Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-05 / 103. szám
2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. május 5. Nincs többé „elveszett föld" Magyarországon Befejeződtek a földrendezések — Nem jelentik be a művelési ágak változását — 1968-ra készülnek el az új kataszteri térképek Barna, zöld, kék. citromés narancssárga foltok az ország térképen; rendszerint megyeilatároknál váltanak színt ezek a foltok, jelezvén, hol, mennyire haladtai; előre a munkával az elmúlt száz évben készített 1968 tavaszára készülünk el az új térképekkel. A légifénykép haszna 1 égifény képezés: a nagy alföldi szocialista mezővárosok, Karcag, Mezőtúr, Túrkeve. s mások térképe ennek térképek felújításával. Az alapján készül már. Szolnok, Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal egyik szobájának falún lóg a felmérés helyzetének ez a mutatója, amelyen a barna szin a felújításokat — ahol fekete pontok is vannak, mint Győr megyében, ott teljesen kész a munka —, a citrom- és narancssárga azt jelenti, hogy itt az új térképhez már csak kevés munka hiányzik; s ahol zöld ez a szín. ott egészen új felmérést kell végezni. Kiegészítő mérések szükségesek a meglevő térképek felújításához: ezt mutatják a kék foltok. 1957-ben hozott a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot arról, négy év alatt helyesbíteni kell a kataszteri térképeket és pontos nyilvántartásba kell venni az ország földterületét. A négy év eltelt, hogyan is állunk? Annak idején éppen az ÁFTH javaslatára született a határozat — lássuk, mikorra várható a valóraváltás? Győr megye as első Balázs Lászlóval, a geodéziai felügyeleti osztály helyettes vezetőjével beszélgetünk erről: — A december 31-i állapot: 945 községnek. 4 millió 800 ezer holdnak készült el az új térképe — mondja. — Az ország egész területe 16 millió 166 ezer hojd ... Mint a színezésből láthatta, Cku- | pán Győr-Sopron megyét fe- l jeztük be teljesen, de fgen előrehaladottak a munkála- | tok Szolnok, Komárom, Veszprém, valamint Nógrád megyében, — Mi az oka, hogy még mindig csak itt tartunk, noha már 1963-at írunk? — Éppen ezen a tavaszon fejeztük volna be eredetileg a felújítást — folytatja Balázs László. — A határozat az 1957-es adottságokat vette figyelembe, azóta azonban sok változás történt. 1958-ban már 1280 mérnök és technikus dolgozott ezen a munkán, s a létszámot rövid időn belül 1450-re szándékoztuk felemelni, ám közbejött egy olyan esemény, amely alapvetően megváltoztatta a készítés szükségességét és lehetőségeit, de ugyanakkor új térképigényeket is jelentett: a falu rohamos szocialista átalakulása. Így aztán 1959 januárjától a pillanatnyilag sokkal fontosabb földrendezésre kellett elvonni a munkaerőket, ezért kevés ember dolgozhatott továbbra is térképfelújításon. De meg kell mondani, hogy a földrendezésekkor végrehajtott helyszínelés is lényegesen előbbrevitte ezt a munkát azáltal, hogy javított az ország térképeinek tartalmán. Az új adottságoknak megfelelően 1959-ben hatályon kívül helyezték az eredeti határozatot és a térképek felújítását folyamatos további feladatként jelölték meg. Ma néhány száz dolgozóval vegezziik — a közbejött sok más népgazdasági igény kielégítése mellett — ezt a munkát, milyenek hát a kilátások? Előreláthatólag Békés, Heves megye déli része is kiválóan alkalmas ennek a módszernek a hasznosítására, különösen a sík terepen ezé az elsőbbség. Harmincöt százalékkal csökkenti a költségeket, .meggyorsítja a munkát, kevesebb ember is kell hozzá. 1958-ban kezdték ilyen polgári célokra alkalmazni rendszeresen a légifényképezési, azóta felhasználási területe nagyon kiterjedt. — A terep ma hihetetlenül gyorsan változik: növekszik az ipar, a közlekedési hálózat, csatornák szabdalják a földeket, képzeljék el, mit jelent mindezt gyalogosan felmérni. Karcag határa például 67 ezer hold... Szántóból legelő Az új térképek alapján új földnyilvántartás is készül, feltüntetve, hogy melyik terület kinek a birtokába tartozik; az adatokból birtokívet kapnak a nagyüzemek és az egyéni gazdálkodók. A földrendezéssel járó műszaki és földnyilvántartási munkák az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal szakembereit három éven keresztül teljesen lekötötték. A földrendezések azzal az eredménnyel is jártak. hogy ma az állami földnyilvántartás az ország tényleges területét ki tudja mulatni. Ma már nincs lehetőség arra, hogy bárki is olyan földön gazdálkodjék, amit nem vettek számba, tehát az úgynevezett feketeföldhasználat a mezőgazdaág szocialista átalakulásának befejeztével gyakorlatilag megszűnt. — Ezzel szemben — folytatja a tájékoztatást most már Takács Ferenc, a földnyilvántartási osztály vezetője — komoly nehézségek mutatkoznak a művelési ágak kimutatásánál. Itt ugyanis ma még az a helyzet, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői nem tartják meg a törvényes előírásokat, a művelési ágak megváltoztatásához szükséges hatósági hozzájárulást nem kérik meg, hanem saját belátásuk szerint cselekednek. Ennek "köszönhető* aztán például az, hogy nagyon sok szántóból lett legelő ... Az állami fegyelmet sértő önkényes eljárás következményeként tehát a most nyilvántartott művelési ágadatok nem egyeznek a tényeleges állapottal. FIGYELMESEBBEN... Sok a felesleges levelezgetés — Késik a táppénz Bosszankodnak a dolgozók Ezekben a napokban az SZTK szegedi alközpontjában dokumentációs ellenőrzést tart a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Ilyenkor nemcsak az alközpont dolgozói vizsgáznak a pontos, gyors ügykezelésből, hanem terítékre kerül a vállacsaknem minden esetben el- gyelmességgel, körül tekintésin arad. sel sok-sok felesleges munIlyenkor következik a le- kától kímélhetnék meg az velezgetés. Az SZTK-alköz- alközpont dolgozóit az SZTK pont udvarias hangú levél- ügyintézők, s nem bosszanben kérj a munkáltatót: a tanák feleslegesen munkáhiányos kérdésekre adja meg saikat sem. A törvények, a a választ — s a ievelezge- rendelkezések módot adnak arra, hogy a rosszul, hanyagul dolgozó SZTK ügyintézőt pénzbírsággal lehet sújtani. — Az alközpont ezzel a legritkábban él, de a jetések nyomán késik a táplatok SZTK-ügykezelőinek V>énz, joggal bosszankodnak tevékenysége ls. Az ellen- a dolgozók, őrzés során kiderült, hogy a * szegedi alközponthoz igen sok hiányoean kitöltött mun- A szegedi vállalatok kö- lenlegi dokumentációs ellenkáltatói igazolvány érkezik. ZÜ1 "híres* hanyag, pontat- őrzés arra figyelmezteti az Mint ismeretes ezt az iga- lan munkájáról a göngyöleg- itt dolgozókat, ha a nevelő zolványt u betegség letelte ellát°, a NIVÖ Kisz, az Élei- szép szó nem jár eredményűién a vállalat, intézmény miszergépjavító Vállalat, nyel meg kell próbálni a - vegyesipari másik módszert is. tölti ki. A nyomtatvány kérdéseiből képet kap az alközpont arról, hogy mióta dolgozik a munkás a vállalatnál. mikor volt utoljára beteg, s fizetésének hány százalékát kajfja betegsége ideje alatt. A szegedi, s az alközponthoz- tartozó területekről igen sok hiányosan kitöltött munkáltatói igazolvány fut be, s ez egy sor többletmunkát jelent az itt dolgozóknak és késlelteti a táppénz kifizetését. * Az SZTK alközpont dolgozói elmondták, melyek azok a leggyakrabban előforduló hibák, amelyeket az Makón a Béke Javító Vállalat. Egy kis fiH. Zs. Csaknem 100 új idegenvezető Az IBUSZ az idén is meg- egyetemi hallgató — szerezrendezte az idegenvezetői te meg a képesítést. Többsétanfolyamot. A hallgatók há- gük az orosz, a német, az rom hónap alatt szerezték angol és a francia nyelvet meg a szükséges ismerete- ismeri, de van közöttük ket, és több kiránduláson, olyan is, aki a holland, a városnézésen sajátították el spanyol, vagy az olasz nyelgyakorlati tudnivalóikat. vű vendégekkel is meg tudÁprilis végén csáknem 100 ja ismertetni hazánk idegenjelölt — főleg pedagógus és forgalmi érdekességeit. (MTI) A felszabadulás után ti- ügyintézők elkövetnek. így zennyolcmillió parcella volt Magyarországon, ma hétnyolcmillióra becsülik a szakemberek. Ám ebből kerek ötmillió az úgynevezett belterület, zártkert, házhely, stb. Háromezerkettőszázötven községünk van, ezekből körülbelül kilencvenben nem került és nem is kerül sor földrendezésre, mert mezőgazdasági müvelésre alkalmatlan földekkel vagy mindössze száz holdon aluli szántókkal rendelkeznek. Keresztényi Nándor Jobban fámogatiák egymás munkálat Termelési tanácskozás a rókusi állomáson (Levelezőnktől.) A rókusi vasútállomás második negyedévi termelési tanácskozására meghívták a társszolgálati ágak és a szomszédos állomások vezetőit, sőt. a Szegedi Konzervgyár képviselőjét is. hiszen a rókusi állomás és a konzervgyár együttműködésére mi ndkét félnek igen nagy szüksége van. A vasút rakodási kedvezményt biztosít a vállalat részére, de. a tapasztalat szerint, ennek ellenére gyakran késve rakja meg vagy üríti ki a vagonokat, s ez rontja az állomás dolgozóinak tervteljesítését is. A vasutasok arra kérték a konzervgyárat, hogy pontosabban tartsa be a rakodási időt, s még arra is, hogy lehetőleg használja ki a kocsikat, vagyis a rakomány súlyával közelítse meg a vagonok legnagyobb terhelésének határát. Ez igen fontos a kocsikihasználás, az áru gazdaságos fuvarozása szempontjából. A konzervgyár képviselője viszont elmondotta, hogy nekik mindig tiszta, száraz kocsi kell, s ezt gyakran nem kapják meg. Arra is szükség volna, hogy már reggel 6 órakor valamennyi igényelt vagon rendelkezésükre álljon a rakodáshoz. A kocsik épek legyenek, s a rakszerek se hiányozzanak. Ha a vasút nem állítja ki a kocsikat időben, s megfelelő körülmények között, akkor legalább értesítse előre a váJJalatot. A tanácskozáson a két fél képviselői, megértve a másik érdekeit is, elhatározták, hogy az eddiginél jobban támogatják egymás munkáját. Tótka Károly többek között a 75 százalékos táppénz fogalmával van baj. A törvények szerint ugyanis megszakítatlan két év után jár csak 75 százalékos táppénz. Legtöbbször nem veszik figyelembe a munkáltatói igazolványok kitöltésénél a korábbi betegségeket sem. A táppénz öszszegének megállapításánál az előző háromhavi fizetést kell feltüntetni, és ha ez idő alatt beteg volt a dolgozó, természetesen azt is jelölni kell. Az ügyintézők legtöbbször ezt elmulasztják és egész havi fizetéseket jelölnek. Sok esetben felelet nélkül hagyják a »reszesü)-e nyugellátásban?* kérdést. Nemcsak a vállalatok, hanem a termelőszövetkezetek is hanyagul. figyelmetlenül töltik ki az igazolványokat. A termelőszövetkezetek esetében legtöbb problémát a baleseti kártérítési igénylés okozza. Ha a baleset által okozott betegség 8 napon túl gyógyul, az esetben a balesett ről két tanúval igazolt jegyzőkönyvet kell felvenni. Ez Szegedi miniatűrök írja Tiszai Viktor Hl ECETFÁKRÓL Régóta készülök már pellengérre állítani őket, hiszen közöttük is vannak, ha nem is veteránjai a fák világának, de tisztes férfikort megért példányok a körtöltés szépen fejlődő erdőgalériájában, parkjainkban, a vársétányon. Ezekről a hétlusta fákról, melyek mintha nem vennének tudomást testvéreik lombfakasztó igyekezetéről, még ilyenkor, május elehiába is várnánk mirigyeiktől, csak kellemetlenkednek orrunk alá. így említi jó öreg Vajda Péter is növénytudományában, mikor „mívszók az egyébi ruházatra" fejezetében róluk emlékezik. Nem vagyok „bálványimádó", de bámulom őket életrevalóságukért, amint csíranövénykéik igyekeznek meghódítani minden talpalatnyi helyet a színház környékén, jén is kopaszkodnak a többi- a favédő rácsok alját, a pin ek zöld levéltengerében, csak ágaik végén tárulkozik némi levélcsokrocska a nap felé, ásítozva: ki kéne tavaszodni már... Le is kell leplezni őket: nem ők az igazi ecetfák. Valódi nevük bálványfa (Ailanlhus glandulosa); az ecetfa elnevezést csak bitorolják a Rhus coronaria-tói. Ujabb tankönyveinkben zárójelbe is tették az ecetfa elnevezést. A savanyú nedvet Elkészült a légpárnás autómodell Díjtalan a 125-ös Daniivia és a 250-es Pannónia garanciális javítása A Pénzügyminisztérium és tatáshoz a pótszervizlapokat az Arhivatal rendelkezése május 6-tól abban a boltban szerint az 19(i3. január l-tő(, vehetik át az érdekellek, vásárolt 125 köbcentiméteres ahol a motorkerékpárt vásáDanuvia- es a 250 köbcenti- rolták. Az előírt kilométerméteres Pannónia motorke- lefutási határok között a rekpárok garanciális javítása szerviz elmulasztása a garandíjtalan. Az új ezervizsoolgál- ciajofiot megszünteti. Décsey Iván, a Dózsa Sportegyesület modellező szakosztályának tagja elkészítette az első magyar légpárnás autómodellt. A modellt egy 0,3 köbcentiméteres motor működteti és 10—15 milliméter magas légpárnán halad. A képen: indításra készítik a a modellt ce gádorokat. Néha Kiss Feri bácsi írta róluk, hogy a homokország legelevenebb fái. A talajszint alatt 3—4 cm-re minden kis hajszálgyökerük gyökérsarjat hoz. A jó szél pedig segít generációik elterjesztésében. Szögedi nemzedékük egyik, talán legkiemelkedőbb tagjáról kell itt megemlékeznem. Magoncról nőtt példánya — bizonyára „űrhajózási" vágyból — hosszú vándorút után lelt menedéket 1919-ben a Dömötör-templom tornya és homlokzata háromszögű párkánya között. Abban az időben, mikor a dómunk még csak téglarakás volt, üresen álltak a boltozatok, s a nyitott hajóba bezáporozott az esö. Ott nőtt vékonytörzsű fácskává (még fényképem is van róla), ahol a kőszentek hónaljában, a palást szélvédett ráncai közé a vadócok fészkelték be magukat. A járókelők csodálkozva néztek föl rá, s mondogatták: — Ni csak, ecetfa a sokszázesztendős téglák között! „Istenke ecetfájának" hívták a hiszékenyek, akik nem ismerték az élet elterjedésének törvényeit. A fácska ott élt vagy öt esztendeig a 20 méteres magaslaton. Amikor 1925-ben a tempiomot lebontották, valaki. aki a fákat szerette (mert minden ellenkező híreszteléssel szemben, ebben az alföldi porvárosban is vannak szép számmal ilyenek) átültette az akkori Stefánia-sétány parkjába, a „fehér cigány", a Dankó-szobor mellé. A szobor elkerült onnan, a fa ottmaradt. S ott él ma is, közel félszázados fává cseperedve a „kis ecetfa". Társait vad fának tekinti az ember, ki gyakorlati érzékénél fogva elsősorban a hasznát nézi, s üldözi elszórt vadhajtásait. Bizonyítékául annak, hogy bálványoknak sem jó lenni, amikre föl kell nézni. Öt már nem fenyegeti veszély, biztos élete van a földben, törzse valódi talajba gyökerezhet. S még egyet példáz nekünk: nemcsak a szobroknak, de a fáknak is megvan a maguk története.M