Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Steril, MM. mkjm* Szakszervezeti társadalmi munkások kitüntetése A munka ünnepe alkalmá- kára nyújtota át. A szak- szervezet helyi csoportjának val több Csongrád megyei szervezeti jelvény aranyío- bizalmiját, Balázs Mártont, szakszervezeti aktívát tün- kozatát kapta Tóth Ernő, a a hódmezővásárhelyi városi tettek ki a mozgalomban ki- Csongrád Megyei Malom- szakmaközi bizottság sport­lej tett eredményes munka- ipari- és Terményforgalmi felelősét. A szakszervezeti jáórt. A kitüntetéseket ked- Vállalat munkaügyi- és bér- jelvény bronzfokozatát kap­den a déli órákban adták át osztályának vezetője, az ták. F. Szabó Béláné szege­it Szakszervezetek Megyei SZMT elnökségének és az di' nyugdíjas, az SZMT tag­Tanácsa épületének József ÉDOSZ megyei bizottságé- ja és Kovács Józsefné, a Attila klubjában. Az ünnep- nak tagja. Makai Kálmán, Szegedi Kenderfonógyár ad­•ségen megjelent Ágoston az SZTK szegedi alközpont- minisztrátora, aki 1943 óta József, az MSZMP Csöng- jának osztályvezetője. A tevékenykedik a szakszerve­rád megyei végrehajtó bi- szakszervezeti jelvény ezüst- zetben és ma is a szegedi •/n»t<uiff-innk taffin «* fokozatával tüntették ki Na- városi szakmaközi bizottság zottsaganak tagja is. csa Etelkát, a kövegyi köz- tagja. A kitüntetéseket Juhasz ^gi szakmaközi bizottság Képünkön a kitüntettek József, az SZMT vezető tit- titkárát, a Pedagógus Szak- csoportja látható. A domaszéki elnökasszony A domaszékiek ügyes-ba- a rajzba ő is. Az dnőkasas- látta, hogy Msmnyok m ér­je* dolgával törődni addig szony felnézett a jövevény- tenek a közügyek viteléhez. is szívügye volt Farkas Jó- re, s mintegy üdvözlésként _ ,. .. T. , ... . zsefnénak, amíg nem ő volt megjegyezte: eloszor akkor derült ki községe tanácsának végre- Császár elvtárs, kérem, Farkasnérói, mint tanácsel­hajtó bizottsági elnöke. Az hogy máskor ne repesszen nőkről, amikor egy régóta ottani Rákóczi Tsz párttit- úgy a motorjával a falun át, vaiudó' fe már mecfenek len­kára. volt. s a legjobb nö- majdnem elsodort bennün- • J , , ^J^J megfenek,etjt vényteiTnesztési brigádban ket. Vagy ez benne van a ugyet kellett kimozdítania a dolgozott. Az asszonyok nem KRESZ-ben? Magának, mint helyéből, illetve kibogozná is akartak elengedni a tsz- önkéntes rendőrnek, jobban az összekuszált szálakat Az bői. Attól tartottak, hogy a kell ezt tudnia. ottaJli Rákóczj , <5™,.*, hivatal elviszi maguk mellől A fiatalember megtegetőd,- , ,' , . szoios­a lelkes fiatalasszonyt, aki zött, magyarázkodott volna, kert Tsz kozoU u&yams vita addig országjáró IBUSZ- közben fülig elpirult. Inkább volt a háztáji földekkel kap­utakra, kirándulásokra és érezte, mint tudta, hogy az rsolatban A Rákóczi Tsz tag­más kedves látnivalókra vit- elnökasszonynak van igaza, jai a Szőlőskert Tsz terüle­te őket, s amibe csak bele- S ez az igazság egyformán a tón laktak. Hát hogy menjé­fogott, az az ő érdékükben tanácselnöké és az asszonyé: nek ők a más portájára gaz­együttérzés ez a faluval, a renddel, a biztonsággal, az emberek érdékeivel. történt. Embergyűrűben S lám, Farkasnét nem zár­ta be a hivatal. Az emberek egymásnak adják nála a ki­lincset, sőt még a lakásán is, dult el Farkasné. Tápéról amely pedig kiesik a köz- került annak idején a zá­ségtől két kilométerre. Ami- kányszéki tanyákra szolgáló­kor mi kerestük, nem talál- nak. A férje is cselédember A cselédsorból nőtt fel Pedig milyen messziről in­dálkodni' A probléma végű) is rendeződött. Farkasné megkereste az igazságot a vitatkozó felek között, 8 a légi ügy végre az érdekeltek egyetértésével lekerült a napirendről. És a háztartásban? Májusi csokor Virágot szedek a dolgozó lat rókusi műszaki telepén, Nem egészen pontosan emberek megbecsülésének, ahol javítják a gépkocsikat számították ki, két nappal összefogásának hatalmas A munka mindig sürgős és május 1 előtt született meg kortjében. Dúsan terem a a napokban, amikor Jernei Lukács Andrásnénak, a Sze­tarka virág szőnyeg, s csak Ferenc és Vikartofki József gedi Ruhagyár gépesének néhány szálat kötök csokor- szerelök egy-egy autóbuszt kislánya, öröm a családban ba a munka ünnepének kö- próbaútra akartak indítani és öröm az üzemben az új­raöntésére. • — a legnagyobb óvatosság szülött világrajövetele. Teg­• ellenére is a szúk helyen nap délután a boldog édes­* megesik az ilyesmi —, össze- anya munkatársai, a Kál­Sokan ismerik ha nem ütköztek. Nagy baj nem mán-szalag asszonyai Lu­is név szerint Bokor Já- történt, de az 5—6 ezer fo- kácsné ágyát szinte teljesen nőst Szegeden: több mint ri"!os kárért felelnek a sze- beterítették a gyár udvarán 30 évig szerelte a gázt a 55lok: ««P,™ájuAs, elffT frissen szedett virággal. A lakfe.ticha (i'/fnipkhc lenek neztek elebe. Az eset re tteif, megbecsülték a kti színhelyén volt Vetró József megbecsülés, a szeretet szir­tűnő szakembert, aki már Lőrincz György lemezla- mai a kórházba is eljutot­tál van a hatvanon. Most katoe- Kezdeményezésükre tak.. tuk a hivatalában. Kint volt volt. a faluban, s valóságos em­bergyűrű vette körül. Az új osztású házhelyek helyrajzi számait ugyanis korábban összecserélték, s a tulajdo­nosok nem a saját portáju­kon építkeztek. A véletlen csere-bere kiigazítása fon­tos községi ügy és személyes érdeke mindenkinek, aki ér­dekelt benne. — Végre ez is megoldó­dott! Remélem, a következő házhely-kijelöléseknél ilyen nem fordul elő, sóhajtott fel a rendezés végén az elnök­asszony, aki pár perc türel­met kért tőlünk, hogy Ocs­kó László vb-titkárral még­egyszer átfussák a tervrajzon a következő frontot, ahol majd új házak és középüle­tek épülnek. Á halk beszél­getésből ellestünk pár mon­datot. Űj telkek — Ez a telek a gyógyszer­táré lesz. ez pedig az orvosi rendelőé. Ide jön az iskola, oda a művelődési otthon. Harminchat új telket őszre Most a Mindezt mások mondták Rákóczi Tsz el. Az elnökasszonytól njég í| f" -jr'í \ ' .f/f •oií". r'*: pl i V r j S ' > Ef ' fii. IPpk •VPVI^ ^PIHkV sió wl %Í v; v V ••••" -vr . ilrfrij^B május elseje előtt ment máns önkéntes társadalmi nyugdíjba, és búcsúztatására bngad alakult. Elhatároztak, összesereglett a gázgyár kol- J50^ munkaidő utáni órák­lektivája. A mindig vigke- ban kijavítják a két auto­délyü, tréfás szerelő ezúttal busz sérüléséit. így iS tor­nagyon • komolyan, s meg- tónt. az autóbuszok tegnap hatódottan fejezte ki gondo- elkészültek. Kara nincs sen­lataf kinek és az autóbuszok 6em — ' Valamikor kilátástalan esl?ek kl ,a elejei volt, hogy ha kiesik a szer- csucsforgalombol... szám a kezemből, mi lesz JL. Velem. Ez ma már nem gond, elfáradtam és biztos Telt ház volt a DAV kul­megélhetést nyújt számom- túrtermében Csada Ottó ifjú ra a nyugdijam. Fájó szív- transzformátor-szerelő eskü­iéi megyek el az üzemből, vőjén. Virág, zene, barátok, nehéz lesz nekem munka hozzátartozók, munkatársak, nclkül, de ha szükség lesz jókívánságok, ajándékok, rám, szóljatok, jövök segi- pezsgő, tánc, vidámság, teni... öröm: ezzel kezdődött a hó­Munkatársai ajándékokkal zasélet. Aztán vonatra ültek kedveskedtek neki, 600 fo- és szakszervezeti beutalóval rint jutalmat is kapott, s nászútra mentek: a pócsai élvezi a régi szegedi gáz- üdülőbe. így indította útnak szerelő hosszú munkájának őket a kollektíva és most gyümölcsét... érkeztek haza a májusi ün­, nepre ... * A május elsejei előkészü­letek során kedves ünnep- Még sohasem volt üdülni ségre került sor a kender- Luczó István, a Minőségi fonógyárban. A régi gyár Cipőgyár szegedi gyáregysé­egyik fiatal párjának — itt gének gépi kalapálója. Pe­ismerkedett meg és kötött dig itt dolgozik az üzemben házasságot Almosdi József már 20 esztendeje. Szerény, és Velró Ilona — kislánya családjának élő ember, nem­született, s a névadást az régen kapta meg a Könnyű­üzem szépen feldíszített ta- ipar Kiváló Dolgozója cí­nácstermében tartották. Az met és rövidesen, első ízben újszülött nemcsak a Márta életében, üdülni megy — nevet kapta, hanem sok ba- külföldre. Május elseje elő­baholmit, virágot, brokát estéjén vette át a szakszer­paplant. Mert a simító Vö- vezettél a beutalót az NDK­rös Csillag szocialista bri- ba — jutalomként. Nemcsak gádja — amelynek jeles tag- ő, Tóth Béla is, az üzem ja az újdonsült papa — ki- moszkvai körúti részlegének tett magáért, meg az fegész vezetője, aki egyébként ju­nagy kollektíva. Mindenre bilál: 25 éves munkája el­áldomást ittak, és a kis ismeréséül Csehszlovákiába Mártát nemcsak az édes- küldik. Basics Ferencné fel­anyja dajkálja, hanem a kö- sörészkészító Ausztriába, z ősség is segíti, neveli... Tóth Imréne tűzőnő Cseh­Szlovákiába. Farkas József­* né üb-titkár pedig a Szov­Alig fér el a sok autó- jetuniöba, a Krímibe utazik, busz. teherautó a 10-es szá- Kell ennél szebb májusi mú Autóközlekedési Válla- ajándék?... A község jövendő arculata rajzolódik ki a tervrajzon Farkas Józsefné, Ocskó László és Császár István előtt ismét ^öíhetünk. Az újak- brigádjában doU ^ azt kérdeztük meg: a ^ K h^Ph" gozik- S azt az utat járták hivatali és a háziasszonyi te­végére pedig i^arannyten ^ járják együtt amel a;, endökct "*h<ygyan egyezteti felhuraréc a hazakat. Csak emberj fejemelkedés felé össze súrlódás nélkül? gyorauk kielegi em a porta ^ ^ ^ ú(. mindenki_ _ Kicsit korábban kelefc iránt, igenyeket — mondta rek tetszik. Mindenkinek, és később fekszem, mint az­tarkasne. , mert elnök jelölésekor csak előtt. Otthon anya és feleség Koztven neiepeu a szoDaoa né ellenszavazatot kapott vagyok ugyanazokkal azöro­^^STSŐTSE S amikor aztán =e> és g^ mmt mert szó nélkül a tervezők előállt a faluépités program­mellé állt ós belekukkantott jávai, az a négy ember is be- nyom természetesen sokat segít már nekem, ugyanak­kor az iskolában is jól tanul. A háztartást közösen látjuk el, s ilyenformán a hivatal és az otthon jól megvannak egymással. Jóóka fiam Sze­Dr. Bugyi István igazgató-főorvos kór- mondja az orvos, amely szürcsölve és sok 8eden tanul, másodéves mc­házigazgatóként hosszú éveken át foglalko- fantáziával a halászlé illúzióját adja, de a tógazdasági gepsremo Markovits Tibor Főorvosi jelentés, 1937 zott a szegény nép sorsával. A megyei al­ispán által 7550 diám alatt, 1937-ben enge­délyezett tanulmányában érdekes és ma különösen figyelemre méltó adatokat adott közzé. Kevés azoknak a száma, akik olvashatták e szűkebb nyilvánosság számára kiadott je­lentésben foglalt egészségügyi fejezetet. A könyv tíz oldalnyi terjedelmű része olyan, mint egy nagy gyászlepel. Érdemes beha­tóbban foglalkozni vele. De lássuk sorjá­ban a harmincas évek orvosi megállapítá­sait. Ezek szerint: -A megye lakosságának zöme földhözra­gadt szegény zsellér népség, a hajdani job­bágyok unokája. A nagy kánikulát éppen úgy bírja, mint a dermesztő hideget. Mun­kabíró. dologszerető, ágrólszakadt magyar töredék. Legfőbb betegségét, a lapos zse­beket, az üres kamrákat és a penészgombás viskókban tanyázó tüdőbaját gyógyítani nagyon nehéz. Ruházatán ezer folt virít, csizmáról pedig álmodni sem tud.­A tömegek táplálékával foglalkozva azt írja a főorvos, hogy vitaminokról, kaló­riáról szó sem eshet, szerény és igénytelen nép körében. Tízórait, vagy uzsonnát senki sem fogyaszt. A cukrot pedig úgy emlege­tik, mint nagyon nehezen hozzáférhető cso­dát, amely ritkán kerülhet a gyermekeik szájába. Hogy mi kerül a nép asztalára? Erre sok konkrét tapasztalati példával válaszol a je­lentés: Ü. György 32 éves tömörkényi ku­bikosról irja, hogy — mint ezren mások — reggel kenyeret és ha van munka, ke­véske szalonnát fogyaszt a család. Délben hamislevest esznek kenyérrel, este pedig sült krumplit. G. János csongrádi, jobban élő asztalosnál reggel teát, délben hamislevest, főtt tész­tát, este pedig tejet tálalnak. Kihangsúlyo­zottan nagyon élterjedt ételt említi meg a »halkrumplit«. Receptje: vízben főtt krumpliszeletek, sok hagymával, sóval és paprikával ízesítve. "Ez olyan főzet — családok még egymás között is csak res­telkedve beszélnek róla. Ilyen koszt mel­lett képes a napszámos még verejtékezve dolgozni naponta 20 órát is.« Az égig növekedő nyomor érzékeltetésé­re azt a a példát írta le Bugyi dr., hogy a húszas években Csongrádon alig 108, tiz évvel később már 1700 volt a szegény be­tegek száma. A csecsemőgondozásról szól­va azt mondja, hogy legjobb meg sem em­líteni, lévén még az országos átlagnál is kedvezőtlenebb a megyében. Ennek okát abban jelöli meg, hogy alig van rá költség­vetési keret, pedig lehetne. De? "De ezt az orvosok nem firtathatják.-" A fertőző be­tegségek elterjedését egyedül annak ke'l betudni, hogy az állam egyre több baj ke­zelési költségeit hárítja el magától. Még a járványok elleni oltások kiadásá­sára sincsen fedezet. »így történt meg, hogy egy esetben, amikor csak a tifusz elleni oltás után kaphatta meg 500 kubikos a heti bért. De megismételni már nem lehetett, mert — belázasodás miatt — legközelebb ásóval jöttek el a keresetükért. Inkább vállalták a megbetegedéssel járó kockáza­tot, semhogy lemondjanak az átmeneti be­lázasodás idejére eső, meg nem térítheti! napszámbérről.« Érdemes megemlíteni, hogy a tanulmány adatai szerint Szentesen például 1930. év­ben 774 újszülöttet anyakönyveztek. 1938­ban pedig már csak 350-et vehettek nyil­vántartásba. És még egy beszédes bizonyíték a töme­gekre nehezedő nyomorról: Vásárhelyen a húszas évek végén 5203 személyt kellett robotban később ledolgozandó segéllyel megmenteni az éhen hálástól, kilenc évvel utána már 10 880 személy került hasonló sorsra. A vérmegye akkori urai nem sokat tö­rődhettek a nép szörnyű bajaival, mert minden idejüket a különféle személyi elő­nyök keresése és a küszöbön álló "háború gondjai kötötték le. Ormos János nuló. Férjemmel közös re­ményünk, hogy Jóska ide jöjjön majd vissza dolgozni a faluba, amelynek boldogu­lásáért mindannyian mun­kálkodunk napról napra. L. F. Megállapodás a Jugoszláv és a Magyar írószövetség között Kedden délben a Jugoszláv írószövetség belgrádi szék­házában Tóth Dezső, az író­szövetség titkára és Ivan V. Lalics, a Jugoszláv írók Szö­vetségének főtitkára megál­lapodást irt alá a két ország írószövetségének együttmű­ködéséről. A megállapodás aláírásá­val befejeződött a magyar íródelegáció, Tóth Dezső és Tamási Aron jugoszláviai látogatása. A küldöttség kedden dél­után hazautazott a jugoszláv fővárosból. Vízre bocsátották a Dnnaájváros nevn á] Dana-tengerjárót A Magyar Hajó- és Daru­gyár angyalföldi gjáregy- é­gében május l-e méltó m>g­iinnepléseként kedd délután, egy nappal a határidő előtt vízi-e bocsátották a detert nyolcadik 1300 tonnás Duna­tengerjáróját, amely a Du­naújváros nevet kapta. (MTI) \

Next

/
Thumbnails
Contents