Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

Csütörtök, 1963. májits 16. DÉL-MAGRARORSZÁG 5 cA üáiró 3 töoeheit —ZÁRKÓZOTTAN Vajger István 32 éves te­henész három éve tagja a baktól Felszabadulás Tsz­nek. Maga mondta, hogy jobban él, mint bármikor azelőtt A feleségével együtt 22 tehenet gondoznak, s ha­vi keresetük 400(^-4200 fo­rint. Szoba-konyhás lakásuk egy tanyában van, közel a tsz-központhoz, s háztáji földjük is csalt pár száz mé­terre esik a tanyától. Hogyan élnek hát Vajge­rék Szegedtől 2 kilométerre? A szabad idő Reggel 4 órakor állnak munkába, s a fejés, etetés és almozás eltart 7 óráig. Másodszorra fél 12-től déli 1 óráig, harmadszorra pedig délután 4-től este 7-ig is­métlik meg ugyanezt a mun­kafolyamatot. A közbeeső időszakban szabadok, oda mehetnek, ahova akarnak. Egy héten egyszer egész napos inspekciót tartanak, ugyan­akkor hetenként egy teljes szabadnappal is rendelkez­nek. A tsz 150 fejőstehenét ugyanis 6 férfi és 6 asz­szony gondozza, s ilyenfor­mán jó beosztással minden­Kire rákerül a teljes pihenő­nap, van úgy, hogy egymás után kettő is. A "napköziseket*, a szopós borjúkat ugyancsak felvált­va gondozzák: egy-egy em­berre minden ötödik, hato­dik héten kerül sor, hogy hét napon át folyamatosan felügyeljenek a csecsszopók­HL A művelődés Ha jobban utánaszámol­nánk, kiderülne, hogy Vaj­gerék szerénykedtek, amikor kettőjük havi keresetét 4000 —4200 forintra saccolták. Nem nagyítunk, ha a közös számítgatás után azt mond­juk: van az ötezer ls. S most nézzük meg az érem másik felét: Vajgerék igényét, kulturális érdeklő­désüket. Élnek-e úgy, mint ahogy élhetnének a lehető­séggel, a "van«-nal? Rádiójuk nincs, mert a tanyában, ahol velük együtt öt család lakik — Zádori György tehenész, Csarmasz Imre és Makra Mihály ta­karmányos, valamint Ka­nyok Mihály kertészeti dol­gozó —, nincs villany. Né­hány oszlop kellene csak. hogy a tanya minden laká­sában a petróleumlámpa he­lyett kigyulladjon az Igazi fény, amely hamarosan fel­tételezné a rádió és a tele­vízió létét is. Az otthoni kul­turálódási lehetőségnek je­lentős' részét nyújtaná ez. Nem is beszélve arról, hogy a családokban szép számmal van kicsi és nagyobb gyerek ls. Vajgeréknek is van egy kisfiúk, aki ősszel megy is­kolába. Neki is kellene már a fény.,. Újságot csak hébe-hóba olvasnak Vajgerék. akkor, ha a postásnak marad vissza lapja. — Könyvet, regényt ol­vasnak-e? — kérdeztük az embertől. — Azzal nem szoktunk vergődni. Egy időben állat­tenyésztési szakirodalmat böngésztünk az asszonnyal. Abból olvasgatunk esténként most is, ha ráérünk — mon­dotta. •— Moziba milyen sűrűn járnak? — Nemigen járunk. Leg­alábbis Szegeden még nem voltam. Az asszony nem mondta még soha, hogy mo­ziba vagy színházba kíván­kozik. — Akkor miért nem men­nek, hiszen fiatalok? — Megszoktuk, hogy ne­hezen mozdulunk ki otthon­ról. Vettem ugyan egy mo­torkerékpárt, hogy majd az­zal járunk. Egyelőre azon­ban rossz. Ha majd jó lesz, többször beszaladunk a vá­rosba, s talán a mozihoz is több kedvem lesz. Az ígéretnek is beillő sza­vakkal bizony nem győzött meg bennünket Vajger Ist­ván tehenész. Azt mondta, hogy jobban él, mint bár­mikor azelőtt. És mégsem. az emberibb élethez méltó igényeiket. > Sokezren mások szintén ott kezdték Valamikor, ahol ők, ma már azonban túllát­nak tanyájuk, községük ha­táránál. Megszokott jelen­ség, hogy 15—20 