Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1963. május Szovjet-kubai barátsági gyűlés Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) mukra hajtja a vizet, segít erőink goknak, a nemzetközi fórra- nekik, hogy végrehajtsák /.essen, dalmi munkásmozgalomnak, bestiális törvényüket: -oszd kiküszöbölje az elnyomott népek nemzeti meg és uralkodj 1* sek felfogásában "mutatkozó felszabadító mozgalmának, Hruscsov ezután foglalko- különbségeket. Reméljük, a békéért, a demokráciáért zott egyes nyugati >-strató- hogy ez a találkozó pártjaus a haladásért síkraszálló gáknak* azokkal kitalálá- lnk, az egész nemzetközi összes erőknek kölcsönös saival, hogy amilyen arány- kommunista és munkáamozkapcsolata és akciócgysége. ban növekednek a szociális- galom további összeforrottEzzel kapcsolatban Hrus- ta országok erői, olyan mér- ságára vezet majd, a komcsov hangsúlyozta, hogy tékben támadnak leküzdhe- munizmus nagy ügye előre"határozottan harcolni keli tetlen ellentétek közöttük. nyomulásában " leküzd min a forradalmi erők egységének megbontása ellen, bármilyen formában történjek ls az*. összefogására re- amit a Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtett az egyee kérdé- — hangsúlyozta Castro. Befejezésül kijelentette: — Mindig emlékezni fogok arra a sok millió baráti kézre, amelyet a szovjet emberek nyújtottak felénk, a sok boldog mosolyra és sze"Etek az urak, úgy látszik, den akadályt és az egész vi- retetteljes üdvözlésre. mus világát* Hruscsov kijelentette: -az — mondotta Hrusceov. a saját mércéjükkel sze- lágon diadalmaskodni fog rétnek mérni a szociális* jelentette kl Hruscsov. olyan feloszlás, amely nem > 'sztályszempontokon, hanem Ag imperialisták arra számítanak, hogy a szocialista világrészeken, a bőr színén, táborban felélednek a naciovagy egyéb jsmérveken alap- nalista előítéletek. Ezzel kapszik, nem a munkásosztály csolatban a szovjet kormányerőinek, valamennyi ország fő kijelentette: -Meg kell dolgozóinak egyesítését, ha- egyenesen mondanunk a nem ezek egységének meg- szocializmus ellenségeinek: bontását jelenti. Uraim, ezen a vesszőpurlpán gok együttműködését és köl- orosz nyélven Castro. Az ilyen felosztás gyengíti sem jutnak messzire!- csönös segélynyújtását, segitn forradalmi erőket és ««- A kommunisták az erre se a nemzeti felszabadító KÜségct nyújt a forr ad a- irányuló fondorlatokkal mozgalmakat. szembe állítják következe- Hruscsov ezután méltatta tes Internacionalista i»oli- Fidel Castro szovjetunióbeli tikájukat. látogatásának nagy fontosséFidel Castro hálás köszönetet mondott Hruscsovnak, aki fáradhatatlanul kovácsolja a szovjet és kubai nép barátságát és szövetségét, s a hallgatóság ismét percePártja minden erejét lat- klg tartó üdvrivalgásban tört ba veti, hogy erősítse az K| egységes, Impcrialistaelle- ' . _ , .... nes frontot, — Köszönet néktek, szovfejlessze a szocialista orszá- jet testvérek! — kiáltotta A szovjet kormányfő biztosította kubai barátait, a szocializmus és a haladás minden hívét: a Szovjetunió Kommunista lom ellenségeinek abban, hogy elbánhasaanak a dolgozókkal. — Éljen a kommunizmus! Haza, vagy halál! Győzni fogunk I listáknak, mert az 6 mai- rendszer érdekeiből indul ki. Mit mutat az élet Ez az elv tetszik az impertn- amely az egész szocialista gát, majd beszélt a Szovjetunió gazdasági és