Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

Vasárnap, 1963, május S. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 A televízió jövője mm Akik május elsején a televízió képernyője előtt ülve lát­ták, hogyan ünnepeltek a szocialista országok fővárosainak dolgozói, ámulattal beszéltek a technika vívmányáról, a te­levízióról. Az utóbbi néhány évben a televízió nálunk is mint önálló, szórakoztató, nevelő műfaj végérvényesen »befutott*. A zavarmentes májusi közvetítést látva egyre többen kíván­csiak, hogyan tökéletesedhet még a televízióközvetítés, más­szóval, mi a televízió jövője. Ha a tv jövőjét kívánjuk — mindenféle túlzott optimiz­mus vagy pesszimizmus nélkül felmérni, akkor tulajdonkép­pen a tv alapvető célkitűzéseiből indulhatunk ki: jó minő­ségű kép- és hangvétel mindenütt, minél jobb program és — majd ha ennek feltételei megérnek — a színes televízió. Nemzetközi és országos hálózatok lakifásgátló tv-kontrasztszűrő Gyakran zavarja a képer­nyő szemlélését a szobában égő lámpa vagy más meg­világított tárgy visszatükrö­ződése. A Telefunken gyár ezért ma már minden tv­készüJékét vakításgátló kont­rasztszűrővel szállítja. Ezál­tal a műsor szemlélése vilá­gos szobában is lehetséges anélkül, hogy a kép kont­rasztosságát a káros tükrö­ződés a legcsekélyebb mér­tékben befolyásolná. Az or­vosok már régebben javasol­ják. hogy a tv-műsor szem­lélése közben a szobát ne sötétítsék el. Ezt a követel­ményt most könnyen ki le­het elégíteni anélkül, hogy a lámpák és a szoba világos részei a képernyőben vissza­tükröződnének. Még egy előnye van az újításnak: a képcső és a vé­dőtárcsa közötti eddigi tér megszüntetése a tv-készülé­keket még laposabbá teszi és egyszersmind meggátolja a képernyő bepor06Odását. Minthogy a vakitásmentes kontrasztszűrő a képernyőt a portól is teljesen hermeti­kusan elzárja, a képminőség lassú leromláísával sem kell többé számolni. Sokan kérdezik, milyen úton, hogyan jutnak el a tv által sugárzott képek sok ezer kilométer távolságba. A távolsági tv vétel — ki­vételes esetektől eltekintve — megbízható formában eleve lehetetlen, csakis a tv-műsort szóró hálózatok sűrű kiépíté­sével lehet országok és föld­részek műsorellátását kielé­gítően megszervezni. A nemzetközi gyakorlatból jft ismerjük a már kialakult láncokat: az Intervízió és az Euróvizó hálózat, amelyek mikrohullámú reléállomások (közbenső vevő-|-erősítő-f­adó-kombinációk) során ke­resztül teremtik meg az ösz­szeköttetést távoli országok között. Ezek a hálózatok szükség esetén bál-melyik irányban közvetíthetik az adásokat, amint ennek az utóbbi évek folyamán ma­gunk is tanúi lehettünk. A nemzetközi hálózatok célszerű megoldásának sokfé­le problémája van. Az egyik mindenesetre egy nemzetközi szabvány megteremtése. Ahhoz, hogy a nemzetközi hálózatok a jelenlegi két nagy európai hálózaton túl­menőieg egyetlen világháló­zattá legyenek összefoglalha­tók, elsősorban a televíziós mesterséges holdak megbíz­ható kiterjesztésére van szük­ség. A Telstar-kísérletek és újabban a Telay néhány köz­vetítése is meggyőzhették a szakembereket arról, hogy az ilyen űr-reléállomás valóban megfelelhet a legszigorúbb követelményeknek is, s rá­adásul kifizetődővé tehető. A nemzetközi hálózat ki­alakításával tehát elsősorban a mesterséges holdas tv relé­rendszer hozhatja meg az egész világra kiterjedő egysé­ges műsorközvetítés lehetősé­gét; ennek a mesterséges hol­das rendszernek kell kapcso­lódnia az egyes kontinense­ken létesült földi mikrohul­lámú hálózatokhoz. (A tele­víziós mesterséges holdak ad ás ónak közvetlen vevőké­szülékes vétele nem lehetetlen ugyan, de egyelőre erre nem is törekszenek.) A földi nemzetközi hálózat­hoz szorosan kapcsolódnak az egyes országok saját hálóza­tai. Ezek az országos hálóza­tok ma még elsősorban a ná­lunk is követett eljárás sze­rint épülnek: az ország fon­tosabb kulturális gócpontjai­ban (ill. azok közelében) mű­sorközvetítő adókat létesíte­nek, míg ezek között a kap­csolatot a központi adóállo­mással mikrohullámú átvite­li lánc (reléállomások soroza­ta) teremti meg. Mindeneset­re nem ez az egyetlen lehe­tőség, minthogy a vezetékes tv (különleges, koaxiális kábellel) több államban (pl. Angliá­ban) nem csupán üzemben van, hanem meglehetősen jó és zavarmentes vételt biztosít. Annak a lehetősége is fenn­áll, hogy több műsort közvetít­senek részben vezetékes, rész­ben vezeték nélküli formában és ily módon kombinált vé­telt tegyenek lehetővé. Ne gondoljuk, hogy az or­szágos tv-hálózat csupán a mai tevékenységi területre szorítkozik. Ha a 'tv adásai éppúgy egésznaposak lesznek, mint a rádióadások, és ha az adások száma és minősége iránti igény tovább fokozódik, akkor ezt az országos tv-há­lózatot az eddiginél sokkal többre keli képessé tenni. Elképzelhető, hogy a rá­dió- és tv-rendszert egyetlen egységes országos elektroni­kus hálózattá fogják kiépítő- • ni, amelynek éppúgy felada­ta a lakosság ellátása, mint pl. a villamosenergia-rendsze­ré, a gáz- és a vízvezetéké. Bizonyos vonatkozásokban a rádió és a tv már most is "közműnek* tekinthető és nem kétséges, hogy ez a »közművesítés« az elkövetke­ző években és évtizedekben csak fokozódni fog. Ügy hisszük, hogy az egy­séges országos elektronikus hálózat létrehozása — ami a rádiót és a televíziót a meg­levő többi hírközlő-berende­zéssel egyetlen rendszerré foglalja össze — valóban so­kat ígér a szolgáltatások és lehetőségek terén. A színes televízió A színes tv problémája is több mint egy évtizede fog­lalkoztatja a szakembereket. Az USA-ban tulajdonképpen 10 évvel ezelőtt megvoltak a feltételek az NTSC-rendszer általános bevezetésére. Ez a rendszer segéd-vivőhullá­mokkal közli a három alap­szín' információtartalmát és teszi lehetővé a színes vé­telt. Hasonló elvi alapokon, de eltérő technikai megol­dásokon nyugvó utakat ke­resnek a Szovjetunióban. Fontos feltétel: nem sza­bad cserben hagyni a meg­levő fekete-fehér készülékek A mikrohullámú átviteli lánc érdckesen-furcsa építmé­nyei is hozzátiu. jznak a modern éiet műszaki berende­zéseihez. (Az Eurovízió egyik fontos — behavazott — ausztriai reléállomása, amit a Telefunken-gyár épített) tulajdonosait sem. Ezért kell a színes tv általános beve­zetése előtt az ún. kompatili­bitás problémáját megolda­ni: a színes adást fekete-fe­hér "egyszerűsített* kivitel­ben is lehessen venni. Kü­lönböző elektronikus "trük­kökkel* (mint amilyen az át­vitel egyes elemeinek kieme­lése, kettős moduláció alkal­mazása. stb.) ez nagyjából megoldható. Sokat remélnek a színes televízió vonatkozá­sában a nagyobb frekven­ciák általános bevezetésétől, mivel ez a sávszélesség problémáját enyhíti. Ahhoz azonban, hogy a színes tv jó, élvezhető le­gyen, még nagyon sok töké­letesítő munkára van szük­ség. , Ebben a rövid áttekintés­ben nem térhettünk ki sok­sok problémára, pl. a tv-an­tennák (adó- és vevőanten­nák egyaránt) kérdéseire, a színes tv-frekvenciaelosztás rendkívüli fejtörőire, de még a költségproblémákra sem. Annyi azonban bizonyos; hogy a tv ma már életünk­nek éppen annyira elvá­laszthatatlan összetevőjévé vált, mint a rádió vagy a telefon. Ha tehát a tv jövő­jét vizsgáljuk a legközelebbi egy-két évtized folyamány akkor elsősorban azt kell látnunk, hogy a mai "gyer­mekbetegségek* teljesen el fognak tűnni, a kép színessé válik és minősége is meg­javul, a hang tökéletesebb lesz — s nem utolsósorban a vevőkészülékek is olcsób­bodnak. A jövő televíziója Jobb adástechnika — szebb kép A televízió századunkban nagy lehető­ségei vannak. Ma elsősorban az ipari televízió az, amely újabb és újabb meglepetés­sel szolgál. Televíziós kame­'rákkal megfigyelhetjük pl. az emberi szervezetre veszé­lyes folyamatokat s ez igen nagy jelentőségű. Az izotóp­technika, a röntgensugárzás alkalmazásai a legjobb pél­dák erre. A televízió bevonul az au­tomatizálás területeire is. A bányászatban a nagy telje­sítményű fejtőgépek mellől hovatovább elkerül az em­ber, aki a jövőben kellemes környezetben, akár zeneszó mellett és cigarettázgatva közben, távolról figyelheti a gép munkáját a televízió képernyőjéről. Hasonló pél­dákat említhetnénk a kohá­szatból, ahol különleges fel­vevő kamerákkal megkímé­lik a kohászokat a melegár­talomtól, amely őket a ke­mencék és kohók közvetlen közelében, munkájuk közben éri. Vagy beszélgethetnénk a televízió alkalmazásairól a közlekedésben, akár villamo­son, akár vasúti vontatásban, személyforgalomban és a te­herforgalmat irányító rende­ző-pályaudvarokon. Ma még a pályaudvari — bár auto­matizált — irányító tornyo­kat jó magasra építik, hogy a kezelő személyzet áttekint­hesse a vágányrendszert. A jövőben televíziós kamerák rendszerével ezt olcsóbban megoldják. Jy Hallottunk már ar­Az adástechnika, is .állandóan tökéletesedik, hiszen a cél minél jobb minőségű kép és minél torzitásmentesebb kísérő hang átvitele. A különböző átviteltechnikái "trükkökkel* sikerült elérni azt. hogy a tv-képek az eddigieknél sokkal élesebbek lesz­nek. A sokféle kísérlet azt mutatja, hogy aránylag egyszerű eszközökkel célt lehet érni. Képünkön is mutatunk erre példát. A szintetikus képjavítás módszer^: a) — az eredeti felvétel, ahogyan a kamera látja: b) — a világos-sötét átmenetek határgörbéje: c) — a határgörbe mesterséges kiemelésével kontrasztosabba lett átmeneti kontúr: és d) — az a), c) képek egyesíté­sével kapott, kiváló minőségű kép. ].A1 hogy a belgyógyászok * u'i miniatűr rádióadót, rádiószondát nyeletnek le" az emberrel, hogy gyomrát meg­vizsgálják. Nos. a jövőben televíziós vizsgálatokat iply­tatnak majd az ember belső szerveiben, tartósan megfi­gyelnek daganatokat, élettani folyamatokat, gyógyhatáso­kat a képernyő segítségével. Az „adást" az ember belső szerveiből — például vese­vizsgálatoknál — miniatűr adóberendezés, kamera vég­zi majd. Meg kell említeni, hogy a televízió nagyfokú sterilitást biztosíthat az or­vosi gyakorlatban. A jövőben a beteglátogatást, újszülöttek látogatását nem személyes érintkezéssel, hanem a tele­vízió segítségével bonyolít­ják le... Hallunk már színes televí­zióról és kísérletek folynak a térhatású „plasztikus" tele­víziós képek előállítósára ... További igényünk lehet, hogy a kép ne legyen a televíziós készülékhez mai formájában kötve, hanem kivetíthessük azt moziszerűen lakásunk, környezetünk bármelyik sík­jára. Az sem utópia már, hogy felvevős kamerák szé­leskörű rendszere hálóza be a világot. Egy gombnyomás vagy tárcsa elforgatása árán képet, hangulatot, eseményt hozzon a televízió a világ négy sarkából, legyenek vi­lágvevő televíziók, mint van­nak világvevő rádiók. Lem lengyel író SS; leírja „Magellán felhő" cí­mű fantasztikus regényé­ben, hogy 2531 évben a Föld minden lakójának rendelke­zésére áll majd egy külön­leges rádió-televízió rend­szer. Az ember könyvtárba például nem fog járni, ha­nem csak a zsebébe nyúl egy vevőkészülékért és „Akár ausztráliai dolgozó­szobájába, akár holdbeli megfigyelő állomásán, akár a repülőgépben felhívja a Trion-könyvtár központját (ebben a könyvtárban pará­nyi kristályokba rögzítve őrzik az emberiség szellemi kincsét) s az bemondja a kívánt művet s másodperc múlva az máris ott van előt­te, televízorának képernyő­jén ..." Sőt az ember laká­sába odavarázsolhat fest­ményt, szobrot, vagy éppen ablaka alá a háborgó ten­ger egy részletét, a sós ten­geri levegőt illatával együtt. Ennek a ma még fantasz­tikusnak tűnő televíziósbe­rendezésnek a lényege a felvevő, illetve képtároló ké­szülék, amelynek hatóköre kiterjed az egész naprend­szerre. Bár mindez fantasz­tikus, jól kifejezi várakozá­sunkat a jövő televíziója iránt. Gondoljunk arra is, hogy például a tudományos kutatásban mennyire élő szükséglet a tudományos eredmények gyors cseréje. Ennek megoldása, hogy a tu­dósok lehetőleg mielőbb tu­domást szerezhessenek egy­más munkáiról és a tudomá­nyos .cikkek megírása, elöl-; vasasa, rendszerezése s érté­kelése ne rabolja el mai mó­don drága idejüket. Mind­ehhez persze béke és egysé­ges társadalmi rendszer kell. a ma em­bere mi­lyen televízióra számíthat? A Telstar rendszerű televíziós adások mutatják, miként küzdi le az ember a televízió helyhez kötöttségét, a tenge-: rek és hegyláncok akadályát A színes televízió már meg­valósult. az illatokat „közve­títő" televízió sem tartozik feltétlenül az álmok birodal­mába. Ami a zsebkészüléke­ket illeti, áok rádiótechnikai alkatrészt „miniatürizáltak'' már, készítenek gombakku­mulátorokat, amelyek alig nagyobbak a tízfilléresnéi, nyomtatott áramköröket és terjedelmes rádiócsövek he­lyettesítésére parányi félve­zetőket. Például tizenöt év­vel ezelőtt ugyanott, ahol 8000 alkatrészt helyeztek el egy dobozban, ma 6—700 ez­ret tudnak elhelyezni... Sziuka Emii Kérdés, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents