Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

Vasárnap, 1983. április 14. DÉL-MAGTARORSZÁ G 7 Több a forró víz, mint a szén, olaj és gáz As egész világon egyedülálló terület — Két-háromszoros höérték — Nagynyomású gőzt is tehet termelni a föld alól Teljes hasznosításra van szükség A geotermikus energia ha- Amennyire dicséretes zai jelentőségét sokáig sem egyes intézmények és válSzáz év óta túlnyomóan energiahordozókban szegény dekében mélyített nagyszá- a szakemberek, sem az ille- lalatok magatartása atekinizéntelepeinkből bányászott és éppen ezért mindent meg mú fúrás révén megismer- tékes kormányszervek nem tetben, hogy kezdeményeüzelőanyagra van alapozva kell tenni annak érdekében, tük hazánk 3—4 km mély- ismerték fel, ezért ezek ki- zóen lépnek fel olyan kérhazánk energiaellátása. Eh- hogy gazdaságosan kitermel- ségig terjedő rétegeit. A termelésével és a forróvíz- désben. amely országos renhez járult az utolsó húsz évben a kőolaj és az utóbbi években a földgáz. Mindezeket együttvéve is megállapíthatjuk, hogy hazánk Energiabányászat ÍM" agyarországon hosszú ideig nem foglalkoztak a föld •L méhében rejlő kész hőenergia, a geotermikus energia vizsgálatával, kutatásával és felhasználási módjának keresésével. A termális vizeket hazánkban csak mint gyógyvizeket vizsgálták, figyelmen kívül hagyva azok energetikai jelentőségét. Passzív megfigyelésekre, mérésekre korlátozódott ez a kutatás, s csak az utóbbi évtizedben értek meg a technikai és anyagi feltételek a gondosabb tanulmányozásra. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság karolta fel a hévizek hasznosításának témáját és tanulmányt készíttetett a legkiválóbb szakemberek, kutatók közreműködésével a magyarországi forróvíz-kcszletekrőL, a kiaknázás lehetőségeiről és a felhasználás leggazdaságosabbnak ígérkező módozatairól. Dr. Boldizsár Tibor, dr. Alliquander Ödön, dr. Gyulay Zoltán, Kassai Lajos, dr. Kertai György, dr. Scheffer Viktor és Simon Kálmán tanulmánya alapján állítottuk össze ezt az oldalt, hogy a szegedieket különösképpen érdeklő témát a tudomány fényében 1 átírassák olvasóink. Egyelőre nem adhatunk tájékoztatást a geotermikus energiakomplex hasznosításának lehetőségeiről, mert ennek kísérletei csak most kezdődnek el, éppen Szegeden, de a közölt részletek rávilágítanak a forróvíz-termelésnek, mint közvetlen energiabányászatnaik óriási népgazdasági jelentőségére. hető energiakészleteinket mélyfúrási technika és az készletekkel való gazdálko- dezést kívánna, annyira hátgyarapítsuk. Ennek ellenére olajbányászat termelési dásban semmi felső intézke- rányos az a körülmény, hogy is a geotermikus energia módszereinek fejlődése a dés sem történt. Ennek elle- o rendszertelenül, sokszor felhasználási területén mind forróvíz-termelés technikai nére egyes intézmények és szakszerűtlenül megcsapolt ez ideig csak nagyon kevés lehetőségeit is a kezünkbe közületek, felismerve a kö- forró vizet nem használják türént. Bár Zsigmondy Vil- adta. zelükben talált forróvízku- fel, hanem egészben, vagy mos bányamérnök 1870-ben A forróvíz-készlet mennyi- tak hely jelentőségét, dicséfeltárta a mélységi karszt- sége kereken 4000 köb- retes módon kezdeményevizet és így a geotermikus méter. A hasznosítható hő zóen léptek fel. Jelenleg bárenergia feltárása terén út- mennyisége, ha a 40 Celsius- milyen közület, vagy vállatörő lépést tett, a kérdés fok hőmérséklet alatti víz iat tetszés szerinti helyen jelentőségének felismerésé- hasznosításától már elte- mélyíthet fúrólyukat a forhez annak idején hiányoz- kintünk, ha csak a készlet róvízkészletek megcsapolátak az elméleti és gyakorla- 10 százalékát tekintjük ki- sára, amint az szápios eset- csak az év felében használ ti ismeretek. A geotermikus termelhetőnek, 2,3.1016 kcal, ben már meg is történt. ják fel. energia jelentőségét a sok- ami 2300 millió tonna kőkal később Boldizsár Tibor olaj vagy 6900 millió tonna egyetemi tanár által kezde- átlagos minőségű hazai szén ményezett és végrehajtott fűtőértékével egyenlő geotermikus kutatások tisz- A porózus rétegek alatt tázták, amelyek eredményei nagy területeken mészkőrészben a szabadba eresztik. Ilyen módon Magyarországon jelenleg hatalmas energiamennyiség vész el, mert a megcsapolt forróvízkutak egész évben állandóan termelnek, a vizet rendszerint Forróvíz-készleteínk tulajdonságai _ A geotermikus energia a A geotermikus energiabáalapján ma már tudjuk, rétegek vannak, melyek mélységben lévő porózus nyászat tehát közvetlen hóhegy Magyarország az egész üregeiben, hasadékaiban is kőzetekben helyet foglaló energia bányászat; a geotervilágon egyedülálló, rendkí- forró víz van. Ez az úgyne- forróvíz hőenergiája. Ha a mikus energia például fűvüli jelentőségű geotermikus vezett karszt-forróvíz 1000— porózus réteget fúrólyukkal tésre, melegvíz ellátásra anomália területnek te- 4000 m mélységben találha- megnyitjuk, akkor a forró- minden energiaátalakítás kinthető, amelynek jellem- tó és helyenként a rétegek víz saját nyomásenergiája nélkül közvetlenül használóié az, hogy a Föld belse- hőmérséklete olyan gyorsan lévén önként a felszínre jön ható; A központi fűtéses jéből a felszín felé áram- .. , ., , . . . .. . - ipari es lakóterek a geo16 höáram értéke a normális novekCTk> hogy ""M-Vo- es mint közvetlen hoenerg.a, termikus {űtésre rákapcsolérték 2—3 szorosa. A kő- tnású gőz termelése is lehet- minden további folyamat hatók. olaj- és földgázkuíatások ér- séges lehet nélkül felhasználható. Geotermikus energiakészleteinkről a következő alapvető tulajdonságokat állapítFűtés - a legolcsóbban hatjuk meg: Ha a geotermikus fűtést tömbfűtéses kivitélben valósítjuk meg, akkor a beruházási költség közel azonos Hogyan határozták meg a fold alatti meleg víz mennyiségét? •

a geotermikus energia hazánkban világviszonylatban is gazdaságos A Geotermikus energiaa szén-, olaj- vagy földgáz- mításbavont, "hagyományos* ™ készletünk mennyisége tüzelésű tömbfűtés létesítési tüzelőanyaggal táplált tömb- nagyobb, mint a szén- és költségével. Ennek alapján fűtések. A földgázos fűtés szénhidrogén-készletünkből az önköltség állandó tételei kalkulációjának megbizha- kinyerhető hőenergia együtis közel megegyezőek. Kö- tatlansága természetesen tes mennyisége; zel egyezőek az egyéb üzemi nem zárja ki azt a lehetőséköltségek is, a döntő előny get, hogy a földgázos fűtés £ a geotermikus energia az, hogy a geotermikus fű- olcsóbb, mint a geotermikus ^minőségileg a legmatésnél tüzelőanyag-költség fűtés. Ennek ellenére úgy gasa?b santu energia, mert nem lévén, a fűtési összkölt- véljük, hogy ezt a nemes ""noen átalakitas nélkül ség a többihez képest a tü- energiahordozót, a földgázt közvetlenül hasznosítható; zelőanyag-költséggel kisebb, még az esetben sem célszerű Egyedi lakásfűtésnél a geo- kitermelhető geotermikus A Nehézipari Miniszter lékra vettük fel. Így a pan- km' amelyből 37,8 százalék termikus energia a szénben energiakészlettel biró terű- „ g Központi Műszaki Tanácsá- non üledékekben levő ho- a Dunantulra. 22,7 százalék }*vo hasznosítható energia- léten fűtésre hasznaim, ha szinten termeihető; nak készített előterjesztés a mok-, homokkőrétegek po- a Duna—Tisza közére és 39,5 hoz képest 2/3 áron all a fo- így a futes költségé kisebb porózus kőzetekből kitermel- rustérfogata az.p®szlet 4s?á- százalék a Tiszántúlra esik. SVaszté kapuja előtt ren- lenne elsosorban — a geo- A a geotermikus energia hető forróvízkészlet mennvi- zalékát, a harmadkorú réte- Az átlagos porozitást óva- aelkezesre. Ha a fogyaszto, termikus energiaval szembe- W jelenlegi és távlati ségét nagy biztonsággal egy gekben, a pannont is bele- tcs becsléssel csak 15 száza- merlegeive a geotermikus íu- ni _ portábilis volta és ma- energiaszükségletünk 25 száegyszerű de a tényleges értve pedig 2,4 százalékát te- lekra véve, a pórustérfogat előnyeit, azt a lakason gas relatív használati érté- zalékának fedezésére alkalhelyzetet mélyen alábecsülő szi ki; ezzel az ér kkel vé- 5900 km3. Az 1000 méternél belüli beruházás vallalasával ke következtében. Ezenkívül mas, tehát bőséges fogyasztó számítással adta meg Esze- geztük a pórustérfogat sza- mélyebb üledékek pórustér- igénybe veszi, akkor — a ezen álláspontunk mellett piaca van; rint is a hasznosítható for- mítását. fogata fentinek kereken csak szénre fordított dotáció el- Szól továbbá az a numerikuróvízkészlet energiája na- . , . .. 69 szazaléka, 4000 km3. Ha maradasa folytán — a nép- san egyelőre még ki nem A a geotermikus energia gyobb mint az orezág összes TÉrKép alaptan ezen mennyiségnék nagy biz- gazdaság a tüzelőanyag- fejezhető szempont is, mi- w kitermelésére és haszremén'ybeli szénkészletének tonsággal csak 10 százalékát költség további 1/3-at taka- szerint a geotermikus fűtés nosítasára szükséges szaktuhasznosítható energiája. Megállapítható hogy a vesszük ténylegesen kiter- ritja meg. révén gyakorlatilag költség- das és anyagi erő jelenleg harmadkoru uledekek kob- melheto mennyiségnek, tehát A geotermikus energiának mentesen biztosítható a 's rendelkezésre áll. tartalma 160 000 km3, mely- 90 százalékot a rétegekben a háztartások fűtésére törté- használati meleg víz, ami nek mintegy 67 szazaleka bennhagyunk, akkor is a ki- nő felhasználása révén csök- minden ettől eltérő fűtésFűtés szempontjából első- pannon uledek. A homok-, termelhető és hasznosítható ken szén- és olajbányásza- módnál többlethőköltséget sorban az 1500—2500 m-es homokkorétegek porusterfo- hőmennyiség 2,3 • 1016 kcal, tunk és külkereskedelmünk eredményez, mélységhatárok között levő gata, vagyis a benne foglalt ami 2,3 • 109 tonna kőolaj, igénybevétele Pórustérfogat-számítás rétegek vize jön figyelembe, vfz köbtartalma 4000 km3, vagy 6,9 • 109 tonna átlagos de adott esetben az 500—1500 amelyből 70 százalék a pan- minőségű hazai szén (3330 S;fheaffiaSSfvíniE: r^tó^haT^ étekének felel energiát tudunk-nyújtani a mértékű kitermelhető geo, részt nagyobb méljíégből kig használjuk ki a forró vi- meg. Ez jóval több. mintha- ,haztartas.ok - te2"313!1 termikus ene Siarérfzzel keverve e zet 2,3 • 10" kcal, amelyből zánk összes szén- és szén- ^fviz-igenyenek kielegitésen keznek, hogy akkora rétegek vize is teljesen ki- 46 százalék a pannon ^rete- hidrogén-vagyona. A Legforróbb kútjaink használható. gekben A hasznosítható hőkészlet ható. számításakor az anomáliákra nem voltunk figyelemmel, hanem a harmadkorú üledékes területekre megállapított IP,9 m/C fok átlagos geotermikus gradienssel számítottuk a réteghőméreékletet. levő vízben találEzerévi olajlermsléssel egyenlő A fenti adatok ellenőrzése végett a Kőolajipari Tröszt• Egyértélműen megállapitEzenkívül gyakorlatilag ható tehát, hogy mindazon ••ingyen* méieget, illetve területeken, amelyek oly • ni a mértékű kitermelhető geo- A mellékelt térkép vázlame- termikus energiával rendel- to® áttekintést nyújt az AlPHktoHlpHMpMHPHMlB^HeRer- föld és Tiszán eddig túl melegházak, uszodák, giahozam elérhető, amekko- megnyitott hévforrásainak jelen- köztisztasági fürdők, illetve rát típus példánk alapjául hőmérsékletéről. Országunklegi kőolaj termelési színvo- ipari és háztartási hűtőbe- feltételeztünk, ott a geoter- nak ez a része a leggazdanalon több mint 1000 évre rendezések és légkondicioná- mikus tömbfűtés valamenu- terr"ális energiában, s lei berendezések részére. ... , ,, eddig itt is végeztek legtöbb A geotermikus tömbfűtés nyl ~ 063115311 kalkulalhato kutató és termelő fúrást, feltétlenül olcsóbb, mint a — tömbfűtési változatnál Különösen előkelő helyet lenne szükség ennek az energiamennyiségnek a kitermeléséhez. reális önköltségükkel szá- gazdaságosabb. Az elsősorban figyelembe nek Dank Viktor es Haaz jövő homok-, homokkőréte- Istvánné által szerkesztett gek mennyiségét a pannon porózus rétegvastagság terüledéksorban 20 százalékra, képen Gózon József térfogata harmadkorú üledéksorban, méréseket végzett. Vizsgálaa pannont is beleértve. 15 tait csak olyan területekre százalékra vettük, figyelem- végezte el, ahol a harmadmel az eddigi tapasztalatok- korú porozus uledekek 1000 ra E rétegek átlagos poro- m-nél vastagabbak. E porozitásút 20. illetve 16 száza- zus rétegek térfogata 39 300 Új korszak az alföldi energiatermelésben A hazai és külföldi (iz- m/év) viszonylag olcsón dollandi, olaszországi és új- gozó szénhidrogén-kutfurasi zeelandi) tapasztalatok sze- szervezet, rint a melegvízkutak és gőz- Ez az utóbbi furasi kapakutak mélyítésének leggyor- citás a szénhidrogenkutatás sabb és legolcsóbb s amel- feladatainak fokozatos meglett a biztonság követeimé- oldásával néhány év alatt nyeinek is legmegfelelőbb részben felszabadul. Ilyen módszere a rotari fúrás. körülmények között a meA rotari rendszerű meleg- legvíz-kútfúrás tömeges mévíz-kútfúrás hazai lehetősé- lyítésének lehetőségei meggei biztosítottak, mert amel- vannak és amint az európai lett, hogy a melegvízkutak hírű Zsigmondy Vilmos bálétesítésének geotermikus, nyamérnök tevékenysége hidrológiai és rezervoár- nyomán az artézi kutak mechanikai feltételei meg- rendszere a Nagy-Alföld vannak, az Országos Vizku- életében az ivóvíz bizt06Ítótató és Fúró Vállalat már savai új korszakot jelentett, ma is rendelkezik kb 20 000 úgy új korszakot nyit a m/év rotari rendszerű me- melegvízkutak rendszerének Iegvíz-kútfúrási kapacitá^ah aiósitása is M Alföldön Emellett fennáll az ország .,,..,.. . ,, területéhez képest igen nagy nélkülözött energia termetekapacitású (mintegy 300 000 séveL / SZ5GCD, Mélykút ° MóraHalom foglal el a térképen Szeged, ahol immár két helyen is találtak 80 C fok feletti hőmérsékletű vizet, sőt Újszegeden az ország egyik legforróbb vizű kútját nyitották meg. A termálvizes kutakról és kutató fúrásokról készült térkép szerint csak a mezőtúri és a sajóhidvégi kút hőmérséklete közelíti meg az újszegedi kútét. ahol 95,5, illetve 93 C fokos talphőmérsékletű víz tört fel. s a békéscsabai fúrásnál van magasabb talphőmérséklet: 110 C fok. Kilencven fokos, vagy azt megközelítő talphőmérsékletű vizet találtak Gyomán, Túrkevén, Törökszentmiklóson, Szolnokon és Cegléden is. Nyolcvan fok fölött van az endrődi, 1500 méter mélységből felfutó víz, a tótkomlósi hévíz, amely 1300 méter mélységből táplálkozik, valamint a nagy szén ás i és mező keresztesi kút vizének talphőmérséklete. Az utóbbi két kút mélysége 1900. illetve 1400 méter körül van. Néhány dunántúli kút vize is eléri ezt a hőfokot, de 1962 novemberig csak Harkányban. Győrben és Csoknya-Visontán mértek még hasonlóan magas hőmérséto. letet hevlqnagoal.