Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-03 / 78. szám

Swrft, 1963. április 3. DÉL-MAGYARORSZÁG F Ofdás és kötés Új magyar film a Szabadság Moziban Siokatlanul kivi* sen látogatják ennek az új magyar filmnek az előadásait Akik azonban megnézik, egyáltalán nem fogadják közömbösen. Persze nem mindenki ugyanazt mondja róla. Sokan szidják, tartalmatlannak, sőt értelmetlennek nevezik. Néhányan viszont remekművet látnak, éreznek benne. Annak, aki ismeri a filmet, nem kell magyarázni, hogy a véleményeknek ezt az éles szembenállását a film feltűnő újszerűsége váltotta ki. Felépítésben, megkomponálásban, kifejezésben olyan útra lépett ez az alkotás, amelyen eddig még nem járt magyar film. Hasonló törekvésekkel ugyan már találkoztunk Az elveszett paradicsomban, de olt ezek a törekvések kísérleti szinten maradtak és nem váltok olyan szerves alkotórészévé a filmnek, mint itt és korántsem voltak olyan összhangban a mondanivalóval, mint az Oldás és kötésben. Érthető hét, hogy ez a váratlan újszerűség a nézők jórészét megzavarta. Mi ez az újdonság tulajdonképpen? Mindenekelőtt a cselekmény sajátos kompozíciójára kell gondolni. A mi nézőink ahhoz vannak szokva, hogy a filmen látott cselekmény a dramaturgia régi szabályai szerint bonyolódik, a konfliktus könnyen befogadható ellentétekben és látványos öszszeütközésekben nyilvánul meg, á szereplők cselekedeteinek motívumai pedig több oldalról is bemutatják. Az utóbbi évtizedek művészeti törekvései azonban bebizonyították, hogy a hagyományos formákon kívül néha másféle kereteket lehet és kell felhasználni a mondanivaló közlésére. Az Oldás és kötéa ezekhez a törekvésekhez kapcsolódik. Látványos, nagy Izgalmakkal járó cselekménye úgyszólván nincs is, a szó régi értelmében még összeütközés sincs benne. Valóiában azonban nagyon is mély konfliktusa van ennek a filmnek, csakhogy az nem a külső cselekvések síkján, hanem egy ember lelkének a belsejében jelentkezik. A történet egy fiatalemberról, egy harmincegynéhány éves sebészről szól, akinek eddig könnyen, túlságosan is könynyen sikerült minden. Türelmetlen és magabiztos tehát, mint á hozzá hasonló fiatalok egy része, lenézi az öregeket, nem hisz hivatásának és mesterségének, a sebészetnek a hagyományaiban. Csak az új és a modern Izgatja, illetőleg az, amit 6 annak hisz. Amikor azonban Ádémfy professzor, a lenézett öreg, nyugdíjas egyetemi tanár imponáló bravúrral megoperál egy szívbeteget, sőt a klinikai halál beállta után ismét megindítja a beteg szívének működését, a fiatal sebészben, Járom Ambrusban egy sajátságos válságfolyamat kezdődik. Rájön arra, hogy amit 6 olyan nagyon szilárdan hitt az öregekről és az elavult módszerekről, enyhén szólva nem mindenben és nem teljesen igazak. A fiatal orvosban kusza zűrzavar támad, a megkezdődött válság mélyül, szélesedik és arra készteti Járom Ambrust, hogy keresse egész életének értelmét. Az eredmény? A fiatal orvos ezt mondja: „Simán ment minden. Így könnyen elcsúszhat az ember. A végén már olyan természetes ez a sima út, hogy az ember semmire sem figyel oda." Euk a szavak sen nemcsak orvosokra, sőt talán elsősorban nem is rájuk vonatkoznak. Sokaknak szól ez, azoknak, akiknek hasonlóan sima volt az útja és most már „nem figyelnek semmire", közömbössé, érdektelenné váltak számukra az emberek. Ez a problematika — mindennapos tapasztalatainkból tudjuk — reális, valóságos. Csakugyan vannak Ilyen emberek, s Járom Ambrus még a jobbak közül való. Felismeri helyzetét, szégyen, lelklismeretfurdalás, nyugtalanság támad benne, s valahogyan menekülni szeretne a válságból, a kínzó egyedüllétből. Fölkeresi régi barátait, a nagyhangú modernkedő fiatalokat. De sehogyan sem találja közöttük a helyét, s egyedülléte még fokozódik. Végül elhatározza, hogy haza megy apjához, testvéreihez a tanyára. El is indul, s válsága ott oldódik fel. Ebből a rövid ismertetésből is látható, hogy csakugyan nem „szabályos" dráma a film cselekménye. Sőt még az sem szabályos, ahogyan ez a Jancsó Miklós rendezte film ezt a lazának tűnő cselekményt megjeleníti. Az egyes jelehetek megkomponálása és Somló Tamás fényképezése is egészen újszerű. Talán mindenekelőtt a tömörség jellemzi legjobban ezt a megjelenítést. A mi nézőink ahhoz szoktak, hogy a filmek többször is elmondják Síuliti- aryer. régz. % SsímNyer. Síuliti- aryer. régz. % végm. 7. 040 25 630 25 092 25 659 25 129 50 673 25 163 25 735 25 170 26 758 50 304 25 788 100 309 25 832 25 322 25 880 29 326 25 913 25 804 25 917 25 512 200 951 25 913 25 984 25 847 25 Április 4-én, csütörtökön árusítással egybekötött árubemutató a Virág Cukrászda Kelemen utcai átalakított helyiségében. Uj, különleges süteményféleségek! Ne mulassza el megtekinteni! S 36108 Oldalkocsis motorkerékpárral rendelkező árukihordót felveszünk. Cipész Ktsz, Csersy Mihály u. 30/b. A nyeremény összegét a betétkönyvet kiállító OTPílók, vagy postahivatal április lfl-tól fizeti ki. (MTI) ugyanazt, egy és ugyanazon jelenséget több oldalról is bemutatnak. Vagyis a világon mindent agyonmagyaráznak. Itt ilyesmiről szó sincs. A film nem ismétel, nem magyaráz. Éppen ezért a film egyszeri közlései annak, aki nem szokta meg az Ilyenfajta beszédet, valóban nehézségeket jelenthetnek. Aki azonban figyel, felismerheti, mit akarnak közölni, elmondani a film alkotói. A lilm tömörségét szolgálják a szimbólumok is. Például: Járom Ambrus válságának tetőfokán találkozik egy halszállító kocsival, amelyen a kosár megbillen. A halak a földre esnek, tehetetlenül csúszkálnak, kínlódnak. Nem kinálja-e önként ez a kép a néző számára azt a gondolatot, hogy ezek a vergődő halak tulajdonképpen olyan helyzetben vannak, mint a főhős? Hasonló jelentőségű a film végén a Cantata profana felidézése is. Bartók művének története egy apáról és szerencsétlen fiairól szól, akik szarvasokká váltak, bozontos aggancsuk nőtt, s nem fértek be többé a szülői ház ajtaján. Nem azt mondja-e ez, hogy Járom Ambrus is túlnőtt már az apai házon, neki is szűk lenne á régi otthon? S nem azt-e, ami ebből következik, hogy most mér a fiatal sebésznek nem a tanyán, hanem ott kell megoldani a problémát, ahol él: a városban. A film tele van hasonló szimbólumokkal. Ezek azonban nem értelmetlenek, sőt még nem ls érthetetlenek. A zavart pusztán szokatlanságuk okozza. Nyilvánvaló, hogy ha több hasonló filmet látott volna már a közönség, megszokta volna a kifejezésnek ezt a módját is, s az Öldás és kötés nyelvezete nem okozott volna számára különösebb problémát. A világért sem ak®£ azt mondani, hogy ez az új magyar film minden tekintetben hibátlan, tökéletes alkotás. A konfliktust például érzésünk szerint lehetett, sót kellett volna tovább mélyíteni. Az azonban mégis vitathatatlan, hogy az Oldás és kötés igényes, nagyratörő alkotás, amelyben az alkotói szándék és az eredmény nem vált ketté. ö. L. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülése Kedden délután fél 3 órakor Ülést tartott Szegeden a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa. A szakszervezeti székházban tartott ülésen dr. Németh Lajcs, az SZMT titkára ismertette az elnökség megválasztása óta hozott főbb döntéseit. Majd Hoffmann Márton az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője jelentést terjesztett elő a műszaki dolgozók Irányító, szervező munkája és társadalmi megbecsülése címmel. A jelentés ismertette az iparági műszaki konferenciát, a megyei műszaki tanácskozás tapasztalatait. Ezután a Szakszervezetek Megyei Tanácsa határozatot hozott az SZMT tagjainak, póttagjainak egvea munkabizottságokba történő besorolására és kinevezte az egyes bizottságok vezetőit. GYORSPOSTA GYORSPOSTA A Világosság 'enfycl fes'vér'ap anak lőszer kész ője fzegeden Jöresewszkl Tadeusz, áz Argumenti című lengvel lap, a Világosság testvérlapjának főszerkesztője két napot töltött Szegeden, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vendégeként Itt-tartózkodása alatt találkozott a Csongrád megyei ateista bizottság, va^mlnt a Csongrád Megyei Pedagógusok Szakszervezetének képviselőivel. Tájékoztatta őket a Lengyelországban folyó ateista mózgal m eredményes munkájáról. Tegnap délelőtt pedig