Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-08 / 105. szám

Szerda. 1963. május 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 A RABLÓ r3emutiitá 3Ca nta ra szín h ágban wiiiiuiiniiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiMimi (papp Éva) és a rabló (Mécs Károly) (Liebmarm felv.) be-ne, hanem több más ellentétes elem is. Van ebben a darabban romantika, szatíra, burleszk és tragédia. Méghozzá nem egymás után, hanem egyszerre, egy időben. Szinte minden nagy jelenetben együtt jelentkezik ez a sokféleség. A hatás tehát egészen sajátságos. ket a törekvéseket. Mindenekelőtt Gémesi Imre Bírója — még akkor is, ha az alak megformálásában a hagyományos látásmód elemei is A szerző, Karel Capek, a tos játéka, amely mögött alig sok új elemmel dolgozik, s csehek világszerte ismert író- van valami. Bármilyen szép a figura, amelyeit megforja, -lírai komédiának" ne- »lírai komédia« is A rabló, máit, valóban nagyon színvovezte A rabló-t A darab va- valójában öncélú dolog, s nalasan, modernül s mégis lóban különleges. Nemcsak nincs mit tagadnunk rajta: .népiesen mulatságos. A kolíra és komédia keveredik mi többet, mélyebbet, jelen- mikumot képviselő többi nétősebbet várunk minden mű- pi alak is magán hordja ezevészeti alkotástól, s természetesen a drámától is. Az előadás magától értetődően nem lehetett több, mint maga a darab. Az azonban letagadhatatlan, hogy mind- jelentkeznek — s Almási Alazt, amit az író elképzelt, jól bert karakterisztikusan ábráés igen színvonalasan valósi- zolt, kitűnő humorú Szomtotta meg az együttes. Nem- szédja. Maga a történet is az. Egy csak a műnek, az előadásnak A címszerépet játsző nagytekintélyű, nézeteiben is van bizonyos varázsa. A Mécs Károly kissé szárazmegmerevedett, konzervatív líra és a komédia jól kevere- nak, hűvösnek tűnt. A rabló professzor erdei nyaralójánál dik benne, Friss Péter főis- az ifjúság, a szerelem szimíeltűnik egy titokzatos fiatal- kolai hallgató vizsgarendezé- bóluma: megformálása sokember, a rabló. Senki sem se láthatólag legyőzte a mű kai több szenvedélyt, lobotud róla semmit, de minden- előadásának legfőbb nehézsé- gást kívánt volna. Bányász kit emlékezteit valakire. A gét, és megteremtette az el- Ilona a professzor öreg cseprofesszort egy forradalmár- lentétes elemek egységét, lédjének, Fankának szerepéra, akit fiatal korában is- Annyira, hogy az előadásnak ben erőteljes, színes alakítást mert, a feleségét egy indián- nagyobb a hatása, mint a nyújtott. A darab végén, főnökre, akit gyerekként egy mű megérdemelné. A pro- amikor saját ifjúságáról bemesekönyvben látott. Fankát, dukció részletszépségei való- szélve a lírai hangvételre tér a ház öreg cselédét, egy meg- sággal rabul ejtik, magukkal át, valósággal megfiatalodik, láncolt fogolyra, akinek kis- ragadják a közönséget. Egyet- Kár, hogy alakításának nélánykorában vizet adott, len kifogásunk, hogy a daMegjelenik hát ez a különös rab több jelenetének a Kaés titokzatos fiatalember, s maraszínház színpada egész a ház kifordul sarkaiból, a egyszerűen kicsi. Kaunitz Erszereplők lelepleződnek, ki- vin egyébként kifejező díszderül róluk, hogy rosszul, lete szűk, levegőtlen. Éppen , , . ezért a darab nagyszínházi Játékkal igyekezett embert, előadásra is elképzelhető lett jellemet formálni. • volna. A kisebb szerepek alakítói Az általában Kínvonala- közűl sz- de egyáltalán san játszó szereplők kozul mindenekelőtt Papp Éva alakítását kell kiemelnünk. Báfogja össze, minden monda- jo6an, kedves-helyesen, sok tának varázsa hangulata lírával, érzelemmel formálta ló Simon " Erika Lolája van. Mégis, ha felvetjük a meg Mimi kislányos egyem- , legfontosabb, leglényegesebb ségét. Arcjátékának, hangjá- melodrámák hangulatát vitkérdést, hogy tudniillik mit nak váltásaival, azzal, aho- te a színpadra. Marosi Rámond mindezzel, mit • akart, gyan "átugrott" egyik hangú- roly tanítóját nem éreztük miért írta müvét, szinte alig latból a másikba, érzésünk eiéggé kifejezőnek Rácz Imtudunk rá válaszolni. Kicso- szerint valóban azt csinálta, „ . r\ . , da ez a titokzatos fiatalem- amit a szerző ettől az alaki- ret- Harmaczi Józsefet es ber, ez a rokonszenves rabló, tástól elvárhatott. Rögtön Hámori Józsefet epizódszereakiről a darab végén sem tu- utána a Sefl szerepét alakító pekben láttuk, dunk többet, mint az elején? Mentes Józsefről kell beszél- A hangulatos kísérőzenét Világcw, hogy ez az alak szim- nünk. Mimi lírai alakjával .. . bólum. A szerelem, az ifjúság szemben ő a komikumot kép- AWoboiyi Nagy Gyorgy ir" szimbóluma. Az azonban viseli. S milyen színvonalamár alig érthető, hogy mit san! Amit nyújt, az úgynemond ez az egyébként szép vezett népi humor Nem új szimbólum a mai közönség- dolog tehát, hasonló figurát nek. Amit Capek csinál, já- sokat láttunk már — nem ték, a szó valódi és képletes minden rossz érzés nélkül — értelmében egyaránt, egy ki- színpadon. Mentes azonban tűnő író bravúros, varázsia- nem a konvencionálisát adta, hamisan éltek, becsapták önmagukat és környezetüket. Capek kitűnő író. Ez a darabja is bizonyítja, hogy ismeri az írás összes mesterségbeli titkait. A sokféle ellentétes elemet ragyogóan hány pillanata rikitóan harsány, A professzornak és feleségének jellegtelenebb szerepében Károlyi István és Radnóthy Éva színvonalas nem túlzó játékkal kitűnt Décsy Györgyi és a vadász rövid szerepében Jászai Lásza Ökrös László GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA • GYORSPOSTA Átalakított üzlet — bezárva A Lenin körút 12. szám most mindenféle anyagot táalatti fűszerüzletet tavaly rolnak, amely esetleg árt júliusban becsukták. Akkor neki. Szeretnénk tudni, miazt mondták, itt hentesüzlet £rt van még mindig bezárva lesz, s a boltot átalakították. üj ü^ethelyiség? A sokezer forintos beruha- ' zással átalakított üzletben Zétényi Piroska * Csikós János, a Szegedi Elelmiszerkiskereskedelmi Vállatal áruforgalmi osztálya vezetőjének válaszát közöljük: — Valóban arról volt szó, hogy az említett üzlethelyiségben hentesbolt lesz. Érre a célra kezdtük meg az átalakítást, azonban később megváltozott a helyzet. Magára a hentesboltra azon a helyen nincs égető szükség, ugyanakkor a Debreceni Vzemélelmezési Vállalat keresett megfelelő helyiséget a konyhakész hús- és cukrásztermékek készítésére. Ez a bolthelyiség nagyságával és a hozzá tartozó pincével kitűnően alkalmas erre a célra, s ők vállalták, hogy költségmegtérítéssel átveszik tőlünk. A kereskedelmi osztállyal való megbeszélés alapján ezt elvileg át is adtuk, s addig, amíg itt a munkát meg nem kezdik, az új peremboltok berendezéseit tartjuk a helyiségben. Emésztőgödör az ablak alatt — Mivel nálunk ezt nem jelentették be, nem is tudtunk Intézkedni. Érdeklődtem műszaki résziegünknél Erdei Ferenc technikustól, de ott sem tudnak a dologról. Amennyiben a panasz beérkezik házkezelőségünkhöz, azonnal továbbítjuk és a lehetőségekhez képest sürgősen ki is javítjuk a hibát. Rossz az ajtó, ablak - eldugult a csatorna Katona Imréné József Attila sugárút 34. szám alatti lakos szerkesztőségünknek küldött levelében a következőket panaszolja: "Családommal egy egészségtelen légó-pincében lakom már Ablakunk alatt van egy emésztőgödör, amit nem szabadna használni, mert egészségtelen, különben is a hátsó udvarban van egy másik. A tisztiorvos megtiltotta használatát, a ház több lakója azonban ezt nem tartja be. A gödrön levő cementlapot is elhúzták, ennek következtében állandó kellemetlen szag terjeng, amely az időjárás javulásával tovább fokozódik. A KIK nem intézkedik, sürgős segítséget kérünk ebben az ügyben. B. J. Veresács utca 19. • A panaszról nem tudnak az Ingatlankezelő Vállalatnál, a l-es számú házkezelős égtől