Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

Vasárnap, 1963. május 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 A tanítvány emlékezése Korányi Frigyes professzor előadásait a budapesti Orvostudományi Egyetemen az 1903—04. tanéveikben hallgattam. Nagy idő. Hatvan év! De úgy él lelki előtt, mintha ma Sok nagy tudást Szegeden él Korányi Frigyes professzor egyik tanítványa. aki több mint bat évtizedes munkásságával igyekezett valóra váltani mindazt, amit a nagy tudós, kutató orvos a szivébe oltott. Dr. Erdélyi Jenő, a szegedi közkórház jólismert, köztiszteletben áUó főorvosa, a Dél-Magyarország felkérésére írta Korányi Frigyes halálának mai, 50. évfordulóidra alábbi megemlékezését egykori, világ hírűvé vált professzoráról. kutatva. Előttünk állt az igazi Or vra, ki példát mutatott, hogyan keli mándegyi künknek, ki e pályával eljegyezte Rissát. 32 Ember szemeim egy életre tanultam meg De élete fölött uralkodni az utollátnám. jó volna, ha a betegek is só szívdobbanásig és nagy megtanulnák. Sokkal keve- ISKOLÁJA, a "Koránvi-kembert ismertem meg e hosz- sebb gyógyszerre volna sziik- !-nl- ah a „ , szú életpályám alatt, de ke- ség! wiaAiv^L, -."eme? vés olvan na evői, mint ő , kitörölhetetlenül rajta van és Mar öregbe ^g min- LEGTAMJISAGOSAB3AK De nemcsak a dig egyenes tartású férfi, voltak azok az előadások, lwne™ a. szellem is! FJsö pillanatban meleg jó- mikor a klinikáján fekvő, ál- u, ai- a -Koranyi-tanitváságos tekintetet sugárzó' sze- tálunk ismert, észlelt, vizs- nemcsak a világhírű mékkel és bizalmat keltő beteg halt meg és a ^ndoi fia, de tobbi tamtarccal. Nem csoda, ha min- boncolás eredményét, a ha- yanya! 35 32. O szellemét denkit. kivel érintkezett, Iott beteg szerveit mutatta ^neszük mindebűvkörébe ejtett Én is oda be és az előadását igy kezd- tanszéket vagy kerültem. Fáradhatatlan te: "Uraim, ismételten té- intézeti osztályt vezetnek, energiája és szervezóképes- vedteml* Fejtegetései, ma- sürfietl az ő szelleme thr sége tette lehetővé, hogy a az akkori diffe- s^riuTok toÖ" magyar egészségügy és leg- rentid-diagnratica legmuga- dőszűrő-állomások K elsősorban a tbc terén ma- sabb iskolaja volt. A nagy bb ^ ™ radandót alkosson és ne- tudós mint egyszerű tévedő ®nd a S^ban mTnd^T kunk. utána jövő nemzedék- orvos lépett közibénk. A téve- dik^ A ttTI v^elmra nek az -ideális orvra* örök déseknyüt bevallasaval on- nem2Ct példaképéül szolgáljon. S mi kritikát gyakorolt, megindo- gyökeres le^déJri tette öt erre képessé? Vég- kolva mindjárt a tévedés a K^T-' telen emberszeretete és nagy okait, levonva a szükséges j ^ leenvo^r,útibb tudása, az igazi Ember és tapasztalatot így mutatva Sólg VSX igazi Orvra e két, egymástól meg az utat. melyen a jo- a7 ö á,«á & ^emvoli elválaszthatatlan tulajdonsá- vőben haladnunk toU: aüan- elegendő. öt már 50 éve ga. S mindezek mellett is az doan tanúim tovább figyel- vesztettü^ azóta ^ ^L elért eredményei csak em- ni es kutatni, ama sohasem pusztító dühe tomberfölötti kitartó, fáradha- elégi És tetóntélye semmtt felettonk det^é?^ veszített, sot emberfő- rekvései fennmaradtak, és Korányi Frigyes szellemében Eredményes küzdelem a volt magyar népbetegség, a tuberkulózis ellen Évenkénti tüdőszűrés Szegeden — A tbc-küzdelem számadatai tatlan munka árán voltak el- nem „ . , érhetők lettivé emelkedett előttünk, OKTATÖTANÁR volt. Tan- ^efl.^ré terme templom. Minden hittünk tanításában. Előadá- PH*™" plztos egyes élőadása ünnep, a tu- sa nem támasztott kétséget , unK eJoredomány előtti odaadó meg- bennünk, az emberi tudás ma. az új politikai és társadalmi átalakulásunk támoléptékkel De ne áltassuk . _ magurikhódolás, mely megköveteli az végessége nem okozott le- kat! E veszedelmes kórt alapra tudás elsajátítása mel- hangolást, ellenkezőleg a ta- megfékeztük ugyan itt. Szelett a beteg érdeltében a nulásr„ felkészültségünk to- geden is, de nem győztük le legmesszebbmenő gondosko- „ , „n, - egészen. Lássuk be hibáinserkenio ^ tévedéseinket, s amit dást: á felelősséggel és a vábbfejlesztéséne járó volt lehet, tegyük jóvá. kötelességteljesítéssel fréadságos, áldozatos A betegeivel szemben ta- A DÉL-MAGYARORSZÁG Előadásai alkalmával tan- núsított igaz emberi bánás- közölte mo&t nlájus i3.; 4 szatermét a hallgatóság zsúfo- módját elfeledni nem lehet. mában az orvra-EgészségMLfrTtön^ze^'dt A PendT ügyi Szakszervezet megyei rált^ S^tanem ágyahoz "^t mindegyikhez vá]asztmánya ülósét, hol a maga az élet a maga soha volt egy-egy biztató szava. tbc megel6ziésék mint egyik el nem feledhető tanulságai- Segítette őket felülni, par- f- ^^ tárgyalta. ^ val, mrty azt tanítja esnap- nájúkat megigazítani. Figyel- egy módon lehet elérni. Közről napra bizonyítja, Hogy i „, tük: a legsúlyosabb szenve- egészségügyünk egyik leg= ^ betC3 ^Tffi^l&SS zet, ugyanaz a betegseg min- arcán is szinte tulvüági mo- iUetőleg építése minthogy den emberben más és .más- goiy suhant át, mikor néme- a szegedi klinikák is a tbc íelekeppen nyilvánulhat meg ^ ^ kÖ2e]gő halál ár- oktatásában, gyógyításában ?k jáS nyékában, a már méiy göd- ÍM- S^^g^SSt szerepet. A betegeket keU rökben ülő hálás szemeit ra- gét ig Korányj Frigyes szelgyógyítani és nem a beteg- emelte, a nagy professzor jeme kire most, halálának séget. Nincs séma! Ez all mo8olygó biztatást bátori- 50. évfordulója alkalmából minden betegségre és min- . ' ... emlékezünk' den betegre! Tőle hallottam tárt sugárzó arcaban az elet emiekezunk. e bölcs dolgokat először, és reményeinek utolsó sugarait DR. ERDELYI JENŐ A ma ötven éve elhunyt Korányi Frigyes professzor az 1894-ben, Budapesten megrendezett nemzetközi közegészségügyi kongresszuson jelentette be, hogy sikerült megszerezni az anyagi alapot Magyarország első tbc-intézetének felépítéséhez. A budakeszi erdőben nyílt meg 1901-ben az ország első nép-tüdőszanatóriuma, s indult el a nagy küzdelem a rettenetes népbetegség megfékezésére. Ez a küzdelem azonban csak felszabadulásunk után hozta meg igazi sikereit, amikor a magyar orvosok — Korányi Frigyes szellemében — a kormány anyagi támogatásával világraszóló szép eredményeket értünk el a tbc visszaszorításában. A jövő még biztatóbb! A második ötéves tervben létesülő tízezer kórházi ágyból háromezer a tbc-s betegeké lesz. Így elérjük, hogy valamennyi kórházi ápolásra szoruló beteg időben gyógyintézetbe jut Az utóbbi három évben különösen szép eredményeket hozott az önfeláldozó küzdelem, s minden jel arra mutat, hogy rövid időn belül a fekete himlő és más — ma már csak hírből ismert — betegségek sorába lép a korábban jellegzetes magyar népbetegség, a tuberkulózis. Tavaly 1959-hez képest országosan 80 százalékkal csökkent a tbc-s gyermekmegbetegedések száma. A betegség felszámolásában jelentős szerepet tölt be a lakosság rendszeres tüdőszűrése. 1962-ben az országban több mint ötmillió embert vizsgáltak meg. A szűrőállomások számát tovább bővítik, és a második ötéves tervben már minden évben minden lakos megjelenik szűrővizsgálaton. Szegeden is szép eredményt könyvelhetnek el az egészségügyi dolgozók a tbc felszámolásában. Ezekről az eredményekről nyilatkozott lapnnknak dr. Nagy László, a Szegeden működő Tüdőbeteggondozó Intézet igazgató-főorvosa. Elmondta, hogy nagy gondot fordítanak a betegség lokalizálására. Ezért különös gonddal foglalkoznak azokkal a családokkal, melyben tbc-s beteg van. Rendszeresen ellenőrzik a családtagokat, meghatározott időközben szűrővizsgálatra hívják őket, ezenkívül rendszeresen védőoltásban részesitik a tbc-s betegek családtagjait. A rendszeres gondozás, önfeláldozó orvosi kezelés eredményeként országosan legkedvezőbb Szegeden a tbc-s gyermekmegbetegedések aránya. Országosan a 14 éven aluli gyermekeknél minden tízezer közül 5, Szegeden pedig 3 betegszik meg tbc-ben. 1960-ban Szegeden még 13 tbc-s beteg gyermeket vettek nyilvántartásba. 1961—62-ben pedig már mindössze 3—3 gyermek kapta meg a betegséget. 1962-ben az előző évhez képest 13,5 százalékkal csökkent a nyilvántartott tbc-sek száma. 1960-ban minden századik szegedi lakos közül kettőt tartottak nyilván, mint be- • teget, 1962-ben pedig ez a szám 1,4 százalékra csökkent. Dr. Nagy László igazgatófőorvos elmondta azt is, hogy nagyon sokat várnak az idén üzembe helyezett szűrőállomástól. 1963-tól — megelőzve az ország más vidékét — már évenként szűrik a szegedi lakosokat, így valamennyi tbc-s megbetegedést felderítenek, s a mai korszerű gyógykezeléssel rövid idő alatt megfékezik a betegséget. Korányi Frigyes utódai, a kormány messzemenő támogatásával, eredményesen harcolnak a volt magyar népbetegség ellen — s igy válik a világhírű orvosproUgyancsak szépen alakult fesszor elképzelése valóra a Szegeden a felnőtteknél is mi korunkban, a betegség statisztikája. H. Zs. A „néger" fehér bőrű volt. Nemrégiben történt Észak-Rodéziában. A kora reggeli órákban Carruthers körzeti felügyelő autójával igyekezett munkahelyére. Az országúton megállították Egy afrikai által vezetett teherautó véletlenül elütött egy gyalogost. A gépkocsivezető arra kérte Carrutherst, szállítsa a szerencsétlenül járt embert kórA körzeti felügyelő szívesen eleget tett a kérésnek és életveszélyes tempóban száguldott a Luanshya kórházba. Meg volt róla győződve, hogy a súlyra állapotban levő sérültet azonnal orvosi kezelésnek vetik alá. Az egyik fehérbőrű ápolónő futó pillantást vetett a sérültre, majd hidegvérrel kijelenházba. A sérült tette, afrikait nem arcát nem lehetett felismerni, teljesen elborította a vér. vesznek fel a kórházba. Carruthers, ha akar valamit tenni, vigye a város másik végén fekvő, afrikaiak számára fenntartott kórházba. A felügyelő meg volt döbbenve, hisz a laikus is láthatta, hogy a szerencsétlennek azonnali segítségre van szüksége. Kérését nem hallgatták meg. kénytelen volt továbbmenni. Amikor az afrikaiaknak fenntartott kórházban a súlyosan sérült férfit levetkőztették, kiderült, hogy fehérbőrű és már halott... Sz. L. vül nem tudott adni életrevaló tanácsot Inkább vigasztaló és együttérző magatartással próbálta enyhíteni a boltos kínlódását. Tudta, hogy rajta kívül nem beszél senkivel Lónyai úr. Többször el is panaszkodta, hogy úgy él ő a világban, mint egy szobába zárt egér. Nagy a szoba és az egér érzi, hogy ő milyen pici, de nincs akivel megbeszélje ezt az érzését... A nyár közepére már eljutott egészen az élet értelmetlenségéig. Hányta, vetette, forgatta az élet célját, értelmét és kiformálta sajátos álláspontját: — Csak az erős embernek van joga az életre. I) izonygatta tételének helyességét a fiatalember előtt Olyan az élet, hogy abban csak erős emberek boldogulnak. Tőke-erősek, vagy fizikailag erősek, akik birják pénzzel az életet, vagy nem ijednek meg semmitől sem. A gyengék menthetetlenül elpusztulnak, s talán jobb is így, mert a fegyvertelen öldöklésben rövidebb ideig szenvednek reménytelenül. Egészen megkeseredetten. Egyéni sorsának furcsa vége előrevetette szomorú árnyékát Ebből próbálta kihámozni életfilozófiáját úgy, hogy szorult helyzetét ráhúzta az egész világra. Megcsalta önmagát, meg a családját is. Mert a felesége életvidám teremtés volt, a szomszédok a nyomorúságot is kifigurázták. Akkor is nevettek, amikor sírni kellett volna. Lónyai úr akkor is sírt amikor egy kézlegyintést érdemelt volna az élet. A nyár derekától felesége gyakrabban állott a pult mögé. A boltos többször távolmaradt az üzlettől. Az egészségi állapota iránt érdeklődő asszonyok előtt nem is annyira betegsége játszott szerepet. Inkábba távolléte. Tudták, hogy a boltos nem tagadja meg tőlük a kenyeret, sót, petróleumot, még ak(Horvath Mihály rajza) kor sem, ha a kontó meghaladja a várható félévi jövedelmet. A felesége azonban először megnézi a kockás kis füzetet, és ha ott adósságot talál, akkor... már nincs is tovább. — Ide úgy jöjjön, ha pénzt hoz, de azt aztán minél gyorsabban! Az asszonyok e parancsoló megjegyzés után leforrázva, üres kosárral mentek ki a boltból és felfohászkodtak az égre, hogy Lónyai úrat segítse az isten minél hamarabb a pult mögé. Később raffináltan kitanulták a vásárlás módját. Beléptek az ajtón és ha a felesége volt a pult mögött, néhány fillér áru apróságot vásároltak azzal, hogy majd a jövő héten meghozzák az adósságot Ez csak ürügyvásárlás volt, terepszemle, azért hogy megállapítsák, számíthatnak-e hitelre. A nyár végére megszűnt a hitel, csökkent a vevők tábora. Az életért való kapaszkodásnak ez a módja siettette a bukást. Gsz elején a feleség házról házra járt a kockás kis füzettel, s hadakozott, perlekedett a hitelezőkkel. Hivatkozott a sorsra. Csődbe jut a bolt, földönfutóvá válik a család. A bank már betáblázta a házat. Ha nem tudnak fizetni, árverésre kerül minden. Könyörgött, ahol így remélt eredményt, máshol sírt, veszekedett, fúria módján viselkedett: — Fizessék ki, amit elhordták! Nem szégyellik magukat, ingyenélő ócska népség! ^Tekony eredménnyel járt a könyörgés, * meg a veszekedés. Megvolt a jószándék az adósokban, meg a becsületesség is, de hiányzott a tehetség. Ezen a szerdai napon hiába nézegették az asszonyok az ajtót, meg a lehúzott rolókat. Csendes volt,a ház. Még eéy ideig toporogtak, azután a tanakodás véget ért közöttük. Kendőbe húzódott asszony vált ki a beszélgetők karikájából. Álla alatt szorosabbra fogta a nagykendőt, sokat sejtető fontoskodással körülnézett. Hegyes pillantásában a kíváncsiság lobogott. — Benézek én. — Menjen, Vica néni — helyeselték. Vica néni a latyakra járdán óvatosan lépegetett, mintha tilosban járna. Megállt az ajtónál és a deszkanyíláson át fél szemmel kémlelte az udvart. A többiek a bolt ajtajából figyelték. Néhány másodperccel később Vica néni idegesen seppegő hangon unszolta az asszonyokat. — Gyertek mán! Gyertek gyorsan! Megindultak a többiek is, lopakodó macskaléptekkel és a deszka kapunál leselkedésre alkalmas nyílást kerestek. Figyelték az udvart. Bent a ház előtt fekete halottas kocsi állt, ajtajával a kapunak fordulva. A lovak türelmetlenül kaparták a földet. Furcsa egyenruhás emberek mászkáltak a ház körül és örökösen a földet nézték, mint a csikkszedők. Csend volt. A hullahordók léptei ütöttek zajt, de a ház teljesen üres volt. — Ne leskelődjetek itt! — szólt erőteljesen a kapuhoz érkező rendőr. Az asszonyok ijedten, szégyellösen rebbentek széjjel, míg a rendőr meg a civilruhások bementek a házba. A kaput becsukták és az asszonyok tovább figyeltek a deszkák közti résen. Talán fél óra tellett el így, mig nyitott koporsóban kihozták Lónyai urat, és letették a kocsi mellé. Erre nem számítottak az asszonyok. Ijedt, zavart mozdulatokkal léptek el a kaputól. A túlsó sarkon aztán megálltak újra. Elfelejtették, hogy miért is indultak. Faggatták egyámst arról, hogy ml történhetett. A sakkozó fiatalember felelhetett volna, de az most nem volt közöttük. pénteken kora délután temették Lónyai urat. Hideg eső verte a gyászolók tarka-barka sokaságát. Ott voltak a vevők. Nagyon sókan. Türelmesen vártái? a szertartás végét, s azután a frissen hantolt sírra helyezték búcsújuk fehér krizantémját. Szász-száz fehér virág került a frissen hantolt sírra, beborította a fekete földet. Lónyai úr így menekült el az árverés elől, és ezért nem láthatta már hogy életében sem volt egyedül. Sírjánál állt a szegény vidék sokasága. Búcsúztak a boltratói, aki éppen olyan volt, mint ők. Ma már híre-hamva sincs a boltajtónak — az új lakók azt sem tudják, merre volt. Betemette az idő Lónyai úr krizantémra eirhantját, meg a szegény vevők nyomorúságát. i