Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-14 / 61. szám

Csütörtök, 1963. március 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 A magyar gumiipari szakemberek világsikere Az egész világon hosszú Meje keresik a módszert, amelynek segítségével a ki­szolgált abroncsok gumi- és textilanyagát újra fed le­hetne használni a termelés­ben. Ennek azonban előfel­tétele, hogy a kétféle anya­got tökéletesen különvá­lasszák, eközben a textíliát ne roncsolják el túlságosan, a gumit eddig a későbbi fel­használáshoz különböző, de pontosan meghatározott szemcsenagyságra őrölve és eszerint csoportosítva bo­csássák az ipar rendelkezésé­re. Mivel azonban e köve­telményeknek még a legjobb eljárások és gépi berendezé­sek sem tudtak hiánytalanul eleget tenni, kezdett lassan kialakulni az a meggyőző­dés, hogy a feladat teljes egészében megoldhatatlan. A kutatómunkába a Palma Gumigyár szakemberei is bekapcsolódtak és — a Chemolimpex gazdasági szakértőivel együttműködve — néhány éves kísérletezés után abszolút győztesek­ként kerültek ki a nagy nemzetközi ver­senyből. Sikerült kidol­gozni ok az eljárást. A siker hírét külföldön érthető hitetlenkedés fogad­ta. A világ legkülönbözőbb részeiből tonnaszámra küld­ték a gumiabroncs-hulladé­kot Budapestre, hogy a gyár azokon mutassa meg, mire képes a "Palma-eljárás*. És a kétkedés csak akkor szűnt meg, amikor a külföldi szakemberek saját szemük­kel látták viszont a gumi­anyagot minden textíliától mentes, szemcsenagyság sze­rint osztályozott őrlemény formájában, a textíliát pedig mint felorsózott fonalat, vattát, vatelint, flanellt ég­hetetlen hő- és hangszigetelő filcet, stb. A gyár csepeli telepén lé­tesített berendezés a bősé­gesen "termelődő* hulladék­ból évi 2500 tonna gumiőr­leményt és 500 toona textil­alapanyagot tud »új életre feeiteni*. Ez pedig önmagá­ban vévie ötmillió forint megtakarítás és — csak a nyugati exportot számítva — fcörülbelül 100 000 dollárnyi devizabevételt jelent a nép­gazdaságnak. Most pedig a világ minden részéről je­lentkező érdeklődésre való tekintettel az illetékesek már komplett gumiabroncs­hulladékféldolgozó üzemek exportjának a megszervezé­séről tárgyalnak. (MTI) Ajtai Miklós előadása az MSZMP Központi Bizottságának politikai akadémiáján Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, az Országos Tervhi­vatal elnöke „A népgazdaság fejlődése, a szocialista építő­munkánk feladatai" címmel szerdán délután előadást tar­tott az MSZMP Központi Bizottságának politikai aka­démiáján. Az előadáson megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, valamint politikai, gazdasági és társadalmi életünk több ismert személyisége. Rádió- és televíziószalon a Kárász utcában Ideiglenesen új helyre költözött a totó-lottó iroda Számos üzletet korszerűsítenek Évek óta rontja a város- üzletet korszerűsítenek. A képet, akadályozza a forgal- Dugonics téri lakóház föld­mat a Vas- Műszaki Nagy- szintjén hamarosan dohány­kereskedelmi Vállalatnak a boltot nyitnak. A 37-es szá­Kölcsey és a Kárász utcában mű Széchenyi téri illatszer­elhelyezett raktára. Éppen boltot önkiszolgálóvá alakít­ezért a kereskedelem háló- ják. A 15. számú Marx téri zatfejlesztési tervében 1963- háztartási és les ték boltot is ra tervezték a Vas- Műszaki korszerűsitik. A Petőfitele­Nagykereskedelmi Vállalat pen a 7-es számú kisáruhá­kiköltöztetéeét a nyugati zat újítják fel, a Széchenyi iparkörzetbe. De mi lesz a téren pedig lebontják az sok helyiségből álló épület- üveg- és porcelánbolt portál­tel a kiköltözés után? ját, s az üzletet teljesen kor­A kereskedelmi osztály ter- saerűsítik. Ugyancsak az idén vei szerint a Vas- Műszaki kerül még sor a Kárász ut­Nagykereskedelmi Vállalat cai hangszer-, valamint a raktárai, valamint a Royal villamossági szakáruda fel­Szálló földszintjének felsza- újítására is. badulása után ezeken a he- A lottózók az utóbbi na­lyeken rádió- és