látogatást tett a József Attila Tudományegyetem Filozófiai Tanszákén, ahol elbeszélgetett a tanszék dolgozóival. Jaresewszki Tadeusz megállapodott a TIT Csongrád megyei szervezetével, hogy a jövőben kölcsönösen kicserélik az ateista mozgalommal kapcsolatos dolgozatokat és kiadványokat. Felbontott úttest A Szeged-Ttsza-pályaud- helyezték vissza és ezért több varhoz vezető közút igen huppanó keletkezett az útteaforgalmas. A PaprikaMd >1- ten. Ez próbára teszi a tehergozó Vállalat 2. számú tele- gépkocsi vezetőket és különöpéről az úttesten át a földbe, sen az esti órákban veszélyes, szennyvízlevezető betoncső- balesetet ckozhat. Az ilyen vet helyeztek el néhány hét- nagyforgalmú közutat nem tel ezelőtt. A kockakövei ki- volna szabad ilyen hosszú rakott úttestet felszedték, de Ideig felbontva hagyni, a köveket nem mindenütt Totka Károly A szennyvízlevezető csatornát az As-.falt Otép'tő Vállalat helyezte a föld alá és a munkálatok során l el tke ett útszélességü mélyedést nem töltötte fel megfelelően. M vei a vállalat szegedi részlegének központja megszűnt — elköltözött Békéscsabára — ezcrt közvetlenül nem tudtunk kapcsolatot teremteni a felelősökkel. A csatornaelhelyezést a Paprikafeldolgozó Vállalat számára végezték: Éngi János, a vállalat főmérnöke közölte, hogy sürgOten fel-z'lítják a hibát elkövetőket, hogy haladéktalanul hozzák helyre az úttestet. Elhúzódó csőr rpp dós Március 1-én — a csatolt bah, amelyben hat lakó van. lap igazolja — bejelentettük az Ingatlankezelő Vállalatnak, hogy lakóházunkban csőrepedés van. Emiatt a főcsapot el kellett zárni és már hetek óta nincs VÍ2 a házEz nagyon kellemetlen, és szeretnénk, ha sürgősen orvosolnák a panaszunkat. Kocsis János, Osztrovszki utca 4., ház- és körzetmegbízott Az Ingatlankezelő Vállalat kezctt szerkesztőségünknek, műszaki részlegén egy munkalap azt jelzi, hogy március 16-án elvégezték a javítást. Mivel a panaszlevél március utolsó napjaiban érezért a vállalat vízvezetékjavítói ismételten kimennek a helyszínre, s ha a vízellátás még mindig nincs biztosítva, azonnal megszüntetik a hibát. A tizenkettedik helyről az ötödikre Megyei földmGvessiöretkezeti rezetők tanácskoztak Szőregen Csongrád megye földmű- helyre kflzdötték fel maguvesszövetkezeteinek elnökei, igazgatósági tagjai, főkönyvelői, üzemágvezetők, valamint a MÉSZÖV vezetői értekezletet tartottak Szőregen. Hcgyesi Béla, a MÉSZÖV főkönyvelője ismertette a megyei igazgatóság értékelését a múlt évi földművesszövetkezeti feladatok végrehajtásáról. Mint a beszámolóból kiderült Csongrád megye földművesszövetkezetel országosan is elismerésre méltó munkát végeztek. Egy évvel korábban a megyék sorrendjében a 12. helyen álltak, s most a SZÖVOSZ értékelése alapján az ötödik Megtartották a vmmf etÉHönyvek eiso negyedévi sorsolását Az Országos Takarékpénztár kedden délután Özdon tartotta a nyereménybetétkönyvek 1963. első negyedévi sorsolását. Mindazok a március 30-ig váltott és a sorsolás napján érvényben levő betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye — számvégződése — megegyezik az alább felsarolt számokkal, az első negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: A lakásépítés ütemében túlhaladtunk több fejlett nyugati országot Érdekei adatok tizennyolc év fejtödézéről 22344 A Központi Statisztikai Hivatal a felszabadulás közelgő évfordulója alkalmából közzétett néhány kevéssé Ismert érdekes adatot 18 esztendő alatt meglett útról, az ország fejlődéséről. Három népszámlálás összehasonlító adatai nagy nyomatékkal húzzák alá a lakosság műveltségi színvonalában bekövetkezett óriási változást Magyarország műveltségi színvonala ma már semmivel sem marad alatta olyan országokénak, amelyek hazánknál jóval korábban Indultak cl az Ipari fejlődés útján. Nálunk ma többen járnak egyetemre és főiskolára, mint számos nyugat-európai fejlett országban. Magyarországon minden ezer lakos közül 6,7, Svájcban 3.8, Olaszországban 3,5, Franciaországban 4,1, Ausziriában 4,2, Norvégiában 2,1 jár egyetemre vagy főiskolára. Hazánkban jelenleg 170 000-ren rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, kétszer anynyiBn, mint 1941-b«n. Iskolahálózatunk nagymértékben bővült. Általános iskoláinkban majdnem hatvanezer pedagógus tanít, 33 ezerre* több, mint az 1937—38-as tanévben. Legnehezebb problémánk a mezőgazdasági termelés főén a lakásépítés, az elmúlt években azonban ezeken a területeken is jelentős sikereket értünk el. A szervezettség és a technikai fejlettség szempontjából a mezőgazdaság általános fejlődését elénk vetítő állami gazdaságok növényi és állati hozamai messzi felülmúlják a háború előtti átlagokat. Bár k'sebb, de szintén számottevő eredményeket értek el a termelőszövetkezetek is. A hektáronkénti terméshozamok növekedését zsákban kifejezve az alábbi táblázat szemlélteti: 1931—40. évek átlaga: má. 1958—62. Állam! gazdaságok: Búza: 18,7 Kukorica 18,7 Burgonya: 08,6 Rozs: 11,2 Árpa: 13,5 A tehenenként! átlagos tejhozam az 1938. évi 1586 literről az állami gazdaságokban 3160. a tsz-ekben 1882 évek átlasra: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek: 17,6 22.2 87,6 12,1 19,4 statisztika 23,3 29.6 110,9 16.7 24,5 akkori hivatalos szerint 13 500 ember tíznél többedmagával lakott egyszobás lakásban, és 11 olyan literre, a tyúkonkéntl átla- egyszobás lakásról is tudtak, amelyekben több mint 30-aii laktak. Csupán arról volt tehát szó. hogy az emberek nagy része nem bírta a drága lakbért megfizetni. Lakásállományunk 1919 óta mintegy 400 ezerrel gyarapodott, s az utóbbi években a lakásépítés Ütemében megközelítettük, sőt magunk mögött is hagytunk fejlett tőkés országokat. Ezer lakásra számítva Belgiumban például átlagosan 5,8. Angliában 5,2, Franciaországban 6, Olaezorpéldául szágban 6,1, Magyarországon Ilit üre- pedig 6,7 lakás épül évente. go6 tojástermelés a háború előtti évenkénti 66-ról az állami gazdaságokban 153-ra, a termelőszövetkezetekben pedig 82-re emelkedett. A statisztikai adatok beszédesen igazolják azt ia, hogy hazánkban tulajdonképpen a háború előtt ls lakáshiány volt. hiszen annak Idejcn 100 lakásra 40—50-r.el több lakó jutott, mint ma. Ennek nem mond ellent az a tény. hogy mégis voltak üresen álló, kiadatlan lakások, Budapesten 1942-ben 2470 lakás kat Ma már sok Csongrád megyei földművesszövetkezet csaknem teljesen állami hitelek nélkül, saját pénzeszközeivel gazdálkodik. Figyelemre méltó az ls, hogy az utóbbi egy év alatt Ismét 2292 új tag lépett be a községi földművesszövetkezetekbe. Csongrád és Heves megye között párosverseny folyt a múlt esztendőben, ezt a versenyt kimagasló eredményeikkel a lakosság zavartalanabb áruellátásával és a felvásárlási forgalom nagyobb mértékű növelésével a Csongrád megyeiek nyertek meg. A felvásárlási tervek teljesítésében elért kimagasló eredményeikért külön is dicséretben részesítették a mórahalml és a bordányi földművesszövetkezeteket. Az értekezleten ismertették a a kiváló földművesszövetkezet cim elnyeréséért indított verseny eredményeit A nagy szövetkezetek közül a megyében a második lett a versenyben a Kistelek és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A kis szövetkezetek között a versenyben elért eredmények sorrendje a következő: első Ásolthalom, második Földeák, a harmadik Szatymaz, negyedik pedig Tápé földmüvesszövetkezete. Ezek a földművesszövetkezetek ma már különösebb állami támogatás nélkül, saját erejükből gazdálkodnak. A * tanácskozás határozata szerint idén a földművesszövetkezeti tagok létszámát 80 ezerre szándékoznak emelni a megyében. Az egy tagra Jutó részjegy értékét pedig 99 forintban állapították meg. A legjobb főldműve^szövetkezet öszszesen 35 ezer forint jutalmat szerezhet a versenyfeladatok teljesítésében. Egyes célfeladatok elérését pedig 10—10 ezer forinttal jutalmazza a MÉSZÖV. sen. Ugyanakkor azonban az (MTI) Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, Ismerősöknek, szomszédoknak. Jó barátoknak, valamim a TáneslC9 Tsz vezetőségének és munkatársainak, kik szeretett férjem, C9AKI FERENC temetésén mepje'entek, koazorú- és virágadományaikkal fájdalmamat enyhíteni igyekeztek. 1085 Gvászolé felesége