Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

Csütörtök, 1963. április 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Háromszázezer forintos számla kiegyenlítésre vár Mezőgazdászok — más pályákon Ezerkilencszázötvenhétben 15 fiú és 8 lány érettségizett a Szegedi Erdészeti és Mezőgazdasági Technikum öntözési és növénytermesztési osztályában. Huszonhármán maradtak csak a negyedik tanév végén, pedig 1954-ben két osztályban pontosan százan kezdték meg tanulmányaikat. Az indulás első hónapjában már harmincan lemorzsolódtak. Ezek állítólag nem azért hagyták el az iskolát, mert nem akartak tovább tanulni. Akartak, csak más középiskolában, éspedig abban, amelyiket maguk választottak volna A mezőgazdasági technikum mellett legtöbben nem a tanulók döntöttek. Egyszerűen oda irányították őket az általános iskolából, mert más középiskolák, gimnáziumok és technikumok első osztályaiban már betelt a létszám. Az sem volt természetesen mellékes oktatásügyünkben, hogy nagyon kellettek — és éppen mára! — a fiatal mezőgazdasági szakemberek. Ki maradt a szakmájában ? Mégis a két osztályból végül csak egy lett, s az is eléggé gyér létszámmal jutott el az érettségiig. Nem baj — gondolná az ember —. legalább huszonhármán célhoz értek, s velük mégiscsak nyert a mezőgazdaság. Utánanéztünk. hogy huszonhármuk közül ki maradt meg a szakmájában. Nagyon kevesen. 1962-ben az első ötéves találkozójukon sem jelentek meg teljes létszámban. Most pedig még nehezebb lenne névsorolvasást tartani közöttük. Néhányukra is csak nagynehezen találtunk. Az osztály 1 anyai szinte -elvesztek*. A legtöbben férjhez mentek, háziasszonyok lettek. A volt osztályból egyetlen lányra, illetve fiatalasszonyra találtunk Szegeden, Rózsa Ilona Zsom Lajosnéra, aki hivatástudattal megmaradt pályáján. Technikus a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénytermesztési laboratóriumában. Ugyanitt dolgozik volt osztálytársa is, Csamangó Dezső technikus, akit nemrégiben a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetéssel jutalmaztak munkásságáért. Havi fizetése 1450 forint. Egy harmadik osztálytársuk, Becsei Attila Is ebben az intézetben dolgozott. Agrártudományi egyetemet végzett, most pedig a balástyai Móra Ferenc Tsz főagronómusa. Más került a helyére — Nagyon szereti a szakmáját, eredményesen dolgozik, szép karriert futott be idáig is — mondják Becseiről volt osztálytársai. Közülük többen folytatták tanulmányaikat az agrártudományi egyetemen, mint például Ásotthalomról Fodor József. Jelenleg Mészáros Attila az agrártudományi egyetem nappali, Csamangó Dezső pedig a levelező tagozatán tanul. Füredi Frigyes is egyetemista. Sajnos, más pálya felé tart: harmadéves hallgató Szegeden, a bölcsészettudományi karon. Szőke László is nagy reményekkel indult a pályán, mint azok az osztálytársai, akiket hivatástudatuk vezérek Három évig szintén a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben dolgozott a paprikakutatási osztályon. 1959-ben. a tsz-fejlesztés időszakában a paprikatermesztéséről híres Röszkére akart menni agronómusnak. Elmondása szerint biztatták a városi és a járási tanács mezőgazdasági osztályán, végül mégis más került a kiszemelt helyre. Forgalmista a TEFU-nál — A paprikanemesítés szép és érdekes feladat, amely vonzott is — mondta Szőke László —, a fizetésem azonban 1300 forint volt az intézetben. Most forgalmista vagyok .a TEFU-nál. Havi keresetem 1600 forint Szállítmányozási tiszti tanfolyamot végeztem. Ezt a munkát is szeretem, s ennek a pályának is van jövője. A volt osztályból még két embert találtunk, aki közvetlenül, vagy közvetve a szakmában maradt Kiss Ferenc az Üj szegedi Kertészeti Vállalat Kállai-telepének megbecsült, szorgalmas technikusa. Havi fizetése közel 1400 forint Amióta végzett, itt dolgozik. Apja is ennél a vállalatnál kertész 1934 óta. A virágkertészet családi tradíció náluk. Jáksó Imre a Szegedi Járási Beruházási Bank alkalmazottja. A mezőgazdasággal, a földdel az ügyintézések közben naponta és közvetve találkozik, tehát megmaradt a szakmájában. — Álljon fel az osztály! A többiek, a szakmájukhoz és a hivatásukhoz hűtlenek, hoí vannak? — kérdezhetné most az osztályfőnök. A hetes pedig jelenthetné: Tanár úr kérem.*. — Tanár úr kérem, Lajfkó Ágnes a szentesi kórházban műtős. Ungvári László nyomdász lett és sosem akart mezőgazdasági szakember lenni. Tévedésből tanult csak a mezőgazdasági technikumban. Sándor Attila üvegtechnikus (!?) Budapesten, az Adócsőgyárban, pedig érettségi után a Debreceni Agrártudományi Egyetemre kérte a felvételét. Elutasították és tovább nem kísérletezett. Gimnáziumi érettségivel viszont másokat ugyanakkor felvettek ugyanerre az egyetemre Márki András rendőr a szegedi 1es őrsön. Dufka András állítólag hivatásos katona. Csáti József is pályát cserélt, tanár úr. kérem. Laboráns a Szegedi Il-es Sebészeti Klinikán. Havi fizetése 1500 forint Igaz, annak idején menni akart a mezőgazdaságba, de -csak* brigádvezetőnek vették volna fel. Ezt ő maga mondta, tanár úr, kérem. Mártonfi Zoltán pedig a MÁVAG-ban diszpécser. Tetszik tudni, hogy kiváló kosaras volt... A 23 tanulóból a pályán maradt összesen 8 fő. — Az osztályt megrovom! Igenis, megrovom — kiálthatna fel az osztályfőnök. Hivatásszeretetbűi elégtelen — Négy éven keresztül az állam sok pénzt költött rátok. a tanárok a lelküket adták, hogy mint leendő szakemberekkel, majd nyerjen veletek a mezőgazdaság. Hivatásszeretetből elégtelen osztályzatot érdemelnek közületek 15-en, akik kényelemből hátat fordítottak a mezőgazdaságnak, amely pedig egyforma szeretettel és komoly feladatok végrehajtásával várt benneteket Számoljunk csak, fiaim! Mit költött rátok az állam négy év alatt, hegy ingyen és zavartalanul tanulhassatok? Személyenként havi 500 forintot A negyven tanulmányi hónap alatt ez 20 ezer forint összesen pedig 460 000 forint Nyugodtan utánaszámolhattok. Talán keveset is mondtam. És az iskola 500 holdas tangazdaságát, ahol a gyakorlatot elsajátítottátok, azt ki tartotta fenn? Azt is az állam, fiaim. S ha most benyújtanánk a számlát, hogy a hűtlenek fizessenek, akkor 300 ezer forintot perelhetne vissza a dolgozók állama. Ezen érdemes elgondolkozni ... J ödi Ferenc Korszerű gyártással korszerű terméket A párthatározatból valóság lesz Fontos — mondják már évek óta a szegedi üzemekben a műszaki fejlesztésről. De tíz hónapja, mióta megjelent a Központi Bizottság határozata a gépipar fejlesztéséről és feladatairól, a szavak súlyát mérlegelve, határozottan állítják: kulcskérdés. A szegedi ipar kulcskérdése is, mert közismert dolog, hogy második ötéves tervünk rekonstrukciós jellegű. Épül ugyan új üzem, mint a gumigyár, vagy a Magyar Kábelmúvek szegedi gyáregysége, s bővül a textilművek, de emellett igen számottevő üzemeink, a szalámigyár, a kenderfonógyár rekonstrukciója és általában vállalataink gyártás-és gyártmányfejlesztése is, mert csak ezek megvalósításával tarthatunk Szegeden is lépést a követelményekkel. Intézkedési terveket készítettek Elég csak látogatást tenni néhány üzemben, vagy részt venni termelési tanácskozásokon, párt- és szakszervezeti taggyűléseken, tapasztalhatjuk, hogy a nagy jelentőségű határozat a dolgozók helyeslésével találkozott, nemcsak a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál, hanem más üzemekben is. A határozat hosszú időszakra szóló feladatokat ad. Vajon a szaktárcához tartozó vállalatoknál, a Magyar Kábelművek szegedi gyáregységében, a kéziszerszámgyárban, s a vasöntödében milyen eredményeket értek el e fontos határozat megvalósításában? A határozat megjelenése után mindenütt számot vetettek azzal, hogy hol tartanak az országos és a világszínvonalhoz mérten. Megvizsgálták legfőbb gyártmányaik helyzetét, hogy lássák hol tartanak a korszerűség, a gyártási idő, a felhasznált anyagmennyiség stb. szempontjából. A Központi Bizottság határozatának végrehajtása érdekében intézkedési terveket készítettek, amelyekben megjelölték a konkrét célokat, hogyan csökkenthetik az elmaradásokat. Jobb technológiával A kábelgyárban a gazdaságvezetés, a párt- és szakszervezettel együtt készítette el az intézkedési tervet Ezt üzemrészenként megbeszélték a dolgozókkal. A terv lényege a tervezés és műszaki színvonal emelése, a korszerű gyártmány és gyártmányfejlesztés, a termelés, a termelékenység és az önköltség javítása. Ezenkívül a gyártmányok minőségének, a termékek versenyképességének emelése. Az intézkedési terv első pontjában a többi között ez olvasható: "A műanyagszigetelésú vezetékek gyártástechnológiájának korszerűsítése, a száraz vizsgálat és készáru karikázás műveletének összevonásával*. E két művelet összevonását megvalósították, és kiterjesztették a múanyagüzem összes gyártmányaira. A készáru karikázás műveletének elmaradásával 10 ezer 437 munkaórát takarítanak meg egy év alatt. A legnagyobb elmaradás általában a gyártástechnológiánál, a termelékenységnél Fegyelmivel elbocsátva. Szigorú döntés a dolgozók védelmében Készül az óriás gyártató Dorozsmán a második világháború idején félbemaradt textilgyár hatalmas üzemcsarnokának építése hamarosan befejeződik. A Szegedi Textilművek szakmunkásképző üzeme lesz itt. Az 56 méter hosszú és 20 méter széles csarnok tetőszerkezetét egy angol gyárépítő cég szállíttatta Dorozsmára, s most az angol mérnök irányításával szerelik fel a nagy fesztávolságú szerkezeteket A tökéletes hőszigetelés biztosítása végett a hullámost alumínium fedőlemezek alá műgyapot paplan kerül, melyet erős fóliatakaróval burkolnak. A mennyezetet pedig különleges Azbeszt Tólux-Iapokkal borítják. Az előregyártott elemekből gyorsan halad a munka. A Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzletigazgatóságának valamennyi munkahelyén balesetelhárítási oktatással kezdődött a munkahét. Az előadók érdekes, eddig még soha nem hallott eseményről számoltak beHanyag, felelőtlen embernek ismerték a vállalatnál O. E. villanyszerélőt. A balesetek megelőzésére szolgáló betétkönyvének valamennyi lapja hiányzott már, s mind a szabálytalan munkavégzéskor veszítette el. Vezetői mindig különös gonddal készítették elő munkáját, maguk vigyáztak a felelőtlen ember életére. Egy legutóbbi ellenőrzésnél pontosan olyan körülmények között találták, mint amilyen egy halálos baleset előidézője volt: a vezetékek között dolgozott anélkül, hogy áramtalanította volna azokat. Mit tegyünk? Ez volt a kérdés, melyet a vállalat, vezetőinek helyesen, közmegelégedéssel, tanulsággal kellett megoldaniok. Korábbi mulasztásaiért O. E. már felelt a társadalmi bíróság előtt, de a nevelő Ítélet sem hatott. A fegyelmi eljárások során már csak a "fegyelmivel elbocsátva* büntetési fokozat volt hátra. Hosszú mérlegelés után úgy döntöttek, hogy O. E.-t elbocsátják. De mi történik ezután? A villanyszerelő mesterség a keresett szakmák közé tartozik, így tehát, ha eltávozik a DÁV-tól, más vállalat alkalmazza a hanyag munkást, s gondatlantógával esetleg másutt okoz halálos balesetet A vállalat vezetői tanácskoztak, hogyan lehetne figyelmeztetni a vállalatokat arra, hogy milyen emberrel állnak szemben? S így született meg az elhatározás — az új megoldás: bíróság útján eljárást indtíanak O. E. ellen, aki munkaköri gondatlanságból veszélyeztette saját maga és dolgozótársai életét A balesetelhárítási oktatás résztvevői először megdöbbentek a szigorú döntésen, de felszólalásaikban már arról beszéltek, hogy helyesen járt el a DÁV szegedi üzletigazgatóságának vezetősége. A bírói eljárás talán belátásra bírja a magáról megfeledkezett, gondatlan villanyszerelőt, s egyben példaként és tanulságul szolgál esete valamennyi hasonló munkakörben dolgozónak. H. Zs. tapasztalható, a többi szegedi gépiparhoz tartozó üzemben is. Az elmúlt év októberében, alig néhány hónappal a határozat megjelenése után a vasöntödében technológiai újítást vezettek be: Több homokmag készítésénél a vízüveges eljárást alkalmazták. Többfajta formázást pedig gépesítettek. A héjformázásban meghonosították a zárt ciklusú gyártást Új gyártmányok A kéziszerszámgyárban korábban csak kismértékben foglalkoztak új gyártmányok tervezésével és bevezetésével. Többnyire csak a régi gyártmányok technológiájának módosításával törődtek. A határozat alapelveinek megfelelően ma már több új gyártmány núllszériájának elkészítésével is foglalkoznak. Ezek között van egy új típusú ponthegesztéssel készülő gyalu vas. Foglalkoznak fröccsöntött markolatú fémfűrész prototípusának elkészítésével is. Igen fontos üzemeinkben az állóeszközök, gépi berendezések jobb kihasználása. Nem kellett nagy kutatás ahhoz a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál, hogy megállapítsák: a második és különösen a harmadik műszakban több drága, nagy termelékenységű gép áll kihasználatlanul. A kéziszerszámgyárban a gépek több műszakos kihasználással lényegesen növelhetnék a termelést. Ennek azonban gátat szab az üzem szociális helyzete. A szociális létesítmények még a jelenlegi létszámhoz is igen zsúfoltak. Természetesen a viszonylag kihasználtnak mondott műszak idején is termelékenyebbé lehet tenni egy gyáregység munkáját. Ezért tanulmányokat készítettek a munkahelyek célszerűbb rendezésére, a berendezések jobb elhelyezésére. Külön tanulmányban foglalkoznak az anyagszállítás problémájával, az anyag útjának üzemen belüli rövidítésével. Előtérben a /minőség A párt- és szakszervezetek is eredményesen segítik a határozat megvalósítását. Igen fontos feladatnak tartják, hogy széles körben segítsek kialakítani a helyes szemléletet és legyúrni az egyes szakmunkásoknál vagy műszakiaknál tapasztalható tétovázást, vonakodást, például az egyes gépek több műszakos üzemeltetésével kapcsolatban. A szocialista munkaverseny-mozgalom irányításában, szervezésében és értékelésében a korábbinál jobban előtérbe helyezik a minőség javítását és a műszaki fejlesztést. Az egyéni és a brigádverseny szervezésekor konkrétan meghatározzák a feladatokat, amelyek teljesítésével segíthetik a gyártmányok minőségének javítását. A gazdag, tartalmas Intézkedési tervek arról tanúskodnak, hogy a szegedi üzemekben ezeket a munka vezérfonalának szánták. A határozat, s a tervek végrehajtása megkívánja a helyi kezdeményezések szélesítését. Ezért további szervező, felvilágosító és elemző munkára van szükség. Nagyon sok probléma, feladat megoldásra vár még az üzemek és a vállalatok dolgozóira, hogy megvalósuljon a gépipar helyzetéről és feladatairól szóló párthatározat lényege: korszerű gyártással korszerű termékeket készítsünk. Nagy Pál < *