fíatal A legfőbb változás az rendszer Szentirmai László kozza sorsát. Miért kellett ide ke­rülni és pont ezen a vacak éjszakán. Üjból jelentkezik a kórház: — Nagyon súlyos. Tegyenek meg mindent! A vonalfelvigyázó arca villanyfény­be kerül. Bizonytalanság vibrál a ráncokon. Fel kell menni a tetőre. Mindketten tudják, mit jelent ez most. Süvít a szél és síkos a cserép. Ónos eső esik. — Majd felmegyek én! — hőskö­dik meggondolatlanul Béla. Indulnak fel a padlásra. Mindenütt elöl az öreg. Felnyílik a tetőnyílás. Béla ki akar lépni, de az öreg visszafogja: — Leesel, fiam! Alig ejti ki a szókat, máris meg­bánja. Régen mászott tetőt. Könnyen megcsúszhat. Sírni szeretne szégye­nében. Fél. — Hát menj, fiam! — egyezik bele. Kötelet köt a derekára, és a másik végét egy gerendához erősítik. A porcelánszigetelők fázósan gub­basztanak a tartóvason. — A túlsó felén kell lenni... — magyarázza. — A felső sorban. Bélában az izgatottság minden fé­lelmet kiöl. "Az se bizonyos, hogy itt a baj. Hátha a vonalon szakadt át* — Lassan! — kiabál rá György bácsi. Gyorsan odaér. "A lábaim min­den pillanatban kicsúszhatnak aló­lam. Fog a kötél!* — bátorítja ön­magát. "Csak el ne szakadjon!« — A szigetelöknél nézd meg! Ta­pogasd! Ujjai elgémberednek. Öráján a szá­mok íoszforeszkálnak. Tíz perc múlva fél. Bizonytalanul kapaszkodik a tartórúdba és veszi sorba a fehérlő szigetelőket. — A két szélsőnél laza a drót! — Akkor itt szakadt el! Gyere gyorsan vissza! Az első pillanatban nem mer el­indulni. «Veszettül csúszik. Jobban, mint előbb«. A tetőnyíláshoz érve rosszul kapaszkodik. Megcsúszik. — Az anyádúristenit! — káromko­dik az öreg. belecsimpaszkodva a kö­télbe. — Még majd kitöröd a nya­kad! Béla bánja már a hősködést és összeszorított fogakkal kúszik felfelé a meredek tetőn és az öreg is segít neki a kötéllel. — Na, szépen néz ki a ruhád! — csóválja a fejét. Négy óra huszonhárom perc. — Itt kell lenni Ferinek! Ma a korai vonattal jön! — rohan le az öreg. • — Feri!!! Gyerünk a karóra! Át­kötni a távolsági vonalat a mellette levőre. A szőke fiatalember szólni se tud. — Gyorsan! Gyorsan! Béla dermedt kezeit melegíti. Su­hannak a percek. Négy huszonöt. — Gizi! Veled mi van? Sírtál? — Még mindig rossz? — kérdezi és a kezelőasztalhoz megy. Hívni próbál. Beszélj! Mért késtél? — Az apám nagyon rosszul van ... — A tiéd!? — Éjszakás volt a Méntelepen és... — Ne sírj. Rögtön jó lesz a vonal. — Szeretné megölelni, vigasztalni, vigyázni rá. Mellette maradni! Hat perc múlva indul a vonat. — Pakolj! — szól rá a lány. 1 All és néz. Hideg és meleg válta­kozva fut át rajta. Mehet. Átvette a szolgálatot. Mintha magnótekercsröl játszaná vissza az emlékezete. -Soha többet nem teszem ide be a lábam! Soha!* Soha? Ügyetlenül csavarja nyaka köré a sálat. — Hogy teszed fel? — szól rá ked­vesen Gizi és megigazítja anyásan. Nem haragszik érte. .. ."Sárfészek .. .portenger .. .sivár­ság. .. megfulladni... menekülni.. .* Még öt perc. Berohan az öreg. — Jó-e? Miért nem hívják? — Halló!... Hallóóó... Kérem a mentőállomást a kórháznak... Hár­mas... Halló kórház! Kórház?... Fő­orvos úr, adom a mentőket. Beszél­jenek!. .. — Asszentségit, csak sikerült! — krákog az öreg elégedetten. Négy perc. ' — Megyek — sóhajt keserűen Bé­la. Lassított kézfogás. Szerbusz. Ne­hezen indul. — Kísérje ki bátran! — biztatja Gizit az öreg. — Addig itt maradok. Három perc. Pár lépés az állomás. Sietnek, nem beszélnek. Hideg van és homály lebeg mindent körül. Fáz­nak a házak s didereg a sarki lám­pafény. Legjobb ilyenkor az ágyban. Békésen egymás mellé bújva. Csattogva kiugrik a távoli szürke­ségből a vonat. Megremeg az állo­másépület. A forgalmista ' álmosan bemondja a megafon ba: Két perc múlva... "Mit lehet ilyenkor mondani? Banális szavakat? Szeretlek? Ügy se hinné el...« — írjál .— szólal meg nehezen. — Édesapádm is! Megöleli. A peronon néhányan ténferegnek. A kalauzok kezében libben a négyszögletes lámpa. Egy perc és indul — szól keserű szájjal Gizi. A fiú a teletömött bő­röndöt felkapja. "Szinte hihetetlen, hogy nem vagyok boldog!* Utolsó szavak, rebbenő integetés, végső pil­lanat. "Milyen távol van most Sze­ged!* A sápadtfényű kupéban egyedül van. A sarokba húzódik. Kívülről havas eső veri kitartóan a vonat­ablakot Keményen és egyre göbben. társadalmi változásában van. Nem szabad saját magunk Jalta üdülőváros 1963-ban Jalta, fekete-tengeri után ítélni. Egocentrikus ne- üdülőváros, az idén több velők nem alkalmasak a ne- mint másfél millió munkást* velésre. Ez nem azt jelenti, diákot, alkalmazottat, kol­hogy a gyermek évszázados hozparasztot tud vendégül jelszavát akarnánk ismét elő- látni. Ezenkívül Jalta köze­venni, vagy az éppen olyan lében lényegesen kibővítet­helytelen gyakorlatot, amely ték az "Artyek* nevű nem­szerint „mindent a gyerek- zetközi gyermekszanatóriu­nek". mot és üdülőtábort. Itt 1500 Azt sem akarjuk állítani, személy befogadására alkal­hogy az ifjúság az önérték, mas épülettömböket emel­Az ifjúkor minden ember nek. Nagy-Jaltának ma már életében egy bizonyos sza- 100 szanatóriuma és üdülő­kasz, amit az egész életfo- je van. AZ IGAZI Egy ismerősöm — De most egy már kétszer háljffe igazán nagyszerű sodott és kétszer asszonyt találtam! vált el. Ügy tar­tottuk számon az ismeretségi kör­ben, mint aki egy­szerűen képtelen a társas életre, aki­nek egészen külö­nös fogalmai le­hetnek a házas­ságról, hiszen fe­lesége közismer­ten komoly, érté­kes asszony volt. Ugyanattól azasz­szonytól vált el kétszer, s már fáztunk attól, hogy i6mét házas­per- ságra adja a fe­jét. — újságolta har­madik házassága előtt, s mi csak le­gyintettünk. Hi­szen mindig ezzel a lelkesedéssel nő­sült. Már nem is vitatkoztunk vele, nem is érveltünk. mindenkinek új­ságolta, hogy mi­lyen jól válasz­tott — Rendes, ko­moly. nagyszerű asszony! Most már úgy érzem, meg­leltem az igazit. — No és kit vet­tél el? — kérdez­tük határtalan ki­hagytuk, hadd váncsisággal. fusson a maga leü- — Hogy kit? Jól lönleges pályáján, hadd nősüljön és hadd váljon. Meg is nősült harmadszorra is. Boldog volt. mint egy gyerek, és kapaszkodjatok meg! Klárikát! — Miféle Klári­kát? — Hát az első és második fele­ségemet. Akitől kétszer elváltam! S. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents