Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

Vasárnap, 1963, május S. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 A televízió jövője mm Akik május elsején a televízió képernyője előtt ülve látták, hogyan ünnepeltek a szocialista országok fővárosainak dolgozói, ámulattal beszéltek a technika vívmányáról, a televízióról. Az utóbbi néhány évben a televízió nálunk is mint önálló, szórakoztató, nevelő műfaj végérvényesen »befutott*. A zavarmentes májusi közvetítést látva egyre többen kíváncsiak, hogyan tökéletesedhet még a televízióközvetítés, másszóval, mi a televízió jövője. Ha a tv jövőjét kívánjuk — mindenféle túlzott optimizmus vagy pesszimizmus nélkül felmérni, akkor tulajdonképpen a tv alapvető célkitűzéseiből indulhatunk ki: jó minőségű kép- és hangvétel mindenütt, minél jobb program és — majd ha ennek feltételei megérnek — a színes televízió. Nemzetközi és országos hálózatok lakifásgátló tv-kontrasztszűrő Gyakran zavarja a képernyő szemlélését a szobában égő lámpa vagy más megvilágított tárgy visszatükröződése. A Telefunken gyár ezért ma már minden tvkészüJékét vakításgátló kontrasztszűrővel szállítja. Ezáltal a műsor szemlélése világos szobában is lehetséges anélkül, hogy a kép kontrasztosságát a káros tükröződés a legcsekélyebb mértékben befolyásolná. Az orvosok már régebben javasolják. hogy a tv-műsor szemlélése közben a szobát ne sötétítsék el. Ezt a követelményt most könnyen ki lehet elégíteni anélkül, hogy a lámpák és a szoba világos részei a képernyőben visszatükröződnének. Még egy előnye van az újításnak: a képcső és a védőtárcsa közötti eddigi tér megszüntetése a tv-készülékeket még laposabbá teszi és egyszersmind meggátolja a képernyő bepor06Odását. Minthogy a vakitásmentes kontrasztszűrő a képernyőt a portól is teljesen hermetikusan elzárja, a képminőség lassú leromláísával sem kell többé számolni. Sokan kérdezik, milyen úton, hogyan jutnak el a tv által sugárzott képek sok ezer kilométer távolságba. A távolsági tv vétel — kivételes esetektől eltekintve — megbízható formában eleve lehetetlen, csakis a tv-műsort szóró hálózatok sűrű kiépítésével lehet országok és földrészek műsorellátását kielégítően megszervezni. A nemzetközi gyakorlatból jft ismerjük a már kialakult láncokat: az Intervízió és az Euróvizó hálózat, amelyek mikrohullámú reléállomások (közbenső vevő-|-erősítő-fadó-kombinációk) során keresztül teremtik meg az öszszeköttetést távoli országok között. Ezek a hálózatok szükség esetén bál-melyik irányban közvetíthetik az adásokat, amint ennek az utóbbi évek folyamán magunk is tanúi lehettünk. A nemzetközi hálózatok célszerű megoldásának sokféle problémája van. Az egyik mindenesetre egy nemzetközi szabvány megteremtése. Ahhoz, hogy a nemzetközi hálózatok a jelenlegi két nagy európai hálózaton túlmenőieg egyetlen világhálózattá legyenek összefoglalhatók, elsősorban a televíziós mesterséges holdak megbízható kiterjesztésére van szükség. A Telstar-kísérletek és újabban a Telay néhány közvetítése is meggyőzhették a szakembereket arról, hogy az ilyen űr-reléállomás valóban megfelelhet a legszigorúbb követelményeknek is, s ráadásul kifizetődővé tehető. A nemzetközi hálózat kialakításával tehát elsősorban a mesterséges holdas tv relérendszer hozhatja meg az egész világra kiterjedő egységes műsorközvetítés lehetőségét; ennek a mesterséges holdas rendszernek kell kapcsolódnia az egyes kontinenseken létesült földi mikrohullámú hálózatokhoz. (A televíziós mesterséges holdak ad ás ónak közvetlen vevőkészülékes vétele nem lehetetlen ugyan, de egyelőre erre nem is törekszenek.) A földi nemzetközi hálózathoz szorosan kapcsolódnak az egyes országok saját hálózatai. Ezek az országos hálózatok ma még elsősorban a nálunk is követett eljárás szerint épülnek: az ország fontosabb kulturális gócpontjaiban (ill. azok közelében) műsorközvetítő adókat létesítenek, míg ezek között a kapcsolatot a központi adóállomással mikrohullámú átviteli lánc (reléállomások sorozata) teremti meg. Mindenesetre nem ez az egyetlen lehetőség, minthogy a vezetékes tv (különleges, koaxiális kábellel) több államban (pl. Angliában) nem csupán üzemben van, hanem meglehetősen jó és zavarmentes vételt biztosít. Annak a lehetősége is fennáll, hogy több műsort közvetítsenek részben vezetékes, részben vezeték nélküli formában és ily módon kombinált vételt tegyenek lehetővé. Ne gondoljuk, hogy az országos tv-hálózat csupán a mai tevékenységi területre szorítkozik. Ha a 'tv adásai éppúgy egésznaposak lesznek, mint a rádióadások, és ha az adások száma és minősége iránti igény tovább fokozódik, akkor ezt az országos tv-hálózatot az eddiginél sokkal többre keli képessé tenni. Elképzelhető, hogy a rádió- és tv-rendszert egyetlen egységes országos elektronikus hálózattá fogják kiépítő- • ni, amelynek éppúgy feladata a lakosság ellátása, mint pl. a villamosenergia-rendszeré, a gáz- és a vízvezetéké. Bizonyos vonatkozásokban a rádió és a tv már most is "közműnek* tekinthető és nem kétséges, hogy ez a »közművesítés« az elkövetkező években és évtizedekben csak fokozódni fog. Ügy hisszük, hogy az egységes országos elektronikus hálózat létrehozása — ami a rádiót és a televíziót a meglevő többi hírközlő-berendezéssel egyetlen rendszerré foglalja össze — valóban sokat ígér a szolgáltatások és lehetőségek terén. A színes televízió A színes tv problémája is több mint egy évtizede foglalkoztatja a szakembereket. Az USA-ban tulajdonképpen 10 évvel ezelőtt megvoltak a feltételek az NTSC-rendszer általános bevezetésére. Ez a rendszer segéd-vivőhullámokkal közli a három alapszín' információtartalmát és teszi lehetővé a színes vételt. Hasonló elvi alapokon, de eltérő technikai megoldásokon nyugvó utakat keresnek a Szovjetunióban. Fontos feltétel: nem szabad cserben hagyni a meglevő fekete-fehér készülékek A mikrohullámú átviteli lánc érdckesen-furcsa építményei is hozzátiu. jznak a modern éiet műszaki berendezéseihez. (Az Eurovízió egyik fontos — behavazott — ausztriai reléállomása, amit a Telefunken-gyár épített) tulajdonosait sem. Ezért kell a színes tv általános bevezetése előtt az ún. kompatilibitás problémáját megoldani: a színes adást fekete-fehér "egyszerűsített* kivitelben is lehessen venni. Különböző elektronikus "trükkökkel* (mint amilyen az átvitel egyes elemeinek kiemelése, kettős moduláció alkalmazása. stb.) ez nagyjából megoldható. Sokat remélnek a színes televízió vonatkozásában a nagyobb frekvenciák általános bevezetésétől, mivel ez a sávszélesség problémáját enyhíti. Ahhoz azonban, hogy a színes tv jó, élvezhető legyen, még nagyon sok tökéletesítő munkára van szükség. , Ebben a rövid áttekintésben nem térhettünk ki soksok problémára, pl. a tv-antennák (adó- és vevőantennák egyaránt) kérdéseire, a színes tv-frekvenciaelosztás rendkívüli fejtörőire, de még a költségproblémákra sem. Annyi azonban bizonyos; hogy a tv ma már életünknek éppen annyira elválaszthatatlan összetevőjévé vált, mint a rádió vagy a telefon. Ha tehát a tv jövőjét vizsgáljuk a legközelebbi egy-két évtized folyamány akkor elsősorban azt kell látnunk, hogy a mai "gyermekbetegségek* teljesen el fognak tűnni, a kép színessé válik és minősége is megjavul, a hang tökéletesebb lesz — s nem utolsósorban a vevőkészülékek is olcsóbbodnak. A jövő televíziója Jobb adástechnika — szebb kép A televízió századunkban nagy lehetőségei vannak. Ma elsősorban az ipari televízió az, amely újabb és újabb meglepetéssel szolgál. Televíziós kame'rákkal megfigyelhetjük pl. az emberi szervezetre veszélyes folyamatokat s ez igen nagy jelentőségű. Az izotóptechnika, a röntgensugárzás alkalmazásai a legjobb példák erre. A televízió bevonul az automatizálás területeire is. A bányászatban a nagy teljesítményű fejtőgépek mellől hovatovább elkerül az ember, aki a jövőben kellemes környezetben, akár zeneszó mellett és cigarettázgatva közben, távolról figyelheti a gép munkáját a televízió képernyőjéről. Hasonló példákat említhetnénk a kohászatból, ahol különleges felvevő kamerákkal megkímélik a kohászokat a melegártalomtól, amely őket a kemencék és kohók közvetlen közelében, munkájuk közben éri. Vagy beszélgethetnénk a televízió alkalmazásairól a közlekedésben, akár villamoson, akár vasúti vontatásban, személyforgalomban és a teherforgalmat irányító rendező-pályaudvarokon. Ma még a pályaudvari — bár automatizált — irányító tornyokat jó magasra építik, hogy a kezelő személyzet áttekinthesse a vágányrendszert. A jövőben televíziós kamerák rendszerével ezt olcsóbban megoldják. Jy Hallottunk már arAz adástechnika, is .állandóan tökéletesedik, hiszen a cél minél jobb minőségű kép és minél torzitásmentesebb kísérő hang átvitele. A különböző átviteltechnikái "trükkökkel* sikerült elérni azt. hogy a tv-képek az eddigieknél sokkal élesebbek lesznek. A sokféle kísérlet azt mutatja, hogy aránylag egyszerű eszközökkel célt lehet érni. Képünkön is mutatunk erre példát. A szintetikus képjavítás módszer^: a) — az eredeti felvétel, ahogyan a kamera látja: b) — a világos-sötét átmenetek határgörbéje: c) — a határgörbe mesterséges kiemelésével kontrasztosabba lett átmeneti kontúr: és d) — az a), c) képek egyesítésével kapott, kiváló minőségű kép. ].A1 hogy a belgyógyászok * u'i miniatűr rádióadót, rádiószondát nyeletnek le" az emberrel, hogy gyomrát megvizsgálják. Nos. a jövőben televíziós vizsgálatokat iplytatnak majd az ember belső szerveiben, tartósan megfigyelnek daganatokat, élettani folyamatokat, gyógyhatásokat a képernyő segítségével. Az „adást" az ember belső szerveiből — például vesevizsgálatoknál — miniatűr adóberendezés, kamera végzi majd. Meg kell említeni, hogy a televízió nagyfokú sterilitást biztosíthat az orvosi gyakorlatban. A jövőben a beteglátogatást, újszülöttek látogatását nem személyes érintkezéssel, hanem a televízió segítségével bonyolítják le... Hallunk már színes televízióról és kísérletek folynak a térhatású „plasztikus" televíziós képek előállítósára ... További igényünk lehet, hogy a kép ne legyen a televíziós készülékhez mai formájában kötve, hanem kivetíthessük azt moziszerűen lakásunk, környezetünk bármelyik síkjára. Az sem utópia már, hogy felvevős kamerák széleskörű rendszere hálóza be a világot. Egy gombnyomás vagy tárcsa elforgatása árán képet, hangulatot, eseményt hozzon a televízió a világ négy sarkából, legyenek világvevő televíziók, mint vannak világvevő rádiók. Lem lengyel író SS; leírja „Magellán felhő" című fantasztikus regényében, hogy 2531 évben a Föld minden lakójának rendelkezésére áll majd egy különleges rádió-televízió rendszer. Az ember könyvtárba például nem fog járni, hanem csak a zsebébe nyúl egy vevőkészülékért és „Akár ausztráliai dolgozószobájába, akár holdbeli megfigyelő állomásán, akár a repülőgépben felhívja a Trion-könyvtár központját (ebben a könyvtárban parányi kristályokba rögzítve őrzik az emberiség szellemi kincsét) s az bemondja a kívánt művet s másodperc múlva az máris ott van előtte, televízorának képernyőjén ..." Sőt az ember lakásába odavarázsolhat festményt, szobrot, vagy éppen ablaka alá a háborgó tenger egy részletét, a sós tengeri levegőt illatával együtt. Ennek a ma még fantasztikusnak tűnő televíziósberendezésnek a lényege a felvevő, illetve képtároló készülék, amelynek hatóköre kiterjed az egész naprendszerre. Bár mindez fantasztikus, jól kifejezi várakozásunkat a jövő televíziója iránt. Gondoljunk arra is, hogy például a tudományos kutatásban mennyire élő szükséglet a tudományos eredmények gyors cseréje. Ennek megoldása, hogy a tudósok lehetőleg mielőbb tudomást szerezhessenek egymás munkáiról és a tudományos .cikkek megírása, elöl-; vasasa, rendszerezése s értékelése ne rabolja el mai módon drága idejüket. Mindehhez persze béke és egységes társadalmi rendszer kell. a ma embere milyen televízióra számíthat? A Telstar rendszerű televíziós adások mutatják, miként küzdi le az ember a televízió helyhez kötöttségét, a tenge-: rek és hegyláncok akadályát A színes televízió már megvalósult. az illatokat „közvetítő" televízió sem tartozik feltétlenül az álmok birodalmába. Ami a zsebkészülékeket illeti, áok rádiótechnikai alkatrészt „miniatürizáltak'' már, készítenek gombakkumulátorokat, amelyek alig nagyobbak a tízfilléresnéi, nyomtatott áramköröket és terjedelmes rádiócsövek helyettesítésére parányi félvezetőket. Például tizenöt évvel ezelőtt ugyanott, ahol 8000 alkatrészt helyeztek el egy dobozban, ma 6—700 ezret tudnak elhelyezni... Sziuka Emii Kérdés, hogy