televízió- pókban hiába keresik a Ke­szalont ós eszpresszót, cuk- lemen utcában a totó-lottó rászdát nyitnak. Ezek tervei irodát, helyén már csaképí­még ebben az évben elké- tőket találnak. Az iroda he­szülnek. lyiségének mennyezete ugyan­Sokat fejlődik az idén a is az idén télen erősen meg­Szegedi Élelmiszer Kiskeres- rongálódott, ezért szükséges­kedelrrri Vállalat boltháló- mé vált felújítása. A tata­zata is. A hálózatfejlesztési rozás ideje alatt a lottó­terv szerint ebben az évben iroda ideiglenesen az újsze­újabb tíz önkiszolgáló boltot gedi November 7 Művelődési nyitnak. Ezenkívül tizenhatotthonban működik. SIKLÓS JÁNOS: „Szorít" az exportcipő Regi jelszó már a Szegedi a negyedév végére érünk, a tei megvizsgáltatott egy ilyen Cipőgyárban: időre, ponto. készáru az ország határain cipődobozt, amit hazai trip­san, jó minőségben eikészí- túl legyen. Ezzel nemcsak lexlemezből készítettek az teni az exportárut. Az üzem saját, hanem a külkereske- utóbbi hetekben. Ez az in­dolgoaómak, vezetőinek tö- delem munkáját is elősegí- tézet megállapítja, hogy a rekvését sokszor és helyesen tik. A szándék szép, de ez- dobozpapír felületi rétege je­segitette a minisztérium és zel nem lehet cipőt csórna- lentős mennyiségű rövid a Külkereskedelmi Vállalat, golni, csak kartondobozba. Most azonban mégis panasz- Egészein pontosan és szak­kodnak a cipőgyáriak. Pana- szerűen 50-es BLG triplex­szuk oka: "szorít* az export- lemezből készült dobozban. cipő. Több mint 20 ezer pár cipő halmozódik a gyár rak­táraiban, különböző helyisé­geiben. Az elmúlt, hetekben a nagy hideg időszakában sem volt ilye® fennakadás, torlódás a készáru kiszállí­tásában. mint most. . A szándék nem elég. Az "időre, pontosan és jó minőségben* jelszó megvaló­sításának eredményeként március 15-ig szeretnék el­készíteni az első negyedévre esedékes exportcipőket. A kéthetes előnyt azért akar­ják megszerezni, hogy mire A szállítási szerződós értel­mében ilyen dobozban kell továbbítani az árut a kül­kereskedelmi vállalatnak, csakhogy ilyen doboz nincs. A Szegedi Nyomda Válla­lat készíti a Szegedi Cipő­gyár részére a dobozokat, ugyancsak szállítási szerző­dés- szerint. Talán baj van a szegedi nyomda dobozüze­mében a tervteljesítéssel? Nincs. Az üzem készítené a dobozt, ha ezt a cipőgyár el­fogadná. de n«m fogadja el, mert tőle sem veszd át az ilyen dobozba csomagolt ci­pőt a TANNINPEX Külke­reskedelmi Vállalat. rostszálat tartalmaz, amely arra utal, hogy az előírt szulfid cellulóz mellett je­lentős mennyiségű nagy ho­zamú cellulózt is kevertek az anyagba. Ezért a lemez hajlításkor felszakadozik, tö­rik, tehát nem felel meg a BLG triplexiemezekkel szem­ben támasztott követelmé­nyeknek. S hozzáfűzik a szak­értők, hogy az ilyen lemez­ből készített doboz export­áru csomagolására mind mű­szaki, mind külső megjele­nés szempontjából külkeres­kedelmi érdekeink veszélyez­tetése nélkül nem alkalmas. ÁU a papírcsata AZ ÚJ HASÍTÓGÉP Néhány évvel ezelőtt, amikor a Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalatnál kísérletezni kezdtek a paprikaha­sitás gépesítésével, az első kezdetleges ötlet alapján szerkesztett újításnak a hasítógép nevet adták. Azóta már több év telt el, és sok paprika folyt le a malmok garatján. Az első hasítógép ötlete is sokat módosult, tö­kéletesedett, sőt, már teljesen más elvek szerint készí­tették el házilag az első használható gépet. Hogy meny­nyire használható, ezt tanúsítja az elmúlt két esztendő, amióta dolgozik is ez a saját szerkesztésű gép a papri­kafeldolgozó vállalat 3-as számú telepén. S nem is egyszerű újitás ez. hanem találmány, amiért, nem is Olyan régen 100 ezer forintot kaptak találmányi díjként a feltalálók. A Malomfejlesztési Kutató Intézetben elkészítették a szegedi feltalálók tervei alapján az első. szép kivitelű hasitógépet. Mint képünkön is látható, a gép már meg­kezdte munkáját. (Somogyiné (elv.) y^SJf sí Szóval