Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-12 / 59. szám

Kedd. 1963. március 12. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Pártküldöttség utazott Ausztriába Az Osztrák Kommunista Párt Központi F rottságának meghívására vasárnap Auszt­riába utazott az MSZMP Központi Bizottságának kül­döttsége. A küldöttség vezetője: Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Szabolcs-Szatmár me­gyei pártbizottság első titká­ra. Tíz osztályban háromszáz ipari tanuló A textilművek szakmunkásképzéséről Csaknem két éve kezdték tanuló tanfolyam helyett munkáját is el kell végeznie meg a textilművekben a ma már, mondhatni, hogy is- a gyárban. S ha az oktatás rendszeres szakimunkáskép- kola található az üzemben. a napi teendő rovására 1 SIKLÓS JÁNOS: Tele munkakedvvel, lelkesedéssel zést, hogy mire az új fonoda és a szövődé elkészül, meg­felelő tudású, szakmáját sze­rető munkások százai szánté zrsLsrsjrsgi: — dését A két év alatt e cél megy, munkaidő után csi­nálják meg. A szákmunkás­jelölteknek azonban egyetlen Az első személyi igazolvány Az a negyvennyolc fiatal d°lguk ™ atomunké? aki már vég- Reggel 7-tol este 7->g ket zett, egész más körülmények gJi^^gffTri.^ érdekében megtett üt im- ^""vánd^tón SeL SmTJg a m­ponáló: a szokványos ipari ^^^lE^SSSS ^tal ismerkednek heti pamutszövő, ahol gyakorlati « oraban. A szov^k szo­kénzést kaotak. s a evári vestechnologiat es kotestant, * twi Jw? a fonósok fonástechnológiát tantermek kozott. ahol elme- . , , .... , leti oktatásban részesítették őke A benti 36 séDes szövő- targykent- egykeppen meg­™cJ^^LT- ™ tanulják azután a textilipar­tanműhelyben azóta mar bS . 3 ,, , „„„„„„i, •„ rrAr, Tn L- ot/vl A rótfiol C79. HdüiiaiaiAA, - .'"6 gép zakatol. A régiek sza bályszerűen termelnek, az újak tanúinak rajtuk. Rövi­desen ismét üzembe helyez­nek 150 szövőszéket, 1121 Dorozsmán, a többit a bála­raktárban. j'van^l^új^0^ «jffi- ^-ul^idő lajdonságait, á munkszerve­zés alapismereteit és a szak­mához szükséges matemati­kát Van magyar, testneve­lési, légoltalmi és osztályfő­nöki órájuk is. A jelenlegi tíz osztályból osztály fonó- és hat szövő­leteltével hét. augusztusban . . , T , . vizsgázik, a többiek novem­KéStány^lT- 05 ianuárban ***** £ mu£3£S ieSdl- ™fvta , ... , .vanyt. De az iskola nem hal sel. Októberben szerveztek £ még sok munkás meg szamukra az iskolát. ^„^ZaJT,^, a Mindennapi dolgainkról O Eleven, élő társadalmi tényező mert a régi tanfoílyam­rendszerrel ennyi gyereket már nem lehetett oktatni. » A tanári kar és a pedagógia Hogy mit tesz az, hogy iskola? Elsősorban is: önál­ló igazgatója van, aki a tan­rendet szerkeszti, betölti a felnevelésére van szükség. A terv szerint szeptemberben ismét új osztályok nyílnak, valószínűleg három szövős és három fon ós. Nem minden nehézség nélkül Két szempontból is figye­(Somogy iné feiv.) Vasárnap délelőtt a Vörös Csillag Moziban ünnepé­lyesen adták át több mint 100 'diáknak az első személy­azonossági igazolványt. A 16. életévüket betöltött dia­kok a három szegedi gimnáziumból, a Tömörkény, a Ságvári és a Rózsa Ferenc gimnáziumból jöttek el az ünnepélyes átadásra, A gimnáziumok nyolc legjobb ta­nulójának dr. Kovács Lajos rendőrőrnagy, a szegedi vá­rosi és járási rendőrkapitányság vezetője adta át a személyazonossági igazolványt. Képünkön: a diáklányok örömmel tanulmányozzák az első személyazonossági iga* zoiványt. tanfelügyelő tisztet es ta- lemre méltó a textilművek nít is, Persze nem szak- szakmunkás iskolájának mű­tantárgyát S van meg egy ködése. Egyrészt azért, mert, igen fontos feladata, mivel ^nt említettük, megfelelő o a tanán kar egyetlen olyan színvonalon, s ami legalább tagja^ aki hivatásszerűen ert ilyen íontos: időben bizt0sít­a pedagogiahoz: segíti azt a ^ a gyár bővüléséhez szük­hanranc mérnököt, techm- ^ szakmunkás létszámot, kusti aki a fiatalokat a mes- ^ másik funkciója sem le­tereégre tanítja hogy milyen becsülendő: fiatal lányok módszerekkel lehet leginkább százainak ad kezébe biztos celt erm. megélhetést, szép munkát — A tanan kar ugyanis az szakmát üzem műszaki dolgozóiból Nem minden nehézség kerül W, s bármilyen jo „éikül múlt el az a két esz­szakem berek is, kezdetben tendö> ^jg a jelenlegi bizony nem mindig talalták szintre eljutottak. S ma sincs el. miként lehet ismereteiket megoldva még sok lényeges átadni. Szóval nem tudtak kérdés, hiszen a Kiskundo­meg elégge bánni a gyerekek- rozsmára való átjárást sem kel. Hogy ma mar sokkal birtak még teljesen felszá­kevesebb effele probléma mojni a gyerekek nagy része adódik, az az iskola meg- aibérleti szobákban lakik, szervezésének köszönhető. Ősszel újabb osztályok nyílnak A tanárok persze nemcsak tanítanak, kinek-kinek — be­osztása szerint — a maga mert nem tudtak számukra szállásról gondoskodni. Az elért eredmények éppen azért különösen szépek, mert nem könnyen érték el őket. F. K. sen nagyobb lett volna, ha azok. akik abban az időszakban Sztálin mellett dolgoztak, mindenben egyetértettek volna •ele. Ám vannak nálunk olyan elvtársak és olyan ismert írók, művészek is, akik, hogy úgy mondjam, saját bőrükön érezték a sztálini önkény cselekedeteit és még azokban a rendkívül nehéz időkben sem békültek meg ezekkel a jelen­ségekkel, tiltakoztak és nyílt beadványokkal fordultak köz­vetlenül Sztálinhoz. Ezzel kapcsolatban ismertette Hruscsov azt a két levelet, amelyet Mihail Solohov 1933 tavaszán írt Sztálinnak, tiltakozásul az abban az időben a Don mellett tapasztalt önkény ellen. Sztálin azonban — válaszát Hrus­csov szintén idézte — egyoldalúsággal vádolta meg Solo­hovot. Sztálinnak a hatalommal való visszaéléseiről és az ön­kény tényeiről csak halála után és Berijának — a párt és a nép esküdt ellenségének, a kémnek és az aljas provoká­tornak — a leleplezése után értesültünk. Mi osztályálláspontra helyezkedünk a művészetben és erélyesen harcolunk a szocialista és burzsoá ideológia bé­kés együttélése ellen. A művészet az ideológia szférájába tartozik, s azok, akik úgy gondolják, hogy a szovjet művé­szetben békésen megférhet a szocialista realizmus és a for­malista, absztrakt irányzatok, elkerülhetetlenül az ideológiai békés együttélés tőlünk idegen álláspontjára csúsznak. Az ideológiai békés együttélés a marxizmus—leninizmus eláru­lása. a munkások és parasztok ügyének elárulása. Hruscsov felszólította a tévelygőket, gondolkodjanak el a dolgokon, ismerjék fel hibájukat, lássák meg azok termé­szetét és forrásait, győzzék le tévedésüket, és a párttal együtt, a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt haladók so­raiban tevékenyen vegyenek részt a kommunizmus építésé­ben, sokszorozzák meg a szocialista kultúra sikereit. Hruscsov sajnálattal beszélt egyes — közöttük tapasz­talt művészekről, akik nem értik, hogy az absztrakt irány­zatok, a formalizmus, amelynek a szocialista művészetben való létjogosultságát hangoztatják, a burzsoá ideológia egyik formája. Ezzel kapcsolatban megemlítette Ehrenburg emlék­iratait. Mint rámutatott, Ehrenburg azt a feladatot tűzte maga elé, hogy az úgynevezett "balodali* művészetet meg­védje — láthatóan a marxista—leninista kritikától. "Ehren­burg durva ideológiai hibát követ el — mondotta Hruscsov — és nekünk kötelességünk, hogy segítsük őt ennek felis­merésében* Hruscsov ezután szólott a zenei irányzatokkal kapcso­latos elgondolásairól. Kijelentette: senki sem szándék­szik tilalom alá helyezni semmilyen zenei stílust vagy mű­fajt. Olyan zenei akarunk — mondotta —, amelynek van melódiája, tartalma, hatása az emberi lélekre, erős érzel­meket kelt, de ellene vagyunk mindenféle kakofóniának. Nem tudunk egyetérteni azokkal, akik a hangzavart igazi zenének nevezik, a nép által kedvelt muzsikát pedig el­avultnak minősítik. Mindenki munkájával köteles fizetni a népnek, mi­vel a nép alkotta javakból él. Lehet, hogy akadnak embe­rek, akik azt mondják, hogy nem értenek egyet ezzel, hogy ez erőszak a személyiség fölött, visszatérés a múlthoz. Ezeknek én így felelek: szervezett szocialista társadalom­ban élünk, ahol a személyiség érdekei megegyeznek a tár­sadalom érdekeivel, nem mondanak ellent ezeknek az ér­dekeknek. Művészeti kérdésekben — folytatta Hruscsov — a párt Központi Bizottsága mindenkitől — a legérdemesebb és legismertebb művésztől is és a fiatal kezdőtől is — a pért­vonai következetes betartását kívánja. A kommunista párt, amikor felszámolta Sztálin szemé­lyi kultuszának következményeit, elhárította a dolgozók kezdeményező erejét és aktivitását gátló minden akadályt, és megteremtette a legkedvezőbb feltételeket a nép alkotó erejének fejlődése számára. De ez korántsem jelenti azt — mondotta —. hogv most. a személyi kultusz elítélése után. beköszöntött a spontaneitás korszaka, hogy meglazult az irányítás gyeplője, hqgy a társadalom hajója a hullá­mok kénye-kedvére hánykolódik és mindenki azt teszi, amit akar, olyan magatartást tanúsít, amilyen neki tetszik. Nem! A párt folytatta és következetesen és szilárdan foly­tatni fogja az általa kidolgozott lenini irányvonalat és kérlelhetetlenül fellép minden eszmei ingadozás ellen és minden olyan kísérlet ellen, amely társadalmunk életében a normák megsértésére Irányul. A burzsoá sajtónak a »zsidó nemzetiség elnyomásával* kapcsolatos rágalomhadjáratáról szólva Hruscsov kijelen­tette: Ez nem igaz! Az Októberi Forradalom óta hazánk­ban a zsidók minden vonatkozásban azonos helyzetben vannak a Szovjetunió más népeivel. Nálunk nincs zsidó­kérdés, és aki ilyesmit kitalál, más nótáját fújja. Hruscsov beszédének végén kijelentette: A népnek és a pártnak igen nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy a mű­vészi alikotó munka helyes irányban fejlődjön nálunk. Az irodalom és a művészet fejlődésének irányát meghatá­rozta a pártprogram, amelyet az egész nép megvitatott. Hogy a művészi alkotó munkában miként valósítják meg minél jobban, minél helyesebben ezt a vonalat, azt Önök valamennyien maguk oldják meg a néppel szemben fenn­álló kötelességeik megértésének megfelelően, tehetségük, alkotói egyéniségük sajátosságaitói függően. A MI NÉPÜNK lassacs­kán olyan lesz, mint egy nagy család — mondogatták az előadók a múlt hónapban választási gyűléseinken. Ak­kor a hallgatóság talán nem is vette észre, hogy milyen mély érzéseket és micsoda nagy gazdasági, társadalmi, morális és világnézeti válto­zásokat takar ez az egyetlen mondat. Ízlelgettük, kóstol­gattuk és értelmezgettük magunkban ezt a fogalma­zást azóta is. Ha nem is ha­tott újszerűen a tartalma, de a kifejezés feltétlen új­szerű volt: "A nép egy csa­lád.* Ez a nép. a mi né­pünk, melyet évszázados el­lentmondás gyötört: apa és fiú gyűlölködött; leány sírt titokban, mert vagyonnal és nem szerelemmel házasítot­ták össze: alázatos szolga és hatalmas úr nézett egymásra fojtott indulattal; lázongó proletár emelt kalapácsot a tőkés kardja ellen; kaszahe­gyét nyomta előre a sze­gényparaszt és erre sortűz­zel válaszoltak... S 1945-ben felébredtünk. Az egymás után futó évek zajos mindennapjaiban úgy éreztük, mintha lidérces álom, ijesztő idegrém kábu­latából szabadultunk volna. Egészséges lélekkel, duzza­dó, alkotó energiával, ne­vetve és mérgelődve, szo­morkodva és derülve élünk, dolgozunk. Tizennyolc ' év alatt összeszoktunk, majd­csak úgy, mint egy nagy család. Nagyon sok "felnőtt millió* tudja, hogy nem lidérces álom volt rajtunk és nem is az "örök magyar átok* ülte meg eszünket, lelkünket, osztálytársada­lomban éltünk, és annak farkastörvényei hatottak nappalunkban, éjjelünkben. A felnőtt milliók többsége bizonyít és válaszol, ki erről az oldalról, ki amarról az oldalról jött. Az egyik: *Itt vagyok, elhánytám nyomor­gó éveimet, felszabadult em­ber vagyok.* A másik: "Pró­bálok megküzdeni a mul­tammal, mert élni és dolgoz­ni steretnék ezen a földön, ahol születtem* Nálunk csak egy célért le­het dolgozni: a szocializmus teljes megvalósításáért. Ná­lunk a marxizmus életfelfo­gása alapján válik családdá a nemzet. Nagy küzdelem­ben. sok munkában és vi­tákban formálódik a nagy család a következő években is. EBBEN az egészséges tár­sadalmi folyamatban jelen­tős szerepet játszik a nép­front A szocialista nemzeti egység formálásának nagy társadalmi vállalkozása és kerete e mozgalom. Nem választási aktusokon funk­cionáló, azután pangó orga­nizáció, hanem élő. eleven szervezet: erőteljes, ható té­nyező. Támogatása nélkül most már nem is lehet el­képzelni a tömegeket magá­val ragadó társadalompoli­tikát, gazdaságpolitikát egy­egy községben vagy város­ban. Most már természetes, hogy a népfrontbizottságok munkája, működésük terü­lete a szocialista nemzeti egységet erősíti. Ez érthető már valamennyi embernél, aki közügyekkel foglalkozik. Megyénkben is most már egyértelmű a népfront sze­repe, működése és e nagy mozgalom célja felett nem vitatkozik senki. Persze a helyes pártpolitika tette le­hetővé, hogy a korábbi évek felesleges bajokkal tértiéit politikai levegőjét egészsé­ges. alkotásra ösztönző lég­kör váltotta fel. melyben minden ember kötöttség és fenntartás nélkül kifejtheti glkotó energiáját. szellemi képességeit, s gyümölcsöz­tetheti a szocialista haza építésének nagy munkájá­ban. Már az sem szorul bizonyí­tásra, hogy a népfrontot nem a társadalmilag függetlení­tett apparátus működése, ha­nem a dolgozó tömegek erő­teljes mozgalma tartja fenn. E kérdés elvi tisztázásában nagy szerepet játszott a nép­írontmozgalom egészséges fejlődése és az az összege­zés, amelyet pártunk VIII. kongresszusa adott a nép­frontmozgalom társadalmi, politikai szerepéről. Idézzük: "Annak, hogy a szocialis­ta nemzeti egység mind gyor­sabban és erőteljesebben fejlődjék, egyik letéteménye­se a Hazafias Népfront-moz­galom, társadalmi életünk­nek ez az élő, eleven, szá­mottevő tényezője. A nép­frontmozgalom legyen kere­te a dolgozó osztályok szö­vetségének és hirdesse a szo­cialista nemzeti összefogás eszméjét*. * A SZOCIALISTA nemzeti összefogás eszméjét nemcsak szószékekről, szónoki emelvé­nyekről lehet, sőt kell hir­detni, ezzel egyidejűleg az összefogás eszméjét tettekkel kell valóra váltani. A Ha­zafias Népfront Csongrád megyei fejlődése is bizonyí­tékul szolgál, hogy a nép­frontmozgalom a tömegek cselekvő mozgalma. Beszéljenek a jövőbe mu­tató tények. 1963-ban Csong­rád megyében a Hazafias Népfront célkitűzései között szerepel a mezőgazdasági ter­melési mozgalmak segítése, szervezése a megye termelő­szövetkezeteiben: az állatte­nyésztés segítése, a termelő­szövetkezetek között a jó ta­pasztalatok elterjesztése kü­lönböző tapasztalatcserék megrendezésével, a termelő­szövetkezeti vezetők jogi is­mereteinek bővítése stb. Ezek a tervek gyakorlati megva­lósulásukkal válnak eleven értékké a Hazafias Nép­front által is szervezett nagy mozgalomban. Nem kevésbé talaljuk meg a törekvést a termelőszövet­kezeti parasztság szakmai képzésére és műveltségi ál­lapotának gyarafutására. Mi­nél több szakképzett szövet­kezeti gazda dolgozzon a termelőszövetkezetekben! Mi­nél több művelt, olvasott, szövetkezeti gazda és gazd­asszony serénykedjen a kö­zös táblákon! Ez nem jel­szó, hanem effektív munka­területe a népfront-mozga­lomnak. Erőfeszítéseket tesznek a népfrontbizottságok a köz­ségpolitika és várospolitika fejlesztése érdekében hogy szépen rendezett, kul­turált községek és ízlésesert épített, esztétikailag is ma­gasrendű kultúrát jelző ut­cák, házsorok épüljenek vá­rosainkban. Községeink kul­turális életének fejlesztésé­ben, a művelődési progra­mok kialakításában, a mű­velődési otthonok irányítá­sában, a községi kultoráhs bizottságok működése érde­kében a Hazafias Népfront­mozgalom nagyon sokat tett eddig is, de 1963-ban ezeken a területeken megsokszoro­zott tevékenységre van szük­EZEKET a javaslatokat, célkitűzéseket csak helyesel­ni lehet, mert mind-mind egy mozzanat népünk egysé­gének kovácsolása érdekében: szocialista hazánk építésé­ben. De csak akkor érték, ha nagy, tömeges támoga­tással, kézzelfogható való­sággá alakulnak át ezek az elképzelések. Ilyen módon fejlődik, erő­södik a népfrontmozgalom és válik egyre inkább ele­ven, élő, társadalmi ténye­zővé.

Next

/
Thumbnails
Contents