Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. április 7. A békehadtest csomagol... Szigorú kiképzés a „lelkekért" és az Üzletért Amikor Washingtonban a Akaratlanul Is azt a gon­Maiatico Building eoo-asszá- dolatot irta le alig kéthetes nú szobájában, Róbert Sar­gqnt Shrlver helyettes állam­titkárnak asztalára helyez­ték a Nigériából érkezett zakodottságot. rejtjeles rádióüzenetet, az nigériai tartózkodása után, amelyet már eleve otthonról hozott magával, a faji elbi­felvételi vizsgáján, és a ki­képzőtéborok drliljét sem bírták többen elviselni. A Daily News tudósítója beszélgetést folytatott Mr. Shrfverrel, aki elmondta: "Mást nem is lehetett vár­ibadani egyetem előtti verő- ni annak az országnak a fiai- szoros kapcsolatot tart fenn fényes tér még visszhangzott tói, ahol a négerekkel ros»- az FBI-vel és a CIA-val. Bé­egyeteml szul bánnak ós a Ku-Klux- keangyalai csaknem azt Klan nyíltan folytathatja te­a felháborodott hallgatók tiltakozásától. a kiképzést kapják, mint a gerillaharcra készülő ran­gerek, s ha szükséges »... bármikor fel lehet őket harc­ra használni". A békehadtest elnökségé­• , , *z tudta megváltoztatni. A bé- ben találjuk Johnson alelnö­K S volt* hazÍíeglé" kehadtcst minden beosztott- köt és Maxwell D. Taylor "Békeangytili" feladatát néni 3ónak esküt kel1 tenni, hogy tábornokot, az elnök szemé­»munkájukat teljesen feitű- lyes katonai tanácsadóját, a nés nélkül látják el«. gerillaharc szakértőjót A szenátus az elmú'lt év A volt korvettkapitány, az vékenységét" — irta az in­FBI és a CIA összekötőtiszt- diai folyóirat, Hindi Times je, Shrlver, nehéz szívvel ló- tudósítója, pett a páncélszekrényéhez, Margery Mlehelmore gon­hogy az ott fekvő titkos lis- dolkodását még a Puerto Ri­táról Miss Margery Mlchel- có-1 klképzötáborbon eltöl­more nevét kihúzza. Miss tött 26 nap és esküje sem Michelmore okkor márMHttri^M^AfeMMtt^H^MM látta el jól. Az amerikai életforma 37 további küldötte pedig Ni­ÍSgVLff?* Ca°ma" Ajalantkazők visszaléptek ^TZuó^Z sza­Kezdetben jól indult a vazott me* a békehadtest "Peaee-Corps" akció céljaira. Legkésőbb ettől az "Jól kiképzett ós gondosan "^ponttól kezdve Dél-Ame­kiválogatott férfiakra és rlka' Afrika és Azsia néPel lat segédcsapaU. az úgyne- nőkre van szükségünk, akik tlsztában vannak vele' wk* vezett bókehadtest első vere- egyben szakemberek is, hogy nok az erdekeit ágálja a j. - Peace-Corps. golni kezdett... „Vadak között élünk" Mi történtT Az amerikai külügyminisztérium és a Központi Hírszerző Szolgá­ségét szenvedte el. Nigéria a . , ., , , . . nem kedvelt, neokolonista aho1 az amenkai d>Plomácia vendégeket Igen gyorsan ha- nem tud teret hódítani, ott zaküldte, miután Ibadan ők képviseljék az amerikai (Sz. L.) 1 A KÜLPOLITIKÁBAN De Gaulle presztízsvesztesége — Egy sikerült és egy félig sikerült katonai puccs és a „háttér** — „Fojtogatást kísérletek*( Kuba ellen Több mint egyhónapos merül ki az élért szociális mus természetrajza olyan, sztrájk után megegyezés jött eredményekben. Politikai hogy a demokráciának még létre a francia kormány és a szempontból talán még na- leghalványabb polgári válto­bányászok között. A meg- gyobb hatást ért el a sztrájk, zatát sem tűri meg és klűt­egyezés kompromisszumos amely nemcsak Franciaor- kőzik belőle a nyers erőszak, jellegű, amennyiben a bányá- azág, de az egész világ köz- Guatemalában pz elűzött el­szok azonnal béremelést is véleményének figyelmét rá- nök és kormánya semmivel kapnak, de a megegyezésbe irányította a De Gaulle-rend- sem szolgálta ki kevésbé az belekerültek a kormány szer leggyengébb pontjára, amerikai monopóliumok urai egyes kikötései is, amennyi- Ebben a munkásmegmozdu- nem érezték elég biztonsá­ben a béremelésnek