Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-16 / 63. szám

wmmMűt "nf'fiTiiT'r irombát, 1963. március W. DÉL-MAGYARORSZÁG Ünnepségek a fővárosban és Szegeden az 1848-as szabadságharc évfordulóján Az 1848-as magyar szabadságharcosok budapesti emlékműveinél péntek délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek. A Múzeum-kertben Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet, majd megkoszorúzták a múzeum lépcsőjénél elhelyezett emléktáblát A nemzetiszínű és vörös zászlókkal díszített Kossuthszobornál, valamint a Petőfi-szobornál és a Bem-szobornál a Hazafias Népfront ós a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyezett el koszorút Az ünnepségek mindenütt a Himnusz hangjaival értek véget Az 1848-as forradalom 115. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett a KISZ Szeged városi bizottsága. Az ünnepi eseménysorozat tegnap délelőtt koszorúzással kezdődött. Szeged iskoláiból, üzemeiből sokan jöttek el a Klauzál térre, hogy emlékezzenek az 1848-as forradalomra és koszorút helyezzenek el a Kossuth-szobor talapzatára. A Tömörkény Leánygimnázium énekkara Mihálka György vezényletével a Himnuszt énekelte el, ezután a Hazafias Népfront Szeged városi elnökségének nevében dr. Bozsó Tibor, Rácz Károly és Turay Géza megkoszorúzta az emlékművet. A fiatalok képviseletében Szabó Lajos, a KISZ szegedi járási bizottságának titkára, Tóth Lajos, a KISZ Szeged városi bizottságának szervező titkára és Varga Ferenc, a KISZ Csongrád megyei bizottságának munkatársa helyezett el koszorút. Az ÉM Tervező Vállalat KISZ-esei is koszorúztak. A Klauzál téri koszorúzási ünnepségekkel egyidőben a pantheonban Petőfi Sándor szobránál, valamint az Aradi vértanúk terén a szőregi csata emlékművénél ugyancsak koszorúzási ünnepség zajlott le. Mindkét helyen a Hazafias Népfront, a KISZ Csongrád megyei, szegedi járási, Szeged városi bizottsága & az Orvostudományi Egyetem KISZ-bizottsága nevében helyeztek el koszorúkat. Délután a Juhász Gyula Művelődési Otthonban ifjúsági gyűlést rendezett a KISZ Szeged városi bizottsága, melyen a szegedi egyetemisták és középiskolás diákok vettek részt. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Nagygyörgy Mária, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a szegedi városi párt-végrehajtóbizottság tagja, Nagy István, a Hazafias Népfront szegedi városi titkára, Deák Béla, a KISZ szegedi városi bizottságának titkára, Erdei Mihály, a Tanárképző Főiskola adjunktusa és Tóth Lajos, a József Attila Tudományegyetem hallgatója. Nagy István elnöki megnyitója után Csíkos Gábor, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Petőfi Nemzeti dalát szavalta el, majd Deák Béla mondott ünnepi beszédet Prizmákban 14000 vagon vetőburgonya Minden eddiginél nagyobb szabású burgonyavetőgumóakciót szervezett a Földművelésügyi Minisztérium. Az ősz folyamán 12 ezer vagonnal már kiszállítottak a termelőszövetkezetekbe és állami gazdaságokba, most a következő hetekben további kétezer vagon vetőgumót kapnak a termelőüzemek a régi leromlott, vagy gyenge termőképességű fajtáik kicserélésére. Az akció méreteire jellemző, hogy az eddigieket több mint háromszorosan múlja felül. A hazai nemesítésű új fajták közül idén vizsgázik először országos nagyüzemi termesztésben a somogyi kifli, a somogyi korai, a somogyi sárga, valamint a mindenes. A külföldiek közül az amsei, a pierre voisnek, továbbá a régi magyar ella fajtának megfelelő minőséget adó lengyel epoka. (MTI) Filmügyi