Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-17 / 88. szám

Csütörtök, 1963. április 18. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Kádár János távirata az új nepáli miniszterelnökhöz Kádár János, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke táviratban üdvözölte dr. Tulsi Giri-t, a Nepáli Királyság újonnan kinevezett miniszterelnökét (MTI) Küldöttség utazott az EGB-közgy ülésre Szarka Károly külügyminiszter-helyettes vezetésével elutazott Genfbe az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának 18. közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség. Újságíró á-na«ygyűlés Moszk ?ában Moszkva újságíró-társadalma kedden nagygyűlésen ünnepelte az üldözött újságírók iránti szolidaritás nemzetközi hetét (április 15—21). A nagygyűlésen, amelyen Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára is felszólalt, határozatot fogadtak el: ebben követelik, hogy azoknak az országoknak a kormányai, amelyekben az újságírókat bármiféle üldözésnek vetik alá. haladéktalanul helyezzék szabadlábra a sajtó bebörtönzött munkatársait ós tegyék lehetővé hivatásuk zavartalan folytatását Felszólalt a nagygyűlésen lAlekszandr Jefremov, a Nemzetközi Újságíró Szervezet titkára is. Szegedi siker w,A szép könyvért" versenyben A Könnyűipari Miniszté- ben több vesz részt »A szép rám minden évben megren- könyvért* versenyben, mint dezi »A szép könyvért* or- tavaly. Már eddig, vagyis hászágos versenyt. A nyomdák rom hónap alatt három könyév végén eljuttatják leg- vet tették félre, amelyet szebb könyveiket a bíráló majd eljuttatnak a verseny bizottsághoz, ahol eldöntik, bíráló bizottságához. Az idén hogy közülük melyek a leg- már a könyvkötők is részt szebbek. vesznek a pályázaton. Az 1962. évi versenyben a A szegedi nyomdászok szegedi nyomda dolgozói ki- büszkék a kitüntető elismelenc műszaki és tíz szépiro- résre. Az okleveleket az eldalmi könyvvel pályáztak, múlt hét végén vették át Ezek közül a B. Ja. Kogan Budapesten, a Technika HáAnalóg számológépek és Fo- zában. ahol "A szép könydor Gy. A Laplace transz- vért* verseny pályázatára formáció című könyvek első díjat nyertek. A könyveket Ördögh Antal brigádja készítette, amelynek tagjai: Flach István, Kiss Rudolf, Érdi Gábor és Kardos Rudolf. A brigád Bolyai János beküldött könyveket kiállitáson mutatják be. Már tárgyalásokat folytatnák a szegedi tanács és a Móra Ferenc Múzeum képviselői, hogy -A szép könyvért* kiállítást Szegeden is nevét viseli és a szocialista cí- megrendezhessék. Előreláthamért küzd. tólag a szabadtéri játékok A szegedi nyomda tavaly időtartama alatt a múzeum170 tonna könyvet készített ban ^^ ^ ki ^ Az iden ezt a mennyiseget ' _ ' további 20 tonnával toldják múlt ev konyvtermesenek meg. A brigádok közül 1962- legszebb példányait. hogy minél fejlettebb, magasabb szintű a termelés, annál jobban a nagy egységek a leggazdaságosabbak és a termelés mind nagyobb hányadát adják. Ha csak a felLégüres térben? részük még kételkedik ebben esetleg termelőszövetkezeta jövőben. Emiatt a munka ellenes kifakadással, vagy sem megy úgy, ahogy kelle- panaszáradattal késztette ne. visszavonulásra a hozzá köBeszélgetni, vitatkozni ké- zeledő kommunistát. De hine velük ezekről a problé- szen ez csak egyes elvtársak elfáradnak vagy beleúnnak mákról de gumigyár épít- gyámoltalanságáról tanúsko— emberek formalasanak ' . , , , ... ,. , ' jelenleg halvany dik, nem pedig A politikában nincs légüres tér — szoktuk mondogatni, amikor a pártpropaganda, vagy az agitáció vérszegénységét tapasztaljuk. Ha a kommunisták valahol nem hallatják szavukat, ha olykor igen nehéz munkájába, akkor ott valamilyen kezésénél jelét sem láthatjuk az ilyen hat-hét kommunista kevés más, esetleg ellenséges esz- törekvésnek. Szolcsányi Gá- volna eredményes politikai tevékenységhez. Kétségtelenül igaz azonban, hogy a vállalat pártszervezetének kellene megszerveznie az itmunka, de teni pártmunkát és buzdítaértekezlet, nia, lelkesítenie, ellenőriznie mei áramlat kezd életmagra kapni. Vagy ez csak frázis, kitalálás, merev dogma? Dehát sikkor miféle politikai légkörben élnék például a szegedi gumigyár építkezésein dolgozó munkások? Van bor építésvezető maga is belátja, hogy a politikai munka rendkívül gyenge. Idén már egy hónap óta megy rendszeresen a sem termelési Szükséges és előnyös Ipari dolgozóink körében vetkezett be. A gyáripari szág jelentős részében szá* napjaink legdivatosabb munkások aránya 79,1 száza- mottevő ipar nem volt. Korbeszédtémája az ipari üze- lékra emelkedett, a kisipar- mányunk helyes ipartelepítémek összevonása. Valljuk be ban foglalkoztatottaké pedig si politikával több és több őszintén, hogy e beszélgeté- 20,1 százalékra csökkent, területet kapcsolt be az' ipari seken bizony nem mindig Szükséges megemlíteni, hogy tevékenységbe. — Jászberény, a helyeslés dominál. ez a kisipar lényegesen kü- Békéscsaba, Nyíregyháza stb. Ha csak vázlatosan is, néz- lönbözik a felszabadulás előt- — Így a mezőgazdaság gépezük meg, mi tette szükségessé titől, mert túlnyomó többsé- sítése következtében felszaaz ipari üzemek összevoná- gükben már szövetkezetekbe baduló munkaerő bizonyos sát és miért előnyös az. tömörült kisiparosokról van hányadát foglalkoztathatják A modern termelés törté- S2° Ez q tony jelentős kon- ezeken a helyeken és az ipari netének vizsgálatakor, fel- centrácíóról tanúskodik. munkásgárda kicserélése a tétlen szemünkbe ötlik az, Az átszervezés ellenzőinél vidék politikai és kulturális a konzervatív szemlélet is arculatára is pozitfv hatással hozzájárul álláspontjuk me- van. Ily módon az azonos jelrevségéhez. Fel kell ismer- legű, egymást kiegészítő üzenünk, hogy az irányítás, a mek összevonása, egységes szervezeti felépítés az min- irányítása minden józan szádig az adott helyzet, a köve- mítás szerint csakis előnyökszabaduTás előtti helyzethez telmények függvénye. Ami kel járhat. viszonyítjuk ez a folyamat ^^^hSy^uíó F^ összevonások ^^bLáStedfe MtoS" vagjraaz ^s^lk'épzrfhető, hogy L szükségességét igyekez^' ftllotS 5^4 3 most kialakított, kialakí- tünk bizonyítani, szükséges ban foglalkoztatottak 55,4 szervezeti keretek és azonban néhány szót az előszázaleka dolgozott a gyár- yanao szervezen xereieK es ' in.rh„„ „ítT 44 „áy-iska irányítási formák 5—10 ev nyeiroi is szóim, trroi az ^toaVC doteozott 1958^ múlva elavulnak, vagy je- alapról kiindulva lehetőség a kisiparban dolgozott 1958 módosításokra szorul- °yüik a vállalati felújítási ra mar lenyeges eltolodas ko- ^ A^T^^IT^ alapok hatékonyabb és konélet támasztotta nagyobb kö- centráltabb felhasználása is. vetelményeknek az irányítás Nyilván az addig négy, esetjobban megfeleljen. Ha csak le*? öt vállalat felújítási költa felszabadulás óta eltelt ségét eSy. va-SY néhány heidőre tekintünk vissza, akkor lyen' ah°l azt a leghatékois láthatjuk, hogy az államo- nyabban lehet gyümölcsöztetsításokat követően erős cent- ni — °tt használják fel. Mód ralizálás, majd pedig jelentős van 32 anyaggazdálkodás decentralizálás következett megjavítására, az elfekvő be. Ez szükséges volt, mert az készletek átcsoportosítására, ipar zavarmentes termelését általában a forgóalapok gazcsak így érhettük el. A de- daságosabb felhasználására, centralizálás pedig azért kel- Na®y népgazdasági hasznot lett, mert a szocializmushoz Jeteit 32 is. h°gy az összehű, de a vezetésben tapaszta- vonások után az árut ott állattan emberek ezrei kerül- lítják elő, abban az üzemben, tek a vállalatok legfontosabb amelyben a lehető leeaazdaposztjaira. Ilyen esetben fel- e,y°en a lenew> leggazaa tétlen helyes volt a kisebb sagosabban termelhető. Igen egységek kialakítása, mert sokat javulnak majd az úgykönnyebbein át tudták takin- nevezett kooperációs kapcsoteni és könnyebben el tudták latok is> amelyekről ma még sajátítani a szakmai vezetés gy^^ hangzik el jogos pa. művészetét. Ma már az ipar- n arról, hogy A nagvállomás dolgozói ., . ... , |,,, . nak vagy kétszázan, mintegy sem pártnap, sem egyéb tá- azokat, akiknek mar szinte nOgSZÜnteUK a szállítási 80 százalékuk vidékről jár jékoztató nem volt az itteni vérében van a szocializmus lemaradást (Tudósítónktól.) A szegedi nagyáüomás első negyedévi munkáját is a rendkívüli téli időjárás, a szénhiány és a vonatbeszüntetések jellemezték. Különösen a személy- és a tehervonatok menetrend szerinti indításánál, valamint a kocsik kihasználásánál volt tapasztalható visszaesés a korábbi eredményekhez képest. Nyolcvanhárom személyvonat késett az említett időszakban, közülük 57 csatlakozásra, 17 mozdonyra várt, de szolgálati mulasztásból egyetlen vonat sem szegte meg a menetrendet. A tehervonatok közül 165 közlekedett pontatlanul az év első három hónapjában. Szembetűnő a vonatkesésekkel kapcsolatban, hogy bár a vontatási szolgálat mindent megtett a folyamatos közlekedés biztosítása érdekében, a rendkívüli időjárás miatt nem bírtak megfelelő hatású szenet keverni. A Véisúti kocsik kihasználásánál mutatkozó 14 százalékos tervlemaradás oka főképpen az, hogy a fedett vagonokat nem használták fel. A hétszázhuszonnégy feladott fedett kocsiból 198 volt terjedelmes áruval megrakva, s ezért a kocsik raksúlyának 50—60 százalékát lehetett kihasználni. A negyedév első és második hónapjához képest az egyre erősödő vasúti forgalom mellett a harmadik hónap már nagymérvű javulást mutatott, és ez arra enged következtetni, hogy a második évnegyedben részben, vagy talán egészében is, megszüntetik a szállítási lemaradást a szegedi nagyállomás dolgozói. Dr. Bánkíalvy Gyula munkások részére. A kom- ügye. S mivel ilyenek már munisták talán mindössze nagyon sokan vannak, ebben hatan vagy heten vannak, az esetben — ha nem is műdé azoknak is úgy tele van velnének csodákat máról holmindkét kezük munkával, napra — sikeresen lehetne be. Reggel megy értük az autó, egész nap csak addig van egy kis idejük egymás számára, amíg' az ebédlőben bekapják az ennivalót, azután megint jön az este és rohanás hazafelé. Sándorfal- , . x ,...., ,. , , •• ^ vára Dócra Bordányba hogy szinte eszükbe sem jut befolyásolni az egesz kozoskinek hol él' a családja. másokkal foglalkozni. Párt- ség gondolkozását és magac -1. /. - í, szervezet itt nincs és így a tartását. Szuk korben párttagok ereje, tevékenysé- Kétségtelen, hogy itt a Munka, evés, alvás, utazás, ge szinte észrevétlen. Ha va- nagygyűlés, a tömeges összeEsetleg vasárnap tevés-vevés iaki erről beszél, szinte szo- jövetel vajmi keveset ér: a ház körül, kis részüknél ^ a füiüknek. A jelen- ezek kevésbé alkalmasai a legi munkáslétszám nagy jórészt még kistulajdonosi többségét kitevő vidékiek te- gondolkozásúak meggyőzéséhát legjobb esetben is poli- re Közel kell férkőzni a gyatikai „légüres" térben élnek, illetve teljesen magukra vannak hagyatva. hoz értő, a szocializmushoz Azonnal jelentkező eredoldják. J^ vitatkozók A válasz nem még templom. Ebben a szűk keretben mozog többségük élete. Sok helyütt már ott a tv-készülék, de az ember társas természet, nemcsak hallani, látni akarja, ami körülötte történik, hanem bele is szeretne szólni. S ez bizony a városbajáró, mindig korán kelő, járműhöz kötött embe- megnyugtató reknél szinte csak a heti pihenőnapokon lehetséges. Leg- Talán nem is értik nálunk inkább ilyenkor verődnek még ma sem mindenütt a össze néhányan — gyakran pártszervezetek jelentőségét, italboltban — és mondják el A Szovjetunióban a nagyobb egymás között észrevételei- építkezésekhez pártszervezőket, ítéleteiket a munkahely, ket küldenek ki, akiknek fel- boxcipoben a falu, az ország, vagy éppen adatuk, hogy az emberek feja világ dolgairól. lődésével, művelésével töIgen, csakhogy ezek az íté- födjenek, összefogják és letek többnyire tévesek, megsokszorozzak a kommuegyoldalúak, elfogulták. Ott- mst3k <* nem kommunisták hagyták a földet, a szövetke- 6retot- A szegedi gumigyár . . „ .... ~tet _ psptw az assznnvt építkezesenel azonban egye- jobb érvanyagot. Meselih blléntették-J, Svtafbűf lőre süket csend van, ha csak hogy az egyik fiatal ács szak ^at^Tugyan d^zMonS- nem számítjuk a szerszámok munkásia ták hoev mennek nénzt ke- sajatos, allandó „zenejet", len sarban sem a vállalattól raniItalSSk% mért van ez így? Tóth kap0tt csizmát használja, S'gyáSáJ úgy havi 1400— Sándor, a mélyépítő részleg hanem divatos, hegyes orrú, SEt kMl a feteLr művezetője maga sem tud igen draga boxcipőben dolS SemtréközösÍS erre megnyugtató választ ad- fg^ZTt^eVc* Ságból a családnak és a jó- ni' bar szinte reggeltol estig ték. miért^tesa tönkrea cs szagnak való szükséges ternakvók, az örök panaszra hajlamos emberek szívéhez és úgy beszélgetni velük, hogy ne csak hallgassák a mi érveinket, hanem értsék is azokat Sokat tehetne a szakszervezet is, csakhogy az építésvezető szerint annak sincs még kiépített hálózata. Csizma helyett A meggyőzés legtöbbször nem is kerülne nagyobb erőfeszítésbe, hiszen gyakran a panaszkodók önkéntelenül maguk szolgáltatják a legjobb érvanyagot Mesélik; ményt. Mi kell még? Jól ki lehet így jönni — mondogatják, pedig érzik, hogy ez az állapot nem végleges. hű vezetők nagy tapasztala- mények js szép számmal van_ tokkal rendelkeznek, képesek ^ nyen pé]dául a DIMÁ. arra. hogy a megnövekedett VAG amelyben az összevofeladatokat is sikerrel meg- Pásná, ^ sor beruházást megtakaríthattunk, mert a általában közös vállalat új beruházás azzal érvelnek, micsoda nélkül is meg tudja oldani felkoncentráció ez, hiszen a te- adatát A Hajtóműgyár és a lephelyek szama marad a ré- Felvonógyár egyesítése követgi. csak formai dolog az egész. keztében a kapacitásnövekeTudnunk kell, hogy az üze- dés jelent komoly előnyt ^ hetrva a példákat sorolni, de úgy gondoljuk, az a fontos, hogy jóindulattal kezdjünk a munkához, ne a kívülállók szemével bírálgassunk, hanem lássuk be, hogy a kapitalizmussal folytatott békés verseny az eddiginél hatékonyabb vezetési módszereket követel meg. A gazdaságosság fokozása, a korszerű termékek gyártása területén. mek összevonásával a termelés nagyobb fokú koncentrációja felé csak az első lépéseket tettük meg Ennek pozitív hatásai erőteljesebben 2— 3 év leforgása alatt válnak mindenki számára kézzelfoghatóvá. De ha a telephelyek oldaláról is vizsgáljuk a kérdést, feltétlen szembe kell, hogy tűnjön: néhány kivételtől el" tekintve bármely nagy kapitalista üzemet is nézünk, A politikai és vezetőknek gazdasági egyaránt - - nem ci ci iuctig. iiagyuu xin Magukra hagyatottan a munkahely és szétszórtak. Az a néhány személy pedig, aki a gumigyár építkezésén kommunistának vallja magát, gyakorlatilag tehetetlen az emberek között forgoló- oos lábbelit, csak legyintett: dik. Szerinte az építőipari .>Eb> van otthon különb is, pártszervezet hatása a köz- párjával." De a többiek szá-J pontból, vagyis a Bocskai ut- mára sem jóllakást jelent cából — jóllehet a párttitkár már a szükségfogalom, mint szinte állandóan úton van — régen, hanem sokkal inkább nem ér el idáig. Nagyon sok motorbiciklit, elegáns ruhát, magnetofont és hasonlókat. Nem akarjuk mi félreverni a harangokat. Tudjuk, hogy a gumigyár építkezése elég jól halad és bizonyosan nem dől össze a világ akkor sem, ha a Csongrád megyei építőipari pártszervezet, vagy a szakszervezet a kisujját sem mozdítja meg az itteni agitációs hálózat kiépítéséért. De talán mégsem ártana fogAz építőipar szívesen látja őket, mert jó munkások, s az egyre nagyobb építkezési programot csak munkáske- a közei kétszáz fónyT'tömegzek szapontásaval kepes I-^I megvalósítani. Mégis sokan látják, hogy nem egészen jól Nem kevés van ez így, sem az iparban, sem a mezőgazdaságban Vajon úgy van-e, ahogy nincsenek ott egész odaadás- Tóth Sándor mondja? És sal. Otthon várja őket a kö- mire alapozza állítását? Két- lalkozni az emberekkel, akár zösség, a paraszttársak által ségkívül • megtörténhetett, maradnak az építőiparban, megteremtett és mindenkép- hogy egyik-másik kubikos akár visszamennek a termepen biztos jövőjű szövetke- barátságtalanul fogadta a be- löszövetkezetbe. zeti gazdaság, jóllehet egy szélgetés kezdeményezését, F. N. I. mindenütt a telephelyes, az nagyon fontos féladatuk teúgynevezett leányvállalatok hát, hogy az átszervezés soegész sorával találkozunk s fán érintett dolgozókkal részezek irányítása gyakran sok leteff" ^ emberségesen tár„i-i * e, gyaljak meg az o személyuezer kilométerről tortémk. És ket érintÓ és általában az mégis az egyes telephelyek egész átszervezéssel járó tenkooperációja, munkamegosz. nivalókat. Sajnos a tapasztatása magasszínvonalú lat sokszor a2t mutatja, hogy . . . éppen az embereket nem veMagyaroszag ipan fejlode- szik kelI6en figyelmbe. Mársének egyik sajátossága, hogy pedig az üzemek összevonáaz ipar fele Budapesten, azon- sának is az ember szolgálata, kívül egy-két ipari gócpon- életének megjavítása a célja, ton helyezkedett el. Az or- ORSAI JÁNOS Ezerötszáz új traktort kapott már az idén a mezőgazdaság A hazai gyárak szállítmá- zai traktorból, a D4—k70-esnyain kívül öt országból ér- bői több mint százat vettek keznek folyamatosan a gé- már át ebben az évben a pek a mezőgazdasági mun- gazdaságok kákhoz. Az idén már 1500 Az NDK két új, a magyar uj traktort kapott a mező- mezőgazdaságban még nem gazdaság, nem számítva a alkalmazott géptípust isszálmult ev végén -előszállít- lított: ötméteres munkaszémányként* érkezett több száz lességű vetőgépet és egy új erőgépet. Eddig Romániából konstrukciójú műtrágyaszókuldték a legnagyobb tételt: rőt, Lengyelországból pedig 700 darab 45 lóerős Utos- úgynevezett repítőtánvéros traktort. A Szovjetunióból a műtrágyaszórókat vásárol, talajíorgatáshoz, szőlő-, gyü- tunk. Á szállítás gépesítéséránc^lfh az ^Tbol a eszközhordozó kerti trakto- 680 uzemek 500 traktorvonrok érkeztek nagyobb szám- tatású pótkocsit szereztek be ban. A legújabb típusú ha- az idén. (MTI)