kulturális téren elért sikereiről, a hétéven terv eredményes megvalósítását cél2ó munkáról. A Szovjetunió éa Kuba népei — mondotta befejezésül — testvérek és közös ügyért harcolnak. Az élet nzt mutatja, hogy A burzsóá sajtóban sok s nacionalizmus a revízió- badar koholmány lát napnista és dogmatikus nézetek világot a Szovjetunió és Kíegvik forrásává válhat. na kommunista pártjainak Ezért a kommunisták kő- viszonyáról. Mint önök is vetkezrtesen harcolnak a tudják, hamarosan sor kerül W sorban menetelnek marxista—leninista elmé- az szkp és a Kínai Kom- ugyanazon nagyszerű cél felettői való bármely eltávolodás ellen, a jobboldali opportunizmus ellen ugyanúgy, mint a -beioldali* opportunizmus ellen. Fidal Castrót munlgtn Párt küldöttségei nek találkozójára. Amikor Castro visszatért az emelvényen elfoglalt helyére, ismét szívélyesen öszszeölelkezett Hruscsowal, lendületes majd kart karba öltve üdvözölték a gyűlés hallgatóságát. A zenekar ezután ál* játszotta Kuba és a Szovjetunió himnuszát, s a tömeggyűlés véget ért. A beszédek után tornáié. Barátságuk egyre szebb gyümölcsöket hoz s gyorsab- szok> 1773 Jd súlyemelők bebá teszi közös előrehaladó* Nem sajnáltuk az erőfmzi- sukat a szocializmus és a léseket, hogy s találkozó kommunizrrvus felé. Mindig emlékezni fogok a baráti kézre, amit a szovjet emberek nyújtottak felénk Leírhatatlan üdvrivalgás szembe a köszöntötte a mikrofon elé lóságát, lépő Fidel, Castrót. Viva Cu- A világban két Szovjetunió ha! Fidel—Hruscsov! Vlva létezik: a valódi, amelyet a Jet élet va- biztonsággal tölti el a világ haladó erőit. Lenin büszke lenne, ha látná mindazt, Televízió is. mutatójára került sor. Ezután a mószkvai Torpedo és a jereváni Ararát labdarúgócsapatai közötti kupamérkőzést játszották le. A nagygyűlést az Eurovízió és az Intervízió hálózatán keresztül több európai ország televíziója közvetítette. Közvetítést adott a tömeggvülésről a Magyar Fidel I — zengett-zúgott a hatalmas aréna és Castro csak percekig tartó éljenzés után tudott szóhoz jutni. Beszéde elején visszapillantást vetett többhetes szovjetunióbeli útjának eseményeire. A kubai küldöttség néhány napig még a Szovjetunióban marad ugyan — mondotta —, a hivatalos látogatás csütörtökön befejeződik, s a delegáció inost búcsúzik el a szovjet néptől. — A szeretet lavinája zúdult ránk a Szovjetunióban — mondotta. — Látogatásunk rendkívül tanulságos volt. Először láttuk szemtől Fogadás Fidel Castro tiszteletére munkátok, a parasztok építettek fel ée védelmeztek meg, s amely a gyakorlatban testesiti meg Marx—Engels —Lenin eszmélt, de létezik egy maiik Szovjetunió is, Fidel Castrót a Szovjet- érmet és a Szovjetunió Hőse amelyet a reakciós ellen- unió Hőse címme l tüntették cím viselésére jogosító okleséges erők, a inonopoltőke ki és átnyújtották neki az velet sajtója fest hamis szinek- őzzel járó Lenin-rendet, va- A fogadás résztvevői lelkekel a népek elé. lamint az "Arany csillag* sen üdvözölték a kubai forKubában a Batista-rendszer érmet. racíalom vezérét, idején minden eszközzel ter- A Szovjetunió Legfelsőbb Pf4™ "SS" JJSÍÍS: jesztették a szovjetellenes Tanácsa Elnökségének Fidel ^"íf f* tanúsított rágalmakat, de a kommu- castro kitüntetéséről szóló nizmus kísértete, amelyről rendeletét Marx beszélt — ma már , .. azon a csütörtöki fogadáson ismertették, amelyet az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány adott a kubai szabadsághős tiszteletére. latin-Amerikát is bejárja, s hiába próbálják az imperialisták propagandistái amolyan mumussá tenni a kommunizmust a népek elrettentésére. Kubában örökre eltemették a tőkés társadalmat Egyébként csütörtökön a Kremlben aláírták a szovjet—kubai közös nyilatkozatot la A nyilatkozatot Fidel Castro éa Nyikita Hruecsov irta alá. Az aláírásnál jelen voltak a kommunista párt és a szov. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jet kormány vezetői, a Fidel Elnökségének elnöke a fo- Castro kíséretében levő szegadás alkalmával átnyújtotta mélyek, továbbá Olivarez Fidel Castrónak a Lenin- Sanchez, Kuba moszkvai — Kilencven kilométerre a nista Pártja és a mi éártunk, rendet, az "Arany csillag* nagykövete. (MTI) legnagyobb imperialista or- a szovjet kormány ós a kuszágtól, amelynek ideológiá- bai kormány, a szovjet nép ja elárasztotta és rothasztot- és a kubai nép szolidaritása, ta a kubai társadalmat, A Szovjetunió, amely a Nagy megteremtettük Amerika Honvédő Háború Idején több első szocialista országát, emberéletet vesztett, mint meg az észak-amerikai ím-' amennyi Kuba egész lakosperialisták sem állithatják, sága. Folytatja munkáját az afrikai államfők értekezlete Az afrikai államfők ad- népek azonnali felszabadídisz-abebal értekezlete csü- tását. Sürgette, hogy lépte* törtökön reggel Nasszer el- senek életbe gazdasági és nök vezetésével kezdte meg diplomáciai bojkottot a Dóiérdemi munkáját. Az első afrikai Köztársaság, Portuíelszólaló Sekou Touré gui- gália, Dél-Rhodesia és Nagynéni elnök volt. Ezt követő- Britannia ellen. Feiszólítoten Burgiba tunéziai elnök, ta a Brit Nemzetközösség Senghor, Szenegál elnöke, afrikai tagállamait, lépjenek majd a kameruni elnök és ki a nemzetközösségből, a Kongói Köztársaság (Bras- nmennyiben Nagy-Britannia zaville) elnöke szólalt fel. nem méltányolja a gyarmati A délelőtti ülés egyik leg- felszabadítására, a fajelentőeebb beszédét Oglnga Ji megkülönböztetés minden Odinga, a kenyai Afrikai íormajanak megszuntetesere Nemzett Unió alelnöke mon- vonatkozó követelést. Ugyandotta el, aki megfigyelőként ez vonatkozik Franciaország vesz részt az államfők érte- és a már felszabadult volt kezletén és a még nem füg- francia gyarmatok kapesolagetlen országok felszabadító taira. Oglnga Odinga indítmozgalmainak nevében be- ványoaté, hogy állításnak fel szólt. Javasolta, hogy az *1- egy "nemzeti folszabadítási lamfők értekezlete követelje irodát* az afrikai felszabaa gyarmatosítóktól a még dító mozgalmak harcának rabszolgaságban szenvedő egybehangolására. (MTI) As ottawai értekesiet csütörtöki ulese A NATO miniszteri érte- és tagadta, hogy ellentétek kezlete szerdán befejezte a lennének a nyugati szövetkatonai problémák megtár- ségen belül, gyalását, s csütörtökön át- A török külügyminiszter tért a politikai kérdésekre. A azt igyekezett bizonygatni, napirenden — a NATO fő- hogy a komYnunista "fenyetitkárának beszámolója alap- getés* nem csökkent ján — a nemzetközi helyzet Lord Home Laosszal, a értékelése szerepelt. Közép-Kelettel és a kelet— A csütörtöki ülés első szó- nyugati kapcsolatokkal fognokai Rusk amerikai. Erkin laJ,k?