egy ré- lásban, amely vitathatatla- gosnak a polgári kormónyza­sze ckak egy év múltán ke- nul a dolgozók győzelmével tot, félnek a népmegmozdu­rül folyósításra. A fizetés- végződött, megmutatkozott, lásoktól és hatásosabb garan­rendezós úgynevezett lépcső- hogy tulajdonképpen hol ciának tartják a nyílt kato­zetes megoldása tette lehető- vannak egy tekintélyi rend- nai diktatúrát. Persze egy vé a kompromisszum kialakí- szer leginkább sebezhető akkora országban, mint Ar­tősáL pontjai. A sztrájk politikai gentína, ennek a módszernek A több halnt egy hónapig jelentősége abban van, hogy az alkalmazása már bonyo­tartó bányászsztrájk, amihez De Gaulle, aki még nemzet- lultabb. De lényegileg itt is időnként más szakszerveze- közi kérdésekben is rá tudja arról van szó, hogy a Guido­tek dolgozói is csatlakoztak, kényszeríteni akaratát — leg- kormány mögött álló hadse­hogy nyomatékot adjanak a alább is különvéleményét — reg, amely az amerikai ér­bányászok követeléseinek és szövetségeseire, nyílt presz- dekeket éppen úgy védelme­kifejezzék szolidaritásukat, tizsveszteiéget szenvedett a zi, mint saját reakciós osz­bányászoktól. tályérdekéit, közvetlenebbül az úgynevezett V. Köztársa ság legnagyobb méretű munkásmegmozdulása volt, amelynek jelentősége nem egyetemének hallgatói fel- életformát" — háborodásukban tüntető fel-H vonulást rendeztek az egye­tem előtt Egy látszólag ártalmatlan mondotta Kennedy még a választások előtt. Az első évben állítólag levelezőlap szövege izgatta 12 000 amerikai fiatal Jelent­fel a kedélyeket. Ezen a le­velezőlapon békehadteBt kezett. A New York Times egyik üdvöskéje, Miss Magazin szerint amikor meg­Michelmore nyilatkozott igen tudták, hogy a békehadtest: kedvezőtlenül arról az or- I ^ „ szágról, amely vendégül lát- ria e[6őrset ta társaival együtt. az amerikai diplomá­a hidegháború ™ j . . • hadviselésének és a Közpon­-Vadak között aonk. Olyan ** Wrmm6 Hivatalnak elő­korülmények között kell fel- o _ alig4000íő adatunkat teljesítenünk, rnaradt amely legrosszabb elképze- "^k közül is csak 1500-an leseinket Is felülmúlja. A .... , _ «, , , feleltek meg Mr. Shrlver varosokban és a bozótosban fekvő falvakban mindenütt csak piszok és olyan primi­tív életkörülmények találha­tóak, hogy nem lehet Itt ki­bírni ..." — írta Miss Mar­gery egyik barátnőjének az USA-ba. Magyar névadó ünnepség Kubában Kubában a tararai Circo Népköztársaság" nevet vette Redondo iskolavárosban az fel. egyik gimnázium a "Magyar A Bécsi körúton a Petőfi S. sugárút és az Április 4 út­ja közötti szakaszt útépítési munkák végzése céljából 1963. VII. 20-ig lezárom Terelőutaknak a következő utcákat jelölöm M: Petőfi Sándor sugárút, Rákóczi utca, Hámán Kató utca. I. ker. Tanács, Építési és Közlekedési Csoport. K. 176 Az angol sajtó üdvözli a „béke t elefon" hírét Az angol sajtó szombat a "két tuipy" a képzeletben reggel hatalmas szalagcímek meghúzott vonalon máris ba­alatt tudósít arról, hogy a rátsúgos telefondiskurzust genfi értekezleten pénteken folytat egymással, elhangzott bejelentés sze- A munkáspárti Daily He­rint a Szovjetunió hozzájá- roíd ezt írja: "A Moszkva— rult a Kreml és a Fehér Ház Washington béketalefon meg­közvetlen telefonkapcsolaté- teremtéséről hozott döntés az nak megteremtéséhez. Több első biztató fejleménye a lap dlső oldalas főcímét genfi értekezlet egyéves Hruscsov szovjet miniszter- munkájának, elnök és Kennedy elnök A Daily Express genfi tu­fényképe fogja közre, amint dósítója megállapítja, hogy a szovjet bejelentést a nyugati küldöttségek fenntartás nél­kül üdvözölték. Különösen jelentősnek tartják, hogy a Szovjetunió — bár Carapkin hangsúlyozta: ez a megálla­podás nem pótolhatja a tény­leges leszerelési intézkedése­ket — minden feltétel nélkül hozzájárult a két szuper­nagyhatalom csúcsszlntfl, közvetlen kapcsolatának megteremtéséhez. A Daily Mail hangsúlyoz­za, hogy az éjjel-nappal mű­ködő Hruscsov—Kennedy telefonvonal a biztonsági re­tesz szerepét játszhatja a két nukleáris szuperhatalom kapcsolatában. A névadó ünnepségen meg­jelent dr. Fernando Lopez közoktatásügyi miniszterhe­lyettes és Beck János, a Ma­gyar Népköztársaság havan­nai nagykövete is. aki meg­nyitotta az Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter által ajándékozott szemléltető ok­tatási és laboratóriumi esz­közök kiállítását. akar beavatkozni a kormány­9 zaü kérdésekbe. A konkrét kérdés, amiről jelenleg szó Mozgalmas események szín- van, a júniusi választások helye volt e napokban — és ügye. A polgári kormányzat, nyilván az lesz még jóidéig ugyancsak amerikai bíztatás­— az amerikai kontinens ra szerethé megőrizni az al­úgynevezett latin része, te- kotmányosság bizonyos tót­hát Közép- és Dél-Amerika, szatát, tartanak viszont at­A dél-amerikai országokban tói, hogy a választásokon lejátszódó események, ame- előretörnének a kommunís­lyeknek középpontjában egy ták és a peronisták, s ilyen sikerült és egy félig sikerült körülmények között a jelen­katonai puccs áll, visszave- legi irányvonalat nem lehet­zethetők az Egyesült Álla- ne fenntartani. moknak arra a törekvésére, hogy közvetlen katonai mód- A szerekkel próbálja útját áll­ni az éltalános elégedetlen- A dél-amerikai reakciós ségnek, s mint ahogy az ame- erők mozgósításával egyidö­rlkai lapok maguk ls hang- ben az Egyesült Államok to­súlyozzák: a castrolzmua, te- vább folytatja manővereit hit a kubai furradalmi szel- Kuba elszigetelésére. A ka­lem terjedésének. Ezek a je- rib-tengerí térségben úgy­lenségek azért is érdemelnek szólván napirenden vannak fokozott figyelmet, mert ki- a provokációk, amelyek­tűnik belőlük, hogy a Ken- ben ugyan közvetlenül nedy-féle látszat-demokratiz- különböző kubai ellen­mus, amelyet a Szövetség a forradalmi csoportok haladásért elnevezésű segély- vesznek részt, de mindenki program selyempapirosába tudja, hogy az Egyesült Al­próbáltak csomagolni, a hasz- lamokból mozgatják őket. nálatban feltűnően rövid idő Az Egyesült Államok kormá­alatt teljesen megsemmisült nya az októberi válság ide­Kennedy szerette volna elhi- jén vállalt kötelezettségei el­tetnl a világgal, hogy az lenére, továbbra sem tett le Egyesült Államok olyan po- arról a szándékáról, hogy litikát folytat az amerikai megpróbálja megfojtani a kontinensen, amely a dollár kubai forradalmi rendszert, segélyt bizonyos demokratt- s olyan kormányzatot léte­kus feltételek megteremtésé- sítsen ebben az országban, vei kapcsolja össze. Kiderült amely nem a kubai nép ér­azonban, hogy ez az álcázási dekeit, hanem az amerikai manőver a gyakorlatban nem monopóliumokat szolgálja. használható. As lmperializ- Paál Ferenc Bp. 2538 Korunk és a békés egymás mellett élés A KÜLÖNBÖZŐ társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének politikája annyi idős. ameny­nyi a világ első szocialista állama, a Szovjetunió. Lenin számára világcssá vált, hogy a szocialista forradalom nem győz egyszerre több, vagy min­den országban, ahogyan azt annak ide­jén Marx és Engels vélte. Lehetséges a forradalom győzelme egyetlen, vagy egynéhány országban js. Ebből követ­kezik, hogy az első szocialista ország­nak, vagy országoknak egész korsza­kon át kell kapitalista országok mel­lett létezniök. A szocializmus építésé­hez béke kell, a szocial sta országok­nak tehát azon kell lennlök, hogy együtt élésük a kapitalista országok­kal békés legyen. A szocialista állam egyébként ls. lényegéből folvóan is csak békés külpolitikát fol lathat, mi­vel megszünteti a kizsákmányolást és ezzel azokat az osztályokat, amelyek érdekeltek u háborúkban, területi hó­dításban, más népek leigázásában. A békéért vívott harc különben is meg­egyezik a világ összes népének érde­keivel. Mindezeken kívül pedig: a for­radalom nem exportcikk. Minden nép maga dönti el, hogv milyen társadal­mi rendszerben kíván élni. A szocia­lista országok nem fegyverrel, hanem építő munkájuk eredményeivel gyako­rolnak forradalmasító hatást a Világra. A két világháború között az egész világ megismerte az új társadalom bó­kepolitikáját. A Szovjetunió kormánya szakadatlanul harcolt azért, hogy min­den országgal normális diplomáciai kapcsolatai legyenek, azaz, hogy min­den állammal békés viszonyban le­gyen. Már a két világháború között javaslatot tett a Népszövetségben az ál­talános és teljes leszerelésre. Riadót fújt, amikor a német fasizmus háborús veszélybe sodorta az emberiséget és szorgalmazta a népek és a kormányok antifasiszta összefogását a béke vé­delmében. Nem a Szovjetunión múlott, hogy a német fasizmusnak mégis sike­rült kirobbantania a második világ­háborút. A BÉKÉS egymás mellett élés po­litikájának lcglényt grjíbb elome azon­ban a két világháború között a világ első szocialista államának, a nemzet­közi proletariátus hatalmas forradal­mi bázisának önvédelme volt. A má­sodik világháború után néhány évvel jelentősen módosul'ak és azóta ls foly­tonosan változóban vannak azok a kö­rülmények, amelyek között a világ kommunista és munkáspártjai a béke­harcot, a békés egymás mellett élés politikáját folytatják. Az 1040-es évek végére szocialista országok egész so­ra jön létre és kialakul a szocialista világrendszer. Attól kezdve már nem a Szovjetunió éa az ÖSSZ-M többi or­szág békéjéről van szó, hanem a kü­lönböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett éléséről. Ez az első döntő különbség a békehare körülmé­nyei szempontjából a második világ­háború előtti és utáni helyzet között. MÉG INKÁBB megváltozott a helyzet azóta, hogy joggal beszélhe­tünk a világpolitikai erőviszonyoknak a béke és szocializmus javára történt eltolódásáról. Ma már ugyanis megfe­lelő politikai, katonai, gazdasági és tö­megerő támasztja alá a szocialista or­szágok békepolitikáját. Ez a két kor­szak között a másik döntő különbség. A szocializmus világrendszert alkotó országai szövetségesek egész sorával harcolnak együtt a békéért. A gyarma­ti rendszer széthullása kövei koztében létrejött fiatal, független ázsiai és af­rikai országok többsége következetes antiimperialista politikát, bérpoliti­kát folytat és együttműködik a szoc'a­lista országokkal a háború és az impe­rializmus erőivel szemben. A világi ör­ténelem teljesen új jelensége a száz­és százmillió embert tömörítő és szin­te valamennyi országra, minden konti­nensre kiterjedő népi bélremozgalom. Ezeket a nagyfontosságú körülmé­nyeket vette figyelembe az SZKP XX. kongresszusa, a kommunista és munkáspártok 1037-es és l!)60-as moszkvai értekezlete, majd utóbb a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amikor megál­lapította és többször is megerősítet­te, hogy korunkban nem végzetsze­rűen elkerülhetetlenek többé a há­borúk. A nemzetközi élet tényei ezt azóta gyakorlatilag is többször iga­zolták. Igaz. hogy van még impe­rializmus, folyik az imperialisták ál­tal a világra erőszakolt fegyverke­zési hajsza, és le rem becsülhető háborús veszéllyel állunk szemben. Igaz azonban az is, hogy az összes rendelkezésre álló erők tömörítésé­vel, az összes eszközök felhasználá­sával mag lehet akadályozni, hogy az imperialisták vilásháhorút rob­bantsanak ki. Azelőtt csal; az lehe­tett az álláspont, hogy amíg létezik

Next

/
Thumbnails
Contents