áll a papírcsata, s nem haladnak előbbre a do­bozügyben. Vitázik a cipő­A késs cipó halmozódik p'ár a dobozüzemmel, a do­bozuzem tehetetlen, mert Hetek óta egymást érik a csak i1^" arut ^P « ezt levelek a telefonhívások, de is c91ik döntőbizottsági hata­nem tudnak előbbre jutni A rozatra. a cipók pedig gyul­cipő azonban szaporodik, nek> törődnek, s veszelyben halmozódik, s az exportáru van a2 exportterv teljesíté­pedig törődik is, mert nincs se, mert nem lehet elszállí­doboz. Ami volna, az hazai teni a készárut, papírból készült, vagy ké- A vita oka: hiba van a szülne, mert papír az van, kooperációban, de az is le­de nem importpapír, amiből het, hogy a papírgyártásban, a külkereskedelem igényli. Ha pedig csak ilyen papír A szegedi nyomdában azt gyártására képes a magyar állítják, hogy tizedik éve ipar, akkor próbáljuk ilyen gyártanak magyar triplex- dobozban eladni exportcipő­lemezből dobozt. Eddig jó inket. Ha pedig nem fogad­! volt az exportcipők csórna- ják el, akkor adjuk, amit j golására is. Emellett kardos- kérnek, De ezt döntsék el I kodnak a cipőgyáriak is. De fönn a minisztériumban mi­kardoskodásuk hiábavaló, a előbb, mert már Szegeden TANNINPEX hajthatatlan A nagyon szorít az exportcipő. Csomagolástechnikai Intézet- N. P. Mindennapi dolgainkról O Az értelmiség érdeklődése MEGKÉRDEZTÜNK né­hány akadémikust, kutató tudóst, gyakorlati munkát folytató értelmiségit, párt- és állami vezetőt, hogyan lehet­ne még elevenebbé tenni a megyében — szegedi köz­ponttal — a szellemi életet. Bármilyen meglepően hang­zik is a válasz, így szólt: .Megfelelő helyiséget kell teremteni. Berendezett, fel­szerelt klubszerű helyiséget, ahol a legkülönfélébb elmé­leti és gyakorlati kérdések megvitatására nyílik lehető­ség." Csak ezen múlna? — kér­miában, fizikában, kiberneti­kában, jogalkotásban, iroda­lomban, s az orvostudomány és a gyógyszerészet sok-sok bonyolult elméleti munkát jelentő, „effektív" produkció­ja. Tehát ezek a kérdések szakmérnököket és techniku­sokat, jogászokat (községi ta­nácselnököktől kezdve) es bölcsészeket, orvosokat és gyógyszerészeket is érint, ér­dekei. NEM KÍSÉRNÉ érdekte­lenség azt sem, ha időközön­ként egy-egy fontos állam­_____ igazgatási terület vezetői be­dezhetné az olvasó. Nyugodt szélgetnének a szakma aktu­lelkiismerettel válaszolha- ális elméleti és gyakorlati tunk: nagymértékben ezen és kérdéseiről. Például az egesz­— az intellektuális munká- ségügyi politikát megható­val szívesen, jól foglalkozó rozó elvekről, a szocialista embereken. Semmilyen frá- jogrendszer fejlődesenek el­zisszerűség nincs abban, hogy az értelmiség zöme — méleti és gyakorlati kérdé­seiről, a mezőgazdaság fej­érezhető, árnyalt ideológiai lesztésének tudományos felfogásbeli különbözőségek gyakorlati témáiról^ az ^ál­ellenére — nemcsak hisz ; szocialista társadalmi beren dezkedés jövőjében, de szű­lamigazgatás távlatairól stb. Sok előremutató rendszerének gondolat ken vett szakmai érdeklődé- és megvalósításra váró ja­sén és közreműködésén kívül vaslatot találunk a Szovjet­is szívesen segít minden uni° Kommunista Pártja hasznos elméleti és praktikus XXII. kongresszusának és a kérdés megoldásában. Ezt a készséget sokirányú megnyi mi pártunk VIII. kongresszu­sának határozataiban. Olyan latkozásban tapasztalhattuk ideológiai kérdéseket, ame­az elmúlt hat esztendőben. !vek szervesen összefüggnek Most a párt VIII. kongresz- a szocializmus teljes felépíté­szusa után, ez a segíteni aka- sevel- öletve a kommuniz­rás, a társadalmi életben kö- mus építésével gyakorlati vo­vetelően lép fel: hogyan -le- natkozásban is. hetne közelebbről megis­merni és megismertetni zös dolgainkat. A TIT Csongrád megyei szervezetének vezetői el­szeged re sok külföldi tu­kö- dós, neves gyakorlati szak­ember ellátogat. Ilyen esetek szinte mindennaposak. A szocialista és a tőkés orszá­mondták, hogy a korábbi gok tudományos köréből ér­esztendőkben már működött kező vendég megtartja elő­és fejlődésnek is indult egy adását az egyezség szerint intellektuális klub Szegeden, kijelölt helyen, utána meg­Afféle jó vitafórumként nyíl- látogatja helyben lakó kollé­vántartott központ volt ez, de gáját a lakásán ... azután ez az elleniorradalom után távozik. Pedig nagyon sok valahogyan kicsúszott a kéz- helyi szakembert érdekelne bői. Túlzás ugyan, hogy a a külföldi tudósok, szakem­kvalifikált szellemi tényezők berek véleménye, tudomá­és a praktikus pályán dolgo- nyos és gyakorlati kérdések­zó értelmiségiek a megfelelő ről szóló részletesebb fejte­összefogás hiányában „széj- getése egy jól berendezett jelhullottak" vagy szakma- TIT-klubban, megfelelő juk „csigaházába" bújtak, de MTESZ-helyiségben. De mi­van is némi igazság ebben a vel ilyesmi még nincs — kissé pongyolán fogalmazott ezek az igények csak igé­megjegyzésben. Legfőként nyek maradnak! talán az, hogy a különféle életjelenségek iránti perma­nens érdeklődést és reflexiót akadályozza az összejövete­lekre alkalmas hely hiánya. Ezen a beszélgetésen kide­rült, hogy nagyon érdekelné például a szegedieket a vá­ros vízellátása a következő két évtizedben. De érdeklő­désre tartanak számot — nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati vegyészek kö­rében, sőt „laikusok" között is a vegyipar fejlesztésének elméleti és praktikus kérdé­sei. Hasonlóképpen az építé­szet fejlődése hazánkban nemcsak esztétikai vonatko­zásban, hanem gyakorlati módon, gazdaságossági ala­pokon is stb. Ez a téma érinti a községi értelmiséget is. OLYAN NAGY horderejű kérdés is jelentkezik, mint az ipar fejlesztésében az autarchikus törekvések meg­szüntetése — összefüggésben a húszéves távlati fejlesztési tervvel. .. Milyen szakmai, tudományos és gyakorlati kérdéseket idéz elő hazánk ipari fejlődésében a tervsze­rű nemzetközi kooperáció a szocialista tábor országai kö­zött? Nem elvekről van szó csupán, hanem konkrét tudo­mányos, kísérleti és szakmai kérdések vitájáról és megol­dásáról. Segíteni a megoldá­sát tudományosan, szakmai­lag... s egyben vitatni, meg­vitatni és legyőzni a hibás és retrográd nézeteket... Ily módon merül fel a ve­gyészképzés és az orvoskép­zés néhány érdekes, megol­dásra váró kérdése . . . stb. Természetesnek lehetne te­kinteni, hogy a „szakma" gyarló katonáit érdekelné az elméleti intézetekben elért, vagy varható eredmeny. ice­NEMCSAK a Szegeden élő értelmiség szakmai, politikai érdeklődését szolgálná a ki­alakítandó klub. A megyében a közlekedés jó. Szeged, a megye minden ponjáról — néhány községtől eltekintve — kényelmes utazással meg­közelíthető. Az autóbuszháló­zat a következő években jobban átszövi a megyét, cél­szerűbben kapcsolja össze Szegedet, a megye városai­val, községeivel. A gepko­csivásárlás is meggyojsul. Ha békében élünk — s ennek fenntartásához nemcsak re­ményünk, de erőnk is van — szerintem a következő négy­öt évben megtízszereződik, vagy meghúszszorozódik a magángépkocsi-tulajdonosok száma. S a mozgalmas értel­miségi élettel rendelkező me­gyeszékhelyet — Szegedet — nem lesz nehéz látogatni a megyében élő orvosoknak, jo­gászoknak. mezőgazdasági ér­telmiségieknek. mérnökök­nek, szaktanároknak: ha mun­kájuk egy-egy szakkérdése, vagy számukra érdekesnek­ígérkező egyéb természetű probléma kerül előadásra, vi­tára. Nem a közlekedési esz­közön múlik majd a látoga­tottság, hanem az értelmiségi klub tartalmas, érdekes és magas színvonalú működé­sén. HA A TIT és az MTESZ központi szervei, a Csongrád megyei és a Szeged várc«i tanács összefogna, a két egye­tem anyagi és szellemi esz­közeivel közreműködne, 1964 tavaszára megvalósulhatna a budapesti Kossuth-klubhoz hasonló tevékenységű szege­di klub. Egészen bizonyos, hogy az értelmiség ilven kö­rülmények között nagyobb intenzitással segítené — a maga sajátos eszközeivel • — a saociatiata épitómunkankaÉ.

Next

/
Thumbnails
Contents