Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-13 / 60. szám

Síftröá, március U,' DÉL-MAGYARORSZÁG 3 SIKLÓS JÁNOS: Mindennapi dolgainkról 0 Beszélgetés az asszonyokkal NÉHÁNY nappal ezelőtt megbeszélés folyt a Csongrád megyei nőmozgalom vezetőivel. Először arról esett szó, az asszonyok szerint hogyan sikerült az országgyűlési és tanácsválasztás. Senki sem készített pontos statisztikát, de teljesen igazoltnak tekinthető a megyei nőmozgalom vezetőinek e rövid megállapítása: — Sajnos, kevés a nő az újjáválasztott tanácsokban. Tóth Istvánné, a megyei nőtanács titkára mondotta ezt, s igaza van. Hiszen a felnőtt lakosságnak több mint a fele ,nő, s a megyében megválasztott 3154 tanácstagból csak 546, Szegeden pedig 286 tanácstagból csak 79 nö. — Hát mégis van statisztika? — Van. Persze a választások lebonyolítása után készült el, és ez mutatja, hogy nem a legszerencsésebben sikerült az asszonyok politikai „aktivizálása" — szabadkoztak a jelenlevő férfiak. De mégis jobb, mint négy esztendővel ezelőtt! S ha az asszonyok harciasabbak lettek volna .. . — Ez nem így van. Mert az asszonyok nagyon sokat dolgoztak a választások előkészítése érdekében — felelte Tóth Istvánné —. A jelölőgyűlések több mint százezer résztvevőjének 60 százaléka nő volt. Ez is igaz. A gazdasszonykörökbén 125 csoportos beszélgetésen csak nők vettek részt, az ugyancsak nők részére rendezett akadémiákon hasonlóképpen ezrével politizáltak és „aktivizálódtak" asszonyok, lányok. S a választási bizottságokban, a szavazatszedö bizottságokban sok helyen a többség szintén nő volt — magyarázta az újságíró. Pedig az időjárás egyáltalán nem kedvezett a választások előkészítésének, mégis a hideg és a rossz idő ellenére az asszonyok mindenütt egyenértékű szószólói voltak azoknak a politikai, társadalmi és gazdasági kérdéseknek, amelyek szóbake-ültek a választások idején. Itt már nem elég elgondolkodni* azon, hogy miért nincs több nő a tanácsokban. Azzal sem lehet túlságosan szimpatizálni, hogy majd négy év múlva változtatunk a dolgokon... Ez igaz, de mit csinálunk addig? — Van azért éppen elég dolgunk — mondták a járási nőtanácsok vezetői. EGYMÁSUTÁN sorolják a tennivalókat. Szerintük a legfontosabb, hogy a tavaszi munkák jól és tervszerűen induljanak a mezőgazdaságban. Valamennyi községben, termelőszövetkezetben olyan eredménnyel dolgozzanak az asszonyok, mint a makóiaik, az a hatezerötszáz asszony, aki a makói hagymatermesztésben érdemelte ki az ország lakosságának elismerését és megbecsülését. Rendkívül fontos a mezőgazdasági termelési mozgalmak észszerű fejlesztése. A baromfitenyésztés és a tojáshozamok növelése, és általában a húsfogyasztás biztosítása nemcsak baromfiból, " hanem egyéb állatokból — sertésből, szarvasmarhából. — A mi mozgalmunk fő területe a háztáji gazdaság, — szólt a beszélgetésbe Örtutay Zsuzsa, az Országos Nőtanács titkára. — Miért? — kérdezte egy asszony. A válasz — nem is röviden — arra mutatott rá, hogy a háztáji gazdaságok termelését leginkább az asszonyok tudják segíteni, akik egyben otthon gazdasszonyok és a háztartáshoz a legszükségesebb mezőgazdasági terméket otthonról nyerik. Növelniök kell a háztáji gazdaságban a baromfitenyésztést, a sertéshizlalást, de a szarvasmarhatenyésztést sem szabad elhanyagolni, mert minderre számít az ipári munkás, a városi lakosság. A háztáji gazdaságok valóban nagyon sokat adhatnak a közellátásnak. Többet, mint eddig, ha az asszonyok jobban pártfogásba veszik a termelésnek ezt az el nem hanyagolható területét — állapította meg Bodó Istvánné országgyűlési képviselő. FOLYT A VITA, a végen valamennyien egyetértettek abban, hogy már most, március végétől a termelési mozgalmakban a háztáji gazdaságok fejlesztését tekintik ^célpontnak*, hogy őszre ezekből a kis gazdaságokból is minél több áru kerüljön a felvásárló szervekhez és a fogyasztókhoz. — Javaslatunk is van — szólt közbe Ortutay