minisztérium II i l I | ., I i , , alakult a Szovjetunióban j pj @ | 0 K helyett flODOk 01017 Kulturális vezető szervek- ' I tői származó értesülés szerint a Szovjetunióban befejezett ténynek tekinthető az önálló filmügyi minisztérium megteremtése. Eddig a filmjzakma ügyeit, a többi kulturális ágazattal együtt, a Művelődésügyi ' Minisztérium intézte, azonban teljesen indokolt, hogy a csaknem félmillió dolgozót foglalkoztató filmipar vezetése konkrétabbá és intenzívebbé váljék. Az új filmügyi minisztérium nemcsak a filmek gyártásával, hanem forgalmazásával is foglalkozik majd. Az országban 114 000 mozi működik, s az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a filmgyártás, többszörösére emelkedett a filmművészek és gyártási szakemberek létszáma. (MTI) Szocialista szerződés a jogi kar emeletráépítéséhez Mint annyi más intézmény, a József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara is kinőtte már régi ruháját, a Lenin körút sarkán álló épület mind szűkebbnek bizonyult az utóbbi években. Építkezni és oktatni egyszerre viszont nagyon bajos dolog, ezért született meg az ötlet: ha a beruházó, a tervező és a kivitelező szocialista szerződést köt egymással, akkor talán elkerülhetők a nehézségek. . Előre vett észrevételek Januárban ültek lc először tárgyalni a jogi kar, a szegedi tervező és a Csongrád megyei építő képviselői. Megegyeztek abban, hogyan biztosítják majd a szükséges munkaterületet, s abban is, hogy az elsőemeleti helyiségekben még idén ősszel megkezdődhet az oktatás. A jógi kar megígérte, hogy az építkezés terveit a jóváhagyás előtt bemutatja a kivitelezőnek, hátha van vele kapcsolatban valami észrevétele, s akkor még időben figyelembe lehet venni. ígéretüket be is tartották, sőt február 28-án átadták a Művelődési Minisztérium által felülvizsgált teljes tervdokumentációt is a Csongrád megyei Építővállalatnak. Eltemetett milliók Hét tszcs fogja össze a nagy kiterjedésű ásotthalmi tanyavilág lakosságának javarészét Közös kasszába a szőlők és gyümölcsösök termésének 20 százalékát, a szántók termésének pedig 4 százalékát fizetik be pénzértékben a gazdák. Ez és a megművelt területek aranykoronái után fizetett 10 forintok adják ki esztendőről esztendőre azt a bizonyos közös alapot, amelyet ügyesen forgatva, jövedelmező beruházásokra fordítva a csoport javára kellene felhasználni mind a hét ásotthalmi tszcsben. Túlságos óvatosság A jelenlegi kép azonban arról győzi meg a szemlélőt, hogy az Alkotmány, az Aranykalász, az Előre, a Hóvirág, a Kossuth, a Petőfi, meg az Üj Élet gazdái túlságosan is óvatosak közös vagyonuk forgatásában. Valamiféle ládafia-szemlélet jellemző e tekintetben nemcsak az ásotthalmiakra, hanem a járás tszcs-inek legtöbbjére. Milliók fekszenek a bankban kihasználatlanul e miatt a káros, túlzottan óvatoskodó szemlélet miatt. Mert igaz agyán, hogy az állami pénzforgalomban ezek a milliók is ott vannak végsősoron, s az is igaz, hogy á tszcs-k katóatot is kapnak azért, amiért vagyonukat az állam rendelkezésére bocsátják. A hordónyiak példája De a közös alapnak nem az a rendeltetése, hogy a bankban feküdjön. Hanem az, hogy segítségével a kollektív Sazdálkodás e kezdetlegesebb [^májának keretei között is 'étrehozzák a nagyüzemi terhelés eszközeit, üzemesítsék állattenyésztést, gépesítek a talajművelést és a nönagyüzemi táblákat alakítsanak ki jövedelmező kultúrákkal. A bordányi termelőszövetkezeti csoportok példájából tanulhatnának Ásotthalmon is. Ott a közös alapból nemcsak gépeket vásároltak, hanem a Dobó István Tszcs például nagyüzemi sertéstelep kialakítását is megkezdte már, s követi ebben a Mező Imre és a Rákóczi Tszcs is. A közös alapból vett erőgépekkel szállítják a csoportok áruit piacra, vagy a szövetkezeti átvevőhelyekhez, a közös alapból vették meg az idén is a talajerő-javításhoz szükséges szerves trágyát és a műtrágyát, irodaházat létesítettek. S a- fölsorolást lehetne még folytatni. Okos gazdálkodást A három bordányi csoport az évi közös alap összegének általában a háromnegyedét fekteti be ilyen közhasznú munkákba. Ez az arány megfelelőnek mondható. Az ásotthalmi tszcs-k viszont az átlagos évi 300—350 ezer forintos közös alapnak a felét sem használják föL Több bátorság, nagyobb kezdeményező kedv szükséges a lehetőségek felkutatásában és kiaknázásában. Körültekintő, okos gazdálkodás a közösség vagyonával — a kollektíva javára. Ez a célja a közös alapnak, s nem a meddő pénzgyűjtögetés. Papp Lajos Megkezdődött az országos középiskolai tanulmányi verseny A művelődésügyi miniszter az érdekelt szaktárcákkal egyetértésben az idei tanévre is meghirdette az országos középiskolai tanulmányi versenyt és az Arany Dániel matematikai versenyt. Az országos középiskolai tanulmányi verseny első fordulója már megkezdődött a vetélkedőben részvevő iskolákban. A második (megyei) fordulót a megyeszékhely egyik középiskolájában bonyolítják le május 2. és 7. között. Az országos döntőbe felterjesztett versenymunkákat tantárgyi versenybizottságok bírálják felül és rangsorolják. Az Arany Dániel matematikai verseny első iskolai fordulójának időpontja március 29-e, a második (megyei) fordulót május 13-án rendezik. A tanulmányi versenyek győzteseit 500-tól 2000 forintig terjedő ' pénzjutalomban részesítik, a további kiemelkedő munkák készítői pedig könyvjutalmat, illetve dicsérő oklevelet kapnak. A díjakat, a könyvjutalmakat és a dicsérő okleveleket az iskolai tanévzáró ünnepélyeken osztják ki. Az I., II. és III. díjat nyert tanulókat az egyetemekre, főiskolákra, felsőfokú technikumokba, illetve szakiskolákba vizsga nélkül veszik fel, ha olyan karra (szakra) jelentkeznek, amelynek valamelyik felvételi vizsgatárgyából nyerték a tanulmányi verseny díját, s abban az évben kérik felvételüket, amelyben érettségiztek. (MTI) Ekkor kötötték meg a szocialista szerződést, melyben mindhárom említett testület vállalta, hogy a legmeszszebbmenőkig támogatja az emeletráépítés munkáját. A szerződést természetesen írásba is foglalták. Mindenki segít valamit Az egyetem felajánlotta a többi között, hogy étkezőnek, irodának, mosdónak és raktárnak való helyiséget kölcsönöz, ne kelljen építenie a kivitelezőnek. A tervező a minisztérium kifogásait alapul véve két hét alatt áttervezi az elektromos berendezéseket. Máskor ilyesmi hónapokig is eltarthat. A kivitelező esetleges kifogásaira tíz napon belül válaszol. Az építő a szerződéstervezetet a beruházási jegyzéket pedig szintén 45 nap nap helyett 15 nap alatt megcsinálja, az egységár és műszaki észrevételezési jegyzéket pedig szintén 45 helyett 25 nap alatt juttatja el az illetékeseknek. A részhatáridőket pontosan betartja, csakúgy mint a végső határidőt, s az építkezés minden szakaszában biztosítja az egyetemi oktatómunka zavartalanságát. Áprilisban kezdődhet a munka Eddig a szerződés. Most nézzük meg közelebbről, mire is kötötték? Az épületre emeletet húznak, de előtte, mivel a tető alatt levő fafödém teljesen elévült, kicserélik téglabetétes betonfödémre. Erre ideiglenes szigetelést tesznek, majd megépítik az új emeletet, ahol tantermeket és irodákat lehet berendezni, úgyhogy az épület többi részében sok helyiség más célra, például a könyvtár bővítésére szabadul majd fel. Szeptember végén át is adják a felújított első emeletet, december végén pedig a másodikat is. Jövőre csak a kazánok felszerelése és a ház külső tatarozása marad. A négy új kazánt a gyártó cég csak 1964-re igazolta vissza, emiatt a befejezési határidőt a jövő év augusztusára voltak kénytelenek eltolni. Az építkezés összesen három és fél millió forintba kerül. A terv és a szocialista szerződés elkészült: április derekán hozzá lehet fogni az építkezéshez. Az idő majd megmutatja aztán, ki mennyire vette komolyan, amit ígért. Az a jószándék, az a készség, mely a szerződő feleket áthatja, arra enged következtetni, hogy ki-ki betartja, amit vállalt F. K. SIKLÓS JÁNOS: Mindennapi dolgainkról ® Lecke a szülői szeretetről AZ ELMÜLT vasárnap Makón kellemes arcú, nyurga gyerek állt a pulpitus elé és köszöntötte a nőket: érzelmeiből szőtt mondatait megsiratták az édesanyák. A nagy művelődési terem földszintjén talán ötszáz asszony ült, többségük a makói termelőszövetkezetekben dolgozik. Volt ott sdk idős néni is a széksorokban, s a kisfiú kedves, bájos mondatai után ezek a korosabb nénik sokáig törölgették fehér zsebkendőjükkel a szemüket. Először az elszaladt élettel magyaráztam a túlzott érzékenységet. Megszépült emlékek elevenedtek meg, talán az első anyai simogatás a legénnyé cseperedett fiú pelyhező arcán, vagy egy nyakkendőigazítás, amikor lányos házhoz indult a fiú... De. lehetséges, hogy bántó, szomorú emlékek is tódultak a fej kendők alá: szép reménnyel névéit gyereksereg kelt szárnyra a szülői házból és megmaradtak az „öregek" magukban, alkonyodó életükkel, esetleg mindennapi kemény küzdelmekkel. Valószínű, hogy a túlfűtött érzelem Csordult ki ráncos szemük alól. Vagy talán valami egészen máson könynyeztek? Az érzelmes pillanatokat megszépíthette, hogy a parasztember megérte a saját nyugdíját. Fölkiáltó mondattal kell írni: idős nyugdíjas parasztok élnek közöttünk! Talán sehol, egyetlen államban sem valósult meg a paraszti nyugdíj. Sőt a földteke nagyobb felén a munkásnyugdíj sem. Hazánkban pedig a termelőszövetkezeti mozgalom megteremtette a paraszti nyugdíjat. IGAZ, ez a nyugdíj nem sók — egyéb támogatás nélkül nem biztosít jó megélhetést. De a háztáji gazdaságokkal és a termelőszövetkezet egyéb segítségével együtt már számottevő megélhetési alap. A termelőszövetkezet segítése nemcsak nyugdíj Kiegészítésben, pénz formájában jelentkezik, hanem az aprónak tűnő anyagi figyelmessér ezer jelében. A háztáji földek művelésének, gondozásának segítésében, a termésbetakarítás megoldásában ... egy-egy kölcsönfogatban, a tatarozásra szoruló épület tapasztásában, meszelésében... a hivatalos ügyek elintézésének támogatásában ... stb. Szaporodnak a példák nálunk, a szövetkezetek vezetői és tagjai sokféleképpen segítik, támogatják a munkában megfáradt időseket. Ott vannak a gyerekek, életerős, jódolgú gyerekek, akiknek tele van az éléskamrájuk, ruhásszekrényük, meg a padlásuk... Igen, ott vannak, és ők is segítenek. DE VAJON minden csaCsakhogy ez önámítás és a lelkiismeret hazug nyugtatása! Húsz esztendővel ezelőtt ebben az országban ki tartotta el a munkából kifáradt szülőket? A gyerek. S ez íratlan erkölcsi törvény volt, amely elől nem térhetett ki a gyerek, még a legnagyobb munkanélküliségek idején sem. S ez az íratlan törvény most már talán „hatályát vesztette?" Nem, ez a törvény most sem és a jövőben sem veszítheti hatályát, mert az emberré nőtt gyerek gondolat- és érzésvilágából kell táplálkoznia. A szocialista állam segít, könnyít a gyerekeknek, könnyít az idős szülőknek is, de a felelősség a szülők mindennapjáért, kenyerükért és hajlékukért, az íratlan erkölcsi törvény alapján, a felnőtté vált gyerekeké ma is. És az marad a jövőben is! HOGYAN LEHET elkölteládnól segítenek-e a gyerekek? Azt hiszem, nem. S egyik-másik idős asszony könnye talán azért buggyant ki, amikor a fiatal fiú dicsérte munkában fáradt, szorgalmas kezüket, gyerekeik sorsáért hevülő, jóságos szívüket. A forró hangú, őszinte üdvözlés és az élet kemény mindennapja bizony nincs mindenütt összhangban. Hány felnőtt gyerek él a mi megyénkben — és az országban — családjával szeretetben, békességben, lelki nyugalomban anélkül, hogy az őt emberré nevelt szüleire gondolna. Ha statisztikát készítene erről valaki, jócskán elcsudálkozhatnánk. Valahogyan eluralkodott az a felfogás, hogy a munkából kiöregedettek eltartása az állam dolga, gondja, s ha nem csinálja megfelelő színvonalon: szégyellje magát. ni jóízűen a vacsorát, ha nem tudom, hogy az anyám, meg az apám is éppen úgy vacsoráztak, mint én? Hogyan lehet divatos ruhát varratni egyre-másra, ha nem tudom, hogy az apámnak, meg az anyámnak van-e tisztességes ünneplő ruhája, télikabátja? Hogyan lehet új bútort vásárolni, ha nem tudom, hogy a szüleimnek van-e megfelelő ágyneműje, ahová lehajthatják fejüket? Tudok-e a televízó képernyője előtt nyugodtan szórakozni, miközben az apám, meg az anyám hideg lakásban ül, s nincs aki ajtót nyisson rájuk? Vajon milyen érzéssel öntögetem magamba a fél litereket, amikor anyámnak gyógyítást jelentő fürdő vagy szívkórház kellene és az én anyagi hozzájárulásom nélkül ezt nem tudja elérni? S esténként hogyan veszem ölembe apai szeretettel á * gyermekeimet, ha csak jeles ünnepeken térek be anyám házához tessék-lássék módon? Pedig mindennap várnak. Éppen úgy, mint régen. Most is megsimogatják az arcom, megigazítják a nyakkendőm* rólam beszélnek, hiszen nekik már én vagyok az élet központja. Az íratlan erkölcsi törvény így"1 jelentkezik. S ha az én fiam, lányom azt látja, hogy az anyjában, apjában nem él az az íratlan erkölcsi törvény, felnőtt korukban már hiába sóvárognánk tőlük a szeretetet: kiöltük belőlük még gyermekkorukban. Mert otthon azt látták, hogy »nem érdekes* a nagymama, meg a nagypapa: megvannak azok. magukban is, ott a nyugdíj... élnek. Ha ez a felfogás és embertelen érzés harácsoló gyűjtőmániával is párosul, az élet javainak olyan habzsolásával, hogy érte a szülőket is elfelejtjük... — akkor nem jó érzésű, emberszerető ivadékot nevelünk, hanem rossz jellemű, beteg lelkű gyerekeket. S erről nem ők tehetnek, hanem a szülők, akiktől azt látták, hogy azok sem veszik észre a saját szüleiket. AZ A NYURGA fiú ott a pulpituson leckét adott a szülői szeretetről, de a szó elszáll és az élet megy tovább. A nőtanácsoknak, meg a KISZ-szervezeteknek kell megnézniök: ki hogyan jzereti szüleit. Az íratlan erkölcsi törvény érvényesül-e vagy csak az állam kasszájára ^szeretik* azokat, akik emberré nevelték őket? Olyan légkört teremtsünk, hogy ez az íratlan erkölcsi törvény uralja minden családban a szülők és a felnőtté vált gyerekek kapcsolatát, s vele megszépítse az idősek életét, a gyerekek embersége, felelőssége.