Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

Péntek, 1963. május 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 Felsőfokú ipari technikumi igazgatók értekezlete A felsőfokú ipari technikumok igazgatói, igazgatóhelyettesei és a felügyeletet gyakorló szaktárcák oktatási osztályvezetői kétnapos értekezletet tartottak Budapesten. A tanácskozás első napján, szerdán az új felsőoktatási felvételi, tandíj- és ösztöndíjszabályzat tervezetét vitatták meg. (MTI) a megoldás a félkész tészta gyártására Új üzemrész lesz a Lenin körúton A vidéki városok között talán Szegeden aratta a legnagyobb sikert a félkész tészta. Nemcsak a városi, de a községekből bejáró asszonyok is szívesen vásárolják a tortakarikákat, a krémes- és a réteslapokat, krémeket. Sajnos, most már csaknem egy éve annak, hogy az igéAi egyetemi énekkar sikeres lengyelországi hangversenykörútja Mint már jelentettük, a József Attila Tudományegyetem énekkara a napokban érkezett vissza tizennégynapos lengyelországi hangversenykörútjáról. Ebből az alkalomból felkerestük Kertész Lajos karnagyot, az együttes vezetőjét és megkértük, számoljon be tapasztalatairól lapunk olvasóinak. — A csaknem négy évtizedes múltra visszatekintő együttes — mondotta Kertész Lajos —• többször járt már külföldön. Többek kőzött — 25 évvel ezelőtt — Lengyelországban 18. Mö&t a Szczecini Műegyetem meghívására látogattunk el Lengyelországba, hogy reszt vegyünk az ottani egyetemi énekkar tfaéves jubileumán. Ezenkívül még szerepeltünk három egyetemi városban, Krakkóban, Varsóban és Poznanban is. — A zeneértő közönség mindenütt melegen fogadta műsorunkat, amelyben Hándel, Liszt, Csajkovszkij zeneművei, valamint Kodály és Bartók nagyigényű kóruskompozíciói mellett a mai zeneskerző-nemzedék — Dávid, Weiher, András, Grabócz, Karai, Bárdos és a szegedi VántUs István — egy-egy alkotása is szerepelt. Első hangversenyünket Nowa Hutában, a szocialista városbari igen nagy sikerrel tartottuk. — Elzarándokoltunk Chopin szülőhelyére, a főváros közelében fekvő Zelanowa Wolá-ba, ahol a nagy lengyel zeneköltő festői parkkal övezett szülőházában minden vasárnap délelőtt egy neves zongeramavéss ad hangversenyt, Ottlétünkkor SzimonowiCz volt soron. — Poznanban egy gyár munkásainak adtunk hangversenyt. Az itt működő Magyar—Lengyel Baráti Társaság elnöke fogadást adott tiszteletünkre. Felkereste az együttest Wiktor Buchwalda, a poznani opera igazgatója ls, aki régi ismerős: 1948-ban az Első Nemzetközi Munkáshangverseny alkalmával Szegedén szerepelt. — Amikor megérkeztünk utolsó állomáshélyünkré, legnagyobb sikerühk színhelyére, Szczecinbe, a pályaudvaron az egyetem rektora és ritihtégy 150 diák fogadott bennünket. Megható jelenet volt ez, és az a fergeteges taps is, amit hahgvérsenyünkön kaptunk. Harmincöt éve dirigólom az énekkart, de ilyen szépen, llyeh szívből még soha nem énekeltek. Csaknem mihden számot meg kellett ismételnünk. — Az utolsó fellépés csúcspontját Jelentette vendégszereplésünknek és egyben színpompás demonstráció is Volt a két szocializmust építő nép testvéri barátsága mellett Virágerdővel beborítva, ajándékokkal elhalmozva és baráti ölelések szorításában felvillaht bennünk a gondolat: vajon tudjuk-e mi is ilyen ősZinie szeretettel, Ilyen határtalan lelkesedéssel fogadni az ősszel hozzánk ellátogató szCzeciniéket? Hazaérkezve a csendes, kitartó munka, a fárasztó próbák, az újabb hangversenyekre való készülés időszaka következik, de feltétlenül azon leszünk, hogy az ősszel minél többet viszonozzunk abból, amiben most odakint részünk volt. Bálint Gyula nyeket nem tudják teljesen kielégíteni. Ugyanis a Szegedi Szálloda és Vendéglátó Vállalat naponta átlagosan csak 150—200 tortakarikát és krémeslapot képes készíteni jelenlegi körülményei között, s legfeljebb nagyobb ünnepek alkalmából tudja ezt a számot ezerre növelni, a dolgozók túlóráztatásával. Az elképzelések szerint belépett volna a félkész tészta gyártóinak sorába az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat is, azonban a kijelölt helyiséget a KÖJÁL erre nem találta alkalmasnak. Az ügyben több értekezletet hívtak össze, levelek jöttek és mentek, belkereskedelmi és egészségügyi szakemberek tárgyaltak, a vita egyre jobban húzódott, de megoldás nem született a kijelölt helyiséggel kapcsolatban. Ezért aztán a városi tanács végrehajtó bizottságának segítségével űjabb megoldáson fáradoznak az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat vezetői. A Lenin körúton, a Szegedi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat által átadott üzletben építenek mintegy 400 ezer forintos költséggel korszerű félkésztésztagyártó üzemet. A debreceni közpor.t műszáki vezetője e napokban tárgyalt a különböző vállalatokkal, s az elképzelések szerint két-három hét múlva megkezdődhet a munka. Ezzel az új üzemmel remélhetőleg teljesen megoldódik a szegediek félkésztészta-problémája. Itt ugyanis naponta háromféle piskóta, dió és csokoládé tortalapot készítenek majd, sőt a krémes- és a réteslap gyártása mellett növelik a választékot is, habroló, képviselőfánk, nyersen csomagolt linzer és vajas tészta készítésével. Ugyancsak ebben az üzemben készölnek rpiajd a tészták tölté»éi szolgáló krémek. A tervek szerint így hamarosan megoldódik majd a régóta vajúdj probléma, s a háziasszonyoké minden időben vásárolhatnak majd a munkájukat rendkívül meg könnyítő félkési tésztából. Bevezetik az ú| általános iskolai tantetvel Az oktatási reform céljai- az oktatás könnyítésére kézlnak megfelelően készült új könyveket kapnak a pedagóáltalános iskolai tanterv bevezetését őssZél kezdik meg. Amint a Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, áZ eláő ütertibén a következő tárgyak tantervei lépnék érvénybe: olvasás 1—2., írás 1— 4., fogalmazás 3—4., (a II. osztályban a fogalmazás, mint önálló tantárgy megszűnik), nyelvtan, helyesírás 3., környezetismeret (új tantárgy) 1—2., magyar nyelv és Irodalom 5., számtan-mértan 5— 6.. élővilág (az eddigi növény- és állattan új neve) 5—6., gyakorlati foglalkozás 1—8., fajz 2—8., ének-zene 1—3., testnevelés 1—8., osztályfőnöki óra 5—8. A IV. osztályokban az 1963 —64-ee tanévtől megszűnik a földrajzoktatás, mert a negyedikes "Magyarország földrajza* anyag egy éwel később, az V.-bert kerül sorra. Az új tantervvel párhuzamosan napvilágot látnak a reform-tankönyvek, és a munkafüzetek is. Ezenkívül gusok az ének-zene, a környezetismeret, az élővilág című tárgyakhoz, valamint a gyakorlati foglalkozáshoz. MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ A iízetés nélküli és rendkívüli szabadságról NEM VONATKOZIK ez a vw szabály arra a dolgozó nőre, küíT és rendkívüli szabadság aki a Munka Törvénykönyve TÖBB VALLALAT és dolgozó kérésére a fizetés nélkiadására vonatkozó szabályokat ismertetjük. A Munka Törvénykönyve 57. § (1.) bekezdése szerint rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a vállalat igazgatója a dolgozó részére három hónapot meg nem haladó időtartamra fizetés nélküli szabadságot adhat. Ennél hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságot a miniszter engedélyezhet. E szabállyal kapcsolatban azt kell megjegyezni, hogy a fizetés nélküli szabadság nemcsak akkor engedélyezhető, ha a dolgozó az egyébkéntl rendes, fizetett szabadságát előzőleg mór igénybe vette. A fizetés nélküli szabadság más vonatkozásban van öszszefüggésben a rendes szabadsággal. Arra az időre ugyanis, amelyet a dolgozó fizetés nélküli szabadságon töltött, rendes szabadság nem jár. Ha például a dolgozó 2 hónapig volt fizetés nélküli szabadságon, két nappal kevesebb rendes szabadságot kap. Ez abból a rendelkezésből következik, amely szerint minden ledolgozott teljes naptári hónap után 1 nap rendes szabadság illeti meg a dolgozót. A fizetés nélküli szabadságon töltött hónapok viszont nem tekinthetők -ledolgozott* hónapoknak. 98. § (4.) és 98/A. § (2.) bekezdése alapjón van fizetés nélküli szabadságon. Az ilyen nődolgozó a rendes szabadság kiadása szempontjából úgy tekintendő, mintha fizetés nélküli szabadság időtartama alatt is munkahelyén dolgozott volna. A rendkívüli szabadság kiadásánál más rendelkezéseket kell figyelembe venni. Mindenek előtt alapvető különbség, hogy a rendkívüli szabadság az fizetett szabadság. Ezen kívül a vállalat igazgatója évenként csak egyszer és legfeljebb három napot engedélyezhet. Itt a Munka Törvénykönyve 56. 8 (2.) bekezdése már kimondja, hogy rendkívüli szabadság csak akkor engedélyezhető, ha a dolgozó a renHes szabadságát már kivette. Ez egyébként kitűnik a 3. bekezdés rendelkezéséből is, amely szerint a 3 napot a vállalat igazgatója csak a következő évi szabadság terhére engedélyezheti. Amíg tehát a fizetés nélküli szabadság engedélyezése nem függ össze a rendes szabadság kivételével, addig rendkívüli szabadságot a dolgozo csak akkor kaphat, ha rendes szabadsága már nincs és akkor is úgy, hogy azt a következő évi szabadságból le kell vonni. Dr. K. J. Magyar meteorológus megállapítása: A napkitörések közvetlenül is befolyásolják az emberi szervezet működését Régóta Ismert tény, hogy a naptevékenység földünk időjárási helyzetének megváltoztatása útján jelentős mértékben hat az emberi szervezetre. Egy magyar meteorológus, dr. örményi Imre viszont bebizonyította, hogy a napkitörések sűrűsödésével egyidejűleg olyankor iá bekövetkeznek ezek a hatások, amikor szó sincs a2 időjárás megváltozásáról. Ugrásszerű a zavarok száma Ilyenkor a naptevékenység közvetlen következménye az, hogy ugrásszerűen nő az idegrendszeri zavarok, a gyulladásos megbetegedések, a hirtelen bekövetkező halálesetek, az Ü2emi és közlekedési balesetek, az öngyilkosságok, az epilepsziás rohamok száma, fokozódik a vérzékenység stb. Sőt még a szülési fájdalmak jelentkezésének időpontja és a naptevékenység változásai között is világosan felismerhető ez a közvetlen kapcsolat. A kitörések erősségétől fUggően Megállapításai szerint mindezek annak a következményei, hogy a napból a kitörések erősségétől függően hol erőteljesebben, hol gyengébben érkeznek a Földre az elektromágneses hullámok és az ügynevezett korpuszkuláris részecskék. Nagyrészüket útközben elnyeli á2 ozóhoszféra és a levegőtenger, mlhtegy ötödrészük azonban mégis eljut egészen aZ emberi élet szintjéig. Mégpedig nem is egyidejűleg. Az elektromágneses hullámok ugyanis nyolc pert, a korpuszkulumok egy része viszont 24—28 őrá, mááik része pedig csak háromnégy nap mülva érkezik meg a Földre, és hatásaik is törvényszerűen ezekben az időpontokban következnek be. Keletről nyugat felé A napfoltok és a környezetükben hirtelen fellángoló kitörések a Nap tengelykörüli forgása következtében mindig keletről nyugat felé látszanak végigvándorolni égitestünk felületén, s éppen a magyar meteorológusnak sikerült megállapítania azt is, hogyan változik sugárzásuk hatása az emberi szervezetre aszerint, hogy útjuknak éppen melyik szakaszán tartózkodnak. Sőt még azt a viszonyszámot is kidolgozta, amelynek segítségével már az egyes napfoltok első feltűnésekor előre ki lehet számítani, mikor milyen mértékben érvényesülnek majd ezek a hatások az emberi szervezet működésében. Ez pedig kitűnő eszköz lesz az orvosok kezében egyrészt a gyógykezelés irányítása, másrészt a műtétek legkedvezőbb időpontjának megválasztása tekintetében. c4 f(iszekét'túl A CSUKLÓS VILLAMOSIG A szegedi társasközlekedés történetéből Szegeden is, mirit mindenütt, a villamosított közlekedési eszközök fejlődése bizonyult az elmúlt évtizedekben a leggyorsabbaknak. És mégis éppen velük szemben a legtürelmetlenebb a közönség. Éhnek az a sajátos oka, hogy a technikai fejlődés nem mindig tudott lépést tartani az utasok igényeivel. Ezt láttuk Szegeden a ma már száz évet maghaladó közlekedési múltban. Fatengelyes szekereken 3 garasért De lássuk csak Szeged évszázados, törvényszerű fejlődését ezen a téren. Ke2dve attól, amikor 1857 telén Molnár Antal nyergesmester lőcsös szekerekkel állt starthoz, hogy személyehkéht 3 garasért szállítsa az utasokat a két vonatállomás között. Elöször mindenki meg volt elégedve a vállalkozással, de csak őszig. Azon túl már átkozták, mert többször megesett, hogy a rajtaülőknek kellett lőcsöknek támasztott, bokán felülérő latyakban tolni a földúton megfeneklő nehéz fatengelyes szekeret. Erre tapasztalat szerint, csak akkor nem került sor, ha jó borravalót kaptak a kocsisok, anélkül minden esetbén — többször is megesett egy-egy úton. Á város — látva a tárthatatlan helyzetet — omnibusz járatokra adott engedélyt. De azzal még kevésbé boldogultak a tengernyi mély sárban. A lóvasút Ilyen előzmények után 1861-ben Pálfy Ferenc polgármester tárgyalásokat kezdett két tőkecsoporttal egy — már megszervezett lóvasút megépítéséről. De a megbeszélések — a város szűkkeblűsége folytán, hónaamelyen önmaguk ls alig tudtak eligazodni. Egyedül azt a kikötést, hogy Paget tartozik akkor is fenntartani az üzemét, ha nem jövedelmező — több mint hat oldalon Irta le. Megfelelő módosítások és Lőw erélyes közbelépése kellett hozzá, hogy végül 1881-ben elkészülhessen a végleges szerződés. Ennek értelmében a vasútat 1884-ben üzembe kellett helyezni, ami meg is történt, mert a vállalkozó látva a közönség nagy türelmetlenségét, még a szerződés aláírása előtt megrendelte a szükséges felszereléseket. A lapok hozsannáztak a Széchenyi téreh, Kelemen, pókig húzódtak el, mire az Kölcsey. Kárász, Jókai és Taérdeklődök elkedvetlenedve távoztak. Hosszú idő telt el amíg sikerült Löw Tivadarnak, a város jogászának új vonalon elindulva rátaláltii egy nagystílű vállalkozóra: Paget EdUardra, aki vállalta, hogy 30 éves koncesszió esetén megépíti a lóvontatású "villamos* berendezését A megvalósulást sokáig késleltette, hogy a város hivatalosai olyan hosszú szerződés tervezetet készítettek, Szegedi Textilművek keres azonnali belépéssel lakatos és esztergályos szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat, valamint átképzős munkakörbe fiatal nődolgozókat. ÉRTESÍTJÜK vásárlóinkat és ügyfeleinket, hogy az AGROKER Vállalat len- és kender-, válámiht ruházati részlege 1963. június 3-tól június 6-ig bezárólag leltároz Az árukiadás, gabonazsák és aratózsineg kivételévei szünetel. S 40917 A BKM Ruházati Főigazgatóság közli, hogy az „Ezer forint első díj egy ötletes jelmondatért" pályázat eredményhirdetésére a pályázatok rendkívül nagy száma miatt 1963. július 1-én kerül sor Bp. 4593 karéktár utcán át -száguldó* vasútnak, hogy később megtagadják a közösséget a hirtelen felhangoló lelkesedéssel. De a város nem nagyon érezte meg az elhidegülést, s meht tovább a lóvasút egészen 1908-ig, amikor elektromos motorok váltották le a lovakat. A népszerű villamos A lóvasütrlak hét. az elektromos üzemmel pedig tíz kilométeres hálózata volt. Ez Utóbbi 1886-ban 210 ezer utast szállított. A mutató számoknak a felméréséhez szükséges tudni, hogv tavaly Szegeden már 39 kilométer hosszú pályán közlekedtek kocsik, amelyekhez az idén a csuklósak is társultak, Forgalmuk pedig meghaladta az évi 40 millió utast. A fejlődésnek ezeket az adatait akkor értékeljük igazán, ha hozzávesszük, hogy az utóbbi években tehermentesítő eszközökként autóbuszok is közlekednek. A múltból kiindulva talán azt is megjósolhatjuk, hogy eljön hamarosan az ideje árinak is, amikor a mai villamosokat a lomtárba irányltja majd az utóbb rendkívül gyors műszaki fejlődéshez szokott utazóközönség, hogy még űjabb technikai korszakot kénvszerttsen ki a gyors, kényelmes közlekedés érdekében. Ormos János