Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

Vasárnap, 1963. márcfns 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 A rúzs védelmet nyújt az ajakrák ellen? Érdekes ada'ok a ráksetegség terjedéséről Korunk legpusztítóbb be- gyanítják, hogy a gyermektegsége a rák. Évenként két- kori gyenge, ki nem elégítő millió ember pusztul el a táplálkozás következménye, test különböző részein je- A gyomorrák Islandban, jentkező rák miatt és öt- ahol a halálesetek húsz . .... .. „ . . százalékban rák következmiIllóra becsülhető azok szá- ményei> a fórfiiakosság 10, a ma, akik rákbetegségben n5k 7 százalékát kínozza. Ezt szenvednek. Bár a rák a a nagy százalékú megbeteFöld minden részén szedi gedést oz izlandiak sajatos áldozatalt, mégis a különbö- táplálkozási rendszerének ző helyeken más-más arány- tulajdonítják. Rengeteg állaban és testrészen jelentkezik. fehérjét fogyasztanak, haA rák földrajzi megoszlását ' ' , ' , . elsőként egv szovjet tudós, l*k és birkák fogyasztása réA. W. Tschalkín — akit vén. Különösen a füstölthaközben meghívtak az ENSZ okozhatják a tömeges egészségügyi szervezetébe a megbetegedést. mert a füsrákkutatási osztály vezetőié- " " t,„„5t nek, _ doleozta kl. Megál- toleshez sok esetben kímustlapításat szerint a bőrrák a rált hajók faanyagát haszFekete-tenger mellékén 23, nálják és ezek füstjéből éra Kaspl-tengernél 14, a hetlk az élelemül szánt húsf^SJi darabokat kártevő anyagok, százalék.. Az Egyesült Alla- Mellrák különösen az írókban megfigyelték, hogy USA-ban, Ausztráliában és bőr- és ajakrák a déli álla- Finnországban gyakori, míg mokban hússzor nagyobb .„J-U.. Afrlszámban fordul elő, mint az JaPánban- Indiaban « AIf északiakban. Azt ls megfi- ka egyes részeiben szinte isgvelték, hogy leginkább meretlen. Megállapították, olvan embereken jelentkezik, bogy gyermektelen anyákfl léofíitéses cserépkályha Évente 500 vagon szenet tehetne megtakarítani Szegeden A télen sok bosszúságunk lett tartották a hőmérséklevolt a tüzelő miatt. Keres- tet tük, ki a felelős azért, hogy kevés lett a szenünk, arra viszont kevesen gondoltunk, hogy gyakran valóságos pazarlást folytattunk a nel. Pedig jórészt az elavult fűtőberendezéseket, a rossz kályhákat is -felelőssé* tehettük volna. Elindultunk egy évek óla létező szegedi újítás, a légfűtéses cserépkályha nyomaA rókusi általános iskolában Hévízi Józsefné gondnoktól is hasonló vélemészén- nycket kaptunk. A Szegedi Postaigazgatóságon, vagy a Londoni körúti nevelőotthonban szintén. Ezekben az Intézményekben is számos légfűtéses kályha működik már. Cseterkl Lajosné, a Kállai ban. Szegedi közintézmé- Éva leány kollégium gondnoryekben, marénlakásokban ka ezeket mondotta; már minteev 250 ilven kályha létezik: Török József kályhámékor munkál. Aki — Korábban bármennyi tüzelőt használtunk fel, soismeri a Török-féle kályhákat ...v Tavaly 11 ilyen uj kat, esküszik rá, hogy ezek 20—35 százalékkal kevesebb fűtőanyagot fogyasztanak, ugyanakkor sokkal nagyobb a hőklbocsátő képességük. Míg a régi típusú kálvhák típusú kályhát csináltattunk. A mostani sokkal szigorúbb tél ellenére is csak ugyanannyi szenet használtunk fel, mint más években, mégis biztosítani tudtuk a megfeteljesen zártak, a légfűléses lelő hőmérsékletet, kályháknak bizonyos nagy- Szegeden mintegy nynleságú nyílásuk van hátul köz- ezer régi típusú cserépícálvvetlenül a tűztér felett, s a hát használnak maeánlakábeénített samottlapról fel- s^nsnikségleakik ioen solcat tartózkodnak ~ ~'h , t „oknái I Z' . J ZZ iL^a. t<? a TÜZÉP felmérése alap„ „„„ tm, ín/« l szalio IOITO leveso auanao- i4n 9nn máTcápo toViöfA Tőumot' MOZASK iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim VÉGSŐ FÓRUMON Ide vezettek a vizsgálat szálai, itt talán megmondják majd, miért nem vártak hideget a télen, NAGYOTMONDÁS szültek és a szabadban, ígv gazdáknál és tengerészeknél. Ebből ar- a nőknél, aklk ra következtetnek, hogy az maguk táplálták csecsemőerős napsugárzás, különösen jüket. pedig az ultraibolya sugár- ,, . . ... zás okozza a rák terjedőét. Tüdőrák o nagyipari állaPetrovo szöviet és Roffor mokban rohamosan terjed, argentin tudósok különben Angliában a rákban elhalt ezt natkánvokon végzett kí- férfiak fele tüdőrákban szenvedett A betegség elterjedését a dohányzásnak tulajdonítják, de része van benne a kipufogó gázoknak is. A bőrszín, bár a színes serietekkel be is bizonyították. Bár köztudomású, hogy a sötét bőrű embereknél a sugárzás nem olyan nagy hatású, mint a fehérbőrűeknél, mégis megdöbbentő, hogv Ausztráliában tízszer annyi bőr jobban ellenáll a sugárzás hatásának, sem ad teljes védelmet. Az amerikai a feher rákbetegség, mint a ^^ rákbetegedései sötétebb bőrű benszülötteknél. Az ajakráknál pedig megállapították, hogy aránytalanul több a férfibeteg, mint a nő, amit azzal magyaráznak, hogy az ajakrúzs védelmet nyújt a sugárzás ellen. A különböző rákbetegségek földrajzi megoszlása is más és más. Indiában és Ceylonban a nyelv- és szájüregrák gyakori, a betelrágás következményeként. A Szovjetunió közép-ázsiai vidékein is elég gyakori, ahol dohányt, meszet, hamut és gyapotmagolajat gyúrnak golyókká és rágnak naphosszat. Májrák, amely Európában és Amerikában viszonylag szórványosan fordul elő, Afrikában igen elterjedt. Azt dául aránytalanul nagyobb, mint az afrikai négereké. N. J. ján 200 ezer mázsára tehető an magával szívja az alsó évente. S ha elfogadjuk a hideg levegőrét ecet. mely 25 8zázaiékos s^énmegtaka«ztán a kályha tetőzet! nyí- rftásrél sz6\6 állításokat aklásán felmelegedve távozik. kor máris kész a számítás: így aztán a szoba levegője állandóan cirkulál a kályha belső szerkezetén keresztül. A MAV vasútforgalmi kollégiumában Bakaity Lászlóné gazdaságvezető számolt be az újrendszerű csupán a magánlakásokban mintegy 500 vagon szenet lehetné megtakarítani az új kályhák révén. A Találmányi Hivatalban már hosszabb idő óta arról folyik a vita: újítás-e ez, vagy találmány. Nos. az kályhák előnyéről. Itt hat termet fűtenek légfűtéses eredmények önmagukért bekályhákkal. szélnek. Csupán az a sajnáKét év alatt nagyobb latos, hogy mág az új lakámennylséfú szenei tato- áokba „ a régi típusú, elavult szerkezetű, sok szenet fogyasztó kályhákat építik. Cs. J. rítottak ben. meg az intézetA hálótermekben a lezárt kályhák éjjel ls 20 fok feŐSEINK ÉTLAPJA Az elmúlt századokból eredő állati csontleletek feldolgozása közben elődeink táplálkozási viszonyaira vonatkozólag is érdekes megállapításokra jutott dr. Bökönyi Sándor kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum csoportvezetője. A csontok ugyanis elárulták, milyen fajta húsok, milyen arányban kerültek éleink asztalára. A jobbágy nem vadászhatott A sokezer lelet tanúsága szerint az egyes társadalmi rétegek étrendje között kezdettől fogva lényeges különbségek voltak. A legfeltűnőbb például, hogy az Árpád-kori falvakban szinte egyáltalán nem fogyasztottak vadat. Ügy látszik, nagyon szigorúan vették a törvényt, hogy jobbágyok nem vadászhatnak. Aránylag ritkaság a vadcsont a városokban is, ahol pedig jogszerűen vadászgató nemesek is éltek, és csupán a királyi székhelyeken, a várakban és a főúri udvarházak környékén találhatók viszonylag bőségesen a szarvas, kisebb mértékben a nyúl, az őz, a vadEgy ismerősöm nemrég érkezett vissza Amerikából. — New Yorkban éltem — beszélte —, ahol pompás amerikai temetést ígértek, de én inkább az egyszerű, szabad magyar életet választottam. Kérdően néztem rá és ő részleteket mesélt el "temetéséről*. — Egy New York-i kórházban feküdtem. Gyomorfekély, hashártyagyulladás. Az orvos már lemondott rólam. Meg is mondta nagybácsimnak: — Tessék elkészülni a legrosszabbra. — Pszt, ne olyan hangosan — ijedt meg nagybácsim, és az ágyamra mutatott: még meghallja. — Már nem hall semmit — mondta az orvos, és tárgvllagoean megkérdezte —: Óhajt a temetésről tárgyalni? — Máris?! — riadt meg az öreg. — Véletlenül itt van a -Panoráma* temetke-ési egylet ügynöke. Ha önnek mindegy, akkor esiEzért nem temettek el Amerikában... náljuk a temetést a Panorámával. Tőlük ugyanis öt százalék jutalékot kapok, — Nem sok — állapította meg a nagybácsim —, hetet is kaphatna. Az orvos meglátta a temetkezési (Ügynököt a folyosón, aki a haldoklókat írta össze, és behívta a szobába. Az megkérdezte: — Második osztályút akar 400, vagy harmadikat 300 dollárért?, — Négyszázast kérek — válaszolta gondolkodás nélkül a nagybátyám. — Dalárdával? — Igen. — Lehet kard az énekesek oldalán? — Lehet. — Hat gyertya vagy tizenkettő? — Ha lehetne, huszonnégy. Az ügynök szeme felcsillant. — Akkor talán válasszunk első osztályú temetést 600 dollárért. Szerettem volna megcsókolni az öreget, aki még délszaki növényeiket és 500 szavas beszédet is rendelt. — Milyen legyen a beszéd? — kérdezte az ügynök. — A legmeghatóbb, könnyfakasztó gyászbeszéd 150 dollár. Megható: 100 dollár Szép gyászbeszéd: 80 dollár. Gyászbeszéd: 50 dollár. Beszéd: 30 dollár. — A 150 dollárost kérem. Az ügynök azután odajött az ágvh->- A; nyilván a kop:> i miatt, megmért engem. Amikor az ágy lábához ért, lehajolt és így jól belerúgtam. Nekiesett az orvosnak, aki csodálkozva nézett rám. — Maga nem haldoklik? Ez nem egyezik a diagnózisommal. Megnézte a láztáblát és rámkiáltott: — Megsértette a kórház szabályait. Magának már órák óta agonizálnia kellene. Most felborította a Panoráma temetkezési egylettel kötött megállapodást is. Dühös lettem: — Nézze, én végighallgattam a temetkezési tárgyalást és halottam a maga öt százalékáról is. Ami ebben a kórházban folyik, ahhoz jó gvomor kell. Ha mostanáig kibírtam itt, akkor nekem Jó gyomrom van. Viszont akkor miért haljak meg? Tehát semmi értelme, hogy itt feküdjem. Felöltöztem és elmenlem. Palásti László disznó és különböző vadmadarak csontjai. Visegrádon például eddig kilencféle, ínyencfalatnak számító madárfaj csontjai kerültek elő, köztük a fenyőrigók, a léprigók, a vadludak, a különböző féle vadkacsák stb. maradványai. A vadfogyasztás országosan csak a török időkben lett általános, amikor az anarchikus viszonyok között a még mindig fennálló tilalomnak már nemigen lehetett érvényt szerezni. Tilos a lóhúsevés Lócsont viszont a régi városok és általában a központi hatalom szeme előtt levő települések földjében megy ritkaságszámba, hiszen hogy a pogány lóáldozatokat megszüntessék, az Árpád-házi királyok a lóhús evését is megtiltották. Az eldugottabb alföldi településeken azonban annál nagyobb volt a lóhúsfogyasztás, sok helyütt az összes csontmaradványok 25 százaléka lócsont. Ez az arány csak a XV—XVI. században kezd csökkenni. Az élen azonban a húsfogyasztási statisztikában vitathatatlanul a szarvasmarha áll egészen a XIV—XV. századig. Ekkor a városokban a vezető szerepet a csirke veszi át. A népszerűtlen kecske Érdekes, hogy a középkorban az alföldi falvakban sok juh és kevés disznó, a városokban pedig sok disznó és kevés juh került az asztalra. Történelmünk folyamán kétségkívül a kecske volt a legnépszerűtlenebb. Az egész országban alig találni nyomát annak, hogy valaki kecskehússal tette volna étrendjét változatosabbá. — Ekkora tolvajt fogtam... RÉSZREHAJLÁS NÉLKÜL — Vedd tudomásul, veled te beszélek másként, mint női beosztottjaimmal. RIASZTÓ PÉLDA Látod Lajos, így terjed az influenza. IDEÁLIS MUNKATÁRSAK rJ^'&Ji