Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-10 / 58. szám

Cfeütörtök, 1963. március T DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Megnőtt a belvízzel elöntött terület Az Országos Vízügyi F6- közére, s várható, hogy a to­5gazgalóságon kapott tájé- vábbi felmelegedés során át­koztatás szerint szombaton reggel mintegy 175 000 holdat borított belvíz. Ebből körül­belül 40 000 hold a vetés, 34 000 hold a tavaszi mun­kákhoz előkészített szántó és lo 000 hold a rét és legelő. A legújabb belvíz-elöntések főleg Szolnok megyei gazda­ságok teriiletét érintik. Az elmúlt tíz napban a Tiszán­túlon volt a legnagyobb a belvízveszély, most kezd ki­terjeszkedni a Duna—Tisza húzódik a Dunántúlra is. A szivattyúk egyelőre köny­nyen továbbítják a ki­emelt vizet, mert a folyók, csatornák még mindig kis, vagy legfeljebb közepes víz­állásunk. A patakok, kisebb vízfolyások medre azonban sok helyen mait telített, ezért a domboldalakról lezúduló hólé kisebb átmeneti elönté­seket okozott egyes, főleg dunántúli falvak belterüle­tén is. (MTI) A városi tanács 1963. évi intézkedési terve Mini a szegedi megyei jogú városi tanáes alakuló üléséről szóló tudósításunkban említettük, az új tanács tegnapi ülésén részletes intézkedési tervet vitatott meg és fogadott cl 1963-ra. E terv tartalmazza a tanácsok évi teljes munkatervét, a tanácsülések és végrehajtó bizott­sági ülések napirendjét, a tanácsok tömeg»aerveaő te­vékenységének elvi és gyakorlati kérdéseit, a szakigaz­gatási szervek feladatait, továbbá az Időszerű gazda­sági, kommunális, művelődési és egészségügyi intézkedé­seket. A munkaprogramból az alábbiakban kivonatos is­mertetést közlünk. Közérdekű kérdések a város parlamentje előtt Kiszállás Nem ismeretlen mi, vállalati életben a kiszál­lás. Vannak velejárói: ha 8 vagy 12 óránál többet tölt kint, akkor nemcsak utazási, "hanem egyéb térítésben is részesül a kiszálló. A költségtérítés módját a Munka Törvénykönyve és minisztertanácsi rendelet sza-> bályozza. Ennek ellenére a költségtérítés változatos tor­mája honosodott meg a Csongrád Megyei Állami Erdőgazdaságnál. Enyhén szóivá rugalmasan kezelték a rendeleteket és mint később kiderült, a vállalati pénztárt is. Az utazás és egyéb költ­ségek indokoltságát és jogos­ságát nem minden esetben igazolták. Előfordult, hogy 2—3 hónap múlva számoltak el kiküldetési költséget. A hibákat már a múlt év elején felfedte a vállalat igazgatója és körözvényt adott ki, hogy a kiküldetések alkalmával a felmerült költ­ségeket okmányokkal kell igazolni. Ez a körözvény azonban hagyott egy »kiska­put«, mert úgy rendelkezett, hogyha a vasúti jegy elve­szett, akkor csak másodosz­tályú vasúti jegy ára számol­ható el. Később aztán ezt a kiskaput egyesek szélesebb­re tárták és vasúti jegy nél­kül is felvették első osztályú jegy árát utazási költségként. A nagyobbra tárt kiskapun könnyedén ment kiszállásra a vállalat egyik dolgozójának személykocsija is. Erre töb­ben . is elszámolták a másod­osztályú vasúti jegy árát. A kocsikázást nagyon megszok­hatták néhányan, mert ugyancsak bőven bántak a taxiköitséggel. A taxihaszná­lat jogosságát többször ma-1 ga a kiküldött igazolta. Elszámoltak tési rendelvényen kívül is taxiköltséget. Akadt ezek kö­zött 280 és 303 forintos taxi­számla is. Az egyik előadó például tavaly 2690 forintot költött vállalati pénzből taxira. A többi között április 2-án erdészetek ellenőrzése címén 586 forintot költött el. Motorkerékpár-használat cí­mén ugyanez az előadó 120 kilométert számolt el, bár sa­ját motorkerékpárja nincsen. A kiküldetési rendelvényhez csatolt okmányok korúi is volt némi zavar. Megtörtént, hogy a költségek között sze­repel 140 forint értékű album ára. és a becsatolt számla ha­mutartóról szólt. Vagy hogy a kiküldött eljutott Balaton­almádira és még felesége szállásköltségeit is elszámol­ta. Szóval jól megtéríttették a kiszállások költségeit a Csongrád Megyei Állami Er­dőgazdaságnál. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálata derítette fel az itt felsorakoztatott, té­nyeket. Most az ezt követő intézkedések azt jelentik, hogy "kiszállás-". Kiszállás ebből a kiküldetési módszer­ből. Kiszállás, visszatérítés, mert reméljük, hogy vissza is téríttetik a jogtalanul fel­vett összegeket. N. P. Alakuló ülésén kidolgozta a városi tanács, hogy milyen közérdekű kérdéseket tűz idén üléseinek napirendjére. Ezek között számos olyan na­pirendi pont szerepel, amely­nek megoldását a jelölő gyű­lések alkalmával sürgették a felszólalók is. Az idei máso­dik tanácsülésen például már szerepel Szeged közlekedésé­nek felülvizsgálata, a város kereskedelme húszéves táv­lati hálózatfejlesztésének ki­dolgozása, majd a továbbiak­ban városunk egészségügyi helyzete, a dolgozó nők élet­és munkakörülményeinek problémái, valamint a mun­kásosztály helypetével kap­csolatos párthatározat szege­di végrehajtása.. Ezeket a közérdekű kér­déseket a tanács gondos elő­készületek után tárgyalja meg. Így például igényt tart a Hazafias Népfront, a nőta­nács, a szakmaközi bizottság és más társadalmi és tömeg­szervezetek részvételére a vizsgálatokban, hogy a meg­felelő határozatok meghoza­talához rendelkezésre állja­nak a lakosság köréből gyűj­tött adatok, ismerje a tanács a lakosság igényeit. tanácsi állandó bizottságok­nak, és ezeket kisegítő szere­pükből fokozatosan a tanács vezető szerveivé emeli. Már most is minden lényeges szakigazgatási kérdésben fi­gyelembe veszi az állandó bizottságok véleményét és tagjainak tevékenységét ki­egészíti a lakosság szorosabb közreműködésével. « Külön feladatokkal bízta meg a tömegkapcsolatok erő­sítése erdőkében a tanácsülés a végrehajtó bizottságot, mely még ebben az évben életrehívja az államigazga­tási eljárási törvény érvé­nyesülését ellenőrző társa­dalmi bizottságot. Ugyanak­kor a lakosság jelentékeny részét érintő üzemek, intéz­mények, társadalmi szervek vezetőivel és képviselőivel 1963-ban három alkalommal szervez a végrehajtó bízott* ság tanácskozást, s ezeken megtárgyalja az érintettek­kel a lakossag ellátásának, a társadalmi munka szervezé­sének problémáit és az idő­szerű várospolitikai kérdése* ket. A kommunális ellátás javításáért A legszélesebb társadalmi alapokon A tanácsülés úgy foglalt állást, hogy az állam erősí­tésének egyik legfontosabb eszköze a szocialista demok­ratizmus kiterjesztése. Ezért a jövőben fokozatosan fel­színre kell hozni a népünk alkotó tehetségében rejlő le­hetőségeket, gondoskodni kell arról, hogy mind nagyobb tö­megek kapcsolódjanak be az állami munkába. Ennek út­ja a társadalom különböző szervezeteivel való szoros együttműködés és a lakosság közvetlen bekapcsolása az őt érintő problémák megoldá­sába. Azon túl, hogy a ta­nácsúléseken a lakosságot közvetlenül érintő kérdése­ket tűzik napirendre, a ta­nács komoly szervezőmun­kát kíván kifejteni. Többek között nagyobb szerepet ad a Az intézkedési terv magá­ban foglalja az ipar, a keres­kedelem és a közlekedés idei termelési célkitűzéseit is, to­vábbá a különböző népgaz­dasági ágazatok fejlesztésé­nek programját. A termelési tervek várható teljesítésére építve meghatározza azokat a beruházási és felújítási fel­adatokat, amelyek a legsür­getőbbek. Ilyenformán még az idén 200 ezer forintot költ a tanács a 2-es villamosvo­nalon várócsarnok építésére, felépítik a kertészeti vállalat hajtatóházát 900 ezer forin­tos költségen, 100 ezer forin­tot fordítanak belterületi fá­sításra, folytatják a hattyasr holt-tiszai átemelötelep épí­tését, amelyre 14 millió 100 ezer forintot költenek. A Korányi rakpart kiépítésé­nek második ütemére 5 rali* lió 800 ezer forint az elő­irányzat. Megkezdik a 3-as számú vízmű telep tervezését, és befejezik a külső nyugati iparkörzet csapadékvíz elve­zetésére szolgáló csatorna­építést. Erre 450 ezer forint jut, az újszegedi vizmütelep bővítésére, két új kút fúrá* sára 800 ezer forintot, másiki három kút fúrására pedig l millió 500 ezer forintot köl­tenék. Megépítik a Szil ut­cai társasházak csatorna­rendszerét 200 ezer forintos ráfordítással. A helyi közlekedés továb­bi felújítására 9 millió mM ezer forint, az utak fenntar­tásara 17 és fél millió forint, lakóház-javításokra 46 mii* lió forint jut. A tudomány segítsége a Szeged környéki rizstermesztőknek A Szeged környéki tájon 5—6 évvel ezelőtt nyáron, gyakran láthattunk zöldellő] vízzel árasztott rizstábjákat. A mind többször föllépő rizs­betegségek és az évszakelto­lódások azonban bizonyta­lanná tették a termelést. Az is rontott a helyzeten, hogy rizstermesztésre főleg a más­képpen alig használható szi­kes területeket törték fel. Amilyen rohamosan gyara­podott a vetésterület nagysá­ga, ugyanolyan gyorsan le is csökkent. 1961-ben már csak a szegedi Felszabadulás Tsz próbálkozott, majd 1962­ben az algyői Petőfi Tsz. Közben a József Attila Tu­dományegyetem Növényélet­tani Intézetében kutatócso­port alakult a tájra jellemző rizstermesztés problémáinak tanulmányozására. Olyan kí­sérletek elkezdése vált szük­ségessé, amelyek alapján a betegség kialakulására nem hajlamosító talajon termesz­tett rizs minden egyes fejlődé­sí szakaszában a legfontosabb Felvételre keresünk az 1964-es év elején meginduló holerit adatfeldolgozó üzem részére: Szervezőt: Géptermi művezetőt: Vezetőtechníkust: Kapcsolót: Általános gépest: Műszerészt: 1800—2000 Ft fizetéssel 1500—1800 Ft 2200 Ft 1500—1600 Ft 1000—1100 Ft 1700—1800 Ft A szervező és géptermi művezetői munkaköröknél számviteli képzettség és gyakorlat, valamint szervezé­si ismeret, a vezetőtecbnikusi munkakörnél elektromű­szerészi szakképzettség, 5—10 éves gyakorlat és a mű­szerész munkakörnél, elektroműszerész szakképzettség, valamint 2—5 gyakorlati év 'szükséges. Egyéb mun­kaköröknél érettségi a követelmény. A jelentkezők Budapesten 1 éves tanfolyamon vesznek részt, erre az időre kúlönélési díjban részesülnek. Ha­zautazás és egyéb költségek térítése MT. szerint. Jelentkezni lehet a Szegedi Textilművek K 118x személyzeti osztályán táplálóelemekkel való ellá­tottság megállapítható. Ezek­ből az eredményekből az­után a tápanyagigényekre is biztonsággal következtethe­tünk. Kutatóink a szegedi városi tanács mezőgazdasági osztá­lya közbenjárásával kapcso­latot teremtettek a szegedi Felszabadulás (1961) és Pe­tőfi (1962) Tsz rizstermesz­tőivel. Meg kell jegyezni, hogy a két ts2 talaja beteg­ségre nem hajlamosító mező­ségi vályog (fekete föld). Az utolsó két év alatt hetente gyűjtöttünk be vegyelemzés céljára növénymintákat, köz­ben az egres termesztési és növényfejlődési adatokat a helyszínen feljegyeztük. In­tézetünk laboratóriumában meghatároztuk a rizshajtá­sok levélszintenkénti nitro­gén, foszfor, kálium, kálcium, nátrium tartalmát, és a fe­hérjeszintézis biokémiai mu­tatóját. Összefüggésbe hoz­tuk a szemtermés mennyisé­gével. nitrogén- és foszfor­tartalmával. A termésanalí­zis alkalmaival még az átla­gos bugahossz, bugaszem szám és ezerszem-súly érté­keit is rögzítettük. Eredmé­nyeinket a megfelelő tudo­mányos szaklapokbán rend­szeresen közöljük. A gyakor­lattal, vagyis a termeléssel közvetlenül kapcsolatos ja­vaslataink a következők: 1. A rizs számára a leg­gyakrabban hiányban levő és ezért a legfontosabb pótlan­dó elem a nitrogén, különö­sen a tenyészídő második fe­lében (késői fejtrágyázás). A környéki rizshozamok csak­nem a többi gabonafélék ter­mésével vannak egy szinten, pédig a rizsnek sokkal na­gyobb termést kell hofenia, hiszen a helyes vízborítás mellett vízhiány soha sem lépett fel, és így az adott tápanyag értékesítése bizto­sított. 2. Az alkalmazott átlagos 20 cm-es árasztásnál a talaj egyenetlensége miatt 25—30 cm-es vízréteg is előfordul. Ilyen helyen az egyes rizs­hajtásokon a virágzáskor is csak 3 élő levél van. A két alsó levél, víz alá merülve, elhal. Ez terméscsökkentő ha­tással jár. Az alsó, pusztuló levelek fehérje összetevőinek átáramlásos túlsúlyát rend­szeresen kimutattuk. 3. A vízi gyomnövény el­szaporodása egyes táblákon holdanként 5—10 mázsa szemtermés-kiesést idéz elő azzal, hogy a rizsnövénytől tápanyagot von el, és maga­sabbra nőve beárnyékolja. Sajnos, ahelyett, hogy a ré­gebbi egyszeri gyomlálást szaporítanák — mostanában már egyszer sem gyomlálnak. Itt merül fel a helyes vetés­forgó kérdése, melynek so­rán egy-egy táblán legfel­jebb 2 évig legyen árasztásos művelés, hogy a vízigyomok el ne szaporodjanak A for­góban a szárazművelés a ta­lajszerkezet és a talajoxidá­ciós folyamatok regeneráló­dása miatt is szükséges. 4. A terméseredmények kö­zött az ezerszemsúlynál 23 százalékos eltérést is talál­tunk. E tény arra utal, hogy a termés még nagymérték­ben, holdanként 5—10 má­zsával nöyelhető, ha azokat az agrotechnikai eljárásokat alkalmazzák, amelyek az ezerszemsúly növelésére leg­jobban hatnak. Ilyenek a sűrűbb vetéssel történő na­gyobb számú főhajtás kiala­kítása. a késői nitrogén fej­trágyázás, a talajszintezéssel elért egyenletes, nem túl mély (12—15 cm-es) árasztás, az árasztóvíz mozgatása, illetve cseréje. A két tsz rizs termesztését — felsorolt hiányosságaik mellett — igen jónak tartjuk. Hiszen a területükről kapott eredményekből akarunk kö­vetkeztetni a hazai rizs he­lyes tápanyagellátására és igényeire. Tudjuk azt, hogy a rizsföldek művelése során a főbb munkák egybeesnek más termeivények munkaigé­nyes időszakaival, és nevezett tsz-ek hatalmas erőfeszítése­kei tettek az gddig elért jó eredményekért. Mi azzal kí­vánjuk segíteni igyekezetü­ket, hogy javaslataink részle­teinek megbeszélésére, bár­mikor rendelkezésükre ál­lunk. Dr. Pálfi Gábor. a biológiai tudományok kandidátusa Művelődés, egészségügy, lakásépítés Nagy gondot fordít a váro­si tanács 1963-ban is az is­kolaellátás javítására. A fel­épülő osztálytermek lehető­vé teszik az új körzeti be­osztásokkal, hogy enyhüljön az általános- és középiskolai zsúfoltság. Az egészségügyi ellátás nagy nyereség lesz az új mosoda, melyre most si­került hitelfedezetet biztosí­tani. A munkaprogram értelmé­ben 150-nel bővítik az óvodai férőhelyek számát, bár az el­kezdett munkát nem bírják teljes mértékben ebben az esztendőben befejezni. Húsz­szal bővül az általános isko­lai osztálytermek száma és 1964-ben — az idén elkezdett munka folytatásaként — megépül 16 új középiskolai tanterem is. Az iskolahálózat fejlesztésére Ilyenformán az idén és jövőre közel 10 mil­lió forint jut. Folytatják az oktatási intézmények felújí­tását is. Az általános iskolá­kat több mint 4 milliós, a középfokú oktatási intézmé­nyeket pedig 780 ezer forin­tos költséggel korszerűsítik. A November 7 Művelődési Otthon bővítésére 1 millió 345 ezer forintot, egyéb nép­művelési felújításokra 6 mil­lió 480 ezer forintot tervea«ai városi tanács. Ötmillió 300 ezer forint jut az egészségügyi ellátottság fejlesztésére, mely összegbe4 2 millió 400 ezer forintot igé­nyel a kórház és a szociális otthon mosodájának megépí­tése, mintegy 150 ezer forint jut műszerek beszerzésére és 2 millió 700 ezer forint egésze ségügyi intézmények ftlújp­tására. Hatalmas összegeket kölfcá városi tanács lakásépítkezés* re is. Az idén befejeződő la* kásépítkezésekre 57,3 milliót; elkezdődő építkezésekre pe­dig 20,2 milliót terveznek; Ebből az összegből 1963-baii 388 lakás készül el, 281 szö* vetkezeti és 107 állami épí* tésű. Ezekkel az építkezések* kel egy időben 400 új lakás alapozásit kezdik el. A biz* tonságos és akadálytalan la* kásépítkezés érdekében a tervezet úgy rendelkezik; hogy a kerületi tanácsok kö* telesek a lakásépítkezésekkel kapcsolatos problémák meg­oldását maximálisan elősegí* teni, hogy ezzel biztosítsák az építkezések idejében tör­ténő, terv szerinti megkezdé­sét. Mire fordítják a község fejlesztési alapot? A városi tanács 1963. évi községié jlesz tési előirányza­ta 9 millió 740 ezer forint. Ebből az összegből a tanács olyan feladatokat valósit meg, amelyek közvetlenül szolgálják a lakosság érde­keit. A vázlatos felhasználá­si terv a következő: a ságvá­ritelepi üzletház építésére 200 ezer forint, a Vásárcsar­nok építésére 1 millió 100 ezer forint, a Széchenyi téri díszmedence felújítására 150 ezer forint jut. Ugyancsak 150 ezer forint befektetéssel bővítik a III. kerületi egész­ségügyi szakrendelőt. A tar­jántelepi óvoda építéséhez 250 ezer forint hozzájárulást ad a tanács, 400 ezer forintot biztosít az ifjúsági liget épí­tésére, és 82 ezer forintot ta­nácsi ösztöndijak folyósításá­ra. Ezek a számok nem tar­talmazzák a lakosság társa* dalmi hozzájárulásának, a társadalmi munkáknak aa értékét. Mégis mintegy egy és negyedmillió forint érté­kű társadalmi munkára szá­mít a' községfejleszti alap ki­egészítéseként a városi ta* nács. » A tanácsülés — miután aá idei intézkedési tervet meg­vitatta és kiegészítette — egyöntetűen elfogadta az is­mertetett munkaprogramot. Ezután úgy határozott, hogy e tervezet alapján á szak­igazgatási szerveknek részle­tes intézkedési terveket kell kidolgozniuk a nagyarányú munkaprogram megvalósítá­sára.

Next

/
Thumbnails
Contents