kilométer­ről ls járnak be tsz-para6z­tok Stégedre művelődni, szó­rakozni. A városból szerzik be a legfrissebb olvasnivaló­kat. Újságot rendszeresen olvasnak, mert nem akarnak elmaradni a mindennapi eseményektől sem. Csak Vaj­gerék nem akarnak kimoz­dulni. Miért? Hiszen fiata­lok. jól keresnek és Idejük Sokkal többet keresnek ugyan, de ezzel párhuzamo- ls lenne a művelődésre, san nem engedik kielégülni L. F, Az ígéret — Az algyői autóbusz pe­dig, amely elég sűrű járatú, itt áll meg a tanya előtt, az országúton. Este be lehetne ruccanni a városba szóra­kozni. nemde? — Éppenséggel be lehetne. De van kerékpárunk kettő is, azzal ls begurulhatnánk, meg vissza. Húszezer szobaberendezést és 30 ezer konyhagarnitúrát importálunk az idén A közszükségleti cikkek hez elegendők, a konyhagar­behozatalával foglalkozó hltúrák száma pedig megkö­Konszmex Vállalat külföldi zelíti a harmincezret. A szo­kereskedelmi partnereinél bák berendezési tárgyaina!: már lekötötte az ez évben ér- nagy részét nem tol jes garni­kező bútorok többségét Az túrakánt vásároljuk, a ke­idén ismét 6okféle külföldi reskedelem ugyanis a vásár­bútortípus gyarapítja üzLate- lók által gyakran hiányolt ink áruválasztékát A Konsz- kisbútorokról, kiegészítő da­mex 35 százalékkal többet rabokról is gondoskodik. Az importál, mint tavaly, s így importbútorok zöme modern a belkereskedelem rendelke- vonalú. zésére álló lakberendezési Mivel a lakásépítkezések tárgyaknak mintegy tíz szá- gyorsuló ütemével a gázké­zaléka külföldi gyártmány szülékgyártó vállalat nem lesz. tud lépést tartani, a belke­• JÍ , J - , , . reskedelem megbízta a Az idén külföldről érkező Konszmex-et, hogy ez évben lakó- és hálószoba bútorok importáljon nagyobb meny­húszezer szoba berendezésé- nyiségü gáztűzhelyet is. Szegedi sikerek a fermiszetMok országos elméleti versenyén Az idén is megrendezték a SZEAC és a Tömörkény a turisztika közben szeren- Gimnázium, esetlenül járt Páll Tivadar Végeredményben az álta­neves természetjáró és úti- lános turistaísmeretekben kalauz író emlékére a termé- Tóth Imre (SZEAC) országos szetbarátok országos elméleti első, az összetett versenyben versenyét. A Budapesten, Pó- pedig kilencedik lett. Mán­csett, Székesfehérváron, Sal- doki József (SZVSE) harma­gótarjónban, Szilvásváradon dik helyen végzett az össze­és Szegeden lebonyolított tett versenyben, azaz az ál­fordulók összetett értékelése talános ismeretekben és tér­szerint a szegediek szépen képfeladványok megoldásá­szerepeltek. Az indulók mint- ban. Az .első tíz között van egy harminc százaléka a "lég Török Miklós és Prae­fort László a SZEAC, vala­Csongrad megyei es szegedi mint Takács Igtván az természetbarát szakosztályok SZVSE szakosztályának tag­tagja volt. Különösen kitűnt ja. Bruno Prevedi bemutatkozása a televízióban Kedden este mutatkozott be a Magyar Televízió nézői­nek Bruno Prevedi, a Milá­nói Scala művésze, aki egyi­ke lesz az idei Szegedi Sza­badtéri Játékok külföldi ven­dégszereplőinek. Prevedi neve már Ismert Magyarországon. Tavaly a Nabucco-ban énekelt a buda­pesti Állami Operaházban, most pedig a Turandotban és a Tosca-ban fog fellépni. Eddigi pályafutása Irigy­lésre méltó. Tizenhat évig a Fiat-gyár autószerelőjeként dolgozott, s mint nagy te­hetséggel és kedvvel éneklő munkás — feltűnt a hozzá­értőknek, Ma már Európa nagy operaszínpadainak kö­zönsége tapsolja