Zsuzsa. — községek gyümölcs- és zöldségellátását helyből kell megoldani. Vagyis: a községek legyenek önellátók gyümölcsben és zöldségben. A kérdő tekintetekből olvasott talán, vagy szándékában volt egyébként is tovább folytatni a gondolatot, de hozzátette: — Nem valósítható meg 1963-ban, de a következő évben sem. hogy állami készletekből lássák el a községeket zöldséggel és gyümölcscsel. Ezt a háztáji gazdaságok ésszerű felhasználásával kell helyben megoldani. — Nemcsak a háztáji gazdaságból — fejlesztette tovább a gondolatot Tóthné —. hanem a ház körüli kertek okos gondozása is igen hasznos, hiszen ebből a néhány tíz- vagy száz négyszögölből nagyon sok zöldség- és gyümölcsféle kerül ki, ha tervszerűen gazdálkodnak benne. Ebben is megegyezett mindenki. Nagyjóból kialakult a Csongrád megyei szövetkezeti asszonyok termelési mozgalmának apró és nagy kérdése, s az a terület, ahol különösen tevékenykedniök kell. — Na, persze, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a termelőszövetkezetekben megszűnt volna a gazdaszszonyok csoportjának tevékenysége. Nekik ott is szorgalmas. serény kézzel kell segíteniök, dolgozniok, hogy ez az év már minden termelőszövetkezetben a tagság megelégedését hozza. Nem maradt el az iparban dolgozó asszonyok feladatainak megbeszélése sem. A tél nagyon sok bajt és kárt okozott: megakadályozott termelési tervek teljesítését, szállítási nehézségek keletkeztek. Voltaképpen ezt az évet 12 hónap helyett -10 hónap alatt kell ledolgozni*, s ebben az időjárás adta feladatban az asszonyok szerepe rendkívül nagy. Ezután következtek a programok. A nemzetközi nőnapot követően a tavaszi ünnepségeken az asszonyok is éppen úgy ünnepelnek, mint a férfiak március 15-én és 21-én, április 4-én május 1én, közben készülnek a nők moszkvai világkongresszusára. majd a bukaresti szakszervezeti nőkongresszusra. F.? CSAK néhány epizód. Hű tükörképe mégis annak a mozgalmas és tartalmas életnek, ahogyan a nők élnek hazánkban. Tudják, hogy nélkülük sem kis kérdés, sem nagy dolog nem oldódik meg és a nemzet sorsának alakításában éppen olyan jelentős tényezők, mint a férfiak. Szerepüket és befolyásukat értékes munkájukkal tudják növelni tovább. Ebben segíti őket saját mozgalmuk, s azoknak a feladatoknak megoldása, amelyeket e mozgalom célul tűzött ki erre az évre. Új felvételi rendszer a szovjet egyetemeken Jeljutyin, a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási minisztere a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában az 1963. évre el fogadott új egyetemi felvételi szabályzatról szólva megállapította: ez abban különbözik a korábbitól, hogy a felvételi vizsgák eredményei mellett számításba veszik a felkészültség általános színvonalát is. A felvételkor ezentúl tekintetbe veszik a jelölt általános tanulmányi eredményeit is. 1963-ban a főiskolákra és a középfokú szakiskolákra a tervek szerint 1 700 000 hallgatót vesznek fel, 140 000-rel többet, mint az előző évben. Az új szabályzat — hangsúlyozta a miniszter — lehetővé teszi a legtehetségesebb és legszorgalmasabb fiatalok kiválogatását. Jeljutyin megjegyezte, hogy mint korábban, versenyen kívül veszik fel az egyetemekre a Nagy Honvédő Háború résztvevőit, a szovjet hadsereg és a flotta leszerelt tagjait, az élmunkásokat, valamint azokat, akiket az iparból és a mezőgazdaságból küldenek tanulni Emellett azonban —. hangsúlyozta Jeljutyin — a végzős középiskolások számára a helyeknek több mint 20 százalékát tartják fenn. Azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunióban ratifikálták a »harc a diszkrimináció ellen az oktatás területén* nemzetközi konvenciót, — a:j új felvételi szabályzatba bevettek egy olyan pontot is, amelynek értelmében a Szovjetunióban élő minden külföldi állampolgár a szovjet állampolgárokkal egyenjogúan, egyenlő elbírálás alapján részesülhet felsőfokú oktatásban. (MTI) Egy hét alatt 70 ezer forintért vásároltak a szegediek leszállított áru könyveket Nemrég jelent meg P tájékoztatás arról, hogy az Állami Könyvterjesztő Vállalat több száz szépirodalmi, szakmai és műszaki könyv árát szállította le ideiglenesen, mintegy 40—50 százalékkal. A vásárlók egy része bizalmatlan volt a hírrel szemben — azt gondolta, hogy raktárakban porosodó, érdektelen könyveket érint az árleszállítás. Csakhamar megbizonyosodhatott azonban, hogy nem erről van szó: az árleszállítás értékes szépirodalmi, keresett szakmai és tudományos munkákat érint. így történt meg, hogy a 205-ös Kárász utcai könyvesr boltban egy hét alatt hetvenezer forint értékű könyvet adtak el — azaz, hogy kétszer annyit, ha a régi áron számítjuk. Ennek az összegnek háromnegyed részét a lakosság vásárolta el, egynegyed részét pedig közületek. Legnagyobb sikere Ady összes versei-nek van, melyből 200 darab kelt el egy hét alatt. Utána következik Petőfi verseinek gyűjteménye. A szakkönyvek és tudományos műszaki könyvek gazdag listájáról az orvosi műveket vásárolják leginkább, azután a textilipari, gyógyszertani, elektrotechnikai, építő- és műanyagipari szakkönyveket. Kapósak a szótárak is. A leszállított áru könyvekből megfelelő készlete van a könyvtér jcsztőnek, s az időleges árleszállítás március 30-ig alkalmazza. Kiállítás az 1848—49-es magyar emlékére A Magyar Nemzeti Mázettmban kedden a sajtó képViselőinek bemutatták az 1848—1849-es magyar szabadságharc évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítást. A kiállításon elsőízben mutatják be a forradalom kiemelkedő alakjainak, a szabadságharc hőseinek és vértanúinak, valamint a sorsdöntő eseményeknek kiemelkedő emlékeit A kiállított tárgyak között látható Széchenyi István kardja, pisztolya, fuvolája, valamint az a díszes ezüst vakolókanál, amelyet a Lánchíd alapkőletételénél használt Kossuth Lajos személyes használati tárgyai közül kiállították pecsétnyomóit, fegyvereit, köztük az Amerikában tett útja alkalmából ajándékba kapott Washington-kardot, íróasztalát és látcsövét Igen értékesek a Petőfi Sándor alakjához fűződő emléktárgyak is. A kiállításon számos írá•os dokumentációt is láthat a közönség. Bemutatják többek között a szabadsajté,1 dső termékeit. VEGE A TÉLI PIHENÉSNEK Itt-ott még hó lapul az árkok fenekén. a termelőszövetkezetek gazdái azonban maris »nyaSkig vannak* a tavaszi munkákban. Vetni kell a tavaszi kalászosokat, az árpát, a zabot, a máknál:, borsónak pedig már a földben kellene lennie. Fotósunk az üllósi Rózsa Termelőszövetkezetbe látogatott el. hogy néhány érdekes felvételben örökítse meg itt az első tavaszi zsongást. Szállítják a trágyát a tavaszi vetések alá arobéfrwtstóvíj veszünk részt tz utrechti vásáron E héten zajlik Utrechtben p. tavaszi nemzetközi vásár, Brrteiy nemcsak a holland nagykereskedők . találkozója, hanem jelentős nemzetközi forgalmat is lebonyolít. A magyar külkereskedelem ezen a vásáron árubemutatóval egybekötött információs Irodát rendezett be. A Magyar Kereskedelmi Kamarához kedden érkezett értesülések szerint már a vásár első napján, hétfőn is élénk volt az üzleti érdeklődés. A hollandok többek között eszpresszógépek és élelmiszerek vásárlásáról tárgyaltak a magyar külkereskedelmi vállalatok képviselőivel. (MTI) .a nagy tavaszi hajrá idején legyen elegendő morzsolt kukorica az állatoknak, raboljon időt később a morzsolás A magyar bacyás/t>k távirata sztrájkoló Írancia szaktársaiknak A Bányaipari Dolgoeók (Szakszervezete 18. kongreszttzusa vasárnapi záróülésén elhatározta, hogy táviratban biztosítja együttérzéséről a sztrájkoló francia bányászokat. A határozat értelmében kedden táviratot küldtek Párrisba a francia bányász szakszervezetnek, melyben Valamennyi magyar bányász hevében mély együttérzésüket fejezik ki a francia bányász-dolgozók: elszánt, töretlenül Következetes harca, fctam. (MTI) tkítik a nagy kukoricagórét, magtárba szállítják a készletet, hogy...