Sárkány Jánosné a következőket mondotta: három év óta. Itt az ajtók, ablakok nagyon rosszak, emiatt a télen sokat szenvedtünk. Én kértem az Ingatlankezelő Vállalat központját, hogy segítsenek rajtam, de azt felelték, hogy nincs anyag. Félek az újabb téltől két kicsi gyermekemmel együtt és szeretném, ha kérésemet mégis teljesítenék." Ugyancsak az Ingatlankezelő Vállalatra panaszkodik Hoff Péter és Bernáth András Szilién sugárút 14. szám alatti lakosok. "A mosókonyhát a szennyvíz elöntötte — írják levelükben — és a mellette levő lakás biztonságát veszélyezteti, ahol két gyermek is van. Azonkívül a házfelügyelőnk jóval távolabbi házban lakik és a kaput 11 óra után nem zárja be.* • Mindkét lakóépület a 2-es számú házkezelöséghez tartozik. Szabó Kálmánné válaszolt a levelekre: — Katona Imréné valóban mostoha körülmények között lakik, azonban az említett helyiséget tulajdonképpen csak ideiglenesen kapta meg. Tehát nem is lakásról van szó, ezért nem költhetiink rá. Ugyanakkor kérését nem jelentette be a panaszos házkezelőségünknck. Amennyiben Katona Imréné közvetlenül hozzánk fordul ajtóablakjavítási kérelmével, akkor legalább ezt az igényét figyelembe vesszük és átadjuk a munkát asztalos részlegünknek. — A Szilién sugárút 14. számú házban az eldugult csatornát sürgősen kijavítjuk. A kaput azonban a távolabb lakó házfelügyelő nem köteles bezárni, ezt a bérlök maguk oldják meg. Mész Gyula és a szegedi munkáskultúra A Dél-Magyarország április 4-1 számában Péter László cikket írt -Juhász Gyula, a szegedi Munkásszínpad alapítója* címmel. Bár a nagy szegedi költőnek az alapításban való szerepe emlékezetemben már homályba veszett, néhány mozzanattal kiegészíthetem, teljesebbé tehetem azt a képet, amit a cikk Juhász Gyulának a szegedi munkásság kulturális megmozdulásaiban való tevékenységéről fölvázolt. Magam részese voltam az eseményeknek a kezdetektől, egészen a Munkásszínpad megszűnéséig, 1948-ig. Juhász Gyulának valóban sokat köszönhet a szegedi munkásság. A Munkásszinpadnál Amikor 1919-ben elkészült a Berlini körúti laktanyából átalakított Munkásotthon, úgy emlékszem, Ferenczi Halálos bicskázás Már eltűnőben van a ta- az annak a lánynak udvanyavilágban hajdan annyi- rolt, akivel korábban ő "járt. ra elterjedt bicskázás hamis Ezen többször is összeszólalvirtuskodása. Néha azonban koztak, míg azután 7-én még mindig felüti fejét, megleste a kerékpárral hamint legutóbb is Zákányszé- zafelé tartó Horváth Istvánt, ken, ahol tragikus követkéz- és szembe kerékpározva veményekre vezetett. Rövidé- le, hirtelen combon szúrta. A Levelező hallgatók ankétja sen átadja a rendőrség az ügyészségnek Dobó Géza 22 éves alkalmi munkás, zákányszéki fiatalembert, aki április 7.-én késő este megleste és megbicskázta a 19 fiatalember sebével egy közeli tanyába vánszorgott, de mire orvoshoz vitték, elvérzett. A tettest a rendőrség két óra alatt elfogta és őrizetbe éves Horváth István zákány- vette. Nagyon helyesen járszéki kézbesítőt. A szeren- tak el, amikor egyúttal ficsétlen Horváthnak halálát gyelmeztették a környékbeokozta a bosszútól fűtött iieket e szomorú eset tanulbicskázásával. ságaira, hogy milyen követMint a nyomozás során ki- ° , ' , derült, Dobó azért támadta kezmenyekkel jarhat az okmeg egykori barátját, mert talan hetvenkedés. A József Attila Tudományegyetem Jogi Karának Szakszervezeti Bizottsága ankétot rendezett, melyen csaknem teljes számban részt vettek a kar Szeged és környéki I—III. évfolyamos levelező hallgatói, valamint oktatói. Az ankét célja a levelező hallgatókkal való foglalkozás intenzívebbé tétele volt, továbbá az oktatási módszerek megjavítása érdekében a lehetőségek feltárása, s végül a vizsgákra való felkészülést akadályozó problémák megvitatása. A kötetlen formájú elbeszélgetést dr. Pólay Elemér, a Jogi Kari Szakszervezeti Bizottság elnökének vitaindító bevezetője nyitotta meg. Elemezte a különböző oktatási módszerek problémáit és ezek közül részletesebben foglalkozott a szegedi hallgatók részére tartott esti előadásokkal. Bár a kar életében igen jelentős szerepet játszik a levelező oktatás, ennek ellenére — mint ahogy ezt az ankéton is megállapították — még elég hiányos a levelező hallgatókkal való foglalkozás. Felvetődött az a gondolat, hogy célszerű lenne a szegedi levelező hallgatók részére esti tagozat létesítése. Ebben az oktatási formában a jogszabályok által is biztosított nagyobb lehetőség nyílna a hallgatókkal való intenzívebb foglalkozásra. Az ankét, amely a maga nemében az első Ilyen irányú kezdeményezés volt, komoly lépés a levelező hallgatókkal való foglalkozás helyes módszerének kialakítása felé. Dr. Balázs József egyetemi adjunktus — Hozzászólás — elvtársnak, a szakszervezetek titkárának javaslatára vettük föl a Munkásszínpad nevet, A Munkásotthon színpada hatalmas méreteivel (12 méteres függöny nyílás, 6 méteres mélység, két oldalt 2—2 méteíes férőhely) új lehetőségeket teremtett a korábbi színjátszó hagyományok fölúj tására. Juhász Gyula, mint a városi színház direktóriumának vezetője Szegő Endre színészt és színészpedagógust kérte meg a színház rendezői feladatának ellátására. Időközben azonban győzött az ellenforradalom, Juhásznak távoznia kellett a színház éléről, s Almássy Endre igazgató nem alkalmazta Szegőt. Juhász Gyula közbenjárására a szakszervezetek vezetősége viszont alkalmazta: így lett a Munkásszínpadnak hivatásos színész a főrendezője, s mellette Kézdi István és Bari Dezső elvtárs, akik a munkásszínjátszó mozgalom keretében korábban is rendezői tevékenységet fejtettek ki. rendező. Juhász Gyula a műsorok kiválasztásában többször tett javaslatot. így a megnyitón az ő javaslatára szerepelt a Forradalmi nász című mű. Ugyancsak indítványára került a műsorba a Remény című dráma, a Próbaházasság című v'gjáték, majd később, 1923-ban, akkor már a Maros utcai Munkásotthonban, Gorkij: Éjjeli menedékhelye. Ez utóbbival kapcsolatban emlékszem, hogy amikor Lájer Dezső, az akkori titkái megtudta, mit próbálunk, leintett bennünket: — Kár a gőzért, úgyse engedélyezi a rendőrség! Másnap megmondtam ezt Dáni János jelenlétében Juhásznak. — Vegyük rá a titkár elvtársat — mondta a költő —, hogy ő jelentse be személyesen, akkor biztos engedélyezik. Dáni elvtárs el is vállalta, s a legközelebbi vezetőségi ülésen javaslatára a vezetőség úgy döntött, hogy a darabot a titkárnak kell bejelentenie. Az Éjjeli menedékhelyet tizenegyszer adtuk telt házzal. A Munkás Dalegyletnél Juhász Gyula nem kedvelte a "lidertáfel" stílusú, osztrák-német Importdalokat. A dalosok és a munkások szerették, mert ezt szokták meg, mert fölpezsdítette a vért, könnyen meg lehetett tanulni. A költő e dalok lázító szellemének nem volt ellensége, de nem szerette ezt a stílust. Többször javasolta, hogy inkább Bartókés Kodály-műveket énekeljen a munkáskórus. Dalosaink idegenkedtek ettől: cigánymuzsikán nevelkedtek, idegen volt az ötfokú skála a fülüknek. 1919-ben a költő Jeligét írt a munkásénekkarnak. Schwach Imre karnagy zenésítette meg. Amikór Juhász Gyüla meghallotta, magából kikelve hagyta el a próbatermet: — Ebből is lidertáfelt csináltak! A költő a dalosoknak külön előadást is tartott a cigányzenéről és Bartókról, Kodályról, a népdalról. Sajnos, ez időben még mindez falra hányt borsó maradt. Pár évvel később egy vendéglői szórakozás közben megígérte, hogy ír a kórusnak egy dalszöveget. "De ez nem lesz lidertáfel!" — mondta. Oda is adta sógorának, König Péternek, talán azzal, hogy Kodállyal zenésítesse meg. A mű elkészültét már nem érhette meg. Meghalt ő is, nemsokára König Péter is. Dalszövege néhány éve Bárdos Lajos dallamával került vissza a szegedi munkásdalosokhoz. WALTNER MIHÁLY