®?4t- . , _ török, Lord Home angol és Schröder igyekezett bizonySchröder nyugatnémet kül- hogy a nyugatnémetek ügyminiszter voltak. viszonya a Szovjetunióval . „„ realitáson alapszik, NyugatFelszolalasa nagy részeben Németorezág fiajhmdó novRusk a NATO egységenek málizálni viszonyát a SzoVazükségességét hangsúlyozta Jetunióval. Kivételes állapot Ankarában, Isztanbulban és Izmirben A török nemzetgyűlés szer- egy hónap sem telt el a „Febda esti ülésén jóváhagyta ozt ruár 22 mozgalom" szervea kormányrendeletet, amely zőinek nyújtandó közkegyeegyhónapi időtartamra kivó- lemtervezet kihirdetése óta, s tele6 állapotot hirdet ki An- a bosszú és a reakció hívei kara, Isztanbul éa Izmir te- mária folytatták akciójukat, rületére. A kormánypolitika ellenaé-. Az ülés során Izmet Inönü sének ürügyén manővereket miniszterelnök a rendeletet folytatnak az egész rendszer indokolva kijelentette: "Még ellen*. (MTI) Eredmények Birminghamben Kivívtuk, hogy gyermeke- A szülők fellebbezésére az ink csütörtökön visszatérhet- alsó fokú bíróság Jóváhagyta nek iskoláikba — mondotta n döntést, másodfokon azon a birminghami néger szülők ban Tuttle szövetségi biró képviselője. Mint ismeretes, azzal a megállapítással mona városi tanügyi hatóság több dotta semmisnek az intézkemint ezer néger tanulót súj- dést, hogy a tanügyi hatótott büntetéssel pusztán azért, ság állásfoglalása jóvátehemert részt vettek a faji meg- tetlen kárt okozott volna az különböztetés ellen tiltakozó érintett diákok tanulmányi tüntetésben. előmenetelének. hogy <i Szovjetunió exportálta Kubába a forradalmat, ami bizonyítja azt a marxi igazságot, hogy a tőkés elnyomás maga ássa meg saját sírját. A kubai munkások és parasztok őrökre eltemették a régi tőkés társadalmat. nem habozott, hogy védelmébe vegye a ml kis országunkat. A történelem nem ismeri a szolidaritás Ilyen magas fokú példáit. Es az internacionalizmus, ez a kommunizmus! A kubai miniszterelnök ez- __ Cflstro e szavainál lelrha_ Y1^ , tation ünneplésben tört kl a Sftstadionban szorongó 125 000 I sült Nemzetek Szervezete alapokmányához igazodó külpolitikájáról, az elmúlt év októberében bekövetkezett válság tanulságairól szólt, majd így folytatta: — Küldöttségünk szovjetunióbeli útja megmutatta az imperialistáknak, mennyire erős a Szovjetunió Kommufőnyi tömeg és a stadionon kívül rekedt sok ezer ember. — Ez a példa i« bizonyítja — folytatta Kdei Castro —, hogy a marxizmus— leninizmus elvei alapján teljesen új kapcsolat alakul ki a kicsiny és a nagy népek között. A látogatás megmutatta, milyen hatalmas eredményeket ért el a szovjet nép talmas eredményeket ért el a szovjet nép. — A Szovjetunió bevehetetlen erőddé fejlődött, a társadalom tökéletes szermilyen roppant áldozata- vezettsége imponáló benyokat hozott cs milyen ba- mást tett mindnyájunkra, és A továbbiakban kijelentette, hogy a kubai küldöttség szovjetunióbeli látogatása megmutatta a kubaiaknak, Eszmék és rögeszmék H a az eszmék világosak, az emberek lelkesednek az eszmékért és természetesen azokért a célokért is, melyeket az eszmék birtokában, hitük szerint valóra válthatnak. Futó pillantás és száz bizonyíték áll rendelkezésünkre e mondat illusztrálására. Ha csak másfél évtizednyire tekintünk vissza és utunk fő állomásain megállunk, a következő kép tárul elénk: az ipar és a bányák a dolgozó társadalom tulajdonába kerültek, a pénzügyek és a nagykereskedelem is a dolgozókat szolgálja, a termelőerők roppant nagy fejlődési pályát futottak be, s a mezőgazdaság átalakítása lezárta az eszmék győzelmének egy periódusát. Leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. Tehát o mi eszménk — a marxizmus—leninizmus — alapján váltak valóra azok az elképzelések, vágyak, amelyek a társadalom méhében szunynyadtak, érlelődtek, azután nagy társadalmi csapások következtében széj>jelfoszlottak..., így volt ez egy évszázada. S végre, a mai ember az eszmék megvalósult anyagi világában jdr-kel. ra •i ines szükség agltációra ahhoz, hogy népünk műveltségbeli állapotának nagy változását megmutassuk. Elég, ha az egyetemek kapuit vesszük szemügyre, vagy a középiskolákét, s ha az újságot kihordó postás útját járjuk végig, vagy felütjük a könyvesboltok egy-egy napi számláját...,, meggyőződhetünk arról az eredményről, amiért annyi nagy elődünk küzdött, harcolt sikertelenül. Ahhoz sem kell külön érvelő kis füzet. högy hazánk népe lényegesen jobb életkörülmények között él, mint például húsz vagy negyven esztendővel ezelőtt. Elég megnézni az áruházak forgalmát, s betekinteni lakásokba, falusi házakba — ott minden Önmagáért beszél. Ma már nem lehet ostoba intrikával megtéveszteni az embereket a hazánkban uralkodó életviszonyokról, mint ahogyan erre volt flélda az 1956 előtti években, amikor nyugati lapok, rádiók, hírügynökségek aknamunkája sok helyen nyitott fülekre talált. Nem lehet félremagyarázni azt a gesztust sem, amelyet kormányunk ez év április 4-e alkalmából hozott nyilvánosságra: az amnesztiát. Ha nem többet, de néhány figyelemre méltó mondatot írtak az amnesztiáról a nyugati államok vezető lapjai is, s a legtöbb esetben nem tudtak kitérni az elismerő hangvétel elöl. Ml vezette a kormányt, hogy ilyen amnesztiát gyakoroljon? Az a meggyőződés, hogy az emberek megjavíthatok, bennük hinni kell. s ha látják a kormány jóindulatát, a társadalmi rend humanizmusát..., az esetek többségével erre szintén jó szándékkal felelnek. Bízni és hinni az emberekben, nemcsak jelszó, nem politikai frázis és nem a bizalmatlanság, gyanakvás takarója, hanem az élet valósága. Erről nagy példát adott a kormány az idén április 4-re megjelent amneszt iarendelettel. Nemcsak hazánk határain belül, hanem kívül ls, a magyar emigráció soraiban ls nagy visszhangot váltott ki az amnesztia. A Független Magyarország, Sydneyben megjelenő emigráns lap írja, hogy: -Nem kényes ügy többé az emigráció otthon. A párt és a kormány megértő és megbocsájtó szelleme lebeg az elcsitult vizek felett. Diaszpóra a találó név emigráció helyett. A kintiek között sajnos, nagyon sok az önbíráskodás, feljelentés, hírlapi rágalom. De megmaradt a honvágy«. I

gen, a honvágy. S ezt a honvágyat az emigrációs klikkek vezetői megfélemlítéssel ós lelki terorral próbálják elnyomni. Egészen nevetséges és banális módon igyekeztek hatni a hazatérni szándékozó magyarokra. Ez azonban már nehezebb lesz a következő hónapokban és években, hiszen az amnesztiarendelet az emigránsok szempontjából is világosan beszél: hazajöhetnek bánlődás nélkül, ha lelküket nem terheli gyilkosság, rablás. S az emigráció nagy többségének a lelkén nem szárad ártatlanul meggyilkolt emberek vére. Korántsem hihetjük viszont, hogy a különböző fasiszta emigrációs csoportok nem kísérlik meg a terror, a megfélemlítés és hazudozás ezerféle mód*