művészetét, s olyan partnerek társaságá­ban játszik, mint Margaret Tynes. Kedd esti televízió műso­rában Prevedi egy-egy áriát énekelt a Fedora, a Nyugat lánya és Az afrikai nő című operából. Hangjának teltsége, olaszos hajlékonysága és vi­vőereje minden bizonnyal nagy sikert teremt majd a Szegedi Szabadtéri Játéko­kon is, ahol Verdi Trubadur című operájának Manrlcó­ját alakítja. Levegőben úszó továbbító állomáshálózat A híradástechnika jövője A nagytávolságú, elsősor­ban a világrészek közti rá­diózás és televíziózás jövő­jét vázolta fel dr. Flórián Endre, az Országos Meteoro­lógiai Intézet osztályvezető­je az Uránia Csillagvizsgáló legutóbbi előadásán. Amint elmondotta, számos meddőnek bizonyult elkép­zelés utén most úgy látszik, azt a hálózatot kell majd a szó eredeti értelmében "ma­gasabb színvonalra emelni", amellyel például az Inter­vízió és az Eurovízló továb­bítja jelenleg a televíziós adásokat Ilyen úgynevezett átjátszó állomásokból, ame­lyek pontos irányítással, mindig újból és újból felerő­sítve és megtisztítva adják •kézről-kézre" a hozzájuk érkező hullámokat, bármi­lyen hosszú láncot ki lehet építeni a jól villamosított te­rületeken. De ax óceánok áthidalására ez a rendszer már nem al­kalmas, hiszen teljes lehe­tetlenség a tengeren úgy le­horgonyozni a hajókat, hogy a rájuk épített húsz-har­minc méter magas, ponto­san beirányított adótornyo­kat még a legvadabb vihar se mozdíthassa ki eredeti helyzetükből. A probléma megoldása e téren is a mesterséges hol­dakról várható — mondotta az előadó. — Az eddigi kí­sérletek már bebizonyítot­ták, hogy napelemek segítségével ges égitesteket, amelyek a földről réjuk irányított hul­lámokat felerősítve sugároz­zák le bolygónk valamely távoli pontjára. Ehhez azon­ban olyan radar kell, amely automatikusan követi útján a mesterséges égitestet és egyúttal be ls Irányozza az adóállomás antennáját. Ez megint túlságosan bonyolult feladat. Ezért a szakembe­rek most olyan földön kívüli "átjátszó állomások« ter­vein dolgoznak, amelyek a megfelelő magasságban ke­ringve, tulajdonképpen együtt forosnak a földdel, mintha mindig ugyanazon földrajzi pont felett lebeg­nének. Megfelelő számú ilyen mesterséges holddal az egész világon bárhonnan bár­hova lehetne rádió- és tele­víziósadásokat továbbítani. Természetesen kl kell még deríteni, vajon hogyan befo­lyásolnák az Ilyen pályát a naptevékenység változásai, a nap, szél, vagy az ionosz­féra esetleges zavaró hatá­sai, illetve hogyan lehet biztosítani, hogy a "földön­túli* átjátszó állomások mindennek ellenére is meg­maradjanak a számukra megszabott úton. De ha ez a kérdés tisztázódik, a pá­lyára állítás a mai rakéta­technika számára már egy­hosszú Időn át üzemben le- általán nem megoldhatatlan het tartani olyan mestersé- feladat Alkalom szüli a tolvajt Eltűnt kerékpárok nyomán Komótosan leszállt a ke- több esetben hamarosan meg sza-parti töltésen, ahol el­rékpárr.ól, odaigazította a is találják a kerékpárt... aludt. Mire felébredt, már kocsma oldalához, aztán mint Siha Sándor, Szeged, Csa- nem volt meg a kerékpár, aki dolgát jól elrendezte, be- nádi u. 12. szám alatti lakos De hasonló módon loptak el ment a füstös terembe. A szintén panasszal kereste fel már ismeretlen tettesek mo­barátok már vidém kedvvel, a rendőrséget. A Búbos Étte-» torkerékpárok, megkerülnek, jó hangulatban várták. Tel- rem elől ismeretlen tettes el- többségében — mint emli­tek az órák, ürültek a poha- vitte az őrizetlenül hagyott tettük — a kerékpárok, mo. rak és 11 óra, mire K. J. sze- kerékpárt. A nyomozás azon-. torkerékpárok megkerültek, gedi lakos a hazamenésre ban mást derített ki, mégpe- Ez azonban a rendőrök jó gondolt. Botladozva lépett ki dig azt, hogy nem tolvaj vit- munkáján múlik, nem pedig a kocsma ajtaján, tapogatva te el a kerékpárt, hanem mi- a tulajdonosok éberségén, nyúlt az italbolt falához. Té- után látták, hogy órákon ke- Érdemes azonban elgondol­továzó ujjai a kerékpárt ke- resztül nincs gazdája a ke- kodni egy kicsit a kerékpár­resték. Hiába, mindenütt csak rékpárnak,' beszolgáltatták a és motorkerékpár-tulajdono­a falat tapintották. Atbotor- rendőrségre talált tárgyként, soknak, saját magukat és a kált a másik oldalra, hátha Szatmári Sándor algyői la- rendőröket is mennyi feles­rosszul emlékezett, a kerék- kosnak szintén a vendéglő, leges fáradságtól és bonyo­párnak azonban nyoma ve- illetve az algyői földműves-. dalomtól kímélnék meg, ha szett... Szégyenszemre gyalo- szövetkezet 7-es számú ital- nem hagynák őri Jetlenül gosa.n indult haza, útközben boltja elől tűnt el a kerék- Csáky szalmájaként jármű­szidta a tolvajt, akinek, éppen párja. A tolvaj azonban csak veiket. az ő kerékpárjára vásott a ideiglenesen élt az alkalom- * . - „ .. foga. Reggel aztán jelentette mal mert bejim ve,e gzeged_ A figyelmesség seg.t re és a Sándor utcában ott- , A kerékpártolvajok egyre . , kevesebben lesznek, inkább hagyta, amit vegul is talalt úgynevezett alkalmi tolvajok tárgyként beszolgáltattak a viszik el kisebb-nagyobb idő­rendőrségre. re az őrizetlenül hagyott ke­rékpárokat. Azt hisszük Elalszik a gazda azonban, az sem mindegy a tulajdonosoknak, hogy napok Biczók Elek. Szeged, Ve- múlva esetleg valamelyik resács utca 16. szám alatti árokban találják meg ke­t , ju i lakos meszet vásárolni in- rékpárjukat, amikor mínd­panaszfelvétel utan termesze- ^ de mivel ^ nem ka_ ^ ^ kis £igyelmességgel tesen nagy apparátussal meg- a pénzt elitta és ke- elkerülhetnék, kezdik a nyomozást s a leg- rékpárostól végigdőlt a Ti- H. M. a rendőrségen ... Talált tárgyként A Szeged városi és járási rendőrkapitánysághoz napon­ta igen sok bejelentés érke­zik kerékpárlopásról, a lezá­ratlanul, őrizetlenül hagyott kerékpárok eltűnéséről. A Egy osztályfőnöki órán Két gimnazista, fiú és lány, pontosabban Zimonyi Pé- lékezik, különösen a tv kép­tér és Galotti Gizi keresett fel. ernyőjének gyártására. Ga­— Hoztunk néhány fényképet — s mutatták —, talán lotti Gyula pedig a sörgyár­egyiket le lehetne közölni. Osztapenko kapitány leánya és tásról számol be: nagy a de­veje. aki felvette a hős nevét, ók vannak rajta, meg mi, az rültség, mert a diáktársak osztály. Találkoztunk velük nemrégiben a Balatonon. Ked- tudják, hogy Gyula nemcsak ves emlék, nem kis dolog, újságbavaló. Lehet, hogy a kép üzemi, hanem gyakorlati ta­•nem jó, de úgy gondoljuk, érdekes a találkozó, nekünk él- pasztalatokat is szerzett a mény marad mindig. Most értékeljük a tavaszi kirándulást ®ör minőségéről... Erről és a legközelebbi osztályfőnöki órán. Tessék eljönni, hallgas- .az egész kirándulásról hosz­son meg bennünket... szú verset írt Bene Kálmán, * és vidám strófái jó hangu­, . . „ , latot teremtenek. Sagvári gimnázium. Az is- Galotti Györgyöt a lányok Simon Márta, Jobbra Gab­kola névadójanak veret is virágcsokorral köszöntik. Azt rtella, Kovács Zsuz»a Ko­klontották a fasisztáik. Aj mondják, hogy náluk ez így vács Kornél egymástól ve­itt tanulók akkor még nem szokás, ég, bemutatkozik a szik át a szót amikor a ta­éltek. Mindazt, ami volt, fii- kollektíva. Nagyon szerényen lálkozót idézik­mékről, leírásokból, hallomá- és eléggé szűkszavúan köz- — Siófokra értünk sétál­sokbó1 tudják. lik: az iskola tanulmányi tunk az utcán, s látunk egy II/A. Éppen kettős név- versenyében tavaly félévkor szép fekete kocsit Kérdez­napra toppanok be: azzal és év végén is elsők lettek, tük az autó vezetőjét kivel kezdődik az osztályfőnöki Idén az első .félévben a III'B van? "Osztapenko kapitány­óra, hogy Nagy Gyulát és megelőzte őket, most a má- nyal és feleségével- vála­sodik helyen állnak, de gze- szólta. "Hol vannak?* kér­retnék ismét elnyerni a ván- deztük izgatottan. "Lent a dorzászlót. parton .. .* Rohantunk a mó­Aztán elébem tesznek egy lóhoz, mi tudtuk, hogy tu­nagy albumot: az osztály lajdonképpen Osztapenko ka­elete az első naptól — nap- pitány lányáról és vejéről jainkig. Remek illusztráci- van szó, de bennünk az az ókkal. Az egyik lapon ügyes érzés és akarat vett erőt, hogv rajz: egy kordé, diákokkal. a hős parlamenter utódját Aláírás: "Elindult „kordéval" lássuk. Észrevettük őket, kö­az I'A". (Az osztályfőnök szöntünk oroszul, ők vissza neve Kordé Imre...) A má- & beszélgetni kezdtünk. A sík oldalon valamennyiük nagyon bátor katonáról aki ,c?e®í®T?®t<?ri ,^.,legkü- 8 magyar népért, a buda'pestí loníélébb fotók örökítik meg emberekért áldozta életét. tórs3dalrli iT" Leánya mondta, hogy édes­kájét tréfás eseteit, klrándu- apja sokat tanult, mélyre­lasait. Osztályú jsagjuk is hatóan tanulmányozta a ha­van, kicsi formájú negyolda- ditechnikát, rendszeresen las "Vidám útitárs* Megje- sportolt és vidám ember volt. lenlk "bizonytalan időközök- túi sokat nem tudtunk be­, "7 havonta- szólni, mert menniök kel­Maguk írják szedik nyom- iett> de több közös felvételt ják. Mert ők "t tokban* — készítettünk. Amikor meg­nyomdaszok s könyvkötők. tudták hofar szegediek va­Ezt tanuljak politechnikai gyunk< kü)ön hangsúlyozták: ófóko!?' " P?* kAszU]l el "Szeretettel üdvözöljük a első ónálló könyvük, fűzve,. kedves szegedi fiatalokat, ta­kemeny kotesben - a sze- nuljanaki sportoljanak, le­gedi nyomda anyagi segíteé- gycnek vidámak. mintOszta­gevel. A benne levő írások penko kapitány volt*. Igy szellemesek csupa ötletes, mondtak, és meghívtak ben­eleven, megkapó diákfogai- nünket Moszkvába, látogas­, , . , . ,. suk meg őket és megmutat­z aZ íák> hogyan élnek. Mi elha­érdeklődés! koruk Ezt bizo- tároztulj; fenntartjuk a kap­nyítja az is, amikor meg- cso]atot. Kászonyi Attila dL kff^ k « ,teyaszl áktársunk úgyis rövidesen ertékelését. Halász Miklós a Moszkvába megy, felkeresi baja , a mohácsi a pécsi ne- OsZtapenkóékat és az osz­vezetességeket idézi: 6 a táJy mcgkezdi a gyűjtést. törtenelmet szereti. Csanyi Még az érettségi eJőtt együt_ Zsuzsára az ipari üzemek- tesen a Szovjetunióba uta­ben tett látogatás volt nagy zunk. így tervezi az osztály hatással. Kászonyi Attila a KIf?E;S2flvt2ete- ^ „ . , Csengettek, az osztályfőm* nagykanizsai üveggyárban ki óra véget ért szerzett tapasztalatokra em- Markovit* Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents