Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

Csütörtök, 1963. április 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Növelni kell a felnőttek általános iskoláiban tanulók számát A Pedagógus Szakszervezet városi bizottságának ütése Tegnap délelőtt a Ságvári kében, de sajnos, eredmény­Gimnázium épületében ülést telenül, s végül is a városi tartott a Pedagógus Szak- pártbizottság beavatkozásá­szervezet városi bizottsága, val intéződött csak el meg­Az ülésen, amelyen a felnőtt- nyugtatóan az ügy. Ha a leg­oktatás helyzetéről tárgyal- több helyen magától értető­tak, megjelent és. felszólalt dően nincsenek is ilyen ki­Szögi István, a városi párt- rívó jelenségek, eléggé gya­bizottság osztályvezetője, va- kori, hogy lamint Hofgesang Péter, a az üzemek nem mindig és Hazafias Népfront városi bizottságának titkára is. A beszámolót Gulácsy Zoltán köznevelési felelős terjesz­nem mindenben biztosít­ják a kihelyezett általános iskolai osztályok jó műkö­désének összes feltételeit. tette elő. Ismertette annak a Ritka az olyan példa, mint nagy jelentőségű és úttörő- a kenderfonógyáré, ahol az munkának az eredményeit, igazgató, ha a tanulók nem találtak más helyet, a saját irodáját is átengedte a ta­amelyet a szakszervezet vá­rosi bizottsága ez év febru­árjában kezdett meg a fel- nuJÓ osztálynak, nőttek általános iskoláinak Az ismertetett fejlesztésével kapcsolatban. E munka során a szakszer­vezet — Szegeden első íz­ben — felmérte, hogy a vá­felmérés nem terjedt ki a szegedi ter­melőszövetkezetekre. A be­számoló és a vita. azonban foglalkozott a szövetkezeti ros üzemeinek dolgozói kö- Parasztság tovabbtanu ásí zül hányan nem végezték el Problémáival is, s megalla­eddig az általános iskola Pltot<f> hofY _ „ VIII. osztályát a termelőszövetkezetekben A beszámoló az MSZMP is .igen azoknak a vm. kongresszusának a akik "em Yege,Z" felnőttoktatásra vonatkozó í?k eI az általános iskola határozataiból indult ki, ,r VI11' oszta'yat-, . , amely többek között leszö- Viszont igen keyes azoknak gezi, hogy a dolgozók mind a száma, akik jelenleg is ta­szélesebb körében kell lehe- nulnak. A mihalyteleki Üj tővé tenni a továbbtanulást. Élet Termelőszövetkezetben Ez a munka megköveteli, ugyan évek ota folyik a dol­hogy az illetékes szervek Pz?k aRalanos iskolai ok­Szegeden is pontosan tudják, ^Jfsa de sajnos, igen ke­hány üzemi dolgozó nem fe- yés résztvevővel. Ebben a jezte még be az általános ^névben Például mindössze iskolát. A felmérés megálla- 23-án tanulnak, s ez a tag­pította. hogy a városban _ ság létszámához képest igen közel tízezer* Ilyen dolgozó alacsony szám. s közülük jelenleg A HaIadas «* a Felszaba­van, mindössze kilencszázán ta­nulnak. Majdnem mindegyik nagy­üzemben ezer körül van a csak IV vagy a csak VI osz­tályt végzettek száma. Ter­mészetesen vannak olyan munkahelyek is, ahol a hely­zet lényegesen jobb. Az ilyen helyek azonban kisebbség­ben vannak, s ahogyan a dúlás Tsz-ben Is megkez­dődött már a felnőttokta­tás, az érdeklődés azon­ban ezeken a helyeken is igen kicsi, s még kisebb a Táncsics Termelőszövetkezetben. Ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni^ ha az illetékes szervek, nem utolsósorban a városi tanács mezőgazdasági beszámoló és az utána kö- osztálya minden erejükkel vetkező vita is megállapí- dolgoznak a szövetkezeti pa­totta rasztság tovabbtanulasanak az'általános iskolai sziptfl fejlesztéséért, felnőttoktatás fejlesztésé- A Művelődésügyi Míniszté­nek itt Szegeden is éppen rium októberben országos vi­ezért óriási feladatai van- tára bocsátja a felnöttokta­nak. tás reformtervezetét Ez a Már jövőre és a. következő tervezet jelentős segítséget években még inkább jelen- nyújt majd a dolgozók to­tósén növelni kell a tovább- vábbtanuiásának fejlesztésé­tanulók számát. hez. Azonban, amint a ta­A vitában feiszólalők meg- nácskozás résztvevői helye­állapították, a továbbtanulás sen állapították meg. fejlesztésének egyik akadá- az égető feladatok nem en iya, hogy nem minden üzemben se­gítik megfelelően a tanul­ni szándékozókat. gedik, hogy az illetékesek addig várjanak a szervező és felvilágosító munka meg­kezdésével. Még olyan elrettentő példa Ezt a lehető legrövidebb is akadt, hogy a Szegedi Tex- időn belül meg kell kezdeni, tilművek egyik dolgozójának hogy az új tanév kezdetére egyszerűen megtiltották ato- jelentősen növekedhessék vábbtanulást. A városi ta- azoknak az üzemi és szovet­nács művelődésügyi osztálya kezeti dolgozóknak a száma, természetesen közbelépett a akik továbbtanulásra jelent­továbbtanuló dolgozó érdé- keznek majd. Ami rajtuk múlik, megcsinálják Utólagos hozzászólások a megyei pártbizottság építőipari vitájához Felszólalás felszólalást kö- tehát az ácsok végzik, fa érdekli szakmájuk gondja, vetett azon a megyei párt- pedig van elegendő. Négy kő- baja, s persze öröme is. Amit bizottsági ülésen, melyen az műves most állt be, még eb- a legfontosabbnak tartottak, építőipar helyzetéről tár- ben a hónapban felszerelik a elmondták, ami rajtuk mú­gyaltak a pártbizottság tag- toronydarut is, s mire maga- Jik, megcsinálják. Utólagos jai és a meghívottak. Végül sabbra érünk, már az segít, felszólalásként ennyi töké­már nem is futotta az idő­ből, jó néhány jelentkezőt arra kellett kérni, hogy mon­danivalóját írásban adja be. Csak ha szorít a cipő — Gépünk egyébként van elegendő, csak persze télen Az indulással volt baj nem tudtuk kihasználni J őket. De a mult hónapban A Római körúti középis- már 131 köbméter betont kola építkezésének dolgozói kevertünk, ha kellett, este 10 ugyan nem voltak ott az ér- óráig is ment a gép. tekezleten, de azért nekik Mi a véleményük a két­is van véleményük az el- műszakos termelesrol? hangzottakkal kapcsolatban: — Nekem már volt reszem a vállalatuk és a maguk benne — említi meg Csun munkájáról Mihály, a kubikosbrigad ve­— Sajnos ez az építkezés zetője — az Ogyessza lakó­sem kivétel, ha a részhatár- telepen. Van, amit lehet csi­időket vesszük figyelembe, nálni este is, de az a vele­mi is el vagyunk maradva menyem, hogy nem min­kezdi Katona József, a fő- dent Hiába, a nappali fényt művezető. — Persze a ke- nem pótolja az esti világítás, mény tél volt legfőbb oko- — De ha szorít a cipő ak­zója a bajnak, de a múlt két műszakban dolgo­évi indulás is legalább any- zunk majd itt is — mondja nyi gondot csinált. a főművezető —, ahogy a — Nem volt például elég betonkeverőt is muködtettuk ács — folytatja Vörös Sán- már. mert munka az van dor. — Október helyett de- elegendő. cember elején jöttünk csak — Bizony ezen az epitke­át az Ogyessza-lakótelep zésen nem fordul soha elo, építkezéséről az átképzősök- ho§y ne tudnánk mit csí­kéi. nálni. Inkább az lenne jó Átképzősök? néha, ha tíz kezünk volna — — Igen. Kevés ács-szak- helyesel Csűri Mihály, munkása van a vállalatnak, így azután azokból a kubi­kosokból, akik kedvet érez­„ letesen elegendő. F. K. Véget ért az akadémiai nagygyűlés tudományos programja A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésének három és fél napos tudomá­nyos programja csütörtökön fejeződött be. Ezen a napon is a tudományos osztályok üléseztek. A nagygyűlés pén­teken a közgyűlés zári ülé­sével végződik, amelyen megvitatják az elnökség be­számolóját és határozatban rögzítik a legközelebbi jövő feladatait. (MTI) Rövidesen versenyt kezdenek Ez tehát a helyi munka­szervezés dicsérete, amihez még hozzájárul, hogy a fő­építésvezetőség és a válla­lat vezetői is sokszor meg­tek ehhez a szakmához, át­képzés brigádot alakítottunk. Hasznos kezdeményezés — Nyolcan vagyunk eb- fordulnak itt Ennek köszön­ben a brigádban — veszi át hető, hogy az idén már nincs a szót Bakos István ács át- sem az anyaggal, sem a képzős. — Vörös Sándor az munkaerővel probléma a oktatónk. Igaz, a hathónapos Római körúton. tanulási idő már lejárt de — Ha továbbra is így biz­ó velünk maradt hogy ne tosítják számunkra a mun­csak felszínesen ismerjük kát akkor december 15-én meg új szakmánkat, amíg átadjuk rendeltetésének az tökéletesen bele nem jövünk, iskolát, hiszen csak néhány legyen kitől tanácsot kérni, részhatáridőt nem tartot­Igen hasznos kezdemé- tunk be, de ez a befejezés nyezés ez a vállalat részéről pontosságát semmiképpen — mondja az oktató. — sem befolyásolhatja — Ugyanis hiába rendeztünk mondja a főművezető, azelőtt átképzés tanfolya- _ ^ értekezleten arról ls mokat. nem haladtunk vele ^ esett> hogy nagyon gyen­elore. Az uj szakmunkasok ge „^ a szocialistabrigád­hamarosan más beosztasba m^giom ^ építőiparban, kerültek, uj munkahelyet ke- A ^^ részérói ezen is restek, mert önállóan meg igy^zünk segíteni - mond­nem lehetett őket használni, . , ° „ . s nem volt, aki foglalkozzék la Csun Mihály. — Most velük. már összeszokott munkacsa­— Most már semmi sem patunk, úgy hogy a szak­gátolja a folyamatos mun- szervezet segítségével rövi­kát — tér vissza a beszélge- desen mi is versenyt indí­tás elejére Katona József. — tunk a szocialista brigád cím Ez a ház monolit vasbeton- elnyeréséért, akár munka­szerkezetből épül. Érdemes társaink, az ácsok, megemlíteni, hogy szinten- Folyna a szó talán még ként 68 vasbetonpillért kell most is, hiszen az építőipar felzsaluzni. A munka javát dolgozóit mindennél jobban kéltség megteremtésével éri el. Az emberek — nagyon he­lyesen — mindig többet vár­nák, mindig jobban akarnak élni. Ma nemcsak elvi állás­pont, hanem eleven gyakor­lat, hogy a szocializmus épí­tésének együtt kell járnia az életviszonyok javulásával. Voltaképpen azonban csak azt lehet elosztani, amit a közösség, a társadalom meg­termel. Márpedig ha nincs többlet, nem lehet többet el­osztani. Ezek a Laci-félék csak belemarkolnak a közös tálba, de vajmi keveset tesz­nek azért, hogy ebbe a tálba mindig több kerüljön. Szíve­sen megfeledkeznek arról, hogy ezért a többletért ke­ményen meg kell dolgozni, kinek-kinek a maga poszt­ján, legyen az föld, vagy ter­vezőasztal. Ha magyarázatot keresek Laci múltjára és jelenére, nem engedhetem el a fü­lem mellett azt az odave­tett megjegyzését, hogy a mai munkának nincs roman­tikája. Kétségtelen, hogy fej­lődésünknek volt olyan idő­szaka, amikor gyorsabban érhettek el sikereket, törhet­tek élre, ha úgy tetszik, ha­marabb születtek hősök. Mennyire nincs és nem is lehet igaza. Miért ne lenne a mának romantikája? 15 év alatt egymillió lakást épí­tünk, s minden családnak sa­ját otthona lesz. A második ötéves terv végére 600 ezer kh-t öntözünk, 200 ezer hol­don telepítünk szőlőt és gyü­mölcsöst Ha ezek nem ro­mantikus feladatok, akkor mi az? A ma is hősi korszak. Csak éppen más a hőslessé'g tar­talma, a szocialista építő­munka, ami ugyan nem min­dig látványos, ami szívós, szorgalmas. mindennapos megfeszített tettéket, sok­sok tanulást igényel. A szo­cializmus teljes felépítésé­nek munkás hétköznapjain is van hősiesség. Ma a föl­dön, a gyárban, laboratóri­umban végzett termelőmun­ka a front A ma hősei a gazdaságos termelésért, a nép boldogabb jövőjéért folytatott csatában szület­nek. E hősök előtt is hatal­mas célok lebegnek; az ipar­ban a világszínvonal elérése, a mezőgazdaságnak az ipar színvonalára emelése, ami mindezek szerves kiegészí­tője, éltető eleme, a szocia­lista típusú ember kialakí­tása, hogy csak a legfonto­sabbakat említsem. MINÉL TÖBBET töröm a fejem, egyre határozottab­ban arra a megállapításra jutok, hogy Laci nem sér- zettől elköszönve, elvállalta tett, hanem türelmetlen, a gyenge tsz elnöki tisztjét? nincs elég kitartása, szorgal- Nem személyes érdekek ve­ma. Nem tud küzdeni. Pedig zérelték, hanem a szocializ­alapjában véve csak egy út musba, a közös gazdálkodás­lehetséges, amit közös ba- ba vetett mélységes hite, rátunk, Bálint is megjárt hogy szakértelmével, nagy Bálint egyidős velünk, ő SStet^az ^en^fk ugyan lassabban haladt de f^etkezetet az elen járok megérett. A kiválóan gazdái- «nelhe^en, hogy azok­kodó tsz elnöki tisztjét hagy- "ak.+ a Parasztoknak is meg­ta ott azért, hogy egy gyen- £ ge tez-t az átlagosok színvo- a P2 egy P! nalára emeljen. Talán olyan ^"f8' küzdelmes elet könnyű volt odáig jutni? ar"ely agyan sok lemondást Sok-sok vita. kínlódás, szen- Jelení' de a mu"ka eredme­vedés van e mögött. Először ny? an,aál az asszonnyal a föld miatt, ^rűséget okoz Tehát a azután a küzdelem önmaga- ^ 18 vannak hosei & val és másokkal a megszokott- nem is kevés, akikre büsz­ság nyűge és a közönyösség kén nézhetünk fel, csak leg­ellen Ez a vasakaratú em- feijebb kevesebb körülöttük ber fokrol-fokra emelkedett . ,,, ki társai közül tudásával, a »J. a reklámozás, szakértelmével, emberségé- A BÁLINTOK száma hét­vel. Hányszor és hányszor — érte őt a hajnal tanulás köz- ro1 hetre, napról napra nő­ben. De nemcsak tudása, vekszik, akik aktivitásukkal, hite emelte őt társai fölé. A kezdeményezésükkel szocia­H^ro^n^^v^^ST li8ta meggyőződésükkel át­dott meg, s nem hagyta szét- ^^ zülleni, elkótyavetyélni a kö- hiszik a maguk energiáját zös munka gyümölcsét. másokra, a maguk áramkö­Igen, Bálint, ha lassabban *** kapcsoIják a ^zönyös. is haladt, de őszinte hittel, kenyelmes Lászlókat, a fon­tudásával nagyon sokban já- tolva haladókat, hogy ők is rult hozzá, hogy szövetkeze- egész szíwel alkossanak és tűket ma példaként állítják. ít k S mire mutathat az, ha már gyarapitsanaK. olajozottan haladó szövetke- BOROS BÉLA Az osztrák zenei élet jelentős képviselői látogattak Szegedre E. Preussner professzor és E. Strauss karmester a szabadtéri játékokat tanulmányozták Valójában még messze a vatal vezetőjének és Vaszy Szegedi Szabadtéri Játékok Viktornak, a Szegedi Nem­kezdete, de az első vendé- zeti Színház igazgatójának gek, érdeklődők máris fel- tájékoztatóját a város művé­keresik e várost. Nemrégi- szeti életéről Meglátogatta a ben járt itt Edward Strauss, Zeneművészeti Szakiskolát, a bécsi operaház karnagya, a színházat és a múzeumot a világhírű zeneszerző déd- is. unokája, aki valójában nem Preussner professzor nagy is vendég nálunk, hiszen elismeréssel nyilatkozott a mint játékaink tevékeny ré- játékok színhelyéről, amely­Eberhard Preussner (a kép jobb oldalán) a Szegedi Szabadtéri Játékok színhelyének megtekintésekor Tari Jánossal, a játékok igazgatójával és Lugossi Jenönével, a Kulturális Kapcsolatok Intézete képviselőjével. szesét üdvözölhetjük majd a nek különösen monumenta­nyáron, amikor a Cigányba- litása ragadta meg. A be­rót vezényli a szabadtéri szélgetés folyamán alkalom színpadon. nyílott arra, hogy magyaror­Tegnap ugyancsak az szági élményeiről is szóljon, osztrák zenei élet egy ki- Mint elmondotta, a főváros­emelkedő egyénisége érke- ban több operaelőadást lá­zett Szegedre: Eberhard tott, hangversenyeken, köz­Preussner professzor, a Mo- tük ifjúsági hangversenye­zarteum Zeneművészeti Fő- ken vett részt. Maradandó iskola elnöke, a salzburgi élménye marad a Bartók szabadtéri játékok művé- Béla Zeneművészeti Szakis­szeti vezetőségének tekin- kólában rendezett hangver­télyes tagja. Tíz napot tölt seny, amelyen az ország ze­hazánkban, a Kulturális neművészeti szakiskoláinak Kapcsolatok Intézete meg- — köztük a szegedinek — hívására, hogy a magyar ze- növendékei léptek fel. zei életet, a zenei oktatást — E hangverseny rend­tanulmányozza. Itt-tartóz- kívül kellemes benyomást kodása során egyetlen vi- tett számomra — mondotta déki utat tett: saját kéré- —, mert arról tanúskodott, sére Szegedre látogatott, hogy o magyar zenei élet hogy a hírből már oly jól igen nagy lehetőségekkel ismert szabadtéri játékaink- rendelkezik az ifjúság köré­ről szerezzen közvetlen is- ben. Általában az operában mereteket. A vele együtt ér- és a hangversenyeken is azt kezett Lugossi Jenőnévéi, a láttáim, hogy a zenekultúrá­Kulturális Kapcsolatok In- nak igen széles közönsége tézete főelőadójával Tari van Magyarországon, s egy­Jánost, a játékok igazgató- általán nem jelentéktelen az ját kereste fel, akivel beha- ifjúsági zenekedvelők tábo­tó beszélgetést folytatott, s ra. ellátogatott a szabadtéri Búcsúzáskor örömmel fő­színpadra is. Érdeklődéssel gadta Eberhard Preussner hallgatta Tari János tájé- professzor a meghívást, hogy koztatója mellett dr. Csikós a játékok idején tanitvá­Ferencnek, a városi tanács nyaival is ellátogasson hoz­vb titkárának, Gács György- zánk, s megígérte, megkeresi nek, az Idegenforgalmi Hi- ennek lehetőségét. E. STRAUSS: Propagandistája leszek a szegedi játékoknak Ami Edward Strauss lá- ezen a színpadon mindent togatásat illeti: nemcsak a tud játszani. Nagyok az játékok alatt köszönthetjük önök lehetőségei' Sk £ 6^ Ts^Ts - a ™ddal ek" már július elsején hazánkba ^ van 32 onok kezein, érkezik. Érdemes idejegyez- amit csillogtatni kell, hogy ni a kiváló bécsi karmester Európa megismerje. Gratu­szavait a játékok színtéré- lálok! Máris otthon érzem nek megtekintésekor: magam az önök városában. — Csodálatos! — kiáltott Kéretlenül is propagandistá­iéi a nézőtér legmagasabb ja leszek Bécsben a Szegedi pontján. — Ha a rendező- Szabadtéri Játékoknak, en­nek van fantáziája, akkor nek a szép vállalkozásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents