Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

Vasárnap, 1963. márcfns 10. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 A rúzs védelmet nyújt az ajakrák ellen? Érdekes ada'ok a ráksetegség terjedéséről Korunk legpusztítóbb be- gyanítják, hogy a gyermek­tegsége a rák. Évenként két- kori gyenge, ki nem elégítő millió ember pusztul el a táplálkozás következménye, test különböző részein je- A gyomorrák Islandban, jentkező rák miatt és öt- ahol a halálesetek húsz . .... .. „ . . százalékban rák következ­miIllóra becsülhető azok szá- ményei> a fórfiiakosság 10, a ma, akik rákbetegségben n5k 7 százalékát kínozza. Ezt szenvednek. Bár a rák a a nagy százalékú megbete­Föld minden részén szedi gedést oz izlandiak sajatos áldozatalt, mégis a különbö- táplálkozási rendszerének ző helyeken más-más arány- tulajdonítják. Rengeteg álla­ban és testrészen jelentkezik. fehérjét fogyasztanak, ha­A rák földrajzi megoszlását ' ' , ' , . elsőként egv szovjet tudós, l*k és birkák fogyasztása ré­A. W. Tschalkín — akit vén. Különösen a füstöltha­közben meghívtak az ENSZ okozhatják a tömeges egészségügyi szervezetébe a megbetegedést. mert a füs­rákkutatási osztály vezetőié- " " t,„„5t nek, _ doleozta kl. Megál- toleshez sok esetben kímust­lapításat szerint a bőrrák a rált hajók faanyagát hasz­Fekete-tenger mellékén 23, nálják és ezek füstjéből ér­a Kaspl-tengernél 14, a hetlk az élelemül szánt hús­f^SJi darabokat kártevő anyagok, százalék.. Az Egyesült Alla- Mellrák különösen az írókban megfigyelték, hogy USA-ban, Ausztráliában és bőr- és ajakrák a déli álla- Finnországban gyakori, míg mokban hússzor nagyobb .„J-U.. Afrl­számban fordul elő, mint az JaPánban- Indiaban « AIf északiakban. Azt ls megfi- ka egyes részeiben szinte is­gvelték, hogy leginkább meretlen. Megállapították, olvan embereken jelentkezik, bogy gyermektelen anyák­fl léofíitéses cserépkályha Évente 500 vagon szenet tehetne megtakarítani Szegeden A télen sok bosszúságunk lett tartották a hőmérsékle­volt a tüzelő miatt. Keres- tet tük, ki a felelős azért, hogy kevés lett a szenünk, arra viszont kevesen gondoltunk, hogy gyakran valóságos pa­zarlást folytattunk a nel. Pedig jórészt az el­avult fűtőberendezéseket, a rossz kályhákat is -felelős­sé* tehettük volna. Elindultunk egy évek óla létező szegedi újítás, a lég­fűtéses cserépkályha nyoma­A rókusi általános iskolá­ban Hévízi Józsefné gond­noktól is hasonló vélemé­szén- nycket kaptunk. A Szegedi Postaigazgatóságon, vagy a Londoni körúti nevelőotthon­ban szintén. Ezekben az In­tézményekben is számos légfűtéses kályha működik már. Cseterkl Lajosné, a Kállai ban. Szegedi közintézmé- Éva leány kollégium gondno­ryekben, marénlakásokban ka ezeket mondotta; már minteev 250 ilven kály­ha létezik: Török József kályhámékor munkál. Aki — Korábban bármennyi tüzelőt használtunk fel, so­ismeri a Török-féle kályhá­kat ...v Tavaly 11 ilyen uj kat, esküszik rá, hogy ezek 20—35 százalékkal keve­sebb fűtőanyagot fogyasz­tanak, ugyanakkor sokkal nagyobb a hőklbocsátő képességük. Míg a régi típusú kálvhák típusú kályhát csináltattunk. A mostani sokkal szigo­rúbb tél ellenére is csak ugyanannyi szenet hasz­náltunk fel, mint más években, mégis biztosítani tudtuk a megfe­teljesen zártak, a légfűléses lelő hőmérsékletet, kályháknak bizonyos nagy- Szegeden mintegy nynle­ságú nyílásuk van hátul köz- ezer régi típusú cserépícálv­vetlenül a tűztér felett, s a hát használnak maeánlaká­beénített samottlapról fel- s^nsnikségle­akik ioen solcat tartózkodnak ~ ~'h , t „oknái I Z' . J ZZ iL^a. t<? a TÜZÉP felmérése alap­„ „„„ tm, ín/« l szalio IOITO leveso auanao- i4n 9nn máTcápo toViöfA Tőumot' MOZASK iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim VÉGSŐ FÓRUMON Ide vezettek a vizsgálat szálai, itt talán megmondják majd, miért nem vártak hideget a télen, NAGYOTMONDÁS szültek és a szabadban, ígv gazdáknál és tengerészeknél. Ebből ar- a nőknél, aklk ra következtetnek, hogy az maguk táplálták csecsemő­erős napsugárzás, különösen jüket. pedig az ultraibolya sugár- ,, . . ... zás okozza a rák terjedőét. Tüdőrák o nagyipari álla­Petrovo szöviet és Roffor mokban rohamosan terjed, argentin tudósok különben Angliában a rákban elhalt ezt natkánvokon végzett kí- férfiak fele tüdőrákban szen­vedett A betegség elterjedé­sét a dohányzásnak tulajdo­nítják, de része van benne a kipufogó gázoknak is. A bőrszín, bár a színes serietekkel be is bizonyítot­ták. Bár köztudomású, hogy a sötét bőrű embereknél a su­gárzás nem olyan nagy ha­tású, mint a fehérbőrűeknél, mégis megdöbbentő, hogv Ausztráliában tízszer annyi bőr jobban ellenáll a sugár­zás hatásának, sem ad tel­jes védelmet. Az amerikai a feher rákbetegség, mint a ^^ rákbetegedései sötétebb bőrű benszülöttek­nél. Az ajakráknál pedig megállapították, hogy arány­talanul több a férfibeteg, mint a nő, amit azzal ma­gyaráznak, hogy az ajakrúzs védelmet nyújt a sugárzás ellen. A különböző rákbetegsé­gek földrajzi megoszlása is más és más. Indiában és Ceylonban a nyelv- és száj­üregrák gyakori, a betelrá­gás következményeként. A Szovjetunió közép-ázsiai vi­dékein is elég gyakori, ahol dohányt, meszet, hamut és gyapotmagolajat gyúrnak golyókká és rágnak nap­hosszat. Májrák, amely Európában és Amerikában viszonylag szórványosan fordul elő, Af­rikában igen elterjedt. Azt dául aránytalanul nagyobb, mint az afrikai négereké. N. J. ján 200 ezer mázsára tehető an magával szívja az alsó évente. S ha elfogadjuk a hideg levegőrét ecet. mely 25 8zázaiékos s^énmegtaka­«ztán a kályha tetőzet! nyí- rftásrél sz6\6 állításokat ak­lásán felmelegedve távozik. kor máris kész a számítás: így aztán a szoba levegője állandóan cirkulál a kályha belső szerkezetén keresztül. A MAV vasútforgalmi kollégiumában Bakaity Lászlóné gazdaságvezető számolt be az újrendszerű csupán a magánlakások­ban mintegy 500 vagon szenet lehetné megtakarí­tani az új kályhák révén. A Találmányi Hivatalban már hosszabb idő óta arról folyik a vita: újítás-e ez, vagy találmány. Nos. az kályhák előnyéről. Itt hat termet fűtenek légfűtéses eredmények önmagukért be­kályhákkal. szélnek. Csupán az a sajná­Két év alatt nagyobb latos, hogy mág az új laká­mennylséfú szenei tato- áokba „ a régi típusú, el­avult szerkezetű, sok szenet fogyasztó kályhákat építik. Cs. J. rítottak ben. meg az intézet­A hálótermekben a lezárt kályhák éjjel ls 20 fok fe­ŐSEINK ÉTLAPJA Az elmúlt századokból ere­dő állati csontleletek feldol­gozása közben elődeink táp­lálkozási viszonyaira vonat­kozólag is érdekes megálla­pításokra jutott dr. Bökönyi Sándor kandidátus, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum cso­portvezetője. A csontok ugyanis elárulták, milyen fajta húsok, milyen arány­ban kerültek éleink asztalá­ra. A jobbágy nem vadászhatott A sokezer lelet tanúsága szerint az egyes társadalmi rétegek étrendje között kez­dettől fogva lényeges kü­lönbségek voltak. A legfel­tűnőbb például, hogy az Árpád-kori falvakban szinte egyáltalán nem fogyasztot­tak vadat. Ügy látszik, na­gyon szigorúan vették a tör­vényt, hogy jobbágyok nem vadászhatnak. Aránylag rit­kaság a vadcsont a városok­ban is, ahol pedig jogszerűen vadászgató nemesek is éltek, és csupán a királyi székhe­lyeken, a várakban és a fő­úri udvarházak környékén találhatók viszonylag bősé­gesen a szarvas, kisebb mér­tékben a nyúl, az őz, a vad­Egy ismerősöm nem­rég érkezett vissza Amerikából. — New Yorkban éltem — beszélte —, ahol pompás ameri­kai temetést ígértek, de én inkább az egy­szerű, szabad magyar életet választottam. Kérdően néztem rá és ő részleteket me­sélt el "temetéséről*. — Egy New York-i kórházban feküdtem. Gyomorfekély, has­hártyagyulladás. Az orvos már lemondott rólam. Meg is mond­ta nagybácsimnak: — Tessék elkészül­ni a legrosszabbra. — Pszt, ne olyan hangosan — ijedt meg nagybácsim, és az ágyamra mutatott: még meghallja. — Már nem hall semmit — mondta az orvos, és tárgvllago­ean megkérdezte —: Óhajt a temetésről tárgyalni? — Máris?! — riadt meg az öreg. — Véletlenül itt van a -Panoráma* temetke-ési egylet ügynöke. Ha önnek mindegy, akkor esi­Ezért nem temettek el Amerikában... náljuk a temetést a Panorámával. Tőlük ugyanis öt százalék jutalékot kapok, — Nem sok — ál­lapította meg a nagy­bácsim —, hetet is kaphatna. Az orvos meglátta a temetkezési (Ügynö­köt a folyosón, aki a haldoklókat írta össze, és behívta a szobába. Az megkér­dezte: — Második osztá­lyút akar 400, vagy harmadikat 300 dol­lárért?, — Négyszázast ké­rek — válaszolta gondolkodás nélkül a nagybátyám. — Dalárdával? — Igen. — Lehet kard az énekesek oldalán? — Lehet. — Hat gyertya vagy tizenkettő? — Ha lehetne, hu­szonnégy. Az ügynök szeme felcsillant. — Akkor talán vá­lasszunk első osztá­lyú temetést 600 dol­lárért. Szerettem volna megcsókolni az öre­get, aki még délsza­ki növényeiket és 500 szavas beszédet is rendelt. — Milyen legyen a beszéd? — kérdezte az ügynök. — A leg­meghatóbb, könnyfa­kasztó gyászbeszéd 150 dollár. Megható: 100 dollár Szép gyászbeszéd: 80 dol­lár. Gyászbeszéd: 50 dollár. Beszéd: 30 dollár. — A 150 dollárost kérem. Az ügynök azután odajött az ágvh->- A; nyilván a kop:> i miatt, megmért en­gem. Amikor az ágy lábához ért, lehajolt és így jól belerúg­tam. Nekiesett az or­vosnak, aki csodál­kozva nézett rám. — Maga nem hal­doklik? Ez nem egye­zik a diagnózisom­mal. Megnézte a láztáb­lát és rámkiáltott: — Megsértette a kórház szabályait. Magának már órák óta agonizálnia kel­lene. Most felborí­totta a Panoráma te­metkezési egylettel kötött megállapodást is. Dühös lettem: — Nézze, én végig­hallgattam a temet­kezési tárgyalást és halottam a maga öt százalékáról is. Ami ebben a kórházban folyik, ahhoz jó gvo­mor kell. Ha mosta­náig kibírtam itt, ak­kor nekem Jó gyom­rom van. Viszont ak­kor miért haljak meg? Tehát semmi értelme, hogy itt fe­küdjem. Felöltöztem és el­menlem. Palásti László disznó és különböző vad­madarak csontjai. Visegrá­don például eddig kilencféle, ínyencfalatnak számító ma­dárfaj csontjai kerültek elő, köztük a fenyőrigók, a lép­rigók, a vadludak, a külön­böző féle vadkacsák stb. maradványai. A vadfogyasz­tás országosan csak a török időkben lett általános, ami­kor az anarchikus viszonyok között a még mindig fenn­álló tilalomnak már nemigen lehetett érvényt szerezni. Tilos a lóhúsevés Lócsont viszont a régi vá­rosok és általában a központi hatalom szeme előtt levő te­lepülések földjében megy ritkaságszámba, hiszen hogy a pogány lóáldozatokat meg­szüntessék, az Árpád-házi királyok a lóhús evését is megtiltották. Az eldugottabb alföldi településeken azon­ban annál nagyobb volt a ló­húsfogyasztás, sok helyütt az összes csontmaradványok 25 százaléka lócsont. Ez az arány csak a XV—XVI. szá­zadban kezd csökkenni. Az élen azonban a hús­fogyasztási statisztikában vi­tathatatlanul a szarvasmarha áll egészen a XIV—XV. szá­zadig. Ekkor a városokban a vezető szerepet a csirke veszi át. A népszerűtlen kecske Érdekes, hogy a középkor­ban az alföldi falvakban sok juh és kevés disznó, a váro­sokban pedig sok disznó és kevés juh került az asztalra. Történelmünk folyamán két­ségkívül a kecske volt a leg­népszerűtlenebb. Az egész országban alig találni nyo­mát annak, hogy valaki kecskehússal tette volna ét­rendjét változatosabbá. — Ekkora tolvajt fogtam... RÉSZREHAJLÁS NÉLKÜL — Vedd tudomásul, veled te beszélek másként, mint női beosztottjaimmal. RIASZTÓ PÉLDA Látod Lajos, így terjed az influenza. IDEÁLIS MUNKATÁRSAK rJ^'&Ji

Next

/
Thumbnails
Contents